AZ ALVÁS SZEREPE SZERVEZETÜNK BEVEZETÉS Az alvás és pihenés kapcsolata valóban olyan egyértelmű, mint azt elsőre gondoljuk? Vagy az alvás sokkal több, mint egy passzív, semmittevéssel eltöltött folyamat? Mi a valódi szerepe, milyen folyamatok összessége eredményezi azt a látszólag egyszerű, de valójában igen összetett viselkedésformát, az alvást? Faludi Péter CRNL 12/A Tel.: +3670/542-475 E-mail cím: peti.faludi@gmail.com Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs MŰKÖDÉSÉBEN Valóban pihenés-e az alvás?
Az alvás szerepe szervezetünk működésében A kutatók régóta próbálják kideríteni az alvás mibenlétét, szerepének fontosságát a szervezetünk működésében. Azonban ma már rendelkezésre állnak azok az eszközök, melyek segítségével ténylegesen meg tudjuk érteni az egyes folyamatok működését. Az alvással kapcsolatban egyszerűnek tűnő, de annál bonyolultabb folyamatok működését kérdőjelezhetjük meg. Feltehetjük magunkban azt a kérdést, mi is az alvás szerepe szervezetünk működésében? Van-e egyáltalán értelme, funkciója? Passzív vagy aktív folyamat? Alvás alatt mi zajlik testünkben? Pihenés-e ez egyáltalán? Életünk 1/3-a Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Ez egy 60 éves ember esetén 20 évet jelent. 20 év nem kevés idő egy ember életéből, így nem mindegy, hogy ez alatt a hosszú idő alatt milyen folyamatok zajlanak le. Azt, hogy pontosan mi is történik életünk egyharmada alatt, kevesen tudják. Elsőre egyszerűnek tűnhet a kérdés, de az alvás egy ennél összetettebb folyamat, ami egész szervezetünkre hatással van, egyik alapvető szükségletünk. Már a görögök is... Az istenek családfája Azzal, hogy mi az alvás, már az ókori görögök is foglalkoztak. A Már az ókori görögök is szófordulat itt is megállja a helyét. Az alvás szerepe burkoltan, de nagyon szépen el van rejtve mitológiájukban. Erebosz és Nüx gyermekei Tanatosz és Hüpnosz. Nüx a sötétség, az éjszaka istennője. A sötétségről az embereknek két dolog juthat eszébe. Metaforikusan a halál; 1
vagy mint az a cselekvés, amihez a sötét fűződik: az alvás. Két eltérő, de valamilyen szinten mégis hasonló fogalom. Ezért az éjszaka istennőjének két gyermeke Tanatosz, a halál és Hüpnosz, az alvás istene. Tanatosznak nem volt leszármazottja, Hüpnosznak viszont 3 gyermeke is született Paszitheától, a pihenés istennőjétől. Morpheusz, az álmok, Phobetor, a rémálmok és Phantaszosz a különös álmok istene. (1. ábra) 1. ábra Görög istenek családfája Már itt láthatjuk, hogy míg a halál egy lezárt, végleges, irreverzibilis állapot, az alvás nem. Ez esetben folytatódik a családfa, van történés. Nem egy végleges, élettelen állapot, hanem reverzibilis, visszafordítható. Csak kívülről tűnhet úgy, mintha meghaltunk volna, de valójában álmodunk és testünkben különböző változások mennek végbe. Már a görög mitológia is felveti a pihenés és az alvás viszonyát. Megkérdezhetjük, tényleg pihenés-e az alvás? Valóban ilyen szoros a kapcsolat, valóban csak pihenésnek tekinthető-e vagy ennél összetettebb? Szubjektíve az, mivel ha fáradtak vagyunk, alszunk, és ha aludtunk, reggel kipihenten ébredünk. Objektíve pedig a végére kiderül! 2
Az alvás szerepének megértéséhez szükséges néhány alapfolyamat, alapjelenség áttekintése. Hiszen az alvásszerkezet, az alvás-ébrenlét ciklus jellegzetességei és az alapvető szabályozási folyamatok szorosan összefüggnek az alvás szerepével. Alvás-ébrenlét ciklus jellemzése Az alvás és az ébrenlét egy ciklikusan változó folyamat. Ezt a folytonosságot a belső óránk irányítja. Normál esetben ez 24 óra, de külső hatásoktól (fény, hő, idő informáltság) ez 25 szélsőséges esetben 30 órára is nőhet. Ezt az ismétlődő változást cirkadián ritmusnak nevezzük. Az alvás-ébrenlét ciklust kétféleképpen tudjuk felosztani. Elsőre gondolhatjuk azt, mint külső szemlélők, hogy két részből áll. Az éber állapotból: miközben mozgunk, tanulunk, beszélünk, éljük mindennapi életünket és az alvással töltött időből: miközben nem, vagy csak minimálisan mozgunk, úgy látszik, nem történik velünk semmi lényeges változás. Az alvásébrenlét magatartási szinten ez. Azonban ha teljesen meg szeretnénk érteni az alvás valódi szerepét, akkor három részre kell elkülönítenünk a napi ritmust. Az első, mint az előbb, ugyanúgy az éber állapot, azonban az alvással töltött időt két további részre tudjuk bontani. A REM (Rapid Eye Movement - Gyors Szemmozgás) fázisra és az SWS/NREM (Slow Wave Sleep - Lassú Hullámú Alvás/Non Rapid Eye Movement - Nem Gyors Szemmozgás) fázisra. Ezt azért tehetjük meg, mert funkcióját tekintve ez a két folyamat eltér, alattuk más folyamatok játszódnak le testünkben. Ez tehát az alvás-ébrenlét funkció szerinti felosztása. 3
Alvásszerkezet Az alvásszerkezetet három jellegzetes működés regisztrálásával tudjuk vizsgálni. Az egyik az idegsejtek elektromos aktivitása, melyet az EEG (elekotroenkefalográfia) mutat valós időben. Az idegsejtek által kibocsátott elektromos jeleket elektródokon keresztül regisztrálják, majd erősítőkön keresztül számítógépre viszik, amely megjeleníti azokat. E mellett még a szemmozgás és az izomtónus adatainak rögzítése történik. E három adat alapján rajzolódik ki az alvásszerkezet, az úgynevezett hypnogramm. (2. ábra) 2. ábra Az alvás alatti EEG változás (a) és az alvásszerkezet (b) (forrás: http://sleepinformer.blogspot.hu/) Az alvásszerkezet önmagában is ciklusos folyamat, ez az ábra alapján is jól látszik. Egy normál alvás alatt 4-6 ciklus váltakozik, ezek egy NREM/SWS és az azt követő REM szakaszból állnak. Sorrendje: SWS/NREM 1-2-3-4-3-2-1-REM. 4
Regisztrált paraméterek REM NREM/SWS EEG éber állapotra jellemző EEG EEG tevékenység lassul, lecsökken, 4 szint Szemmozgás gyors (REM) lassú (SEM) Izomtónus megszűnik, csak a légző izmok működnek van, a normál értéknél kicsit alacsonyabb 3. ábra Az egyes alvásfázisok jellegzetességei Az SWS/NREM szakaszban (3. ábra) az agyi tevékenység lassul, az alvás mélységével egyenesen arányosan, az izomtónus megmarad, de az éber állapothoz képest csökkent, szemmozgás van (SEM - Slow Eye Movement). Az SWS/NREM szakaszt további 4 részre tudjuk bontani, az alvás mélysége alapján. Az első stádiumára az alfa hullámok eltűnése jellemző, az agyi tevékenység lassul, a hullám amplitúdója növekszik a szinteken lefelé haladva. A második stádiumban tovább lassul az agyi tevékenység, ekkor jelenik meg az emberre jellemző 14 Hz körüli spontán orsóaktivitás és a K komplexum. A harmadik és negyedik stádiumot nagy amplitúdójuk theta- és delta-hullámok uralják. Az alstádiumok között nincs éles határ. A ciklusok során az alvás egyre felületesebbé válik, a végén a harmadik és negyedik stádium kimarad, valamint megkülönböztethetünk egy leszálló és egy felszálló ágat. A felszálló szár végén jelenik meg a REM fázis. A REM fázisban (3. ábra) az EEG a teljes aktivitásra, éber szintre jellemző aktivitást mutat. Az izomtónus szinte teljesen megszűnik, csak a szem, a középfül és a légző izmok mutatnak aktivitást. A nevét a sajátos gyors, rezgésszerű szemmozgásairól kapta. A szemmozgás alapján REM-nek, az EEG éber állapotra jellemző értékei miatt pedig paradox fázisnak. Időtartama 5-20 perc, hossza a ciklusok során egyre hosszabb lesz. Az első REM fázis az elalvástól számítva körülbelül 90 perc után jelentkezik. Álomképek elsősorban ebben a szakaszban jelentkeznek. 5
Alvás alatti fiziológiás változások Az SWS/NREM és a REM fázisok a fentieken túl egyéb jellegzetességeikben is eltérnek. Az SWS/NREM szakaszban a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a légzés lassul, a testhőmérséklet is csökken; míg REM fázisban nő a pulzusszám és a vérnyomás, a légzés gyorsul és szabálytalanná válik, a hőszabályozás felfüggesztődik. (4. ábra) Vegetatív funkciók REM SWS/NREM Vérnyomás nő/csökken csökken Pulzusszám nő csökken Légzés nő, szabálytalanná válik lassul Testhőmérséklet hőszabályozás csökken felfüggesztődik Hatás Szimpatikus Paraszimpatikus 4. ábra Az egyes alvásfázisok alatti vegetatív változások Vegetatív változásokat tekintve a REM szimpatikus, az SWS/NREM paraszimpatikus hatás alatt áll. A REM fázis, a szimpatikus hatások túlsúlya miatt egy fokozott állapothoz hasonlít a normál állapothoz képest. A vegetatív funkciók felgyorsulnak, szabálytalanná válnak. Ezzel szemben az SWS/NREM paraszimpatikus hatásainak túlsúlya miatt olyan, mintha pihenne a szervezet, a nappali aktivitáshoz képest. A vegetatív funkciók lelassulnak, csökkennek. 6
Korfüggő változások Az alvás-ébrenlét ciklus életkoronként változó mintázatot mutat. (5. ábra) Csecsemőknél éjjel-nappali (polifázisos, sok alvásperiódus), gyermekeknél éjjel-délutáni (bifázisos, két alvásperiódus), felnőtteknél pedig éjjeli (monofázisos, egy alvásperiódus). A napi alvásidő csecsemőknél a leghosszabb, napi 10 óra. Ez az érték húszas éveinkig folyamatosan csökken 7-8 óráig, ami ettől kezdve állandónak tekinthető. 5. ábra Az alvás ébrenlét ciklus korfüggő változásai (http://www.sleepchild.com/index_ing.htm) A kor előrehaladtával nem csak az alvással töltött órák száma, hanem az alvás minősége, a REM és a NREM szakaszok aránya is változik. (6. ábra) A NREM szakasz mélysége a korral párhuzamosan csökken. A 4. szint aránya az idő múlásával folyamatosan csökken, idős korban el is tűnhet. A REM fázis hasonlóan változik, koraszülötteknél az alvásidő 60-80%-a, csecsemőknél 30%-a, fiatal kortól kezdve 25%-a, ami hatvanas éveinkig állandónak tekinthető(hatvan év felett már csak 15%-a a teljes alvásidőnek). Minőségét tekintve az alvás egyre felületesebbé válik. A fiatalkori mély alvás időskorra egy kevésbé pihentető, felületes alvássá alakul. Ebből adódóan idős korban jellemző a sok ébredés egy éjszaka alatt. 7
6. ábra Az alvásszerkezet korfüggő változásai (forrás: Novák Márta Az alvás- és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája, OKKER Kiadói Kft., 2000) A fáradtság érzés, és ami mögötte van Az ébrenlét alatt, ahogy tevékenykedünk, elfáradunk, megjelenik egy szubjektív fáradtságérzet. Ennek jelei az izmok elnehezedése, eltompulás, erőtlenség, lassú gondolkodás, rossz közérzet és a szem nyitva tartásának nehézsége. Abban, hogy ez az állapot kialakuljon, bizonyos napközben felszaporodó anyagoknak van szerepe, amik az alvást indukálják, előidézik. Alvást elősegítő anyagnak azokat nevezzük, melyek szintje a nappali, éber periódus alatt folyamatosan emelkedik, majd alvás alatt eliminálódnak. Ma már több mint 30 ilyen anyag ismert. 8
Az egyik legfontosabb az adenozin. Napközben az energiafelhasználás során keletkezik (ATP bomlásakor), majd a keletkezett adenozin mennyisége alvás alatt lecsökken (nem csak alvás alatt, de mértéke itt jelentősebb). Hatását úgy fejti ki, hogy a megfelelő receptorokhoz kötődve csökkenti az éberségi szintet. Érdekesség, hogy a kávéban található koffein ezekre a receptorokra hat, az adenozin helyett köt be, így egy ideig csökkentve a fáradtságérzetet. Egyéb anyagok például a muramil peptid, egyes prosztaglandinok (PG), interleukinek (IL), DISP, tumor nekrózis faktor (TNF) vagy a vazoaktív intesztinális peptid (VIP). Ezek közül a PG, IL, TNF és az adenozin fokozza az SWS/NREM fázisokat, míg a VIP a REM fázis kialakulását segíti elő. Az alvás funkciói (teóriák) Az eddig tárgyaltak ismeretében már megnézhetjük mi is az alvás valódi funkciója, mivel az alvás alatt lejátszódó folyamatok mind életkorhoz, mind alvásfázishoz kötöttek. Azt, hogy ez egy fontos és elengedhetetlen folyamat, nem kérdőjelezhetjük meg, hiszen ember, állat, egyaránt alszik (univerzális folyamat). Nincs bizonyítékunk olyan élőlényre, amely valamilyen formában ne aludna, vagy ne lenne nyugalmi fázisba (növények). Egyedül a delfineknél kérdőjelezhetnénk meg, mivel gyakran nevezik őket azon állatoknak, melyek sosem alszanak. Valójában az alvás náluk úgy működik, hogy egyszerre csak az egyik agyféltekéjük mutatja az alvásra jellegzetes lassú hullámokat. A különböző fajok alvásának funkciója megegyezik, de jellegzetességei (az egyéb különbségekből adódóan is) eltérnek. Az elengedhetetlensége abból is látszik, ha megvonjuk az az élőlény, jelen esetben az ember alvását, az rövid időn belüli (1-2 hét) halálához vezet. Sokan nem is gondolnak bele az alvás valódi szerepébe, csak azt tapasztalják, hogy alvás után jobban érzik magukat, jobban tudnak koncentrálni, boldogabbak, jobban képesek teljesíteni. Ha valakit megkérdezünk, ezt válaszolná. Szükséges a megfelelő mentális és fizikai egészség, a megfelelő minőségű élet fenntartásában. Segíti az agyat a megfelelő működésében, alvás alatt fel tud készülni a következő napra, az előzőt rendszerezve, feldolgozva, kipihenve. Ha eleget alszunk, tapasztalhatjuk, hogy jobban megy a tanulás, a problémamegoldás és az összpontosítás. 9
7. ábra Az alvás és ébrenlét egymásra hatása Az, hogy hogyan alszunk, befolyásolja mindennapi életünket, meghatározza teljesítőképességünket. (7. ábra) Azonban napközbeni aktivitásunk, cselekedeteink befolyásolják, hogyan alszunk. Fizikai megterhelés esetén a SWS/NREM arány, fokozott szellemi tevékenység (tanulás) során viszont a REM szakaszok aránya nő meg. Egy egyszerű példával élve hasonlíthatjuk az alvást az evéshez. Ha nem eszünk éhesek leszünk, rossz lesz a közérzetünk, ugyanúgy, ha nem alszunk eleget, elfáradunk és a közérzetünk is rossz lesz. Az erős központi szabályozásoknak megfelelően ilyenkor eszünk, vagy alszunk. De ezzel még nem tisztázott az alvás valódi szerepe. Csak ennyi lenne, vagy több folyamatban is részt vesz? Ezekre több elmélet is született, olyanok, mint az energiatakarékosság vagy egyszerűen az éjszakai ragadozóktól való elrejtőzésből adódó ökológiai vagy az alvás, mint gyakorló szerep. Lássuk ezeket kicsit részletesebben. Evolúciós teória Az egyik első elképzelés szerint az alvás az éjszaka átvészelésére szolgált, amikor legsebezhetőbbek vagyunk a ragadozókkal szemben. Ha éjszaka elrejtőzünk, nem mozgunk, csöndben vagyunk, nem találnak meg a ragadozók, így növeljük túlélési esélyünket. Azokra, akik nem hívták fel magukra éjszaka a figyelmet, kevésbé hatott a természetes szelekció, így fennmaradhatott ez a fajta viselkedés. Azonban így egy teljesen kiszolgáltatott állapotba 10
kerülünk. Ennek ellensúlyozása érdekében vannak olyan periódusai az alvásnak, melyek során kapcsolatba kerülünk, kerülhetünk a környezettel. Ezt nevezhetjük az alvás evolúciós teóriájának. Inaktivitási teória Napközben sok külső hatás, inger ér minket. Ezek jelei passzívan ingerlik az agytörzsi hálózatos állományt (önmagától nem jön ingerületbe, csak a mellette futó idegrostok ingerülete terjed át rá). Az agytörzsi hálózatos állomány a talamuszba fut be. Ahogy napközben ingerek érik, jeleket küld a kéregbe (talamuszon keresztül), így fenntartva az éber állapotot. Éjszaka, ahogy a külső ingerek, hatások lecsökkennek, csökken az agytörzsi hálózatos állomány által a kéregbe juttatott ingerek száma, így elálmosodunk, alszunk. Energia megtakarítási teória Egy másik elképzelés szerint az alvásnak energiamegtakarító szerepe van. Embernél 10% (egyéb fajoknál ennél is több) energia megtakarítással jár, mivel alvás alatt a testhőmérséklet, a kalóriaigény és az anyagcsere is lecsökken. Ez is inkább az alvás régebbi funkciójának magyarázata lehet, mivel manapság már elég élelem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy ne ez legyen az elsődleges szerepe ennek a bonyolult folyamatnak. Egyes állatoknál (például a medvéknél) ennek a funkciónak máig fontos szerep jut, bár az alvásperiódus ilyenkor hosszabb időre nyúlik (téli álom). Ami az alvás valódi funkcióját illeti, közelebb állhatnak hozzá a következők: Javító szerep Alvás során a szervezetünk visszapótolja azokat az anyagokat, amiket az ébrenlét (tevékenykedés, fizikai és szellemi munka) alatt elveszítettünk, valamint ilyenkor a 11
szervezetnek lehetősége nyílik megjavítania önmagát. Szerepe van az izomnövekedésben, a szövetek regenerációjában, fehérjeszintézisben és a növekedési (GH) hormon termelődésében (SWS/NREM 4. szint alatt főleg). Az alvás, mint gyakorló szerep A REM fázisba az agy egy zárt állapotba kerül. Inger nehezen jut be, ki is alig jutnak parancsok. Hiába látszik az, mintha nem történne semmi, valójában hasonló folyamatok zajlanak le benne, mint éber állapotban. Ezért is hasonlít a REM alatti EEG az éber állapotra, azzal a kis, de lényeges eltéréssel, hogy a REM fázisban hiányzik a végrehajtás. A parancsok nem jutnak ki a perifériákra, a végrehajtó szervekhez (az izmokhoz). Ahogy már említettem, ilyenkor megszűnik az izomtónus, csak a légző (rekeszizom)- és szemizmok működnek, a többi mozgató parancs hiába keletkezik, nem jut ki a perifériára. Ezért az agyban a lókusz cörulesz nevű agyterület felelős, ennek sérülése esetén megjelenik a mozgás, ezzel alvászavart kialakítva. Ezt az állapotot hívhatjuk egyfajta gyakorló állapotnak. Ilyenkor az agy gyakorolja azokat a dolgokat, amik fontosak számunkra, álmok formájában. Ilyenek lehetnek például az egyedfenntartáshoz, meneküléshez vagy a vadászathoz szükséges feladatsorok. Ebben az állapotban lehetőség nyílik az agy belső szerkezetének formálására, az aznap történtek rendszerezésére, rendezésére, a memóriakonszolidációban, az új ismeretek rendszerezésében, ezek hosszú távra való beépülésében. Fontos szerepe van a feleslegesnek talált információk elfelejtésében is. A korfüggő alvásszerkezeti változások jelentősége Ahogy az alvás korfüggő változásainál kitértem rá, az alvás nem egy, egész életünk során változatlan formában meglévő állapot. Sajátosságai - főleg a korral együtt - változnak. Más-más korban az eltérő arányú alvásfázisoknak más és más szerep jut, az adott életkorra jellemző fejlődésre van hatással. Gyermekkorban a REM és a mélyalvás (3.-4. szint) aránya magas. A mélyalvásnak a növekedésben van fontos szerepe. Az aludj kisfiam, hogy nagyra nőj népi bölcsességnek 12
megvan a hormonális (GH) és alvásszerkezeti (több 3.-4. szint) magyarázata. A mélyalvás során lökődik ki a növekedési (GH) hormon. Mivel gyermekkorban nagyobb a mélyalvás mennyisége alvás alatt, több hormon lökődik ki egy este alatt, mint később. Felnőttkorban a GH szerepe a növekedés helyett egyre inkább a zsírbontás engedélyezése lesz és kevesebb is termelődik belőle. A REM fázis aránya szintén újszülött és gyermekkorban a legmagasabb, majd lecsökken, és hosszú évtizedekig állandónak tekinthető. A REM fázisnak ezekben a korai életszakaszokban az agy fejlődésében, az idegsejt kapcsolatok, funkciók kialakulásában van fontos szerepe. A fejlődő (gyermeki) agy számára ezért szükséges több alvás, a REM fázis nagyobb aránya, mint felnőttkorban. Alvásmegvonás hatása az alvás funkciójára Mint láthattuk, az alvás igen fontos szerepet tölt be életünkben, ezért az alvásmegvonás már rövidtávon is káros lehet szervezetünknek, hosszabb távon pedig súlyos egészségügyi károsodásokkal jár. (8. ábra) Elegendő alvás nélkül az agy nem tudja kipihenni magát, rendezni az új információkat. Nehézkes lesz a koncentráció, a problémamegoldás és a kreativitás is csökken. Jellemző az érzelmi instabilitás, hangulatingadozás, ingerlékenység. Ha nem alszunk eleget, az immunrendszerünk sem tudja teljesen kifejteni hatását. Nagyobb valószínűséggel kapunk el valamilyen fertőzést (influenza, megfázás), elegendő pihenés nélkül a már meglévő betegségünk sem gyógyul normál mértékben. Az elhízás és az alvás között is kapcsolatot fedezhetünk fel. Az alváshiány emeli a stressz hormont, és csökkenti a leptin nevű hormon termelődését. Az utóbbi a jóllakottságérzetért felelős. Ezen felül még egy étvágyfokozó, a ghlerin, hormon is termelődik. Egy további hatása az alvásmegvonásnak, az úgynevezett mikro alvás jelensége. Ilyenkor pár másodpercre elalszunk, de nem tudatosul bennünk. Ha az alvásmegvonás jelentős, ezeket a mikro alvásokat nem tudjuk irányítani, ezért nagyon veszélyes. Számos közúti, légi és egyéb baleset köszönhető neki. 13
8. ábra Az alvásmegvonás hatásai különböző szerveinkre, szervrendszereinkre (forrás: http://www.healthline.com/health/sleep-deprivation/effects-on-body) Egyéb tünetek lehetnek: hallucináció, magas vérnyomás, ízületi panaszok, szívproblémák, depresszió, a kognitív funkciók csökkenése, valamint nagyobb lesz a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata. Abból adódóan, hogy az alvás létszükséglet, régen vallatási módszerként alvásmegvonást is alkalmaztak, ezzel a vádlottat (kényszer)vallomásra bírva. 14
Összefoglalás: Pihenés-e az alvás? Ahogy láthattuk, már a görögök is rávilágítottak az alvás és a pihenés kapcsolatára. Hüpnosz és Paszithea házasságával az alvást a pihenéshez kapcsolják, ezzel szubjektíve kifejezve az alvás szerepét. Ha fáradtak vagyunk, alszunk, reggel kipihenten ébredünk. Azonban az alvásnak ennél sokkal több szerepe van szervezetünk működésében. A fentiekből láthatjuk, (objektíve) mennyi folyamat zajlik ilyenkor, ami a növekedésünket, regenerációnkat és fejlődésünket szolgálja. A fáradás, fáradtság, kiköveteli az alvást, de alvás alatt nem csak pihenés jellegű folyamatok zajlanak le. Szervezetünk aktívan dolgozik annak érdekében, hogy az aznap ért káros hatásokat ellensúlyozza, helyreállítsa, valamint a hosszútávú fejlődésünkben, növekedésünkben részt vegyen. Alvás során a szervezet és az agy egyaránt dolgoznak, csak mi érezzük úgy, hogy nem; hiszen azt tapasztaljuk, hogy kipihenten ébredünk. Kipihenjük magunkat, csak e mögött nem egyfajta passzív semmittevés, pihenés, hanem aktív folyamatok együttes sora áll. 15
Források: Salvador Dali Sleep (borítókép) Görög istenek családfája - Wikipédia Bálint Péter - Orvosi élettan, Medicina Könyvkiadó Budapest, 1986 Csernus Valér és Mess Béla Biológiai órák, Akadémiai Kiadó 2006 Novák Márta Az alvás- és ébrenléti zavarok diagnosztikája és terápiája, OKKER Kiadói Kft., 2000 Helatysleep.med.harvard.edu - http://healthysleep.med.harvard.edu/healthy/matters/benefitsof-sleep/why-do-we-sleep ScienceDaily.com - https://www.sciencedaily.com/releases/2008/08/080825203918.htm National Heart, Lung and Blood Institute- http://www.nhlbi.nih.gov/health/healthtopics/topics/sdd/why Healtline.com - http://www.healthline.com/health/sleep-deprivation/effects-on-body 16