A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY

Hasonló dokumentumok
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

KAP agrárköltségvetés ismeretében. Budapest VM,

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

Környezetvédelmi Főigazgatóság

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

Az Otthonteremtési Program hatásai

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fejlesztések aktuális állapota Riz Gábor országgyűlési képviselő, Borsod- Abaúj-Zemplén megye fejlesztési biztosa

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

A magyar építőipar számokban

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Belső piaci eredménytábla

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

L 165 I Hivatalos Lapja

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

A változatos NUTS rendszer

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Általános Szerződési Feltételek Conclude Befektetési Zrt. GoldTresor online nemesfém kereskedési rendszer

Prof. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

Integráció és szövetkezés

Viták az Európai Parlamentben a KAP jövőjéről

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Az EU regionális politikája

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

A magyar építőipar számokban és a évi várakozások

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

Bruttó hazai termék, III. negyedév

2010. FEBRUÁR , SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Regionális trendek integrációs kihívások az EU tagállamok kereskedelmi nyilvántartásainak jogi modellje, mint versenyképességi tényező

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Átírás:

A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY

Előadás szerkezete A Közös Agrárpolitika jövője Magyar érdekek és lehetőségek Kérdések

A Közös Agrárpolitika jövője FOLYAMATOS EVOLÚCIÓ

Mennyibe kerül a KAP? A KAP költsége 2007-ben A KAP költsége 2007-ben Az EU költségvetésének 44%-a Az EU GDP-nek 0,43%-a Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009

A KAP kiadásai és a reformok Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009

A KAP támogatások megoszlása (2008) EU-15 EU-12 EU-15-ben magasabb a fajlagos területi támogatás, EU-12 ben magasabb a támogatásra jogosult területre vetített fajlagos vidékfejlesztési támogatás Forrás: European Commission

Az 1. pillér lehetséges iránya millió 2002-ben rögzített korlát Franciaország és Írország reménye Moduláció és pénzügyi fegyelem pl. 20% Német becslés Brit verzió Forrás: Buckwell [2009]

Egy hektárra jutó közvetlen támogatások Forrás: Tassos Haniotis, DG for Agriculture and RD, European Commission, 2009

Tengelyek megoszlása a II. pilléren belül

A tagországok KAP reformmal kapcsolatos álláspontja Téma A B B C C D E F F D G H I I L L L MN P P R S S E S U T E G Y Z K E I R E R U R T V T U T E L T O K I S WK Javaslat Erős KAP-ra van szükség KAP jövője A kohéziós politikai szemléletnek meghatározóbbnak kell lennie KAP-ban Piaci beavatkozás A piaci beavatkozások formájára szükség van I. pillér - - - - - - A KAP I. pillérje (közvetlen kifizetések) valamilyen formában maradjon meg - Az I. pillér szerepe ne csökkenjen - - - Az I. pillér célja az élelmezés-biztonság P (F), vagy a közjavak előállítása (P) regionális Regionális alapon támogatások a jogosultságokkal szemben vagy kiszámított történelmi A II. pillérbe történő támogatás átcsoportosítás a moduláció segítségével A II. pillér szerepének erősítése - P P P F F P F A támogatások I. pillérből a II. pillérbe történő átcsoportosítása II. pillér valamilyen Célzott támogatások ágazati alapon I. pillér II. pillér F P F - - - - - - - - - - - P F F P P P - - - - A piros bejegyzések bizonytalanok, ha nem áll rendelkezésre információ üresen hagytuk a cellát.

Költségvetési felülvizsgálat tervezet I. Ajánlások a KAP átalakítására KAP hangsúlyai: klímaváltozás, ÜHG kibocsátás csökkentése, szénmegkötés, innováció és közös kutatás új technológiák kifejlesztésére; A támogatásoknak elsősorban a közjószágok előállítását és a valódi európai hozzáadott-érték növelését kell célozniuk; A támogatások átirányíthatók lehetnének a következő célokra: nem kötelező környezeti szolgáltatások, fenntartható gazdálkodási gyakorlat, kiemelt természeti értéket képviselő területek gondozása, agrár- és élelmiszer-promóció, szélesebb stratégiai fejlesztésekre, úgymint agrárkutatás, foglalkoztatás, regionális közlekedés (a vidékfejlesztés és kohéziós alapok kapcsolata szorosabb lehet); Forrás: Agrafacts, 2009

Költségvetési felülvizsgálat tervezet II. Ajánlások a KAP átalakítására I. pillér forrásainak jelentős mértékű csökkentése; II. pillér forrásainak esetleges növelése; III. pillér esetleges létrehozása a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos agrárpolitikai intézkedésekre és azok finanszírozására; Közvetlen támogatások társfinanszírozottak lehetnének, és a KAP más elemeit is nemzeti hatáskörbe lehetne helyezni; SPS főbb elemei megmaradhatnak, de a támogatások összegét csökkenteni kell, és sokkal inkább a közjószágok előállítására, a fenntartható gazdálkodásra és a klímaváltozásra kell fókuszálniuk, alapjuk nem lehet történelmi bázis; Intervenciós mechanizmusok további leépítése, csak biztonsági háló szerep; Nagyon alacsony per capita jövedelmű tagállamok számára átmeneti időszak javasolt, annak érdekében, hogy modernizálni tudják agrárgazdaságukat. Forrás: Agrafacts, 2009

Magyar érdekek és lehetőségek A NAGY DILEMMA

A magyar agrárium legfőbb problémái A 2008-ban végzett személyes interjúkon alapuló, teljes vertikumokat felölelő vizsgálataink alapján a magyar agrárium legfontosabb problémái a következők: EU versenyszabályozás Hazai makrogazdasági környezet Elvonások Bürokrácia Fekete gazdaság Piacvesztés, fogyasztók elengedése Agrárpolitika Feldolgozás Tőkehiány Ágazati torzulások Gyenge innováció Termékpályák állapota Szervezettség Technológia Forrás: Popp, Potori, Udovecz, Csikai, 2009

Szubjektív jövőkép (2025) Hajózható Duna és Tisza Öntözés mezőgazdasági terület 15%-a 3-4 Közép-Európában ármeghatározó feldolgozó vállalat Újraszervezett, eredményes szakoktatás és felsőoktatás A belföldi piac 40-50%-a termelői ellenőrzés alatt (TÉSZ, BÉSZ) Érdemi érdekképviselet szaktanácsadás A belföldi fogyasztás 10%-a direkt értékesítésből Kedvezményes mezőgazdasági adózás (kapcsolódó tevékenységek) Kockázatmérséklő, -megosztó pénzügyi konstrukciók Stabil birtokszerkezet: 10% törpebirtok, 40% középbirtok, 50% társasgazdaság Növénytermesztés/állattenyésztés 55:45 százalék Agrárexport: 10 Milliárd euró Agrárszaldó: 3 Milliárd euró Agrárnépesség: 3-4% Agrárkibocsátás: EU-15 70%-a Átlátható, fehér mezőgazdaság!

Magyar kívánságlista a KAP jövőjével kapcsolatosan I. A mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és vidék érdekei néhány pontban megfogalmazhatók a 2014/20 közötti Közös Agrárpolitikával kapcsolatosan Legyen Közös Agrárpolitika. A KAP Maradjon (legalább a jelenlegi arányban) közösségi finanszírozású. A KAP alapvetően a mezőgazdaságra vonatkozzon. A támogatások meghatározó része területi alapon kerüljön kifizetésre. A területei alapon kifizetett támogatások közösségi finanszírozásúak legyenek. A területi alapon fizetett regionális átalánytámogatás (decoupled) kiszámítása esetében vagy ne legyen nagy különbség a régiók között, vagy a differenciálás szempontjai ránk nézve kedvezőek legyenek. Az új KAP kereteiben lehetőség legyen az állattenyésztés kiemelt (és lehetőleg termeléshez kötött) támogatására. A kereszt megfeleltetés (Cross Compliance) rendszerének egyszerűsítése.

Magyar kívánságlista a KAP jövőjével kapcsolatosan II. A mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és vidék érdekei néhány pontban megfogalmazhatók a 2014/20 közötti Közös Agrárpolitikával kapcsolatosan A Közös Agrárpolitikának legyen része a kockázatkezelés valamilyen formája. A termelők önhibáján kívül létrejövő jelentősebb piaci zavarok és vis major események esetén legyen lehetőség közösségi, de legalább tagállami beavatkozásra. Az újonnan csatlakozó tagországok (EU-12) részére továbbra is lehetősége legyen a vidékfejlesztés keretein belül versenyképesség javítását vagy szerkezetátalakítást (esetleg mindkettőt) szolgáló intézkedések támogatására. A jelenlegi 3. tengely és LEADER típusú támogatások a jelenleginél jobban segítsék elő a vidéki munkahelyteremtést, a vidéki életminőség javítását szélesebb körben támogassák. A Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, a támogatásokhoz és szabályozásokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárások és költségek csökkentése.

A Közös Agrárpolitika szerkezetének és forrásainak átalakítása (AKI modell) A magyar modellben a KAP költségvetési forrása 14%-kal csökken, ezen belül az I. pillérbe tartozó közvetlen támogatások összege 34%-kal. millió euró 70 000 Az 1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás összege 242 euróról 164 euróra csökken. 60 000 50 000 12 764 40 000 20 000 II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) 30 000 20 000 45 480 30 000 10 000 0 2013 (status quo) 2014 (magyar modell) Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009 I. pillér (közvetlen támogatások)

euró/ha (2013) Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009 EU-27 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Románia Portugália Olaszország Németország Nagy-Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Írország Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Bulgária Belgium Ausztria Az I. pillérből 1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás (2013/status quo) euró/ha 500 400 300 200 100 0

euró/ha (2013) Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009 euró/ha (2014/történelmi modell) EU-27 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Románia Portugália Olaszország Németország Nagy-Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Írország Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Bulgária Belgium Ausztria 1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás (2014/történelmi modell) euró/ha 500 400 300 200 100 0

1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás (2014/AKI modell) Az 1 ha mezőgazdasági területre jutó közvetlen támogatás összegének kiszámításához figyelembe vett tényezők a következők voltak: Csapadék éves átlagos mennyisége Mezőgazdasági területek aránya (a teljes területhez viszonyítva) 1 ha-ra jutó hozzáadott érték előállítása GDP (vásárlóerő paritáson) euró/ha 500 400 300 200 100 euró/ha (2013) euró/ha (2014/történelmi modell) Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítás, 2009 euró/ha (2014/magyar modell) EU-27 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Románia Portugália Olaszország Németország Nagy-Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Írország Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Bulgária Belgium Ausztria 0

A II. pillérből Magyarországra jutó támogatások (AKI modell) A II. pillérbe tartozó támogatásokra a közösségi forrás 57%-kal emelkedik, így a Magyarországra jutó támogatási összeg 789 millió euróra nő 2014-ben. millió euró 900 800 700 600 500 400 300 789 585 200 100 0 2013 (status quo) Forrás: Az AKI Vidékpolitikai Osztályán készült számítás, 2009 2014 (magyar modell) II. pillér (vidékfejlesztési támogatások)

A II. pillérből Magyarországra jutó támogatások lehetséges felhasználási területei (AKI modell) Feltételezve, hogy az EU nem változtat az eddigi gyakorlatán és széles keretek között lehetőséget ad a tagállamoknak a II. pilléren belül a tengelyek súlyának meghatározására, a következő főbb célok javasolhatók: Versenyképességet javító, strukturális alkalmazkodást, piacra jutást segítő intézkedések és beruházások [25%] Feldolgozóipar fejlesztése és a hozzáadott érték növelése [10%] Biomassza-hasznosítás ösztönzése [10%] Vízgazdálkodás fejlesztése [5%] Logisztikai fejlesztések [5%] Mezőgazdasági kockázatkezelés, -mérséklés és -megosztás elősegítése [10%] Önkéntes Cross Compliance (extra vállalások) [10%] ÜHG kibocsátásának csökkentése [5%] Vidéki életminőség (szociális/kulturális/infrastrukturális) javítása [10%] LEADER (alulról jövő kezdeményezések) [10%]

K ét ország, egy cél, közös siker! D ouă ţări, un scop, succes comun! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Jelen előadás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu