Newsletter 2012. október 11. Tisztelt Olvasó! Legújabb hírlevelünkből értesülhet: Megszavazta a parlament a tételes adót és a kisvállalati adót KATA és KIVA segíti a kisvállalkozásokat Az Ön outsourcing partnere
Megszavazta a parlament a tételes adót és a kisvállalati adót Forrás: MTI A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják, ám nem dönthetnek mellette a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások. A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie. Aki nem minősül az év egészében annak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie. Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen. A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén - ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek.
Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként. Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó. A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot. A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél. A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben - tíz év alatt, egyenlő részletekben - csökkenthetik az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott. A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzésiadóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzésiadóalapmegosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni. A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A kisvállalati adó esetében - az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan - a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.
KATA és KIVA segíti a kisvállalkozásokat Tételes és százalékos átalányadó bevezetésével indul a 2013-as év, az NGM által a T/7954. szám alatt benyújtott és nemrég elfogadott, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról továbbá a kisvállalati adóról rendelkező törvényjavaslat hasonló célok megfogalmazásával szövegeződött, mint a 2002-ben bevezetett egyszerűsített vállalkozói adó (EVA). Az új adónemekkel kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítását, a kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítését tűzte ki az állam és természetesen a bevételi előirányzatok megtartását, a gazdaság kifehéredését. A kisadózó vállalkozások tételes adója Alanyiság: - egyéni vállalkozó, - egyéni cég, - közkereseti társaság - és betéti társaság lehet, aki ezen választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn. Jelenleg nem lehet alanya a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások. Bejelentés: Az adóalanyiság választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz, az adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jön létre. Az adóalanyiság a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, az adóalanyiság a megszűnést követ 2 éven belül ismételten nem választható. A személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a személyesen közreműködő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. Az adó mértéke: A tételes adó havi összege a bejelentett fő állású kisadózó után 50 ezer forint, fő állásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. Az adó megfizetése a tárgyhónapot követő 12. napon esedékes. Bevételi határ: 6 mft
Kiváltott adónemek: - vállalkozói szja vagy osztalékadó - társasági adó - személyi jövedelemadó - járulékok - egészségügyi hozzájárulás - szociális hozzájárulási adó - szakképzési hozzájárulás Nem váltja ki az iparűzési adót, de kedvezőbb lesz annak mértéke is, azaz a helyi iparűzési adót a vállalkozás teljesítheti tételes adóalap meghatározásával is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni. A tételes adóalap maximális éves összege telephelyenként 2,5 millió forint. Ha a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzési adó bevallási, adóelőleg-bevallási és fizetési, sőt az iparűzési adó alapjának megosztási kötelezettsége is. Az áfát sem váltja ki a tételes adó, viszont lehet alanyi áfa mentességet választani. Az alanyi áfa mentességgel olcsóbb lehet a szolgáltatás, könnyebb lehet tartani az árbevételi határt, és adminisztrációs szempontból is előnyös lehet ez a döntés. A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülű személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól. Biztosítás: A tételes adó megfizetésével a főállású kisadózó a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, valamennyi, a Tbj-ben és Flt-ben meghatározott ellátásra jogosultságot szerez. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. Számlázás: Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként. Adatszolgáltatás: Az elszámolhatósággal egyidejűleg a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.
Szankciók: Büntető adó: Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. Az alanyiság elvesztése: A mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért mulasztási bírságot állapít meg. Az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti. A naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Mentesség: Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen vagy a tevékenység szünetel. Nyilvántartás A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, bevételéről a tárgyévet követő év január 20-ig nyilatkozik. A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla. A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet amelyben, időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Eva kontra Kata Egy tanulmány szerint 17%-os költség mellett éri meg az EVA-t választani, a KATA-nak elkeresztelt új adónemet is elsősorban kis költségű vállalkozásoknak ajánlják. A hatmillió Ft-os bevételi határt figyelembe véve, egy 7 620 eft bruttó bevételt realizáló EVA-s gazdálkodó adóterhelése több mint 3 millió Ft járulékokkal, 37%-os EVA-val, iparűzési adóval. Ha abból indulunk ki, hogy egy EVA-snak 1,3 mft áfás költség mellett érte meg az egyszerűsítést választani, akkor ezen költségszint mellett kisadózóként (alanyi áfamentesként) az adóteher nagyjából 2 millió Ft-ra csökken.
Vagyis az éves hatmilliós bevételt az 1,3 millió forintos költség, az évi 600 ezer Ft tételes adó, és a valamivel kedvezőbb számítású iparűzési adó csökkentené, tehát a kisadózás után négymillió forint körüli összeg maradna nála éves szinten szemben az EVA-s három milliójával. Kisvállalati adó Alanyiság Olyan egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdő-birtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, lehet adóalany, melynek az - adóévet megelőző létszáma nem haladta meg a 25 főt, - adóévet megelőző elszámolandó bevétele pedig az 500 mft-ot, - adószámát nem törölték vagy függesztették fel három évre visszamenőleg, - mérlegfőösszege szintén nem haladja meg az 500 mft-ot. Bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek összege. Fontos, hogy a létszám és a bevétel megállapításnál a kapcsoltsági viszonyokat fel kell tárni, a létszámot és a bevételt azok alapján kell megállapítani! Bejelentés A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az alanyi körből való kilépésre ugyanezen határidő és feltétel érvényes.
Alanyiság megszűnése az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával, az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, az adóalany terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt jogerősen mulasztási bírságot állapított meg, az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával, a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 10 millió forintot. Ha az adóalanyiság megszűnik, azt a megszűnéstől számított 2 évig az adózó ismételten nem választhatja. Az adó alapja Az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél. A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben - tíz év alatt, egyenlő részletekben - csökkenthetik az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott. Az adó mértéke A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Kiváltott adónemek társasági adó a szociális hozzájárulási adó a szakképzési hozzájárulás az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése
Bevallás Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja és az adóévet követő év május 31-ig bevallja. Az adóalany bevételétől függően az adóév első 11 hónapjára havonta vagy negyedévente, a tárgyhónapot, negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege a tárgyhónapban, negyedévben az adóalany által foglalkoztatóként, a foglalkoztatottak részére kifizetett, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 19%-a. Az adóalany az adóévre megállapított adót az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Iparűzési adó A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzési adó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzési adóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni. Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel hírlevelünkkel kapcsolatban, keressen bennünket. Írjon e-mailcímünkre, készséggel állunk rendelkezésére. Üdvözlettel: Colling Kft colling@colling.hu