Szakvizsga tételek 2009. Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Gyermek szak (91 tétel) A szakvizsga tételek 3 fı témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörbıl húz egy tételt. I. Pszichopatológia (összesen 42 tétel) 1. Pszichopatológia és patopszichológia. (32 tétel) 2. Fejlıdéstan szempontú pszichopatológia (10 tétel) II. Klinikai pszichodiagnosztika és kutatásmódszertan. (23 tétel) III. Intervenciók (összesen 26 tétel) 1. Pszichoterápia. (13 tétel) 2. Mentálhigiéné és egészséglélektan. (7 tétel) 3. A klinikai pszichológia alkalmazása a medicinában és egyéb területeken. (6 tétel) I. 1. Pszichopatológia és patopszichológia 1. A normalitás és az abnormalitás fogalma a pszichopatológiában. 2. A normalitás és az abnormalitás fogalma a gyermek-pszichopatológiában. 3. A pszichikus zavarok eredetének elméleti paradigmái a pszichoanalitikus, a tanuláselméleti a fenomenológiai és az organikus gondolati modellek. 4. Pszichopatológiai jelenségek: a percepció zavarai. 5. Pszichopatológiai jelenségek: a gondolkodás zavarai 6. Pszichopatológiai jelenségek: a figyelem zavarai, orientációs zavarok, mozgászavarok. 7. Pszichopatológiai jelenségek: beszéd, írás, cselekvés- és tevékenységzavarok. Az érzelem zavarai. 8. A pszichikus kórformák osztályozása a BNO-10 és a DSM-IV-R szerint. Az osztályozás általános kérdései. 9. Az organikus idegrendszeri károsodás etiológiai tényezıi és korai jelei a csecsemıkorban. 10. Organikus kórképek és a hozzájuk társuló magatartási és emocionális problémák jelenése gyermek- és serdülıkorban. 11. Az értelmi fejlıdés zavarai (mentális retardáció) gyermek- és serdülıkorban. 12. Részképességzavarok kisgyermek- és gyermekkorban. 13. Pervazív zavarok a gyermekkorban. 14. Szorongásos zavarok gyermek- és serdülıkorban. 15. Affektív zavarok gyermek- és serdülıkorban. 16. Magatartászavarok a gyermek és a serdülıkorban. 17. A tic és a Tourette szindróma gyermek- és serdülıkorban. 18. Az ADHD a hiperkinetikus figyelemzavar gyermekkorban. 19. Pszichoszomatikus kórképek gyermek- és serdülıkorban.
20. Evészavarok gyermek- és serdülıkorban. 21. A szexuális viselkedés zavarai gyermek- és serdülıkorban. 22. Trauma, bántalmazás és elhanyagolás a gyermekkorban. 23. Antiszociális és kriminális tünetek gyermek-és serdülıkorban. 24. Életkori krízisek és akut válsághelyzetek serdülıkorban. 25. Az öngyilkosság (felmérése, rizikótényezık, magyarázó elméletek, a preszuicidális szindróma). 26. A PTSD (Poszttraumás stressz szindróma). 27. Függıségek (drog- és alkoholfogyasztás) serdülıkorban. 28. Specifikus személyiségzavarok: A csoport. 29. Specifikus személyiségzavarok: B csoport. 30. Specifikus személyiségzavarok: C csoport. 31. Schizofrénia, schizoform pszichózisok. Pszichotikus kórképek a gyermekkorban. 32. Affektív zavarok I. 2. Fejlıdéstan szempontú klinikai pszichopatológia 33. A fejlıdési pszichopatológia szemlélete, alaptételei és normalitásfogalma. A fejlıdési pszichopatológia kutatási területei és stratégiái. 34. A fejlıdés pszichopatológiai modelljei I.: a jellemzı állapot (vonás) modell és a környezeti modell. 35. A fejlıdési pszichopatológia modelljei II.: az interakciós modellek és a tranzakcionális (transzformációs) modell. 36. Patológiás vielkedésszervezıdések a fejlıdés folyamatában. 37. A fejlıdéspszichopatológia strukturális modellje Hartmann, Erikson, Jacobson. 38. Normális és patológiás fejlıdés csecsemı- és gyermekkorban: Anna Freud, M. Mahler. 39. A fejlıdéspszichopatológia tárgykapcsolati modellje: Melaine Klein, és D. Winnicott. 40. A fejlıdéspszichopatológia szelf-fejlıdési modelljei: Kohut és Kernberg. 41. A kötıdéselmélet hozzájárulása a korai fejlıdés zavarok elméletéhez. 42. A modern csecsemıkutatások hozzájárulása a korai én-fejlıdés zavaraihoz: D. Stern elmélete. II. Klinikai pszichodiagnosztika és kutatásmódszertan 1. Objektív és szubjektív vizsgálati módszerek elméleti háttere és pszichodiagnosztikai eszköztára. 2. A viselkedésdiagnosztika alapelvei és módszerei. Speciális technikák gyermekeknél. A viselkedés-megfigyelés és a játékdiagnosztika szerepe a gyermek-pszichodiagnosztikában. 3. Kognitív szempontú állapotfelmérés; kognitív torzítások. Kognitív szempontú állapotfelmérés lehetıségei és korlátai gyermekeknél. 4. Az elsı interjú módszere és adatainak elemzése a gyermek- és serdülıpszichodiagnosztikában. Az anamnézis a gyermek és serdülıpszichodiagnosztikában.
5. A klinikai pszichológiai szakvélemény kialakításának sajátosságai a gyermek- és serdülıkorban. Etikai és jogi szabályozási szempontok a gyermek-pszichodiagnosztikában és szakvélemény kialakításában. 6. A neurológiai vizsgálat jelentısége a csecsemı-és kisgyermekkorban. Csecsemıkorban alkalmazott pszicho-diagnosztikai eljárások (fejlıdési tesztek, stb). 7. Az autisztikus kórképek diagnosztikai sajátosságai és felmérése. 8. Organikus zavarok felismerése és diagnosztikája gyermek- és serdülıkorban. 9. A teljesítményzavarok pszichodiagnosztikája gyermek-és serdülıkorban. Az értelmi fejlıdés zavarainak diagnosztikája és differenciáldiagnosztikája. Profil-elemzés a HAWIK és MAWGY tesztekben. 10. Részképesség zavarok felismerése és diagnosztikája gyermek- és serdülıkorban. 11. Az ADHD felmérése és diagnosztikus jegyei. 12. Az iskolaérettség kritériumai és felmérése a gyermekpszichodiagnosztikában. 13. Nem-verbális intelligencia-tesztek (S.O.N., Színes Raven, Bender) alkalmazásának szempontjai a gyermek-pszichodiagnosztikában. 14. A Rorscach teszt felvételének és értelmezésének sajátosságai gyermekkorban. Projektív tesztek (CAT, TAT,) sajátosságai és használata a gyermek-, ill. serdülıpszichodiagnosztikában 15. A Világjáték sajátosságai és diagnosztikai felhasználása. 16. Ház, fa, ember és családrajz diagnosztikus felhasználása. 17. Kérdıívek és projektív vizsgáló módszerek a gyermek- és serdülıkori szorongásos jegyek megállapításában. 18. Kérdıívek és projektív vizsgáló módszerek a serdülıkori szuicid veszélyeztetettség felmérésében. 19. A korai traumatizáció és a bántalmazás pszichodiagnosztikai jegyei. 20. A depresszió diagnosztikai jegyei a projektív és a teljesítménytesztekben gyermek és serdülıkorban. 21. A klinikai kutatás feladata. A klinikai kutatás célkitőzései, kérdésfeltevései; a klinikai kutatás korlátai. A klinikai lélektani kutatások fıbb területei és módszertana. A bizonyítékokon alapuló gyógyítás kérdésfeltevései és alapelvei. 22. Vizsgálati módszerek a klinikai kutatásban: Az esettanulmány, és a kísérleti módszer. Kvalitatív és kvantitatív módszerek a klinikai kutatásban. Kísérleti elrendezések a klinikai lélektani kutatásban. Saját vizsgálat tervezése a klinikai lélektani kutatások területén. Az adatok értékelésének módszerei és kérdései a klinikai lélektani kutatásban (megbízhatóság és érvényesség). 23. A pszichológiai intervenciók/terápiák fıbb kutatási irányai: a folyamat-elemzés és a hatékonyságvizsgálat. Hatékonyságvizsgálatok eredményei: a pszichoterápiák
hatékonyságának vizsgálata. A nem-specifikus tényezık vizsgálata a a pszichoterápiás folyamatban, valamint a terapeuta-változókra, kliens-változókra és a kapcsolat-analízisre vonatkozó kutatások. III. 1. Pszichoterápia 1. A pszichoterápia fogalma, célja, keretei. A terápiák közös vonásai. 2. A pszichoterápia nemzetközi és hazai története. 3. A pszichoterápiás gondolkodás szemléleti alapmodelljei. Hasonlóságok és eltérések a különbözı modellekben. 4. A pszichoterápiás célkitőzés szintjei, terápiás terv és módszerválasztás a gyermekpszichoterápiában. Specifikus és nem-specifikus tényezık a pszichoterápiákban. 5. A gyermekpszichoterápia sajátosságai. Különbségek a gyermekek és felnıttek pszichoterápiája között. A terápiás szerzıdés és a terápiás szövetség sajátosságai gyermekek és serdülık pszichoterápiájában. A szülıvezetés kérdése és módszere gyermekek és serdülık egyéni terápiájában. 6. Segítı szindróma és a kiégés jelensége. A kiégés prevenciója. 7. A családterápia elméleti háttere, alapfogalmai, jellemzıi. Indikációk és kontraindikációk a családterápiában. Jelentısebb családterápiás irányzatok. 8. Csoportpszichoterápiás irányzatok, a csoportterápia hatótényezıi. Csoportpszichoterápia gyermek- és serdülıkorban. Indikációk és kontraindikációk. Pszichdráma alkalmazása gyermekeknél 9. A pszichoterápia tanuláselméleti modellje. 10. A viselkedésterápia jellemzıi. A viselkedésterápia alkalmazása a gyermekkori zavarok kezelésében. A kognitív terápia elméleti háttere és módszerei. A kognitív terápia alkalmazása gyermek- és serdülıkorban. 11. A pszichodinamikus gyermekpszichoterápia fıbb jellemzıi, elméleti háttere, módszere, technikája 12. A személyközpontú terápia elmélete és fı fogalmai. Gyermekek személyközpontú terápiája 13. A játékterápia alapelvei és technikája kisgyermekek kezelésében. III. 2. Mentálhigiéné és egészséglélektan 14. A mentálhigiéné fogalma, története, irányzatai. A klinikai szakpszichológus mentálhigiénés tevékenységi lehetıségei. Iskolai és közösségi mentálhigiéné. A mentálhigiéné szerepe és lehetıségei a devianciák megelızésében és kezelésében. 15. Az elsıdleges, a másodlagos és a harmadlagos prevenció fogalma, intervenciós, támogató és gondozó programok. 16. Az egészséglélektan meghatározása. Az egészséglélektani ember-környezeti modell. 17. Kontroll, stressz, megbírkózási stratégiák. 18. A szív,- és érrendszeri megbetegedések magatartástudományi szemlélete.
19. A gastrointestinális megbetegedések magatartástudományi szemlélete. 20. Pszichoneuroimmunológia biológiai, pszichológiai tényezık a daganatos megbetegedések kialakulásában, kezelési lehetıségek. III. 3. A klinikai pszichológia alkalmazása a medicínában és egyéb területeken 21. A klinikai pszichológia feladatai és lehetıségei a korai fejlesztés területén. 22. Az intézményben nevelkedı gyermek speciális problémái prevenciós és intervenciós lehetıségek. 23. Klinikai pszichológia a fogyatékosság rehabilitációjában. 24. A kinikai pszichológia alkalmazása az igazságügy területén. 25. A klinikai pszichológia az idıskorúak segítése területén. 26. A klinikai pszichológia alkalmazása a szomatikus orvoslásban (belgyógyászat, szülészetnıgyógyászat, szervtranszplantáció, onkológia).