Analóg felvételek Centrális leképezéssel készült felvételek Nem centrális leképezéssel készült felvételek

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Analóg felvételek Centrális leképezéssel készült felvételek Nem centrális leképezéssel készült felvételek"

Zsombor Biró
5 évvel ezelőtt
Látták:

Monitoring távérzékeléssel Analóg felvételek feldolgozása (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza

1 Monitoring távérzékeléssel Analóg felvételek feldolgozása (E ) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési Tanszék

2 Analóg felvételek Centrális leképezéssel készült felvételek Nem centrális leképezéssel készült felvételek

3 Centrális ortogonális vetítés

4 Centrális vetítés törvényszerűségei egyenes egyenes Iránypont (I ) Eltűnési pont (E) Nyomvonal (tt) Irányvonal (hh) Hasonlóság Párhuzamos terepés képsík esetén

5 Nadírpont Képnadírpont (N ) Terepnadírpont (N)

6 Kettősviszony Háromszögek kétszeres területe Arányok ε = Bármely m-re, csak a szögek függvénye AC AC AD m = BC BD OA OC sin = sin sin ( ) AOC ( AOC) sin( BOC) ( AOD) sin( BOD)

7 Légifénykép torzulásai magassági torzulás képdőlés miatti torzulás objektív elrajzolás hibája refrakció hatása földgörbület hatása

8 Magassági torzulás

9 Képdőlés miatti torzulás

10 Centrális vetítésű felvételek feldolgozása Mérőasztal-fotogrammetria Sztereó-fotogrammetria Analóg fotogrammetria Analitikus fotogrammetria Digitális fotogrammetria

11 Mérőasztal-fotogrammetria A P tárgypont azonosítása mindkét képen Grafikus irányszerkesztés a mérőképeken: kiértékelés pontonként vízszintesen és magasságilag

12 Sztereó-fotogrammetria Alapja: a sztereoszkópikus látás és mérés A tárgy két perspektív képéből térmodellt állítunk elő Két síkbeli mérőjel -> térbeli mérőjel Megszűnnek a mérőasztal-fotogrammetria azonosítási problémái: tetszőleges tárgypontok mérése 1901: Pulfrich-féle sztereokomparátor képkoordináták -> tárgykordináták (numerikusan)

13 Analóg fotogrammetria Analóg felvételek analóg kiértékelése Vetítési sugár visszaállítása optikai és/vagy mechanikai eszközökkel Egyképes Kétképes

14 Egyképes analóg fotogrammetria Képátalakítás Képdőlés miatti torzulások kiküszöbölése 4 illesztőpont

15 Képátalakítás Grafikus képátalakítás Papírcsík-eljárás Optikai képátalakítás Virtuális vetítésselzeiss-féle légifényképátrajzoló (LUZ Luftbildumzeichner) Valós vetítéssel -

16 Optikai képátalakítás Virtuális Zeiss-féle légifényképátrajzoló (LUZ Luftbildumzeichner) Valós Zeiss SEG-1 képtranszformátor

17 Sztereoszkópikus mérés és látás Egy szem = térérzékelés az agyban tárolt tapasztalatok alapján: perspektíva ismert tárgyak méretviszonyai tárgyak részbeni átfedése Két szem: egyértelmű térérzékelés

18 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS Konvergencia és akkomodáció A szemtengelyek egymást a P 1 pontban metszik (konvergencia) A P 1 a két szemben automatikusan élesre áll: P 1, P 1 (akkomodáció) A konvergencia és az akkomodáció együtt jelentkezik A szemtengelyek és a szembázis a mag-, vagy epipoláris síkot feszítik ki.

19 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS Konvergencia és akkomodáció A P 1 ponttal együtt érzékeljük a P 2 pont környezetét is δ szög-parallaxis mélységélesség A δ szög-parallaxis határértékei: Látás egy szemmel: Látás két szemmel: δ min 6, 5 δ min 1,6

SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS Mesterséges sztereoszkópikus látás Mivel mindkét szem csak a neki megfelelő irányokat érzékeli, a tárgy a róla készült képekkel Képek helyettesíthető térmodell A

20 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS Mesterséges sztereoszkópikus látás Mivel mindkét szem csak a neki megfelelő irányokat érzékeli, a tárgy a róla készült képekkel Képek helyettesíthető térmodell A mesterséges sztereoszkópikus látás feltételei: Két különböző álláspontból felvett sztereoszkópikus képpár A képpár tájékozása oly módon, hogy a képpár Nehézség: sztereoszkópikus szemlélése zavartalan legyen A A konvergencia képek szétválasztása és az akkomodáció oly módon, szétválasztása hogy mindkét szemünk közel párhuzamos csak a neki szemtengelyekkel megfelelő képet a lássa két képre akkomodálni támogatás szetereoszkóppal Szemlélési irány

21 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS Mesterséges sztereoszkópikus látás szembázis A mélységélesség (szög-parallaxis) növelése: felvételi bázis (a) > szembázis (b) szemlélés nagyítása Nagy felvételi álláspont-távolság (felvételi bázis) esetén a szembázis (b) tükrös sztereoszkóppal növelhető a felvételi bázis

22 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS Mesterséges sztereoszkópikus látás szembázis Ortoszkópikus (helyes térbeli) hatás Bal szemmel a bal képet, jobb szemmel a jobb képet szemléljük, a tárgyak térbeli sorrendje helyes Pszeudoszkópikus (hamis térbeli) hatás A képeket felcseréljük, vagy 180 -kal elforgatjuk, a térhatás megmarad, de a tárgyak térbeli sorrendje is felcserélődik, a mélységérzékelés ellentétes irányú a felvételi bázis

23 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS A sztereoszkópikus szemlélés módszerei Sztereoszkópok szembázis Lencsés Tükrös a felvételi bázis

24 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS A sztereoszkópikus szemlélés módszerei Anaglif eljárás Részképek vetítése komplementer (kiegészítő) színű szűrőkkel Szemlélés komplementer szűrőkkel (vörös-kékeszöld szemüveg) Térmodell (fekete-fehér)

SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS A sztereoszkópikus szemlélés módszerei Polarizációs szűrők és Polarizációs eljárás szemlélés Részképek

25 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS A sztereoszkópikus szemlélés módszerei Polarizációs szűrők és Polarizációs eljárás szemlélés Részképek vetítése és szemlélése polarizációs szűrőkkel (polarizáció egymásra merőleges síkokban) Jobboldali vetítő Baloldali vetítő Térmodell (színes) Képernyő

26 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS A sztereoszkópikus szemlélés módszerei Szétválasztás időben Részképek váltakozó vetítése képernyőre meghatározott frekvenciával (pld. 60 Hz) Részképek váltakozó szemlélése szemüveggel ugyanazzal a frekvenciával Térmodell

27 SZTEREOSZKÓPIKUS LÁTÁS ÉS MÉRÉS Sztereoszkópikus mérés: 2 virtuális mérőjellel Mérés sztereokomparátor módban (a képek tájékozása ismeretlen) Az M és M mérőjelek x,y, x,y irányú eltolása: > a homológ sugarak metsződjenek (M, M > M) > az M pont a terepen üljön > képkoordináták mérése Mérés sztereokiértékelő módban (a képek tájékozása ismert) Az M mérőjel X,Y,Z irányú eltolása: > az M pont a terepen üljön (M > M, M ) > képkoordináták mérése

28 Analóg fotogrammetria 1908: Orel-féle sztereoautográf: mechanikus kiértékelő, a tárgypontok helyzetének visszaállítása csuklókkal, mechanikusan történik. Előnyök: nincs szükség számításra, sík- és domborzatrajz vonalasan kiértékelhető. Alkalmazás: földi fotogrammetriában, a légi fotogrammetriában a repülés fejlődésével: automatikus légifénykép készítés (Messter, 1915), a felvevő kamera tájékozása ismeretlen tájékozási eljárásokra és univerzális kiértékelő készülékekre van szükség, Módszertani fejlődés: légi háromszögelés, Gruber, Scheimpflug: egyképes optikai képátalakítás

29 Analóg sztereófotogrammetria

30 Wild Sztereóautograf A db

31 Analitikus fotogrammetria ~ 1900 Finsterwalder: a fényképi és a tárgypontok közötti numerikus összefüggések felállítása, a gyakorlati alkalmazás a számítástechnika fejletlensége miatt még nem volt lehetséges 1941 Zuse: a számítástechnika fejlődése kezdi lehetővé tenni a gyakorlati alkalmazást 1953 Schmidt: kiegyenlítés a tömbháromszögelésben, Analitikus kiértékelők (analóg fénykép, digitális kiértékelés): 1957 Helava: analitikus sztereokiértékelők, 1976 Wild-gyár: analitikus ortoprejektor: tetszőleges tárgy centrális vetületű képe optikai képátalakítás méretarányhelyes ortogonális vetületté Az analitikus kiértékelés még mindig gyakori

Hasonló dokumentumok

Távérzékelés Analóg felvételek feldolgozása (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési