A SZIE KSZ-nek az Egyetemi Tanács 2000. novemberi ülésére küldött változata! SZENT ISTVÁN EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZÔDÉSE Tervezet! Gödöllô 2000. november
Tartalomjegyzék Oldalszám Preambulum 6 A Kollektív Szerzôdés (KSZ) és a jogszabályok kapcsolata 6 Elsô rész : Bevezetô rendelkezések 7 1. A kollektív szerzôdés célja és tartalma 7 2. A kollektív szerzôdés személyi hatálya 7 3. A kollektív szerzôdés megkötése, módosítása és felmondása 7 Második rész : A munkaügyi kapcsolatok 8 1. A munkáltató és a szakszervezetek együttmûködése 8 2. A szakszervezetek mûködési feltételeinek a biztosítása 8 3. A szakszervezeti tisztségviselôk védelme, munkaidô kedvezményei 9 Harmadik rész : A közalkalmazotti jogviszony 10 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és módosításával kapcsolatos szabályok 10 1.1 A közalkalmazotti jogviszony alanyai 10 1.2 A kinevezési okmány 10 1.3 Pályázat 12 1.4 Próbaidô 12 1.5 Magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízás, beosztás 12 2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése 12 2.1 A felmentés 12 2.2 A munkavégzés alóli mentesítés 14 2.3 Korengedményes nyugdíjazás 14 3. A munkavégzés 14 3.1 Alkalmazási feltétel, munkára képes állapot 14 3.2 A munkahelyen való megjelenés, távozás és az onnan való távolmaradás nyilvántartása 14 3.3 A munkavégzés helye 14 3.4 Más munkahelyen (munkáltatónál) történô, illetve munkakörbe nem tartozó munkavégzés 15 3.5 Helyettesítés 15 3.6 A sztrájk joga 16 3.7 Címek és egyetemi kitüntetések adományozása 16 3.8 Minôsítés 17 3.9 Összeférhetetlenség, munkavégzésre irányuló további jogviszony bejelentése, nyilvántartása 17 2
3.10 A továbbképzésben résztvevô, a továbbtanuló egyetemi közalkalmazottak támogatása 18 3.11 Fegyelmi felelôsség 18 4. Munkaidô és pihenôidô 18 4.1 A munkaidô, annak beosztása, a pihenôidô 18 4.2 A rendkívüli munkavégzés ( készenlét, túlmunka, pihenô vagy munkaszüneti napon történô munkavégzés ) 20 4.3 Rendes szabadság, a szabadság kiadása 20 4.4 Munkavégzés alóli mentesítés, betegszabadság, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság 21 4.5 A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége, a közalkalmazottak és a felsôoktatási közalkalmazottak nyilvántartása 22 5. Elômeneteli és illetményrendszer ( A munka díjazása ) 22 5.1 A közalkalmazottak elômeneteli és illetményrendszere 22 5.2 Illetménypótlékok 23 5.2.1. Magasabb- és vezetô beosztásúak pótléka 23 5.2.2. Egészségkárosító kockázati pótlék 23 5.2.3. Idegennyelvtudási pótlék 23 5.2.4. Címpótlékok 23 5.2.5. Oktatói-kutatói munkaköri illetménypótlékok 24 5.2.6. Egyéb illetménypótlékok 24 5.3 Távolléti díj, átlagkereset 24 5.4 Kiküldetés, külszolgálat, a költségek megtérítése 24 5.5 Jutalom, kereset-kiegészítés, illetmény-kiegészítés 25 5.6 A munkabér védelme 25 5.7 Szociális és egyéb juttatások 26 5.7.1. Munkaruha-juttatás 26 5.7.2. Étkezési hozzájárulás 26 5.7.3. Lakhatás, lakásépítés, felújítás, vásárlás támogatása 26 5.7.4. Szociális segélyalap 27 5.7.5. Illetményelôleg 27 5.7.6. Üdültetés 27 6. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelôssége 27 6.1 A közalkalmazott kártérítési felelôssége 27 6.2 A munkáltató kártérítési felelôssége 28 7. Munkaügyi vita 28 8. Záró rendelkezések 28 3
Melléklet és a függelékek jegyzéke Melléklet : Magasabb beosztású vezetôk és pótlékaik 30 1. sz. függelék : Az Állatorvos-tudományi Karnak Budapest, a KSZ helyi szabályai, 31 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 32 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: Munkaidô, annak beosztása 33 3. sz. melléklet: Sugárártalomnak kitett munkahelyek, és munkakörök 35 4. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás 36 2. sz. függelék : A Központi Hivatalok, a Gödöllôi karok és a Gödöllôi Területi Iroda 37 KSZ helyi szabályai, elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 38 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: Munkarend, a munkaidô beosztása 39 3. sz. melléklet: Az egészségkárosító kockázatot jelentô munkahelyek munkakörök 40 4. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás 40 3. sz. függelék : A Gazdálkodási és Mezôgazdasági Fôiskolai Karnak Gyöngyös, a KSZ 44 helyi szabályai, elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási és egyéb pótlékok 45 2. sz. melléklet: Munkaidô, annak beosztása 46 3. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás 47 4. sz. függelék : A Jászberényi Fôiskolai Karnak Jászberény, a KSZ helyi szabályai, 49 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 50 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: A pedagógusok munkakörébe tartozó, kötelezô óraszámon kívüli feladatok a gyakorló általános iskolában 51 3. sz. melléklet: A munkaidô és annak beosztása 53 4. sz. melléklet: Munkaruha juttatás 54 5. sz. melléklet: A raktárban tárolási veszteséggel (kálóval) elszámolható anyagok köre és mértéke. 55 5. sz. függelék : A Budai karok, Budai Területi Iroda Budapest, KSZ helyi szabályai, 57 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 58 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: A munkaidô és annak beosztása 59 3. sz. melléklet: Egészségkockázatnak kitett munkahelyek és 61 munkakörök 4. sz. melléklet: Munkaruha juttatás 61 4
6. sz. függelék: Ybl Miklós Mûszaki Fôiskolai Karnak Budapest, a KSZ helyi szabályai, 64 elôírásai 1. sz. melléklet: Vezetô beosztásúak, ezek pótlékai, idegennyelv-tudási 65 és egyéb pótlékok 2. sz. melléklet: Munkaidô, annak beosztása 66 3. sz. melléklet: Munkaruha-juttatás 67 5
SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllô Kollektív Szerzôdése Preambulum Az egyetem vezetôi és a szakszervezetek közösen úgy határoztak, hogy a jogelôd intézmények - nevezetesen az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Gödöllôi Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképzô Fôiskola, az Ybl Miklós Mûszaki Fôiskola -, jogutód intézményében a Szent István Egyetemen, Gödöllô (a továbbiakban: SZIE) új kollektív szerzôdést kötnek. A kollektív szerzôdésben törekszenek arra, hogy annak elôírásai a lehetôségekhez mérten közeledjenek az európai munkajogi normákhoz, irányelvekhez. A Kollektív Szerzôdés (a továbbiakban: KSZ) és a jogszabályok kapcsolata A KSZ általában csak szükség esetén ismétli a jogszabályi rendelkezéseket. Elsôsorban az intézményi, helyi szabályokat tartalmazza, de több esetben tájékoztatásul, mivel a jogszabályok gyakran változtak, változnak - jelzi a gyakrabban, több szervezeti egységnél alkalmazott, fontosabb vonatkozó törvény, törvényi szakasz(ok), illetve rendelet(ek) számát. A munkáltató a közalkalmazottakat érintô fontosabb munkaügyi változásokról a szervezeti egységek útján tájékoztatást ad. Az egyes karok, szervezetek az általánostól különbözô munkavégzésbôl fakadó eltérô rendelkezéseket a KSZ függelékei tartalmazzák, azonban a függelékek elôírásai nem lehetnek ellentétesek a KSZ rendelkezéseivel. A függelékek a kollektív szerzôdés részét képezik, ezért teljes mértékben osztják annak eljárási jogát. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a KSZ elôírásai minél elôbb egységes alapelveken meghatározott kötelezettségeket, jogokat tartalmazzanak az intézmény összes közalkalmazottjára vonatkozóan. A KSZ a következô, többször módosított alapvetô jogszabályok, munkaügyi elôírások, valamint az egyetemi szabályzatok figyelembe vételével készült: Alapvetô jogszabályok: a Munka Törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), amennyiben azok alkalmazását a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem tiltja, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), az 1993. évi LXXX. törvény a felsôoktatásról (Ftv.) (Az Ftv. 21. (2) bekezdés felhatalmazása alapján bizonyos esetekben az Ftv. a Kjt-tôl eltérô szabályokat tesz lehetôvé), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény felsôoktatásban történô végrehajtásáról szóló 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet, a kutatók esetében a Kjt-nek a kutatókra vonatkozó 49/1993.(III.26.) Korm. sz. végrehajtási rendelete, 6
a mûvészeti, könyvtáros és közgyûjteményi dolgozók esetében a 150/1992. (XI.20) Korm. sz. végrehajtási rendelete, a gyakorlóiskolák, valamint az óvodai dolgozók esetében a Kjt-nek a közoktatási intézményekben történô végrehajtásáról rendelkezô 138/1992. (X.8.) Korm. sz. rendelete, Szociális, egészségügyi, család, gyermek és ifjúságvédelmi ágazatra vonatkozó 113/1992 sz. (VII. 24.) kormányrendelet. Alapvetô egyetemi szabályzatok: - a SZIE SZMSZ, valamint - a SZIE SZMSZ melléklete a munkáltatói jogok gyakorlásának ügyrendje, - a SZIE SZMSZ melléklete az Egyetem oktatói-kutatói követelményrendszerérôl, - a SZIE SZMSZ egyéb ügyrendi, eljárási szabályai, pl. az érdekegyeztetés - a karok, szervezeti egységek saját (kari, intézeti stb.) szervezeti és mûködési szabályzata, és annak mellékletei. ELSÔ RÉSZ BEVEZETÔ RENDELKEZÉSEK (Kjt 12.., Mt 30-33., 36-40. ) 1. A kollektív szerzôdés célja és tartalma A KSZ szabályozza a SZIE-n a közalkalmazotti jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet - amelyet a jogszabályok megengednek, illetve szabályoznak -, valamint a KSZ-t kötô felek kapcsolatrendszerét. 2. A kollektív szerzôdés személyi hatálya A KSZ hatálya kiterjed SZIE valamennyi szervezeti egységében, mint munkáltatóval fôállású - teljes munkaidôben foglalkoztatottakra -, részmunkaidôs és nyugdíj mellett közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a KSZ-t megkötô szakszervezeteknek. A részmunkaidôben foglalkoztatott munkavállalókat a munkaidejük arányában illetik meg a jogok, az illetmények, illetménypótlékok, egyéb juttatások, terhelik a kötelezettségek. A KSZ hatálya nem terjed ki a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, valamint a megbízási szerzôdés alapján foglalkoztatottakra. 3. A kollektív szerzôdés megkötése, módosítása és felmondása A KSZ-t a munkáltató részérôl a rektor - az Egyetemi Tanács egyetértésével -, a munkavállalók képviseletében a SZIE-n képviselettel rendelkezô szakszervezetek határozatlan idôre kötik meg. 7
A KSZ módosítását a szerzôdést kötô felek bármelyike kezdeményezheti úgy, hogy a módosító indítványát és álláspontját a másik szerzôdô félhez írásban eljuttatja. A módosításra a KSZ megkötésére vonatkozó szabályok vonatkoznak. A módosítást is ki kell hirdetni, közzé kell tenni. A szerzôdô felek szükség esetén értékelik és egyeztetés után végrehajtják a jogszabályi változások vagy egyéb ok miatt szükséges módosításokat. A KSZ-t bármelyik szerzôdést kötô fél írásban részletes indokolással három hónapos határidôvel felmondhatja. MÁSODIK RÉSZ A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 1. A munkáltató és a szakszervezetek együttmûködése (Mt. 3., Mt.14-15., Kjt. 4-5., Mt. 18-19/A, 21-29., Kjt 8-11. ) A SZIE rektora, valamint a munkáltatói joggal átruházott hatáskörben rendelkezô vezetôk a jogszabályokban elôírtak szerint mûködnek együtt az egyetemi közalkalmazottak bíróság által bejegyzett képviselettel rendelkezô érdekvédelmi szervezeteivel (szakszervezeteivel), illetve azok vezetôivel, képviselôivel. A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggô gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indokolását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenôen jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. A munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttmûködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elôsegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. Az egyetemi munkáltatók és a szakszervezetek együttmûködésében a munkáltatók és a szakszervezetek folyamatosan tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekrôl, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolhatják. A munkáltatónak a törvény szerint csoportos létszámleépítés esetén az intézkedése megtétele elôtt, ha az a közalkalmazottakat, illetve az adott terület, illetve kar, kari jogállású szervezet közalkalmazottait közvetlenül érinti, a képviselettel rendelkezô szakszervezeteket tájékoztatni kell. A munkáltató a munkavállalókra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel - ideértve az érdekképviseleteket is - csak törvényekben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. 8
2. A szakszervezetek mûködési feltételeinek biztosítása A munkáltató a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységéhez munkaidôben és munkaidôn kívül, - az egyetemi igénybevételi rend keretei között- biztosítja az egyetemi helyiségek térítésmentes használatát. A munkáltató, a karok, campusok a költségvetés elfogadásával egyidôben megállapodnak a képviselettel rendelkezô szakszervezetek mûködési feltételeinek biztosításáról. A munkáltató biztosítja annak lehetôségét is, hogy a szakszervezetek az általuk szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat az egyetemen szokásos módon egyetemi újságban, hirdetôtáblán és számítógépes hálózaton -, közzétegyék. Az egyetem a szakszervezeti tag írásbeli kérelmére levonja az illetményébôl a szakszervezeti tagdíjat és azt a szakszervezet egyszámlájára utalja. Az együttmûködés szervezeti keretei az egyetemi és kari SZMSZ-ben meghatározottak szerint, az egyetemi, a kari és a más munkáltatói szinten mûködô érdekegyeztetô fórumok, a szakszervezetek képviselôinek részvétele az egyetemi és kari vezetôtestületek és más egyetemi munkáltatók mellett mûködô állami testületek munkájában, eseti tanácskozások a munkavállalókat érintô és az érdekvédelem körébe tartozó kérdésekben. Az egyetemi szintû érdekegyeztetés szabályait az egyetemi SZMSZ VI. fejezete tartalmazza. A SZIE-n az intézmény felépítésének megfelelôen a munkáltatóval együttmûködô szakszervezeti partnerek: egyetemi szint szakszervezetek egyetemi vezetôi, illetve az egyetemi szóvivôjük, a karok és más gazdálkodó egységek karok, gazdálkodó egységek szakszervezeteinek kari képviselôje, szervezeti egységek szakszervezeti bizalmiak, ügyvivôk. 3. A szakszervezeti tisztségviselôk védelme, munkaidô-kedvezményei A közvetlen felsôbb szakszervezeti szerv elôzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltô munkavállalónak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történô megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselôvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elôtt elôzetesen ki kell kérni a megfelelô szakszervezeti szerv véleményét, illetve a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselô más munkahelyre való beosztásáról a megfelelô szakszervezeti szervet elôzetesen értesíteni kell. Az Egyetem mint munkáltató a törvényben meghatározott mértékben, funkciójukból eredô feladatok ellátásához, munkaidô-kedvezményben részesíti a szakszervezetek tisztségviselôit, szakszervezeti feladatokhoz kapcsolódó továbbképzési célra rendkívüli szabadságot biztosít a szakszervezeti tagoknak. 9
Az elôzô bekezdésben meghatározott kedvezményeket a következô naptári évre a szakszervezeti létszám hivatalos közlése alapján, a tárgyévet megelôzô év utolsó hónapjában kell megállapítani. Erre az egyetemi fôtitkár tesz javaslatot. A jóváhagyott munkaidôkedvezményt írásba kell foglalni. Felosztásáról az érintett szakszervezet gondoskodik. Ennek eredményérôl a rektort és az érintett munkáltatókat tájékoztatni kell. A munkaidô-kedvezmény és rendkívüli szabadság igénybevételérôl az érintett dolgozó közvetlen felettesét tájékoztatni a következôk szerint kell: a tisztségviselôk munkaidô-kedvezménye esetén, amennyiben ez a napi 4 órát meghaladja, legalább 24 órával elôbb, rendkívüli szabadság igénybevétele esetén a törvényben elôírt 30 nappal elôbb. A munkaidô-kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás ideje nem számít bele. Ilyen tárgyalásnak kell tekinteni az érdekegyeztetô fórumon, a vezetôi, vezetôtestületi és más, az egyetemi munkáltatók mellett mûködô állami testületek ülésein való részvételt, minden olyan tanácskozást, amelyre a szakszervezeti tisztségviselôt a munkáltató vagy megbízottja érdekképviseleti célból meghívja, valamint a munkáltatói joggal rendelkezô vezetôvel folytatott egyedi megbeszéléseket. HARMADIK RÉSZ A közalkalmazotti jogviszony 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és módosításával kapcsolatos szabályok 1.1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai (Kjt. 20, Mt. 72-75 ) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott. A KSZ alkalmazásában munkáltató az Egyetem, munkáltatói jogköröket a rektor, illetve átruházott hatáskörben az egyetemi SZMSZ 5. sz. mellékletét képezô "Munkáltatói jogok gyakorlásának egyetemi ügyrendjében" meghatározott vezetôk gyakorolják. 1.2. A kinevezési okmány (Kjt. 21. Mt. 77-79., Ftv. 14., 15/1992. (XI.12.) MKM r. 3., 49/1993. (III.26.) Korm. r. 3. ) A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell : a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményt, a munkakört, a munkaköri elnevezések csak a Kjt. végrehajtási rendeletei szerintiek lehetnek, a munkavégzés helyét, helyeit, változó munkahely esetén a helységek, vagy a kar, az egyetem telephelyeinek megnevezését. A kinevezési okmánynak a fenti törvényi elôírásokon túlmenôen tartalmaznia kell: a foglalkozás megnevezését, különösen akkor, ha a Kjt. végrehajtási rendeletei szerinti elnevezés nem határozza meg, nem jellemzi az elvégzendô feladatokat, tevékenységeket, 10
a munkaidôt: az általánostól eltérô munkaidô beosztás esetén azt, hogy a munkaidô az általánostól eltérô, a folytonosan (mindennap 24 órában üzemelô, pl. kollégium, kazánház) üzemelô szervezeti egységeknél azt, hogy folytonos a munkaidô beosztás, a folyamatosan (mindennap, de a nap csak egy részében üzemelô szervezeteknél, pl. tanüzemek, állattenyésztés) üzemelô szervezeti egységeknél azt, hogy folyamatos a munkaidô beosztás idényjellegû munkavégzés (tanüzemek, kísérleti terek) esetén azt, hogy a munkaidôt éves szinten kell ledolgozni. az általánostól eltérô munkaidôt, annak beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a szervezeti egység vezetôje határozza meg az Mt-ben, Kjt-ben elôírtak figyelembe vételével. a munkába lépés napját, határozott idôre szóló kinevezés esetén a határozott idô lejártának a napját, az illetménypótlékokat, annak a vezetônek a nevét, beosztását, akinek az irányításával a közalkalmazott a munkáját végzi, a szerzôdéskötés dátumát, a szerzôdô felek aláírását. Kinevezés, közalkalmazotti jogviszony csak a felek kétoldalú megállapodásával jöhet létre. A kinevezés módosítására a kinevezésre vonatkozó törvényi elôírásokat lehet és kell alkalmazni. Egyetemi, illetôleg fôiskolai tanársegéd, valamint egyetemi, illetôleg fôiskolai adjunktus kinevezése határozott idôre - legfeljebb négy évre - szól. Az egyetemi és a fôiskolai tanársegédek kinevezése egyszer, az adjunktusok kinevezése két alkalommal ismételhetô meg. Határozott idejû alkalmazásnál rögzíteni kell az alkalmazási idôn kívül, az alkalmazás célját (kinek a helyettesítésére vagy milyen feladatra történt alkalmazás) továbbá az alkalmazás költségeinek forrását. Határozott idejû közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni minden olyan esetet, amikor az elvégzendô feladat (munka) finanszírozása meghatározott idôre történik (kutatási témák, pályázatok stb.). Az ilyen alkalmazás egybefüggôen vagy részleteiben, továbbá újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésével az öt évet meghaladhatja. Tilos és érvénytelen az olyan határozott idôre szóló kinevezés, amely azzal a szándékkal jön létre, hogy a munkáltató ezáltal jogtalan elônyhöz jusson, és így a munkavállaló hátrányt szenvedjen. 11
Az oktatói és kutatói kinevezéseknél a jogszabályokkal összhangban, az egyetem, illetve a kar oktatói-kutatói követelményrendszerének elôírásait is alkalmazni kell. A kinevezési okmány aláírásával egyidôben, illetve ezt követôen rövid idôn belül el kell készíteni a közalkalmazott munkaköri leírását, melyet a munkáltató nevében a szervezeti egység vezetôje ír alá. A munkaköri leírás tudomásulvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja, részére abból egy példányt át kell adni. 1.3. Pályázat (Mt. 80., Kjt. 23., 15/1992. (XI. 12.) MKM r. 5., Ftv. 16. ) Az oktatói és kutatói álláshelyeket, az egyetem, illetve a kar oktatói és kutatói követelményrendszerében foglaltak szerint, az ott meghatározott eljárással és kivételekkel, pályázattal kell betölteni. A magasabb vezetôi beosztásokra pályázat kiírása kötelezô. A vezetôi megbízásokra, ügyvivô-szakértô, és egyéb fontosabb munkakörökre a munkáltató az érintett szervezeti egység vezetôjének, illetve az illetékes vezetôtestület javaslatára is írhat ki belsô vagy külsô pályázatot. 1.4. Próbaidô (Mt. 81. ) A próbaidô mértéke 1-3 hónapig terjedhet, a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint. A próbaidô alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indoklási kötelezettség nélkül megszüntetheti. Pályázat alapján betöltött munkaköröknél, beosztásoknál és áthelyezés esetén próbaidô nem köthetô ki. 1.5. Magasabb vezetôi, illetve vezetôi megbízás, beosztás (Kjt. 23. ) A közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett magasabb vezetôi, illetve vezetôi beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A megbízásokat a kinevezési okmánytól külön kell elkészíteni. A magasabb vezetôi beosztásokra pályázat kiírása kötelezô, a vezetôi beosztásokra nem. A magasabb vezetôi beosztásokat, valamint a magasabb vezetôi pótlékok jegyzékét a melléklet tartalmazza. A vezetôi beosztásokat és pótlékokat a függelékek tartalmazzák. 2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése 2.1. A felmentés (Kjt. 30-33., Mt. 89-90., 93-94/A., 97-98., Kjt. 37. ) 12
A felmentési idôt a KSZ a következôk szerint határozza meg: Munkakörök, kategóriák közalkalmazotti jogviszony/felmentési idô hónapban 5 évig 5-10 év 10-15 év 15-20 év 20-25 év 25-30 év 30 év felett - mûszaki, fenntartási üzemviteli alkalmazott, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítô 2 3 4 5 6 7 8 ( a Kjt. szerinti ) ügyintézô, ügyvivô, mérnök, ügyviteli alkalmazott 3 4 5 6 7 8 8 - oktató, kutató és a vezetô beosztású 4 5 6 7 8 8 8 - magasabb vezetô beo. 5 6 7 8 8 8 8 Felmentés esetén azt megelôzôen a munkáltatói jogokat gyakorló vezetônek a közalkalmazott Egyetemen belüli továbbfoglalkoztatása céljából - az érintett hozzájárulása esetén - a Fôtitkári Hivataltól információt kell kérnie arra vonatkozóan, hogy van-e a közalkalmazott képzettségének, egészségi állapotának megfelelô be nem töltött munkakör. Az álláshely kereséshez meg kell adni a közalkalmazott munkakörét, végzettségét, illetve képzettségét, szükség esetén egyéb adatokat. Nem adható meg olyan adat - név, személyi adatok -, amely a közalkalmazott személyiségi jogait sértené. A Fôtitkári Hivatal illetékes munkatársa ezt követôen ezen információ beszerzésére megkeresi az egyetem többi szervezeti egységét, munkáltatói joggal rendelkezô vezetôjét, majd a tôlük származó információt továbbítja az érintett vezetônek. Felmentésre akkor kerülhet sor, amennyiben az egyetem más egységeitôl álláskínálat 15 napon belül nem érkezik, illetve a felkínált álláshelyet a közalkalmazott nem fogadja el. A felmentési okmányban erre hivatkozni kell. A felmentett közalkalmazottat a Kjt.-ben elôírt végkielégítés illeti meg. A végkielégítést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni. Csoportos felmentés (létszámcsökkentés) esetén a döntést megelôzôen konzultációt kell kezdeményezni a közalkalmazottak képviselôivel (a képviselettel rendelkezô szakszervezetekkel, ennek hiányában a közalkalmazotti tanáccsal, illetve a nem szervezett közalkalmazottak képviselôibôl létrehozott bizottsággal). A közalkalmazottal az öregségi nyugellátásra jogosultsága elérését egy évvel megelôzôen a szervezeti egység vezetôje, illetve a kinevezôi jogkör gyakorlója megbeszélést kezdeményez, melyen kölcsönösen tájékoztatják egymást a közalkalmazotti jogviszonyt érintô elképzeléseikrôl. Az egyeztetésrôl a munkáltató írásos emlékeztetôt készít, melynek egy példányát átadja az érintett közalkalmazottnak. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkezô a hatvankettedik életév és a szükséges szolgálati idô -, közalkalmazottak esetében amennyiben forrás rendelkezésre áll-, a közalkalmazotti jogviszonyon kívüli foglalkoztatásra kell törekedni. Hatvanöt év felett, csak különleges indokok esetén lehet a közalkalmazotti jogviszonyt fenntartani. 13
2.2 Munkavégzés alóli mentesítés A munkáltató legalább a felmentési idô felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A közalkalmazottat - a mentesítési idô legalább felének megfelelô idôtartamban - a kívánságának megfelelô idôben és részletekben kell felmenteni. A felmentési idô teljes tartalmára mentesíteni lehet a közalkalmazottat a munkavégzés alól, ha a teljes mentesítést intézményi érdek vagy a közalkalmazott eddigi munkája indokolja. 2.3. Korengedményes nyugdíjazás (181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet) Intézményi, kari érdek esetén, amennyiben forrás biztosítható, a közalkalmazott az egyetemnél legalább tíz évig közalkalmazotti jogviszonyban volt, a munkáltatói jogkört gyakorló vezetô a közalkalmazottal megállapodhat korengedményes nyugdíjazásról. 3. A munkavégzés (Mt. 102-107., Kjt. 39-44., Mt. 110-116., 33/1998 (VI.24.) NM. r., 1993. évi XCIII. tv.) A munkáltató kötelességeit az Mt. 102. -a tartalmazza. 3.1. Alkalmazási feltétel, munkára képes állapot A munkavégzés megkezdése elôtt a közalkalmazottaknak elôzetes orvosi vizsgálaton kell részt venniük, valamint munkavédelmi oktatásban kell részesülniük. A közalkalmazott köteles az elôírt helyen és idôben munkára képes állapotban megjelenni. A munkavégzésre képes állapot törvényben foglaltakon túli meghatározása - szükség esetén - a munkahelyi illetve közvetlen vezetô joga és kötelessége. 3.2. A munkahelyen való megjelenés, távozás és a munkahelyrôl való távolmaradás nyilvántartása. (Mt. 140/A ) A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a munkahelyi vezetôjét, ha a munkahelyén történô megjelenése akadályba ütközik. A dolgozónak a munkahelyén való megjelenését, illetve a munkahelyrôl való távolmaradást (szabadság, betegség stb.) jelenléti íven kell vezetni, nyilvántartani. Az oktatók, kutatók, magasabb vezetô és vezetô beosztásúak jelenlétének nyilvántartása jelenléti íven, a közalkalmazott aláírásával történik. Más közalkalmazottaknak a jelenléti íven fel kell tüntetni a munkahelyen való megjelenés és távozás idôpontját is. 3.3. A munkavégzés helye (Mt. 103-104. ) A munkavégzés helyét a kinevezési okmánynak kell tartalmaznia. A változó munkahelyre történô alkalmazást is a kinevezési okmányban kell rögzíteni. Változó munkahelyre kell alkalmazni azon egyetemi közalkalmazottak közül a belsô 14
ellenôröket, kézbesítôket, hivatalsegédeket, gépkocsivezetôket, kisegítô alkalmazottakat, kertészeti-, mezôgazdasági munkásokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója további munkaköröket is változó munkahelynek minôsíthet, amely munkakörökben intézményi, kari foglalkoztatáspolitikai érdek miatt ez - különösen az integráció következtében - racionálisan elvárható. A változó munkahely azt jelenti, hogy az érintett közalkalmazottak az állandó telephelyen kívül, az Egyetem más helységeiben, telephelyein, szervezeti egységeiben is kötelesek munkát végezni. A Szent István Egyetem munkahelyei kikötés, az egyetem valamennyi telephelyén történô munkavégzést jelenti. A munkavégzés helyét a kinevezési okmánynak kell tartalmaznia. A változó munkahelyre történô alkalmazást is a kinevezési okmányban kell rögzíteni. Változó munkahelyre kell alkalmazni azon egyetemi közalkalmazottak közül a belsô ellenôröket, kézbesítôket, hivatalsegédeket, gépkocsivezetôket, kisegítô alkalmazottakat, kertészeti-, mezôgazdasági munkásokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója további munkaköröket is változó munkahelynek minôsíthet, amely munkakörökben intézményi, kari foglalkoztatáspolitikai érdek miatt ez - különösen az integráció következtében - racionálisan elvárható. A változó munkahely azt jelenti, hogy az érintett közalkalmazottak az állandó telephelyen kívül, az Egyetem más helységeiben, telephelyein, szervezeti egységeiben is kötelesek munkát végezni. A Szent István Egyetem munkahelyei kikötés, az egyetem valamennyi telephelyén történô munkavégzést jelenti. 3.4. Más munkahelyen (munkáltatónál) történô, illetve munkakörbe nem tartozó munkavégzés (Mt. 105-106. ) Az erre vonatkozó rendelkezést a munkáltatónak minden esetben írásban - megjelölve azt a munkahelyet, munkáltatót, ahol a közalkalmazott munkát köteles végezni - továbbá az ellátandó feladatot, illetve munkakört - kell kiadnia. Meg kell határozni a más munkahely, illetve munkakör valószínû idôtartamát, a díjazást és költségtérítést is. Amennyiben a várható idôtartam a jogszabályban meghatározott két hónapot meghaladja úgy, az érintett közalkalmazottal megállapodást kell kötni. 3.5. Helyettesítés (Mt. 105. ) Az eredeti munkakörén kívül ideiglenesen más munkakört is ellátó, (helyettesítô) közalkalmazottat helyettesítési díj illeti meg. Ennek mértékét az elvégzendô munka tartalmától és mennyiségétôl függôen a szervezeti, illetve a gazdálkodási egység vezetôje állapítja meg. A helyettesítési díj mértéke a helyettesített közalkalmazott illetményének 70 %- át nem haladhatja meg. Ha a közalkalmazott vezetôi pótlékban részesülô vezetôi beosztású dolgozó vezetôi munkáját helyettesíti, akkor részére helyettesítési díjként a helyettesített vezetô vezetôi pótlékának megfelelô összeget kell folyósítani. Amennyiben a helyettesítô helyettesi pótlékot kap, abban az esetben a helyettesítés idôtartamára a helyettesi pótlék folyósítását szüneteltetni kell. 15
A rendes és betegszabadságon a betegszabadság jelenleg tizenöt munkanap -, távollévô közalkalmazott helyettesítéséért erre az idôtartamra helyettesítési díj nem jár. A helyettesítési megbízást és az elvégzendô munka feltételeit írásba kell foglalni. 3.6. A sztrájk joga (1989. évi VII. tv.) Az Egyetemen foglalkoztatott közalkalmazottakat gazdasági és szociális érdekeik védelme, fejlesztése érdekében a sztrájktörvényben meghatározott keretek között-, megilleti a sztrájk joga. Sztrájk akkor kezdeményezhetô, ha az adott ügyben az intézményen belüli érdekegyeztetés nem vezet eredményre, illetve az egyeztetô eljárás a sztrájkot kezdeményezônek fel nem róható ok miatt nem jött létre. A sztrájk ideje alatt a felek további egyeztetést kötelesek folytatni a vitás kérdések rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személyi és a vagyonvédelemrôl. 3.7. Címek és egyetemi kitüntetések adományozása (Kjt. 39., 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet 6. és 13. ) Munkáltatói jogkört gyakorlók a tartósan több évi -, magas színvonalú munkát végzô, illetve kiemelkedô munkateljesítményt nyújtó: E, F, G, H, I vagy J fizetési osztályba besorolt közalkalmazottaknak "fôtanácsosi", illetve "tanácsosi", B, C vagy D fizetési osztályba besorolt közalkalmazottaknak pedig "fômunkatársi", illetve "munkatársi" tudományos munkakört betöltô közalkalmazottaknak (kutatóknak) pedig intézeti szenior (Shc) címet adományozhat. Az adományozás ügyrendjét a Kjt. 71. figyelembevételével az érintett szervezeti egységek saját hatáskörükben szabályozzák. A karokon, szervezeti egységeknél adományozható kitüntetésekrôl a karok, szervezeti egységek a saját szabályzatukban rendelkeznek. Az egyetem nevében az egyetem rektora - a jogelôd intézmények egyetemi kitüntetéseit is figyelembe véve - az alábbi egyetemi kitüntetéseket adományozhatja: SZENT ISTVÁN EGYETEM DÍSZPOLGÁRA, SZENT ISTVÁN EGYETEM ARANYÉRME, SZENT ISTVÁN EGYETEM EZÜSTÉRME, SZENT ISTVÁN EGYETEM ARANYGYÛRÛJE Az adományozás ügyrendjét, eljárási szabályait, valamint az állami kitüntetések, továbbá állami szakmai díjak adományozása elôkészítésének egyetemi ügyrendjét, az egyetemi SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza. 16