CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

2013; 6 (SUPPL. 1) 1-44 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 S 1 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG (MOMOT) X. JUBILEUMI KONGRESSZUSA ELHÍZÁS, ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE 2013. MÁRCIUS 22-23. Magyar Telekom Székház, Budapest I. Krisztina körút 55. A MAGYAR A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG TÁRSASÁG X. KONGRESSZUSA, TUDOMÁNYOS 2013. FOLYÓIRATA MÁRCIUS 22-23.

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 S 2 A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG X. JUBILEUMI KONGRESSZUSA ELHÍZÁS, ÉS KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZAT PROGRAM ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE 2013. március 22-23.

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 - S 44 S 3 A KONGRESSZUS FŐVÉDNÖKE: DR. ÁDER JÁNOS MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE A KONGRESSZUS VÉDNÖKE: DR. SIMICSKÓ ISTVÁN SPORTÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 4 A KONGRESSZUS ELNÖKE: Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi tanár a MOMOT elnöke A KONGRESSZUS TITKÁRAI: Dr. Pados Gyula Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT főtitkára Dr. Simonyi Gábor a MOMOT titkára TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG: Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi tanár a MOMOT elnöke Dr. Pados Gyula Ph.D. c. egyetemi docens a MOMOT főtitkára Prof. Dr. Farsang Csaba, az MTA doktora egyetemi tanár a Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat vezetője Dr. Simonyi Gábor a MOMOT titkára SZERVEZŐ BIZOTTSÁG: Dr. Pados Gyula Dr. Simonyi Gábor Kis Beatrix Judit Németh Piroska Prokopy Mónika E-mail: momot@momot.hu Akkreditáció: orvosoknak és szakdolgozóknak folyamatban Helyszín: Magyar Telekom Székház, Budapest I. Krisztina körút 55.

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 5 A Kongresszus főrendezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság Elnök: Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. c. egyetemi tanár Társrendező: Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat Vezető: Prof. Dr. Farsang Csaba Regisztráció: Prokopy Mónika E-mail: momot@momot.hu internet: http://www.momot.hu Regisztráció: 2013. január 15-től március 23-ig Helyszíni regisztráció: 2013. március 22. (péntek) 09.00-19.00 2013. március 23. (szombat) 08.00-13.00 A KONGRESSZUS SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA KÖSZÖNETET MOND A KONGRESSZUS ÖSSZES TÁMOGATÓJÁNAK.

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 6 2013. MÁRCIUS 22. PÉNTEK TUDOMÁNYOS PROGRAM 10.00 MEGNYITÓ, KÖSZÖNTŐK, A MOMOT DÍJ ÉS AZ OBEZITOLÓGUS DIPLOMÁK ÁTADÁSA 11.00 SZÜNET Prof. Dr. Bedros J. Róbert, c. egyetemi tanár a MOMOT és a kongresszus elnöke 11.15 ELHÍZÁS ÉS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZAT Üléselnök:Prof. Dr. Bedros J. Róbert, c. egyetemi tanár Dr. Pados Gyula, c. egyetemi docens GONDOLATOK AZ ELHÍZÁSRÓL (15') Prof. Dr. Bedros J. Róbert 1, Dr. Simonyi Gábor 2 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály, Kistarcsa 2 AZ ELHÍZÁS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐI (15') Prof. Dr. Paragh György Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Debrecen 12.30 EBÉD DYSLIPIDAEMIÁK KEZELÉSE OBEZITÁSBAN (15') Dr. Pados Gyula 1, Dr. Audikovszky Mária 1, Dr. Simonyi Gábor 2, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 1 Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály 2 ELHÍZÁS ÉS HYPERTONIA (15') Dr. Simonyi Gábor 1, Dr. Medvegy Mihály 1, Dr. Pados Gyula 2, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa 1, Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 2,

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 7 13.30 ELHÍZÁS ÉS METABOLIKUS TÉNYEZŐK Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Prof. Dr. Winkler Gábor c. egyetemi tanár AZ INKRETINMIMETIKUMOK ANTIHYPERGLYKAEMIÁS HATÁSON TÚLMUTATÓ ELŐNYEI (15') Prof. Dr. Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály, Budapest A METABOLIKUS SYNDROMA PATHOMECHANIZMUSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI (15') Prof. Dr. Karádi István Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES VÉRCUKORCSÖKKENTŐ KEZELÉSE AZ ÚJ SZAKMAI AJÁNLÁSOK TÜKRÉBEN (15') Prof. Dr. Winkler Gábor 1,2 Szent János Kórház II. Belgyógyászat-Diabetológia 1, Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Tanszék 2 14.30 SZÜNET 15.00 OBESITAS ÉS KÍSÉRŐBETEGSÉGEK Üléselnök: Prof. Dr. Bálint Géza (FRCP Glasgow), egyetemi tanár Prof. Dr. Kiss István, egyetemi tanár OBEZITÁS ÉS VÉNÁS TROMBOEMBOLIA (10') Dr. Farkas Katalin Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Angiológia Profil, Budapest OBESITAS ÉS AZ ÍZÜLETI BETEGSÉGEK (15') Prof. Dr. Bálint Géza (FRCP Glasgow) Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HIDRATÁCIÓ ÉS ENERGIA-EGYENSÚLY ÖSSZEFÜGGÉSE: MERRE BILLEN A MÉRLEG KARJA? (10') Antal Emese Európai Hidratációs Intézet

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 8 AZ ELHÍZÁS ÉS ANYAGCSEREZAVAR SPECIÁLIS KÉRDÉSEI IDŐSKORBAN (10') Prof. Dr. Kiss István, Prof. Dr. Székács Béla Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Budapest 16.00 SZÜNET 16.15 ANYAGCSERE, ELHÍZÁS ÉS CV RIZIKÓK EGIS SZIMPÓZIUM Üléselnök: Prof. Dr. Bedros J. Róbert c. egyetemi tanár MODERN ORÁLIS ANTIDIABETIKUS TERÁPIA ÉS STATIN-KEZELÉS 2-ES TÍPUSÚ DIABETESBEN (20') Dr. Simonyi Gábor 1, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály, Kistarcsa 1 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 2 ANYAGCSEREZAVAROK ÉS CARDIOVASCULARIS RIZIKÓFAKTOROK: A HÚGYSAV SZEREPE (20') Dr. Alföldi Sándor Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiometabolikus Centrum, Budapest A TÉNYEKEN ALAPULÓ KOMBINÁLT ANTIHYPERTENZÍV KEZELÉS NAGYKOCKÁZATÚ BETEGEKBEN (20') Prof. Dr. Járai Zoltán Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai profil 17.15 SZÜNET 19.00 TERMÉKDÍJAK ÁTADÁSA MÁGA KONCERT ÉS GÁLAVACSORA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 9 2013. MÁRCIUS 23. SZOMBAT A SZEKCIÓ 09.00 OBEZITÁS PARADOXONOK Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Prof. Dr. Jermendy György c. egyetemi tanár ÚJ ADATOK AZ OBEZITÁS PARADOXON -RÓL: HEVENY KORONÁRIA SZINDRÓMA TÚLÉLÉSE ÉS METABOLIKUSAN EGÉSZSÉGES, FIZIKAILAG FITT ÁLLAPOT (15') Prof. Dr. Préda István Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Kardiológiai Osztály OBEZITÁS PARADOXON ÉS A SZÍV (15') Prof. Dr. Járai Zoltán Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai Profil, Budapest AZ OBESITAS-PARADOXON ÉS A STROKE (10') Dr. Alföldi Sándor, Dr. Pongrácz Endre, Prof. Dr. Farsang Csaba Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Kardiológiai Profil, Budapest AZ OBEZITÁS PARADOXONJA KRÓNIKUS VESEBETEGSÉGBEN ÉS VESEELÉGTELENSÉGBEN (10') Prof. Dr. Kiss István Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Nephrologia- Hypertonia Profil, Semmelweis Egyetem, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest MIKOR SZERENCSÉS, HA KÖVÉREK VAGYUNK? (10') Dr. Sahin Péter 1, Dr. Futó Judit 2, Dr. Topa Lajos 1 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Gasztroenterológiai Profil 1, Központi Műtő és Aneszteziológiai Profil 2 10.15 SZÜNET

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 10 10.45 ELHÍZÁSRÓL SOKSZÍNŰEN 11.35 SZÜNET Üléselnök: Dr. Meskó Éva Dr. Medvegy Mihály A NŐI SZÍV EKG SAJÁTOSSÁGAI (8 +2' vita) Dr. Medvegy Mihály 1, Simonyi Gábor 1, Dr. Medvegy Nóra 2, Prof. Dr. Bedros J. Róbert 3, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa 1, KRKA Magyarország Kft 2, Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 3 A FIGYELMEZTETŐ JEL (8 +2' vita) Dr. Meskó Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa ÚJ EREDMÉNYEK AZ ARTHROSIS ÉS AZ OBESITAS KAPCSOLATÁNAK KUTATÁSÁBAN (8 +2' vita) Dr. Csíki Judit Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Reumatológiai Szakrendelés, Budapest EGY FECSKE NEM CSINÁL NYARAT (8+2 vita) Dr. Kántor Irén, Kántor Katalin, Antal Csilla Jósa András Oktató Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermekosztály, Gyermekrehabilitációs részleg, Nyíregyháza INTÉZETI SÚLYCSÖKKENTŐ KEZELÉSBEN RÉSZT VEVŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK FELMÉRÉSE (8+2 vita) Czeglédi Edit Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest 11.45 ELHÍZÁS, VARIA Üléselnök: Dr. Audikovszky Mária Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár GYERMEKKORI OBEZITÁS (10') Dr. Szamosi Tamás Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz. Gyermekklinika

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 11 DASH, WEIGHT WATCHERS, MEDITERRÁN, MOMOT DIÉTA ÉS TÁRSAIK (10') Dr. Audikovszky Mária Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil, Budapest A TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE A GASZTRÓENTEROLÓGIÁN (8+2 vita) Varga Mária Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Dietetika Szolgálat, Budapest A SZÉNHIDRÁTSZEGÉNY UPDATE LISZT SZEREPE ELHÍZOTTAK DIÉTÁJÁBAN Schobert Norbert Norbi Update International Kft., Budapest 12.25 SZÜNET 13.00 A MOMOT-KORKONTROLL TÁRSASÁG RECEPTVERSENY DÍJÁTADÓJA, TOMBOLA, A KONGRESSZUS ZÁRÁSA Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi tanár, a MOMOT elnöke

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 12 2013. MÁRCIUS 23. SZOMBAT B SZEKCIÓ 09.00 A MAGYAR DIETETIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE SZEKCIÓJA Üléselnök: Kubányi Jolán elnök, MDOSZ Németh Piroska HELYZETKÉP A FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN (15 ) Kubányi Jolán Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége DIVAT DIÉTÁK MÚLÓ HÓBORT VAGY TERÁPIÁS ESZKÖZ? (8+2 vita) Szűcs Zsuzsanna Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A DIETETIKUSOK SZEREPE AZ ELHÍZÁS MULTIDISZCIPLINÁRIS KEZELÉSÉBEN NEMZETKÖZI KITEKINTŐ (8+2 vita) Tóth Bernadett Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A TÚLSÚLYOS BETEG ÉS A GYAKORLÓ DIETETIKUS A HÉTKÖZNAPOKBAN (8+2 vita) Kovács Ildikó Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 10.00 SZÜNET 10.30 ELHÍZÁS, VARIA I. Üléselnök: Dr. Alföldi Sándor EPIKARDIÁLIS ZSÍRSZÖVETI KOMPARTMENT ÖSSZEFÜGGÉSE KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓFAKTOROKKAL: BUDAKALÁSZ EPIDEMIOLÓGIAI VIZSGÁLAT (8+2 vita) Prof. Dr. Merkely Béla, Dr. Maurovich-Horvat Pál Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 13 MÍTOSZOK ÉS ÉRZÉKCSALÓDÁSOK. KÖRNYEZETÜNK ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA. (8+2 vita) Csíki Sándor Food & Wine AZ ELHÍZOTT CUKORBETEGEK DIETOTERÁPIÁJA Bakos Panna (8+2 vita) Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Dietetikai Szolgálat LÉTVÁGY A TUDATOS EGÉSZSÉG: EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM ELHÍZÁSBAN ÉRINTETTEKNEK BÉKÉSCSABÁN. ÖNISMERET (8+2' vita) Galambosné Varjú Blanka 1, Dr. Gyimesi András 2, Dr. Buki Mária 2, Szabóné Dr. Kállai Klára 3, Bakos Orsolya 2, Leszkó Edit 1, Mikóczi Erika 1, Novák Magdolna 1, 1 Sorsfonó Önismereti Egyesület, Békéscsaba 2 Réthy Pál Kórház, Békéscsaba 3 Pszichológiai Tanácsadó, Békéscsaba 11.10 SZÜNET 11.30 ELHÍZÁS, VARIA II. Üléselnök: Dr. Ferencz Csaba Dr. Ferenc Mária A PSZICHOFARMAKONOK METABOLIKUS KOCKÁZATA (8+2 vita) Dr. Ferencz Csaba Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Pszichiátriai Osztály, Budapest AZ ELHÍZÁS ÉS A DISCUS DEGENERÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSE (8+2' vita) Dr. Ferenc Mária Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest AZ ELHÍZÁS ÉS A LAPAROSZKÓPIA (8+2' vita) Dr. Bencsik András, Dr. Sziller István, Prof. Dr. Rákóczi István, Dr. Barna István, Dr. Urbán Márta Szent Imre Kórház,a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Szülészet-nőgyógyászati Osztály

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 14 ESZSZK SZENT ISTVÁN KÓRHÁZ IV. BELGYÓGYÁSZAT KARDIOMETABOLIKUS PREVENCIÓS CENTRUMÁNAK GYAKORLATA (8+2'vita) Dr. Gombos Zita, Dr. Landi Anna ESZSZK Szent István Kórház IV. Belgyógyászat A VISELKEDÉSTERÁPIA HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSÉBEN EGY ÉV TÁVLATÁBAN (8+2 vita) Papp Ildikó 1, 2, Czeglédi Edit 2, Udvardy-Mészáros Ágnes 1, Vizin Gabriella 3, Perczel Forintos Dóra 1 1 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest 2 Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest 3 Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest 12.20 SZÜNET 13.00 A MOMOT RECEPTVERSENY DÍJÁTADÓJA, TOMBOLA, A KONGRESSZUS ZÁRÁSA ( A TEREM) Prof. Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., c. egyetemi tanár, a MOMOT elnöke

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 15 ELŐADÁS KIVONATOK

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 16 GONDOLATOK AZ ELHÍZÁSRÓL Bedros J. Róbert 1, Simonyi Gábor 2 Szent Imre Kórház, a PTE ÁOK Oktatókórháza, Főigazgatóság, Budapest 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály, Kistarcsa 2 Az túlsúly és az elhízás Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma. Az elhízás kialakulásában az élet soránszámos (örökletes és szerzett) tényező játszik szerepet. Az hasi (intraabdominalis) zsírmennyiség gyarapodása - a testtömeg-indextől függetlenül is - jelentős metabolikus eltéréseket eredményezhet: atherogen-dyslipidaemia, insulin resistentia, pro-thrombotikus állapotok, a gyulladásos markerek emelkedése stb. A túlsúly és az elhízás számos betegség bizonyított kockázati tényezőj. Az elhízás hosszú távú kezelése gyakran sikertelen. A elhízás és túlsúly kezelésének alapja a megfelelő diéta és a MOMOT ajánlása szerint az alacsony szénhidrát tartalmú diéta kedvező hatású. Az elhízás kezelése során a testmozgás fokozása is prioritás, továbbá alapvető az életmód változtatás és indokolt esetben a gyógyszeres kezelés. Mindenesetre az elhízás kezelése élethosszig tartó összetett feladat, amely minden résztvevő aktív közreműködését igényli. AZ ELHÍZÁS KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐI Paragh György Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Debrecen Az elhízás jelentős egészségügyi problémát jelent az egész világon. 2015-re a túlsúlyosak számát 2,3 miliárdra, az elhízottakét pedig 700 millióra becsülik. Korábbi felmérések alapján Magyarországon a lakosság 40%-a túlsúlyos és 20%-a elhízott. Az elhízás jelentőségét az adja, hogy számos olyan anyagcsere változás következik be, mely hajlamosít a különböző megbetegedésekre, így a magas vérnyomás kialakulására. Ennek hátterében a verőtérfogat növekedése és a szimpatikus aktivitás fokozódása állhat. Az elhízásban észlelhető inzulinrezisztencia csökkenti a vesén keresztül történő nátrium kiválasztást, mely volumen retenciót eredményez. Ezen kívül a nátrium és a kalcium intracelluláris felhalmozódása fokozza a perifériális vaszkuláris rezisztenciát, fokozódik katekolamin termelés is. A magasabb intracelluláris nátrium és kalcium tartalommal rendelkező sejtek pedig fokozottan érzékenyek a katekolaminok és az angiotenzin-ii iránt, mely szintén hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. Az inzulinrezisztencia következtében a májban VLDL termelése fokozódik, ezen kívül csökken a trigliceridben gazdag lipoproteinek lebontása. Ezek együttesen triglicerid emelkedést eredményeznek, ugyanakkor megfigyelhető a védő hatású HDL csökkenése és az ártó kicsi, denz LDL felszaporodása. A hypertonia, a dyslipidaemia, a vércukor eltérések fő kardiovaszkuláris rizikófaktorok közé tartoznak és növelik a szívkoszorúér elmeszesedésre való hajlamot. Ezek együttes hatása révén elhízott betegekben nő a töltőnyomás, bal kamrai dilatáció alakul ki, bal kamra hypertrophia figyelhető meg. Ezek a morfológiai elváltozások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az obes betegeknél gyakrabban fordul elő pitvarfibrilláció, kamrai arritmia. A fokozott prothrombotikus és és proinflammatorikus állapot következétben, a szívelváltozásokon kívül még gyakrabban fordul elő stroke is: egységnyi BMI növekedés 1%-kal növeli az

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 17 ischaemiás és 6%-kal a haemorrhagiás stroke előfordulási gyakoriságát. A fentiek mellett, az utóbbi években számos obszervációs tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy elhízott szívelégtelen betegek körében a kardiovaszkuláris események és a szívinfarktus gyakorisága a legalacsonyabb BMI kvartilisben volt a legnagyobb. Ennek hátterében több patomechanizmus is állhat. Így például a szívelégtelenséget katabolikus állapotként felfogva, az elhízottak nagyobb metabolikus tartaléka javíthatja a túlélést. Az obesitasban fokozottan termelődő citokinek pedig védő hatást fejthetnek ki és a zsírszövetben képződő szolubilis TNF receptorok neutralizálhatják a TNF-alfa biológiai hatását. A túlsúlyos és obes betegeknél szívelégtelenségben pedig alacsonyabb a keringő brain natriuretikus peptid szint, csökken a szimpatikus és a renin válasz; a magasabb lipoprotein szintek pedig megköthetik a toxikus lipoproliszacharidokat. Ugyanakkor a korábbi tanulmányok azt támasztják alá, hogy az obesitas paradoxon ellenére a testsúlycsökkenés javítja a bal kamra tömeget, valamint a systolés funkciót. A megfelelő diétával és életmóddal megelőzhetjük azokat az állapotokat, melyek elősegítik a szívelégtelenség kialakulását és azon kóros anyagcsere eltéréseket, melyek a kardiovaszkuláris szövődményeket előidézik. DYSLIPIDAEMIÁK KEZELÉSE OBEZITÁSBAN Pados Gyula 1, Audikovszky Mária 1, Simonyi Gábor 2, Bedros J. Róbert 1 Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 1, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat Lipidológiai Osztály 2 Elhízottakban gyakoribb a dyslipidaemia, elsősorban az atherogen dislipidaemia kombináció (hypertriglyceridaemia, alacsony HDL-Ch szint, magas small dense LDL-Ch koncentráció). Hypercholesterinaemia, II/a típus esetén a telített zsír bevitel, egyéb hyperlipaemiákban (II/b, IV, V típus) a gyorsan felszívódó, magas glycaemiás indexű szénhidrátok korlátozása a legfontosabb (MOMOT ajánlás). Familiáris hyperlipoproteinaemiákban a diétával együtt gyógyszeres kezelés is indítandó, egyébként, ha a lipid szintek a kockázatnak megfelelő célérték felett vannak. Primer terápiás cél az LDL- Cholesterin (Ch), melynek kezelésében az első választandó szerek a statinok. Ha közepes dózisú statinnal nem érjük el a Ch célértéket, ezetimibbel történő kombinációja biztonságosabb és rosuvastatinnal hatékonyabb lehet a statin titrálásnál (70%-os LDL-Ch csökkentés). Maximális statin dózis indítása a Ch értéktől függetlenül az igen nagy kockázatú acut coronaria syndromában, stroke-ban, kritikus végtag ischemiában indikált. II/b típusú hyperlipaemiában ha statinnal elérjük a Ch célértéket, a reziduális rizikó csökkentésére a trigliceridszintet normalizáló fenofibrát hozzáadása jön szóba. IV, V típusban a fibrát az első választandó szer, esetleg nikotinsav, azonban az utóbbi a legújabb vizsgálatok szerint nem volt tolerálható. Omega-3 zsírsav adjuváns terápiaként jön szóba. Statin és fibrát terápiánál a mellékhatás lehetőségét is figyelembe kell venni. A kezelés eredményessége a betegek compliance-étől is függ, mely megfigyelések szerint hosszabb távon jelentősen romolhat. Ugyanakkor a kezeltek arányának növelése, a célértékre törekvés, az irányelvek követése mégis jelentős eredményeket hozott. 2004 óta az LDL-Ch célérték elérési aránya 14,7-ről 44%-ra nőtt (CÉL - MULTI GAP PROGRAM). Ezalatt az LDL-Ch szint átlaga 3,8-ról 2,87 mmol/l-re csökkent.

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 18 Sajnos az elhízás területén hiányoznak ilyen eredmények, az elhízottak aránya 20%-ról 28,5%-ra nőtt. Hasonló hatékony elhízás elleni gyógyszerek hiányában be kell érnünk a csatlakozó rizikófaktorok, a dyslipidaemia, hypertonia és bizonyos fokig a diabetes befolyásolásával. Mindezekkel a cardiovascularis kockázatot sikerül csökkenteni. ELHÍZÁS ÉS HYPERTONIA Simonyi Gábor 1, Medvegy Mihály 1, Pados Gyula 2, Bedros J. Róbert 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Kistarcsa 1, Szent Imre Kórház, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktatókórháza, Lipidológiai Profil és Főigazgatóság 2, A hypertonia és az elhízás gyakorisága fokozatosan nő hazánkban. Magyarországon a hypertoniás férfiak 68,52%-a, míg a nők 78%-a elhízott. A magasvérnyomás és az elhízás külön-külön is a cardiovasculáris morbiditás és mortalitás fontos rizikótényezői. A fokozott szimpatikus aktivitás és a hypertonia kapcsolata jól ismert, ugyanakkor a haskörfogat és a test zsírtömege szignifikáns, pozitív korrelációban áll a szimpatikus aktivitással. Az elhízásban észlelhető hyperleptinémia fokozza a szimpatikus aktivitást. A testtömeg növekedése is a zsírégetés fokozása miattkompenzatórikusan növeli a szimpatikus aktivitást. A metabolikus syndromában szenvedő hypertoniások szimpatikus aktivitása a legkifejezettebb. A szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódása nem csak a zsírégetést fokozza, hanem számos célszervkárosodást (pl. vasculáris simaizom, vese, szív stb.) okozhat. A megnövekedett szimpatikus aktivitás felelős a kardiovaszkuláris remodelling kialakulásáért is, bele értve a bal kamra hypertrophiát, a véredények simaizmainak hypertrophiáját, továbbá életveszélyes kamrai tachycardiák kialakulását is eredményezheti. A szimpatikus aktivitás fokozódása a haemodinamikai következményeken túlmenően sok metabolikus (pl. inzulinrezisztencia, dyslipidaemia) eltérést is okozhat. A fokozott szimpatikus aktivitással és a csökkent vagus tónussal kísért autonóm idegrendszer egyensúlyzavara független, és meghatározó kockázati tényezője a kardiovaszkuláris eseményeknek, beleértve a hirtelen szívhalált is. AZ INKRETINMIMETIKUMOK ANTIHYPERGLYKAEMIÁS HATÁSON TÚLMUTATÓ ELŐNYEI Jermendy György Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Oktató Osztály, Budapest Napjainkban a diabetológiai gyakorlatban egyre inkább az érdeklődés előterébe kerülnek az inkretintengelyen ható készítmények. Merőben új hatástani csoportba sorolható antidiabetikumokról van szó, a kutatás rendkívül intenzív, a gyógyszeripar érdeklődése igen élénk, mind ezek eredményeképpen a hatástani csoporton belül ma már két alcsoportot különíthetünk el. Az inkretinmimetikumok közé a glukagonszerű-peptid-1 (GLP-1)- receptor-agonista exenatid és a humán GLP-1-analóg liraglutid tartozik, az inkretinérzékenyítők alcsoportjába a dipeptidilpeptidáz-4 (DPP-4)-gátlók vagy gliptinek sorolhatók. Az inkretinmimetikumok között hazánkban a liraglutiddal van több klinikai tapasztalat. A liraglutid és a természetes GLP-1 aminosavszerkezete csak minimálisan tér el egymástól (a hasonlóság 97 %-os). A molekula szerkezetében bekövetkező változtatások eredményeképpen az egyrészt ellenállóvá vált a DPP-4 okozta degradációnak, másrészt felszívódása a subcutan zsírszövetből elhúzódóvá válik. A

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 19 liraglutid plazma-féléletideje átlag 13 óra, ennek következtében naponta egyszer kell alkalmazni, a klinikai gyakorlatban átlagos napi dózisa 1,2 mg. A liraglutidot a 2-es típusú diabetes kezelésében hasznosítjuk, elsősorban metforminnal kettős kombinációban akkor, ha a metformin-monoterápia már nem biztosítja a megkívánt glykaemiás kontrollt. A glykaemiás hatékonyságot a LEAD vizsgálat eredményei igazolták. A randomizált, kontrollált klinikai tanulmányok ugyanakkor azt is dokumentálták, hogy liraglutid mellett érdemi testsúlyvesztés következik be, s a hypoglykaemia kockázata nem nő. A legújabb klinikai megfigyelések szerint a liraglutidnak előnyös kardiovaszkuláris hatások is tulajdoníthatók: csökkenti a vérnyomást, javítja a lipidprofilt, előnyösen befolyásolja a CRP értékét. Experimentális körülmények között a szívinfarktus túlélési esélyeit is növelte. Az eddigi hazai tapasztalatok igazolták a liraglutid glykaemiás hatékonyságát, testsúlycsökkentő tulajdonságát és jól tolerálható voltát. A kardiovaszkuláris eseményekre gyakorolt hatásról a jelenleg még zajló prospektív, kontrollált vizsgálat zárását követően várhatunk klinikai információkat. A METABOLIKUS SYNDROMA PATHOMECHANIZMUSÁNAK EGYES TÉNYEZŐI Karádi István Semmelweis Egyetem, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest együttes megjelenéseként kerül diagnosztizálásra, patomechanizmusának központi tényezője az inzulinrezisztencia. A syndroma fontos kardiovaszkuláris rizikófaktora a fokozott szimpatikus aktivitás, melynek hátterében a hypothalamus ventromedialis régiójában elhelyezkedő és a szimpatikus központokra gátló hatást kifejtő neuronok inzulinrezisztenciája áll. Amennyiben e sejtek glukózfelvétele inzulin rezisztenciájuk következtében gátlódik, jelentősen csökken a szimpatikus aktivitásra kifejtett mérséklő hatásuk. Ugyancsak jelentős felismerés, hogy az inzulin, az inzulin receptoron, illetve inzulin receptor szubsztráton (IRS) keresztül befolyásolja a foszfatidilinozitol-3 kináz (PI3K) aktivitását, mely szabályozza a VLDL (very low densitiy lipoprotein) fő fehérje összetevőjének, az apolipoprotein B-100-nak a lebontását. Amennyiben inzulinrezisztencia áll fenn, az apolipoprotein B-100 és következményesen a VLDL jelentősen nagyobb mennyiségben termelődik, mely a VLDL-1 molekulák szérum koncentrációjának emelkedését vonja maga után. Ez egyben a triglyceridben és fehérjében dús (kicsi és sűrű, small and dense) LDL (low density lipoprotein) részecskék fokozott keletkezéséhez vezet, amelyek az atherogén dyslipidaemia alapját képezik. Oxidációra való fokozott hajlamuk, valamint az LDL receptorokhoz való gyenge kötődésük elősegíti makrofágokban történő felvételüket és a keletkező habos sejtek az atherosclerotikus plakkok képződéséhez járulnak hozzá. Az elmúlt évek során élénk szakmai vita folyt annak eldöntésére, hogy a metabolikus syndroma egy valódi entitásként fogható fel, vagy csak tünetek összessége, melyek mögött változatos etiológiai és patogenetikai tényezők állnak. A legújabb ismeretek megerősítik azt a megfigyelést, hogy a syndroma, akár önálló betegségként, akár csak tünetek A 2-ES TÍPUSÚ DIABETES VÉRCUKORCSÖKKENTŐ KEZELÉSE AZ ÚJ SZAKMAI AJÁNLÁSOK TÜKRÉBEN Winkler Gábor 1,2 Szent János Kórház II. Belgyógyászat- Diabetológia 1, Miskolci Egyetem

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 20 Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Tanszék 2 A 2-es típusú diabetes (T2DM) vércukorcsökkentő kezelésének alapvető irányelvei az új ajánlásokban is változatlanok, hangsúlyai azonban esetenként módosultak. Az ADA-EASD 2012-es útmutatása címében is jelzi szemlélete betegközpontú természetét, a kezelésválasztás ora-lis mono-, illetve kombinált terápia, inzulin bevezetése és annak formája, stb. érintett sze-méllyel történő egyeztetetésének szükségességét. Ellenjavallat vagy intolerancia hiányában továbbra is a metformin az elsőként választandó antidiabeticum, megoszlik azonban az álláspont, hogy előzze-e meg csak életmódkezelés alkalmazása vagy sem, s ha igen, melyek lehetnek ennek a feltételei. Figyelemre méltó, hogy néhány újabb metaanalízis nem igazolta a metformin keringési kockázatot csökkentő természetét, noha kétségtelen, hogy hatásspektruma az oralis vércukorcsökkentők között e tekintetben az egyik legkedvezőbb. Éppen ezért, ellenjavallat vagy intolerancia hiányában alkalmazását a T2DM egész tartama során fent kell tartani. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott beszűkült veseműködés mellett történő adhatóságának kérdése: a hazai gyakorlat szempontjából ebben a vonatkozásban is csak a törzskönyvi előírás pontos követése lehet az irányadó! Az antidiabeticum kombinációban az alacsony hypoglykaemia kockázattal kísért, a testsúlyt előnyösen befolyásoló és béta-sejt védő készítmények preferálandók, ez a magyarázata, hogy felértékelődött az inkretin-mecha-nizmusú vércukorcsökkentők parenteralis antidiabeticumok (GLP-1 mimeticumok) és DPP-4 gátlók kezelésben betöltött szerepe. E gyógyszercsoport további előnyös "pleotrop" hatásai révén is kiemelkedik a rendelkezésre álló készítmények közül. Bár nem változott inzulin korai bevezetésének előnyben részesítése, valamivel megengedőbbé vált az álláspont hármas OAD kombinációk tekintetében. A korábbi célérték helyett egyénre szabott glykaemiás céltartomány meghatározása, minél korábbi elérése és fenntartása a kezelés célkitűzése, amelynek hatékonyságát folyamatos beteg edukáció segítheti. Az inzulinkezelés minden formájának helye lehet a T2DM terápiájában, bármelyik választása esetén meghatározó jelentőségű azonban a kezelési rendszer helyes felépítése és vércukor önellenőrzés rendszeres alkalmazása. OBESITAS ÉS AZ ÍZÜLETI BETEGSÉGEK Bálint Géza Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest A hazai népesség az EU adatai alapján a leginkább elhízott népesség (30%) Európában. A 15 éves fiatalok 20%-a elhízott, s ez a szám az elmúlt 10 évben jelentősen emelkedett. Az elhízás az egyik legégetőbb népegészségügyi probléma, hisz szignifikánsan növeli a szív- és érrendszeri betegségek, 2. típusú cukorbaj, vastagbélrák, arthrosis előfordulását. Az Egyesült Államokban 2030-ra a népesség 86%-a lesz túlsúlyos. A mozgásszervi betegek száma az elmúlt 20 esztendőben 45%-kal emelkedett világszerte, köztük legnagyobb arányban a térdarthrosisban szenvedőké. A térdarthrosis nemcsak a súlyfelesleg és túlterhelés, de a hasi zsírszövetben termelődő gyulladásos citokinek (TNFα, IL-1) és adipokinek következtében generálódik. Az inaktivitás pedig azt eredményezi, hogy a gyulladásgátló citokinek nem termelődnek megfelelő mértékben. A testsúlyváltozás dózisdependensen csökkenti, illetve fokozza a térdarthrosisos beteg fájdalmát, illetve mozgásfunkcióit

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2013; 6 (SUPPL. 1) S 1 S 44 S 21 már 5-10%-os fogyás és súlygyarapodás esetében is. Az obesitas és a férfiakon a hypertrigliceridaemia köszvény kockázati tényezője hyperuricaemiás és nem hyperuricaemiás betegeken egyaránt. A rheumatoid arthritis incidenciája nő: 9,2/100.000-ral, ebből 4,2/100.000 növekedés az obesitas számlájára írandó. Az elhízás rontja a betegek funkcionális kapacitását, és a betegség kimenetelét. A kövér RA-s betegek kevésbé reagálnak TNF blokkolókra. Arthritis psoriatica-ban az obesitas előre jelzi, hogy a beteget valószínűleg nem lehet tartós remisszióban tartani. HIDRATÁCIÓ ÉS ENERGIA- EGYENSÚLY ÖSSZEFÜGGÉSE: MERRE BILLEN A MÉRLEG KARJA? Antal Emese Európai Hidratációs Intézet Az energia-egyensúly az energia felvétel és az energia leadás egyensúlyából áll. Ha az egyensúly zavart szenved, testtömegnövekedés, vagy testtömeg-csökkenés alakul ki. A megfelelő hidratáltság fontos az egészség-, a jó közérzet fenntartásához, de a teljesítményünk is azon múlhat, iszunk-e eleget. Amíg az közismert tény, hogy a változatos étrend segíthet, hogy minden szükséges tápanyagból megfelelő mennyiséghez jusson a szervezetünk, azt kevesen tudják, hogy a változatosság elve a folyadékpótlásban is alkalmazható. A kutatási eredmények alátámasztják, hogy aki naponta többféle italt fogyaszt, az nagyobb valószínűséggel teljesíti a javasolt napi 2-2,5 liter folyadékbevitelt. A krónikus dehidratáltság súlyos egészségi problémákhoz, pl. vesekőhöz, szájüregi betegségekhez, légzési nehézségekhez, csökkenő kognitív funkciókhoz és egyéb mentális problémákhoz vezethet, de a vágyott testtömeg csökkenés is lassabb lehet, ha nem iszunk eleget. Az energia-egyensúly és a hidratáltság összefüggésének vizsgálatakor szem előtt kell tartani azt is, hogy a teljes napi folyadék bevitelbe beszámítandó a nap folyamán elfogyasztott összes ital és élelmiszer víztartalma is, azaz megfelelő választással befolyásolhatjuk testtömegünket. Ehhez ad segítséget az INBÉ, vagyis az Irányadó Napi Beviteli Érték a termékek címkéjén, hogy összehasonlíthassuk a különböző italok tápanyag-összetételét, és az információk alapján azt válasszuk, amelyik a leginkább megfelelő az energiaegyensúlyunk megőrzéséhez. A széles italválasztékot és az édes ízt napjainkban kalória-bevitel nélkül is élvezhetjük, hiszen számos édesítőszer és azzal ízesített üdítő áll a rendelkezésünkre, amelyek biztonságosságát az Európai Uniós és hazai jogszabályok szavatolják. Ezért az Európai Hidratációs Intézet (EHI) szakértői szerint fontos a tájékozottság, a vízháztartás egyensúlyban tartásához leginkább tudatosságra és a megfelelő szokások kialakítására van szükség. Az Európai Hidratációs Intézet (EHI) egy olyan alapítvány, amelynek célja, hogy az emberi hidratációval kapcsolatos szakértelmet az egészség-, a jó közérzet és a teljesítőképesség megőrzésének szolgálatába állítsa. Az Intézetet egy olyan mértékadó információforrás megteremtése érdekében hozták létre, amely a tudományos ismereteket megosztva ráirányítja a lakosság figyelmét a megfelelő folyadékbevitel fontosságára. Az előadás részletesen tárgyalja a hidratáltság és az energia-egyensúly összefüggésében napjainkban megjelent tudományos eredményeket, valamint a korábban leírtak tükrében bemutatja az Európai Hidratációs Intézet létjogosultságát, munkáját és szerepét.