A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SPORTISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SPORTISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Budapest

Köszöntő 1997 májusában a Hit Gyülekezete egyház megalapította iskolánkat, a Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, amelynek nevében köszöntjük az Olvasót. Intézményünk életre hívására a 1990. évi IV. törvény és az 1993. évi LXXIX. törvény alapján került sor, olyan társadalmi, jogi és politikai környezetben, amely hazánk eddigi történetében szinte egyedülálló módon segíti az állami közoktatástól független, ugyanakkor azzal egy rendszerben működő nem állami, magán, alapítványi és egyházi intézmények létrejöttét. Olyan időszakban, amelyben lehetőség nyílik a tanszabadság légkörében a világnézetileg nem semleges nevelés és oktatás folytatására is. Iskolánk keresztény szellemiségű nevelési-oktatási programot valósít meg, egy reményeink szerint szabad és értékteremtő új magyar közoktatási rendszer résztvevőjeként. A következő oldalak a Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek a Közoktatási Törvény előírásai szerint átdolgozott pedagógiai programját tartalmazzák, melyben kívánunk jó eligazodást, tájékozódást a kedves Olvasónak!

TARTALOMJEGYZÉK I. A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA I.1. Alapító Okirat I.2. Iskolánk névadója, Bornemisza Péter I.3. Az Intézmény bemutatása I.3.1. Az iskola működésének általános jellemzői, nevelési és oktatási céljai I.3.2. Az iskola működésének rövid leírása I.3.2.1. Az iskolai oktatás szakaszai I.3.2.2. Felvétel és átvétel az iskolába. A továbbhaladás feltételei I.3.2.3. A képzési program rövid összefoglalása I.4. Az iskola részletes nevelési programja I.4.1. Az iskolában fol yó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.4.1.1. Alapelvek és célok I.4.1.2. A célokból adódó feladataink I.4.1.3. A célok megvalósításához felhasználható eszközök és eljárások I.4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok I.4.4. Környezeti nevelés I.4.5. Egészségnevelés I.4.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges eszközök I.4.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység I.4.8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység I.4.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok I.4.10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program I.4.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység I.4.11.1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének elvei I.4.12. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere I.4.12.1.1. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése I.4.12.1.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése I.4.12.2. Az iskolai munka ellenőrzése és értékelése I.4.12.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei I.4.12.4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elve és korlátja I.4.13. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei I.4.14. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás I.4.15. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges kötelező felszerelések és eszközök jegyzéke

II. A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SPORTISKOLA HELYI TANTERVE II.1.Tantárgyi struktúra II.1.1. Tantárgyi struktúra II.1.1.Általános iskola 1-4. évfolyam (Újszász utca) II.1.2.Általános iskola 5-8. évfolyam (Újszász utca) II.1.3.Általános iskola 5-8. évfolyam (Száva utca) II.1.4.Gimnázium 9-12. évfolyam, általános tantervű II.1.5.Gimnázium 9-13. évfolyam, nyelvi előkészítő II.1.6.Gimnázium 9-13. évfolyam emelt szintű óratervek II.1.7.Sportiskola 1-13. évfolyam II.2. Az egyes tantárgyak helyi tantervei a nappali munkarend szerint II.2.1. Bibliaismeret 1-12. évfolyam II.2.2. Az általános iskola évfolyamainak helyi tanterve II.2.2.1. Az általános iskola 1-4. évfolyamainak helyi tanterve II.2.2.1.1 Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam II.2.2.1.2. Matematika 1-4. évfolyam II.2.2.1.3. Környezetismeret 1-4. évfolyam II.2.2.1.4. Angol nyelv 3-4. évfolyam II.2.2.1.5. Technika és életvitel 1-4. évfolyam II.2.2.1.6. Rajz és vizuális kultúra 1-4. évfolyam II.2.2.1.7. Ének-zene 1-4. évfolyam II.2.2.1.8. Testnevelés és sport 1-4. évfolyam II.2.2.1.9. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztése II.2.2.2. Az általános iskola 5-8. évfolyamainak helyi tanterve II.2.2.2.1. Magyar nyelv és irodalom (Újszász utca) 5-8. évfolyam II.2.2.2.2. Magyar nyelv és irodalom (Száva utca) 5-8. évfolyam II.2.2.2.3. Történelem 5-8. évfolyam II.2.2.2.4. Angol nyelv 5-8. évfolyam II.2.2.2.5. Angol nyelv nem szakrendszerű 5-6. évfolyam II.2.2.2.6. Matematika 5-8. évfolyam II.2.2.2.7. Matematika nem szakrendszerű 5-6. évfolyam II.2.2.2.8. Informatika 6-8. évfolyam II.2.2.2.9. Természetismeret 5-6. évfolyam II.2.2.2.10. Természetismeret nem szakrendszerű 5-6. évfolyam II.2.2.2.11. Fizika 7-8. évfolyam (Újszász utca) II.2.2.2.12. Fizika 7-8. évfolyam (Száva utca) II.2.2.2.13. Biológia és egészségtan 7-8. évfolyam II.2.2.2.14. Kémia 7-8. évfolyam (Újszász utca) II.2.2.2.15. Kémia 7-8. évfolyam (Száva utca) II.2.2.2.16. Földrajz 7-8. évfolyam II.2.2.2.17. Ének-zene 5-8. évfolyam II.2.2.2.18. Rajz és vizuális kultúra 5-8. évfolyam II.2.2.2.19. Rajz- és kézművesség 5-6. évfolyam

II.2.2.2.20. Technika és életvitel 6-8. évfolyam II.2.2.2.21. Technika, tánc és dráma nem szakrendszerű 5. évfolyam II.2.2.2.22. Tánc és dráma 5. évfolyam II.2.2.2.23. Tánc és dráma nem szakrendszerű 5. évfolyam II.2.2.2.24. Mozgókép és médiaismeret 7. évfolyam II.2.2.2.25. Hon- és népismeret 8. évfolyam II.2.2.2.26. Testnevelés 5-8. évfolyam II.2.2.2.27. Ember és társadalomismeret 6-7. évfolyam II.2.2.2.28. Tanulásmódszertan 5. évfolyam II.2.3 A gimnázium 9-13. évfolyamainak helyi tanterve II.2.3.1. Magyar irodalom 9-12. évfolyam II.2.3.2. Magyar nyelv 9-12. évfolyam II.2.3.3. Anyanyelvi beszédkultúra 9. évfolyam II.2.3.4. Matematika 9-12. évfolyam II.2.3.5. Matematika nyelvi előkészítő 9. évfolyam II.2.3.6. Történelem 9-12. évfolyam II.2.3.7. Angol nyelv 9-12. évfolyam II.2.3.8. Angol nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam II.2.3.9. Francia nyelv 9-13. évfolyam II.2.3.10. Francia nyelv 9-12. évfolyam II.2.3.11. Német nyelv 9-12. évfolyam II.2.3.12. Német nyelv 9-13. évfolyam II.2.3.13. Spanyol nyelv 9-12. évfolyam II.2.3.14. Spanyol nyelv 9-13. évfolyam II.2.3.15. Informatika 9. évfolyam II.2.3.16. Informatika nyelvi előkészítő 9-10. évfolyam II.2.3.17. Fizika 10-12. évfolyam II.2.3.18. Kémia 9-12. évfolyam II.2.3.19. Biológia 9-12. évfolyam II.2.3.20. Földrajz 9-10. évfolyam II.2.3.21. Művészetek 9-12. évfolyam II.2.3.22. Művészetek A modul 9-12. évfolyam II.2.3.23. Művészetek B modul 9-12. évfolyam II.2.3.24. Testnevelés 9-13. évfolyam II.2.3.25. Filozófia és etika 12. évfolyam II.2.3.26. Tánc és dráma 9-10. évfolyam II.2.3.27. Mozgókép és médiaismeret 12. évfolyam II.2.3.28. Társadalmi, politikai és gazdasági ismeretek 12. évfolyam II.2.3.29. Társadalomismeret 9-12. évfolyam II.3. Középszintű érettségi témakörök nappali tagozat II.3.1. Magyar irodalom II.3.2. Magyar nyelvtan II.3.3. Történelem II.3.4. Matematika II.3.5. Idegen nyelvek II.3.6. Biológia II.3.7. Földrajz II.3.8. Fizika II.3.9. Kémia II.3.10. Informatika

II.3.11. Rajz és vizuális kultúra II.3.12. Testnevelés II.3.13. Bibliaismeret Hit Gyülekezete II.4. Felnőttoktatási tagozat II.4.1. A felnőttoktatás tagozat Pedagógiai programja II.4.1.1 A nevelő-oktató munka alapelvei II.4.1.2 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai II.4.1.3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai, és a tehetség kibontakozását és a felzárkózást segítő tevékenység II.4.1.4 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok II.4.2. A felnőttoktatási tagozat helyi tanterve II.4.2.1. A felnőttoktatási tagozat működésének rövid leírása II.4.2.2. Tankönyvek és egyéb segédletek kiválasztása II.4.2.3. Az iskolai számonkérés formái II.4.2.4. A tagozat magasabb évfolyamára lépés feltételei II.4.2.5. A középszintű érettségi vizsga témakörei II.4.2.6. Tanított tantárgyak az évfolyamokon és óraszámai II.4.2.6.1. Bibliaismeret 9-12. évfolyam II.4.2.6.2. Magyar nyelv 9-12. évfolyam II.4.2.6.1. Magyar irodalom 9-12. évfolyam II.4.2.6.1.Történelem 9-12. évfolyam II.4.2.6.1.Matematika 9-12. évfolyam II.4.2.6.1.Fizika 9-11. évfolyam II.4.2.6.1. Kémia 9-10. évfolyam II.4.2.6.1. Földrajz 9-10. évfolyam II.4.2.6.1. Biológia 9-11. évfolyam II.4.2.6.1. Természettudomány 9-11. évfolyam II.4.2.6.1. Informatika 11-12. évfolyam II.4.2.6.1. Mozgókép és médiaismeret 11-12. évfolyam II.4.2.6.1. Konzultációs tematika idegen nyelv tantárgyakból II.4.2.6.1. Angol nyelv 9-12. évfolyam II.4.2.6.1. Német nyelv 9-12. évfolyam II.4.2.6.1. Lovári nyelv 9-12. évfolyam II.4.2.6.1.Tanulásmódszertan és pályaorientáció 9-10. évfolyam III. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SPORTISKOLÁBAN III.I. Nevelési program III.I.1. A zeneiskola nevelési-oktatási céljai és feladatai III.I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III.I.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok III.I.4. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek III.I.5. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges kötelező (minimális) felszerelések és eszközök jegyzéke III.I.6. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei III.II. Helyi tanterv III.II.1. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei

III.II.2. A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai III.II.3. A tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, előírt tananyag III.II.3.1. Szolfézs III.II.3.2. Furulya tanszak III.II.3.3. Hegedű tanszak III.II.3.4. Zongora tanszak III.II.3.5. Klarinét tanszak III.II.4. Ajánlott irodalom III.II.5. Az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III.II.6. Értékelési mód az iskolai beszámoltatás, számonkérés, a tanuló szorgalma és teljesítményének értékelési formái III.II.7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei III.II.7. A művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga követelményei és témakörei IV. A SPORTISKOLAI OKTATÁS A BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SPORTISKOLÁBAN IV.1. A sportiskola pedagógiai programja IV.1.1. Bevezető IV.1.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai IV.1.3. A sportoló fiatalok életmódjának speciális elemei, fejlesztési tevékenység IV.1.4. Az iskolatípusok közötti átjárhatóság IV.1.5. A nevelő-oktatató tevékenység IV.1.6. A helyi tantervről IV.2. A sportiskola évfolyamainak helyi tanterve 1-13. évfolyam IV.2.1. Bibliaismeret 1-13. évfolyam IV.2.2. Testnevelés és sport műveltségi terület 1-13. évfolyam IV.2.2.1. Testnevelés 1-13. évfolyam IV.2.2.2. Órarendi sportági edzés 1-12. évfolyam IV.2.2.3. Elméleti ismeretek 9-12. évfolyam IV.2.3. Magyar nyelv és irodalom 1-12. évfolyam IV.2.4. Élő idegen nyelv 4-12. évfolyam IV.2.4.1. Angol nyelv 4 8. évfolyam IV.2.4.2. Első idegen nyelv 9-12. évfolyam IV.2.4.3. Második idegen nyelv 9-12. évfolyam IV.2.5. Matematika 1-12. évfolyam IV.2.6. Ember és társadalom IV.2.6.1. Történelem 5-8. évfolyam IV.2.6.2. Történelem 9-12. évfolyam IV.2.6.3. Emberismeret 7. évfolyam IV.2.6.4. Etika 9. évfolyam IV.2.6.5. Társadalomismeret 12. évfolyam IV.2.7. Ember a természetben IV.2.7.1. Természetismeret 1-6. évfolyam IV.2.7.2. Fizika 7-11. évfolyam IV.2.7.3. Kémia 7-10. évfolyam

IV.2.7.4. Biológia és egészségtan 7-8. évfolyam IV.2.7.5. Biológia 10-12. évfolyam IV.2.8. Földünk és környezetünk 7-10. évfolyam IV.2.9. Művészetek IV.2.9.1. Ének zene ritmus 1-10. évfolyam IV.2.9.2. Rajz-vizuális kultúra 1-10. osztály IV.2.9.3. Küzdelem és játék 1-7. évfolyam IV.2.9.4. Művelődéstörténet 12. évfolyam IV.2.10. Informatika 4-11. évfolyam IV.2.11. Életvitel és gyakorlati ismeretek IV.2.11.1. Technika és életvitel 1 8. évfolyam IV.2.11.2. Pályaorientáció 11. évfolyam IV.2.12. Tanulásmódszertan 5. és 9. évfolyam IV.2.13. Nyelvi előkészítő évfolyam IV.2.13.1. Élő idegen nyelv Angol nyelv IV.2.13.2. Informatika IV.2.13.3. Anyanyelv és Kommunikáció IV.2.13.4. Matematika IV.2.13.5. Környezettan IV.2.13.6. Bevezetés a társadalomismeretbe IV.2.13.7. Önismeret IV.2.14. Labdarúgás tanterv 1-12. évfolyam IV.2.15. Torna (női) tanterv IV.2.15.1. Előképző szakasz 1 4. évfolyam IV.2.15.2. Alapfokú szakasz 5 8. évfolyam IV.2.15.3. Továbbképző szakasz 9 12. évfolyam IV.2.16. Kosárlabda IV.2.17. Atlétika V. MELLÉKLETEK V.1. Egészség-nevelési program V.2. Környezeti nevelési program V.3. A tanulók fizikai állapotának mérése VI. ZÁRADÉKOK VI.1. Záradék VI.2. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programjának elfogadásáról, nyilvánosságáról, bevezetéséről és felülvizsgálatáról

I.2. ISKOLÁNK NÉVADÓJA, BORNEMISZA PÉTER Bornemisza (vagy Abstemius) Péter a XVI. század egyik legkiemelkedőbb magyar prózaírója, a Duna baloldali vidékén még külön nem vált protestánsok püspöke, Pesten született 1535. február 22-én, és valószínűleg Rábokon halt meg, 1585-ben. Vagyonos pesti polgárcsaládból származott, szüleit az 1541. évi török pusztításkor vagyonuktól megfosztották, talán maguk is odavesztek. Bornemisza Péter Kassán tanult, ahol 1553-ban Ormándy Demeter nemesúr bíztatására angyalnak öltözve ráijesztett Feledy Lestár Habsburg-párti várkapitányra, és intette, hogy ne imádkozzék fakép, vagyis bálvány előtt, ezért a várkapitány fogságba vettette és az inkvizíció elé állíttatta őt. A börtönből 1553 karácsonya után megszökött, és pártfogóinál rejtőzött el. Ezután Bécsbe ment tanulni, és itt saját szállásán prédikációkat tartott, ezért a legmagasabb rangú magyar egyházfők foglalkoztak ügyével, akik sokat zaklatták, sőt börtönbe is juttatták. Egyfelől féltem, másfelől égett a szívem és talán oldalam is kifakadt volna, ha számat fel nem tátottam volna - írta erről az esetről később. Kiszabadulása után külföldi útra indult ismeretei gyarapítása végett; nyolc évig tartózkodott Itáliában, Francia- és Németországban, ahonnan kész tudósként tért vissza hazájába. 1560-ban megszöktette Huszár Gál lelkészt aki korábban pártfogásába vette őt - a kassai börtönből, ahol azelőtt maga is raboskodott. Ezután Bécsben kancelláriai tisztséget vállalt, személyesen is érintkezett a királlyal, és leleplezett előtte egy okirat-hamisítást, amit Listius pispek követett el. Talán emiatt innen is távoznia kellett. A sok lelki és testi tusakodás után elhatározta, hogy prédikátor lesz. Lelkészként első állomáshelye Zólyom volt, ahol Balassi János szolgálatában a Balassi család udvari lelkipásztora lett. Bornemisza nevelte Balassi Bálintot, amiről később a költő maga is tanúskodott. 1565-ben eretnekséggel, vagyis a reformációhoz való csatlakozással vádolták, és a császár elé idézték; még hosszú évek múltán is panaszkodtak rá a pápánál. 1570-ben a mátyusföldi protestáns egyházak szuperintendense lett, később Galgócz, Sempte, majd Szered lelkésze volt. Írói, szónoki és hittérítői működése folytán a Duna vidékén terjedt a reformáció, úgyhogy mikor fölment Bécsbe, a katolikus főpapok utasítására elfogták, és három hétig börtönben tartották. Innen azonban ismét megszökött, előbb Beckó várában húzódott meg, majd saját birtokára, Rábokra vonult vissza, ahol a nyugalmat könyvei kiadására használta fel, és bibliafordítás gondolatával foglalkozott. Bornemisza Péter a XVI. századi magyar egyházi és irodalmi élet résztvevőjeként egyaránt kiemelkedőt alkotott. Fő művei: Szophoklész Elektrájának fordítása, Postilla (Ötkötetes prédikációskönyv), Ördögi Kísértetek, Énekek három rendben, Négy könyvecske a keresztényi hitnek tudományáról.

I.3. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egyházi fenntartású intézmény. Iskolánk célja segítő iskolává válni, ami azt jelenti, hogy elsődleges feladatunknak tekintjük a képességek kibontakoztatását, a gyermekek és a családok támogatását céljaik sikeres elérésében. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kiemelt céljai a következők: A Szentírás értékeinek közvetítése; Krisztus-centrikus nevelés; Az ismeretközvetítés során magas színvonalú, eredményes szakmai munka megvalósítása; Az iskolában folyó oktatómunka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelveket beszélő, művelt emberek képzése; Az iskola munkája eredményeként igazságszerető, életelveit megélő és képviselő, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességgel rendelkező tanulók kibocsátása; Az iskola feladata az intézményben tanítók szakmai továbbképzésének biztosítása, dinamikusan fejlődő iskolakultúra létrehozása. Az 1997-ben alakult intézményünk iránti igényt és érdeklődést mutatja növekedése, melyet a nappali tagozatra vonatkozóan az alábbi táblázat foglal össze: Nappali tagozat Tanév Tanulók száma Tanulócsoportok száma 1997-1998. 341 16 1998-1999. 447 20 1999-2000. 539 23 2000-2001. 641 24 2001-2002. 712 26 2002-2003. 777 28 2003-2004. 877 35 2004-2005. 959 38 2005-2006 1089 41 2006-2007 1161 44 2007-2008 1237 46 2008-2009 1319 49 I.3.1. Az iskola működésének általános jellemzői, nevelési és oktatási céljai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka életelv- és értékcentrikus. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kap a bibliai szemléletmód, a biblikus erkölcsi és személyiségi normák, valamint a Közoktatási Törvényben megfogalmazott elvárások. Ezek szerves egységet képeznek, működésük a nevelő-oktató munka során egy időben jelenik meg. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait, ezért céljaiból fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, és a jelentkező problémák megoldására lehetőségeket keres. Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 8

Valljuk, hogy szülők, tanárok és diákok egyaránt felelősséget viselnek a tanulók teljesítményéért, és a sikerek, a kudarcok is közösek. Iskolánk konszenzuson alapuló célokkal, az egyház és a családok megbízása alapján működik, célunk, hogy a családok és az egyház iskolája legyen. Többek között ezt hivatott kifejezni, hogy a diákok és szüleik szerződéses jogviszonyban állnak az iskolával. A szerződést 14 év alatti diák esetében a szülő, 14 év felett a szülő és a diák együttesen írja alá. A szentírási elvek közül a gyermekek védelmét elsőrendűen a szeretet képviseli, amely egységben működik a tanulók törvényes jogaival, annak minden vonatkozásában. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző tanár-diák kapcsolat kialakítása nagy hangsúlyt kap munkánk során. Az egészséges körülmények és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola igyekszik következetesen megvalósítani. A tanulói jogok érvényesülése csak a tanulói kötelességek teljesítésével együtt valósulhat meg. Ezért alapelveink közé tartozik az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget teljességgel el kívánjuk kerülni. Ez főként a pályaorientációban, személyes feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő minden kérdésben, és gyakorolhatja észrevételezési, javaslattevő, kérdezési jogait. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is. Az iskola a tanórák ide vonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységeiben és a nevelési elvek alkalmazásában kiemelten kezeli a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, politikai, vallási, gazdasági és történelmi vonatkozásait (világ- és európai, valamint magyar történelem). Az iskola maximálisan elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. Ugyanakkor az átlagos vagy átlag alatti teljesítményű diákok számára is minden feltételt biztosít teljesítményük növelése érdekében. Az iskola figyelmet fordít arra is, hogy az egyéni teljesítményt a tanulók képesek legyenek közös eredményekben is adaptálni, valamint a közösségbe és a társadalomba befektetni. Az iskola feladatából eredő értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve. Egyházi intézményként az iskola helyi tantervének részeként mind a tizenkét évfolyamon folyik bibliaismereti oktatás. I.3.2 Az iskola működésének rövid leírása I.3.2.1. Az iskolai oktatás szakaszai A tizenkét évfolyamos oktatást nevelési szempontból az életkori sajátosságokat és a hazai közoktatás szerkezetét figyelembe véve az alábbi szakaszokra bontjuk: 1. 1 4. évfolyam: általános iskola alsó tagozat; 2. 5-8. évfolyam: általános iskola felső tagozat; 3. 9-12. (13.) évfolyam: gimnáziumi nevelési szakasz. I.3.2.2. Felvétel és átvétel az iskolába. A továbbhaladás feltételei A tanuló iskolánk első osztályába történő felvételénél a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 9

