HR HÍRLEVÉL 2011. Október
MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenırzésre felkészítı oktatások Speciális szakmai tesztelés Kompetencia alapú tesztelés Munkaerı-közvetítés, direkt keresés Munkaerı-kölcsönzés Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció Hivatalos ügyintézés Otthon keresés Költöztetés Beilleszkedési szolgáltatás 1 Októberi köszöntı A külföldiek Magyarországon történı foglalkoztatásának szabályai jelentısen egyszerősödtek hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásával, azonban még mindig számos olyan rendelkezést kell szem elıtt tartani foglalkoztatóként, melynek figyelmen kívül hagyása munkaügyi bírsággal járhat. Munkaügyi cikkünkben azokat a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó fontosabb ügyintézési szabályokat mutatjuk be, melyekkel a leggyakrabban találkoznak a foglalkoztatók. Októberi ExPat cikkünk a jelenlegi globális piac és mobilitás változásait mutatja be nemzetközi felmérések alapján. Bár a hazai szaksajtó az elmúlt hetekben a cafeteria rendszer 2012-re tervezett változásaitól volt hangos, mégis úgy gondoljuk, hogy jelenleg a találgatások helyett fontosabb, hogy a 2011-es év adta lehetıségeket maximálisan ki tudjuk használni az év végéhez közeledve. Cafeteria cikkünkben a kihasználás lehetıségeit győjtöttük össze, valamint röviden összefoglaljuk a várható változásokat. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner MUNKAÜGY Külföldiek foglalkoztatására vonatkozó ügyintézési szabályok A külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok két kategóriát különböztetnek meg, így beszélhetünk uniós, illetve harmadik országbeli állampolgárokról. 2009. január 1-jétıl az EU/EGT, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon, ezért náluk egyszerőbb és gyorsabb az ügyintézés. Tehát az alábbi állampolgárokra vonatkozik a fenti szabály: belga, bolgár, brit, ciprusi, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, izlandi, lengyel, lett, liechtensteini, litván, luxemburgi, máltai, német, norvég, olasz, osztrák, portugál, román, spanyol, svájci, svéd, szlovák, szlovén. A harmadik országbeli állampolgárok kapcsán rendelet határozza meg azoknak a külföldiek létszámát, akiket Magyarországon lehet foglalkoztatni, továbbá azokat a foglalkozásokat, melyekben nem foglalkoztatható külföldi állampolgár. A harmadik országbeli állampolgárok esetében meg kell említenünk még az Eu Kék Kártyával rendelkezıket is, mivel rájuk speciális ügyintézési szabályok vonatkoznak. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2011. Október 2
A kártyát olyan nem uniós államból érkezı külföldiek igényelhetik, akik felsıfokú végzettséggel rendelkeznek, vagy legalább ötéves gyakorlatuk van felsıfokú képzettségnek megfelelı szintő munkakörben. A kártyával kapcsolatos szabályokról a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezik. Mivel kell kezdeni az ügyintézést? Az ügyintézés menete is eltérı, attól függıen, hogy a munkaerı EGT-állampolgár vagy harmadik országbeli állampolgár. Fontos különbség, hogy az uniós állampolgárok vagyis a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek - esetében munkavállalási engedélyt nem kell igényelni, de egy statisztikai adatközlést meg kell tennie a foglalkoztatónak a területileg illetékes munkaügyi központ felé. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerı szabad áramlásával összefüggı átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján be kell jelenteni: valamennyi uniós állampolgár foglalkoztatását, a foglalkoztatás kezdı idıpontját - legkésıbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszőnését - az azt követı napon. Ezután kerülhet sor az egyéni munkavállalási engedély igénylésére, mivel a harmadik országbeli állampolgárok a Magyar Köztársaság területén - néhány kivétellel- a munkavállalási engedély, vagy a magas szintő képzettséget igénylı munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (EU Kék Kártya) alapján létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az igényt szintén a foglalkoztatónak kell benyújtania a foglalkoztatás helye szerinti illetékes munkaügyi központhoz. Ennek oka, hogy a munkavállalási engedély csak egy adott foglalkoztatóra vonatkozik. Amennyiben a munkavállaló más foglalkoztatónál szeretne dolgozni, akkor új munkavállalási engedélyt kell kérnie az új foglalkoztatónak. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet szól. A munkavállalási engedélyt akkor adja ki a munkaügyi központ, ha a foglalkoztató megfelel a rendeletben meghatározott feltételeknek, tehát a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelızıen érvényes munkaerıigénnyel rendelkezett, amit legalább 15 nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, a munkaerıigény benyújtásától kezdıdıen nem közvetítettek ki részére megfelelı magyar munkaerıt, a külföldi megfelel a megadott feltételeknek. A bejelentésnek a statisztikai adatközlések szabályainak megfelelıen személyazonosításra alkalmatlan módon kell tartalmaznia az alábbi adatokat: a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá azt, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszőnt. Harmadik országbeli állampolgárok esetében elsıként munkaerıigényünket kell bejelenteni a területileg illetékes munkaügyi központnak a megfelelı formanyomtatványon. Ezzel jelezzük szándékunkat, hogy új munkavállalót szeretnénk alkalmazni. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2011. Október 3
Mikor kössük meg a munkaszerzıdést? A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 76. (3) bekezdése kimondja, hogy a munkaszerzıdés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követıen köthetı meg. Vagyis a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása kapcsán a munkaszerzıdés, csak a munkavállalási engedély vagy az EU Kék Kártya beszerzését követıen köthetı meg. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı európai uniós állampolgárok esetében a munkaszerzıdés és bejelentés megtétele a magyar munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerint történik. Mit kell még elintézni? Az engedély beszerzését és a munkaszerzıdés megkötését követıen a munkáltatónak - mint általában - az adóhatóság felé be kell jelentenie a munkavállaló biztosítási jogviszonyát a 1041-es nyomtatványon. Azonban fontos itt megjegyezni, hogy ez a bejelentés hibás lesz, míg a munkavállaló nem rendelkezik adóazonosító jellel és TAJ számmal. Így a munkavállalót a meglévı munkaszerzıdés és munkavállalási engedély ellenére sem lehet foglalkoztatni, mivel a bejelentése nem él. Fontos, hogy mivel a munkavállalási engedély nem jogosítja fel a külföldi személyt arra, hogy huzamosabb ideig - a munkavállalási engedélyen feltüntetett idıpontig - Magyarországon tartózkodjon, ezért tartózkodási engedélyt kell kérni az illetékes bevándorlási hivataltól. Ez alól kivételt képeznek az EU Kék Kártyával rendelkezık, mivel a kártya magában foglalja a munkavállalási és tartózkodási engedélyt is számukra, így nekik külön tartózkodási engedélyt nem kell igényelni. A tartózkodási engedély iránti kérelemmel egy idıben szálláshely bejelentı lapot kell kitöltenie a munkavállalónak, melyet személyesen intézhet el szintén a bevándorlási hivatalban. EGT- állampolgárokat a bevándorlási hivatalnál regisztrálni kell a munkavállalástól számított 93 napon belül. Ezt személyesen lehet csak megtenni. Ezen regisztrációt követıen kiállítják a regisztrációs kártyát és megküldik a lakcímkártyát a külföldi számára. Nem feledkezhetünk meg, a TAJ szám igénylésérıl sem, melyet a területileg illetékes OEP felé kell benyújtani. Az ezután kiállított igazolás alapján részesülhet a külföldi személy orvosi ellátásban. EGT- állampolgárok TAJ kártyát igényelhetnek, amennyiben már rendelkeznek a regisztrációs kártyával. Végül a külföldi személynek adóazonosító jelet is kell igényelnie. Ezt meg lehet tenni a 1041-es bejelentı lapon is, de személyesen is az adóhatóságnál. Ezután már oly módon kell a külföldi munkavállalót foglalkoztatni, mint a magyar munkavállalót. Nincs eltérés sem számfejtés, sem adózás szempontjából. Milyen jogkövetkezményekkel járhat a munkaügyi szabályok be nem tartása? A munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján, amennyiben annak megállapítására kerül sor, hogy a külföldi munkavállalót engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérıen kerül foglalkoztatásra, kötelezni kell a céget a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történı befizetésre. A foglalkoztatót, a befizetési kötelezettség annyi esetben terheli, ahány külföldi munkavállaló kapcsán az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításra került. A Munkaerıpiaci Alapba történı befizetés mértéke elsı alkalommal megállapított engedély nélküli foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétıl az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszerese, de legalább a minimálbér nyolcszorosának megfelelı összeg. Ismételt alkalommal három éven belül - megállapított engedély nélküli foglalkoztatás esetén az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétıl az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér nyolcszorosa, de legalább a minimálbér tizenötszörösének megfelelı összeg. Némelyest kedvezıbb a helyzet akkor, ha a külföldit engedély nélküli alkalmazó, természetes személyő foglalkoztatónak minısül. Természetes személyő foglalkoztató pld. ıstermelı esetén a befizetésre kötelezés elsı alkalommal a minimálbér kétszerese, ismételt alkalommal a minimálbér négyszerese. Csomor Fanni / Máriás Attila BDO Magyarország BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2011. Október 4
2 EXPAT Változások az Expat tendenciában A globális szintő áttelepülések kapcsán 2010-ben az öt legkedveltebb úti cél az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Szingapúr, Kína és Svájc volt, míg Szingapúr az azt megelızı évben még csak a hetedik helyen állt. A Távol-Keletnek egyre növekvı szerepe van a világgazdaságban. A CARTUS felmérésben Kínát, Indiát, Oroszországot és Brazíliát emelték ki leggyakrabban, mint feltörekvı piacokat. Szinte valamennyi válaszadó Kínát jelölte meg a három legfontosabb piacuk egyikének és 68%-uk mondta azt, hogy ezek a fejlıdı gazdaságok fontos szerepet fognak betölteni a társaság elkövetkezı két évre tervezett általános vállalati stratégiájában. Az ECA felmérése alapján a nemzetközi kiküldetéssel kapcsolatos szokások sok területen megváltoztak. Bár a hosszú- és rövidtávú kiküldetések a vezetı szakemberek részére még mindig általánosak, új trendek terjedtek el a piacon. Annak érdekében, hogy a tudást átadják, biztosítsák a fejlıdést és a külföldi munkavállaló karrierét is figyelembe vegyék, egyre gyakoribbak a rotációs és az ingázó megbízások. Ilyen esetekben számos modell van arra, hogy a külföldi munkavállalót hogyan kapja fizetését. Figyelni kell a fogadó állam elıírásoknak való megfelelésre, azoknak értelmezésére, határokon átívelı mozgás követésére és a bérek számfejtésére. Ezen kívül, mielıtt megszületik a döntés gondolni kell a deviza átváltási arányokra, az adminisztrációs költségekre (pl. vízum) és a munkajogi szabályokra. Jelenleg a globális munkaerı-mobilitást az üzleti környezet, a képességek, a társaság belsı elvárásai és a munkavállaló társadalmi elvárásai befolyásolják. A globalizáció hatására bekövetkezı további fontos befolyásoló tényezık által okozott változásokat is figyelembe kell venni. Manapság az esetleges expatok döntéseinél nemcsak az életszínvonalra, juttatásokra, egészségre, jólétre, kulturális és életkörülményekre vonatkozó különbségek számítanak, hanem egyre meghatározóbb tényezıvé válik a partner karrierlehetısége, az egyedülálló szülı esete vagy az azonos nemőek közötti kapcsolat kezelése. A kulturális különbözıségek miatt ezeket a körülményeket különös figyelemmel kell kezelni. Bár úgy gondoljuk, hogy Magyarországon ez nem jelenthet problémát, a többi fejlett államhoz hasonlítva a magyaroknak e tekintetben még mindig van hova fejlıdniük. Zórándy Nóra BDO Magyarország BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2011. Október 5
3 CAFETERIA Találgatások helyett a 2011-es cafeteria szabályok maximális kihasználása Bár a hazai szaksajtó az elmúlt hetekben a cafeteria rendszer 2012-re tervezett változásaitól volt hangos, mégis úgy gondoljuk, hogy közeledve az év végéhez fontos, hogy maximálisan ki tudjuk használni a jelenlegi jogszabályok adta lehetıségeket. Egyéni teljesítmény jutalmazása A 2011-es év egyik legnagyobb változása, hogy az 1995. évi CXVII. törvény, mely a személyi jövedelemadó szabályait rögzíti, lehetıvé tette a munkáltatók számára, hogy a béren kívüli juttatásokat ösztönzı eszközként is használják. Ennek függvényében a cafeteria hasznos eszköze lehet az év végi jutalmazásoknak. Jelen cikkünkben azokat az elemeket vesszük számba, melyeket a meglévı rendszer tökéletes kihasználásához alkalmazhatnak a munkáltatók. Meleg étkezési utalvány A Személyi Jövedelemadó törvény 71 -ának (1) b) pontjának értelmében az adóéven belül utólagosan adva is havi 18.000Ft értékig biztosítható a munkavállalók számára a meleg étkezési utalvány. Abban az esetben, ha nem használtuk ki a 18.000Ft-os maximális értékhatárt a 2011-es évben, úgy visszamenıleg kiegészíthetjük ezeket a kifizetéseket. Fontos szempontok a visszamenıleg adott juttatások esetében: jogosultság kezdete korábban kiadott utalványok értéke az év végi adminisztráció pontos dokumentálása Nézzünk egy gyakorlati példát: Abban az esetben, ha a 2011-es évben havi 12.000Ft meleg étkezési utalványt biztosítottunk a munkavállalók számára, akkor visszamenıleg ezt a juttatást kiegészíthetjük havi 18.000Ft összeghatárig. Széchenyi Pihenı Kártya A SZÉP kártya 2011-ben új elemként mutatkozott be a hazai cafeteria piacon. A SZÉP kártya az üdülési csekk helyét hivatott átvenni az év második felétıl kezdıdıen, valamint éves szinten 300.000Ft-ig biztosítható a juttatás a munkavállalók számára. A SZÉP kártyát jelenleg két pénzintézet, az OTP és az MKB bank szolgáltatásai között találhatjuk meg, azonban a K&H bank is bejelentette már, hogy hamarosan náluk is elérhetı lesz a szolgáltatás. Nézzünk egy gyakorlati példát: Abban az esetben is lehetıség van a juttatás biztosítására, ha a maximális összeghatárig (78.000Ft) biztosítottuk a munkavállaló számára az üdülési csekket 2011-ben, vagy nem használtuk ki a kedvezményesen adózó 300.000Ft-os összeghatárt. Mivel a juttatás a tárgyévet követı év december 31-éig felhasználható, így nem kell tartanunk attól, hogy a munkavállalók nem tudják még az idei évben felhasználni a juttatást. Ne felejtsük el a SZÉP kártyához szükséges egyedi nyilatkoztatást sem! Internet hozzájárulás A kedvezményesen adózó cafeteria elemek között fontos szerepet töltött be az idei évben az internet támogatás. Ezt a támogatást két formában juttathatja a munkáltató a munkavállalónak; utólagos számlás elszámolással, vagy elıre megrendelt utalvány formájában. Az egyes hónapokban kedvezményesen elszámolható összeghatárt a törvény 5.000Ft/hó mértékben állapította meg. Az SZJA törvény 71 -a (1) pontjának értelmében legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történı utólagos elszámolással. Ennek megfelelıen visszamenıleg három hónapra érvényesíthetı a juttatás. Nézzünk egy gyakorlati példát: Amennyiben a munkavállalóinknak az idei évben nem adtunk internet támogatást, és a számlás megoldást választjuk, úgy decemberben 15.000Ft értékhatárig biztosíthatjuk a juttatást munkavállalóink számára visszamenıleg (természetesen a megfelelı adminisztráció elvégzésével). Egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás A SZJA törvény 71 -ának (3) pontjának megfelelıen a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezı pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, valamint a c) vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben értelmében az év végén utólag is biztosíthatunk munkáltatói hozzájárulást a munkavállalók számára. BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2011. Október 6
Nézzünk egy gyakorlati példát: Abban az esetben, ha a munkavállalóink számára egyáltalán nem, vagy nem a kedvezményes összeghatár maximumáig (egészségpénztár: 23.400Ft/hó, nyugdíjpénztár: 39.000Ft/hó) biztosítottuk a juttatást, úgy az év végén visszamenıleg három havi összegre kiegészíthetjük ezeket a befizetéseket. Az utólagosan adott juttatások esetében fontos, hogy maximálisan eleget tegyünk a törvényi szabályozásokban meghatározott elıírásoknak, mind az adminisztráció, mind az adózás területén. Szakszerő tanácsadásért kérjük, keresse tanácsadóinkat bizalommal! A tervezett változásokról röviden Mint a legtöbb vállalati stratégiát érintı kérdésnél, a béren kívüli juttatások esetében is fontos, hogy elıre tudjunk tervezni a következı idıszakra, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül az eddig napvilágot látott tervezeteket. Hogy olvasóink is már most tudjanak tervezni a 2012-es évre, röviden összefoglaljuk a béren kívüli juttatások rendszerében várhatóan bekövetkezı változásokat. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy konkrét törvény cikkünk megírásáig még nem született, így egyelıre csak a tervezeteket tudjuk alapul venni. Széchenyi pihenı kártya (SZÉP kártya) Az idei 300.000Ft-os keretet megváltoztatva, valamint a szolgáltatások körét kibıvítve, a következı maximális éves korlátok szerint változna: szálláshely szolgáltatás igénybevétele: maximum 225.000Ft/év, meleg étkezés igénybevétele: maximum 150.000Ft/év, egészségmegırzés: legfeljebb 75.000Ft/év. Meleg étkezési utalvány A havi maximálisan adható keret 18.000Ft-ról 12.500Ft-ra csökkenne, valamint megszüntetnék az utalványos formát, és a SZÉP kártya részeként bocsátanák ki a juttatást. Hideg étkezési utalvány Egyes hírek szerint megszőnik ez a cafeteria elem, míg mások azt prognosztizálják, hogy havi 5-8.000Ft értékben egyetlen állami szolgáltató bocsáthatná ki 2012-tıl. Internet támogatás A tervezet szerint kikerülhet a cafeteria elemek közül az internet támogatás. Lakbértámogatás Kedvezményes béren kívüli juttatások közé kerülhet a munkavállalók lakhatását biztosító lakások bérleti díjához nyújtott munkáltatói hozzájárulás, valamint levonható lehet a lakások bérbeadásából származó jövedelmet terhelı adóból az ugyanazon magánszemély által fizetett bérleti díj. A tervezet szerint a lakbér 50 százalékáig, de maximum havi 20.000Ft-ig vehetı igénybe a támogatás. Nagy Zsolt BDO Magyarország III. Cafeteria Expó A béren kívül adható juttatások rendszerének változását minden évben nagy érdeklıdés elızi meg. A Milton Kft. szervezésében 2011. november 24-én megrendezésre kerülı III. Cafeteria Expó minden információra éhes HR-es és gazdasági vezetı, illetve cégvezetı igényének eleget tesz, mivel a szakmai program olyan elıadókat sorakoztat fel, akiknek a neve garancia arra nézve, hogy hiteles és naprakész tájékoztatáshoz jussanak az Expóra ellátogatók. A szakmai napot Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium Belgazdaságért Felelıs Államtitkárának elıadása nyitja, majd ezt követıen minden elıadás a cafeteria rendszer egy-egy lehetıségét, annak bevezetését, alkalmazásának elınyeit és nehézségeit mutatja be. Az egész napos fórumot, ahol a résztvevık kérdéseire az elıadók a helyszínen válaszolnak, Dr. Andrási Jánosnének a NAV osztályvezetıjének a 2012-es évre vonatkozó törvényi elıírásokról szóló tájékoztatója zárja, melyet minden évben nagy érdeklıdés övez. Helyszín: Best Western Hungária Szálloda Budapest, VIII. ker. Rákóczi út 90. Idıpont: 2011. november 24. (csütörtök 9-14:00 óráig) regisztráció 8.30 órától További információk és jelentkezés: www.cafeteriaexpo.hu, www.milton.hu BDO Magyarország Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2011. Október 7
Összeállításunk figyelemfelhívó jellegő és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenı u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: office@bdo.hu www.bdo.hu www.munkaugyiblog.hu Jamniczky Andrea HR igazgató, partner andrea.jamniczky@bdo.hu Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó attila.marias@bdo.hu Nagy Zsolt cafeteria tanácsadó zsolt.nagy@bdo.hu Zórándy Nóra recruitment tanácsadó nora.zorandy@bdo.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelısséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat.