Ökológia élőlényismeret 5. előadás Gyomnövények
A gyomnövény fogalma UJVÁROSI Miklós (1957): A természetes növényzetben nem fordulnak elő, csak kultúrterületeken, Vagy az ősi vegetáció tagjai, de kultúrterületeken teret hódítottak LEHOCZKY Éva (2004): Gyomnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.
A gyomnövény fogalma BUNTING 1960: A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai HOLZNER 1978: A gyomok az ember termesztési tevékenységéhez legjobban alkalmazkodó növények amelyek a mezőgazdasági művelést jelentősen befolyásolják
A gyomnövények kártétele A termőhely elfoglalása A talaj vízkészletének csökkentése Versengés a tápanyagokért és fényért Élősködő gyomok (Cuscuta, Orobanche fajok) Vírus- és gombabetegségek közvetítése A termelés költségeinek növelése Mérgező gyomnövények ->A termék értékének csökkentése
A gyomnövények száma 6700 gyomnövény befolyásolja a mezőgazdasági termelést világszerte Kb. 200 faj okoz világviszonylatban gondot Magyarországon Ujvárosi (1973) 805 gyomfajt említ 50 faj adja a borítás 90 %-át
A gyomtársulások Cönológiailag vitatott helyzetűek, változatos fajösszetétel Szegetális gyomnövényzet: Szántóföldi kultúrák gyomjai Termesztett kultúra hatása (pl. kalászosok, kapások, pillangósok, rizs) Ruderális gyomnövényzet: Parlagterületeken, településeken, utak mentén Bolygatott, tápanyagban gazdag ruderális vagy romtalajokon
Környezeti tényezők Tápanyagok általában nem limitáló tényezők Kicsi abiotikus stressz Rendszeres zavarás Szántás, talajmunkák Taposás, túllegeltetés Depóniák kialakítása Növényvédő szerek alkalmazása Gyakori kaszálás
Alkalmazkodási stratégiák
A növekedéshez és versengéshez kapcsolódó adaptációk Allelopatikus hatás Genetikai változatosság Raktározó szervek jelenléte Tág ökológiai tűrőképesség Erőteljes növekedés, magasság Nagy fotoszintetikus produktivitás
Allelopátia Más fajok csírázását vagy fejlődését gátló szekunder metabolitok termelése Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
Hatékony vegetatív szaporodás Az évelő gyomokra igen hatékony vegetatív szaporodásmódok jellemzőek Az utód kezdeti fejlődéséhez több tápanyag áll rendelkezésre Erős regenerálódási képesség Mezei aszat (Cirsium arvense)
Hatékony vegetatív szaporodás Föld alatti részekkel (tarack, rizóma, szaporító gyökér, gyöktörzs) Nagyon jó alkalmazkodás a rendszeres talajműveléshez A művelés során, a tarackok vagy rizómák feldarabolásakor több axilláris rügy aktiválódik, vagyis a gyomnövény szaporodik
Hatékony vegetatív szaporodás A legveszélyesebb szántóföldi gyomoknál a maggal és vegetatív úton való szaporodás is jelentős Mezei szulák (Convolvulus arvensis)
Kúszó életforma Hatékony térkihasználás Kaszálást jelentősen megnehezíti Kaszanyűg bükköny (Vicia cracca)
Tőlevélrózsa A fényért való küzdelemben hatékony stratégia
A reproduktív fázishoz kapcsolódó adaptációk Gyors csírázás széles ökológiai tartományban Gyors virágzás és magérlelés Másodvirágzás, korai, késői virágzás Változatos beporzási módok Polychoria
Gyommagvak jellemzői A legtöbb rövidéletű gyomfajnak nagyszámú, apró magjai vannak Szántóföldi művelés miatt gyakori a magbank inverziója (alsó talajrétegbe forgatódik) Gyakori a hosszútávú perzisztens magbank
Milberg herbáriumi gyűjtése: 129 éves cseh gólyaorr Etnobotanikai kutatások: 620 éves Canna compacta Régészeti feltárások: 1700 éves fehér libatop 17 faj túlélőképessége 600 évnél is hosszabb
Állatok általi terjedés (zoochoria)
Állatok általi terjedés (zoochoria) Átoktüske (Cenchrus incertus)
A védekezéssel kapcsolatos adaptációk Aktív védekezés (tövisek, tüskék, méreg) Gyors regeneráció Hasonlóság a kultúrnövényekhez Mechanikai kezeléssel szembeni tűrőképesség Herbicidekkel szembeni tolerancia, ill. rezisztencia
Szúrós gyomnövények Legelés elleni védekezési stratégia Szamárbogáncs (Onopordum acanthium)
Mérgező gyomnövények Legelés elleni védekezési stratégia Nadragulya (Atropa belladonna)
Büdös gyomnövények Legelés és rágás elleni adaptáció Kapáskultúrákban különösen jellemző (párás, meleg mikroklíma -> szagok még intenzívebben érződnek
Csalánsejtek A csalánszőr hisztamint hangyasavat, acetilkolint és szerotonint tartalmaz -> fájdalmas és égető a csaláncsípés Nagy csalán (Urtica dioica)
Kultúrnövény-utánzó gyomok A földművelés folyamán egyes gyomnövények nagymértékben alkalmazkodtak egy-egy kultúrnövény fajhoz vagy fajtához Az ember elősegítette a folyamatot: vetés, aratás, szelekció Rizs és kakaslábfű
Mag-mimikri A gyommagvak eltávolítása a vetőmagból (pl. szelelés) szelekciós nyomást gyakorolt a gyomokra -> magmimikri : hasonló alakú, méretű, súlyú magvak speirochoria: vetőmaggal való magterjedés; magjaik nagymértékben hasonlóvá váltak a kultúrnövényekéhez; elveszítették spontán terjedő képességüket Konkoly : gabonához hasonló magasság, egyszerre teremnek, nem teljesen felnyíló toktermés, hasonló magtömeg és magméret Konkoly (Agrostemma githago)
A szántóföldi gyomnövények védelme A szántóföldi gyomnövények létét a rendszeres talajművelés biztosítja Bizonyos mértékű, rendszeres antropogén zavarást igényelnek nem védhetők hagyományos természetvédelmi módszerekkel Extenzív művelési módok: Kevesebb műtrágya Növényvédő szerek mellőzése Kisebb vetéssűrűség Kíméletes talajművelés Fajgazdag gyomos szegélyek, mezsgyék vetése
Szántószegélyek védelme A leggazdagabb gyomvegetáció általában a szántók szegélyében fejlődik ki: Agrotechnikai munkák hatásfoka csökken Nagyobb a talaj tömörödöttsége Kifejeződik a szegélynövényzet árnyékoló hatása Nagyobb a hőmérséklet és légnedvesség ingadozás
Ajánlott irodalom Pinke Gy., Pál R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme