MINTAJEGYZŐKÖNYV A VÉRALVADÁS VIZSGÁLATA BIOKÉMIA GYAKORLATHOZ Feladatok 1. Teljes vér megalvasztása rekalcifikálással 1.1 Gyakorlat kivitelezése 1.2 Minta jegyzőkönyv 2. Referenciasor készítése fehérjeméréshez 2.1 Gyakorlat kivitelezése 2.2 Minta jegyzőkönyv 3. Fibrinogén jelenlétének tesztelése 3.1 Gyakorlat kivitelezése 3.2 Minta jegyzőkönyv 4. Trombin-idő meghatározása és a XIII-as faktor hatásának tanulmányozása 4.1 Gyakorlat kivitelezése 4.2 Minta jegyzőkönyv
1. Teljes vér megalvasztása rekalcifikálással 1.1 Gyakorlat kivitelezése Eszközök - 37 C inkubátor (blokktermosztát vagy vízfürdő), kémcsőállvány, kémcsövek, automata pipetták Anyagok - marhavér (1 térfogat 3,8 %-os trinátrium-citráthoz 9 térfogat vénás vér) - fiziológiás-sóoldat - 1 %-os CaCl 2 -oldat Gyakorlat kivitelezése: Az alábbi elegyet állítsa össze kémcsőben! A műanyag centrifugacsőben kiadott vérmintát a bemérés előtt óvatosan keverje meg műanyag pipettaheggyel! 1. Vér (ml) 0,400 Fiz. NaCl-oldat (ml) 1,400 CaCl 2 -oldat (ml) 0,200 A mintát inkubálja 37 C-on 15 percig! Percenként vegye ki a mintát a termosztátból és figyelje meg a változásokat!
1.2 Minta jegyzőkönyv Írja le a kísérlet célját: Írja le a röviden a kísérlet kivitelezésének lépéseit! 1.... 2.... 3.... Írja le mi a szerepe a mintához adott CaCl 2 -nak! Írja le miért üvegcsőben kell elvégezni ezt a kísérletet? Eredmények és értékelés: 1. Írja le megfigyeléseit! Milyen változásokat figyelt meg az idő előrehaladtálval?
2. Referenciasor készítése fehérjeméréshez 2.1 Gyakorlat kivitelezése Eszközök - Eppendorf csövek, Eppendorf tartó állvány, fotométer, automata pipetták Anyagok - fiziológiás-sóoldat - fehérje standard-oldat (10 mg marha szérum albumin / ml) - Biuret-reagens (6 g K-Na-tartarát, 1,5 g CuSO 4.5H 2 O, 30 g NaOH, 1 g KI 1000 ml desztillált vízben oldva) Gyakorlat kivitelezése: Állítsa össze Eppendorf csövekben az alábbi elegyeket! 1. Vak 2. 3. 4. 5. Fehérje standard (μl) - 25 50 100 150 Fiziológiás NaCl-oldat (μl) 200 175 150 100 50 Biuret-reagens (μl) 800 800 800 800 800 A Biuret-reagens bemérése után az Eppendorf csövek tartalmát rázza össze (többször fordítsa fel a csöveket)! Inkubálja a mintákat 30 percig szobahőmérsékleten! A fotométert nullázza desztillált vízre. Fotométerrel olvassa le az oldatok abszorpcióját 540 nm-en!
2.2 Minta jegyzőkönyv Írja le a kísérlet célját: Írja le a röviden a kísérlet kivitelezésének lépéseit! 1.... 2.... 3.... Eredmények: 1. Töltse ki az alábbi táblázatot! Ábrázolja az adatokat (az x tengelyen a fehérje tartalmat, az y tengelyen az Abs 540 -Abs vak értékeket)! 2. Határozza meg a kalibrációs egyenes meredekségét! tgα =... Fehérje standard (ml) Fehérjetartalom (mg/cső) Abs 540 Abs 540 -Abs vak 1. Vak 2. 3. 4. 5.
3. Fibrinogén jelenlétének tesztelése 3.1 Gyakorlat kivitelezése Eszközök - 37 C inkubátor (blokktermosztát), centrifuga, fotométer, Eppendorf csövek, Eppendorf tartó állvány, automata pipetták Anyagok - plazma oldat - 14 %-os Na 2 SO 4 -oldat - desztillált víz - fiziológiás-sóoldat - Biuret-reagens (6 g K-Na-tartarát, 1,5 g CuSO 4.5H 2 O, 30 g NaOH, 1 g KI 1000 ml desztillált vízben oldva) - 1 %-os CaCl 2 -oldat Gyakorlat kivitelezése: a) Fibrinogén kinyerése kisózással Eppendorf csövekben állítsa össze az alábbi elegyeket! 1. 2. 3. Plazma (ml) 0,400 0,400 Na 2 SO 4 -oldat (ml) 1,000 Desztillált víz (ml) 1,000 Inkubálja a mintákat 30 percig szobahőmérsékleten! Az 1-es csőben csapadéknak kell keletkeznie. Az 1. mintát az állás után centrifugálja le (3000 rpm, 5 perc), majd a felülúszót (~1,4 ml) pipettázza át a 3. csőbe! Óvatosan mozgassa a csövet, nehogy felkeveredjen a csapadék! Az 1-es csőben maradó csapadékot ezután oldja vissza 1.4 ml desztillált vízzel!
b) A minták fehérjetartalmának meghatározása Vegyen ki kémcsövekbe az 1., 2. és 3. Eppendorf csövekben lévő mintákból az alábbi táblázat szerint! Az Eppendorf csövekben maradó elegyeket fogja felhasználni a következő (3.c fibrinogén-teszt rekalcifikálással) kísérletben. 1. 2. 3. Minta a 3.a) kísérletből (ml) 0,200 0,040 0,040 Fiz. NaCl-oldat (ml) 0,160 0,160 Biuret-reagens (ml) 0,800 0,800 0,800 Inkubálás 30 percig szobahőmérsékleten, ezután fotometrálás 540 nm-en! c) Fibrinogén-teszt rekalcifikálással Az 1., 2., 3. Eppendorf csövekben megmaradt minták mindegyikéhez adjon 0,200-0,200 ml CaCl 2 -oldatot, majd inkubálja 37 C-on 10 percen át! Figyelje meg a mintákat percenként és jegyezze le, hogy melyik mintában megy végbe alvadás, és mennyi időre van szükség az alvadék képződéséhez!
3.2 Minta jegyzőkönyv Definiálja a következő fogalmakat! szérum plazma fibrinogén kisózás Írja le a röviden a Fibrinogén kinyerése kisózással kísérlet lépéseit! 1.... 2.... 3.... 4.... Írja le a röviden A minták fehérjetartalmának meghatározása kísérlet kivitelezésének lépéseit! 1.... 2.... 3.... 4.... Írja le a röviden a Fibrinogén-teszt rekalcifikálással kísérlet kivitelezésének lépéseit! 1.... 2.... 3.... 4....
Eredmények és értékelés: a) Fibrinogén kinyerése kisózással Írja le mit tartalmaznak az egyes minták (szérum, fibrinogén vagy plazma): 1. 2. 3. b) A minták fehérjetartalmának meghatározása Töltse ki az alábbi táblázatot! A referenciaegyenes felhasználásával adja meg az 1., 2. és 3. minták fehérjetartalmát! Frakció 1. 2. 3. Abs 540 a Abs 540 -Abs vak b fehérje mennyiség/cső (mg) c fehérje koncentráció/cső (mg/ml) a az Abs vak érték a 2. feladatból b az 1. csőben lévő fehérjetartalom (mg) = [(Abs 540 -Abs vak )/tgα]x7 - a tgα értéke a kalibrációs egyenes alapján (meredekség) - a [(Abs 540 -Abs vak )/tgα] megadja a csőben lévő fehérje mennyiségét (0,2 ml-re vonatkoztatva) - az 1. minta végtérfogata 1,4 ml volt, így összesen 7-szer több (1,4 ml/0,2 ml) fehérje van 1,4 ml térfogatú mintában - a 2. és 3. csőben lévő fehérjetartalom (mg) = [(Abs 540 -Abs vak )/tgα]x35 c fehérjekoncentráció az 1. csőben (mg/ml) = [(Abs 540 -Abs vak )/tgα]x7x2.5 - az 1,4 ml térfogatú mintában mért fehérjemennyiség 0,4 ml plazmából származik (a 0,4 ml plazmából kisózott fibrinogént 1,4 ml vízben oldottuk fel), így 1ml plazma fehérjetartalma 2,5-szer nagyobb, mint 0,4 ml plazma fehérjetartalma - fehérjekoncentráció az 2. és 3. csövekben (mg/ml) = [(Abs 540 -Abs blank )/tgα]x35x 2.5
1. Hasonlítsa össze az egyes minták fehérjetartalmát! 2. El tudunk-e számolni a fehérjemennyiségekkel? Igaz-e hogy 1+3=2? Miért? c) Fibrinogén-teszt rekalcifikálással Töltse ki az alábbi táblázatot! Frakció Alvadékképződés megfigyelhető (igen/nem) Alvadékképződéshez szükséges idő (perc) 1. 2. 3. 1. Hogyan magyarázza megfigyeléseit? 2. Hol ment végbe a véralvadás és mennyi időre volt szükség az alvadék képződéséhez? 3. Végbemehet-e véralvadás fibrinogén nélkül? A fibrinogén magában aktiválódhat-e?
4. Trombin-idő (TI) meghatározása és a XIII-as faktor hatásának tanulmányozása 4.1 Gyakorlat kivitelezése Eszközök - 37 C-os blokktermosztát, Eppendorf csövek, Eppendorf tartó állvány, automata pipetták Anyagok - plazma oldat - desztillált víz - trombin (diagnosztikai reagens-készlet, REANAL) - 1 %-os CaCl 2 -oldat - urea-oldat (6 M) - 20 mm-os jódacetamid-oldat (óvatosan kezelendő!) (előkészítőtől kapják) Gyakorlat kivitelezése: a) Trombin-idő (TI) meghatározása Eppendorf csövekben állítsa össze az alábbi elegyeket! Ügyeljen arra, hogy a plazma bemérését hagyja legutoljára, így azzal indítja el a reakciót, illetve az időmérést! Egymás után egyenként indítsa a reakciókat, mert gyors! 1. 2. 3. 4. Jódacetamid oldat (ml) 0,100 - - - Desztillált víz (ml) 0,300 0,400 0,450 0,450 Trombin oldat (ml) 0,050 0,050 0,050 - CaCl 2 -oldat (ml) 0,050 0,050-0,050 Plazma (ml) 0,500 0,500 0,500 0,500 Inkubálja a csöveket 37 C-on! Folyamatos ellenőrzéssel mérje meg mind a négy minta TI értékét! A TI meghatározása után inkubálja még az Eppendorf csöveket 10 percig! Vizsgálja meg az alvadék minőségét! b) Urea-oldhatósági teszt (XIII-as Faktor hatásának tanulmányozása) Az 1., 2., 3. és 4. Eppendorf csövekben maradt felülúszót óvatosan távolítsa el pipettával! Próbálja meg visszaoldani 1 ml 6 M-os urea-oldat hozzáadásával a keletkezett csapadékokat! Írja le megfigyeléseit!
4.2 Minta jegyzőkönyv Írja le a kísérlet célját: Mi a klinikai jelentősége a trombin idő meghatározásának? Mi a jódacetamid hatása? Mi a XIII. faktor szerepe a véralvadásban? Miért oldja az urea a lágy alvadékot és miért nem a térhálósított végterméket?
Eredmények (4A és 4B): 1.Töltse ki az alábbi táblázatot! Hasonlítsa össze az alvadékok urea-oldhatóságát a négy csőben! Eredményeit értékelve jellemezze mintáiban az alvadékképződés sebességét, az alvadék minőségét és magyarázza meg tapasztalatait! 1. 2. 3. 4. Trombin idő (másodperc) Alvadék minősége Alvadék beoldható-e ureával? (lágy vagy kemény alvadék) Értékelés (4A és 4B): 1. Hol miért alakult ki lágy vagy kemény alvadék? 2. Miért különböző a trombin idő az egyes csövekben?