Az európai fejlesztési tendenciák figyelembe vétele a kidolgozás alatt álló Nemzeti Közlekedési Stratégiában Balatonföldvár 2013. május 15. Berg Tamás és Köller László Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Az előadás vázlata 1. Az újabb időkben megfogalmazott általános európai fejlesztési tendenciák Legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások (2011 évi Fehér könyv, az Európa 2020 dokumentum, a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum, az ún. Pozíciós Papír a TEN-T hálózat 2. Az EU vasútfejlesztési irányainak megjelenése az NKS keretében kidolgozásra Kerülő Országos Vasútfejlesztési Koncepcióban a.) Előzmények: Az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK), mint az NKS része b.) EU fejlesztési tendenciák és érvényesülésük az OVK előkészítése időszakában c.) Az OVK tervezési folyamatát meghatározó uniós irányok és azok összehangolása az OVK kidolgozás alatti tervezési programjával 3. Az EU közútfejlesztési irányainak figyelembe vétele az NKS-ben különös tekintettel a gyorsforgalmi úti TEN-T hálózat kialakítására 2
1. Az újabb időkben megfogalmazott általános európai fejlesztési tendenciák Legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások (2011 évi Fehér könyv, az Európa 2020 dokumentum, a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum, az ún. Pozíciós Papír a TEN-T hálózat 3
A legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások COM (2011) 144 számú, FEHÉR KÖNYV, útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához-úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről. (utalás az ITS, Connect, Easyway, IRIS stb. projektekre) 2008/57/EK és a 2011/18/EU irányelvek a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról Első, második, harmadik és kidolgozás alatti negyedik vasúti csomag előírásai Az Európai Unió TEN-T hálózatának kialakítására vonatkozó legújabb EU irányelvek 4
A legfontosabbnak mondható uniós stratégiák, elvárások, előírások Az EU közleménye a belvízi szállítás előmozdításáról NAIADES, COM (2006) 6 A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet, annak módosításai és végrehajtási szabályai; Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról Az Európai parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a légi navigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs-szolgálati rendelet) Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról (légtérrendelet) EGT Az Európai Parlament és a Tanács 552/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról (átjárhatósági rendelet) 5
Az elkövetkező 2014-2020 közötti EU költségvetési időszakra vonatkozó célkitűzések, javaslatok dokumentumai COM(2010)2020 számú, EURÓPA 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című kiadvány, amely a következő tervezési időszakra fogalmazza meg az Unió legfontosabb célkitűzéseit Az ún. Pozíciós Papír tervezet, az Európai Bizottság szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020. évekre szóló Partnerségi Megállapodása és programjai vonatkozásában. 6
A 2011 évi Fehér könyv legfontosabb célkitűzései A városi közlekedésben a hagyományos tüzelőanyaggal működő gépjárművek használatát 2030-ig felére kell csökkenteni, 2050-re pedig teljesen ki kell küszöbölni, a jelentősebb városközpontok logisztikáját alapvetően széndioxid mentessé kell tenni 2030-ra. A légi közlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, fenntartható tüzelőanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük 2050-re, szintén 2050-re 40%, lehetőség szerint 50%-al kell csökkenteni a tengeri közlekedésben alkalmazott bunkerolaj kibocsátásokat. 2030-ra a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30 %- át, 2050-re pedig 50 %-át más közlekedési módoknak (vasút, vízi közlekedés) kell átvennie, hatékony zöld árufuvarozási folyosók üzemeltetésével. 2030-ra a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű hálózat hosszát, 2050-re pedig létre kell hozni a teljes európai nagysebességű hálózatot.. 10 célkitűzés 7
