Pannon Egyetem Fényképészköre Fotószakkör 2011/2012/2.
Története Kr. e. 280. Euklidész figyelte meg a mélységérzékelést, hogy az ember szemei más képet látnak. 1584-ben Leonado da Vinci tanulmányozta az emberi térérzékelést legtöbb kortársával ellentétben erről vázlatokat készített (árnyékolás, vetítés). 1600. Giovanni Battista készítette az első mesterséges 3D rajzot Euklidész elmélete alapján. 1611-ben Johannes Kepler Dioptrice című művében írja le részletesen az emberi térlátás működését. 1833-ban Sir Charles Wheatstone bemutatta ötletét: a két szem kissé eltérő képeket lát, az agy egy 3D-s képet rak össze, találmányát fényvisszaverő tükör sztereoszkópnak nevezte. 1849 Sir David Brewster skót tudós, a tükröket prizmákra cseréli, sztereoszkópja szolgál a későbbi tömeggyártás sablonjául.
Története 1851 Viktória királynő meglátogatta a Londoni Világkiállítást, és lenyűgözte az ott látható Sztereoszkóp. Hatalmas lelkesedésével világszerte ismerté tette az a 3D fotózást. A 19. században a sztereo képek készítése és nézegetése is rendkívül népszerű volt.
Története 1920 -as években a vált a 3D-s film (plastigram) népszerű szórakozássá. 1932-ben Edwin H. Land szabadalmaztatta a polarizált szűrőket, így jött létre a színes 3D-s film. Land tökéletesítette a 3D-s fényképészeti eljárást is, ezt Vectography-nak hívják. Ezt második Világ Háborúban széles körben használják (pl.: légi fotók).
Története 1939-ben William Gruber meglátta hogyan tudja kihasználni az újonnan feltalált rugalmas 35mm-es Kodak filmet és összeállt Harold Graves-el View-Master céget. 1940-től árulták ezeket a képnézegető játékokat, és mai napig kaphatóak. Ekkor volt a 3D fotózás aranykora, napjainkban éli reneszánszát.
Az Anaglif története Az anaglif eljárás nem sokkal fiatalabb a fényképezésnél. 1853-ban W. Rollman néhány - piros és kék - vonalból álló ábrával, piros-kék szemüveg segítségével igazolta a hatást. 1858-ban Joseph D Almeida vetített először közönség előtt anaglyph képeket. Ő piros-zöld színszűrőket és szemüveget használt. 1891-ben Louis Ducos du Hauron anaglyph papírképeket készített és ő szabadalmaztatta az eljárást. Az eljárás ezzel egy időben a filmtechnikában is teret nyert. 1889-ben elkészült William Friese-Greene anaglif mozifilmje, amit 1893-ban mutatott be a nagyközönségnek. 1897-ben Claude-Agricol-Louis Grivolas kettős felvevő és vetítőgépet használt erre a célra.
Típusok Sztereo fényképézés: A sztereofényképezés során két fényképet készítenek, ekkor a két képrögzítő eszközt ahogyan a bal és jobb szemünk is van egymástól bizonyos távolságra helyezik el. A bal oldali eszköz így a jobb oldalon elhelyezetthez képest más szögből örökíti meg ugyanazt, és ha az egyik képet csak az egyik szemünkkel, a másikat csak a másikkal nézzük, a kép térhatásúvá válik, ha úgy tetszik, egy harmadik dimenziót is kap, a mélységet. Anaglif: eljárás a térfotózás egyik típusa. A fényképezés során készített kép egyetlen nézőpontból,egyetlen szögből mutatja az ábrázolt tárgyat, alakot, miközben a valóságban két szemmel, két kissé eltérő szögből látunk.
Sztreoszkóp Anaglif
3D fotózás elmélete Alapja, hogy bal és jobb szemünk nem ugyanazt a képet látja, a két nézőpontból rögzített képet agyunk rakja össze és alkot nekünk térbeli világot. Két fotó készítése szükséges, a kép vízszintes síkú eltolásával (63 65 mm, átlagos szem távolság) Az eltolás mértéke, adja meg a térhatás mértékét. Az egyik képet a bal szemünk számára, a másikat pedig a jobb szemünk számára készítjük. Fontos a két kép közötti mozdulatlanság, és a fényviszonyok változatlansága. A térhatás úgy jön létre, hogy a program a két kép vörös és cián színcsatornáit felcseréli.
3D fotózás elmélete A végső eredmény pedig egy speciális színszűrős szemüveg segítségével tekinthető meg. A 3D szemüveg bal felének pirosat, jobb felének zöldet-kéket kell szűrnie. Vörös (bal szem) és cián (jobb szem) fóliával vagy lencsével kell rendelkeznie. HIBA: színvesztés (pl. sárga) lép fel, és ugyanez a hatás érzékelhető a 3D filmeknél is.
3D fotózás elmélete Az eljárás alapját a komplementer (kiegészítő) színek törvénye képezi. Ez azt jelenti, hogy ha egy alapszínt (R,G,B) a neki megfelelő keverék színnel (C,M,Y) keverünk, színérzet hiányt tapasztalunk (akromatikus hatás). Tehát fehéret vagy feketét, esetleg valamilyen szürkeárnyalatot kapunk, attól függően, hogy additív, vagy szubtraktív színkeverést alkalmazunk. Additív (összeadó) színkeverésről beszélünk, ha pl. a három alapszínnek megfelelő, azonos intenzitású fénysugarat egy pontban egyesítünk. Így fehér színt kapunk. Szubtraktív (kivonó) színkeverésnél, a fényforrás elé helyezett színszűrő mindig csak a saját színének megfelelő összetevőt engedi át, komplementer színpárját pedig kivonja a színképből. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha egy tárgyat, pl. vörös szűrőn át világítunk meg, majd szemünk elé tett zöldeskék (cián) szűrőn át nézzük, akkor a tárgy sötét, színtelen lesz, vagy egyáltalán nem is látjuk.
Színkeverés
Technikai háttér
Téma választás Legalkalmasabbak azok a motívumok, amelyeken távolodó felületek és azokból kiemelkedő, különböző távolságban elhelyezkedő elemek vannak. Hatásosabb a kép, ha ezek viszonylag nagy foltot alkotnak. Az anaglif képeknél előnyös a nagy mélységélesség. A legjobb, ha a képen minden éles. (szemünk állandóan fókuszál). A sok részletet tartalmazó, rajzos képstruktúra alkalmasabb, mint a nagy, sima felületekből álló (kontúrok). Kerüljünk a szemüveg színével azonos színek használatát a fotókon! (Egyik szemünk világosan, másik sötéten látja ezeket) A főtémát ne vágjuk!
Távolodó felületek, és azokból kiemelkedő elemek
Részletgazdag felület
Milyen témát NE válasszunk? Olyan motívum, aminek színe a színszűrős szemüveg egyik lencséjének színével megegyezik, vagy ahhoz közeli. Túlságosan szerteágazó motívumok, ezt túl sokáig kell szkennelnie a szemünknek. Kevés elemből álló homogén textúra Teljesen kiegyenlített kép az árnyékok hiánya miatt Túl kis mélység-élességű kép Az egyik képen kitakart részlet a másikon látszik, mert így hiányzik egy-egy részlet, nem alakul ki a térélmény Kizárólag egyik képbe belógó motívumok. Mozgó motívumok (jártasságot igényel, két fényképezőgépet javasolt hozzá)
Zavaróak a piros háztetők
Bal oldalon az elvágott motívum a képsík előtt van
A sok vékony csík nem áll össze térhatássá
Soha ne öncélúan! Lényeges, hogy csak olyan képet készítsünk el térbeliként, amelyet egyébként is szívesen lefényképeznénk. Ne engedjük, hogy a térhatás öncélúvá váljék. Az érdektelen témákról készített 3D-képek hamar elvesztik érdekességüket, és így elmehet a kedvünk ettől a technikától. Ha viszont hangulatos témákat, érdekes látványokat, szokatlan fényeket sikerül térben megörökítenünk, értékes alkotásokat hozhatunk létre.
Mit hoz a jövő?
Feladat 5 db sztereófotó pár készítése (10 db kép). VESZPRÉM témájú fotók A képek a feleljenek meg a leírt elvárásoknak. Ne tárgy fotók legyenek (menjetek ki a szabadba). Jövő hét kedden (03.02) Gimp-ben egyesítjük a fotókat. Megnézünk egyéb erre alkalmas szoftvereket is.
Elméleti háttér http://www.fotocommunity.com/pc/pc/cat/8505/display/15510717 http://sites.google.com/site/akovacsgyorgy/cikkek-dolgozatok/2003-anaglyph-eljaras http://www.fotovilag.hu/cikk/17/anaglif alkalmas_es_alkalmatlan_motivumok http://www.arts.rpi.edu/~ruiz/stereo_history/text/historystereog.html http://forum.index.hu/article/showarticle?t=9186589 http://hu.wikipedia.org/wiki/anaglif_k%c3%a9pek http://www.en.wikipedia.org/wiki/stereoscopy http://pixinfo.com/cikkek/3d_fotozas http://fotozz.hu/cikket_megmutat?cikk_id=35 http://www.neilcreek.com/2008/03/21/how-to-take-3d-photos/ 3D-s fotók: Linkek http://indafoto.hu/lucernabode/anaglif_fotok_3d http://fotovj.hu/html/digital/anaglif/00.htm http://foto.737.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=61&itemid=78&lang=hu http://fotoguru.hu/3d_eskuvi-kepek.html
A félév főbb utómunka témái 3D fotók A digitális technika lehetőségei Panoráma fotók (teljes, és 360 -os) HDR fotó GIF Egyéb (igény szerint)
"Watching a stereo movie is looking into an alternate reality through a window." James Cameron Köszönöm a figyelmet!