Intézmény neve:hunyadi Mátyás Általános Iskola Pedagógiai program 2013. március Intézmény székhelye, címe: Újszentmargita 4065 Újszentmargita, Hunyadi u.5. Intézmény OM-azonosítója: 031191 Intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője: Papolczi Tamásné Intézményvezető-helyettes: Himer Gyuláné 1
Mottó: /Konfucius/ Mondd és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják. PREAMBULUM Olyan intézmény működtetésében vagyunk érdekeltek, amelyben a nevelő- oktatómunka az európai, a nemzeti értékek mentén, az iskola működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csoportok, a tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján, közmegelégedésre teljesíti az alapelveinkben és célkitűzéseinkben maghatározott elveket, és létrehozza az elvárt eredményeket. Olyan környezetet kívánunk teremteni, amely a gyermekben a megtapasztalt szeretet, a törődés biztonságérzetet teremt, ahol jól, otthonosan érzi magát, ahol megalapozhatja tudását, kielégítheti egyéni érdeklődését, ahol kedvezően fejlődik személyisége s amelyből nyolc év után egészséges, önmagukban bízó, képességeiket és adottságaikat ismerő, és azoknak megfelelően teljesítő, alap-kompetenciákkal rendelkező tanulókat bocsáthatunk ki az iskola kapuján. Tevékenységünk eszköztárából kiemeltnek tekintjük a pedagógus hivatásszeretetét, kifogástalan szakmai felkészültségét, a folyamatos megújulási készségét, a környezete iránti tiszteletét, a tanulók iránti szeretetét, következetességét, személyes példájának személyiségformáló erejét. 2
Tartalomjegyzék I. Bevezető... 5 II. Az iskola arculata... 5 1. Az iskola nevelési programja... 7 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 7 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei... 7 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai... 8 1.1.3. A nevelőtestület feladatai... 11 1.1.4. Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében... 13 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink... 15 1.2.2. Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét... 19 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 22 1.3.1.Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása:... 25 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 26 1.4.1. Közösségfejlesztés alapelvei... 28 1.5. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki feladatok... 31 1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 33 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek:... 35 Cél... 35 Feladat... 35 Tevékenységek... 35 A pedagógus szerepe... 37 A tehetségesek elismerésének formái... 37 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 38 1.6.3.A beilleszkedési tanulási és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:... 38 1.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 43 1.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 46 1.7.1. A tanulói részvétel az iskolai szervezetekben... 46 1.7.2. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje:... 48 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 49 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 49 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 49 3
1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel... 50 1.9. A Tanulmányok alatti vizsga szabályzata... 51 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya:... 51 1.9.2. A vizsgatárgyak részei:... 52 1.9.3. A vizsga részei:... 52 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 52 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai... 55 2. HELYI TANTERV... 55 2.1 A választott kerettanterv... 55 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 57 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek taneszközök kiválasztásának elvei... 63 2.3.1.Az alkalmazott tankönyvek kiválasztásánál az alábbi elveket követjük:... 63 2.3.2.Tanulmányi segédeszközök kiválasztása:... 64 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 64 2.4.1 Az 1 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 64 2.4.2 A 3 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 65 2.4.3 Az 5 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 65 2.4.4 A 7 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 66 2.5. Mindennapos testnevelés... 67 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 67 2.7. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 68 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 69 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái... 70 2.9.1.A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik.... 72 2.9.2. Modulok értékelése, minősítése, és beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe... 74 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 76 2.11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei... 78 2.12. A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 79 2.13.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 80 2.13.1.Az egészségfejlesztés iskolai feladatai:... 80 2.13.2.Az iskolai környezeti nevelési elvei... 82 2.13.3.Alapelvek, célok, jövőkép... 83 2.13.4. Tanulásszervezési és tartalmi követelmények... 84 2.13.5. Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai... 86 2.13.6. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok... 87 2.13.7.Módszerek, tanulásszervezési formák... 88 4
2.13.8. Erőforrások... 89 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának minősítési elvei... 91 2.14.1.A tanulók jutalmazása... 91 2.14.2.Jutalom adható:... 91 2.14.3.Jutalmazhatunk:... 91 2.14.4. A tanuló magatartása szorgalma, értékelésének szempontjai... 92 Bevezető Intézményünk, Hajdú-Bihar megye ÉNY-i részén, a Hortobágyi Nemzeti Park szélén található halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülés iskolája. Az iskolahasználók társadalmi státusza és életkörülményei, minden tekintetben az országos átlag alattiak. A hátrányos helyzetű és a csonka családok aránya meghatározó. A munkanélküliség kritikus mértékű, a családok döntően segélyből, közmunkaalkalmakból tengődnek, szociokulturális körülményeik évrőlévre romlanak. Egyre meghatározóbb a roma kisebbség, mivel számuk ugrásszerűen nő. A szociokulturálisan hátrányos helyzet egyik legsúlyosabb következménye az, hogy a szülők megfelelő iskolázottsága híján a gyermekeket kognitív, szociális és egészségügyi hátrányok sújtják. A szülőket gyerekeik tanulmányi előmenetele nem nagyon érdekli, ezért azok alulmotiváltak az iskolába járás, a rendszeres tanulás tekintetében egyaránt. Ilyen körülmények között működik az intézményünk, és a fenti tényezők határozzák meg iskolánk arculatát, pedagógiai munkánk prioritásait. Az iskola arculata Újszentmargita hátrányos helyzetű kistelepülés. Az iskolánkban a gyermeklétszám jelenleg168 fő, közülük a HH/HHH gyerekek száma 107 fő (64%). A pedagógiai programban vállaltakat 14 alkalmazott teljesíti, közülük 12 fő pedagógus, 7 fő óraadó pedagógus és 2 technikai dolgozó. Az intézmény összkomfortos, állaga, külső megjelenése megfelelő. A tantermek 52-55 m 2 nagyságúak. Udvara tágas, sportudvarral rendelkezünk. 5
Az iskola helyi sajátosságai, a helyi társadalmi igények figyelembevételével fő törekvésünk az esély-hátrányok csökkentése, a tanulók mindenekfelett való érdeke érvényre juttatása, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az intézményünkbe járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes negatívumával (gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek lehetőségeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúrájukban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek. A családok helyzete sajnos egyre romlik, hiszen a szülők többnyire aluliskolázottak, szociálisan, mentálisan elmaradottak, ebből következően sok a munkanélküli, a megélhetési gondokkal küzdő, ezért nagyon fontos az esélykompenzáció, és a szociokulturális kiegyenlítő szerep érvényesítése az iskolában. Valljuk hogy minden gyermeket a nyolcadik évfolyam végére a NAT-ban és a helyi tantervben megfogalmazott követelmények területén ismeretanyagban, készségben, képességben olyan szintig juttatunk el, amelyre az adottságaik szerint el lehet juttatni. Mindezt egy tevékenységközpontú nevelő programmal valósítjuk meg. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, település adottságai a környezeti nevelést, a tanulók összetételnek ismerete a praktikus ismeretekkel, a munkára neveléssel, a megfelelő életvitelre való felkészítéssel, a kézműves alapok elsajátításával, tevékenykedtetve valósítja a hátránykompenzációt. A mindennapos testmozgás palettáját színesíti 1. osztályban a néptánc oktatása, valamint az úszásoktatás, mint életmentő mozgás a 2. évfolyamon, tömbösítve heti 2x2 órában. Az alapfokú művészetoktatást a Balmazújvárosi AMI-val, való együttműködés keretein belül biztosítjuk. Mindezek megvalósítására, az egész napos iskolai oktatás keretei kiváló lehetőséget biztosítanak a gyermeknek - a megfelelő ellátás biztosítása mellett- a sokoldalú fejlődésre. 6
1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Intézményünk a község általános iskoláskorú gyermekeinek helyben ad lehetőséget a tankötelezettségük teljesítésére az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. Nevelő-oktató munkánk alapelvei: Tanulóink olyan műveltségi alapokat és komplex személyiségfejlesztést kapjanak, melynek során minden gyermeket teljesítőképessége maximumáig juttatunk el. Mindezt egy tevékenységközpontú, tevékenykedtetve nevelő programmal valósítjuk meg. A nevelő-oktató munkában az alábbi főbb alapelveket tartjuk szem előtt: Minden tevékenység középpontjában a gyerek áll. A szülők és a gyerekek igényeihez igazodva - azokat ismerve - sokféle lehetőséget biztosítunk a tanulók képességének kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére az intézmény költségvetési kondíciói és szakmai lehetőségei, a szervezet működési keretei között. Iskolánk nyitott, fogékony, befogadó, minden erőnkkel arra törekszünk, hogy úgy a társadalom, mint a közvetlen környezetünk kihívásának megfeleljünk. Biztonságos, barátságos, nyugodt körülmények között dolgozó iskolát kívánunk működtetni. Iskolánk felelős a gyermekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. Mindezen törvényi kötelességünknek úgy igyekszünk megfelelni, illetve eleget tenni, hogy kialakítjuk és folyamatosan fejlesztjük a gyermekek közösségeit. Ennek érdekében: Az iskolába lépés első pillanatától szorosan együttműködünk a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A közösség kialakításában és továbbfejlesztésében együttműködünk a szülők közösségével. Felkészítjük tanulóinkat a családi életre, családtervezésre. Fontos a környezettudatos nevelés további mélyítése, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges környezetben, harmonikusan éljen kapcsolódva a természethez. 7
Kiemelten kezeljük a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel megalapozását, a természet, az élő és élettelen környezetet tisztelő normák elsajátítását. Különösen vigyázunk arra, hogy se tanulóinkat, se a szüleiket ne érje semmilyen jellegű hátrányos megkülönböztetés, zaklatás iskolánkban. Az iskola helyi sajátosságai, a helyi társadalmi igények figyelembevételével fő törekvésünk az esély-hátrányok csökkentése, a tanulók mindenekfelett való érdeke érvényre juttatása, tevékenykedtetve nevelve, integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazásával A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Egyéni sajátosságokra tekintettel lévő fejlesztés. Minden gyermekkel a saját értékének megláttatása és továbbfejlesztése. Tanulóink sajátítsák el az egyéni tanulás módszereit. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony kompenzációra, következetes felzárkóztató munkára van szükség. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. A kiemelkedő képességű, tehetségígéretű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez a társadalmi beilleszkedésnek és az egyén boldogulásának is alapvető feltétele. Segítsük tanulóinkat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Eredményesnek bizonyult hagyományos módszereinket megtartjuk, de nyitottak vagyunk az újak befogadására, melyek növelik az eredményességet. Ezért vállaljuk fel a továbbképzéseket. 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai munkánk célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve kialakítsuk tanítványainkban azokat az intellektuális és emberi erkölcsi értékeket, melyek segítségével nem csak egyéni boldogságukat, boldogulásukat tudják megteremteni, hanem szűkebb és tágabb közösségük javát is képesek szolgálni 8
Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek megalapozása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében: Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az egészséges versenyszellem a kialakítása, amelyre az általános iskolásnak szüksége van. Célunk az, hogy gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására neveljük. Célunk, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középszintű iskolában folytathassa tanulmányait, és legyen képes eleget tenni a követelményeinek. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, esélye van a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Játék, mozgás iránti igény kielégítése. A környezeti értékek megbecsülése, védelme. A kulcskompetenciák fejlesztése Az általános iskola által átadott iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi keretébe rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal teli modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek a kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia 9
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez a tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, és az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyéni tanulás kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Az iskolahasználó családok szociokulturális jellemzői Iskolánk Újszentmargita közigazgatási területéről és Folyás településről fogadja a tanulókat. Ez a tény nagymértékben meghatározza tanulóink összetételét, a családi háttér alapján azokat a szociokulturális jellemzőket, amelyek befolyásolják pedagógiai munkánkat. Az iskolánkba járó gyermekek többségének családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság összes hátrányával (gazdasági, megélhetési lehetőségek, munkanélküliség, 10
alkoholizmus) terhelt. E hatások tükröződnek a gyerekek életesélyeiben, teljesítményeiben, valamint viselkedési és szokáskultúráikban egyaránt. Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek, és személyiségfejlesztést. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányait okozó tényezőket, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, elérni, hogy eredményesen befejezzék az általános iskolát, sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani. A nevelőtestület feladatai A fenti problémákat kezelni. Jó pedagógiai érzékkel és empátiás képességekkel a nemkívánatos környezeti hatásokat, a kedvezőtlen személyiségvonásokat kompenzálni, feltárni a gyermekekben lévő képességeket. Iskolánk pedagógiai törekvését a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre való ösztönzése határozza meg. Mindennapi tevékenységünkben a minőségi és hatékonysági szempontokat igyekszünk érvényesíteni. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók alapkészségei. Feladat, hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja. Korszerű, konvertálható alapműveltséget nyújtsunk a gyerekeknek. Alakuljon ki bennük az önálló tanulás képessége. Részfeladat: A tanulás technikájának elsajátítása. 11
Felkészíteni a tanulókat arra, hogy a megnövekedett ismeretanyaghoz is legyen megfelelő tanulástechnikájuk. Tanulóink az ismeretbővítő forrásanyagokat (szótár, lexikon, kézikönyvek, Internet, egyéb információhordozó) tudja megfelelően és szelektíven alkalmazni. Erkölcsi nevelés terén kulturált magatartású, erkölcsi tartással bíró, az értékes emberi tulajdonságokat felvállalóvá nevelődjenek tanulóink. Megvalósulása az erkölcstan oktatásában. Művészeti nevelés terén lehetőséget biztosítunk: Művészeti élményeik megéléséhez (saját alkotásai által is) Művészeti értékei értelmezéséhez Saját emberi értékeiknek tudatosításához Nemzeti identitásuk erősítéséhez Egészséges életmód és szokásrendszer kialakítása. Ehhez az intézményben biztosítjuk a szükséges feltételrendszert, az iskolában és az iskolán kívüli nevelésben a tevékenységeket. Ismerje meg az egészségkárosító szokásokat, és utasítsa el életmódjával. Munkára nevelés terén részfeladataink a következők: legyenek motiváltak a munkaszerepekre tanulóink, végezzenek életkori sajátosságaikhoz illeszkedő, használati értékkel bíró feladatokat. tevékenykedtetésük színterei: a tanítási órákon (főként a munkáltató jellegek kiemelésével) az iskolai önkiszolgáló tevékenységek körében, népi kismesterségek megismerése rajz, technika órákon és tanítási órán kívüli foglalkozásokon, a természetben fellelhető anyagokból használati tárgyak készítése, a műhelyben, anyagok megmunkálása, szerszámok használata. életvezetés, háztartástan, kertművelés tanulása tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon Az informatikai oktatásban feladatunk, hogy jártasság szintjén sajátítsák el a tanulók az informatikai ismeretek használatát, az internethez való kapcsolódás mozzanatait Az idegen nyelv oktatását a negyedik évfolyamtól kezdjük. Jelenleg az angol nyelvet tanítjuk, feladatunk más népek életének, szokásainak megismertetése, a nyelvismerettel az európaiság fejlesztése a tudatukban. 12
Épített és a természeti környezet megbecsülésére nevelés részfeladat: tanúsítsanak értékóvó magatartást, kapcsolódjanak be a természetvédelmi munkába, felhasználva ehhez a közvetlen környezetükben lévő Hortobágyi Nemzeti Park és az újszentmargitai Tilos erdő természeti szépségét, értékeit, és közelségét. Nemzeti identitás, egészséges magyarságtudat megalapozása, helyi és népi hagyományok ápolása. Részfeladat: elérni tanulóinknál, hogy büszkén vállalják magukat magyarnak, Hajdú- Bihar megyeinek, újszentmargitainak. Tolerancia, a másság elfogadása Integrált nevelés Együttműködésre való nevelés, kooperatív technikák alkalmazása. Eszközeink, programtevékenységünk a nevelő-oktató munka megvalósítása érdekében Munkánkban nagyobb hangsúlyt helyezünk: A nevelésre, ezen belül is a személyiségfejlesztésre, és a közösségfejlesztésre, tevékenykedtetésre. A következő eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk alapelveink, céljaink, feladataink megvalósításához: Legfontosabb a tanítási óra eredményessége. Gyermekközösségünk összetétele igényli a differenciált foglalkozást, és azt, hogy kerüljük az egysíkú óravezetést. A tanítási órán kívül is változatos lehetőségeket, tevékenységeket kínálunk fel számukra. Ezek: Felvételi előkészítő foglalkozás (8. osztály). az egész napos iskolai oktatás A napközis foglalkozás. Felzárkóztató foglalkozás. A tehetséggondozó délutáni programok az úszásoktatás, mint életmentő mozgás a mindennapos testnevelés keretében: 2. évfolyamon, tömbösítve heti 2x2 óra a néptánc oktatás 1. évfolyamon (a mindennapos testnevelés keretében heti 2 óra az alapfokú művészetoktatás támogatása, együttműködés a Balmazújvárosi AMI-val a kézműves alapok elsajátítása, a környezeti nevelés, mint prioritás, Az etnikai nevelés iskolai programja. 13
Szakkörök többféle választási lehetőséggel Osztálykirándulások. Nyári iskolai táborok. A kirándulások, táborok a környezetünkkel szembeni értékóvó magatartás alakítását is szolgálják. Testvériskolai programok bonyolítása. (pályázati, szponzori források esetén, lehetőségeinkhez képest rendezünk találkozót Újszentmargita vagy Korond helyszínnel.) Ugyancsak a környezetvédelemre nevelést erősítik az évről évre megrendezett takarítási akciók. A demokratikus jogok gyakorlását az emberi jogok tiszteletben tartását az iskolai diákönkormányzati munkában élhetik meg. Egészséges életmódra nevelésüket erősítik az országos szervezésű egészségvédelmi programok. Részt veszünk a község Egészségnevelési programjának megvalósításában. Drog prevenciós programokat szervezzük, célunk, hogy a tanuló: ismerje meg a drog veszélyeit szabadideje eltöltéséhez hasznos elfoglaltságot találjon ezért a sportolás lehetőségét kínáljuk fel: kerékpározás, labdajátékok, foci-suli, asztalitenisz, versenyeken való részvétel, nyári úszás-oktatás. játszóházi programokat szervezünk: tantárgyi tanulmányi versenyeken való részvételre ösztönözzük a tanulókat. a cigány tanulókat ösztönözzük arra, és segítjük abban, hogy elérjék az a tanulmányi eredményt, amellyel pályázhatnak tanulmányi ösztöndíjakra. (pl. MACIKA ösztöndíj, Útravaló ösztöndíj program) Kábel TV hirdetéseiben tájékoztatást adunk az iskolában folyó munkáról, eseményekről Pályázatokon való részvételre ösztönözzük a tanulóinkat. Iskolai ünnepélyeink, rendezvényeink megszervezésében számítunk az aktivitásukra. Helyet és időt biztosítunk a hitoktatásnak. Feladat: az egészséges életmódra nevelés feltételeinek a javítása a fentiekben leírtak szerint, valamint a tanítási órán kívüli programok változatosságát folyamatosan biztosítani és aktualizálni, hogy a tanulók érdeklődését ébren tartsa, vonzóak legyenek számukra. 14
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolába belépő tanulók között jelentős neveltségi szintkülönbség van. A nagyobb részt nehéz megélhetési körülmények élő családokból érkező gyerekek szocializációs problémákkal küzdenek. Az ingerszegény környezet, a halmozottan hátrányos helyzet, a negatív társadalmi hatások érvényesülésének veszélyeit hordozza. Ez a helyzet szükségszerűvé teszi a személyiségfejlesztési feladatok kiemelt kezelését. Alapelvünk az, hogy az emberi személyiség nem eleve adott emberi minőség, hanem az emberi tevékenység, öntevékenység, fejlődés, és önfejlődés eredménye. A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, tudatuk, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb ideig végigkísérhetjük személyiségük kibontakozását. 1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel és - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunkban olyan közös gondolkodás szükséges partnereink részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, 15
- egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy a nevelés-oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. Nevelőmunkánk jellemzője, hogy az általános emberképtől haladva ragadja meg az egyedi emberben a személyességet, a személyesség kapcsán pedig a személyiséget. Pedagógiai gyakorlatunknak ugyanis a személyiségfejlesztés, azaz az egyén lehetőségeinek viszonylag teljességre törekvő kiaknázása. A személyiségfejlesztés során igényes, magas színvonalú fejlesztő feladatokkal szembesítjük tanulóinkat, tekintettel az érési folyamataikra, és széles körű, mindent megismerni akaró érdeklődésükre, kíváncsiságukra, széles körben mozgósítható képességpotenciáljukra. Eközben figyelemmel kell lennünk arra, hogy világképüket és énképüket nemcsak a család, nemcsak az iskola, hanem a tömeg-tájékoztatás is alakítja. A tanulási folyamatokat átszövő személyiségfejlesztési feladatok különböző részfolyamatokból tevődnek össze, hiszen a tanulást, a valaminek a megtanulását a gyerek végzi, akinek a szükséglete, érdeklődése, képessége, magatartása, jelleme, identitása, világképe s attitűdje nagyban meghatározza a tanulás sikerét vagy kudarcát. Ezekre kell befolyást gyakorolnia minden pedagógusnak a tanulási folyamatban, amikor a kultúra értékvilágát közvetíti, amikor a kultúra elsajátításában segíti és irányítja tanítványait. A személyiségfejlesztés feladatai pedagógiai gyakorlatunk során Fő céljaink: Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása 16
Pedagógiai gyakorlatunk során a tanuló egyén személyiségének fejlesztése érdekében az alábbi képességeket kiemelt figyelemmel fejlesztjük. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók növekvő aránya miatt fontos, hogy a differenciált és egyéni fejlesztés kerüljön előtérbe iskolánk nevelő-oktató munkájában, s e munka középpontjában a személyiség védelme és fejlesztése kell, hogy álljon. Elsődleges feladat, hogy minden egyes gyermek adottságainak és képességeinek megfelelően a legmagasabb teljesítményt nyújtsa. Fontos feladat, hogy a tanulóink számára biztosítsunk olyan tevékenységeket, melyek valamelyikében minden egyes gyerek megtalálja azt a területet, amelyben sikerélményhez juthat. Iskolánk lehetőséget biztosít a kreatív készségek kibontakoztatására (sport, művészet, kézművesség,tánc, zene stb.). A türelem, a szeretet, az egyéni gondoskodás, s az érvényesülési lehetőségek biztosítása megteremti tanulóink számára, hogy magukénak érezzék iskolájukat. A beiskolázási időszakában nagyon fontos azon információk megszerzése, melyek meghatározzák a gyerek addigi személyiségfejlődését. A problémás esetek korai felismerése ha szükséges, szakemberek közreműködésével - lehetővé teszi a megfelelő korrekciós munka megtervezését és érvényesítését. A kisiskolások különböző kialakult szokásokkal jönnek az iskolába. Az iskola rendje megváltozott életmódot jelent számukra, megtanulnak alkalmazkodni a kötelező szabályokhoz. Illemtudó magatartás társaikkal és a felnőttekkel a normák megalapozása Szokásrend kialakítása, önkiszolgálás, igényesség önmagával és környezetével szemben. Munkafegyelem, kötelességtudat, önművelés igénye. Az együttműködési készségük fejlesztése. A kifejezőkészségnek és kommunikációs képességének gazdagítása. A megismerő tevékenység, az értelmi erők fejlődése befolyásolja a jellemfejlődést és az akarati vonások alakulását. Így tanulóinkat a pontos érzékelés, észlelés, megfigyelés 17
fejlesztésén keresztül juttatjuk a logikus, elemi törvényeken nyugvó fogalmi gondolkodás kialakulásáig. Nevelésünk motívumrendszerét úgy alakítjuk, hogy a személyiség különböző szükségleteiben a személyiségfejlesztés lehetőségeinek fejlesztése álljon. Minden ember egyedi, veleszületett személyiségvonásokkal jön a világra. Ezek a személyiségjegyek a környezet és nevelés hatására változnak, fejlődnek. Az egyén veleszületett személyiségjegyeire kell építeni a személyre szabott fejlesztő munkát. Rendkívül fontos az óvoda-iskola átmenet pedagógiai kezelése az óvodai dokumentáció tanulmányozása a szakmai konzultáció. Az első évfolyamra való beiskolázással összefüggésben szükséges az óvoda-iskola együttműködésének szakmai alapelveit meghatározni, a beiskolázás előzményeit az óvodából történő átlépés folyamatosságát biztosítani. Ez azért fontos, mert a településen csak egy óvoda és általános iskola működik, valamint sok a hátrányos helyzetű gyermek. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepe van a nevelő személyiségének (hiteles példa, modell), a tananyagtartalomnak, a módszernek, a gyakorlatnak, a cselekvésre serkentő motivációknak, a tanár-diák együttműködési készségnek. A személyiségfejlesztés leghangsúlyosabb feladata az érzelmi és értelmi kompetencia, a szociális érzékenység, a közösségi nevelés fejlesztése, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, összességében a pozitív egyéni értékrend megalapozása. A személyiségfejlesztésre vonatkozó feladatainkat az általunk meghatározott pedagógiai alapelvekből és célokból bontjuk le. Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Művelődési Ház és Könyvtárral, a felvételi körzet családsegítő és gyermekjóléti szolgálataival és civil szervezetekkel. 18
1.2.2. Tantestületünk három fő területre osztva fogalmazta meg feladatait, tevékenységét 1.2.2.1. Az értelem kiművelése Azért fordítunk a személyiségfejlesztés e területére nagy gondot, mert az alapelveink, céljaink, feladataink között megfogalmazottak (szilárd alapkészségek, konvertálható tudás, önálló tanulás képessége) megvalósításához ezek nélkülözhetetlenek. Az iskola egész életét úgy alakítjuk, hogy minél több szociális kontaktusra, kötődésre, szociális kommunikációra kínáljon lehetőséget. Legfontosabb, hogy mindenki találjon a kedvére valót az iskolában a tanulás, a játék, a munka terén és minél teljesebben bontakozhasson ki személyisége. A tanulás, tanítás folyamatában a tanulási motívumok kialakítását, fenntartását a személyiségfejlesztés fontos területének érezzük. A sokkomponensű pedagógiai feladatból az alábbiak kialakítására, fejlesztésére törekszünk: Tanulási kötelességtudat Fenntartása érdekében olyan feladatokat tűzünk ki, amelyek elvégezhetők a tanulók számára és azok teljesítését következetesen ellenőrizzük. Tanulási igényszint kialakítása Adottságuknak, képességüknek megfelelő teljesítményt érjenek el. Kétirányú eltérést tapasztalunk: vagy nem nyújtja azt a teljesítményt, amire képes lenne, vagy - ez inkább szülői elvárásként jelenik meg - több, jobb eredményt szeretne, mint amire képes. Tanulási ambíció Erősödjön meg a tanulókban az a tapasztalat, hogy eredményeket elérni, érvényesülni csak teljesítmények árán lehet. Tanulás tanulása Fontos, hogy tanulóink a kor kihívásainak megfelelően az élethosszig tartó tanulásra készülve elsajátítsák a hatékony információfeldolgozás képességét. Kognitív képességek terén fejlesztendő területeink: A megfigyelés és annak lejegyzése. Az írott szöveg átkódolása cselekvéssé (feladatok értelmezése) A méréssel működő értékelési képesség (mértékek ismerete, mértékváltás) Tapasztalati és értelmező nyelvtudás. 19
Eszköze az olvasás, amit egyre inkább mellőznek tanulóink. Beszéd és beszédértés Gyakran előforduló hibák a kialakulatlan beszédtechnika, artikuláció, főként kisiskolás korban; növekszik a dyslexiás gyerekek száma. Emlékezet fejlesztése Olvasás és íráskészség fejlesztése Formalizált kommunikáció: a táblázatok, szótárak, lexikonok, számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők használata a tanulók jövőjét illetően nélkülözhetetlen lesz. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Tanulási módok megalapozása, fejlesztése. Önálló tanulási képességek alakítása. (szövegfeldolgozás rendszeres tanórai gyakorlása) Szociális tanulás (egymástól tanulunk - napközi, felzárkóztató foglalkozások) Tantárgyaink tananyagából, vagy annak részeiből kikeressük azokat a tananyagtartalmakat, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulók maguk végezzenek analízist, és ezeket a tartalmakat a tanulók által szívesen végzett feladatokká alakítjuk. (munkáltatás, tevékenykedtetve nevelés). 1.2.2.2. Segítő életmódra nevelés Fejlesztése érdekében olyan értékrend, légkör kialakítását és megtartását akarjuk, amely az iskolai és az iskolán belül működő kisebb közösségek életében elősegíti az tapasztalatszerzést a tanuló számára, hogy megérezze a kölcsönös megértésnek, együttérzésnek, a segítőkészségnek az előnyeit, és hiányának a hátrányos következményeit. A kötődés, ragaszkodás, egymás elfogadása, hovatartozási hajlam kialakulásának a jó érzését tapasztalják meg tanulóink. Kooperációs készségüket, a csoportban való együttműködés képességét, közös feladatok megoldása, együtt cselekvés által gyakoroljuk. Az iskola életrendünk segítse a szokásrendszer kialakulását, gyarapodását, és gyakorlását. Illemtudás terén a helyzet felismerésnek, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak az udvarias illedelmes, de természetes viselkedés szokásainak kialakítását célozzuk meg. 20
1.2.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges, kulturált lét legyen igényük tanulóinknak. Szeretnénk megláttatni velük, hogy minden ember érdeke, célja a létezés, a testi-lelki egészség, a jó közérzet, szervezetének védelme, fenntartása, a személyiségének fejlődése, karbantartása. A személyes képességek három területének fejlesztésével szeretnénk elérni az egészséges, kulturált életmód alapjainak kialakítását és fenntartását tanulóinknál: önkiszolgáló képességek fejlesztése (testi képességek, önellátási képesség, befogadóképesség, önkifejezési képesség) önvédelmi képesség (egészségvédő, identitásvédő képesség) önreflexív képesség (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség) Ezeket a személyiségfejlesztő nevelési feladatokat az életkori sajátosságoknak megfelelően ki-ki a maga tantárgyában, munkaterületén tanítási órán és tanítási órán kívüli tevékenységek során oldja meg. Az iskola tevékenységrendszer, a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyerekek fejlődéslélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal. Tudatosan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát, mivel a jó a tanulók egyéni fejlődéséhez mért eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Az alábbi értékeket kívánjuk közvetíteni: egyetemes és magyar kultúrára műveltségi elemeit erkölcsi, etikai értékeket magatartási viselkedési normákat, modelleket. Tanulóink viselkedéskultúráját iskolánk Házirendjében megfogalmazottak szabályozzák, melynek betartására fokozott figyelmet fordítunk. Konkrét tennivalónk, hogy követelményeinek meggyőzéssé, a normák rendszere belátássá, a nevelési folyamat eredményeként szülői házzal együttműködve magatartássá alakuljon tanulónkban. 21
A standard normákra alapozott nevelés minden pedagógus egységes, következetes nevelési eljárásokkal végzett permanens tevékenysége, amely áthatja az iskola összes tevékenységi területét. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Bevezetés A iskolai egészség fejlesztést és az új köznevelési törvény, a megújuló NAT elősegíti és elvárja. Az ehhez szükséges törvényi jogszabályi hátteret a 2011.évi CXC. törvényben jogerőre emelte. E törvény 27. (11.) és a 97. (6) bekezdése tartalmazza a mindennapos, azaz a heti 5 órai testnevelést minden évfolyam részére. Ennek megvalósulása felmenő rendszerben 2012 szeptemberében 1. és az 5. évfolyamon már megkezdődött. Intézményünk egészségnevelési alapelvei: ismeret átadás és attitűd kialakítása a megelőzés céljait szolgálja helyes cselekedetekre és magatartásformákra indítson. öntevékenységre ösztönözzön tervszerű szervezett és rendszeres tevékenység legyen terjedjen ki az iskola minden tanulójára és felnőtt dolgozóira, valamint a szülők bevonására is Iskolai egészségfejlesztési programunk a korszerű egészség nevelésre valamint az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik az egészséges táplálkozás a szabadidő aktív eltöltése a mindennapos testmozgás a személyi higiénia az egészséges biztonságos környezet kialakítása az egészség károsító magatartásformák elkerülése a járvány ügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Tanórákon: Alsó tagozaton: környezet ismeret, testnevelés, technika tanórák keretén belül. Felső tagozaton: természetismeret biológia egészség tan technika és életvitel testnevelés, osztályfőnöki órák keretén belül. Projekt napok egészség projekt nap, őszi termés projektnap 22
Tanórán kívül: Tömeg sport, kirándulások Jövőkép - hosszú távú célok Iskolai egészség fejlesztésünkkel ahhoz járulunk hozzá, hogy tanulóink kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó,egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolai pedagógiai rendszerébe összes tevékenységbe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak önmagunk ismerete, lelki egészség védelem egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága személyi higiénia stressz helyzetek kezelése baleset megelőzés, veszélyek felismerése káros szenvedélyek negatív kortárs csoportok ellensúlyozása környezetvédelem Az egészség fejlesztésben a képzett pedagógusoknak támaszkodniuk kell az osztályfőnökök az iskolai védőnői szolgálat szoros együtt működésére a szaktanárok és munkaközösség vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető mentálhigiénés pedagógus iskolaorvos, védőnő diákönkormányzatot segítő pedagógus 23
gyermek és ifjúságvédelmi felelősök napközis nevelők Egészség nevelési program ellenőrzése, értékelése : A hatékony és következetes egészségnevelés megvalósításához konkrét feladatok tevékenységek sikeres végrehajtása szükséges. Az alsó és felső tagozatban folyó munkák és acélok megvalósításának feltétele a helyzet elemzés. Kiépítünk egy olyan monitor rendszert mely lehetőséget teremt az egészség fejlesztés folyamatos nyomon követésére a szükséges korrekciók megtételére. Kérdőíves formában, valamennyi tanulónkat bevonva helyzetelemzést végzünk, amelynek kapcsán osztályfőnökök korosztályokra és nemekre lebontva megtudhatják, hogy hol és hogyan állunk mit tettünk és mit kell tennünk. A kérdőív 8 témakört foglal magába : Tanulók adatai, napirendje Iskolával való kapcsolatuk Közérzet, egészségi állapot önminősítés Tanuló önmagával és másokkal való kapcsolata Egészséget befolyásoló magatartás / dohányzás, alkohol, drog) Mozgás szabadidő Étkezési szokások Környezeti nevelés környezetvédelem További feladataink: A megvalósításhoz nagyfokú rendszeres együttműködésre van szükség az iskola orvossal, védőnővel, Gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, a szülőkkel. Legfontosabb feladatunk tanulóink felé a reális önértékelés elfogadtatása. Agresszív antiszociális magaratási formák csökkentése. Internetezés virtuális világ okozta személyiség torzulásokra figyelem felhívása. Más hasznos szabadidős tevékenységek felkínálása bemutatása. / udvari pin- pong, iskolai dísznövény kert gondozása, természetjáró szakkör indítása horgász szakkör indítása / Iskolai kis közösségek összetartó erejének növelése, kis közösségi terek kialakítása az iskolaudvaron/ filagória, játszótér kicsiknek/ kosárlabda pálya felfestése, röplabdázó terület kialakítása / 24
1.3.1.Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása: Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása tanítási órákon belül / osztályfőnöki biológia egészségtan és testnevelés órákon és délután szakköri foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - megismertetni a környezet elsősorban a háztartás az iskola és a közlekedés a veszélyes anyagok testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. - felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzősére, kezelésére. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának formái: Szervezetten: Alsó tagozaton környezetismeret óra keretén belül : Mi az elsősegély? Mit jelent elsősegélynyújtónak lenni Az elsősegély nyújtó kötelességei Telefonálás segítségért Sebek fajtái- sebfedések Vérzés fajtái- vérzés csillapító eljárások Tennivalók: láz fejfájás fülfájás hasmenés és hányás ájulás enyhe égés orrvérzés rovarcsípés esetén 25
Felső tagozaton szervezetten: biológia testnevelés- egészségtan osztályfőnöki órákon elsősegélynyújtó szakkörön Elsősegély készlet Elsősegély vészhelyzetben Sérült állapotának felmérése eszmélet ellenőrzése légutak feltárása légzés ellenőrzése Stabil oldal fekvés Újra élesztés ABC-je Rautek féle műfogás Csont és ízület és izom sérülései Könnyebb sérülések A beteg mozgatása Sebkötözés A beteg szállítása Rángó görcs Idegen test eltávolítása Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának számon kérése : Szaktanár osztályfőnök által összeállított elméleti és gyakorlati feladatok lapján Szakkörön: Tanfolyamot lezáró írásbeli teszt és gyakorlati feladatok alapján. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés: a már meglévő közösségek fejlesztése: - közös érdek - közös cél - közös értékrend - közös tudat alapján A közösségek fejlődését befolyásolják a környezeti tényezők, az életkori sajátosságok és a közösségi tapasztalatok. Fontos nevelőerejük kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. 26
Cél:- a tanulókból váljanak a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait, technikáit eredményesen elsajátító, alkalmazni tudó állampolgárok. - a közösség segítse az egyének fejlődését - képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségfejlesztés szintén igen szerteágazó terület. Magában foglalja a csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való együttműködési, kötődési, közösségi képességeket, az érdekérvényesítő képességet, a vezetési, versengési képességeket is. A személyiségfejlesztés iskolai közösségben történik. Területei: - tanítási órák - egyéb iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások, sportfoglalkozások, szakkörök) - diákönkormányzat - szabadidős tevékenység Az iskolai nevelő-oktató munka tehát nemcsak az egyén önmagához mért fejlesztését, helyes önértékelését foglalja magában, hanem a közösséghez való viszonyának fejlesztését, a sikerek és kudarcok közös feldolgozását, a motivációs bázis újabb és újabb közösségi élménnyel történő állandósítását is. A tanulók a képzés során elsajátítják a közösségi élethez szükséges együttműködési (egymásrautaltság, mások elfogadása, kapcsolatteremtési képesség, szereptől függő alá-fölé rendelési viszony, egy mindenkiért, mindenki egyért ) kompetenciákat. A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások 27
produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. 1.4.1. Közösségfejlesztés alapelvei Olyan iskolai közösséget szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanár egyaránt. 1.4.1.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egyes évfolyamokon lévő azonos életkorú csoportok működtetése közösségi élményeken keresztül valósul meg. E területen megvalósuló személyiségfejlesztésünk az iskola egész területét átfogja. A csoporthoz tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza, és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások,kirándulások, és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok, és az értékek tiszteletére és megbecsülésére, védelmére neveljük tanulóinkat. 1.4.1.2. Az osztályközösség Az egy osztályba járó tanulók alkotják. Pedagógus vezetője az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg. 1.4.1.3. A diákönkormányzat Az iskolában a diákság legfontosabb érdekképviseleti fóruma az Iskolai Diákönkormányzat. Alulról építkező szervezet, melynek tevékenységét megbízott tanár segíti. Munkáját a Szervezeti és Működési Alapszabályzat alapján végzi, melyet a tantestület elfogadott és jóváhagyott. Folyamatos kapcsolatban van az iskola vezetőségével. Szervezi és irányítja az iskolai diákélet eseményeit, szabadidős programokat kínál a diákoknak. A DÖK az iskola tanórán kívüli megmozdulásainak, az iskolai diákélet eseményeinek a koordinálója. A demokrácia tanulásának és 28
gyakorlásának a tanulók önszervezett fórumai adhatnak teret. Az iskola összes tanulója beletartozik, így joga és feladata a véleményalkotás a diákokat érintő ügyekben, döntési jogköreivel is élnie kell. Fontosnak tartandó, hogy a tanulók saját maguk közül választott diák önkormányzati (DÖK) képviselőkön keresztül már gyakorolhatják a közéletiséget, és érdekképviseletet A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja és őrzi, folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. 1.4.1.4. Iskolatörténeti hagyományok A tanulóközösség által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport programok szervezésében és lebonyolításában. Célunk megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai: Megemlékezés iskolánk névadójáról, Hunyadi Mátyásról. Elsősök köszöntése a tanévnyitó ünnepségen. Ballagási ünnepség. Az iskolán belüli tanulói közösségek: osztályközösségek napközis csoport szakkörök sportkör, diákönkormányzat hitoktatásban résztvevők köre 29
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Céljai Feladat Tevékenység Felelős Sikerkritérium Tanulóink A közösségi Társas kapcsolatok Osztályfőnökök Tanulóink legyenek együttműködés normáinak Magyar, történelem, mindennapi nyitottak, szabályainak elsajátítása ének tantárgyakat életében jelen van toleránsak elsajátíttatása Más népek tanító nevelők az együttműködés Különböző kultúrájának Ember- és képessége szokások, megismerése társadalomismeret A beteg, sérült, életmódok, Cigány népismeret modult tanító nevelő fogyatékos kultúrák oktatása embertársaik iránt megismertetése segítőkész magatartás alakul ki tanulóinkban. Megfelelő kapcsolat a magyar és a cigány kisebbséghez tartozó tanulók Problémameg oldó képességük fejlesztésével alkalmassá tenni tanulóinkat az esetleges kudarcok feldolgozására Harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel Kommunikációs képességek fejlesztése. kifejezés fejlesztése és Pozitív értékrend kialakítása. Jog és kötelesség ismerete. Nemzeti kultúránk rétékeinek megismerése. Személyes tapasztalatok szerzése az együttműködés, a környezeti konfliktus közös kezelése és megoldása terén. ismeret- Önálló szerzés, véleményformálás Egészséges életmód, lásd: Egészségnevelési program. Biztonságos élet, lásd: környezetnevelési program Szűkebb környezet természeti értékeink, hagyományaink ápolása, értékeink megőrzése. Tantárgyak oktatói DÖK munkáját segítő tanár között Kialakul tanulóinkban a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének és megvédésének képessége. Kulturált kommunikáció Egészségtan modult Érdeklődés, tanító nevelő aktivitás alakul ki Természet-ismeret tanulóinkban a tantárgyat tanító téma iránt. nevelő Pozitív viszony KRESZ ismeretek kialakulása ezen oktatása: értékekhez. osztályfőnökök DÖK munkáját segítő nevelő 30