A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1
A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat (TFC) kedvezményezett térségek és települések felzárkóztatása visszatérítendı, vissza nem térítendı támogatás, kamattámogatás központi és megyei pályázati rendszer támogatható célok: központi pályázati rendszerben (területfejlesztési stratégia megvalósítása, szénbányák felszámolásából adódó gazdasági problémák kezelése, munkahelyteremtı beruházások) megyei pályázati rendszerben (munkahelyteremtı és megırzı beruházások, ipari területek, innovációs központok, inkubátorházak építése, térségi fejlesztési és a helyi társadalom szervezıdését segítı programok, megyei fejlesztési tanács határozatában foglalt fejlesztések) A területfejlesztés közvetlen eszközei II. Területi kiegyenlítı támogatások (TEKI) települések közötti fejlettségbeli különbségek mérséklése kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai pályázhatnak vissza nem térítendı támogatás Céljellegő decentralizált elıirányzat (CÉDE) önkormányzatok által üzemeltetett intézmények fejlesztése önkormányzatok pályázhatnak nagy összegő fejlesztések támogatása 2
A területfejlesztés közvetlen eszközei III. Területi- és település felzárkóztatási célelıirányzat (TTF) 94 hátrányos helyzető kistérség Támogatandó célok: zsáktelepülések elérhetıségének javítása hátrányos helyzető területek tıkevonzó képességének erısítése hátrányos helyzető térségek termelı és humán infrastruktúrájának fejlesztése EU Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés regionális fejlesztési tanácsok (80%), Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (20%) 42 legsúlyosabb helyzetben levı kistérség (893 település, lakosság 13,7 %-a, 1,378 millió fı) többi 52 hátrányos helyzető kistérség támogatása A 42 leghátrányosabb helyzető kistérség, 2002 3
Elmaradott térségek és perifériák, 2005. Elmaradott térségek és perifériák A Területi folyamatokról szóló Országgyőlési Jelentés (2005) alapján Forrás: OFK, 2005. Jelmagyarázat tár sadalmi gazdasági mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzető harmadába tart ozó térség gyorsforgalmi úttól és megyeszékhelytıl egyaránt távol (min 30km) esı területek A területfejlesztés közvetlen eszközei IV. Kistérségi Támogatási Alap (KTA) célja: hátrányos helyzető önkormányzatok forráshiányának mérséklése 2003-tól projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, tervek készítése 42 leghátrányosabb helyzető kistérség projektgeneráló szerepének erısítése Vállalkozási övezetek támogatása 4
Vállalkozási övezetek határozott idejő gazdasági elınyök a térség számára létrehozásának kritériumai az EU-ban a területfejlesztés és válságkezelés klasszikus eszközei nem hatnak fejlett, környezetkímélı technológiájú tevékenységek legfontosabb kedvezmények társasági adókedvezmények térségi és egyéb adókedvezmények területfejlesztés eszközei (területfejlesztési célelıirányzat) Vállalkozási övezetek, 2001 5
Zempléni vállalkozási övezet Forrás: www.zrva.hu A területfejlesztés közvetett eszközei térségi adókedvezmények speciális térségi támogatás (ágazati politikák keretében) ágazati célelıirányzatok területi preferenciái hét hátrányos helyzető megye többlettámogatása egy fıre jutó GDP az országos átlag 70%-a alatti többlettámogatások a hátrányos helyzető kistérségekben 6
A leghátrányosabb helyzető megyék támogatása A fejezeti kezeléső elıirányzatok költségvetésben elıírt arányai az ország térszerkezetének tükrében A területfejlesztés egyéb eszközei területfejlesztési célú hitelek (EBRD) gazdálkodó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek és gazdasági kamarák önkéntes hozzájárulásai kockázati tıke 7
A fejlesztési célú támogatások területi megoszlása (1996-98, 1998. évi áron) Forrás: MTA RKK NYUTI A területfejlesztési eszközök decentralizálása I. költségvetési keret évi 200-250 milliárd Ft a decentralizáció kiterjed területfejlesztési támogatások területi kiegyenlítési támogatások területi- és településfelzárkóztatási források ágazati célelıirányzatok (kormány saját hatáskörben dönt 8
0,80% 0,70% 0,60% 0,50% 0,40% 0,30% 0,20% 0,10% 0,00% A decentralizált területfejlesztési források alakulása 1996-2003 (2003. évi áron számolva) A költségvetés kiadási oldala és a területfejlesztési decentralizáció aránya A GDP és a területfejlesztési decentralizáció aránya A költségvetés kiadási oldala és a regionális területfejlesztési decentralizáció aránya A GDP és a regionális területfejlesztési decentralizáció aránya 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: KSH, Magyar Közlöny, Költségvetési törvény, Kormányrendeletek A területfejlesztési eszközök decentralizálása II. A decentralizáció szabályai fejlesztési célok és programok támogatása országos jelentıségő, több régiót érintı központi keret regionális jelentıségő, több megyét érintı regionális fejlesztési tanácsok keretei megyei jelentıségő és kistérségi, települési fejlesztési célok megyei területfejlesztési tanácsok keretei a decentralizáció mértéke területfejlesztési célelıirányzat 35%-a regionális, 30%-a megyei szintre területi kiegyenlítı támogatások megyei szintre térségi- és település-felzárkóztatási célelıirányzat regionális szintre 9
A területfejlesztési támogatások megyék és régiók közötti elosztásában figyelembe vett tényezık súlyarányai 2001-ben A régiók részesedése a Területfejlesztési Alapból/Célelıirányzatból, 1991-2002 (%) 10
A területfejlesztés támogatása Magyarországon, 1996-2000. (milliárd Ft, 1998. évi áron) A 2003. évi területfejlesztési támogatások (millió Ft) 11
Az új tagállamok részesedése a Strukturális Alapokból, 2004-2006 Az Országos Fejlesztési Koncepció céljainak elérését szolgáló források becsült nagyságrendje 2007-2013 Uniós forrás Hazai társfinanszírozás Vállalkozói önrész Összesen Kohéziós politika 6 300 Mrd 2 100 Mrd 2 000 Mrd 10 400 Mrd Vidékfejlesztési források 750 Mrd 250 Mrd 250 Mrd 1 250 Mrd VII. K+F Keretprogram + egyéb 750 Mrd 150 Mrd 300 Mrd 1 200 Mrd Tisztán hazai 2 800 Mrd 2 800 Mrd Összesen 8 800 Mrd 5 300 Mrd 2 550 Mrd 15 650 Mrd Forrás: OFK, 2005. 12
Köszönöm a figyelmet! 13