Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jogi Főosztály Előterjesztés a növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2007. június
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A növényvédelmi bírság a növényvédelmi tevékenységgel összefüggésben meghatározott jogellenes cselekmény vagy mulasztás esetén kiszabható pénzbüntetés. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 60. -a szabályozza azokat a cselekményeket és mulasztásokat, amelyek megállapítása esetén növényvédelmi bírságot kell, illetve lehet kiszabni. A törvény 61. -a a kiszabható bírság mértékét 20 ezer és ötmillió Ft között állapítja meg. A törvény 65. -a alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különböző esetekben kiszabható bírság tételes mértékét kormányrendeletben szabályozza. A Kormány ezen felhatalmazással élve, alkotta meg a 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendeletet, melynek módosítását a Korm. rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok és a társadalom elvárásainak változása indokolja. Az előterjesztés mellékletében szereplő kormányrendelet módosítás tervezete figyelemmel a törvény 60. -ának (1) és (2) bekezdésére, a Korm. rendelet eddigi rendelkezéseire, továbbá arra, hogy a 2007. évi XVI. törvény a növényvédelmi bírság törvényi legmagasabb mértékét 5 millió Ft-ra emelte az egyes jogsértő magatartásokra alkalmazandó növényvédelmi bírság mértékét részben megváltoztatta, adott esetben növelte vagy csökkentette. II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogramhoz nem kapcsolódik. A Kormány 2007. I. félévi munkatervében szereplő feladat. III. Előzmények A növényvédelmi tevékenység szerteágazó volta igen körültekintő és alapos jogi szabályozást követel meg és tesz szükségessé ahhoz, hogy a növényvédelem alapvető funkcióinak termésbiztonság, járvány- és gradáció-elhárítás, élelmiszerbiztonság eleget tegyen. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek az egyes kérdéskörök eljárásrendjét differenciáltan szabályozzák, azonban ettől eltérő jogellenes cselekmény vagy mulasztás révén számos alkalommal áll elő jogsérelem, amelyek szankcionálására a törvény bevezette növényvédelmi bírság jogintézményét. A 2007. évi XVI. törvénnyel módosított növényvédelmi törvény alapján a kiszabható legnagyobb bírság mértéke ötmillió Ft-ra emelkedett. A jogsértő magatartás egyes eseteire a 187/2006. (IX. 5.) Korm.rendelet állapított meg bírságtételeket. Erre a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és az azzal összefüggő egyes ágazati törvények módosításáról szóló 2005. évi XXXVIII. törvénnyel módosított növényvédelemi törvény 65. -a (1) bekezdésének c) pontja adott felhatalmazást a Kormánynak. Az említett Korm. rendelet módosítása azért mutatkozik szükségesnek, mert a bírság mértékének
3 növényvédelmi törvénnyel megemelt magasabb határa szükségessé tette a korábbi bírságtételek felülvizsgálatát, egyes esetekben újragondolását és az eddigieknél magasabb büntetési tételek meghatározását. IV. Várható társadalmi és szakmai hatások A kormányrendelet módosítás tervezet újraszabályozza az egyes bírságtételeket, biztosítja a jogalkotás egységes értelmezését, iránymutatást nyújt a hatóságoknak, illetve a bíróságoknak, orientálja szabályozás érintettjeit. A bírság kiszabása nyomán annak ösztönöző, illetve visszatartó hatása révén javul a technológiai fegyelem, mérséklődik a zárlati károsítók terjedése, csökken a növényvédelmi szabálysértések száma, csökken az ellenőrzés nélküli növényvédőszer-forgalmazás és -felhasználás és mindez kedvező kihatással van az élelmiszerbiztonságra. A kormányrendelet módosítás az abban foglaltak visszatartó erejénél fogva azt kívánja elérni, hogy erősödjön a növényvédelmi tevékenységet folytatók vagy azzal kapcsolatba kerülők jogkövető magatartása, közvetve csökkenjen a társadalom egészét érintő környezetterhelés, az ökológiai és a humántoxicitás kockázata, valamint növekedjen az élelmiszerbiztonság. V. Várható gazdasági és költségvetési hatások A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény jelenlegi gazdasági és költségvetési hatásától eltérő következmény nincs. A növényvédelmi bírság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve, illetve a települési önkormányzatok bevétele. VI. Kapcsolódások Nincsenek VII. Fennmaradt vitás kérdések Nincsenek VIII. Kommunikációs terv Nem szükséges
4 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadja a növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet módosításáról készített előterjesztést és elrendeli a mellékletben szereplő Korm. rendelet-tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
5 Melléklet A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 65. -a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. A növényvédelmi bírság tételes mértékéről szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: (3) Külterületi művelés alatt álló szántóföldi vagy kertészeti terület parlagfű fertőzöttsége nem állapítható meg, amennyiben parlagfű-borítottságának átlaga a technológiailag biztosítható mértéket, de legfeljebb 5%-ot nem haladja meg. (4) Amennyiben a külterületi, parlagfűvel fertőzött terület parlagfűborítottságának átlaga a) a 10%-ot nem haladja meg, az 1. (2) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül, a bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, a melléklet 3.2. pontja szerint irányadó tétel legalacsonyabb összegével; b) az 50%-ot meghaladja, az 1. (2) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül, a bírság mértéke megegyezik az adott fertőzött területre, a melléklet 3.2. pontja szerint irányadó tétel legmagasabb összegével. 2. Az R. Melléklete helyébe e rendelet Melléklete lép. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
6 Melléklet a /2007. ( ) Korm. rendelethez Melléklet a 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelethez A bírság tételes mértéke 1. A zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettség megszegése, zárlati károsító terjesztése vagy a terjedés elősegítése, a zárlati intézkedés megszegése 1.1. a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében A listán felsorolt károsítók esetén: 500 000-5 000 000 Ft 1.2. a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletében B listán felsorolt károsítók esetén: 200 000-2 000 000 Ft 2. Növényvédő szerrel olyan cselekmény megvalósítása, amely 2.1. az ember egészségét veszélyezteti: 200 000-5 000 000 Ft 2.2. az állat egészségét veszélyezteti: 20 000-3 000 000 Ft 2.3. a környezetet veszélyezteti, valamint a tájkép szempontjából jelentős értékű növényállományokat veszélyezteti: 50 000-5 000 000 Ft 3. A Tv. 5. -a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében előírt védekezési kötelezettség elmulasztása esetén 3.1. belterületen: 50 m 2 -ig 20 000 Ft 50-100 m 2 -ig 20 000-50 000 Ft 100-200 m 2 -ig 50 000-100 000 Ft 200 m 2 -től- 1 ha-ig 100 000-750 000 Ft 1 ha-tól 750 000-5 000 000 Ft 3.2. külterületen: 1 ha-ig 20 000-50 000 Ft 1-5 ha-ig 50 000-150 000 Ft 5-10 ha-ig 150 000-225 000 Ft 10-30 ha-ig 225 000-1 000 000 Ft 30-50 ha-ig 1 000 000-2 000 000 Ft 50-100 ha-ig 2 000 000-3 750 000 Ft 100 ha-tól 3 750 000-5 000 000 Ft 4. Engedélyköteles termék engedély nélküli vagy engedélytől eltérő 4.1. előállítása: 500 000-5 000 000 Ft
7 4.2. forgalmazása: a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 40%-a, de legalább 50 000 Ft 4.3. hirdetése, vagy haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság számára történő ajánlása: 200 000-800 000 Ft 4.4. felhasználása: 100 000-1 000 000 Ft 5. Engedélyköteles termék előírt képesítési feltételek nélküli, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélküli, jogszabályellenes belföldi forgalmazása: 6. Olyan engedélyköteles termék előállítása, amely nem felel meg a csomagoláson feltüntetett jelölésnek, vagy az előállító, forgalmazó nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelöli: 7. Az analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettség elmulasztása: 8. A méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmának megszegése: 9. A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet jelölésre, csomagolásra, a Közösségen belüli letelepedésre, nyilvántartásra, tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírásainak megsértése: a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 20%-a, de legalább 200 000 Ft a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 20%-a, de legalább 500 000 Ft 200 000 Ft 100 000 Ft a tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 20%-a, de legalább 200 000 Ft 10. A Tv. 34. (1) bekezdésében, valamint (5) bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztása, illetve megszegése esetén 10.1. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező növényvédelmi gép forgalmazása: 10.2. Forgalomba hozatali engedéllyel (típusminősítés) nem rendelkező növényvédelmi gép, vagy időszakos felülvizsgálaton részt nem vett, illetve meg nem felelt növényvédelmi gép üzemeltetése vagy használata: a forgalmazott tétel forgalmi adót is tartalmazó értékének 20%-a, de legalább 200 000 Ft gépenként 20 000 Ft
8 11. A zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettség megszegése: 12. A vegyszeres növényvédelmi munkavégzés akadályozása: 13. A növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységének akadályozása, intézkedésének figyelmen kívül hagyása, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtásának akadályozása: 50 000 Ft 50 000-200 000 Ft 100 000-400 000 Ft 14. A növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt előírások, korlátozások megszegése, illetve kötelezettségek elmulasztása 14.1. A növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi előírások, korlátozások megszegése: 50 000-1 000 000 Ft 14.2. A jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési kötelezettség elmulasztása: 50 000-200 000 Ft 15. Engedélyköteles termék, műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban történő kijuttatása: 16. A méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségének elmulasztása: 17. A növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a Tv. 24. -a szerinti jelentési kötelezettség elmulasztása: 20 000 Ft 100 000 Ft 50 000 Ft