A 2011 évi Fehér könyv legfontosabb célkitűzései 2030-ra teljesen üzemképes TEN-T törzshálózatot kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni. 10 célkitűzés 2050-re a törzshálózat valamennyi repülőtérét be kell kapcsolni a vasúti lehetőleg nagysebességű hálózatba. 2020-ra ki kell építeni a szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket, vasúti vonatkozásban az ERTMS európai megvalósítási terve alapján. Ki kell építeni az európai globális navigációs Galileo műholdrendszert 2020-ra ki kell alakítani egy európai multimodális közlekedési információs forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszert A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. (2020-ra törekedni kell a balesetek számának felére való csökkentésére) A használó fizet és szennyező fizet elvének teljes körű alkalmazása 8
Az Európa 2020 dokumentum Másik fontos uniós alapdokumentum az Európa Tanács által 2010. júniusban elfogadott Európa 2020 stratégia, Elérendő cél: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés ösztönzése. A stratégia a 2020-ig elérendő kiemelt európai uniós célokat határozza meg, a kutatás és innováció, az éghajlatváltozás és energia, a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem célterületeire fókuszálva. Az Európa 2020 stratégia második részében tematikus célkitűzések szerepelnek. 11 tematikus célkitűzés került megfogalmazásra az alábbiak szerint: 1.) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2.) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3.) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és aquakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4.) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 9
Az Európa 2020 dokumentum 5.) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása; 6.) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7.) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8.) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10.) A beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11.) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás 10
Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum 2012. márciusban az Európai Bizottság kiadta a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentumot a 2014-2020 közötti közös stratégiai keret elemeiről (KSK angolul Common Strategic Framework CSF). A munkadokumentum az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESzA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) közös stratégiai kereteinek elemeit foglalja össze. Ezek az alapok jelentik az európai szintű beruházások elsődleges forrásait. A Bizottság az öt alap szoros összehangolásáról rendelkezik, ezen kívül olyan partnerségi szerződések elfogadását írja elő, melyek az Európa 2020 stratégia és a nemzeti reformprogramok célkitűzéseit fogják össze. 11
A poziciós papír Az ún. Pozíciós Papír tervezet kiadásával megjelent az Európai Bizottság szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020. évekre szóló Partnerségi Megállapodása és programjai vonatkozásában. A 7. Fenntartható közlekedés támogatása és meghatározó közlekedési hálózatok infrastruktúrájában a szűk keresztmetszetek felszámolása tematikus célhoz Magyarország számára adott ajánlások a következők: fel kell gyorsítani egy átfogó többmodelles közlekedési stratégia elkészítését a közlekedés-infrastruktúra használatába be kell vezetni a szennyező fizet elvet a vasúti és városi közlekedés terén nagy figyelmet kell fordítani a projekt generálásra Budapest és vonzáskörzete, valamint a főbb városok szintjén a közlekedési stratégiák összehangolása. 12
A TEN-T hálózattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról A TEN-T hálózat az Európai Unió tagállamainak komplex tervezett közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózata. A TEN-T hálózat része a transzeurópai hálózatoknak (TEN), mely tartalmaz a közlekedésen kívül még távközlési hálózatot (eten), és energetikai hálózatot (TEN-E) is. Az EU-nak van egy TEN-T Programja, amely TEN-T Támogatás formájában, pályázat útján érhető el a tagországok részére. A pályázók lehetnek: maga a tagállam, nemzetközi szervezet, állami és magán vállalatok, és ezek konzorciumai. A Támogatást tanulmányok és beruházásokra egyaránt el lehet nyerni A támogatásokról a DG MOVE pályázatok alapján dönt, ebben a tevékenységben vesz részt a TEN-T EA mint Közreműködő szervezet. Minden évben kiírásra kerül a Multi-Annual (többéves) felhívás, és a az Annual (éves) felhívás. Jelenleg 30 Priority Projects (vagy folyósok) és egyéb horizontális prioritás van megfogalmazva, a páneurópai integrálódás elősegítése érdekében. A TEN-T projektek célja: a szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú közlekedési kapcsolatoknál, befejezni a fő közlekedési útvonalak hiányzó szakaszait elsősorban a határ menti szakaszokon, a természetes akadályok megszüntetése és az interoperabilitás javítása. 13
Az előadás vázlata 2. Az EU vasútfejlesztési irányainak megjelenése az NKS keretében kidolgozásra Kerülő Országos Vasútfejlesztési Koncepcióban a.) Előzmények: Az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) mint az NKS része b.) Európai fejlesztési tendenciák és érvényesülésük az Országos Vasútfejlesztési Koncepció előkészítése időszakában c.) Az OVK tervezési folyamatát meghatározó uniós irányok és azok összehangolása az OVK kidolgozás alatti tervezési programjával 14
Az OVK a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) részeként önállóan dokumentált formában készül NEMZETI KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA 2011 2012 2013 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Előkészítés: tematika, tézisek kidolgozás, elfogadás Helyzetelemzés (06 30), jövőkép (09 30) - munkacsoportok Koncepció alkotás (szakértői team) 2012 11 20 Közbeszerzési eljárás 2012 12 15 Tervkészítés 1.sz. mérföldkő Helyzetelemzés kontrollja+ adatfelvétel (2012 12 31) Forgalmi modell elkészítése (2013 03 31) NKS stratégiát megalapozó kiegészítő vizsgálatok (2013 02 28) Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv (2013 02 28) OVK nagytávú koncepció (2013 02 28) OVK elő-megvalósithatósági.tan. alapparaméterei (2013 02 28) 2.sz. mérföldkő NKS nagytávú koncepció változatok készítése (2013 03 31) NKS nagytávú koncepció vált. elemzése, kiválasztás (2013 04 30) OVK kiválasztott koncepcióra projektképzés (2013 05 31) 3.sz. mérföldkő NKS stratégia készítés, projektképzés (2013 07 31) Speciális feladatelemek (2013 07 31) Stratégiai Környezeti Vizsgálat bef. (2013 08 31) Felsővezetői hozzájárulás (2013 08 31) 4.sz. mérföldkő Kormányelőterjesztés tervezet készítés (2013 10 31) 5.sz. mérföldkő Kormányelőterjesztés, EU egyeztetés kapcs.feladatok(2014 04 30) 6.sz. mérföldkő NKS kiadmány megjelentetés, projektzárás (2014 07 31) Elkészült részfeladadok Folyamatban és előkészítés alatt lévő részfeladatok Közbeszerzési eljárás és tervezési folyamat Tervezési folyamat alfázisai 15
Az OVK célja és ütemezése Az OVK célja: a magyar összközlekedési rendszerbe integrált nagy távlatú vasúti koncepció kidolgozása, a nagytávú koncepció megvalósítását szolgáló vasútfejlesztési projektek és prioritási sorrendjük meghatározása, a 2014-2020 EU tervezési időszak vasúti projektjeinek stratégiai megalapozása, és elő-megvalósíthatósági tanulmány szintű előkészítése Ütemezése, időhorizontja az NKS készítésével összhangban: Közép táv: 2014 2020 Hosszú táv: 2021 2027/2030 Nagy táv: 2030 2050 16
Az OVK előkészítését meghatározó uniós fejlesztési irányok Az EU 2011-es új Fehér Könyve vasúti vonatkozású célkitűzései 2030-ra teljesen üzemképes TEN-T törzshálózatot kell létrehozni, 2050-re pedig színvonalas minőségű és nagy kapacitású hálózatot kell kiépíteni. 2020-ra ki kell építeni a szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszereket, vasúti vonatkozásban az ERTMS stratégiát (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszert). 2030-ra a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30 %-át, 2050-re pedig 50 %-át más közlekedési módoknak (vasút, vízi közlekedés) kell átvennie, hatékony zöld árufuvarozási folyosók üzemeltetésével. 2030-ra a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű hálózat hosszát, 2050-re pedig létre kell hozni a teljes európai nagysebességű hálózatot. 2050-re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a vasúti lehetőleg nagysebességű hálózatba. A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. A használó fizet és szennyező fizet elvének teljes körű alkalmazása. 17
