Márciusi új könyveinkből Bánhidi Miklós: Sportföldrajz Budapest-Pécs Dialog Campus 2011 A földrajztudomány már az 1930-as évektől vizsgálni kezdte a szabadidő és a sport területi és gazdasági vonatkozásait. A sportolók, sportszervezetek mindenkor nagy kihívásnak tekintették újabb és újabb földrajzi területek meghódítását. Így kiemelkedő sportteljesítmény meghódítani a legmagasabb hegycsúcsokat, meglovagolni a legmagasabb tengerhullámokat, nagyobb magasságokra feljutni a gravitáció legyőzésével, vagy lejutni az óceánok mélyére. A földrajzi környezet az ember létfeltételét jelenti, amelynek befolyásoló elemei a sporttevékenység során még inkább felerősödnek. Jelen kötet kérdésfeltevéseit a sportszféra érdekei mentén fogalmazza meg a szerző: Hol, milyen földrajzi területen vannak, készülnek, versenyeznek a legsikeresebb sportolók és miért? Gyáni Gábor: A mi 20. századunk Kolozsvár, Komp Press 2011. Az ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is.
Tóth Krisztina: Pixel Budapest, Magvető 2011. Napjaink egyik legolvasottabb írónőjének új könyvében az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok öszszetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze. Állandó közelítés és távolítás, kicsinyítés és nagyítás váltakozása rajzolja meg szemünk előtt ezt a sajátos és nagyon is élő szövegtestet. Dragomán György: Expander Pécs, Alexandra 2011. Különleges könyv! Először is, mert négy szerzője a jelen magyar irodalom legjobbjai közül való. Tartalomjegyzék szerinti sorrendben: Dragomán György, Háy János, Parti Nagy Lajos és Tóth Krisztina. Ritka együttállás: nagyon sikeresek is. Tehát nem csak a kritika kedveli őket. Nem csak az ínyencek. Különleges könyv ez azért is, mert benne négyen négyféleképpen újítják meg a tárcát, s teszik olyan, a mindennapokról beszélő műfajjá, amely a magas irodalom körében ugyanaz tud lenni, mint alkalmi olvasóinak kedvelt olvasmányai közt. Izgalmas, nemes, ronthatatlan, szórakoztató. A tárcákat, megint különlegesség, Tettamanti Béla gondolatgazdag, szellemes és nagyon fanyar grafikái, szatirikus rajzai értelmezik újra, állítják fejtetőre, feszítik az abszurdig. Így együtt: fantasztikusak.
Sophie Royer: Magánélet a görög aranykorban Budapest, Corvina 2011. A sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek. Mezősi Gábor: Magyarország természetföldrajza Budapest, Akadémia, 2011. Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést. Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű elemzéséről
Viviane Villamont: Egy feddhetetlen nő Budapest, Cartaphilus, 2011. Az 1942-ben született Viviane Villamont nevét itthon és világszerte egyaránt a francia írónő első, nálunk is többször kiadott, "Kisdarázs" című regénye tette ismertté. A szerző újabb regényének középpontjában a címszereplő (Claire Dormentin, a "feddhetetlen nő") és egy szerencsétlen sorsú kislány, Lucile különös barátsága áll, de az írónő kettejük történetének hátterében - egy nagy párizsi bérház lakóinak életét bemutatva - rendkívül érdekes körképet nyújt a mai francia középosztályról, az egyes családok vagy az egyedül élő férfiak és nők gondjairól, vágyairól és bűneiről, illetve általában a nagyvárosi lét sajátosságairól, furcsaságairól is. Bihari Péter: A németek Budapest, Műszaki Kvk. 2002. Európa a változások korát éli. Az Európai Unió bővülésével átértékelődik az Európa különböző régióiban élő népek szerepe, jelentősége és az Unió keleti irányú bővítése megoldást hozhat az etnikai konfliktusokra a térségben. Az egyes nemzetek békés egymás mellett éléséhez szükséges azonban, hogy azok kölcsönösen megismerjék egymás történelmét, kultúráját, a múltban betöltött szerepét. Bihari Péter A németek - 2000 év Európa közepén című könyve a németség két évezredes történetéről ad áttekintést a germán népcsoport ókori szerepétől egészen Németország legújabb kori történeti fejlődéséig.
John Lukacs: A második világháború öröksége Budapest, Európa 2011. A második világháborúról szóló több nagy sikerű könyve után (Az európai világháború 19391941, Öt nap Londonban 1940. május, A párviadal), John Lukacs legújabb írásaiban ismét e kimeríthetetlen témával foglalkozik. A könyvben szereplő esszék a XX. század legjelentősebb történelmi eseményének máig is tisztázatlan kérdéseit fejtegetik. Lukacs újból elemzi Hitler titokzatos személyiségét, és keresi néhány döntésének rejtélyes mozgatórugóit... Bagdy Emőke-Pap János: Ma még nem nevettem Budapest, Kulcslyuk K. cop., 2011. A nevetést a szabadság legteljesebb megélésének, életolajozónak, az Olümposz isteneitől eltanult csodának tartjuk. Könyvünk írása közben amiatt aggódtunk, hogy ha a nevetést darabkáira szedjük, megvizsgálva eredetét, okát, formáját, lélektanát és társas jellemzőit, elfelejtünk tiszta szívből nevetni. De nem így történt. Jókedvünk, humorérzékünk továbbra is a régi, s Milan Kunderával valljuk: Nevetni annyit jelent, mint mélységesen élni