9 ELŐTERJESZTÉS A magyar mezőgazdaságban folytatott növényvédelmi tevékenység egészének jogi szabályozásáról a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek intézkednek. Az ezek révén megvalósuló részletes jogi szabályozás ellenére a növényvédelmi tevékenység szerteágazó voltából eredően (járványelhárítás, növényvédelmi technológiák, zárlati károsítókkal, engedélyköteles termékekkel kapcsolatos kötelezettségek stb.) jogellenes magatartás vagy mulasztás miatt számos esetben következik be jogsérelem, amely indokolttá teszi a jogkövetkezmények alkalmazását. A növényvédelmi bírság meghatározott jogellenes cselekmény vagy mulasztás esetén kiszabható pénzbüntetés. Bevezetését indokolta, hogy nincs más megfelelő visszatartó erejű, az elkövetett cselekmény társadalmi és gazdasági veszélyességének súlyát szakmailag mérlegelő és érvényesítő szankcionálási rendszer. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 60. -ának (1) bekezdése szabályozza azokat a jogsértéseket, amelyek esetében növényvédelmi bírságot kell kiszabni, míg a 60. -ának (2) bekezdésében szabályozott esetekben lehetőség van a bírságolásra. Ezek az esetek főleg a zárlati károsítókkal, a növényvédő szerrel végzett tevékenységgel, az engedélyköteles termékekkel, a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt korlátozásokkal összefüggő kötelezettségekre terjednek ki. Ennek megfelelően a szabályozás érintettjei elsősorban a termőföldet használók, a mezőgazdasági termelők, a növényvédőszer-gyártók és -forgalmazók, továbbá a szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók. A bírság összegének megállapításánál a 2000. évi XXXV. törvény csak a kiszabható összeg szélső értékeit 20 ezertől ötmillió Ft-ig határozza meg. Az egyes tényállások esetén alkalmazandó konkrét bírság összeget a 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. Az előterjesztés mellékletében szereplő kormányrendelet módosítás tervezet a törvény 60. -ának (1) és (2) bekezdésében részletezett jogsértések esetén a jogsértés súlyának, társadalmi, környezeti vagy gazdasági veszélyessége mértékének megfelelően differenciáltan állapítja meg az egyes esetekben kiszabható bírság összegét, figyelemmel az ötmillió Ft-ra emelt legmagasabb összegre. A kormányrendelet módosítás tervezet újraszabályozza az egyes jogsértő cselekményekre kiszabható növényvédelmi bírság mértéket, bár egyes esetekben a jelenleg hatályos mértéken nem változtat. Kisebb súlyú jogsértések elkövetésekor, vagy amikor az alsó összeghatár emelése nem felelne meg a szükségesség és arányosság elvének, illetve az indokolatlanul súlyos jogkövetkezmények elkerülésére, a kiszabható legkisebb összeget írja elő. A bírság tételek felső határainak megállapításánál az arányosság megtartásával mérvadó, hogy a törvényben a bírság felső határának összege két és
10 félszeresére emelkedett. A tervezet ennek során figyelembe veszi a jogsértéssel potenciálisan bekövetkező gazdasági kár mértékét, valamint a környezetre és a társadalomra nézve hátrányos következményeket (pl. parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén), vagy a tisztességtelen haszonszerzés szankcionálásával az élelmiszerbiztonságra vonatkozó (és így a növényvédő szerekre, termésnövelő anyagokra is kiterjedő), a kormányprogramban megfogalmazott intézkedési követelményeket. A növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt előírások, korlátozások egyre gyakoribb megszegése, illetve kötelezettségek elmulasztása indokolja a bírság mértékében is kifejeződő jogkövetkezmény alkalmazását, a visszatartó erő növelésére. A szankcionálás további sokirányú hatással bír: javul a technológiai fegyelem, mérséklődik a zárlati károsítók terjedése, csökken a növényvédelmi szabálysértések száma, csökken az ellenőrzés nélküli növényvédőszer-forgalmazás és -felhasználás, javul az élelmiszerbiztonság, végső soron felelősségteljesebbé és környezettudatosabbá válik a növényvédelmi tevékenység. A növényvédelmi hatóság 2006-ban több mint 13 ezer esetben szabott ki növényvédelmi bírságot, mintegy 310 millió Ft értékben. Erre túlnyomó többségben a különféle károsítók elleni védekezések, valamint a parlagfű elleni védekezés elmulasztása szolgáltatott okot. Kevés számú, de nagy gazdasági értékeket érintő szabálytalanságot jelentettek a multinacionális cégek, valamint a kereskedelmi vállalatok az engedélyköteles termékek (növényvédő szerek, termésfokozó anyagok stb.) szabálytalan forgalmazásával, hirdetésével, ajánlásával összefüggő cselekedetei. Ezek megelőzésére, korlátozására a bírságösszeg korábbi felső határa nem volt kellően visszatartó erejű. Fentiekre figyelemmel kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a Határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2007. július Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter