7. számú melléklet MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY a TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM HATÉKONY INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA A KÖZOKTATÁSBAN CÍMŐ KIEMELT PROJEKT TERVEZÉSI FELHÍVÁSÁHOZ KÓDSZÁM: TIOP 1.1.2/08/01 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg
TARTALOMJEGYZÉK VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...4 1. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA...6 2. HELYZETÉRTÉKELÉS...8 2.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA 8 2.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA... 8 2.2.1. A szakterület területi vonatkozású (település, kistérség, megye régió) összehasonlító elemzése... 8 2.2.2. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése... 9 2.2.3. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása... 10 2.2.4. Szakpolitikai háttér... 11 2.3. A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA... 11 3. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI...12 3.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA... 12 3.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE... 12 3.3. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A RELEVÁNS FEJLESZTÉSPOLITIKAI DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ... 14 3.3.1. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz... 14 3.3.2. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához... 14 3.4. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A KIEMELT PROJEKTEKHEZ SZINERGIA-VIZSGÁLAT 15 3.5. AZ ELÉRENDİ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA... 15 3.6. INDIKÁTOROK... 15 4. A KÜLÖNBÖZİ FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA..17 2
4.1. AZ ALTERNATÍVÁK AZONOSÍTÁSA... 17 4.2. A 0 ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA... 18 4.3. 1. ALTERNATÍVA <ALTERNATÍVA MEGNEVEZÉSE> BEMUTATÁSA... 18 4.4. 2. ALTERNATÍVA <ALTERNATÍVA MEGNEVEZÉSE> BEMUTATÁSA... 18 4.5. 3. ALTERNATÍVA <ALTERNATÍVA MEGNEVEZÉSE> BEMUTATÁSA... 18 4.5.1. Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek... 18 4.5.2. A megvalósulás helyszíne... 19 4.5.3. A mőszaki tartalom meghatározása... 19 4.5.4. Az elıkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása... 21 4.5.5. Az elıkészítés és megvalósítás költségei és ütemezése... 22 4.5.6. A változat hatásainak elemzése... 23 4.5.7. Pénzügyi terv... 25 4.5.8. Közgazdasági költség-haszon elemzés... 27 4.5.9. Kockázatelemzés... 28 4.6. A JAVASOLT VÁLTOZAT MEGJELÖLÉSE ÉS INDOKLÁSA... 30 5. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI...31 5.1. A PROJEKTGAZDA ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA... 31 5.1.1. A projektgazda bemutatása... 31 5.1.2. A megvalósításban és üzemeltetésben részt vevı partnerek bemutatása 31 5.1.3. A projektgazda és partnerei a projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása... 31 5.2. A MEGVALÓSÍTÁS SZERVEZETE... 31 5.3. AZ ÜZEMELTETÉS FELADATAI ÉS SZERVEZETE... 32 5.4. SZERVEZETI ÉS MONITORING-KONTROLLING KÖLTSÉGEK TÉTELES FELSOROLÁSA, KÖLTSÉGEK ÜTEMEZÉSE... 33 6. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, PR...34 7. A MŐSZAKI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE ÉS PÉNZÜGYI TERVE...35 7.1. RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV... 35 7.1.1. Az elıkészítés részletes feladatai és ütemezése... 35 7.1.2. A projekt megvalósításának részletes feladatai és pénzügyi ütemezése.. 36 7.2. A TELJES PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉSE... 37 7.3. A TÁMOGATÁSI ÉS FINANSZÍROZÁSI FELTÉTELEK BEMUTATÁSA... 38 MELLÉKLETEK...40 KÖTELEZİEN CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK LISTÁJA:...40 3
VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 3-5 oldalas összefoglaló, olyan tartalommal, amely elegendı információt tartalmaz a projekt támogatásáról szóló elızetes döntéshez, illetve a legmegfelelıbb alternatíva kiválasztásához. A vezetıi összefoglaló tartalmi felépítésének az a logikája, hogy az adatok és számítások helyességéért a projektgazda felelıs, az összefoglalónak tehát csak végértékeket kell tartalmaznia, viszont minden olyan értéket közölni kell, ami szükséges a döntések meghozatalához. A projekt címe A projekt során tervezett tevékenységek és beavatkozások vázlatos leírása a helyszín megjelölésével A tervezett projekt szükségessége illetve indokoltsága A projekt céljai, célcsoportjai és hatásterülete és kapcsolódásuk az ÚMFT, annak operatív programjai, illetve akciótervei céljaihoz A projekt során tervezett tevékenységek kapcsolódása a támogatási forrás OP-jában megjelölt tevékenységekhez A projektgazda és partnereinek beazonosítása és kapcsolódásuk bemutatása a projekthez A különbözı megvalósítható alternatívák bemutatása Költségvetés és ütemezés, illetve a közvetlen és közvetett megtérülés összehasonlító bemutatása a különbözı alternatívák esetében fajlagos teljesítménymutatók megadásával A finanszírozás lehetséges módjainak összehasonlító bemutatása a különbözı alternatívák esetében Outputok, eredmények, indikátorok a különbözı megvalósítható alternatívák esetében A javasolt projekt A projektgazda által javasolt alternatíva megjelölése indoklással A projekt mőszaki tartalma A projektelıkészítés lépései A projekt elıkészítésének, kivitelezésének és mőködtetésének szervezeti keretei Közvetlen pénzügyi megtérülés, közvetett nemzetgazdasági megtérülés bemutatása A hatások és kockázatok összefoglaló bemutatása A finanszírozás lehetséges módjainak bemutatása Indikátorok bemutatása 4
5
1. A PROJEKT LÉNYEGI ÖSSZEFOGLALÁSA A fejezet célja, hogy az olvasó számára egy olyan legfeljebb 1 oldal hosszúságú, rövid összefoglalót adjon, amely alapján értelmezhetıvé válnak a helyzetértékelı és indokló fejezetek. A fejezetben tehát igen röviden, az indokló és leíró részek elhagyásával, lényegre törıen kell bemutatni a projekttel kapcsolatos fıbb információkat és releváns adatokat. A fejezetet az alábbi tartalom szerint kell elkészíteni: A projekt szakmai és pénzügyi tartalma A szakmaterület, a tervezett tevékenységek 1 és fıbb célok, outputok, eredmények meghatározása, illetve a vonatkozó OP, AT / intézkedés, valamint a teljes projektköltség és a támogatási igény megjelölése A projekt helyszíne és indokoltsága A projekt helyszínének, az érintett földrajzi és szakmai területének megjelölése, illetve azon probléma vagy stratégia megjelölése, amely a projekt indokoltságának alapját képezi A megvalósítási helyszínek, tulajdon viszonyok bemutatása. A projektgazda és partnerei bemutatása A projektgazda és a partnereinek megjelölése, tevékenységük általános bemutatása Összefoglaló táblázat A projekt megnevezése Az érintett OP és AT / intézkedés megjelölése A projekt összes költsége és a támogatási igény megjelölése A projekt céljai és tevékenységei A projekt outputjai A projekt helyszíne (régió, megye, kistérség, település, településrész) A projekt hatásterülete (kistérség, megye) A projekt szakterülete A fejlesztési igény alapja, a probléma / stratégiai 1 Jelen metodikában tevékenységnek nevezzük azon projekt egységek, létesítmények megvalósítását, amelyek önmagukban mőködıképesek, megvalósításuk szükséges a projekt céljainak eléréséhez. Ilyenek pl. terület megszerzése, terület elıkészítése, épületek, építmények bontása, magasépítés, ivóvíz ellátás, szennyvizek elvezetése és kezelése, vízi létesítmények, villamos energia ellátás, távközlés létesítése, útépítés, vasútépítés, gépek, eszközök beszerzése, stb. 6
megjelölése A projektgazda megnevezése A projektgazda tevékenységi körei A projektgazda partnerei és tevékenységi körei 7
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A PROJEKT GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A fejezetben rövid és összegzı módon kell bemutatni az érintett térség társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatait. Az elemzés az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az érintett regionális operatív program mutatóin, illetve a KSH adatain keresztül mutatja be az érintett térség, illetve település helyzetét a régiós, illetve az országos adatokhoz történı hasonlítással. Az elemzés szintje alapvetıen a kistérség, indokolt esetben a projekt kiterjedésének függvényében a vizsgálati terület több kistérség összevonásából, illetve települési szinten határozható meg, megyei jogú városok esetében kötelezıen a települési szintő adatok bemutatása is szükséges. A kistérségi / települési adatok elemzésén túlmenıen, összehasonlító módon be kell mutatni az adott területi szint felett jellemzı folyamatokat, illetve a kistérségen belüli fıbb eltéréseket, a központ-periféria viszonyok elemzésén keresztül. Amennyiben a projektnek nincs területi meghatározottsága, tehát az egész országra egyformán kiterjedı eredményekkel bír, a fejezet elhagyható. Ilyen projektek lehetnek, pl. az országos hálózattal rendelkezı intézmények teljes hálózatot érintı fejlesztései. Amennyiben a projekt várható eredményei és hatásai meghatározható térségre terjednek ki, úgy a helyzetértékelés ezen fejezetében a következı adatok összefoglaló bemutatása szükséges: 2.2. A PROJEKT INDOKOLTSÁGA 2.2.1. A szakterület területi vonatkozású (település, kistérség, megye régió) összehasonlító elemzése Mutassa be a projektje által érintett szakterületet, különös tekintettel annak helyzetére az Európai Unióban, Magyarországon, a projekt által érintett régió(k)ban, kistérség(ek)ben, település(ek)en, illetve a projekt megvalósításával érintett területen. Alkalmazzon a szakterületre vonatkozó specifikus reprezentatív mutatókat, a releváns OP-k és akciótervek 8
helyzetelemzésében alkalmazott mutatókhoz igazodva. Mutassa be, milyen folyamatok jellemezték, s jellemzik a szóban forgó szakterületet a közösségi, nemzeti, regionális és térségi/kistérségi szinten. A közösségi szinttıl lefelé haladva az elemzés részletezettségét növelni kell. Mutassa be, hogy a leendı fejlesztéshez hasonló funkciójú nemzetközi rendszereket. (Hol, mióta, milyen környezetben, méretben mőködnek?) A megvalósítandó rendszer egy máshol már mőködı rendszer adaptációja vagy egyedi célokat ellátó fejlesztés? 2.2.2. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése A fejezetben szorosan a fejlesztéshez kapcsolódó, a fejlesztés szükségességét alátámasztó keresleti és kínálati elemeket kell leírni. Amennyiben a projekt megvalósulásával új szolgáltatás vagy termék jön létre, vagy meglévı termék vagy szolgáltatás fejlesztésére kerül sor, a fejlesztés tárgyát képezı termék vagy szolgáltatás iránt mutatkozó keresletet és kínálatot üzleti szempontból kell bemutatni. Azon projektek esetében, ahol a kereslet és a kínálat nem értelmezhetı közvetlenül üzleti típusú jellemzıkön keresztül és a legtöbb közösségi támogatásra igényt tartó projekt ebbe a körbe tartozik, a fejezetben a termék vagy szolgáltatás fogalmát közvetve kell értelmezni, tehát azt kell leírni, hogy a kereslet-kínálati értelmezésben milyen igény jelentkezik az adott közszolgáltatás, közösségi termék iránt, illetve, hogy jelenleg, és jövıben milyen térségi szolgáltatók biztosítják az adott terméket. Pl. vízgazdálkodási projektek esetében közvetlenül értelmezhetı termék az öntözıvíz, amely iránt közvetlenül is értelmezhetı kereslet jelentkezik, közvetve azonban a belvízelvezetés biztonságának növekedése definiálható termékként, amely iránt közösségi igény mutatkozik. A kereslet bemutatása A keresleti jellemzık feltárása során ismertetni kell azon jelenlegi és a jövıben várható tendenciákat, amelyek várhatóan igényt támasztanak a létrehozott / fejlesztett termék vagy szolgáltatás iránt. A tendenciák alapján számszerősítve is be kell mutatni, hogy a fejlesztések során létrehozni tervezett termék vagy szolgáltatás iránt milyen kereslet jelentkezik. A kínálat bemutatása 9
A kínálati elemek elemzése során be kell mutatni, hogy jelenleg az adott szakterületen milyen termékek / szolgáltatások vannak jelen, és azok pontosan milyen konstrukcióban, milyen áron és milyen csatornákon jutnak el a végfelhasználókhoz. A kínálati elemek vizsgálatakor számszerősített, szakmaterület-specifikus mutatókat kell megadni. 2.2.3. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása A projektek alapvetıen kétféle típusúak lehetnek: 1. a projekt valamilyen meglévı problémára, hiányosságra reagál (pl. hiányos intézményrendszer, környezeti, vízgazdálkodási problémák, stb.), 2. a projekt valamely stratégia megvalósításának egyik eleme (pl. K+F fejlesztések, új turisztikai vonzerık fejlesztése, stb.), illetve egy-egy projekt lehet ezen két fı típus keveréke. A fejezetben, a keresleti és kínálati elemek elemzésére alapozva, a projekt szakterületén, helyszínén és konkrét tevékenységei tükrében szükséges bemutatni a jelenlegi állapotot, fejlesztési potenciált. Azonosítani kell, hogy a projekt mennyiben célozza egy adott probléma kezelését, és/vagy stratégia megvalósítását. Üzleti szempontból az kell bemutatni, hogy az adott fejlesztés mely piaci rés betöltésére lehet hivatott. Le kell írni, hogy a fejlesztés pontosan mely problémára ( piaci rés ) reagál, illetve mely stratégia megvalósítását célozza. Ezen fejezet tartalmazza a fejlesztés tárgyát képezı termék, szolgáltatás, vagy az ezek nyújtásához szükséges humán, szervezeti és mőszaki infrastruktúra jelenlegi helyzetének, a jellemzı állapotok pontos meghatározását, leírását, kitérve arra, hogy a jelenleg mőködı rendszer milyen módon elégíti ki a társadalmi / üzleti igényeket. Amennyiben a projekt célja új létesítmény, szervezet, termék, stb. kialakítása, úgy a fejezetben a kereslet-kínálat elemzésben mutatkozó piaci rést szükséges definiálni. Amennyiben a projekt valamilyen törvényi háttérrel rendelkezı stratégia alapján indokolható, úgy ezen fejezetben az adott törvény / rendelet megjelölése mellett a törvényi szabályozás alapjául szolgáló szakmai indoklás összefoglalását kell bemutatni. 10
2.2.4. Szakpolitikai háttér A fejezetben a projekt szempontjából releváns szakmapolitikai hátteret kell bemutatni (EU és hazai speciális stratégiák, direktívák), amelyekhez a projekt általában kapcsolódik, illetve amelyek befolyásolják az adott projekt tartalmának kialakítását. Itt röviden kell ismertetni a projekt tervezésének, végrehajtásának és üzemeltetésének jogi környezetét, az azokat befolyásoló közösségi jogforrásokat (irányelv, rendelet, határozat stb.), illetve hazai jogszabályokat (korm. rendelet, miniszteri rendelet, helyi rendelet, stb.). Ezen fejezetben tehát nem az Új Magyarország Fejlesztési Tervre, illetve annak operatív programjaira és akcióterveire vonatkozó információkat kell megadni, hanem azon jogszabályi hátteret kell leírni, amely: bizonyítja a projekt indokoltságát közösségi, nemzeti, térségi és (ha értelmezhetı) települési szinten (az adott szakterületen a projekt tématerületéhez kapcsolható irányelvek, törvények rendeletek, szabályozási elıírások), amely alapján a projekt tartalma, annak mőszaki, szervezeti keretei módosulhatnak (pl. szabványok, mőszaki elıírások, szervezeti kereteket rögzítı törvények, rendeletek, szabályozási elıírások). 2.3. A PROJEKT INDOKOLTSÁGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA A fejezet a helyzetfeltáró fejezetek összefoglalása, ahol röviden és a lényegre koncentráltan kell leírni a projekt indokoltságát, a projekttel megoldani szándékolt probléma definiálásával, illetve a megvalósítani tervezett stratégia megjelölésével, a kereslet-kínálat elemzésre történı hivatkozással. Az indokoltság összefoglalásaként, a szöveges összefoglalás mellett SWOT analízist is készíteni kell. 11
3. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI 3.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA Ebben a fejezetben a projekt célrendszerét kell részletesen bemutatni. A célrendszer több, egymásra épülı szinten értelmezhetı, ezért a projekt céljait célpiramisban ábrázolva kell bemutatni. A célpiramis legalsó szintjén a projekt operatív céljai kell szerepeljenek, a célpiramis csúcsán pedig a vonatkozó akciótervhez kapcsolódó általános cél(ok) szerepel(nek). A célok meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy azok a helyzetfeltáró fejezetekben foglaltakból levezethetık legyenek és kapcsolódjanak valamely akciótervben és operatív programban meghatározott célhoz/célokhoz. A projekt célrendszere annyiban lehet stratégiai szintő, hogy a vonatkozó OP-hoz és AT-hoz való kapcsolódás értelmezhetı legyen. A célokat célpiramisban kell ábrázolni, és rövid értelmezı, indokló megjegyzésekkel kell részletezni. 3.