A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/990/2009. TERVEZET a vizek többletébıl eredı kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályokról szóló Korm. rendeletrıl (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. szeptember készítette: látta: jóváhagyta: Göncz Benedek Láng István Ágoston Kóthay László goncz@mail.kvvm.hu, 457-3371 lang@mail.kvvm.hu, 457-3365 szakállamtitkár dr. Kéri Szilvia dr. Szüts Korinna keri@mail.kvvm.hu, 457-3300/239 szuts@mail.kvvm.hu, 457-3558 dr. Erdey György dr. Véhmann Katalin dr. Gosztonyi Ádám szakállamtitkár vehmann@mail.kvvm.hu, 457-3332 gosztonyi@mail.kvvm.hu, 457-3390
E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet idıpontja: 2009. augusztus 14. 2009. szeptember 11. honlapon való közzététel idıpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet idıpontja: 2009. október 29. kormányülés idıpontja 2009. november 4.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 3 2. Az egyeztetésben részt vevık 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezık intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt EÜM FVM NFGM HM KHEM KÜM OKM ÖM SZMM Állampolgári jogok országgyőlési biztosa Jövı nemzedékek országgyőlési biztosa 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Magyar Hidrológiai Társaság Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Magyar Mérnöki Kamara Megyei Önkormányzatok nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 4 Országos Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Jegyzık Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 5 1. Az elıterjesztés célja V E Z E T İ I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1.A kormány-elıterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A világos és egyértelmő jogi szabályozás megteremtése által az érintett lakosság és a gazdaság szereplıi számára tájékoztatás nyújtása az árvízi, illetve a belvízi elöntés lehetséges veszélyérıl és annak lehetséges kockázatáról a legkésıbb 2015. december 22.-ig elkészülı árvízi és belvízi kockázatkezelési terveken keresztül. 1.2.A kormány-elıterjesztés szükségességének okai A kormányrendelet az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 26-án hatályba lépett, az árvízi kockázatok értékelésérıl és kezelésérıl szóló 2007/60/EK irányelvnek (a továbbiakban: EK irányelv) való megfelelést szolgálja. A kormányrendelet megalkotására a felhatalmazást a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek (a továbbiakban: Vgtv.) a 2008. évi XCI. módosító törvénnyel beépített 45. (7) bekezdésének q) pontja adja meg. Az EK irányelv magyar jogrendszerbe történı átültetésének határideje 2009. november 26. 1.3.Az elıterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat meglévı közfeladat hatékonyabb ellátására irányul, amely az árvízi és belvízi elöntéssel veszélyeztetett területek meghatározását tőzte ki célul annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára történı hozzáférés biztosításával elıre tervezhetıvé váljanak a veszélyeztetett területeken a a területfelhasználás módjai. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1.jogalkotás A rendelet célja, hogy keretbe foglalja a vizek többletébıl eredı kockázatok felmérése és kezelése érdekében szükséges feladatokat, és meghatározza az árvizek és belvizek emberi egészségre, környezetre, kulturális örökségre és gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következményeinek csökkentése érdekében szükséges intézkedések körét, figyelembe véve a globális éghajlatváltozás kedvezıtlen, valamint az ésszerő és elırelátó terület-felhasználási módoknak a vizek kártételeinek csökkentésére gyakorolt hatásaira. A rendelet hatálya, az elızetes vizek többletébıl eredı kockázatbecslés (a továbbiakban: kockázatbecslés), az árvízi és belvízi veszély- és kockázati térképek (továbbiakban: veszély- és kockázati térképek), valamint az árvízi és belvízi kockázatkezelési tervek (a továbbiakban: kockázatkezelési tervek) készítésére, és az abban meghatározott feladatokat végzıkre terjed ki. Az elızetes kockázatbecslés alapján lehatárolásra kerülnek azok a területek, amelyekre vonatkozóan lehetséges jelentıs a vizek többletébıl eredı kockázat áll fenn, illetve elıfordulása valószínősíthetı. Ennek a határideje 2011. december 22. Ezt követıen kerül sor a veszély- és kockázati térképek készítéséhez szükséges tervezési egységek meghatározására.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 6 A veszély- és kockázati térképek feltüntetik azokat a földrajzi területeket, amelyek elöntéssel veszélyeztetettek, illetve az elöntéssel kapcsolatos lehetséges káros következményeket megadott szempontok szerint. A veszély- és kockázati térképek elkészítésének határideje 2013. december 22. A veszélyeztetettség és a lehetséges kockázatok, mint információk birtokában határozhatóak meg az árvízi és belvízi kockázatkezelési célkitőzések. A célkitőzésekre vonatkozó javaslat megtétele, mint feladat, nagymértékben területrendezési és településfejlesztési hatáskörbe tartozik, amely ágazatok jogszabályai jelenleg is tartalmaznak megelızı jellegő rendelkezéseket (például az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvényben meghatározott rendszeresen belvízjárta terület övezet, és a nagyvízi meder övezet és a vonatkozó beépítési tilalom, vagy az épített környezet védelmérıl és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, amely szerint a településszerkezeti terven fel kell tüntetni a terület felhasználást veszélyeztetı, illetıleg az arra kiható tényezıket, többek között az árvíz és a belvíz veszélyeztetettséget). Fentiek alapján, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium illetékes szakértıivel folytatott egyeztetés eredményeképpen a kormányrendelet az árvízi és belvízi kockázatkezelési célkitőzésekre irányuló döntést az Országgyőlés az Országos Területfejlesztési Koncepció keretében hozza meg. A kockázatkezelési tervek elkészítésének határideje 2015. december 22. A kockázatkezelési tervek az árvízi és belvízi kockázatkezelési célkitőzéseket szolgáló intézkedéseket állapítanak meg. Mivel az EK irányelv a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv, VKI) lányirányelve, a kockázatkezelési tervek összefüggésben vannak a vízgyőjtı-gazdálkodási tervekkel. A 2000. évben született meg a VKI, amelynek fı célkitőzése a vizek jó állapotának elérése. A 2000. év után bekövetkezett nagyobb árvizek következtében került sor az EK irányelv kidolgozására, amely nem a vizek minıségére, hanem annak mennyiségi paramétereire koncentrál. Ezért a kormányrendelet az EK irányelvnek megfelelıen rendelkezik arról, hogy az elsı kockázatkezelési tervek kidolgozását, illetve azok késıbbi felülvizsgálatait a vízgyőjtıgazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani. Hasonlóan a vízgyőjtıgazdálkodási tervek elkészítéséhez, a kockázatkezelési tervek készítése során biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre megismerhesse és véleményezhesse. Kiindulva az EK irányelv árvíz fogalom meghatározásából, mely valamennyi természetes eredető elöntésre kiterjed, valamint az EK irányelv 6. cikk (7) bekezdésbıl, mely alapján a talajvízbıl származó elöntés ( föld árja ) is az EK irányelv tárgyi hatálya alá esik, a kormányrendelet a belvízi elöntés térképezése, és kockázatkezelési tervezése iránt is intézkedik. Az EK irányelv által használt árvíz fogalom nem teljesen illeszthetı bele a magyar vízügyi szakma és vízügyi ágazati jogrendszer árvíz fogalomhasználatába, melynek oka, hogy az EK irányelv flood fogalma egyaránt magában foglalja a magyar árvíz és belvíz fogalmakat, nem téve különbséget közöttük. A kormányrendelet az értelmezı rendelkezések között az árvíz és belvíz fogalmát oly módon definiálja, hogy mindkét fogalom külön-külön kerül meghatározásra, és a Vgtv. által használatos, 150 éves szakmai múltra visszatekintı klasszikus árvíz fogalmat alkalmazza. Az árvízbıl és a belvízbıl eredı kockázatot a normaszöveg a vizek többletébıl eredı kockázatként definiálja. A elızetes kockázatbecslés és a kockázatkezelési tervek tartalmi elıírásai kettıs léptékben történı gondolkodást, probléma feltárást és kezelést igényelnek: a vízgyőjtıszintő folyamatokét, valamint az ártéri öblözet szintőekét. Teljes vízgyőjtıben való gondolkodás szükséges a vizek többletébıl eredı kockázatok hatékony kezeléséhez; ugyanis a csapadék lefolyás és összegyülekezés lassítása,
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 7 az elırejelzés és riasztás fejlesztése is elısegíti az árvíz által fenyegetett területeken a kockázatok csökkentését. A kockázatkezelési terveket a Duna nemzetközi vízgyőjtıkerület nemzetközi részvízgyőjtıire, hazai és nemzetközi együttmőködés keretében egységes módszerek alapján, egységes tartalmi és formai követelmények szerint kell elkészíteni. A kormányrendelet a következı jogszabályokhoz kapcsolódik: -a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez, -a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez, -a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelemrıl szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelethez, -az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelethez. 2.2.egyéb intézkedés Nincsen. 2.3.alternatívák Mivel Európai Uniós kötelezettség az EK irányelv átvétele 2009. november 26-ig, ezért a választott megoldással szemben alternatíva nem merült fel. A 2007. november 26-án hatályba lépett EK irányelv átültetése érdekében az Árvízi Kockázati Konzorcium (ÁKK) 2008-ban nyújtotta be elsı pályázatát a Környezet- és Energia Operatív Program keretében, melynek tárgya a kormányrendeletben szereplı veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítésének metodikai megalapozása. A sikeres pályázat alapján az ÁKK 2010. április 30-i határidıvel készíti a metodikai projektet. Tehát e kormányrendelet az EK irányelvet teljes mértékben implementálja a magyar jogrendszerbe 2009. november 26-ig, de a metodika alapján elıállított részletszabályokat a kormányrendelet jövı évi módosítása során tudjuk kodifikálni. 3. Kormányprogramhoz való viszony A szabályozásnak a kormányprogramhoz nincs közvetlen kapcsolódása. 4. Elızmények, kapcsolódások Nincsenek. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai a) a tervezettel átültetett, illetve végrehajtott uniós jogi aktusok felsorolása (cím, átültetési/végrehajtási határidı):
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 8 Európai Parlament és a Tanács 2007. november 26-án hatályba lépett, az árvízi kockázatok értékelésérıl és kezelésérıl szóló 2007/60/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Átültetési határidı 2009. november 26. b) egyéb kapcsolódó, releváns uniós jogi aktusoknak, ill. az alapszerzıdések érintett rendelkezéseinek felsorolása: A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelv, Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv, A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenırzésérıl szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv, A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. 5.2.Elızetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nincsen ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. A kormányrendelet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. 6. Országgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk - 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidın belül észrevétel tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek. 8. Vitás kérdések - 9. Az elıterjesztés kommunikációja Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja? Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? Nem.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 9 Az elıterjesztı részérıl nyilatkozni fog: - Következik-e kommunikációs kényszer a döntésbıl? Részletes kommunikációs terv:
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 10 I. A végrehajtás feltételei H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek rendelkezésre állnak, annak elfogadása a KvVM részérıl többlet költségvetési igényt nem keletkeztet. A kormányrendelet következtében ellátandó feladatok fenntartható finanszírozásához a Környezetés Energia Operatív Program 2.5.0-B számú konstrukciója járul hozzá. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsıdleges, célzott hatások Az árvízi és belvízi elöntés által veszélyeztetett területeken élı lakosság, illetve a területfelhasználási módok elöntési kockázata csökkenthetı a tervek végrehajtásával. A veszély- és kockázati térképek nyilvánossága ugyanakkor értékmódosulásokat eredményezhet az ingatlanpiacon. 2. Másodlagos hatások A kifejezetten szándékolt társadalmi hatásokon kívül az elıterjesztésnek nincs más jelentıs pozitív vagy negatív hatása valamely társadalmi csoport jövedelmi helyzetére. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az elıterjesztésnek a vállalkozások pénzügyi terheire nincs hatása. b) A háztartások pénzügyi terhei Az elıterjesztésnek a háztartások pénzügyi terheire nincs hatása. c) Az elıterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az elıterjesztésnek nincs ilyen jellegő hatása. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek A Környezet- és Energia Operatív Program 2.5.0-B intézkedésére a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a 12 KÖVIZIG alkotta Árvízi Kockázati Konzorcium (ÁKK) 2008-ban nyújtotta be elsı pályázatát, melynek tárgya a kormányrendeletben szereplı veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítésének metodikai megalapozása. A sikeres pályázat alapján az ÁKK 2010. április 30-i határidıvel készíti a metodikai projektet. A metodika szerint 2013. végéig kell elkészíteni a térképeket és 2015. végéig a terveket. A metodika alapján lehet csak elızetes becsléseket adni a várható társadalmi költségekre. A részletes elemzéseket a tervek fogják tartalmazni.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 11 e) Az elıterjesztés adminisztratív terhei A várható adminisztratív terhek elızetesen csak a 2010. április 30-ig elkészülı metodika, részletesen a 2015. december 22.-ig elkészülı árvízi és belvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása alapján becsülhetık. IV. Költségvetési hatások Az elıterjesztés költségvetési hatással nem jár. Az EK irányelvben és annak alapján jelen kormányrendeletben elıírt feladatok végrehajtása költségvetési források felhasználását nem teszik szükségessé, fedezetet a Környezet és Energia Operatív Program 2.5.0.B intézkedése tartalmaz, amely a kedvezményezettek részére sikeres pályázat esetén hozzáférhetı. V. Egészségügyi hatások Az elıterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek. VI. Környezeti hatások Az elıterjesztésnek közvetlen környezeti hatásai nincsenek. Az EK irányelvnek, és ezáltal a kormányrendeletnek a fı célja az emberi élet és vagyon, valamint elsısorban az épített környezet védelme az elöntésekkel szemben.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 12 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vizek többletébıl eredı kockázattal érintett területek meghatározására, veszély és kockázati térkép valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletrıl szóló elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés mellékletében szereplı tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 13 Melléklet a KvVM/KJKF/990/2009. számú munkaanyaghoz A Kormány /2009. ( ) Korm. rendelete a vizek többletébıl eredı kockázattal érintett területek meghatározására, veszély- és kockázati térkép, valamint kockázatkezelési terv készítésére, tartalmára vonatkozó szabályokról A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a vizek többletébıl eredı kockázat elızetes becslése (a továbbiakban: elızetes kockázatbecslés), b) az árvízi és belvízi veszély- és kockázati térképek (a továbbiakban: veszély- és kockázati térképek), valamint c) az árvízi és belvízi kockázatkezelési tervek (a továbbiakban: kockázatkezelési tervek) készítésére, egyeztetésére, nyilvánosságra hozatalára. (2) E rendelet alkalmazásában: a) árvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a folyókból vagy kis vízfolyásokból származó ideiglenes víz alá kerülése (elöntése); b) belvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a talajvízbıl származó vagy a csapadékvízbıl összegyülekezı víz alá kerülése (elöntése); c) vizek többletébıl eredı kockázat: az árvízi, belvízi esemény valószínőségének és az árvízi, belvízi esemény által az emberi egészségben, emberi javakban, a környezetben, a kulturális örökségben és a gazdaság vonatkozásában okozott lehetséges káros következményeknek az együttese; d) nem szerkezeti jellegő intézkedések: azok a beavatkozások, módszerek, eljárások, szabályok, amelyek az árvizek károkozása elleni védelmet és védekezést létesítmények nélkül segítik, így különösen: védelmi szervezet, elırejelzés, fenntartás, jogszabályok, védelmi- és lokalizációs tervek, hírközlés, adatátvitel. 2. (1) Az elızetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek elkészítésérıl a vízgazdálkodásért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok útján az önkormányzati ügyekért, az egészségügyért, a területfejlesztésért és területrendezésért, az építésügyért, a gazdaságpolitikáért, a közlekedésért, a hírközlésért, a földmővelési ügyekért, a vidékfejlesztésért és a honvédelemért felelıs miniszterek (a
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 14 továbbiakban: érintett miniszterek), valamint az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával. (2) Az elızetes kockázatbecslés, valamint a veszély- és kockázati térképek elkészítéséhez szükséges adatokat az érintett miniszterek kötelesek a miniszter rendelkezésére bocsátani. Elızetes kockázatbecslés 3. (1) A vizek többletébıl eredı kockázattal érintett terület lehatárolására elızetes kockázatbecslést kell készíteni a rendelkezésre álló vagy könnyen levezethetı információk (például hosszú távú fejleményekrıl, így különösen az éghajlatváltozásnak az árvíz és belvíz elıfordulására gyakorolt hatásáról szóló tanulmányok) alapján. (2) A elızetes kockázatbecslést a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott részvízgyőjtıkre kell elkészíteni. (3) Az elızetes kockázatbecslés tartalmazza a) a folyó vízgyőjtı kerületének megfelelı méretarányú térképét, amely ábrázolja a vízgyőjtık és a részvízgyőjtık határait, a domborzatot és az országos területrendezési és építési követelményekrıl szóló kormányrendelet szerinti területhasználatot; b) a múltban bekövetkezett azon árvíz és belvíz leírását, amelynek jelentıs káros hatásai voltak az emberi egészségre, emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és amelyek vonatkozásában továbbra is fennáll a jövıbeni hasonló elıfordulás valószínősége, beleértve az elöntés mértékének és terjedési útvonalainak leírását, valamint az okozott káros hatások értékelését; c) a múltban bekövetkezett azon jelentıs árvíz és belvíz leírását, amely jövıbeli elıfordulása esetében annak jelentıs káros következményei az idıközben bekövetkezett változások miatt elıreláthatóak; d) az ismert ártéri és belvízi öblözetek, valamint a kis vízfolyások árvizei által veszélyeztetett területek és a védelmi szakaszok meghatározását. (4) Az elızetes kockázatbecslés alapján meg kell határozni azokat a területeket (tervezési egységek), amelyek vonatkozásában a vizek többletébıl eredı jelentıs kockázat áll fenn, illetve ezek elıfordulása valószínősíthetı. Veszély- és kockázati térkép készítése 4. (1) A 3. (4) bekezdésben meghatározott területekre veszély- és kockázati térképet kell készíteni. (2) A veszélytérképen azokat a földrajzi területeket kell feltüntetni, amelyeket elönthet: a) az alacsony valószínőségő árvíz vagy szélsıséges események bekövetkezése során elıforduló árvíz;
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 15 b) a közepes valószínőségő árvíz (a valószínő visszatérési idı legalább 100 év); c) a nagy valószínőségő árvíz. (3) A veszélytérképen fel kell tüntetni azokat a földrajzi területeket, amelyeket a helyi viszonyok alapján meghatározott valószínőségő belvíz elönthet. (4) A veszélytérképen a (2) bekezdés szerinti esetekben fel kell tüntetni a) az elöntés mértékét (az elöntött terület nagysága); b) vízmélységeket vagy vízszinteket; c) az áramlási sebességet vagy a vonatkozó vízhozamot. 5. (1) A kockázati térképen fel kell tüntetni a 4. (2)-(3) bekezdés szerinti árvíz és belvíz okozta lehetséges káros következményeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti következményeket a) a potenciálisan érintett lakosok becsült száma; b) a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa, az országos területrendezési és építési követelményekrıl szóló kormányrendelet szerinti terület felhasználási egysége; c) azokat az egységes környezethasználati engedélyköteles létesítményeket, amelyek árvíz esetén környezetszennyezést okozhatnak, d) az érintett, a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint védelem alatt álló területek; e) az adott területen elıforduló egyéb kockázatra vonatkozó információ figyelembe vételével kell meghatározni. 6. (1) A veszély- és kockázati térképen a 4-5. -nak megfelelıen feltüntetett információknak összhangban kell lenniük a miniszter által a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint az Európai Bizottságnak nyújtott bejelentéssel, tájékoztatással, illetve jelentéssel. (2) A veszély- és kockázati térkép kidolgozását és a 12. szerinti felülvizsgálatot a vízgyőjtıgazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és a vízgyőjtıgazdálkodási tervek felülvizsgálata során a veszély- és kockázati térképen feltüntetett információkat figyelembe kell venni. Kockázatkezelési célok megállapítása 7. (1) A 3. (4) bekezdése szerint meghatározott területek tekintetében a veszély- és kockázati térképek alapján kockázatkezelési célkitőzéseket kell megállapítani az árvíznek és a belvíznek
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 16 az emberi egészségre, az emberi javakra, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint amennyiben indokolt a nem szerkezeti jellegő intézkedésekre és az árvíz és belvíz valószínőségének csökkentésére összpontosítva. (2) A kockázatkezelési célkitőzésekre vonatkozó javaslatot a mőködési területe szerint érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság készíti el az érintett miniszterek irányítása, felügyelete alatt álló közigazgatási szervek bevonásával, és gondoskodik a Területi Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzésérıl. (3) A kockázatkezelési célkitőzések meghatározására a Kormány az Országos Területfejlesztési Koncepció elıterjesztése keretében tesz javaslatot az Országgyőlésnek. A kockázatkezelési tervek 8. (1) A veszély- és kockázati térképek alapján a 3. (4) bekezdésében meghatározott területekre kockázatkezelési terveket, valamint az ország teljes területére egységes, az összes tervezési egységre elkészített kockázatkezelési tervet tartalmazó országos kockázatkezelési tervet kell készíteni az 1. számú melléklet I-II. pontjaiban meghatározott tartalommal. (2) A kockázatkezelési tervet a) a költségeknek és hasznoknak, b) az elöntés mértékének, c) az árvízterjedési útvonalnak, d) az árvíz-visszatartási képességgel rendelkezı területeknek (például természetes árterek), e) a vízgyőjtı-gazdálkodási tervben meghatározott környezetvédelmi célkitőzéseknek, f) a hajózásnak és a kikötıi infrastruktúrának, g) a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területfejlesztés, valamint a természetvédelem követelményeinek és h) a vízgyőjtı vagy részvízgyőjtı jellemzıinek figyelembe vételével kell elkészíteni. (3) A kockázatkezelési tervek a vizek többletébıl eredı kockázat kezelésének minden szempontjára kiterjednek, így különösen a) a megelızésre - beleértve a mértékadó árvízi elıírásoknak az éghajlatváltozás figyelembe vételével és a rendelkezésre álló, költséghaszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján történı korszerősítését, meghatározását, valamint a fenntartható területhasználati gyakorlatok támogatását, azaz a vízgyőjtın a vizek visszatartását, a potenciális ártereken a kárkockázatot csökkentı területhasználat elımozdítását -; b) a védelemre - beleértve az árvízvisszatartás javítását, a védelmi létesítmények indokolt fejlesztését, azok fenntartását, valamint egyes területek árvizek esetén történı ellenırzött elárasztását -; c) a felkészültségre - beleértve, a védekezésre kötelezettek megfelelı információ ellátottságának biztosítását (az árvíz elırejelzés és a korai riasztó rendszerek, védelmi és lokalizációs tervek) és a védelmi szervezetek megszervezésének, képességfejlesztésének
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 17 követelményét, illetve a közvélemény árvízi tudatosságának emelését szolgáló megelızı, felkészítı és valósidejő információk közzétételét. (4) A kockázatkezelési terv nem tartalmazhat az összehangolt intézkedés kivételével olyan intézkedést, amelyek kiterjedésénél és hatásánál fogva jelentısen növeli a vizek többletébıl eredı kockázatot az ugyanazon vízgyőjtıbe vagy részvízgyőjtıbe tartozó alvízi vagy felvízi ártéri öblözetekben. 9. (1) A kockázatkezelési célkitőzéseknek és terveknek összhangban kell lenniük a vízgyőjtıgazdálkodás egyes szabályairól szóló jogszabály szerint megvalósuló környezeti célkitőzésekkel és a vízgyőjtı-gazdálkodási tervekkel. (2) A vízhasználatra és területfejlesztésre vonatkozó koncepciók, területrendezési és településrendezési tervek kidolgozása során figyelembe kell venni a vizek többletébıl eredı kockázatot. (3) A kockázatkezelési terveket a (2) bekezdés szerinti koncepciók és tervek figyelembe vételével kell elkészíteni. (4) A kockázatkezelési terveket a vizek többletébıl eredı kockázat kezelésének területén rendelkezésre álló, költség-haszon elemzéssel alátámasztott legjobb gyakorlat és legjobb technológiák alapján kell elkészíteni. 10. (1) A kockázatkezelési tervet a) a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság a 3. (4) bekezdésében meghatározott területekre, a területfejlesztésért és építésügyért, és a vidékfejlesztésért felelıs miniszter által meghatározott szervezetek közremőködésével, b) a miniszter az országos teljes területére a területfejlesztésért és építésügyért és a vidékfejlesztésért felelıs miniszter közremőködésével készíti el a 7. (4) bekezdésében meghatározott célkitőzéseknek megfelelıen. (2) A kockázatkezelési terv készítése során gondoskodni kell az a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti terv esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanács, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti terv esetében az Országos Vízgazdálkodási Tanács véleményének beszerzésérıl. Nemzetközi együttmőködés 11. (1) Az elızetes kockázatbecslést, a tervezési egységeknek a 3. (4) bekezdés szerinti meghatározását, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 18 készítését a Duna nemzetközi vízgyőjtı kerületnek az 2. számú mellékletben meghatározott részvízgyőjtıi tekintetében az 2. számú mellékletben meghatározott érintett országok hatáskörrel rendelkezı szerveivel történı folyamatos információcsere mellett összehangolva kell elvégezni. (2) A kockázatkezelés tervezése során nem lehet olyan intézkedést megállapítani, amely növeli az árvíz és belvíz kockázatát a szomszédos országban, kivéve a közös megegyezés alapján történı összehangolt intézkedést. Felülvizsgálat 12. (1) Az elızetes kockázatbecslést, valamint a veszély- és kockázati térképeket legalább hatévente felül kell vizsgálni. (2) A kockázatkezelési tervet legalább hatévente felül kell vizsgálni a 1. számú melléklet III. pontjában meghatározottak szerint. (3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti felülvizsgálatok során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás árvizek elıfordulására gyakorolt hatását. A nyilvánosság tájékoztatása és jelentéstételi kötelezettség 13. (1) Az elızetes kockázatbecslést, a veszély- és kockázati térképet és a kockázatkezelési tervet a nyilvánosság számára elérhetıvé kell tenni a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. (2) A kockázatkezelési terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztetı fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre megismerje és véleményezhesse. (3) Az elızetes kockázatbecslés, a veszély- és kockázati térképek és a kockázatkezelési tervek Európai Bizottság számára történı megküldésérıl az elkészítésüket illetve felülvizsgálatukat követı három hónapon belül a miniszter gondoskodik. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet kihirdetését követı 15. napon lép hatályba. (2) Az elızetes kockázatbecslést 2011. december 22-ig, annak elsı felülvizsgálatát 2018. december 22-ig kell elvégezni.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 19 (3) A veszély- és kockázati térképeket 2013. december 22-ig el kell készíteni, és azok elsı felülvizsgálatát 2019. december 22-ig kell elvégezni. (4) A kockázatkezelési tervet 2015. december 22-ig kell elkészíteni, és elsı felülvizsgálatát 2021. december 22-ig kell elvégezni. (5) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i, az árvízi kockázatok értékelésérıl és kezelésérıl szóló 2007/60/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 20 I. A kockázatkezelési terv alkotóelemei 1. számú melléklet a /2009. ( ) Korm. rendelethez Kockázatkezelési tervek 1. az elızetes kockázatbecslés következtetései a 3. elıírásainak megfelelıen, az ártéri öblözetek összefoglaló térképe formájában, feltüntetve a kockázatkezelési tervnek a tervezési egységét képezı, 3. (4) bekezdés szerint meghatározott területeket; 2. a 4-6. -ok szerint elkészített veszély-és kockázati térkép, valamint a térképek alapján levonható következtetések; 3. a 7. (2) bekezdésével összhangban megállapított kockázatkezelési célkitőzések leírása; 4. a kockázatkezelési célok elérését célzó intézkedések összefoglalása, azok rangsorolása, valamint a 7. -sal összhangban, és az egyéb közösségi jogi aktusok szerint hozott, az árvizekhez kapcsolódó intézkedések, beleértve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelemrıl szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletet, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletet, valamint a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet; 5. amennyiben rendelkezésre áll, a szomszéd államokkal közös vízgyőjtık vagy részvízgyőjtık esetében a határokon túlterjedı hatású intézkedések értékeléséhez használt költség-haszon elemzés érintett tagállamok által meghatározott módszertanának leírása. II. A kockázatkezelési terv készítésének leírása 1. a rangsorolásnak és a kockázatkezelési terv végrehajtása ellenırzési módjának leírása; 2. a nyilvánosság tájékoztatása és a konzultáció céljából megtett intézkedések összefoglalása; 3. a hatáskörrel rendelkezı hatóságok jegyzéke, valamint adott esetben bármely nemzetközi vízgyőjtı kerületen belüli koordinációs folyamat és a 2000/60/EK irányelvvel való koordináció folyamatának a leírása. III. A kockázatkezelési terv késıbbi felülvizsgálatának alkotóelemei 1. a kockázatkezelési terv elızı változatának közzététele óta tett valamennyi változtatás vagy aktualizálás, beleértve a 12. -nak megfelelıen végrehajtott felülvizsgálatok összefoglalását is; 2. a 7. szerint megállapított célkitőzések megvalósítása terén elért eredmények értékelése; 3. a kockázatkezelési terv korábbi változatában elıirányzott, de meg nem valósított intézkedések leírása és magyarázata; 4. a kockázatkezelési terv korábbi változatának közzététele óta tett minden kiegészítı intézkedés leírása.
A tervezetet a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthetı a Kormány álláspontjának. 21 2. számú melléklet a /2009. ( ) Korm. rendelethez A Duna nemzetközi vízgyőjtı kerület részvízgyőjtıi A részvízgyőjtı neve Érintett országok Az együttmőködés módja Vág, Garam, Ipoly Szlovákia, Szlovák nemzeti Magyarország Kétoldalú magyar - szlovák Rába, Lajta Ausztria, Kétoldalú magyarosztrák Magyarország Duna (1) (Ausztria), Szlovákia, Kétoldalú Magyarország magyarszlovák Ipoly Szakaszhatár (1) Morva - Ipoly Duna (2) Magyarország magyar nemzeti (2) Ipoly Dunaföldvár* Duna (3) Magyarország, Horvátország, Szerbia (3) Dunaföldvár-Dráva Kétoldalú magyar - horvát Kétoldalú magyar - szerb Kétoldalú horvát - szerb Felsı- Dráva és Mura Alsó Dráva Tisza Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország Horvátország, Magyarország Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország, Szerbia Duna (1-3) Magyarország magyar nemzeti Duna kisebb mellékvizeinek vízgyőjtıi Dráva Mura Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország Kétoldalú magyarszlovén Kétoldalú magyarhorvát Kétoldalú osztrákszlovén. magyar-horvátközremőködéssel Kétoldalú magyar - horvát Kétoldalú magyar - román Kétoldalú magyar - szerb Kétoldalú magyar ukrán *Dunaföldvár kizárólag mederbeli határ, mivel az alatta lévı Duna-szakasz a Dráva-torokig a jeges árvízvédekezés szempontjából közös érdekő Horvátországgal és Szerbiával.