Az OVK kidolgozásának eddigi eredményei A 2014-2020 EU ciklus Operatív Program javaslatainak időbeni kidolgozása, az uniós forrástámogatások 2014-től történő lehívhatósága szükségessé tette az NKS és OVK tervezési folyamat felgyorsítását: Munkabizottsági keretek és szakértői team keretében 2013-ban közel egy éves munkával elkészült az OVK önállóan dokumentált részletes Helyzetképe, SWOT analízise és Jövőkép tervezete 2013. január 7-én megtörtént a szerződéskötés a tendernyertes Stratégia Konzorciummal a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az Országos Vasútfejlesztési Koncepció tervezői kidolgozására Az NKS 1. mérföldkő ütemterve szerint 2013. március 31. határidővel elkészült: az OVK munkabizottsági Helyzetkép tervezői véglegesítése és a helyzetelemzése, problémafa, célfa elkészítése a műszaki tervvel nem rendelkező vasúti nagyprojekt javaslatok előmegvalósíthatósági tanulmányai alapparaméter változatainak megadása a vasúti nagytávú koncepcióváltozatok kidolgozása 18
Az OVK kidolgozásának eddigi eredményei és a további teendők Az NKS 2. mérföldkő ütemterve szerint 2013. május 31-ig készül el a nagytávú koncepció változatelemzése az OVK optimális koncepcióváltozatára projektképzés az elő-megvalósíthatósági tanulmányok véglegesítése Projektlista és prioritás adása a 2014-2020-ban megvalósítani és a 2021-2027-re előkészíteni javasolt vasúti nagyprojektekről Az NKS 3. mérföldkő ütemterve szerint 2013. augusztus 31-ig kerül leszállításra a Nemzeti Közlekedési Stratégia egyeztetési anyaga, benne az önállóan dokumentált vasúti alágazati koncepcióval Az NKS 4. mérföldkő keretében 2013. október 31-ig Kormány-előterjesztés készül, megkezdődik a Nemzeti Közlekedési Stratégia és a vasúti koncepció uniós egyeztetési eljárása, annak érdekében, hogy 2014-től a forrástámogatások lehívhatók legyenek. 19
Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák Európa 2020 stratégia (2010. június) kiemelt európai uniós céljai alapján kijelölt 11 tematikus célkitűzés (2012.március): 1.) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2.) Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3.) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4.) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5.) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása; 6.) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7.) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8.) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9.) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10.) A beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11.) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. 20
Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum (2012. március) a 2014-2020 közötti időszak Közös Stratégiai Keret (KSK) elemeiről: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESzA) Kohéziós Alap (KA) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) közös stratégiai kereteinek elemeit foglalja össze. Partnerségi Megállapodás az Európai 2020 stratégia és a nemzeti reformprogramok célkitűzéseinek összehangolására, mely tartalmazza az Operatív Programokat, közlekedés vonatkozásában a KOP Közlekedési Operatív Program 2014-2020 között tervezett projektjeit. Pozíciós Papír tervezet az Európai Bizottság szolgálatainak álláspontja Magyarország 2014-2020. évekre szóló Partnerségi Megállapodása és programjai vonatkozásában 21
Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák Pozíciós Papír 7. tematikus célhoz ( Fenntartható közlekedés támogatása és meghatározó közlekedési hálózatok infrastruktúrájában a szűk keresztmetszetek feloldása ) adott ajánlásai: fel kell gyorsítani egy átfogó többmodelles közlekedési stratégia elkészítését a közlekedés-infrastruktúra használatába be kell vezetni a szennyező fizet elvet a vasúti és városi közlekedés terén nagy figyelmet kell fordítani a projekt generálásra Budapest és vonzáskörzete, valamint a főbb városok szintjén a közlekedési stratégiák összehangolása 22
Az OVK tervezési program kereteit meghatározó uniós elvek, stratégiák Pozíciós Papír 7. tematikus célhoz adott beavatkozási javaslatai: TEN-T maginfrastruktúra fejlesztése, kiemelve a vasúti közlekedés és a Duna folyosó területét PP22 Budapest-Románia szakasz kiépítése, továbbá Horvátország, Szerbia és Ukrajna irányába a PP6-os 220-ig, továbbá a V0 vasúti körgyűrű kiépítése GSM-R szisztéma és az ETCS II sürgős kiépítése utaskényelem javítása, közlekedési menterend optimalizálása TEN-T 18-as prioritás projektje a Duna hajózhatósága érdekében határon átnyúló TEN-T szakaszok kiépítésének befejezése Pénzügyileg fenntartható közlekedési rendszerek és környezetbarát, alacsony szénkibocsátású közlekedés biztosítása kilométer-használaton alapuló útdíj bevezetése Intelligens Közlekedési Rendszer bevezetése tiszta energia, illetve, minél kisebb szennyeződéssel járó közlekedés biztosítása. Integrált városi közlekedési rendszerek kiépítése nagyvárosokban, agglomerációkban és Budapest területén Regionális és helyi mobilitás javítása 23
TEN-T hálózat fejlesztése Cél: A TEN-T alaphálózat fejlesztése, illeszkedve Magyar a már elkészült vasúti fejlesztési és megvalósítás projektek alatti és a tervezett projektek nettó költsége beruházásokhoz Bánréve Hídvégardó Hidasnémeti Sátoraljaújhely V. Záhony Ipolytarnóc Nógrádszakál Mezőzombor Nyíregyháza-Záhony: Az OVK keretében kidolgozásra kerülő elő-megvalósíthatósági tanulmányok Somoskőújfalu IV. 110 mrd Ft Salgótarján Miskolc Miskolc állomás: Budapest Kelebia vasútvonal rekonstrukció Nyíregyháza 21 mrd Ft Miskolc -Nyíregyháza: Rajka 226 mrd Ft Rákosrendező-Újpest, Eger Budapest Hegyeshalom Újszász Szolnok vasútvonal Esztergom állomás és Szob Bp. Nyugati-Vác- Nagykáta Hatvan-Miskolc: 324 mrd Ft Újszász Rákos-Nyíregyháza vonalszakasz villamosítás: 41 mrd Ft Szob: 144 mrd Ft Debrecen-Nyíregyháza: ETCS 2: 27 mrd Ft Komárom Ágerdőmajor Ágfalva Pamhagen Esztergom 86 mrd Ft Győr Vegyházi v.: rekonstrukció Sopron Hatvan 55 mrd Ft Tata Déli összekötő Debrecen Harka Tatabánya híd: 16 mrd Ft Rákos-Hatvan: Cegléd Szeged Győr-Pápa-Celldöm.: vasútvonal Kiskunfélegyháza Biatorbágy BUDA- Szeged vonalszakasz 119 mrd Ft 56 mrd Ft PEST Nagykáta-Újszász: Nyírábrány Bp. Keleti-Rákos: Hegyeshalom-Csorna- Biatorbágy-Tata: 31 mrd Ft Püspökladány Püspökladány- 66 mrd Ft Kelenföld-Százhalomb.:44 mrd Ft Soroksári Nagykáta útrekonstrukció és a teljes vonal részleges kétvágányúsítás vizsgálata Porpác vill.: 12 mrd Ft 72 mrd Ft Debrecen: 77 mrd Ft Celldömölk Soroksár: 7 mrd Ft Pápa Szajol-Debrecen Szombathely Székesfehérvár Százhalombatta Szbatta-Pusztaszabolcs Újszász Püspökladány Biharkeresztes vasútvonal rekonstrukció ETCS2: 10 mrd Ft Boba Herend Veszprém + ETCS : 58 mrd Ft Ajka Cegléd Biharkeresztes Szombathely-Zalaszentiván vill.: 8,4 mrd Ft KÖKI-Lajosmizse- Székesfehérvár Pusztaszabolcs Szolnok NSV tanulmány Boba-Székesfehérvár a Bécs + Budapest NSV elő-megvalósíthatósági állomás: 26 mrd Ft Szolnok állomás: tanulmánya Szentgotthárd ETCS2: 157 mrd Ft 25 mrd Ft Lepsény Kunszent- Kecskemét: 35 mrd Ft miklós- Kecskemét Budapest-Békéscsaba elkészítésével és az NSV budapesti Balatonszentgyörgy- Tass agglomeráción való átvezetés ETCS2: 20 mrd vizsgálatával Ft Zalaeszentiván Bajánsenye Balatonaliga: 44 mrd Ft Békéscsaba állomás + Városföld Budapesti Zalaegerszeg pályaudvari rendszer fejlesztése az S-Bahn koncepció Gyoma-Bcs. biztber. Békéscsaba 48 mrd felülvizsgálatával Ft Kiskunfélegyháza V. Balatonszentgyörgy Kiskörös Vasút-villamosítási program Pusztaszabolcs- Békéscsaba-Lőkösháza Dombóvár: 160 mrd Ft Soroksár-Kelebia + 51 mrd Ft ETCS: 195 mrd Ft Kiskunfélegyháza- Az országos 22-es kiemelt projekt: 226 mdft Nagykanizsa törzshálózati vasúti pályák lassújel felszámolási programja Szeged: 72 mrd Ft Lökösháza Murakersztúr Dombóvár Szekszárd Gyékényes 6-os Kaposvár kiemelt projekt: 466 mdft Szeged Egységes 225 Dombóvár-Gyékényes: kn-os tengelyterhelés biztosítása az országos törzshálózati vasúti 131 mrd Ft IV. Összesen: 692 mdft Kelebia pályákon Pécs Elkészült vagy folyamatban lévő MÁV Zrt. fejlesztések V.B. Röszke Új induló Szentlőrinc projekt: Dombóvár-Pécs-Villány-? Magyarbóly: 150 mrd Ft Tervezett MÁV Zrt. fejlesztések Magyarbóly Elkészült vagy folyamatban lévő GySEV Zrt. fejlesztések X.B. Egyéb projektek (nettó költséggel): Tervezett GySEV Zrt. fejlesztések 1. GSM-R: 23,5 mrd Ft 2. Állomásfejlesztési projekt (32 állomás): 14,5 mrd Ft V.C. 3. Kormányablak (18 helyszín): 1,8 mrd Ft 4. Közlekedésbiztonság fejlesztés: 14 mrd Ft 5. Vasútvonal villamosítások (Mezőzombor-Sátoraljaújhely, Szeged-Békéscsaba-Gyula, Püspökladány-Biharkeresztes, Budapest-Lajosmizse, Zalaszentiván-Nagykanizsa): 24 62 mrd Ft 6. Vasútvonal rehabilitációs program (sebességkorlátozások kiváltása 200 km/év, 7 éven keresztül): 150 mrd Ft 7. Budapest elővárosaiban P+R, B+R parkolók telepítése: 3 mrd Ft
Uniós interoperabilitás: Unióscélkitűzés célkitűzés azaz interoperabilitás: H.németi Záhony GSM-R hálózatütemezett ütemezett kiépítése ETCS hálózat kiépítése Mezőzombor Miskolc Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer Rajka Nyíregyháza Eger H.halom Szob Vác Esztergom Sopron Győr Aszód F.abony Tatabánya Debrecen P.ladány Szombathely Celldömölk Szfehérvár Szolnok B.keresztes Cegléd Veszprém P.szabolcs Bajánsenye KKf.egyháza B.Csaba Nagykanizsa Dombóvár Lökösháza KK.halas Murak.túr ETCS 1 (installed) 178km Szeged Gyékényes ETCS 1 (installed), 44km ETCS 2 Kelebia Pécs M.bóly GSM-R projekt, ERTMS stratégia Projekt költség : 58 mdft ETCS 2 I ütem 779km 1.rendszerszakasz ETCS 2 II. ütem 1730km 2.rendszerszakasz 3.-4.rendszerszakasz ETCS 2 III. ütem 802km, included 5.-6.rendszerszakasz ETCS LC 72km 7.-8.rendszerszakasz
Az OVK főbb műszaki tartalma (3): Budapestet elkerülő árufuvarozási tranzit útvonal V0 projekt Árufuvarozástól Fenntarthatóság mentesített budapesti vizsgálata, lassújel program elővárosi zóna Határon átnyúló vasúti kapcsolatok fejlesztési kérdéseinek vizsgálata 26
Az OVK főbb műszaki tartalma (8): A távlati nagysebességű (NSV) hálózat vizsgálata Bécs Pozsony Cél: Vasútfejlesztési terület levédése Ütemezés: Bécs/Pozsony Budapest NSV Ferihegy Nemzetközi Repülőtér bekapcsolása Budapest Bukarest/Belgrád Konstanca NSV Lemberg Velence Belgrád Bukarest 27
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bekötése a nemzetközi vasúthálózatba M7 Nagy Kopasz M1 559 Bécs Velence Nagykovácsi M0 1 M0 Budakeszi Törökbálint mh. ÉRD Törökbálint Diósd Érdliget mh. M3 Ceglédi Bp.-Üröm mh. vonal elkerülő nyomvonal hármas funkciója: Rákospalota- Kertváros mh. Hungaroring 3 Bolnoka Aquincum Elővárosi vonalszakasz ÚJPEST felsô mh. 329 Rákospalotatehermentesítése Óbuda Kerepes Újpest 495 10 Nagysebességű Újpest forgalom mh. átvezetése az agglomeráción Hármashatár-h. M0 ÓBUDA Csömör M3 Istvántelek mh. Hûvösvölgy Liszt Ferenc Nemzetközi Bp.- Repülőtér bekötése Angyalföld M1 M7 6 7 PESTHIDEGKÚT 527 János-h. BUDAÖRS Budaörs Nagytétény- Diósd a nemzetközi és IC forgalomba ZUGLIGET RÓZSADOMB BUDAFOK Budafok- Háros Budatétény mh. 7 Rákoscsaba- Újtelep mh. Rákoscsaba Budafok- Albertfalva Budafok- Belváros mh. SZENTENDRE HÉV Bp.-Kelenföld Boráros tér M3 Vágóhíd Bp.- Soroksári út CSEPEL Rákosrendezô KISPEST Pestszenterzsébet mh. SOROKSÁR Soroksár Rákosszentmihály Pestszentlôrinc- Kavicsbánya PESTSZENTERZSÉBET Bp.-Zugló mh. Örs vezér Bp.-Nyugati pu. tere HÉV GÖDÖLLÔ Városmajor Batthyány tér M2 M1 Bp.-Keleti pu. M2 Bp.-Déli pu. Kôbánya-Teher Széchenyi-hegy Bp.- Rákos Kôbánya felsô Józsefváros pu. Kôbánya alsó mh. Szabadkikötô HÉV CSEPEL Bp.-Ferencváros Kispest Kôbánya- Kispest M5 Pestszentlôrinc Pestszentimre felsô mh. MÁTYÁSFÖLD Szemeretelep mh. 4 Pestszentimre Rákoshegy Ferihegy-1 Vecsés Kistarcsa Rákosliget mh. Vecsés 31 Vecsés- Kertekalja mh. Nagytarcsa Ferihegy-2 Ecser mh. M0 Rákoskert mh. Ecser M0 Pécel Lemberg Belgrád Bukarest PÉ Ma Ma M n 28
Vidéki városi- elővárosi projektek előkészítése Városi- elővárosi projektek Hídvégardó Hidasnémeti Sátoraljaújhely Bánréve Záhony Ipolytarnóc Nógrádszakál Somoskőújfalu Sopron intermodális fejlesztés Hegyeshalom Ágfalva Pamhagen Sopron Harka Szombathely Kúőszeg Szombathley előávrosi fejelsztés Rajka Győr Komárom Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés Tatabánya intermodális központ Budaörs kistérség intermodális központ BUDA- PEST Bicske intermodális központ Salgótarján intermodális központ Vác Dorog Szob Helyi közforg. közl. fejl. Intermodális Központ Gödöllő elővárosi fejlesztés Érd integrált közösségi rendszer Eger intermodális központ Szolnok közösségi közl. fejl. Miskolc Elővárosi fejlesztés Nyíregyháza Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés Debrecen Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés Nyírábrány Ágerdőmajor Biharkeresztes Szentgotthárd Bajánsenye Szentgotthársd I Ntermodális fejlesztés Zalaegerszeg Veszprém Székesfehérvár intermodális központ Kecskemét Intermodális Központ és elővárosi fejlesztés Békéscsaba Kötegyán Murakersztúr Szekszárd Hódmezővásárhely Tram-Train Lökösháza Gyékényes Kaposvár intermodális központ Pécs intermodális fejlesztés Magyarbóly Kelebia Szeged elővárosi fejlesztés Röszke Elővárosi vasútfejlesztések Városi villamoshálózat Tram-train rendszer Intermodális célú fejlesztés 29
Budapesti elővárosi fejlesztési program aktualizálása Budapesti agglomeráció: 11 elővárosi vasútvonal ~700 km vonalhossz 95 település, 176 állomás ill. megálló mintegy 3 millió lakos Budapesti elővárosi forgalomban az átlós közlekedési rendszer bevezetése feltételeinek vizsgálata, fejpályaudvarok tehermentesítése Budapesti-Kelenföld állomás központi átmenő pályaudvari funkcióvizsgálata 30
Szűk kapacitásokat kiváltó és Fenntarthatóságot biztosító program Sebességkorlátozások a magyar vasúthálózaton Lassújel kiváltó program: A fenntarthatósági és energiagazdálkodási uniós célokhoz kapcsolódóan a hálózat 12 vonalszakaszán, melyek komplex rekonstrukciója forráskorlát miatt 2014 2020 között reálisan nem tervezhetők 31
Ózd Kazincbarcika Galgamácsa Rajka Hegyeshalom Szob GYŐR TATABÁNYA SALGÓTARJÁN SZOLNOK BUDA- PEST SZOMBATHELY Szentgotthárd Őriszentpéter ZALAEGERSZEG Murakeresztúr Gyékényes PÉCS Magyarbóly Kelebia Lőkösháza Kötegyán Biharkereszt es CFR CFR ŽSR ŽSR ÖBB GySEV/ROeEE ÖB B Mosonmagyaróvár Almásfüzit ő Esztergom Kisbér Oroszlány Csorna Fertőszentmiklós Győrszabadhegy Pápa Celldömölk Dudarbánya ÖBB Porpác Zalaszentiván Nagykanizsa Kőszeg Hajmáskér Boba Zalalövő Rédics Zalaszentgrót SŽ Ukk Tapolca Lepsény Szabadbattyán Tárnok Siófok Nagyatád Rétszilas Dombóvár Szentlőrinc HŽ Paks Komló Baja Barcs Villány Mohács HŽ Vác ŽSR Drégelypalánk Balassagyarmat Aszód ŽSR Hatvan Füzesabony Felsőzsolca Mezőzombor ŽSR Kistereny e ŽSR Újszász Gyöngyös ŽSR ŽSR Rudabány a Cegléd Szajol Kisújszállás Karcag Püspökladány UŽ Tiszafüred CFR Sáránd Nagykerek i Létavértes Ohat- Pusztakocs Vásárosnamény Zajt a Csenger CFR Kétegyháza CFR Újszeged Battony a JŽ Kiskunfélegyháza Kunszentmiklós- Tass Kiskőrös Kiskunhalas JŽ Dunapataj Kalocsa Bácsalmás ÖBB Bicske KAPOSVÁ R Dunaújváros HŽ Somoskőújfalu SZÉKESFEHÉRVÁR Vácrátót Keszthely Csajág Somogyszob Komárom Körmend Balatonszentgyörgy Röszke BÉKÉSCSABA Fonyód Gyula Mátészalka Szekszárd Villamosított vasútvonal Az OVK villamosítási programja A villamosításról az OVK keretében elő-megvalósíthatósági tanulmány készül További vizsgálatra javasolt vonal Egyéb, nem villamosított vasútvonal
Az OVK készítés uniós egyeztetési fórumai Az NKS/OVK tervezési folyamata során az uniós elvárásokkal való összhang érdekében az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közreműködésével és szervezésében több alkalommal került sor az EU szakértője a JASPERS képviselőjével (Lothar Zeller úr) szakmai egyeztetésekre, aki hasznos tanácsaival segíti a tervezők munkáját. JASPERS egyeztetések: három hetente történő találkozási alkalom alakult ki. JASPERS javaslatok: Projektképzés módszeréről Helyzetelemzés hipotézisek kontroll koncepcióalkotás projektképzés Mobilitási célkitűzések gazdasági- és területfejlesztési igényekből való levezetése: Funkcionális értékelés, funkcionális régiók létrehozása 33
A javasolt funkcionális régiók vasúti közlekedési vonatkozásai 34
3. Az EU közútfejlesztési irányainak figyelembe vétele az NKS-ben különös tekintettel a gyorsforgalmi úti TEN-T hálózat kialakítására 35
Közúthálózat fejlesztési irányok, a TEN-T hálózat Az EU közúti közútfejlesztési irányai és elvei ugyanazokban a korábbiakban felsorolt dokumentumokban szerepelnek, amelyek a vasúti hálózat fejlesztését is motiválják és az előadás első fejezetében részletesen ismertetésre kerültek. A 2011 évi Fehér könyv, a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum, az ún. Pozíciós Papír és a felsorolt, de nem részletezett irányelvek figyelembe vétele elő lett írva a tervező számára. a továbbiakban csak a közúthálózat fejlesztési területét alapjában érintő kérdéssel az Uniós országok TEN-T hálózatának kérdéseit foglaljuk össze. Ennek a hálózatnak a megvalósításához fognak ugyanis elsősorban rendelkezésre állni uniós források 36
Közúthálózat fejlesztési irányok, a TEN-T hálózat Jelenleg folyamatban van a korábbi TEN-T hálózat 2010 évi módosítása. A gyakorlatilag már egyeztetett anyag hatályba lépése várhatóan 2014 év eleje. A hálózati javaslatok megszülettek, azonban a hálózat európai uniós jogszabályban ez ideig még nem lett rögzítve. A módosítás elve az, hogy Európa tagországainak egymáshoz kapcsolt hálózata helyett az egységes közös európai közlekedési hálózat megteremtése a cél. Ennek érdekében létre kell hozni az Európai törzshálózatot (Core Network), amely Európa legfontosabb közlekedési és szállítási hálózati, vonalait fogja tartalmazni, ezt 2030-ig meg kell valósítani. Ehhez kapcsolódóan, elsősorban a tagországi hálózati elemekre építve a törzshálózatot kiegészítendő, és kiterjesztő, a hátországot bekapcsoló hálózatként 2050-ig létre kell hozni az Átfogó Hálózatot (Comprehensive Network). Ennek megteremtésére hozzák létre a Connecting Europe Facility eszközt, melyben 2020-ig 31,6 milliárd euró áll rendelkezésre a hálózat kiépítéséhez, amiből 10 milliárd euró kifejezetten a kohéziós országok hálózatának fejlesztésére fordítódik. 37
A TEN-T hálózat létrehozásának az előzményei A TEN-T közút hálózat az Európai Unió országainak az egyesített gyorsforgalmi hálózata, amely a csatlakozó országok hálózatával folyamatosan bővül. 2004-ben került sor az Európai Unió kibővítésének első ütemére, amikor Magyarország is csatlakozott az Unióhoz. A csatlakozás előtt a csatlakozni kívánó országok hozták létre az. un. TINA gyorsforgalmi úti hálózatot 38
Magyarország 2004 évi TEN-T hálózata 1997 évi, un. Helsinki folyosórendszer kibővült a nyugati és keleti országrészen áthaladó észak-dél irányú gyorsforgalmi utakkal, a Szlovákia felé vezető M2 gyorsforgalmi úttal és az ország közepén nyugat-keleti irányban áthaladó M8-M4 gyorsforgalmi úti tengellyel. 39
Magyarország 2010 évi TEN-T hálózat módosítási javaslata Új hálózati elemek: az M0 gyűrű nyugati szektora és az M9 autóút M7 autópálya és M43 autópálya közötti szakasza 40
A Visegrádi négyek 2010 évi Közös TEN-T hálózat módosítási javaslata 41
A jogszabályban történő megfogalmazásra váró magyar gyorsforgalmi úti TEN-T hálózat 42
KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Berg Tamás osztályvezető Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Tel.: (36-1) 3368 240 Fax: (36-1) 3361 569 Internet: www.kkk.gov.hu E-mail: berg.tamas@kkk.gov.hu Köller László osztályvezető Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Tel.: (36-1) 3368 115 Fax: (36-1) 3361 569 Internet: www.kkk.gov.hu E-mail: koller.laszlo@kkk.gov.hu 43