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE Ezen fejezetben a közvetlen és közvetett célcsoportok, az érintettek köre és a hatásterület bemutatása kell szerepeljen, térképi és statisztikai adatok felhasználásával. A fejezetben ismertetett célcsoportok és érintettek meghatározása pontos számokkal, és adatokkal kell történjen. Az itt bemutatott információk a késıbbiekben a költség-haszon elemzés, a marketingkommunikációs terv, illetve a nyilvánosság-pr fejezetek egyik fontos alapját képezik; a célcsoportokat és az érintettek körét ezeknek megfelelı részletezettséggel kell meghatározni. A célcsoportok a projekt megvalósítása során létrejött eredmények közvetlen használói, tehát azon személyek, akik a létrejött terméket vagy szolgáltatást megvásárolják, vagy közvetlenül használják. A közvetett célcsoportok azon személyek köre, akik nem a projekt eredményeinek közvetlen használói, de összetett mechanizmusokon keresztül a projekt eredményei és hatásai helyzetükön javítanak. A projektben érintettek köre azon csoportok, akik a projekt eredményeit nem használják, azonban a projekt kidolgozásában, tervezésében és mőködtetésében (az eredmények fenntartásában) kulcsfontosságú szerepet játszanak. Egy turisztikai szálláshely-fejlesztési projekt esetében például egy közvetlen célcsoport lehet a magyarországi magas 12
jövedelmő értelmiség, közvetett célcsoportként a térségben egyéb turisztikai és vendéglátó szolgáltatóknál foglalkoztatott lakosság definiálható, míg az érintettek körébe tartozhatnak például az adott szálláshely üzemeltetésében részt vevı dolgozók, beszállítók, turisztikai egyesületek, stb. A célcsoportok és az érintettek körének indoklását a helyzetfeltáró fejezetekre támaszkodva kell leírni. Ezen túlmenıen meg kell adni a célcsoportok / az érintettek körének nagyságát (fı), és fontosabb olyan fıbb társadalmi és gazdasági jellemzıit, amely alapján a célcsoport / érintett kör a projekt szempontjából értelmezhetıvé válik. Amennyiben szükséges itt kell meghatározni olyan, a célcsoportokkal kapcsolatos különleges szempontokat is, amelyek a projekt megvalósítását és fenntarthatóságát befolyásolhatják. A célcsoportokat és az érintettek körét táblázatos formában kell összefoglalni. A célcsoportokat és az érintettek körét a projektgazda által javasolt alternatíva esetére kell meghatározni. Összefoglaló táblázat Megnevezése Célcsoport 1. Célcsoport 2. Célcsoport 1. Célcsoport 2. Érintett kör 1. Érintett kör 2. Nagyság Hatásterület Közvetlen célcsoportok Közvetett célcsoportok Érintettek Fıbb társadalmi, gazdasági jellemzık / megjegyzések A közvetlen és közvetett célcsoportokhoz a hatásterület térképen történı lehatárolása is szükséges. Fontos megjegyezni, hogy a hatásterület nem minden esetben definiálható egyértelmően (pl. hazai magas jövedelmő értelmiség ), azonban általában a közvetett célcsoportok, és különösen az érintettek kapcsán már lehetséges a területi lehatárolás. A hatásterület legalább kistérségi, de lehetıség szerint települési szintő részletezettséggel kell megadni. Minden releváns program esetében szükséges a TÁMOP-ban megvalósuló programok ERFA keresztfinanszírozásából finanszírozandó informatikai beruházásainak lehatárolása. Be kell mutatni, hogy mely TÁMOP-os fejlesztési rész (pl.: TÁMOP 3.1.1 9. pillér) milyen infrastruktúrát igényel. A funkcióhoz kötött infrastruktúrafejlesztés indoklásánál a funkció által igényelt mértékő infrastruktúrát kell bemutatni. (Pl.: TÁMOP 3.1.1-5. pillér által fejlesztett tartalom kezelés által igényelt tárhely bıvítés méretének indoklása az 13
elhelyezendı plusz tartalom mennyiségének megadásával, vagy a 318-ban győjtendı adatok köre, az egyes adatok formátuma, mérete, a begyőjtés gyakorisága, a begyőjtési helyek számossága, a begyőjtés formátuma, a begyőjtés authentikálása mind meghatározhatják az infrastruktúrát.) Be kell mutatni az infrastruktúra fejlesztés azon elemeit is, amelyeket nem közvetlenül indokol TÁMOP-os fejlesztés, hanem kiszolgálja és hatékonyabbá, kezelhetıbbé teszi a TÁMOP fejlesztéssel közvetlenül indokolt informatikai fejlesztéseket, illetve megteremti a kapcsolatot a nem TÁMOP-ben megvalósuló fejlesztésekkel. 3.3. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A RELEVÁNS FEJLESZTÉSPOLITIKAI DOKUMENTUMOK FEJLESZTÉSI IRÁNYAIHOZ 3.3.1. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚMFT céljaihoz Be kell mutatni, hogy az ÚMFT és a hozzá kapcsolódó tervezési dokumentumokban (Operatív Program, Akcióterv) megjelölt célrendszerhez hogyan kapcsolódik a projekt célrendszere. Az összefüggések vizsgálatakor a projekt specifikus céljainak becsatornázása történik az egyes programok specifikus céljaiba azaz az azokhoz történı hozzájárulás módjának igazolása történik meg. A kapcsolódás bemutatásakor az alábbi szempontok figyelembe vétele szükséges: A projekt kapcsolódásának bemutatása ( beilleszthetısége ), az érintett Operatív Programhoz (OP) és akciótervhez (AT) A projekt hozzájárulása az OP-ban, az AT-ban és a régió Stratégiai Programjában rögzített célkitőzések megvalósulásához 3.3.2. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához Ezen fejezetben olyan közösségi, nemzeti és területi stratégiákat (amennyiben értelmezhetı), kell azonosítani, és a projekt kapcsolódását ezekhez bemutatni, amelyek végrehajtásához az adott projekt konkrétan hozzájárul (pl. a projekthez kapcsolódó közösségi stratégiák, nemzeti, területi és települési fejlesztési stratégiák és programok, az adott fejlesztést konkrétan is tartalmazó, illetve annak céljaival egybevágó törvények rendeletek, szabályozási elıírások). A fejlesztéspolitikai dokumentumok esetében minden esetben ki kell térni az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, az Országos Területfejlesztési 14
Koncepcióhoz, az Országos Területrendezési Tervhez, valamint a kistérségi és helyi fejlesztési tervekhez való kapcsolódás bemutatására (amennyiben az területi szint értelmezhetı). 3.4. A PROJEKT KAPCSOLÓDÁSA A KIEMELT PROJEKTEKHEZ SZINERGIA-VIZSGÁLAT A fejezetben azt kell bemutatni, hogy a projekt mely, az Akciótervekben már nevesített kiemelt projektekhez kapcsolódik, és milyen mechanizmusokon keresztül érvényesülhetnek a szinergikus hatások. Szinergikus hatásokon olyan hatásokat értünk, amelyek két vagy több projekt közös hatásterületén jelentkeznek, és pozitív vagy negatív módon befolyásolják egy-egy projekt önmagában értelmezhetı hatásait. A projekt szempontjából releváns egyéb kiemelt projekteket kereszthatás táblában kell bemutatni, és azon hatásmechanizmusokat részletesebben is bemutatni, ahol erıteljes szinergikus hatások feltételezhetık. 3.5. AZ ELÉRENDİ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA A fejezetben azon tevékenységeket kell beazonosítani, amelyekkel a projekt céljai megvalósíthatók. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a projekt konkrét szakmai / mőszaki tartalmáról, hanem a tevékenységekrıl van szó; a projekt tartalma itt stratégiai szinten kell meghatározásra kerüljön. A projekt tevékenységeit projektelemekre bontva kell bemutatni, és ezzel párhuzamosan igazolni kell, hogy az adott tevékenység hogyan kapcsolódik a projekt céljaihoz, valamint a kapcsolódó OP-ban és AT-ban megfogalmazott tevékenységekhez. Csak olyan tevékenységeket lehet a fejezetben meghatározni, amelyek szerepelnek az adott Akcióterv támogatható tevékenységei között, a fejezetben ezt egyértelmően be kell mutatni. 3.6. INDIKÁTOROK A fejezetben a célkitőzésekhez rendelt indikátorok ismertetésére kerül sor (outputok, eredmények, hatások), táblázatos formában. Kötelezıen meg kell adni azon indikátorokat, amelyek érintett OP-ban és AT-ban, meghatározásra kerültek, illetve azokat, amelyek a kapcsolódó tevékenységek esetében 15
szerepelnek. Az indikátorokat minden esetben a célrendszerben meghatározott célokhoz kell rendelni. Az indikátorokat esetében meg kell adni, az indikátor megnevezését, a mértékegységét, a kiindulási- és célértéket, céldátumot és forrását, valamint az indikátor típusát. Egy-egy projekt esetében az output- és eredmény indikátorok szintjén speciálisan a projektre értelmezhetı indikátorok, illetve szakterület specifikus indikátorok megadása kötelezı. Az indikátorokat a projektgazda által javasolt alternatíva esetében kell bemutatni. Indikátorok összefoglaló táblázata Kapcsolódó cél Indikátor megnevezése Mérték egység Kiindulá si érték Hatásindikátorok Célérték Céldátu m Az adatforrás megnevezése Eredmény indikátorok Output indikátorok 16
4. A KÜLÖNBÖZİ FEJLESZTÉSI ALTERNATÍVÁK BEMUTATÁSA 4.1. AZ ALTERNATÍVÁK AZONOSÍTÁSA Ebben a fejezetben a különbözı alternatíva-képzı tényezıkön keresztül kell azonosítani a különbözı fejlesztési lehetıségeket. Az alternatívákat a projekt egyes tevékenységeire, vagy projektelemeire vonatkoztatva kell értelmezni, a projektgazda által javasolt verzió így az egyes a projekt céljainak és hatékonyságnak legjobban megfelelı elemekbıl áll össze. Alternatíva-képzı tényezıként általában az alábbiak jöhetnek szóba, de a projektgazdák a projektekre vonatkozó speciális tartalmak alapján egyéb alternatíva-képzı tényezıket is azonosíthatnak: A projekt helyszíne amennyiben a megvalósítás külsı okok miatt nem kötött egy adott helyszínhez, pl. új turisztika attrakció megvalósítása, vonalas létesítmények esetében különbözı nyomvonalak, stb. A projekt mőszaki tartalma amennyiben az adott cél elérése érdekében tervezett tevékenység megvalósítása több mőszaki megoldással is lehetséges, pl. építési beruházások esetén különbözı épületszerkezet vagy -gépészeti megoldások alkalmazása Projektnagyság amennyiben a tervezett tevékenységek különbözı méretben is megvalósíthatók, és ezzel a célok nem változnak érdemben, vagy más tevékenységek a projektbe történı beemelésével / erısítésével a célok elérhetık (pl. szálláshelyfejlesztések esetén kisebb szobaszám és a kihasználtság növelése intenzívebb marketinggel) A projekt szervezeti és pénzügyi keretei amennyiben a projekt megvalósítása és üzemeltetése különbözı szervezeti, illetve finanszírozási formában is elképzelhetı A fejezetben az egyes alternatíva-képzı tényezıkhöz különbözı változatokat kell rendelni úgy, hogy az egyes alternatívák teljes értékő projektet eredményezzenek. Amennyiben egy-egy tényezı nem értelmezhetı (pl. közútfelújítás esetében a projekthelyszín tényezıje), vagy nincs lehetıség alternatíva kidolgozására (pl. a szervezeti / jogi adottságok csak egyféleképpen teszik lehetıvé a projekt megvalósítását és / vagy üzemeltetését), úgy indokolni kell, hogy az adott tényezı esetében miért nem került azonosításra alternatíva. A fejezet végén az egyes alternatívák egyértelmő azonosítása szükséges. Külön fejezetben szereplı összehasonlító vizsgálat és indoklás alapján a projektgazda javaslatot ad a megvalósítandó alternatívát illetıen; a kidolgozott alternatívák között kell szerepeltetni a javasolt alternatívát is olyan formában, hogy annak 17
tartalma minden projektelem esetében azonos, legnagyobb mélységgel kerüljön kidolgozásra. 4.2. A 0 ALTERNATÍVA BEMUTATÁSA A projekt indokoltságának igazolásához az alternatívák esetében alkalmazott módszertan adaptálásával le kell írni, hogy projekt megvalósulása nélkül a vizsgálati idıszakban milyen tendenciák várhatók. Ezt nem mint reális (pl. jogszabályi elıírásokat teljesítı) változatként, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. A projekt beruházási, mőködési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia idıtávra. A projekt nélküli eset lényegében az elemzési idıtávra vonatkozóan megadott olyan részletes helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a pályázatban szereplı projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni azon hatásokat, amelyek a projekt elmaradása esetén is bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni, hogy mi történne a pályázati projekt elmaradása esetén az elemzési idıtávon belül. 4.3. 1. ALTERNATÍVA <ALTERNATÍVA MEGNEVEZÉSE> BEMUTATÁSA 4.4. 2. ALTERNATÍVA <ALTERNATÍVA MEGNEVEZÉSE> BEMUTATÁSA 4.5. 3. ALTERNATÍVA <ALTERNATÍVA MEGNEVEZÉSE> BEMUTATÁSA Az egyes alternatívák bemutatása a következı tematika alapján kell történjen: 4.5.1. Az alternatíva megjelölése, tevékenységek, projektelemek A fejezetben az adott változathoz tartozó, a projekt teljes tartalmát lefedı tevékenységeket és az adott tevékenységhez tartozó projekteleme(ke)t kell felsorolni, megjelölve azt a projektelemet / tevékenységet, amely az alternatíva alapját képezi. A tevékenységek azonosításakor csak olyan tevékenységek és olyan arányban szerepelhetnek, amelyek a kapcsolódó AT alapján kiírt pályázati kiírásaiban szerepelnek. 18
4.5.2. A megvalósulás helyszíne A fejezetben a fejlesztések földrajzi helyszínének és a helyszín jelenlegi adottságainak bemutatása történik. A következı információk megadása szükséges: Helyszín pontos és részletes (helyrajzi szám, cím) meghatározása A helyszín jelenlegi hasznosításának és település rendezési-szabályozási környezetének bemutatása, a releváns projektelemek illeszkedésének bemutatása a települési építési szabályokhoz A tulajdonviszonyok részletes bemutatása 4.5.3. A mőszaki tartalom meghatározása A fejezetben az alternatívához tartozó tevékenységek részletes mőszaki tartalmát kell megadni, a projektet a tevékenységek alapján projektelemekre bontva. Itt csak olyan tevékenységek szerepelhetnek, amelyek a kapcsolódó Akcióterv támogatható tevékenységei között is szerepelnek. Általános szabályként a mőszaki tartalom megadása olyan mélységben kell történjen, amely alapján egyértelmően meghatározhatók az egyes tevékenységekhez és projektelemekhez köthetı költségek, illetve azok ütemezése. A mőszaki tartalom a különbözı projekttípusok és projektelemek esetében is igen eltérı lehet, az adott projektelem tekintetében a részletezettség az aktuális mőszaki szabványok és a projekthez kapcsolódó pályázati kiírásban foglaltak szerint kell történjen, amelytıl az útmutató mellékleteiben megfogalmazott követelmények eltérhetnek; ez esetben ezen utóbbiakat kell alkalmazni. Amennyiben az adott projektelem változatlan formában már a javasolt alternatíva esetében részletesen bemutatásra került, úgy elég megadni a projektelem megnevezését és a részletes tartalom helyére mutató hivatkozást. A telepítés helyszínén, illetve a kedvezményezettek egyéb telephelyein már meglévı eszközök ismertetése, funkciójuk kihasználtságuk bemutatása. Az újonnan beszerzendı eszközök indokoltsága a már meglévık viszonylatában. A funkcionalitás leírása: authentikációhoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások, ügyfélkapuhoz való kapcsolódás szükséges elemei, stb. A kialakítandó szoftverkörnyezet részletes bemutatása. A mőszaki tartalom meghatározásának szempontjai: A kiíró által megkövetelt mőszaki szabványok: 19
definiálni kell, hogy melyik szabvány, platform elıirt és mi az, ami még elfogadható hol használandók kereskedelmi szoftverek ill. nyílt forráskódú szoftverek A rendszer kapcsolódásai: tervezett szolgáltatásokhoz (azonosítás; tárhely; jogosultság-igazolás szervezése; formalap kezelés; aláírás érvényesség ellenırzés; biztonsági pajzs; távközlési hálózat) központi szolgáltatásokhoz: intranet; címtár; iratkezelés; levelezés; irattár; változás átvezetés szervezése központi alkalmazásokhoz: portál; gazdálkodás; személyügy; elektronikus fizetés híradástechnikai kapcsolódások, országos gerinchálózat, mőholdas adatátvitel külsı piaci szolgáltatásokhoz, rendszerekhez (pl. SMS, GPS, Reuters) meglévı üzemi rendszerekhez szabványos vállalatirányítási rendszerekhez (pl. SAP) Milyen architektúra koncepcióra épít a fejlesztés, a rendszer platformjai: (pl. kliens, webszerver, üzleti logika, adatbázis) Kliens oldali platform vékony kliens van-e megkötés az adott böngészı típusát illetıen vastag kliens a kliens oldali program fontosabb funkciói ill. indoklás, hogy miért nem elégséges kliens oldalon egy böngészı program hogyan történik a kliens program letöltése, installálása (pl. automatikusan, a felhasználó által, rendszergazda által távolról) Webserver oldali platform az alkalmazott webserver tipusa: (pl Apache, IIS,.NET) az alkalmazást mőködtetı hardver a szerver oldali operációs rendszer pl. UNIX, Windows kifejtendı, hogy az alkalmazás statikus vagy dinamikus weboldalakat használ a dinamikus web lapok elıállításának technológiája (pl. PHP, ASP, JSP) Az üzleti logika megvalósításának platformja az üzleti alkalmazás ismertetése az üzleti alkalmazás realizálásának helye (pl. az adatbázissal közös gépen) a fejlesztés technológiája, programnyelve, távoli szolgáltatások elérése, un. web szerviz szolgáltatások (pl. tızsde, árfolyam) 20