Útmutató. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be.

Átírás

1 Útmutató évi helyi iparűzési adóbevallás benyújtására Szolnok város illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet (továbbiakban: iparűzési tevékenység) végzők kötelezettek. Az adóbevallást május 31-ig kell benyújtani, és a évre vonatkozó adót, adókülönbözetet is ezen időpontig kell megfizetni a számú Szolnok Megyei Jogú Város P.H. Iparűzési Adó Beszedési Számlára. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! A kitöltéskor a helyi adókról szóló évi C. törvényt (Htv.) és a helyi iparűzési adóról szóló 43/2010. (XII.10.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban rendelet) kell alkalmazni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő150. napig nyújtja be. Kérjük a bevallás teljes körű, pontos kitöltését. Hibásan benyújtott bevallás esetén az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 172. (10) bekezdése szerint a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A 2. tömb kitöltéséhez: Azok a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek, akik tevékenységüket szüneteltetik, az Art. 33. (3) bekezdés e) pontja alapján záró bevallás benyújtására kötelezettek a szüneteléstől számított 30 napon belül. Ebben az esetben a 210. sorban kell x-et tenni. A 7. tömb kitöltéséhez: Átalányadózók figyelmébe! Az átalányadózók amennyiben megjelölték a 611. pontot választhatják az adóalap egyszerűtett meghatározási módját. Ekkor a vállalkozási szintű helyi iparűzési adó alapja az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege. Ebben az esetben a 711. sorba az átalányadó alapját, a 716. sorba pedig az átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összegét (átalányadó-alap 120 %-a) kell beírni. Példa: A vállalkozó átalányadó alapja Ft, ennek 20 %-kal növelt összege Ft. Ekkor a 711. sorba az Ft mint átalányadó alapja, a 716. sorba a Ft mint az átalányadó 20 %-kal növelt összege kerül. Adólap egyszerűsített módját választó adózók figyelmébe! Azok a vállalkozók, amelyek nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, amennyiben megjelölték a 612. pontot választhatják az egyszerűsített adóalap meghatározási módját. Ebben az esetben a helyi iparűzési adóalapja a nettó árbevétel 80 %-a, és a 711. sorba a nettó árbevételt, a 716. sorba pedig a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni. Példa: A vállalkozó nettó árbevétele Ft, ennek a 80 %-a Ft. Ekkor a 711. sorba a Ft nettó árbevételt, a 716. sorba az Ft-ot mint a nettó árbevétel 80 %-át kell beírni EVA-alanyok figyelmébe!

2 Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai amennyiben megjelölték a 63. pontot választhatják az adóalap egyszerűtett meghatározási módját, amely esetben a vállalkozási szintű helyi iparűzési adóalap az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 %-a. Ebben az esetben a 711. sorba az eva-alapját, a 716. sorba pedig az eva-alap 50 %-át kell beírni. Példa: A vállalkozás eva-alapja Ft, ennek 50 %-a Ft. Ekkor a 711. sorba a Ft eva-alapját, a 716. sorba a Ft-ot mint az eva-alapjának 50 %-át kell beírni. A rendelet 4. (1) bekezdése szerint Szolnok város illetékességi területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, a végleges iparűzési adóból 30%-os adókedvezményre jogosult. A (2) bekezdés szerint a kedvezmény az adóévről benyújtott adóbevallásban érvényesíthető. A fenti feltételek fennállása esetén a 722. sorban feltüntetett végleges adó 30 %-ában kiszámított adókedvezmény összegét a bevallás 723. sorában kell feltüntetni. Példa: a 722. sor szerinti végleges adó összege Ft, akkor a 723. sor szerinti adókedvezmény összege Ft lesz. Vállalkozási szintű adóalap megosztása: Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Melléklet az évi C. törvényhez című részben meghatározottak szerint megosztania. (Htv. 39. (2) bekezdés) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (Htv. 37. (1) bekezdés) Amennyiben a helyi iparűzési adóbevallás 720. sorában feltüntetett A mentességekkel korrigált Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap összege nem egyezik a 721. sor Az önkormányzat illetékességi területére jutó a 720. sorban lévő adóalap megosztása szerinti települési szintű adóalap összegével, úgy a bevalláshoz F lap kitöltése kötelező, ennek hiányában a bevallás feldolgozhatatlan. A megosztás lehetséges módjait, valamint a számítások módszerét a Htv. melléklete részletesen tartalmazza, melyben január 1-i hatállyal jelentős változások vannak. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes a végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevétele vagy a végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége (kwh vagy ezer m 3 ) arányában köteles megosztani a vállalkozási szintű adó alapját a Htv. Mellékletének 2.2. pontja szerint. A Htv. a Melléklet 1.1., 1.2, 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően új elemként sajátos megosztási módszer alkalmazását teszi lehetővé az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak (Htv pont). Eszerint a vállalkozó a 2.3. pont szerint döntésétől függően az adóalap 50%-át a Htv. 37. (3) bekezdése szerinti telephelyek (azok a települések, ahol az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység állandó jellegűvé vált) között az építőipari tevékenységből (Htv ) származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész-termék,

3 késztermék értéke együttes összegének arányában, az adóalap másik 50%-át a székhelye és a Htv pontja szerinti telephely(ek) között a Melléklet 1.1. vagy 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával oszthatja meg. Szintén új elem a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozók megosztási módja, melyet a Htv. Melléklet pontja tartalmazza. Ezek alapján a vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozóknak pedig a vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek száma és a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek száma alapján kell megosztani a vállalkozási szintű adó alapját. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozók a Htv. 48. (1) bekezdése szerint a 2011-ben kezdődő adóéve adókötelezettsége megállapításánál a december 31- én hatályos pontját és mellékletét köteles alkalmazni. Fontos: Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1 vagy 2.1 pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. A sorok kitöltéséhez: A sorok tartalmazzák a végleges adó összegét és évre vonatkozó pénzügyi elszámolást. A 727. Adóelőlegre befizetett összeg sorba kell feltüntetni a megfizetett évi adóelőleg összegét, valamint a március 15-én esedékes adóelőleg összegének levonása és a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeg figyelmen kívül hagyása után fennálló túlfizetés összegét, ha van. A 728. sorba a feltöltési kötelezettség címén befizetett összeget kell feltüntetni. A 729. és 730. sor összege a 726. sor és a 727. és 728. sor együttes összegének különbözete. Pozitív különbözet esetén fizetendő adó keletkezett, melyet a 729. sorba kell beírni és május 31-ig megfizetni. Negatív különbözet esetén adótúlfizetés áll fenn, melyről a G jelű betétlap kiállításával lehet rendelkezni. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Art. 14. (9) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

4 A 8. tömb kitöltéséhez: A 81. pontban kell kitölteni az előlegfizetési időszakot, mely a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. folyamatosan működő vállalkozás), ebben az esetben az előlegfizetési időszak július 1-től június 30-ig tart. ebben az esetben az előlegfizetési időszak az adókötelezettség kezdő napjától június 30- ig tart. Példa: ha a vállalkozás adókötelezettségének kezdő napja április 11., akkor az előlegfizetési időszak április 11-től június 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége a 81. pont eseteiben szeptember 15. folyamatosan működő vállalkozás) az előlegrészlet összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőlegrészlet pozitív különbözete, amely a 726. sor Ft-ra kerekített összege csökkentve a március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel. 1. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, március 15-i adóelőlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. 2. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, március 15-i adóelőlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft. akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, amely a 726. sor évesített összege csökkentve a március 15-ére bevallott, bejelentett előlegrészlettel. 3. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, március 15-i adóelőlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege Ft [ (évesített végleges adó összege) Ft]. 4. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, március 15-i adóelőlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege 0.- Ft [ Ft (évesített végleges adó összege) Ft]. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége alapesetben március 15. folyamatosan működő vállalkozás)az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele, amely a 726. sor Ft-ra kerekített összegének fele. 1. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. 2. példa: A vállalkozás évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele, mely a 726. sor évesített Ft-ra kerekített összegének fele.

5 3. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft (évesített végleges adó fele). 4. példa: A vállalkozás április 1-én kezdett évi végleges adója Ft lett, akkor a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft (évesített végleges adó fele). A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén a 8. tömb kitöltése az alábbiak szerint alakul: A 81. pont szerinti adóelőlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Példa: A vállalkozás üzleti éve április 1-től március 31. Ekkor az előlegfizetési időszak október 1-től szeptember 30-ig tart. A 82. pont szerinti első előlegrészlet esedékessége az adóév kilencedik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve az első előlegrészlet esedékessége december 15. A évi végleges adója Ft lett, június 15-i adóelőlegrészlete Ft volt, akkor 82. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. A 83. pont szerinti második előlegrészlet esedékessége az adóévet követő adóév harmadik hónapjának 15. napja, összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. Példa: Az előzőben említett vállalkozást figyelembe véve az első előlegrészlet esedékessége június 15. A évi végleges adója Ft lett, a 83. pont szerinti előlegrészlet összege Ft. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. A kiegészítésről szintén adóbevallást kell benyújtani. A végleges adó összegét forintban, az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetet 100 forintra kerekítve kell a bevallásban feltüntetni, megfizetni, illetve visszaigényelni! A fizetési meghagyás január 1-től megszűnt, a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás végrehajtható okirat. Az adót, az adókülönbözetet és az adóelőlegrészleteket, valamint az előlegkiegészítést a benyújtott (kijavított) bevallás alapján kell megfizetni.