Tájékoztató Budapest Főváros Közterület-felügyelete 2012. évi tevékenységéről

Tájékoztató Budapest Főváros Közterület-felügyelete 2012. évi tevékenységéről I. A Felügyelet átalakulása, a szervezeti kultúra változása Budapest Főváros Közterület-felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) életében 2012- ben fejeződtek be a 2010. decemberében elindított szervezeti változások. Az átalakulás 2012-től a Felügyelet nevében is megjelent (Budapest Főváros Közterület-felügyelete, BFKF). Ezzel együtt megváltozott a szervezeti kultúra, a vezetői, felelősségi szintek csökkentek, a közterületi szolgálatok területi behatárolással és speciális feladattal újjászerveződtek, több közterület-felügyelő került utcai, közterületi szolgálatra. A létszámon belül 51%-ról 68%-ra növekedett a közterület-felügyelők aránya az irodai dolgozókkal szemben, a felügyelők létszáma pedig 28%-al, 264 főre emelkedett. A BFKF és a közterület-felügyelők létszámának alakulása 2011.12.31.-2012.12.31. Az összlétszámból a közterületfelügyelők száma Felügyelet Az összlétszámból a közterületfelügyelők Dátum létszáma (fő) aránya (fő) 2010.12.31 399 206 51,6% 2011.12.31 360 200 55,6% 2012.12.31 387 264 68,2% Tovább folytatódott annak a szervezeti kultúrának a kialakítása, melyben előtérbe került a közterület-felügyelői munka fontosságának hangsúlyozása, a gyors, azonnali problémamegoldó intézkedés, melynek keretében a felügyelői szemléletben paradigmaváltás zajlott le. Alapelvként és elvárt követelményként a már 2011-ben is megfogalmazódott elvárások jelentek meg: a.) a főváros közrendjének, közbiztonságának, köztisztaságának megszilárdítása; b.) a létszám és a közterületi munka racionalizálása; c.) a látható, hatékony, eredményes, szervezett közterület-felügyelői jelenlét és fellépés; d.) széleskörű, gyakorlati együttműködések kialakítása; e.) rendszeres találkozások, értekezletek, szakmai fórumok szervezése (hajléktalan ellátó szervezetek, kerületei felügyeletek, rendőrség, NAV, VPOP, FKF Zrt., BKK, stb.); f.) a kiemelt aluljárók közrendészeti kezelése, a tiltott tevékenységek (fedél nélküliek helyzetének megoldása, engedély nélküli árusítás, közegészségügyi problémák) felszámolása; g.) a Városliget, Margitsziget kulturális centrum szerepének növelése, az aktív kikapcsolódás, szórakozás elősegítése, a szabálysértések visszaszorítása a területgondnoki rendszer, a főfelügyelői munka megszervezése. 1

II. Közterület-felügyelői szakmai feladatok a) Közterület-felügyelettel, a közrend biztosításával kapcsolatos bázisfeladatainkon kívül a főváros rendjének, rendezettségének fenntartásában további szerepet vállaltunk. b) Részt vettünk a hajléktalan-ellátó rendszer megújításában, az aluljárók kulturáltabbá, biztonságosabbá tételében. A Felügyelet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány szorosan együttműködött a hajléktalanok életminőségének javításában, a rászorulók ellátásában, a segítségnyújtásban. A hajléktalanok elhelyezése érdekében napi kapcsolatot tartottunk a szociális ellátókkal. c) Átvizsgáltuk az aluljárókat, és azok felszíni területeit az átjárhatóság, a szabad területek, az aluljárók kapacitása, az aluljárókhoz kapcsolódó felszíni területek, csoportképzési hatások, műszaki állapot, esztétikai, vizuális megjelenés szempontjából. d) Koordináltuk az öt kiemelt aluljáró a Déli pályaudvar, a Deák tér, az Astoria, a Blaha Lujza tér, a Nyugati pályaudvar - korszerűsítése érdekében elvégzendő munkálatokat. e) Kiemelten foglalkoztunk a védett övezetek, a frekventált közterületek, a játszóterek, az aluljárók és azok felszíni területeinek ellenőrzésével, az itt folytatott illegális árusítási tevékenységek megszüntetésében tevékenyen részt vettünk, szükség esetén az árut elkoboztuk, amíg azokra jogszabályi felhatalmazással rendelkeztünk. f) Szakmailag jelen voltunk a közterület-használati hozzájárulások döntéseinek előkészítésénél, gyakorlati tapasztalataink felhasználásával aktívan közreműködtünk a közterület-használattal kapcsolatos aktuális kérdések megtárgyalásában. g) Folyamatosan ellenőriztük a korlátozott várakozási övezetekben, a közutakon közlekedő tehergépjárművek behajtási engedélyeit; a főváros tömegközlekedési feladatainak ellátása során használt tömegközlekedési eszközök rendeltetésszerű használatát és a taxiállomások, drosztok rendjét. h) Bevezettük az ún. Parkőr programot, melyben közfoglalkoztatott munkavállalókkal folyamatosan ellenőriztettük a programban szereplő kiemelt parkok, játszóterek, zöldterületek, télen az aluljárók rendjét és tisztaságát. A főváros közrendjének, közbiztonságának, köztisztaságának fenntartása, és szakmai feladataink magas szintű ellátása érdekében felújítottuk együttműködésünket a kerületekkel, a rendvédelmi, a társadalmi, valamint a civil szervezetekkel. Célunk az volt, hogy a párhuzamosan folytatott ellenőrzési tevékenységeket folytató szervezetek munkáját összekapcsoljuk, és tartalmas együttműködéseket alakítsunk ki. III. A közterület-felügyeletre, a közterület-használatra vonatkozó jogszabályi környezet átalakításában tevékeny közreműködés A Felügyelet folytatva a 2010 decemberétől elindított törekvését 2012-ben is lehetőségei szerint határozottan és tudatosan vett részt a jogszabályi környezet át- és kialakításában. Célunk az volt, hogy a gyakorlati tapasztalatok és következtetések felhasználásával érdemi résztvevői legyünk a közterület-felügyeleti munkát és a közterület-használatot (59/1999., 60/1999.), a fővárosi közlekedést érintő (30/2010, 2

92./2011.) főváros jogalkotási folyamatnak. A Felügyelet véleményét érdemben figyelembe vették a tevékenységet érintő BM rendeletek megalkotásánál is. A közterület-felügyeletek működését befolyásoló jogszabályi környezet 2012-ben jelentősen változott., amint arról már a tavalyi év végén beszámoltunk. Az önkormányzatoknak 2012. május 31-ig hatályon kívül kellett helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket, azonban azok törvényi tényállásai közül jó néhány nem került bele az új törvénybe. Főjegyző asszony kezdeményezésére egy új szabályozás kidolgozása érdekében részvételünkkel közös munkacsoport alakult. Ezen együttműködésünk eredményeként a Fővárosi Közgyűlés rendeletben szabályozta azokat a tiltott, közösségellenes magatartásokat, amelyeknek elkövetőivel szemben a közterület-felügyelőnek helyszíni bírság, illetve közigazgatási bírság kiszabására volt lehetősége. Megtett intézkedések összehasonlítása 2011. január 1. és 2011. december 31., valamint 2012. január 1. és 2012. december 31. között Összesített adatok 2011. január 1. és 2011. december 31. között 2012. január 1. és 2012. december 31. között Szabálysértési feljelentés eset 9 741 5 093-47,7 Szabálysértési kerékbilincs eset 2 271 329-85,5 Szabálysértési HB Szabálysértési THB eset eset 11 665 49 975 5 652 9 023-51,5-81,9 forint forint 81 145 000 419 114 000 74 039 000 97 162 000-8,8-76,8 Közig eljárás kezdeményezése * eset 601 Közig kerékbilincs * eset 66 Közigazgatási HB * Tiltott közösségellenes magatartás(elj.kezd.) ** Tiltott közösségellenes magatartás (HB) ** Intézkedések összesen eset 498 forint 8 546 000 eset 621 eset 889 forint 14 523 000 eset 73 652 22 772-69,1 forint 500 259 000 194 270 000-61,2 * Ezekre az intézkedésekre 2012. április 15-e után nyílt lehetőség a jogszabályváltozások miatt. ** Ezekre az intézkedésekre 2012. június 15-e után nyílt lehetőség a jogszabályváltozások miatt. Ezt követően az Alkotmánybíróság foglalkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény azon rendelkezéseivel, amelyek alapján a képviselő-testületek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat határozhattak meg rendeletben, és azokat megsemmisítette. A testület véleménye szerint a jogszabály nagyon széles jogkört biztosít az önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, és a jogalkotási hatáskörrel való visszaélés kockázatát növeli, hogy az önkormányzatoknak gazdasági érdekeltsége is van ebben a kérdésben, hiszen a beszedett bírságok növelik a bevételeiket. Az AB továbbá megsemmisítette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben az elkobzás önkormányzati rendeletben való előírását lehetővé tevő szabályokat is, melyek mind befolyásolták a szakmai feladatellátásunkat. % 3

IV. BFKF Állategészségügyi Szolgálata Az Állategészségügyi Szolgálat 1992. január elsején integrálódott a Felügyelet szervezetébe (régebbi nevén Ebtelep), de a csatlakozás óta eltelt 20 év sem volt elegendő arra, hogy a szakmai és laikus közvéleményben meggyökeresedjen a tény, hogy a Szolgálat a Felügyelet többi szolgálatával egyenrangú és egyenértékű munkát lát el Budapest főváros polgárai számára. A Felügyelet az élhető város kialakítása és fenntartása érdekében az alábbi feladatokat látja el Állategészségügyi Szolgálatán keresztül: a Főváros közigazgatási határain belül, belterületen a háziasított állatfajok kóbor egyedeinek befogása; a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői által elkobzott ebek átvétele; az állategészségügyi hatóság rendelkezésére a veszettségre illetve veszettség fertőzöttségre gyanús húsevő emlősállatok 90 napos megfigyelése; az elkobzott és tovább tartani nem szándékozott ebek és macskák díjmentes átvétele a lakosságtól; a tulajdonos kérésére a gyógyíthatatlanul beteg ebek és macskák elaltatása; a veszettség szempontjából aggályos húsevő emlősállatok 14 napos megfigyelése térítés ellenében. A Főváros közterületein kóborló állatok begyűjtése és sorsának szakszerű rendezése nemcsak közbiztonsági, hanem közegészségügyi szempontból is kiemelt jelentőségű feladat. A Felügyelet Telepén 94 férőhely áll rendelkezésre a kóbor, illetve leadott állatok elhelyezésére. A Telepre bekerülő valamennyi 3 hónaposnál idősebb ebet parvovírusos bélgyulladás, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis és veszettség elleni vakcinával, míg a 3 hónapnál fiatalabb állatot parvovírusos bélgyulladás elleni vakcinával látnak el. Valamennyi eb részesül féregtelenítő kezelésben, és örökbeadáskor minden állatot microchippel látnak el. A befogott ebeket 15 napig csak eredeti gazdájuk viheti haza, akiknek a tulajdonjogot az oltási könyvvel kell igazolnia. A Szolgálat az évente bekerülő több mint 4.000 kutya közül melyek túlnyomó többsége keverék körülbelül 2.800-2.900 ebet ad örökbe, ezek közül nagyjából nyolcszáz kerül civil szervezetek és együttműködők segítségével új gazdához, az állampolgárokhoz. Az örökbeadások számának további növelése elsőrendű feladat a kényszerű altatások elkerülése érdekében. A Telepen az állatok alapvető orvosi ellátása biztosított volt, azonban az állatok méltóságának megőrzéséhez szükséges feltételeken, tartási körülményeiken javítani kellett. A Telep működése és fenntartása Budapest főváros és az agglomeráció járványügyi és közegészségügyi szempontjából kiemelt jelentőségű,, hiszen eminens szerepe van a nagyvárosokat általában fenyegető a macskák és kóbor állatok túlszaporodása miatt keletkező esetleges járványok kezelésében. A Fővárosi Közgyűlés tekintettel az ellátott feladatok fontosságára, valamint arra a társadalmi elvárásra, hogy a Felügyelet mutasson példát az állatokkal való bánásmódból is, rövidtávon elengedhetetlennek ítélte a Telep infrastrukturális fejlesztését. A Közgyűlési döntés értelmében Telep fejlesztéséhez a Felügyelet alábbiakban részletezett fejlesztési támogatásokat kapta: a) Az állatok befogásával kapcsolatos beruházások, 8.700.000 Ft 4

(ebbefogó gépkocsi vásárlása, műbizonylattal rendelkező ebbefogó botok beszerzése, microchip leolvasók vásárlása, macskafogó eszközök vásárlása, macskaszállító bokszok vásárlása, fényképezőgépek vásárlása) b) Az állatok elhelyezésével kapcsolatos beruházások, 3.450.000 Ft (ebek és macskák elhelyezése, macskaketrecek, valamint kisrágcsálók és kisemlősök elhelyezésére alkalmas ketrecek vásárlása) c) A magasabb szintű állategészségügyi ellátáshoz szükséges beruházások: 1.900.000 Ft (műtő technikai felszerelésének javítása, gyorstesztek vásárlása) d) Egyéb beruházások, 350.000 Ft (a Telep hazai és uniós normáknak megfelelő veszélyes hulladék (kisállat-tetem) gyűjtő-átrakó hellyé történő átminősítéshez szükséges beruházások) e) Az állatok elhelyezésével, gondozásával kapcsolatos felújítások, 2.800.000 Ft (műtőhelyiség átalakítása, infokommunikációs fejlesztések, kifutó aszfaltozása) f) Egyéb fejlesztések, 2.800.000 Ft (telepszintű humán higiénés rendszer kialakítása, telepet védő és az állatokat megfigyelő térfigyelő rendszer bővítése) g) A III. számú épület teljes felújítása, 3.000.000 Ft A fejlesztésre fordítható összeg mindösszesen bruttó 23.000.000 Ft volt. A megvalósult beruházás és fejlesztések is hozzájárultak ahhoz hogy, zökkenőmentes volt a 2012-ben ellátott közel négyezer állat gondozása, a több mint tízezer látogató kiszolgálása. Állatfaj Eb Macska Egyéb Összes (db) (db) (db) (db) Éves induló állatlétszám 171 20 2 193 Beérkezett állatok száma 3.044 776 0 3.820 Éves teljes állatlétszám 3.215 796 2 4.013 Altatott állatok száma* 354 48 0 402 Elhullott állatok száma 174 37 2 213 Gazdához visszakerült állatok száma 485 0 1 486 Állatvédő egyesületeknek átadott állatok száma 253 540 2 795 Eladott, örökbe adott állatok száma 1.801 131 0 1.932 Kimenő teljes állatlétszám 3.067 756 5 3.828 Éves záró állatlétszám 148 40 0 185 Látogatók száma (fő) 11.030 *=ebből tulajdonos kérésére altatott 204 eb, 13 macska Az Állategészségügyi Szolgálat hasonlóan a szervezet egészéhez a szolgáltatói magatartásra helyezte a hangsúlyt, annak érdekében, hogy a lakosságban a telepről élő negatív kép változzon. A közvélekedésben a sintér kifejezés szinonimája az állatokkal való kegyetlen bánásmódnak, az oktalan agressziónak. Ezt a véleményt sokszor maguk az állatvédő szervezetek is osztják, és annak érdekében, hogy a saját tevékenységüket kedvező színben tüntessék fel, terjesztik is azt. Nyílt napokkal, örökbe adó akciókkal és a működésünket transzparenssé téve tettünk jelentős lépéseket a közvéleményben élő kép formálásáért. 2012-ben valamennyi, jelentősebb állatvédő egyesülettel és alapítvánnyal együttműködési megállapodást kötöttünk, elsősorban a szolgálathoz bekerülő állatok gyógykezelése, gazdához juttatása, illetve a felelős állattartás népszerűsítése érdekében. 5

Munkatárasaink képzése is hozzájárult a hatékonyabb, szakszerűbb munkavégzéshez: 2012-ben többen szereztek ebrendész képesítést, valamint valamennyien sikeres vizsgát tettek Dunakeszin az ORFK kutyakiképző oktatási központjában az állatgondozó tanfolyam elméleti és gyakorlati tananyagából. Az Állategészségügyi Szolgálat 2014-ig szakmai módszertani központjává kíván válni a hazai ebrendészeti (gyepmesteri) telepeknek, olyan ajánlások kidolgozásával, melyek lehetővé teszik a fenntartók számára a rendelkezésre álló források költséghatékony felhasználását és az Uniós normáknak megfelelő állatjóléti szempontok érvényesítését. V. A Felügyelet költségvetésének alakulása A Felügyelet költségvetésére az elmúlt években az volt jellemző, hogy az önkormányzati támogatás összege folyamatosan csökkent, igazodva Budapest főváros szigorú költségvetési politikájához. Ez a tendencia 2012-ben is folytatódott. A Felügyelet vezetésének két szempontot kellett figyelembe vennie az elmúlt évben, az engedélyezett, rendelkezésre álló felügyelői, köztisztviselői létszámot, valamint a racionális feladatellátást. A Felügyelet 2012. évi költségvetésének egyensúlyát az önkormányzati támogatás mellett az államháztartáson kívülről átvett működési célú pénzeszközök, az intézményi saját és a támogatásértékű működési bevételeink biztosították. A Felügyelet vezetése az éves gazdálkodás során szem előtt tartotta mind a számviteli alapelvekből adódó kötelezettségeket, mind a Közgyűlés éves költségvetési rendeletében meghatározott előírásokat. A költségvetés felhasználásának fő szempontjai mindezekért a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére irányultak. A Felügyelet költségvetésébe az elmúlt évben beépült a tehergépjárművek behajtás ellenőrzésének önkormányzati támogatása 90 millió Ft összegben. A 2012. évben a legjelentősebb bevétel növekedés a működési célú pénzeszköz átvétele államháztartáson kívülről tárgysoron történt (2012. évi eredeti előirányzat a bázisévhez képest mintegy 690%-os emelkedést mutat). A Felügyelet olyan közérdekű feladatokat látott el a főváros egyes közszolgáltatóinak, amelyekre azok jogszabályi, hatósági jogkör hiányában nem képesek. 2012. év elején a Felügyelet 70 felügyelője vett részt a tömegközlekedési eszközök jegyellenőrzési tevékenységének támogatásában, majd az év végén a BKK Zrt. egyetértésével a közreműködő felügyelők létszáma 120 főre emelkedett. Régóta fennálló együttműködési viszonyunkat támogatásra változtattuk az FKF Zrt-vel, melynek keretében a Felügyelet Köztisztasági és Kommunális Szolgálatot tartott fenn. Emellett a taxi drosztok ellenőrzése tekintetében a feladatokat átvevő BKK Zrt-vel volt támogatási szerződésünk. Az év folyamán Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata úgy döntött, hogy a kerületi közterület-felügyelői tevékenységet önálló szervezet felállításával látja el, melyből adódóan Felügyeletünknél megszűnt a 17 főt foglalkoztató XIII. kerületi Alközpont. Összességében elmondható, hogy 2012. évben a Felügyelet költségvetésének felhasználása az erőforrásokkal való felelősségteljes gazdálkodás eredményeképpen kiegyensúlyozott volt. A szakmai feladatellátás minden területén sikerült biztosítani a működéshez elengedhetetlenül szükséges pénzügyi fedezetet. 6

Kiemelt előirányzat és teljesítés adatok alakulása 2012. január - december hó BEVÉTELEK adatok eft-ban Ssz. Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés I-XII. hó 1 Intézményi bevételek 76 161 76 161 105 846 2 3 4 Felügyeleti szervtől kapott támogatás összesen Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Támogatás értékű működési bevétel költségvetési szervtől Felhalmozási és tőke jellegű 5 bevételek (tárgyi eszköz értékesítés) Felhalmozási támogatásértékű 6 bevételek (munkáltatói kölcsön törlesztés) 7 BEVÉTELEK ÖSSZESEN (1+ +6) 1 127 801 1 175 165 1 154 066 410 600 443 877 442 210 73 338 68 818 69 061 2 245 600 600 718 1688500 1764621 1774146 Kiemelt előirányzat és teljesítés adatok alakulása 2012. január - december hó KIADÁSOK adatok eft-ban Ssz. Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés I-XII. hó 1 Személyi juttatások 952 960 1 057 428 1 027 367 2 Munkaadókat terhelő járulékok 237 984 273 353 265 574 3 Dologi és egyéb folyó kiadások 353 755 327 733 300 530 4 Támogatás értékű működési kiadás 6 000 6 000 5 Felújítás 100 000 111 000 104 437 6 Beruházási kiadások 37 801 88 126 62 898 7 8 Támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre (munkáltatói kölcsön) KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+ +7) 1 750 1 688 500 1 865 390 1 760 806 7

VI. Jövőképünk A Budapest Főváros Közterület-felügyeletének szervezetére épülő Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) létrehozásával biztosítható a főváros közbiztonságának és közrendjének megerősítése. Az egységes szemléletű, központi felépítésű és irányítású rendészeti szerv térben és időben azonnali, gyors és eredményes reagálást képes megvalósítani. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 2013-tól biztosítja az önkormányzatok számára, hogy a helyi közbiztonságról, vagyonuk, más értékeik védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhatnak. Ezen szerv tagjai olyan rendészeti tevékenységet ellátó személyek az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr lehetnek, akik feladataik végrehajtása során, törvényi felhatalmazás alapján kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak. A Fővárosi Ügyeleti és Információs Központ (FÜIK) szerepének, tevékenységének bővítése párhuzamosan halad az önkormányzati rendészeti szerv kialakításával. A FÜIK kezeli a Fővárosi Önkormányzat által telepített térfelügyeleti rendszert, jogsértés észlelése esetén azonnal érdemi intézkedést tesz annak megszüntetése, illetve a balesetveszély elhárítása érdekében. Koordinálja a közszolgáltatók (Budapesti Temetkezési Intézet (BTI), a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM), Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Közút, Fővárosi Vízművek, Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) Zrt., a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató és Környezetvédelmi Kft.) közterületi munkájának végrehajtását, operatív irányítói tevékenységet végez. Megállapodások útján ellátja a BKK-Közút Zrt. hivatali időn kivüli ügyeleti feladatait. A 24 órás Ügyeleti Információs Központ végzi az FKF Zrt. központi ügyeletének feladatainak operatív irányítását. A lakosság biztonságérzetének javítása érdekében a (FÜIK) a Budapesti Temetkezési Intézet által telepített térfigyelő kameráin keresztül figyeli a temetők gépjármű forgalmát, valamint segíti az illegális tevékenységek kiszűrését (engedély nélküli munkák megakadályozása, sírkőlopások megelőzése). A térfigyelő rendszer egyelőre a Kozma utcai sírkertben működik, a jövőben várható további sírkertek bevonása a térfigyelő rendszerbe. A FÜIK intézkedéseket kezdeményez a szolgálatok felé, illetve a szolgálatoktól kapott információk alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, valamint tájékoztatja a közszolgáltató cégek ügyeleteit az illetékességükbe tartozó információkról, eseményekről. A FÜIK hatékonyan működteti a rendelkezésére álló adatbázisát, valamint az egyes közszolgáltató cégek ügyeleti feladatainak integrálásával az Ügyeleti Központ képes lesz hatékonyan reagálni a városüzemeltetéssel kapcsolatos problémák kezelésére. A FÖRI létrehozásáról szóló előterjesztések az idei évben kerülnek a Bizottság és a Fővárosi Közgyűlés elé. 8