2013 49. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 3 A lakótelepen élőknek segíteni kell... 4 Hatalmas árkülönbségek a hazai telekpiacon... 5 Felül kellene vizsgálni az állami lakástámogatás részleteit... 7 Újraindul a panelprogram... 9 Melyik megyében a legtöbb a kényszerértékesítés?... 11 Ennyi magyar csúszott meg számláival... 12 Miért háborognak a társasházkezelők?... 14 Reálisan látjuk a devizahiteles kérdéskört... 16 Megint elérkezett az olcsó hitelek kora... 17 Gyorsítanák a devizapereket... 20 Kevesebb ingatlan cserélt gazdát... 21 Irodapiaci hírek... 22 Modern irodaház és zöld sziget a Rákóczi úton... 23 Az Eiffel Palace kapta a Reitter Ferenc-díjat... 25 Innovatív start-up központtá alakul a Renault egykori irodaháza... 26 Nemzetközi díjat nyert a Green House... 27 Logisztikai hírek... 28 Új központ lett a kecskeméti Mercedes-gyárban... 29 Lámpatestgyártó üzemet avattak... 30 Elkezdődik a Nagyatádot elkerülő út kivitelezése... 31 Így hat az ingatlanpiacra az MNB hitele... 32 Harminchárom milliárdos beruházás Visontán... 34 A Prologis 15 000 négyzetmétert adott bérbe Magyarországon... 35 Egymilliárdos logisztikai fejlesztés Mándokon... 37 Ma adják át a Huawei Technologies regionális logisztikai központját... 38 Gazdasági hírek... 39 Hat magyar cég a Deloitte rangsorába került... 40 Beindult az ingyenes készpénzfelvétel miatt banki díjemelés!... 41 Jelentősen erősödhet a kkv-k bankok közötti mobilitása... 42 Nagyot nőtt a GDP... 44 A járműipar segítette a külkereskedelmi többletet... 45 Ennyi lesz a minimálbér 2014-ben... 47 Egyéb hírek... 48 47 millióból újul meg az Országház ülésterme... 49 Property News... 50 Former Renault HQ turning into an innovative start-up center... 51 Prologis Leases 15,000 Square Metres in Hungary... 52 2/52
Lakáspiaci hírek 2013 49. hét 3/52
A lakótelepen élőknek segíteni kell 2013. December 06. Péntek A legfontosabb cél az, hogy minden magyar család hozzájusson a rezsicsökkentéshez, függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanban lakik, mit bérel, melyik lakószövetkezet vagy társasház tagja szögezte le Németh Szilárd. Németh Szilárd elmondta, Magyarországon kétmillió ember él lakótelepeken. Ezek a házak többnyire társasházak, lakószövetkezeti otthonok, és egyéb tulajdonú ingatlanok, mint például minisztériumok vagy önkormányzatok lakóházai, gazdasági társaságok, egyesületek, egyházak által üzemeltetett nyugdíjas-, illetve szociális otthonok. Ezekben az ingatlanokban a különböző tulajdonosi viszonyok miatt is nem mindig érvényesült a rezsicsökkentés. Az új szabályok orvosolják ezt a helyzetet. A legfontosabb cél az, hogy minden magyar család hozzájusson a rezsicsökkentéshez, függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanban lakik, mit bérel, melyik lakószövetkezet vagy társasház tagja szögezte le Németh Szilárd. A képviselő arról is beszélt, hogy sok megkeresés érkezett hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy egyes esetekben nem érzékelik a rezsicsökkentést azokon a helyeken, ahol például nincs egyedi távhőmérés, nincs külön vízóra, vagy közösen használnak központi fűtést. Ezért írtuk elő a tájékoztatási kötelezettséget, nem pedig reklámfelelület-keresésről, propagandáról van szó, ami egyes sajtóorgánumokban megjelent. A tájékoztatás kizárólag a lakótelepeken élő családok érdekeit szolgálja szögezte le Németh Szilárd. Elmondta, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elkészíti a közös képviselők számára azokat az anyagokat, melyek segítséget nyújtanak a tájékoztatáshoz, vagyis meglesznek azok a formulák, melyek alapján a hirdetményeket ki lehet majd függeszteni, valamint a rezsipontokban is be lehet szerezni a nyomtatványokat. Forrás: Kormány.hu 4/52
Hatalmas árkülönbségek a hazai telekpiacon 2013. December 06. Péntek Minden negyedik telek Győr-Moson-Sopron és Pest megyében cserélt gazdát Magyarországon az elmúlt másfél évben derül ki az OTP Jelzálogbank frissen megjelent, családi ház építésre alkalmas földterületek forgalmát elemző Telek Értéktérképéből. Az árak között hatalmasak a különbségek: vidéken átlagosan 3600 forintot kell szánni egy négyzetméter telek megvásárlására, míg Budapesten közel 28 ezer forint volt az átlag. Jelenleg országszerte nagyon kedvező feltételekkel lehet telket vásárolni. Területileg erősen koncentrált a magyarországi telekpiac: az adásvételek körülbelül negyede Győr-Moson-Sopron, illetve Pest megyében valósul meg derül ki az OTP Jelzálogbank frissen megjelent Telek Értéktérkép elemzéséből. Ha a járások szintjén vizsgáljuk, a 2012-es és a 2013-as első félévi adatok szerint a dobogón álló Győri, Soproni és Mosonmagyaróvári járásban kötik meg összességében minden tizedik adásvételt az országban. Az országos forgalomból 1 százalék felett részesedő 27 járásból mindössze nyolc nem dunántúli vagy Pest megyei érzékelteti Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Érdemes megvizsgálni, hogyan változott a telekforgalom összetétele települési jogállás szerint. E tekintetben az elmúlt öt év során szembetűnő átrendeződés volt megfigyelhető az amúgy zsugorodó telekpiacon. Míg Budapest és a nagyvárosok forgalmi részaránya nagyjából változatlan maradt, mindeközben a forgalom közel 60 százalékát adó községek részesedése a kisebb városok rovására fokozatosan nő. Ennek alapja minden bizonnyal a családi házak iránti kereslet általános visszaesése. Községekben viszont marginális a lakáskínálat, így ott továbbra is az önálló házak jelentik az ingatlanforgalom túlnyomó részét, és ez a telekforgalomra is kihat magyarázza Valkó Dávid. A magyarországi telekpiacot egyébként lassuló forgalomcsökkenés jellemezte a válság óta eltelt években: míg 2008 és 2010 között közel kétötödével csökkent az adásvételek száma, 2010 és 2012 között már csak 10 százalékkal szűkült a piac. Egyedül Somogy megyében volt pozitív irányú a kereslet elmozdulása az elmúlt négy év során, ahol a 2007-ben meghosszabbított autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján fekvő települések vonzerejét. Tavaly összesen mintegy 13,7 ezer 1/1 tulajdoni hányadot érintő telektranzakció volt hazánkban. Ami a telekárakat illeti, együtt vizsgálva a 2012-es és a 2013-ban eddig regisztrált eladásokat, megyei szinten 8,5-szeres különbséget látunk az eladott telkek átlagárai között. Vidéken átlagosan 3600 forintot kell szánni egy négyzetméter telek megvásárlására, míg Budapesten közel 28 ezer forintos volt az átlag. A megyei sorrendet Pest vezeti 6330 forint/m2-rel, s még Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Hajdú-Bihar értéke van 4000 forint/m2 felett. A sor végén pedig Békés és Tolna után Nógrád megye áll, egyedüliként ezer forint alatti fajlagos árral (740 forint/m2). A vidéki átlagos 5/52
telekár 3,7, míg Budapesten 31 millió forint volt az elmúlt bő másfél évben. Járási szinten vizsgálva az átlagárat nem meglepő, hogy a legmagasabb árkategóriába a fővárosi kerületek mellett nyolc Pest megyei járás került. Emellett sorrendben a Szegedi, Debreceni, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Győri, Mosonmagyaróvári és Egri járások átlagára haladja meg az 5500 Ft/m2-es szintet. A megyeszékhelyek telekárait összevetve, az elmúlt bő másfél évben Veszprém bizonyult a legdrágábbnak, 12,5 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ezután hajszállal lemaradva Győr következik, majd Szeged, 11,5 ezer forintos fajlagos átlagértékkel. A lista végén pedig Békéscsaba és bőven kétezer forint alatti átlagos négyzetméterárral Salgótarján állnak. Miskolcon vették a legkisebb telkeket Az elmúlt bő másfél évben eladott telkek átlagmérete országosan 1300 négyzetméter volt. Települési jogállás szerint nincsenek látványos különbségek: a két szélsőérték Budapest volt 1040 négyzetméterrel, illetve a községek 1400 négyzetméterrel. Megyék között azonban már közel 70 százalékos az eltérés a legnagyobb (Szabolcs-Szatmár-Bereg, 1700 négyzetméter) és a legkisebb (Pest, 1000 négyzetméter) tranzakciós átlagméret között. Megyeszékhelyek között pedig 2,2-szeresre nő a különbség: míg Miskolcon 800 négyzetméter, Székesfehérváron 1800 négyzetméter volt az átlagméret. Forrás: IngatlanHírek.hu 6/52
Felül kellene vizsgálni az állami lakástámogatás részleteit 2013. December 06. Péntek Az ombudsman javasolja az állami támogatásként, gyermekvállalás feltételével adott, lakáscélú, megelőlegezett kölcsön egyes részletszabályainak felülvizsgálatát, mert akkor is vissza kell fizetni a kölcsönt, ha örökbefogadáskor az eljárás a támogatottak hibáján kívül elhúzódik. AzAlapvető Jogok Biztosának Hivatala közleménye szerint Székely László egy házaspár panasza alapján vizsgálta meg az állami támogatás szabályozását. A beadvány szerint a jogszabályban meghatározott határidőre azoknak is vissza kell fizetniük a kölcsönt, akik örökbefogadással kívánnak eleget tenni gyermekvállalási kötelezettségüknek, de az örökbefogadási eljárás önhibájukon kívül elhúzódik. A házaspár részt vehetett volna a kölcsön visszafizetése alól mentesítő meddőségi beavatkozáson, de ezt nem vállalták. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a lakáscélú állami támogatások célja a családok gyermekvállalásra való ösztönzése, emellett rendkívül fontos társadalmi érdek az is, hogy minél több gyermek nevelkedjen családban. Ezért a jogszabály az örökbe fogadott gyermeket nevelő szülőknek is biztosítja a lakáscélú kedvezményt. A gyermekvállalás teljesülése azonban a szerződéskötéskor még nem lehet bizonyos - tették hozzá. Az alapjogi biztos álláspontja szerint indokolt, hogy egy komoly orvosi beavatkozáson részt vevő nőt sikertelenség esetén orvosi szakvélemény alapján a jogalkotó mentesíti a kedvezmény visszafizetése alól. Ha azonban a szerződő fél az örökbefogadási eljárás elhúzódása miatt, szintén önhibáján kívül lépi túl a határidőt, semmilyen kedvezménnyel nem élhet. Székely László szerint ez veszélyeztetheti a jogbiztonság követelményének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az ombudsman Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, és azt a választ kapta, hogy a lakáscélú állami támogatások visszafizetésével kapcsolatban valóban előállhatnak olyan körülmények, amelyek hátrányosan érintik az örökbe fogadni kívánó szülőket. Ugyanakkor nem csak objektív okok befolyásolhatják az örökbefogadás megvalósulását vagy meg nem valósulását a leendő szülők részéről - tette hozzá a tárcavezető. A miniszter tájékoztatta az alapjogi biztost, hogy megvizsgálja a jogszabály-módosítás lehetőségét, illetve az alkalmazható esetleges megoldásokat, és egyeztetést kezdeményez a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Ezt az egyeztetést az ombudsman Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől külön is kérte. 7/52
Forrás: MTI 8/52
Újraindul a panelprogram 2013. December 06. Péntek Sikerült előteremteni a hiányzó összeget, így újraindul az előző kormányzat által 2009-ben meghirdetett, de forráshiány miatt leállított panelprogram jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter. "A hiányzó fedezetet lépésről lépésre, úgy is mondhatnám, forintról forintra sikerült előteremtenünk" mondta Németh Lászlóné. Hozzátette: mintegy nyolcezer lakás újulhat meg a Panel II. program során a következőkben."számításaink szerint ez közel kilencmilliárd forintos lehetőséget fog az építőipar, a felújításban részt vevők számára jelenteni" fogalmazott. A miniszter kitért arra is, hogy a panellakások építésekor a gyorsaság és nem a környezetbarátság vagy a takarékos működés volt az elsődleges szempont, ezért a lakók költségeinek csökkentése és az ország nemzetközi vállalásainak teljesítése érdekében szükségvan ezekre a munkákra. Emlékeztetett: az elmúlt három évben 215 ezer hazai lakásban történt energetikai korszerűsítés, ami évente 100 ezer tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást. Németh Lászlóné megjegyezte: ezt a programot 14 milliárdos forráshiánnyal vették át a 2010-es kormányváltáskor, ezt két év alatt sikerült 8,9 milliárdra csökkenteni. A múlt év végéig további 4,56 milliárd forintot sikerült szén-dioxid-kvótaértékesítésből erre a célra fordítani. Hozzátette: a most előteremtett összeggel "a Panel II. program befejezéséhez szükséges összeg a rendelkezésünkre áll", így támogatni tudják az eddig tartaléklistán lévő 140 lakóközösség által igényelt támogatást, ezzel a programot "2009 óta körüllengő bizonytalanság véget ért". Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár az eseményen arról beszélt, hogy továbbra is az épületenergetika terén kívánja a kormányzat a legnagyobb energiamegtakarítást elérni, ennek pedig leghatékonyabb módja a panelépületek felújítása. Hozzátette: a program folytatása során felújítható nyolcezer lakás szén-dioxid-kibocsátása így évi 8700 tonnával, energiafelhasználása 41 millió kilowattórával csökkenthető. Mint mondta, hamarosan megkezdődhet a nemzeti épületenergetikai stratégia egyeztetése; ez a dokumentum teremti majd meg az épületfelújítások alapját a 2014 és 2020 közötti időszakra, 2018-ig pedig megvalósul Magyarország állami épületállományának teljes körű energetikai felmérése is. 9/52
Borkai Zsolt (Fidesz), Győr polgármestere az eseményen arról beszélt: a város az elmúlt 10-11 év során kétmilliárd forintot fordított már megvalósult, félmilliárdot pedig induló energetikai beruházásokra. A most induló kör során országosan megújuló nyolcezer lakásból mintegy 1400 lesz a kisalföldi megyeszékhelyen. Forrás: MTI 10/52
Melyik megyében a legtöbb a kényszerértékesítés? 2013. December 05. Csütörtök A Magyar Nemzeti Bank honlapján negyedévenként nyomon követhető a pénzintézetek által kényszerértékesítésre jelölt ingatlanok száma, illetve értékesítési adata. Eszerint a negyedik negyedévben összesen 117 861 jelzáloggal terhelt lakóingatlannál állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem. Ezekből az erre az évre engedélyezett 4 százalékos kvóta alapján 5303-at jelölhettek volna ki kényszerértékesítésre, de a korábbi gyakorlatnak megfelelően most sem az öszszest, csak a kvóta 75 százalékát használják ki a bankok, így 3997 lakóingatlant jelöltek ki - írja a haon.hu a Magyar Nemzeti Bankra hivatkozva. Hajdú-Biharban októbertől 6504 ingatlannál állt fenn a 90 napos késedelem, ez 101- gyel kevesebb, mint az előző negyedévben. A 4 százalékos kvóta alapján a pénzintézeteknek 292 lakóingatlant lehetett volna kijelölni, ezzel szemben csak 236-ot jelöltek ki, ami így is 81 százalékos kihasználtságot jelent, s ezzel Pest megyével holtversenyben első Hajdú-Bihar. Azt még nem lehet tudni, ezekből mennyit fognak eladni, de a harmadik negyedévi adatok már megvannak, az arányokat jól tükrözik. Országos viszonylatban összesen 1284 lakást értékesítettek, ebből a tulajdonost bérlőként az ingatlanban hagyó Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 937-et vásárolt meg, ugyanez megyénkben 88-ból 69. Forrás: IngatlanHírek.hu 11/52
Ennyi magyar csúszott meg számláival 2013. December 05. Csütörtök Több európai háztartás rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint két vagy három éve - és ötévnyi recessziót, megszorítást és növekvő munkanélküliséget követően nem képesek időben kifizetni a számláikat. Számos európai országban a gazdaság fellendülése mellett a növekvő munkanélküliséggel párhuzamosan az általános fogyasztói bizalom csökken, a vásárlóerő gyengül, a kifizetések pedig akadoznak- írja a Pénzcentrum. Noha a válaszadók többsége (76%) egyetértett abban, hogy a számlákat időben kell kifizetni, a lakossági fizetési szokásokat ismertető legátfogóbb európai felmérés eredményei mégis aggasztóak. A tendenciák azt mutatják, hogy a vásárlókon és vásárlóerejükön folyamatos a nyomás, óriási figyelmet kell szentelni a fogyasztók vásárlási szokásainak, és a pénzügyi, valamint a gazdasági stabilitásra gyakorolt lehetséges hatásnak- derül ki az Intrum Justita Fogyaszói Fizetési jelentésből. Miközben a megszorítások az európai fogyasztók életére mindenhol hatással vannak, a helyzet jelentősen eltér a kontinens északi, déli és keleti részén. A német nyelvterületeken és a skandináv országokban élők könnyebben képesek elkerülni a súlyos tartozásokat és jóval fényesebben látják saját gazdasági helyzetüket. Eközben az európai kontinens keleti és déli részén élők sokkal nagyobb pénzügyi bizonytalanságban érzik magukat, mint bármikor korábban, mivel a hitelek visszafizetésével küzdenek. Olyan országokban, mint Görögország és Portugália - a foglalkoztatottakat sújtó szüntelen megszorítások történelmi mélységekbe repítették a fogyasztói bizalmat. Ezek a változások kedvezőtlen hatással lehetnek Európa hosszú távú gazdasági fellendülésére, mutatott rá a fizetési szokásokat vizsgáló felmérés. A válaszadók jelentős hányada (összesen 26 százalékuk) mondta azt, hogy a számlák kifizetése után nem maradt pénzük, míg egyes országokban (úgymint Észtország, Görögország és Magyarország) a válaszadók jóval több mint 40 százaléka jelezte, hogy nincs elegendő pénzük a méltányos élethez. A lehetséges okok közül az összes válaszadó 54 százaléka az otthoni pénzügyi nehézségekért az eurót tette felelőssé. A magas helyi és közösségi adók és a helyi árukra és szolgáltatásokra kirótt helyi áfa is gyakran szerepelt a szükségtelen pénzügyi nyomást okozó tényezők között. Az üzemanyag és az energia szerepel a háztartások pénzügyi stresszt kiváltó okok listájának második és harmadik helyén. A felmérésben résztvevő magyarok többsége fontosnak tarja számlái határidőre történő megfizetését, ugyanakkor 72 százalékuk maradt el ennek betartásával az elmúlt 2-3 évben. Szűkös időkben a számlák kifizetésének sorrendjét szinte minden tekintetben az európai átlaghoz azonos szinten rangsoroljuk, látható eltérés csak a pénzügyi szolgáltatások teljesítésében tapasztalható, ahol a hazai válaszadók jelentősen hátrébb sorolják hiteltermékeik törlesztését, mint az európai átlag. Az anyagi nehézségek legfőbb okának a magyar válaszadók a munkanélküliségen túl az energia és az üzemanyag árát jelölték meg, ami egybeesik az EU átlagával. Általános megítélésük szerint Magyarországon a második legrosszabb a lakosság fizetési képessége, ami jelentősen eltér a felmérésben résztvevő országok véleményétől, akik kivétel nélkül Spanyolországot látják a második legrosszabbul teljesítőnek Görögország mögött. A cikk follytatása itt! 12/52
Forrás: Pénzcentrum.hu 13/52
Miért háborognak a társasházkezelők? 2013. December 04. Szerda A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) visszautasítja, hogy a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselőket olyan színben tüntessék fel, mintha nem hajtanák végre a rezsicsökkentésből rájuk háruló feladatokat - olvasható a LOSZ állásfoglalásában. A szövetség az önálló képviselői indítványként, a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő törvénymódosítás benyújtott tervezetére reagált. Mint írják, a LOSZ elnöksége egyértelműen kinyilvánította, hogy a kormány rezsicsökkentési intézkedéseinek támogatása mellett indokolt felhívni a figyelmet arra is, hogy a lakásszövetkezetekre és társasházakra a rezsicsökkentés meghirdetett szabályai közvetlenül nem vonatkoznak, de a közös épületrészek közszolgáltatásainak rezsicsökkentése kihatással lesz a fizetési kötelezettségekre (közös költségre, fenntartási hozzájárulásra). Ez a közvetetten jelentkező hatás azonban csak a gazdálkodási év lejártával, a szóba jöhető rezsicsökkentésben érintett közüzemi szolgáltatások jóváírt díjainak összesítése után állapítható meg. Erre viszont 2014. január-május között sorra kerülő éves beszámoló közgyűléseken kell visszatérni. Az elnökség szerint a lakásszövetkezeti, társasházi vezető tisztségviselők megértették a rezsicsökkentés érvényesítéséből fakadó feladataikat, azokra megfelelően felkészültek és a 2013 évről szóló, de a következő év tavaszán összehívásra kerülő beszámoló közgyűléseken kötelezően visszatérnek. Többletköltséggel jár a törvénymódosítás Az Országgyűlés elé e témában beterjesztett önálló képviselői indítvány azt sugallja, hogy rendszabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy a rezsicsökkentést e körben végrehajtsák. A törvénytervezet csak megerősíti a jelenleg is hatályos előírások szerinti beszámolási kötelezettség tényét, a fizetési kötelezettség megállapítására vonatkozó szabályokat, ugyanakkor többletdíjazás nélkül, de a valóságban többletköltség felmerülésével járó hirdetményi kötelezettséget ír elő, megfejelve ezt újabb, immár két időpontra is vonatkozó írásos tagi, tulajdonosi tájékoztatási kötelezettséggel is. Az érintett házkezelő szervezetek irányába mindez egy bizalmatlansági jelzésnek tekinthető, sőt mi több, ha nem teljesül a tájékoztatási kötelezettség, akkor bírságra is számítani kell. A LOSZ kiemeli, hogy a fenntartási munkákra sem mindig elég forrásokból érdemtelenül már így is sok megy a tájékoztatásra, s felvetik, hogy vajon a tájékoztatási kötelezettség mulasztását hogyan lehet tetten érni, ellenőrizni, bizonyítani. Ráadásul a bírság felemlítése a lakásszövetkezeti, társasházi tisztséget vállalók eddig is szűk körét tovább szűkítheti. Egy tisztességes jogállamban... 14/52
... elvárható, hogy a köz ( a lakásszövetkezetek, társasházak) érdekében végzett tevékenységnél a jogkövető magatartás önmagában is természetes és az érvényesül is - hangsúlyozza a LOSZ. Jelen rendelkezéstervezet a lakásszövetkezeti, társasházi tisztségviselők rezsicsökkentést érintő tevékenységét, a tisztségviselők törvényt követő magatartását kétségbe vonja, számukra a lakásszövetkezetekről, társasházakról szóló törvényeken túl, kiegészítő rendelkezéseket ír elő ezzel a tagi, tulajdonosi közösségek önrendelkező életébe beavatkozik, számukra többletköltségeket gerjeszt. Úgy vélik, elvárható lett volna, hogy az előterjesztő egyeztetést kezdeményezzen és csak a rezsicsökkentést akadályozó gondok megoldásában vállaljon segítő szerepet. Ez elmaradt, most már csak elhamarkodott, kellően át nem gondolt törvény végrehajtásra vonatkozó feladat maradt és az érintetteknek szembe kell nézniük megbízóikkal, meg a számonkéréssel és az esetleges bírsággal is. Ez lenne a cél? - teszi fel a kérdést a szövetség. Forrás: IngatlanHírek.hu 15/52
Reálisan látjuk a devizahiteles kérdéskört 2013. December 04. Szerda A magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelesek terhei, azt azonban már kevésbé tudják megítélni, hogy ez mennyiben vezethető vissza az árfolyamváltozásra, és mennyiben a hitelkamatok emelkedésére derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív kutatásából. A felmérés arra is rámutat, hogy a válaszadók többnyire nem a bíróságoktól, hanem a bankok és a kormány közös fellépésétől várják a megoldást devizahiteles kérdésben. Az elmúlt hónapokban kiemelt figyelmet kapott a devizahitelesek helyzete, melynek kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy milyen mértékben nőttek az adósok törlesztőrészletei, és ez mennyiben vezethető vissza az árfolyam, és mennyiben a kamat változására. Az új, Trend International adatfelvételével, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésünk arra kereste a választ, hogy milyen mértékűnek érzi a lakosság a terhek emelkedését, és hogy azt elsősorban milyen tényezőkre vezetik vissza. A kutatásból kiderül, a magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelek törlesztőrészletei. A válaszadók átlagosan 75 százaléknyi emelkedéssel számoltak, ami megközelítőleg azonos a valós növekedés mértékével. Nem meglepő módon a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők érzik a valósnál nagyobbnak a drágulást, ők úgy vélik, a havonta fizetendő összegek 89 százalékkal nőttek a felvételkor érvényes értékekhez képest. Ezzel szemben azok a devizahitelesek, akik továbbra is rendben tudják adósságukat törleszteni, a hitelek emelkedését a valósnál valamivel alacsonyabbra becsülik, és átlagosan csak 63 százalékos emelkedéssel számolnak. A cikk folytatása itt! 16/52
Megint elérkezett az olcsó hitelek kora 2013. December 03. Kedd Ki gondolta volna, hogy mindössze pár év telik el, és a legendás, de mára elátkozottá vált svájci frank alapú hiteleknél is olcsóbban fogunk pénzhez jutni a bankoktól. Jobb feltételekkel, mint valamikor a hitelezés aranykorában, 2006 környékén, amikor boldog-boldogtalan devizahitelből vásárolt autót, ingatlant, tévét. A nagy lendület még nem tért vissza - feltehetően nem is fog -, de aki lakást akar venni, annak most megéri kölcsönt felvennie. Már az elmúlt hónapokban is érezhető volt az élénkülés az ingatlanpiacon annak hatására, hogy olyannyira kedvezővé váltak a forint alapú lakáshitelek, mint valamikor a svájci frank alapú hitelek korában. Erre Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák ügyvezetője hívta fel a figyelmet, aki elmondta, hogy a folyamatban egyrészt az alapkamat csökkenése játszott közre, másrészt pedig az, hogy a bankok most kedvezőbb, ügyfélbarátabb konstrukciókat kínálnak. A hitelek kiszámíthatóbbak, tervezhetőbbek lettek, mint valaha. De mennyire olcsó most a forinthitel? Sokan talán nem hiszik a korábbi, állandóan drága forinthitelek miatt, hogy egy forintalapú konstrukció is lehet olcsó, alacsony kamatozású. Pedig az, és itt érdemes mindjárt konkrét számokat nézni. 2006-ban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatója szerint egy átlagos, 5 millió forintos svájci frank alapú hitel havi törlesztő részlete 60 885 forint volt 165 forintos frankárfolyam mellett. Akkor, ha forintban vesszük fel ezt a hitelösszeget, 77 625 forintot kellett volna fizetnünk havonta. Ezzel szemben ma forint alapon is megkaphatjuk az 5 milliós kölcsönt 53-56 ezer forintos havi törlesztő részlet mellett. A pontos összeg természetesen attól is függ, hogy milyen kamatperiódust választunk, s hogy milyen minősítést kapunk a hitelbírálat során. Ha prémium ügyfél kategóriába sorol a bank, akkor akár 1,2 százalékpontos különbség is jelentkezhet a kamatot illetően a legrosszabb minősítéshez képest - hívta fel a figyelmet Drabos Tünde, a Balla Ingatlanirodák hitelközvetítő üzletágának vezetője, aki hozzátette, hogy ha az eddigi ereszkedő trendet követik a kamatszintek, akkor további mérséklődésre is számíthatunk. A jegybanki alapkamat alakulása: Időszak 2011. november 2012. november 2013. február 2013. május 2013. augusztus 2013. november Alapkamat 6,5% 6% 5,25% 4,5% 3,8% 3,2% 17/52
A 3 havi Bubor alakulása: Időszak Kamat 2012. I. negyedév 7,24% 2012. II. negyedév 7,26% 2012. III. negyedév 7,20% 2012. IV. negyedév 6,62% 2013. I. negyedév 5,25% 2013. II. negyedév 4,20% 2013. III. negyedév 3,57% Ehhez jön a kamattámogatás Nemcsak azért éri meg most forinthitelt felvenni lakásvásárlásra, mert az alapkamat csökkenése miatt olcsóbbá vált, hanem azért is, mert néhány éve már elérhető egy viszonylag széles réteg által igénybe vehető kamattámogatás - mondta Drabos Tünde. A feltételek nem szigorúak, a támogatás nem függ a gyermekek számától vagy attól, hogy a hitelfelvevők házasok-e. A feltételek: - az ingatlan vételára nem több mint 20 millió forint, - a hitel összege maximum 10 millió forint, - minimum komfortos az ingatlan, - az ügyfél az utolsó 6 hónapban OEP-biztosított volt, - nincs köztartozása, - nincs másik kamattámogatott hitele. Akik ezeknek a paramétereknek megfelelnek, azoknak érdemes kamattámogatást kérni, ugyanis már egy 5 millió forintos hitelnél havi 6-8 ezer forinttal olcsóbban vehetjük fel a kölcsönt, igaz ezt csak öt évig kapjuk, utána piaci kamatozásúvá válik a hitelünk. A nagyobb bankok az alábbi kamatokat és törlesztőrészleteket kínálják 150-200 ezer forintos jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek, amennyiben 5 millió forintot vennének fel 20 éves futamidő mellett: Bank Havi törlesztő részlet Kamat UniCredit (1 éves kamatperiódus) 35 822 Ft 6% UniCredit (5 éves kamatperiódus) 38 256 Ft 6,83% 18/52
FHB Bank 35 822 Ft 6% K&H Bank (K4 ügyfélbesorolás) 35 822 Ft 6% Raiffeisen Bank 36 459 Ft 6,22% Budapest Bank 36 562 Ft 6,22% Erste Bank 36 846 Ft 6,22% OTP Bank (1 éves kamatperiódus) 36 444 Ft 6,22% OTP Bank (5 éves kamatperiódus) 39 352 Ft 7,19% A táblázatból kiderül, hogy nagyjából milyen törlesztőrészlettel számolhat a hitelfelvevő kamattámogatott hitelek esetén, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. A legtöbb banknál ugyanis hat-nyolcféle hiteltermék is elérhető, többféle kamatperiódus közül választhatunk, eltérő kezdeti költségű konstrukciók léteznek, de akár kombinálhatjuk lakástakarékkal is a hitelt. Emellett az is befolyásolhatja a választást, hogy hol leszünk nagyobb eséllyel hitelképesek, és az ingatlan értékéhez képest mekkora hitelösszegre lenne szükségünk - jelezte Drabos Tünde. Nem árt a segítség Tehát vagy rendkívül alaposan kell tájékozódnunk a bankok kínálatban, vagy pedig érdemes hitelközvetítő szakember segítségét kérni, aki bemutatja nekünk a legjobb lehetőségeket. Ami kihangsúlyozandó, hogy ez a szolgáltatás nem is kerül pénzébe az ügyfeleknek, és a nagyobb ingatlanirodákban is ingyenesen elérhető. Hitelközvetítő szakember segítségére azért is szükség lehet, mert bár a hiteligénylés benyújtása az ingatlanvásárlás folyamatának egyik utolsó lépése, a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében elengedhetetlen, hogy előzetesen alaposan tájékozódjunk mozgásterünkről és kérjünk előminősítést. Az előminősítés csökkenti annak a kockázatát, hogy a hitelbírálat miatt hiúsuljon meg a kiszemelt ingatlan adásvétele, mivel a vevő tisztában lesz vele, hogy mekkora összeggel tud belevágni a lakásvásárlásba - tette hozzá Balla Ákos. A Balla Ingatlanirodák ennek fontosságát felismerve, külön hitelezési üzletágat hozott létre, így teljes körű szolgáltatást tud nyújtani új lakáshitel, hitelkiváltás vagy lakás-takarékpénztári előtakarékosság iránt érdeklődő ügyfelek számára is. Forrás: IngatlanHírek.hu 19/52
Gyorsítanák a devizapereket 2013. December 02. Hétfő A devizaügyek mielőbbi lezárását szeretnék a bíróságok, legfőképpen Budapesten. A jövőben az adósok lakóhelye szerinti bíróság ítélkezhetne azokban a perekben, amelyeket a kölcsönfelvevők a hitelszerződés tisztességtelen kikötései miatt indítanak - írja a Magyar Nemzet a hétfői számában. A lap cikke szerint várhatóan a héten tárgyalja a parlament azt a törvénymódosítást, amely a devizaperek gyorsabb megítélését és arányos elosztását tenné levehetővé a bíróságok között. Benkő Imola bíró, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jogszabály-véleményezési osztályának munkatársa a lapnak elmondta: az ítélkező fórumok kiegyensúlyozott működéséért felelős OBH többek között azért javasolt törvénymódosítást, mert az ügyek nagy része a fővárosi bíróságokat terheli.a devizahitel-szerződésekből eredő perek november elején az összes ügy csaknem hatvan százalékát tették ki. Egy másik javaslat szerint a három millió forintnál nem nagyobb követeléseket lezáró jogerős döntések felülvizsgálatára minden esetben lehetőség nyílna. A parlament alkotmányügyi bizottsága ezeket a javaslatokat elfogadta, így kerülhet a kérdéskör a törvényhozás elé. Forrás: Magyar Nemzet Online 20/52