Adminisztratív feltétel: iskolaérettségi bizonyítvány születési anyakönyvi kivonat beíratás szülő személyi igazolványa Az 1993. évi LXXIX. törvény 81. (1) a) pontja alapján az intézmény előfeltételként kiköti a keresztény vallás és világnézet elfogadását. Az 1-3. évfolyam végén a tanuló magasabb évfolyamra léphet. Kivétel: - igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta a tantervi követelményeket teljesíteni, - szülői írásbeli kérésre évet ismétel, - az adott tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. A 4. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamba léphet, ha helyi tantervben tantárgyanként meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból minimum az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A 9. évfolyamra történő felvétel feltételei: Más általános iskolát végzők esetében: iskolánk a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú melléklete, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, az adott tanév rendjéről szóló OM rendelet, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény figyelembe vételével a 9. évfolyamra történő felvételhez felvételi vizsgát tart. Iskolánk azon 8. osztályos tanulói számára, akik kérik továbbhaladásukat a gimnáziumi tagozatra, lehetőséget kapnak, hogy továbbhaladási mérésen, beszélgetésen bizonyítsák alkalmasságukat. Az 1993. évi LXXIX. törvény 81. (1) a) pontja alapján az intézmény előfeltételként kiköti a keresztény vallás, világnézet és erkölcs, továbbá az ezen alapuló életvitel és életmód elfogadását. A családokkal és a felvételüket, átvételüket, illetve továbbhaladásukat kérő diákokkal a felvételről, átvételről, illetve továbbhaladásról való döntés előtt motivációs beszélgetést folytatunk le, illetve nyilatkozatot kérünk a fenti szempontok teljesüléséről. Az iskolába beiratkozó diákokkal és szüleikkel az intézmény szerződést köt, amely a fenti szempontokra is kiterjed. A szerződésben foglaltaknak, továbbá a keresztényvallás, világnézet és erkölcs elfogadásának, továbbá az ezeken alapuló életmódnak és életvitelnek az intézményben folytatott tanulmányok teljes ideje alatt fenn kell állnia. I.3.2.3. A képzési program rövid összefoglalása Valamennyi évfolyamon a hagyományos osztálykeretek között folyik a nevelő-oktató munka. Az első nyolc évfolyamon általános tantervű osztályokban, a 9. évfolyamtól általános emelt óraszámú biológiakémia, magyar-történelem, matematika-fizika-informatika és történelem-matematika tantervű osztályokban történik az oktatás. A hatékonyabb munka érdekében a felsőbb évfolyamokon csoportbontásban oktatjuk a matematikát, a nyelveket, az informatikát, a testnevelést. Kiemelt helyet foglal el tantervünkben az idegen nyelvi képzés. Az iskola már az alsó tagozatosoknak, és erre épülően a gimnáziumban haladó szinten magas színvonalú, eredményes idegen nyelvi képzést biztosít. Ezt szolgálja, hogy az óraszám 30 60 %-ában alkalmanként egyéb tantárgyak (testnevelés, Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 10

rajz, környezetismeret) keretében is helyet kap az alapszintű angol nyelvi óravezetés. Továbbá a kerettanterv előírásaihoz képest emelt óraszámú nyelvoktatás (lásd a Tantárgyi struktúra c. részt!), melynek keretében diákjainknak lehetősége nyílik az angol, német, spanyol, olasz és francia nyelvek tanulására. A gimnáziumi nyelvoktatás célja, hogy a 11. évfolyam végére a diákok sikeres középfokú nyelvvizsgát tegyenek. A Közoktatási Törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása szerint a 2004/2005-ös tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. Ennek értelmében a Bornemisza Péter Gimnázium 2004 szeptemberétől elindítja intenzív angol nyelvi előkészítő évfolyamát, melynek célja, hogy az iskolánkban végző diákok közül minél többen magas szintű nyelvtudással fejezzék be középiskolai tanulmányaikat, sikeres emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek, és alkalmassá váljanak az elsajátított nyelv használatára felsőfokú tanulmányaikban és a későbbi munkavállalás során. Az előkészítő év feladata a különböző háttérből érkező tanulók tudásának összehangolása és intenzív fejlesztése, amelynek esélyteremtő és kompenzáló hatása is van. A 11 12. évfolyamon lehetőség van egyes tantárgyak fakultatív órakeretben, közép- és emelt szintű érettségi felkészítő foglalkozásokon történő tanulására. Ennek keretében a diák összesen tíz órában választhat az őt körülményei vagy belső motiváltsága folytán jobban érdeklő tárgyak közül. Érettségi vizsgára felkészítő csoportot bármely tantárgyból indítunk, amennyiben azt humán tárgyak esetében minimum 5, reál- és készségtárgyak esetében minimum 4 fő igényli. Elvünk, hogy a reáltantárgyak a lényeglátás és a természettudományos érdeklődés kialakulását szolgálják, a matematika oktatása pedig differenciált és fejlesztő jellegű legyen. A hatályos jogszabályok értelmében a világnézetileg elkötelezett, egyházi fenntartású iskolákban a tantervben helyet kaphat a világnézeti nevelés. Ez iskolánkban 12 évfolyamon keresztül heti két órában, a Bibliaismeret tantárgy keretében történik, amelynek tananyaga az Ó- és Újszövetség tanulmányozására épül. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működési engedélyt kapott komplett zeneiskolai programja alkalmazására. A zenei képzést megalapozó tárgyak (szolfézs, furulya, hegedű, zongora) oktatása ingyenes az iskolában. További hangszeres képzések bevezetését tervezzük. Iskolánk kórusának munkájában a 12 évfolyam tanulóinak jelentős hányada vesz részt. Iskolánk tornatermében és udvarán változatos sporttevékenységekre nyílik lehetőség. Tanulóink jelentős része vesz részt valamely sportszakosztály tevékenységében, rendszeres edzésein, illetve versenyein az iskola színeiben. A jelenleg gyakorolható sportágak közé tartozik a labdarúgás, atlétika, szertorna, a lányok számára a ritmikus sportgimnasztika, pingpong, kosárlabda, kézilabda, tenisz, baseball, valamint az alsós tanulóknak szervezett labdás készségfejlesztés és a gyógytestnevelés. Iskolánkban elveinkkel összhangban álló tevékenységi körökben legalább tíz tanuló igénye esetén, tanári vezetéssel különböző nem órarendi, szabadon választható programok (szakkörök, önképző körök, stb.) indíthatóak. Évente több alkalommal szervezünk úgynevezett tematikus napokat, melyeken az órarendi és osztálykeretek megbontásával egyes tantárgycsoportok, témák, témakörök integrált, intenzív tanulmányozására nyílik lehetőség. A tematikus napok aktuális témáját a tantestület határozza meg, ez érintheti az egyes tantárgyakat, tantervi modulokat, a sportot, egyes kultúrköröket stb. Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 11

Az oktatásban kiemelt szerepet kap a kommunikációs készségfejlesztés, a kreatív, művészi készség fejlesztése. Az iskola gondosan ügyel arra, hogy valamennyi pedagógiai szakaszban az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tevékenységi formákat válassza. Felsőoktatási intézmények megkeresésére alkalmanként hospitálási lehetőséget biztosítunk a hallgatók számára. A Budapesti Tanítóképző Főiskola és az ELTE hallgatói alkalmanként tanítási gyakorlatukat is végzik iskolánkban. Iskolánk földrajzi elhelyezkedése és vállalt térségi szerepe szükségessé tette, hogy tanulóink számára iskolabusz-szolgáltatást nyújtsunk. A buszok több útvonalon, menetrend szerint szállítják a tanulókat az iskolába reggel, illetve haza két délutáni időpontban. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a 9 12. évfolyamon felnőttoktatási tagozatot is működtet esti munkarend szerint, melynek keretében szintén lehetőség nyílik az érettségi bizonyítvány megszerzésére. I. 4. AZ ISKOLA RÉSZLETES NEVELÉSI PROGRAMJA I.4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.4.1.1. Alapelvek és célok A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyitott és világnézetileg elkötelezett intézmény, fenntartója a Hit Gyülekezete. Iskolánk elsőként alakult meg a Hit Gyülekezete egyház közoktatási intézményei közül, így alapítása pillanatától kezdve feladatának tekinti egy olyan kiérlelt pedagógiai program és oktatási kultúra kialakítását, melynek eredményeit egy nem felekezeties, ugyanakkor keresztény szellemiségű oktatási modellben országszerte népszerűsítheti majd programjának átadásával. Az intézmény mindaddig, míg hasonló szellemiségű és színvonalú oktatási intézmények nem alakulnak és működnek hazánkban, az 1 8. évfolyamon térségi, a 9 12. évfolyamon országos feladatok ellátását vállalja, a fenti körben érvényesített beiskolázási stratégiával. Az intézmény tehát nem területi elven szerveződik, hanem nyitott mindazon iskolahasználók számára, akik pedagógiai programját, elveit, célkitűzéseit választják. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja olyan értékek közvetítése, illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a társadalomra is pozitív hatást gyakorolnak. Célunk, hogy olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik számára reális cél a felsőoktatásba való belépés. Gimnáziumi diákjainkat az értelmiségi életforma és hivatás betöltésére kívánjuk felkészíteni, megalapozva az egyetemi és főiskolai tanulmányokat. A magas szintű tudás mellett szilárd etikai értékrend és erkölcsi igényesség közvetítése is célunk. Ezek eléréséhez kívánatos, hogy minden diákban kialakuljon: a keresztény életelvek és értékek belsővé, sajáttá válása; a folyamatos önművelés és önképzés igénye, a kultúra befogadására való képesség; a felelősség tudata önmagáért, valamint társadalmi és természeti környezetéért, a humánus, segítőkész magatartás; a jó kommunikációs képesség; a fejlett érdekérvényesítő képesség; Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 12

a csapatban és csapatért dolgozás, az együttműködés igénye és képessége, a munkához való pozitív viszony; a helyes önértékelés, önismeret és önfegyelem; a felnőttek, szülők tisztelete és a velük való együttműködési készség. Célul tűzzük ki, hogy a helyes önismeret alkalmazásával tanulóink legyenek képesek kitűzni és elérni reális célokat, legyenek képesek magas szintű igényt támasztani saját munkájuk iránt, legyenek nyitottak a környező világ, a természet, társadalom, haza aktuális kérdéseire. Alapvető nevelési célunk, hogy tanulóink szabadságszerető felnőttekké váljanak, akik igénylik a személyiségi, cselekvési szabadságot, egyúttal tisztában vannak a rájuk háruló kötelezettségekkel is. Hangsúlyt helyezünk tanulóink erkölcsi nevelésére ezen a téren elsősorban a bibliai értékrendet közvetíti az iskola, a bibliai életvitelre ösztönözve tanulóit. Az erkölcsi nevelés és az általános műveltség megalapozása mellett iskolánk fokozott figyelmet fordít a polgári értékek közvetítésére és a társadalomba való beilleszkedés képességének kialakítására. Kívánatos, hogy tanulóink személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a kiválóság és a hazaszeretet. I.4.1.2. A célokból adódó feladataink Iskolánk minden munkatársának feladata a bevezetőben meghatározott értékek közvetítése, az ebben való együttműködés. Céljaink megvalósulásához elengedhetetlen, hogy a diákok előtt hiteles, kreatív tanárszemélyiségek álljanak, akik személyes példaadással nyújtanak megfelelő motivációt; feladatunk a minden diákban ott rejlő tehetség kibontakoztatása, a megfelelő tanulási kultúra kialakítása, az eredményes tanuláshoz szükséges készségek és képességek kifejlesztése; a Szentírás erkölcsi-szellemi értékeinek hiteles és hatékony közvetítése és elfogadtatása; az egészséges életvitelhez szükséges testi nevelés; a mindennapi viselkedéskultúra kialakítása, a nyelvi kultúra fejlesztése; a felelős, tudatos társadalmi életre való felkészítés; a társadalmi és iskolai demokrácia iránti igény kialakítása, a demokrácia korlátainak megismertetése; a tanulás, információszerzés és információ-felhasználás korszerű módjainak megismertetése; az iskola iránti szeretet kialakítása. Feladataink közé tartozik az állampolgári ismeretek átadása, oktatása, a felelős közéletre való felkészítés, a pénzügyi intelligencia kialakítása, a közéleti készségek elsajátíttatása, gyakoroltatása. I.4.1.3. A célok megvalósításához felhasználható eszközök és eljárások Céljaink megvalósításának záloga a minőségi nevelő-oktató munka. Ennek tere a tanítási óra és a tanórán kívüli tevékenységek. Tanulóink a gimnáziumi évfolyamokon érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően választhatnak szakirányt a bevezetőben foglaltak szerint. Ismereteiket tovább bővíthetik a választott szakirányban az utolsó két gimnáziumi év választható fakultatív órakeretében. Az idegen nyelvek magas szintű oktatása szintén hatékony eszköz a versenyképes tudás kialakításában. Az egyes tantárgyak csoportbontásban való oktatása a tudás magasabb szintű elsajátítását és a kommunikatív képesség fejlesztését erősíti. A különféle tantárgyakból szervezett iskolai szintű versenyek, a kerületi és országos versenyeken való részvétel szintén motiváló tényező a kiemelkedően jó képességű tanulók számára. Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 13

Iskolai ünnepélyeink, az iskola által szervezett különféle programok, tanulmányi kirándulások és külföldi utazások erősítik a kapcsolatokat, nyitottá teszik a diákokat, és alakítják a világról alkotott képüket. Diákjaink rendszeresen részt vehetnek az iskola által a szorgalmi időszakban szervezett tanulmányutakon, az ún. utazó gimnázium programban. Évente egy nagyobb tanulmányi utat szervezünk 1-2 hetes időtartammal. Útjaink célja meghatározott kultúrkörök megismertetése és személyes élmény nyújtása a tananyag és az ismeretek hatékonyabb elsajátításához. A megismertetni kívánt kultúrkörök: a Kárpát-medence magyarok lakta területei, az angolszász kultúra, az európai göröglatin kultúrkör bölcsője és Nyugat-Európa. Nevelő-oktató munkánk hatékony végzésének, feladataink teljesítésének egyik legfontosabb szereplője az osztályfőnök. Az értékek közvetítése, a tanulók képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése a nevelőtestület minden tagjától folyamatos önképzést és továbbképzést igényel. A Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyitott a társadalomban, a világban újonnan keletkező olyan valós szakmai értékekre, amelyek progresszíven hatnak az iskolai nevelési célok megvalósítására. I.4.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó személyiségnevelő munka Krisztus- és értékcentrikus. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében központi szerepet kap, hogy diákjaink Jézus Krisztussal való személyes találkozását és közösségét, istenkeresését ösztönözzük. Legfőbb feladatunk a bibliai értékek iránt fogékony személyiség kialakítása. Olyan önálló személyiségű tanulókat kívánunk képezni, akik felelősséget éreznek önmagukért és környezetükért, ismerik és elfogadják a Szentírás értékeinek meghatározó szerepét, és a személyiségükben rejlő értékekkel gazdagítani tudják a családot és a társadalmat. A szaktanárok és osztályfőnökök törekednek arra, hogy minél jobban megismerjék a tanulók érzelmi és akarati tulajdonságait, ami a személyiségfejlesztő munka alapja. Ez történhet a tanítási munka folyamatában és az egyéni beszélgetések alkalmával is. Iskolánk egyik fő törekvése, hogy tanulóinkat az értelmiségi létre készítsük fel, ennélfogva fő feladatunknak tekintjük eredményes szocializációjuk elősegítését és a társadalmi kérdések iránti érzékenység kifejlesztését. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hamis előítéletek és sztereotípiák elleni küzdelemnek. A tanítási-tanulási folyamatban igyekszünk minél több önálló problémamegoldásra ösztönző feladattal szabad teret biztosítani a kreativitás fejlődésének. Tanulóinkat maguk és környezetük iránti igényességre neveljük, hangsúlyozva a testi és lelki egészség megőrzésének jelentőségét. Mindennapos pedagógiai tevékenységünk során feladataink teljesítésében segítséget kapunk az iskola mellett működő pszichológustól, aki közreműködésével támogatja munkánkat, és konzultál az arra rászoruló tanulókkal, illetve oktatóikkal. Szükség esetén kapcsolatba lép a tanulók szüleivel, és segítséget nyújt az aktuális nevelési problémák megoldásában, az egyes korosztályokra jellemző nehézségek leküzdésében. Iskolánk minden pedagógusa meggyőződéssel vallja, hogy a személyes példaadás a helyes erkölcsi kép kialakításának és a bibliai életvitelre ösztönzésnek egyik leghatékonyabb eszköze. Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 14

I.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel, közösségteremtéssel kapcsolatban fontos szempontunk, hogy elkerüljük az öncélú közösségépítésre való törekvést; a közösség alárendelt eleme céljaink megvalósításának: akkor bír értékkel, ha értelmes és helyes célok és feladatok megvalósításában vállal szerepet. Ezért szívesebben használjuk a csapatmunka, csapatépítés, munkatársi kapcsolat fogalmakat, ezzel is érvényesítve azt az elvet, hogy az adminisztratív közösségekhez csak a sikeres munkavégzés érdekében szükséges mértékig ragaszkodunk. A közösség tehát semmiképpen nem cél, hanem eszköz céljaink elérésében. Messzemenőkig tiszteletben tartjuk a család hatáskörét minden, a tanulót érintő kérdésben, ezért igyekszünk a szülői és pedagógusi hatáskört határozottan és egyértelműen elkülöníteni. Iskolánk nem kíván alattvalói magatartásra nevelni, ezért a családot sem kívánjuk alárendelni az iskolának: döntéseink meghozatalakor a család érdekeinek elsőbbségét igyekszünk érvényesíteni, és kerüljük a meggyőződésünk szerint családi hatáskörbe tartozó feladatok felvállalását, valamint a hatósággá válást. Az iskolai mindennapok során pozitív érzelmi légkör kialakítására törekszünk mind az osztályokban, mind a tantestületben olyan légkör létrehozására, mely oázist, felüdülést jelent az itt dolgozók és tanulók számára. Csak ennek következménye lehet egy olyan iskola, melyhez tanárai és diákjai egyaránt szeretettel viszonyulnak. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a közös diákprogramoknak, melyeket igyekszünk a család elsőbbségének figyelembe vételével, a családi programoknak alárendelve kialakítani. Bátorítjuk az osztályfőnököket tanulmányi kirándulások szervezésére, melyek során az alsóbb évfolyamok tanulói a különféle tevékenységeket ismerhetik meg (repülőtéri látogatás, KRESZ-park, üzemek, mesterségek megismertetése), az idősebbek pedig hazánk egyes tájegységeit fedezhetik fel útjaik során. Jelentős szerepet tulajdonítunk az iskola életében az ünnepeknek. Az állami ünnepeket az őket megillető módon kell megünnepelni. A hagyományos vallási-társadalmi jellegű ünnepeket, a magyar társadalom sokszínűségét figyelembe véve, a személyes szféra részének tekintjük, a családokra bízva azok megünneplésének módját. Nagy hangsúlyt helyezünk azonban a tanulók iskolai életéhez kapcsolódó, számukra korszakváltást jelentő események megünneplésére, amit nevelő-oktató munkánk egyik jelentős eszközének tekintünk. Ilyenek a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek, a szalagavató bál és a ballagás. Tanévzáró ünnepélyeink egyik legfontosabb eseménye az adott tanévben tanulmányilag, a sport területén vagy más téren kiemelkedően szereplő tanulóknak az egész tanulóközösség előtt történő megjutalmazása. Pedagógiai alapelveink közé tartozik, hogy minden kiemelkedő teljesítményt az egész iskola nyilvánossága előtt ismerjünk el, ezzel is megerősítve tanulóink értékrendszerében a teljesítmény szerepét. Iskolánk támogatja a szabadon szerveződő körök működését, ilyen például a nagy sikerrel működő kórus és a sportkörök. Tanulóink mintegy negyede tagja valamelyik kórusnak. A 3 5. osztályosokat tömöríti a kiskórus, és a 6 8. osztályosok részvételével működik a nagykórus. Énekkarosaink gyakori vendégei a fenntartó áltál szervezett programoknak, és fellépnek az iskolai szalagavató, illetve ballagási ünnepségeken, gyermeknapi programokon, lemezfelvételeken. Iskolánkban a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében jelentős szerepet vállal a szabadidő-felelős pedagógus. Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 15

Az iskolai életet színesítő tevékenységek közé tartoznak a hétvégeken tanáraink által szervezett kirándulások, különféle nyelvi és készségfejlesztő szakköri foglalkozások. Iskolánk rendszeresen szervez külföldi tanulmányutakat a felső nyolc évfolyam tanulói számára az egyes kultúrkörök megismerése céljából. Iskolánk a szülői és diák kezdeményezésű szerveződések számára minden törvényes feltételt biztosít. I.4.4. Környezeti nevelés Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos szemléletet; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, az annak megőrzése iránti igényt; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges bizonyos készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége. Fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ennek érdekében minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s a benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtését kiemelt feladatnak tekintjük. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már részben megvalósult az együttműködés. Tanórán vagy tanórán kívül megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű és komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 16

ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink elméleti alapokat is szerezzenek, mivel véleményünk szerint csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket az érdeklődő diákoknak szakköri foglalkozásokon tanítjuk meg. Kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Nem hagyományos tanórai keretben: A tanév során a felső tagozatos osztályok erdei iskolában töltenek egy hetet. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Diákjaink emellett a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó versenyeken indulnak, így a felkészülés során elmélyíthetik elméleti tudásukat. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartása, munkája példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladat hárul az iskolai az osztályközösségekre. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Az iskolai környezeti nevelés területén is szükséges a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányaik során a tanulók részt vesznek több ilyen környezeti témájú intézménylátogatáson. I.4.5. Egészségnevelés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. Konkrét céljaink és feladataink az egészségnevelés területén: Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges megérteniük az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, hogy az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges, fejleszteni kívánt területek: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 17

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete; az egészséges testtartás, a mozgás fontossága; az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe; a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat; a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben; a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete; a tanulás technikáinak ismerete; a tanulási környezet alakítása; az idővel való gazdálkodás szerepe; a rizikóvállalás és határai; a szenvedélybetegségek elkerülése; a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége; A mindennapos iskolai testedzés meghatározó területe az iskolai egészségnevelésnek. Az iskolai testnevelés célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése, mivel a modern, többnyire mozgásszegény életmód a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Ennek érdekében számos tanórán kívüli, szervezett sportfoglalkozást kínálunk diákjainknak: kosárlabda, szertorna, kézilabda, röplabda, atlétika, asztalitenisz fiúknak és lányoknak; balett, tánc lányoknak; labdarúgás fiúknak; gyógytestnevelés fiúknak és lányoknak. Az általános iskola alsó tagozatán a játékos egészségfejlesztő testmozgást biztosítjuk a 11.30 és 12.30 közötti szünetben. Iskolánk tantestülete fontos feladatának tekinti a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószerhasználat megelőzését. Törekszünk az iskolai büfé kínálatának átalakítására az egészséges életmód követelményeinek megfelelően. Az egészségnevelésben fontos szerepet játszanak az osztályfőnöki órák is, az egészséges életmódról szóló témák feldolgozásával, valamint minden szaktárgyba beépítettük az egészséges életmódra való nevelés programjának megfelelő aspektusait. A jövőben tervezzük az egészségnevelést szolgáló, tanításon kívüli programok szervezését (sportnap, egészségnap, erdei iskola, túrák stb.). Egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Az egészségnevelési program eredményesen csak a tantestület támogatásával tud működni. Az iskola minden tanárának feladata, hogy magatartása, munkavégzése példa értékű legyen a tanulók számára. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látja el. Feladatuk a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak; szükség esetén a tanulók elsősegélyben részesítése; Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai programja 18