MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE 5600 Békéscsaba, Wlassits sétány 4. Tel.: 66/447-334 www.sos505.hu E-mail: iroda@sos505.hu Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége LESZ Szakmai programok, események kalendáriuma 2010.
Tartalom: Magunkról Bevezető 1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXII. Országos Találkozója és Konferenciája 2. LESZ Központi képzések, konferenciák 3. LESZ Szolgálatvezetői találkozók 4. LESZ Régiótalálkozók, munkacsoportok 5. Telefonos napi események 6. Külkapcsolataink 7. Egyéb konferenciákon részvételünk 8. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből) 2
Magunkról Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A reménytelenségnek és a magánynak ez az érzése bármelyikünket elérheti. "A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén - a szabadságjogok tiszteletben tartásával azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelkisegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul." (IFOTES, Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége) Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelkisegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. Jelenleg 22 szolgálat, köztük 6 éjjel-nappal várja a hívásokat. Az eltelt idő bebizonyította szükségességüket, számos esetben nyújtottak segítséget a hívóknak, a számukra megoldhatatlannak vélt probléma, konfliktus, élethelyzet rendezésében. A mai változó világban, ahol eddig ismeretlen fogalmak: létbizonytalanság, munkanélküliség, anyagi és egzisztenciális gondok kerültek előtérbe; felszínessé váltak az emberi kapcsolatok, az úgynevezett kommunikációs társadalom az egyén kapcsolatainak elvesztésével jár. Szükség van tehát egy emberi hangra, aki meghallgat, segít a kritikus helyzetekben. A névtelenség feloldja az "ilyesmiről nem beszélünk" tabuját. Ezzel tud a telefonszolgálat segíteni. A találkozás egy másik emberrel - találkozás önmagaddal. 1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot, s ebből nőtt ki a Szamaritánus (The Samaritans) mozgalom, olyan segítségnyújtás a remény-vesztetteknek, amely önkéntes, laikus munkatársak tevékenységén alapul. Az öngyilkosság a legmarkánsabb, drámai figyelmeztetés az életfeltételek, emberi kapcsolatok, együttélési kultúra fogyatékosságaira: a tűrőképesség csökkenésére, az egészséges személyiség-struktúra sorvadására, a pozitív célképzetek devalválódására. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja - az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció, így alapvetően mentálhigiénés prevenciós feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal elérhessék vonalaikat. A szolgálatok hívása ingyenes, s a hívó anonim maradhat. 3
Névtelen, de nem személytelen segítségükkel évente országosan több tízezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában. Szervezeteiket maguk tartják fenn, a krízisintervenciós munkára képzett önkéntesek stábokban dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is. Buda Béla 1975-ben, egyik tanulmányában azt írta, hogy a telefonszolgálatok a szakma lelkiismereti őrpontjaivá válnak, mert a társadalom, társas kapcsolataink bajainak olyan teljes keresztmetszetével, a közösség és az egyén szenvedéseinek olyan bugyraival találkoznak, amivel máshol nem szembesülhetünk, s amit fel kell, hogy mutassanak. Meg kell, mutassák ezt a tükröt, és cselekvésre kell, serkentsék azokat, akik tehetnek. Bagdy Emőke szerint a telefonszolgálattal való beszélgetés komplettebb, másabb, mint a szomszéddal, ismerőssel, baráttal való eszmecsere. Tartalmában, formájában és szakmaiságában is teljesebb, összetettebb folyamat, hiszen a hívó és az ügyelő között kialakult sajátos kapcsolati mező bizalmi légköre elősegíti az értékítélet-mentes problémamegoldást. A telefonszolgálatokat országos szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) 1986-ban alakult, eleinte a szakma és a szakmaiság elterjesztését tűzte ki célul, így a programjában az IFOTES alapelvei domináltak. A LESZ-nek a feladata volt olyan modell kialakítása, ami szakmailag és a finanszírozás szempontjából is vállalható. A telefonhívásokat fogadó önkénteseink munkáját szakemberek vezetik. Az önként jelentkezőkből válogatva, intenzív képzésen és tréningeken (személyiségfejlesztő, önismereti, kommunikációs stb.), majd telefonos helyzetgyakorlatokon, hospitáláson esnek át a leendő telefonos ügyelőink. A kiképzés után is folyamatosan képezzük a munkatársainkat: minden stábnál havi rendszerességgel részt vesznek szupervízión, esetmegbeszélésen, egyéb tréningeken és továbbképzéseken. A szövetség konferenciák, régiótalálkozók, központi képzések szervezésével, támogatásával járul hozzá ahhoz, hogy minél felkészültebb ügyelők fogadják a hívásokat az ország minden telefonszolgálatánál. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége www.sos505.hu 4
Bevezető A LESZ 2010-ben szakmai eseményekben bővelkedett. Szövetségünk tagszolgálatainkkal karöltve egész évben sokféle programot szervezett és bonyolított le, szakembereink meghívásokra konferenciákon, workshopokon számoltak be munkánkról. Alábbiakban a legfontosabb programjainkról nyújtunk összegzést. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIII. Országos Találkozója és Konferenciája 23. alkalommal rendeztük meg a lelki elsősegély telefonszolgálatok országos találkozóját és konferenciáját Debrecenben, 2010. augusztus 27-29-e között, ami a debreceniek megalakulásának 40. évfordulója, s a hazai mozgalom elindulásának a jubileuma is egyben. Hagyomány, hogy a konferencia egy számunkra fontos vagy érdekes kérdést jár körbe. A plenáris ülés előadói és a workshopok, kiscsoportok különböző oldalról világítanak meg egy-egy témát. Ebben az évben A konfliktus megtart vagy elveszít címmel került megrendezésre a találkozó, s igyekeztünk minden olyan kérdéssel foglalkozni, ami a telefonos munkát végzőknek segítséget nyújthat. A konferencián közel 200 fő vett részt, túlnyomó részben a telefonszolgálatok önkéntes ügyelői (22 tagszolgálattól), de voltak rokonszakmákból is meghívottak, illetve külföldi vendégeink is. Visszajelzések alapján mondhatjuk, sikeres volt a rendezvény. A konferencia előadói között olyan kiemelkedő szakembereket hallhattunk, mint Dr. Bugán Antal, Dr. Bodó Sára, Almásy Maritta és Dr. Varga Gábor. LESZ Központi képzések, konferenciák Szintén hagyomány, hogy a telefonszolgálatoknál tevékenykedő önkéntes ügyelőknek központi képzéseket szervezünk. A szolgálatoktól 2-3 fő jelentkezhet ezekre a képzésekre, amelyeket Budapesten és régiónként szervezünk. 2010. június 12-én, Budapesten Lajkó Károly tréningjén vehettek részt az ügyelőink. Egy TÁMOP pályázat pedig lehetőséget biztosított arra, hogy több témakörben is, 40-42 órás tanfolyamokon vegyenek részt a szolgálatok tagjai. 5
A pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat és a LESZ közös szervezésében szeptember 9- én, az öngyilkosság megelőzésének világnapján tartottunk Pécsen egy konferenciát, Hang-súlyok címmel. Az év legnagyobb eseményére azonban 2010. október 8-án került sor Budapesten, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium előadótermében, Segítő hangok címmel. A konferencia díszvendége Stefan Schumacher, a nemzetközi szervezet, az IFOTES elnöke volt. LESZ Szolgálatvezetői Találkozók (SZVT) A szolgálatvezetői találkozókat negyedévenként szoktuk megrendezni különböző aktuális témakörök megvitatására. Ebben az évben már a 29. találkozónk volt Budapesten decemberben, előtte júniusban és márciusban szintén Budapesten tartottuk a megbeszéléseinket. A belső kapcsolatok munkacsoport is rendszeresen találkozik, a kalendáriumban most a munkacsoport beszámolóját közöljük. LESZ Régiótalálkozók A régiótalálkozóknak már 15 éves hagyománya van: egy-egy tagszolgálat a régiójában lévő szolgálatokat hívja meg egy egy-két napos szakmai napra, ahol előadások és kiscsoportos foglalkozások mellett nyílik lehetőség a személyesebb kapcsolattartásra, aktuális kérdések megbeszélésére. Ebben az évben két ilyen rendezvényünk volt (Salgótarján és Székesfehérvár). Az önkéntes ügyelők kiképzésének tapasztalatait vitattuk meg, ill. a kiválasztás szempontrendszerét, a képzés és a készségfejlesztés lehetőségeit. A szövetség negyedszázados fennállása óta elmondhatjuk, hogy minden évtizedben előkerült ez a fontos téma, s szakmailag is indokolt időnként leporolni, áttekinteni a képzés feladatait, célját, hatékonyságát stb. Telefonos napi események Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, megmozdulásokat. Például ma már hagyományosan Pápán és Szolnokon rajzversenyt hirdetnek iskolásoknak. A Telefonos nap központi eseménye most Veszprémben volt 2010. május 15-én. 6
Külkapcsolataink, külföldi szakmai utak Idén nagyon rangos eseményen vehettünk részt. Bécsben tartotta az IFOTES 2010. július 10-14-e között a nemzetközi kongresszusát, ahol elnökünk Szabóné Dr. Kállai Klára és Dr. Cserhalmi Magda workshopot és előadást tartott. A hazai küldöttségünknek életre szóló élmény volt ez a szakmai rendezvény, öröm volt nemzetközi szinten kapcsolatokat kialakítani, közös programokat tervezni. Másik delegációnk Lengyelországban járt, Csesztohovában, ahova az ottani szolgálat 30 éves jubileumára voltunk hivatalosak. Egyéb konferenciákon részvételünk A Magyar Pszichiátriai Társaság budapesti VII. Nemzeti Kongresszusán, január 29-én önálló szekcióban mutatkozhattunk be. Novemberben Budapesten a Koordinációs Kerekasztal programjára voltunk hivatalosak. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből) Tagszolgálatainknak önálló szakmai programjai is vannak, amelyek a Telefonos Nap és a régiótalálkozók mellett főként a szervezeten belüli továbbképzéseket fedi, de sokszor a városukban meglévő egészségügyi-, szociális- és civilkapcsolatokra építve külső érdeklődőknek is szerveznek konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket, szakmai napokat és egyéb tréningeket. A szolgálatoknál rendszeresek a továbbképzések, tréningek. A miskolci stáb élen jár abban, hogy közös programokat szervez más szolgálatokkal. 2010-ben különösen aktívak voltak, hiszen májusban és szeptemberben az egri stábbal tartottak közös szupervíziót, júniusban és októberben viszont debreceni ügyelőkkel esetmegbeszélésen vettek részt (természetesen egyszer házigazdaként, s egyszer vendégségben). A részletesebb leírásainkban még található néhány stábépítő és kapcsolatteremtő program is, mindezekkel együtt reméljük, szemelvényünk a szövetség életéről nemcsak arról győzi meg olvasóját, hogy komoly szakmai munkát végzünk, hanem arról is, hogy színes, változatos és érdekes programok, tevékenységek jellemzik a telefonos szolgálatok életét. 7
1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIII. Országos Találkozója és Konferenciája 8
A Debrecen Lelkisegély Telefonszolgálat fennállásának 40. évfordulója alkalmából A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének XXIII. Országos találkozója A konfliktus megtart vagy elveszít címmel megrendezésre került konferencia szakmai előadásainak, szekcióinak összefoglalója Debrecen, 2010. augusztus 27-29. Az országos találkozó első napján, augusztus 27-én, pénteken a megérkezést és regisztrációt követően, fakultatív program keretében lehetett megtekinteni a város nevezetességeit, amit éjszakai fürdőzés követett a Debreceni Gyógyfürdőben, este pedig az immár tradicionális vetélkedőre került sor a telefonszolgálatok csapatai között a Három Anti-majom Díjért. A szakmai előadások a második napon kezdődtek, melyeket a Belvárosi Közösségi Házban hallgathattak meg a rendezvény résztvevői. 10 órakor ünnepélyes megnyitóra került sor, a Debreceni telefonszolgálat, mint házigazda szervezet nevében köszöntötték a meghívott vendégeket és résztvevőket, többek között: Kiss Sándort (Debrecen Megyei Jogú Város Egészségügyi Bizottságának Elnökét), Szabóné Dr. Kállai Klárát (a LESZ elnökét), Almásy Marittát (pszichológust, szupervizort Belgiumból), dr. Bodó Sárát (egyetemi decenst), dr. Varga Gábort (pszichiátert, a LESZ tiszteletbeli elnökét), dr. Bugán Antalt (klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológust, egyetemi decenst), dr. Kálmánchey Albertet (pszichiátert, a LESZ tiszteletbeli elnökét). Kiss Sándor köszöntette első ízben a konferencia résztvevőit Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata részéről, beszédében megemlítette, hogy a 40 és a 23 tekintélyt parancsoló számok, melyek éveket fejeznek ki. Debrecenben Dr. Szabó Pál főorvos alapított hazánkban első alkalommal lelki elsősegély telefonszolgálatot, negyven évvel ezelőtt 1970-ben, s talán nem is gondolta akkor, hogy a mai világunkban is milyen jelentőséggel bír majd a szolgálat (gazdasági válság, lakáshitelek bedőlése, egzisztenciák összeomlása, az OPNI bezárása stb.). Már 40 évvel ezelőtt is ott bábáskodott a szolgálat megalakulásánál dr. Kálmánchey Albert, aki ebben az évben a Semmelweis Napok alkalmával miniszteri dicséretben részesült. Szabóné Dr. Kállai Klára a LESZ elnökeként üdvözölte a konferenciát, majd egy perces néma felállásra kérte a hallgatóságot, emlékezvén azokra, akik az elmúlt évben eltávoztak közülünk. Azt kívánta, hogy reménnyel, sok tapasztalattal térjünk majd haza. Dr. Kálmánchey Albert köszöntő mondataiban felelevenítette a kezdeteket, már 1970-ben Dr. Szabó Pál főorvos ragaszkodott a 24 órás szolgálathoz. Említést tett arról, hogy Kelet-Magyarországon mindig is magas volt az öngyilkossági ráta, s külföldi tapasztalatokra építve kezdték el a prevenciós munka szervezését. 1982-ben kezdték el a szolgálatot újra komolyan megszervezni, tanulmányutakon vettek részt, képzéseket szerveztek a nővéreknek. 1988-tól a szakmai munkát szupervízióval is segítették. A város egészségügyi vezetőinek mondott végül köszönetet, akik a mai napin is támogatják a szolgálat működését. Ezt követően került sor a Dr. Szabó Pál díj kiosztására, melyet 2004 óta minden évben odaítélnek egy külső segítő és egy LESZ-en belüli szakembernek. Az idei évben Dr. Szabó Pál fia, ifj. dr. Szabó Pál, 9
pszichiáter, pszichológus adta át a díjat, a külső díjat dr. Bedő Zoltán belgyógyász szakorvos, a belső díjat Orosz Imréné kapta, aki 24 éve tevékenykedik a LESZ kötelékében aktívan. A tudományos programot Dr. Varga Gábor előadása nyitotta, melynek címe Konfliktusok és szabályozások volt. A konfliktusok részei az életünknek, akkor is, ha időnként nem veszünk róluk tudomást. Az előadó ismertette a fogalom eredetét, történetiségét. A konfliktus kifejezés a latin confligo szóból származik, melynek jelentése: összevetés, összecsapás, megütközés, nézetkülönbség. Szun-Ce-től (Kína) származó idézet: A legfényesebb csata, amit meg sem vívunk. A konfliktus kapcsán számos nagy filozófus, gondolkodó kifejtette nézeteit, többek között Arisztotelész, F. Hegel, S. Freud, a modern irányzathoz tartozik Edward de Bono, aki konfliktus vezérelt gondolkodásról beszél. Fontos megkülönböztetnünk egymástól a konfliktusokat és a kríziseket. Krízisről akkor beszélünk, ha a külső segítség igényének sejtése felmerül, nincs belső kapacitás a helyzet megoldásához, ilyenkor krízisintervenció alkalmazása szükséges. A konfliktusok okai között szerepelnek: a) Ellenszenv b) Vita c) Verseny d) A célok különbözősége e) Szerepkülönbözőségek f) Szervezeti, strukturális különbségek g) Eltérő ambíciók h) Territórium sérülése j) A kommunikációs zavar. Alapvető gondolatok a téma kapcsán, hogy a kapcsolatok mélyülésével a kommunikáció szintjei is mélyülnek, minél mélyebb egy kapcsolat, annál valószínűbb egy konfliktus, a konfliktusok megoldásához szükséges coping kapacitás. A változás és a verseny természetes kísérő jelenségei a konfliktusnak. Négy fő ok, amiért az emberek idegenkednek a változástól: - gazdasági, anyagi okok - pszichológiai okok - szociális okok - kulturális okok A konfliktusok osztályozása Számos konfliktus fogalom létezik, íme egy szélesebb spektrumú példa: A konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző. (Szekszárdi, 1996.) Ha az egyéni szinttől fentebb lépünk, akkor csoportok közötti konfliktusokról is beszélhetünk, ide tartoznak a szervezeti konfliktusok is. A szervezetek közötti konfliktusoknál nagy szervezetek állnak szemben egymással. A konfliktusok legszélesebb körébe az ún. társadalmi konfliktusokat sorolhatjuk. A konfliktus lejátszódása és hatása szerint lehet: Konstruktív konfliktus: elősegíti a változást, energiákat szabadít fel és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Rendszerint az érintettek számára kielégítően végződik. Destruktív konfliktus: a verseny egyenlőtlen felek között zajlik, alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően és a felek kevéssé bíznak abban, hogy kölcsönösen be fogják tartani ezeket a szabályokat. Ide tartozik az a konfliktus is, amikor az egyik fél a másik teljes megsemmisítésére tör. A konfliktusok kiterjedési foka Friedrich Glasl a modelljében kilenc konfliktusszintet, kiterjedési fokot különböztet meg. A konfliktus megoldási lehetőségeinek tekintetében ezt a kilenc szintet három csoportba sorolja. 10
A változás 4 EL modellje - Ellenállás - Elégedetlenség a jelennel - Elképzelt (vonzó) jövő - Első lépés Konfliktuskezelési stratégiák Az egyik legismertebb, és leginkább használt modell a konfliktuskezelési stratégiák rendszerezésére Thomas Kilmann ötelemű modellje. Thomas Kilmann a következő lépéseket javasolja a konfliktusok kezelésére, ha a helyzet lehetővé teszi: A probléma tudatos felismerése A másik nézőpontjának megismerése A másik gondolkodásának megértése Visszajelzés, újrafogalmazás Saját nézőpont, logika elmondása Törekvés a közös megegyezésre Megoldáskeresés, lehetőségek sorozatán keresztül A megoldás nyomon követése Svájcban pl. 100 órás képzést tartanak a sajtónak, amikor szuicid krízisről írnak, hogy helyesen kezeljék ezt a témát, erre még Magyarországon nincs gyakorlat. A konfliktusok pozitív hatásai: - hozzájárulhat helyzetek tisztázásához - érdekek (egyéni és közösségi, rövid és hosszú távú) közelítéséhez - előremutató változások elindításához. 11
Lehetséges konfliktus kezelési stratégia: Edward de Bono Hat gondolkodó kalap módszere, a párhuzamos gondolkodás 6 szakaszát jeleníti meg. Összegző gondolata az előadónak: konfliktusok nélkül nem leszünk humanizált lények. Dr. Bugán Antal a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, egyetemi docens előadásának címe: Konfliktus és kontroll volt. Előadásában elhangzott, hogy az emberi viselkedés egyensúlyát az önszabályozás biztosítja. Ennek alapvetően két mechanizmusát különítjük el: - a biológiai szabályozó rendszert (mechanizmusait természettudományos szempontból jól ismerjük) - öntudat és a szándékos, akaratlagos cselekvések szabályozása (mechanizmusáról lényegesen kevesebbet tudunk). Az önszabályozási képesség az egyik legnehezebb humán-specifikus probléma. A konfliktusokat illetően a konfliktus helyzetek ezen önszabályozási képesség megtartásával vagy annak felborulásával végződhetnek. A szabályozás 3 összetevő mentén alakul ki: - az egyén életcéljai, ideáljai - egyfajta monitorozás, melyben az egyén felismeri saját képességeit, lehetőségeit - végrehajtási szakasz: az egyén aktuális állapotában teszteli az egyén lehetőségeit, kialakítja válaszreakcióit Ezeket veleszületett programok, tanult szokások és motivációk befolyásolják a konfliktus megoldás folyamatában. Önszabályozási folyamat összetevői: - önszabályozási erő - tehetetlenség és figyelem - transzcendencia (hosszú távú célok: aktuális stimulusok felülírása) - belenyugvás és hatástalanítás - félre szabályozás - hiba aktiválta válasz 12
Modern kultúrákban: - gyengül az önkontroll - nőnek az önszabályozási kudarcok - széles körben terjednek a népbetegségek, melyek hátterében különböző életvezetési konfliktusok állnak. A segítőknek fontos, hogy felismerjék az egyéni kontroll és az önszabályozás lehetőségeit a különböző konfliktus kezelések folyamatában. Egészséges életvitelre, alkalmazkodásra felkészítő szocializációra van szükség. Almásy Maritta előadásában a személyen belüli konfliktusról beszélt. Előadását egy levélrészlet felolvasásával kezdte, melyet S. Freud írt 85 éves korában Romain Rolland hetvenedik születésnapjára, Emlékezetzavar az Akropoliszon címmel, ez egy tudatalatti konfliktust illusztrál Freud édesapjával kapcsolatban. A következő példa szintén Freuddal állt kapcsolatban. Gustav Mahler zeneszerző, aki régóta szeretett volna Freuddal találkozni, végre Leidenben beszélhetett vele. Freud egy sétájuk alkalmával beszélt Mahlernek a szabad asszociációs módszerről, amit Mahler könnyen befogadott, így sikerült felszínre hoznia azokat a belső tudatalatti konfliktusait, amik megkeserítették az életét, megértette, hogy zenéje egyes mozzanatai milyen gyermekkori szorongásokra vezethetőek vissza. A másik fajtája a belső konfliktusoknak a tudatos konfliktusok, ezeknek az eredete a külvilág kényszerei és a belső meggyőződés közötti konfliktus. Minden diktatúrán alapuló államrendszer ilyen konfliktusokat teremt azokban a személyekben, akik nem értenek egyet a terrorral. Azok, akik kifejezik az ellentétüket életveszélyes helyzetbe kerülnek, és a családjukat is veszélyeztetik. Emiatt ezek a konfliktusok nagy feszültséggel járnak, igénybe veszik a személyiség energiáját, kihatnak az emberek lelki egyensúlyára, önbecsülésére. A német nácizmus és a kommunizmus is ilyen rendszerek voltak, mély nyomokat hagytak a pszichében és szociális viszonyokban is. Dr. Bodó Sára Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem (1Móz32,27b), A konfliktus, amely megtart vagy elveszít a Bibliában címmel tartotta meg előadását. Jákób és Ézsau konfliktusán keresztül mutatta be a Bibliában ábrázolt konfliktust, amely egyben interperszonális konfliktus, szülők közötti konfliktus, testvérkonfliktus, intrapszichés konfliktus is. A Biblia ismeri az egyén és a közösség közötti konfliktust, csoport és csoport közötti konfliktust. Sajátos és a Bibliában legalapvetőbb konfliktus az Isten és ember közötti konfliktus, amely a teremtéstől kezdve végigkíséri a próféták szolgálatát, Jézus testet öltésének küldetését, a tanítványok munkáját. A bibliai kijelentés legfontosabb üzenete Isten és ember konfliktusának áldozatos feloldása Jézus kereszthalálában. Milyen konfliktus megoldási sajátosság tanulható meg a Bibliából? Jákób története arról tanúskodik, hogy a megélt és megküzdött konfliktus gazdagítja a személyiséget, és továbbhat a konfliktus szereplőire, megtartó konfliktussá lett, amely az egész nép jövőjét meghatározta. A Biblia világában is vannak elveszítő konfliktusok, ilyen Káin drámája, Saul király életkudarca, vagy Júdás öngyilkossága. Az egész Biblia szemlélete azonban éppen attól sajátos, hogy az embernek önmagán túlmutató kapaszkodókat, jól befogadható konfliktus-megoldási mintákat közvetít olvasói és követői felé. A konfliktusok feldolgozásában az első fontos lépés a konfliktus valóságos felismerése és értékelése. A Biblia értékrendjéhez igazodó ember átadja az értékelési kontrollt Istennek, belátva és elfogadva, hogy élete egy magasabb összefüggés szerint is értékelhető. 13
A következő előadó Dr. Kálmánchey Albert a konfliktusok megjelenését elemezte a magyar népdalokban. Arra vállalkozott, hogy a magyar népdalokban szövegelemzéssel mikor, kik között, s milyen konfliktusok fordulnak elő. Az előadó által vizsgált összesen 7155 népdalból összesen 947-ben talált konfliktust. Az egyént mélyen érintő konfliktusok nagy része a párválasztással, szerelemmel kapcsolatos. Ez váltja ki a legtöbb panaszt, s a legkeményebb reakciókat is. Nemcsak a szerelmet felbontó személyre, hanem magára a szerelemre, mint megszemélyesített fogalomra is panaszok olvashatók a népdalokban. A szövegelemzés révén a konfliktusnak mintegy 40-42-féle vonatkozására akadt az előadó. Figyelemre méltónak tartja a konfliktus kezelését bemutató népdalsorokat, melyek között találunk megbékülés kezdeményezését, lemondást, áldásmondást, bizakodást. A népdal néhol keményen bünteti a hűtlent, a csalárdul elhagyót, néhol kifejezésre juttatja az elhagyott, a megcsalt, a szerelmesétől elszakított személy halálvágyát. Az emberi élet elkerülhetetlen fordulóinak keserű próbáit népünk névtelen szerzői dalokba foglalták, hogy a bánat kimondásával, a düh világgá kiáltásával feloldják a fájdalmat és a szorongást, és megfogalmazzák az örömöt, a dacot, a lemondást, a büszkeséget, a szerelem keserűségeit, a bukást is, hogy utat törjenek a vigasznak. Az előadás közös énekléssel zárult. A délután tovább folytatódott a szakmai program, immár kiscsoportok formájában dolgozták fel a konfliktus témáját a résztvevők, annak a 4 szekcióknak a munkáját ismertetem a következők során, melyekben kollégáink részt vettek. (Lejegyezte: Fazekas Mária - OKIT, telefonos tanácsadó) 1. Kihívások a segítő foglalkozásban, a telefonon keresztül történő kríziskezelés, gyakorlat és módszer. (2010. augusztus 28-29.) Szekcióvezető: Zelenák József OKIT szolgálatvezető A konfliktusok, a krízisek összefüggésében végzett munka azt jelenti, hogy a segítő egy problémakiváltó halmazzal foglalkozik: marginalizációval, izolációval, törékeny kapcsolati struktúrákkal, anyagi és érzelmi hiányokkal, nem tiszta megrendelésekkel és látszólag megoldhatatlan problémákkal, valamint a felelősség átadásával. Néhány javasolt kérdés, melyet érdemes megbeszélni a témával kapcsolatban, akár (hozott konkrét eset, helyzet bemutatásával): A segítségkérés felvállalása, a fordulópont. A személyes találkozások alkalmával sikeresen működhet a kríziskezelés, a telefonos kommunikációt nehezítő tényezők ellenére hogyan lehetek elég jó segítő? Mi legyen a módszer, a szakmailag megalapozott segítségnyújtási koncepció, a követhető út a protokoll, a személyközpontúság, tanácsadás? A segítő szakember szerepe a döntések meghozatalában. Hajlandóság és képesség a jó és a rossz döntések meghozatalára. Az érzelem és az értelem szerepe a párkapcsolati krízisekben. 14
Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy konfliktusaink kiváltó okaitól nem is akarunk igazán megszabadulni, pedig tudjuk, hogy éppen ez a gátja annak, hogy tovább léphessünk? Gátak: eltérő értékrend, elvek vélemény-különbség sérelmek, sebek ellenszenv (spontán), agresszió érdekellentét az ügyek határai (családi, közösségi) A változás, a változtatás értelmének belátása, lehetséges megoldások Hogyan jöhetünk (kliens és én) ki jól az elveszít fázisból a megtartás érdekében? Hogyan éljük túl a veszteségeket és traumákat? Hogyan építhető egy stabil, új lehetőségeket tartalmazó jövő a fájdalmas és negatív tapasztalatokkal teli múltra? Támaszok, támasztékok. A témaköröket szerep-játékkal, önismereti foglalkozással, a második napon sajátélményű segítő beszélgetés bemutatásával zártuk. ( A segítő legfőbb munkaeszköze és módszere saját személyisége jelszó jegyében.) (Lejegyezte: Zelenák József) 2. Családi konfliktus- segítői dilemma (2010. augusztus 28-29.) csoportvezető: Dr. Berényi Rita családterapeuta, szupervizor A csoport alapkérdései a következők voltak: - Miért retteg az ember a konfliktusoktól? - Miért gondolja a legtöbb ember hibásan azt, hogy az a jó, helyes és követendő élet, amiben nincsenek konfliktusok? - Hogyan gazdagít, visz előre a konfliktus? - Miként lehet győztesen kikerülni saját harcainkból akkor is, ha látszólag vesztettünk? A csoportmunka során a főhangsúly a segítői szerep megjelenése a segítő saját, személyes terében. Hogyan, milyen esetekben keverednek össze a szerepek bennünk? Mikor lehet segítségünkre, s mikor emelhet falakat közénk és családtagjaink, barátaink, ismerőseink közé az ilyesfajta szerepzavar. A munka során személyes élmények, tapasztalatok átbeszélésén és feldolgozásán keresztül mélyülhettünk el önmagunk mélyebb megismerésében, illetve láthattuk magunkat - szupervízorunk segítségével - kívülről, a csoport tagjainak meglátásai alapján, hogy egy-egy számunkra nehéz helyzetben hogyan viselkedünk, mik az erősségeink és esetleg mik azok a dolgok, amiken esetleg változtatni kellene. Tartalmas, építő együttlétnek lehettünk részesei. (Lejegyezte: Csepregi János) 15
3. Belső konfliktusaink. A hiány. (2010. augusztus 28-29.) csoportvezető: Dr. Cserhalmi Magda- klinikai szakpszichológus, szupervizor A szekció alapját a Loved című film képezte. Közösen megnéztük a filmet, mely eredetileg egy thriller, de számomra mély lélektani film volt. Egy fiatal hölgy belső küzdelmeiről szólt, és arról, miként éli meg a szeretet és elfogadás hiányát a minden napokban, valamint ez a hiány hogyan hat ki az életére. Néhány érdekes gondolat azok számára, akik nem tudtak részt venni a konferencián és a szekción. Mi emberek is olyanok vagyunk, mint a mágnesek, ha túl közel kerülünk egymáshoz, akkor az eredmény a taszítás, mint a mágneseknél. (Loved című film) Olyan jó lenne, ha az emberek tudnák annyira szeretni a másikat, hogy lemondjanak a saját vágyaikról és a másik embert is figyelembe vennék, nem csak saját magukat. (Loved című film) A szekció első napján a film megtekintése után, közösen beszélgettünk arról, kinek mit jelentett a film, mi volt az a mozzanat, ami rá hatással volt. A második napon arra kért bennünket Magdolna, hogy gondoljuk végig, a mi életünkben hol jelenik meg a hiány, valamint, hogy történt-e velünk olyan esemény, mint a filmben szereplő lánnyal. Nagyon személyes és bensőséges volt a szekció, sokan megosztották a jelenlévőkkel a múltjuk és jelenük hiányait. Magdolna mindig visszacsatolt, és kérdésekkel próbálta segíteni a szekciót, utat mutatott a megoldások felé. (Lejegyezte: Demjén Ildikó) 4. A serdülőkori konfliktusok, átmeneti krízisek (2010. augusztus 28-29.) Vezető: Síró Ágnes, Klinikai gyermekpszichológus, családterapeuta A serdülőkor, a személyiség fejlődése során a normatív krízisek szempontjából különösen nehéz életszakasz, hiszen a kamasz ebben az időben szakad el a gyermekkortól és válik felnőtté. A serdülők hangulatingadozásai, belső konfliktusai, önértékelési problémái, feszültségei miatt gyakran kerülnek válságos érzelmi, hangulati állapotba még akkor is, ha környezetük egyébként megértő. A legtöbb konfliktust az átmenet, az önállóságért folytatott küzdelem eredményezi, ahol a határok, a kontroll és a felelősség kérdése elsődlegessé válnak. A konfliktusok helyszíne elsősorban a család és az iskola. Ahhoz, hogy a kamaszok és a szülők viszonyát megértsük, visszagondolhatunk azokra a gyermekkori játékokra, ahol a biztonságos zónát otthonnak, vagy háznak nevezik, a másik zóna pedig maga a nyílt tér, ahol ügyesnek és bátornak kell lenni. A két szakaszban átélhető a biztonságban tartózkodás, és ennek az elhagyása a visszatérés lehetőségével. A kamaszok fejlődése szempontjából mindkét tér alapvetően fontos. A szekció folyamán a csoporttagokkal szétválasztottuk a zártabb családi teret és a külvilág terét, és megvizsgáltuk a kettő közötti átmenetet. Megnéztük, hogy a terekhez milyen pozitív és negatív történések és hatások kapcsolódnak, megállapítottuk, hogy a legtöbb konfliktus az átmeneti térhez kötődik. A családi zárt térben negatív hatások lehetnek például: elhanyagolás, következetlenség, fizikai és érzelmi bántalmazás, megértő figyelem hiánya, anyagi problémák, szexuális abúzus. A nyílt, külső tér jellemzői: kommunikáció, a vágyak, és kortárscsoport. A mai kamaszoknál a kortárs kapcsolatok hatásán kívül számolnunk kell az internet világával is, aminek szintén lehetnek káros hatásai az előnyei mellett. A szekció alatt két esetet dolgoztunk fel, egy homoszexuális fiú és egy bántalmazott gyermek történetét mutattuk be szerepjátékon keresztül. (Ajánlott irodalom: Ferenczi Sándor: Nyelvzavar, ajánlott filmek: Sofia Coppola: Öngyilkos szüzek, Bergmann: Fanny és Alexander, A legjobb szándékok) (Lejegyezte: Mészáros László) Összességében rendkívül tartalmas és szakmailag nagyon nívós két napot töltöttünk el Debrecenben, mely során megszerzett ismeretek, tapasztalatok nagyon nagy segítséget jelentenek a mindennapi telefonos segítői munkánk során. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat munkatársai 16
További szekciók voltak még: Konfliktus és kontroll Dr. Bugán Antal, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, egyetemi docens A személyen belüli konfliktusok Almásy Maritta, pszichológus, szupervizor A konfliktus, amely megtart vagy elveszít a Bibliában Dr. Bodó Sára, egyetemi docens Stábkonszenzus - kinek az érdeke? Árkovits Amaryl Eszter, pszichiáter, pszichoterapeuta Lux Károly, pszichológus A bennünk ragadt konfliktusérzet hatása Marosszéki Emese, szupervizor Fiatalok, felnőtt gondokkal avagy már nem gyerek, még nem felnőtt Gesztelyi Tamás, gyógypedagógus, mentálhigiénikus A konfliktus megtart és/vagy elveszít. Buza Domonkos, pszichológus (a LESZ tiszteletbeli elnöke) 17
2. LESZ Központi képzések, konferenciák 18
Beszámoló az Öngyilkossági Világnap alkalmával tartott Konferenciáról Rendező: a pécsi Krízis Központ Helyszín: Pécs, Diagnosztikai Központ Időpont: 2010. szeptember 9. Jelenlévők: 38 fő: Lelkisegély telefonszolgálatok ügyelői Pécsi Krízis Központ munkatársai A továbbképzést célzó egész napos rendezvény előadói - főleg fiatal, jól képzett szakemberek - tömören, lényegre törően adták elő mondandójukat. Az előadással kapcsolatban kérdéseket feltevőket rövid, de velős válaszokkal látták el. Az előadásokat sorrendjében - csak egy-egy gondolattal ismertetem. 1. Két fül közt vagy négyszemközt Lux Károly, pszichológus Összehasonlította a szakmai pszichoterápiát és a speciálisan kiképzett önkéntesek telefonos segítség nyújtását. Hol van hasonlóság, illetve eltérés a két tevékenység között szakmai szempontból. Pl. időbeli hangsúly eltolódásban, kontroll kérdésekben, módszerben, időzítésben, segítséget kérő motivációjában, segítő személyében stb. Fontos, az ügyelő pszichoterápiát nem végez(het). A speciálisan kiképzett önkéntesek, akik empatikusak, megfelelő önismerettel rendelkeznek, előítéletektől mentesek, érett személyiségek, a lelki elsősegély nyújtásával mentenek.. 2. Pszichiátriai betegek a telefonban Herke Mónika, pszichiáter A betegségek nemzetközileg elfogadott kód-rendszeréről beszélt, hasznáról és ártalmasságáról. Haszna, a statisztika, de ártalmassága a stigmatizálás, mert nincs tekintettel az egyediségre. Hogyan ismerhető fel a pszichiátriai beteg? (hangulatzavar, szorongásos beteg) Gyakoribb az öngyilkosság, a befejezett és a kísérlet a pszichiátriai betegek körében családi és egzisztenciális okok miatt. Nem lehet kategorizálni, uniformizálni az azonos diagnózissal jelzett egyéneket. 3. Lehetőségek és korlátok az addiktológiai problémákkal kapcsolatban Jakab Júlia, pszichiáter A különböző SZER függőségeknél az új anyagok megjelenését szinte lehetetlen követni. Befejezett öngyilkosságoknál a függőség megtalálható 15-26% arányában. Drogfüggők száma folyamatosan nő (heroinisták száma viszont csökkent). Leginkább az alkoholfüggők kerülnek előtérbe, számukat csak becsülni lehet. A lényeg: szerfüggő hívóval ne vitatkozzunk, ne akarjuk meggyőzni, a telefon önmagában nem alkalmas a szenvedély betegségek kezelésére. Fontos megtudni, hogy terápiás kapcsolatban van-e vagy volt-e a hívó, milyen segítségnyújtási lehetőséget ismer vagy próbált ki. 4. Gubancok- avagy mit kezdjünk a kamaszokkal? Zeller Judit, pszichológus 19
Kiskamasz: 11-12 évig Kamaszkor: 13-18 évig Saját identitás kialakításának időszakában nagy zavar fizikai, lelki és társadalmi síkon zajlik. Nyomást gyakorló szülő miatt nem tudja elkerülni a krízishelyzetet. A szülői problémamegoldó mintát elutasítja vagy a rossz példát követi. Öngyilkosságban gyermekkortól növekvő szám a felnőtt korig Felnőttkorban öregkor felé csökkenő szám Kisgyermek aktivitásban fejezi ki érzelmeit, kamaszkorban verbálisan, de még az aktivitás is jelen van. Érzelmi túlfűtöttség, durva szavak, töredezettség a mondanivalójában. Nehezen hozzáférhetők a kamaszok érzelmileg zárlatot mutatnak, ha saját véleménye elmondását forszírozzuk. Nem javasolja a kamaszok tegezését ( csendőrpertu ), a kölcsönös tegeződést sem, mert hamis intimitást alakít ki, ami nehezíti az ügyelő kereteinek tartását. Hecc hívók egy része próbálkozó kamaszok, lehetnek, akik a drog, szex, homoszexualitás kérdésében próbálnak információhoz jutni. Az ügyelők ezen témakörben való ismerete, hozzáállása segítheti megnyugtathatja a kamasz hívót, míg a téma elutasítása rossz irányba indíthatja. 5. Kötés és oldás - a veszteség és a gyász Ungi Szilvia, pszichológus A gyász-munka fázisait ismerteti (normális esetben 1-3 év) Tagadás, nem hiszem el, szakítás párkapcsolatban, munkahely elvesztése stb. Düh, harag, ki a felelős? Miért nem vettem észre? Bűntudat, káosz, elakadás Elfogadás, belenyugvás (oldás-kötés) Elengedés, így jobb Fontos tudni, hogy a hívó a gyász munka mely fázisában lehet, a nem megfelelő verbális reagálás árthat, elakadást okozhat. A veszteségélmények feldolgozása, ha sikertelen, depresszió alakulhat ki. Normál gyász nem keverhető össze a depresszióval. A szeretett személy elvesztését fel kell dolgozni, mert ennek elmaradása a saját személyiségünk sérülését okozhatja (szorongás). 6. Egzisztenciális válság- lélektani krízis Szűcs András Attila, szociológus Társadalmunk helyzete 1920-30-as évekhez hasonló: munkanélküliség és gazdasági válság jellemzi. Szociális krízisbe kerültek öngyilkossága akkor következik be, ha nincs megfelelő támogatási rendszer, a krízist a személy sem tudja kezelni. A gazdasági és társadalmi átalakulások növelik a krízishívások számát, de 2008-2010 évben az öngyilkosságok száma stagnált hazánkban. Kiváltó okok szerinti krízis felosztás: - egzisztenciális, - szociális, - lélektani, de ezek általában együttesen jelentkeznek Megoldási lehetőség: belső erőforrások megkeresése, alkalmazása. Van-e a hívónak külső-belső tartaléka?! Ha nem motivált a hívó a probléma megoldásához vezető útra lépni, szinte lehetetlen az egyént a realitások talajára hozni. 7. Kapcsolattartás az ellátó rendszerekben Németh Zsófia, szociológus Segítő szakmából jöttek az első ügyelők, operátorok a telefonhoz. 20
Pécsen Kézdi Balázs kezdte szervezni, 30 év alatt 200 fő végzett munkát a szolgálatnál. Régi stábtagok is dolgoznak a Krízis központban és más segítő, ellátó rendszerben. Az intézmény neve: Pécs Lelki Egészségellátó Intézet Krízisben lévők ellátása: éjjel telefonszolgálattal, nappal krízisambulancia. Fontos, hogy pontosan odaküldjék a krízisben lévőt, ahol a megfelelő segítséget, ellátást kapja meg. 8. A Stáb lelki egészségvédelme Sértő Csaba Zsolt, szociológus A kiégési szindrómáról beszélt, annak okairól, pl.: - érzelmi túlterheltsége a segítőnek - túlzott odafordulása a segítőnek a segített felé - segítő nem kap visszajelzést a munkájáról - segítő túlzott igénybe vétele - nincs elismerés - elégtelen vezetői jelenlét - egyedül a szolgálatban (kell-e két operátor a szolgálatban?) Stábunk védelméhez gondolatok Megelőzés: mit kezdjünk a túl régen ügyelő kollégákkal, ha látjuk, kimerülő félben van? Hogyan válik valaki stábtaggá? a; ki ajánlja, milyen szűrőn megy át, hol dolgozott korábban? b; mi alapján lesz válogatva a leendő ügyelő? c; milyen a motivációja a jelentkezőnek? d; milyen a tudásanyag? e; hogyan állunk a hívóhoz? f; hogyan állunk II. sz.operátorhoz? g; operátor-stáb viszony h; nagyon elnéző vagy nagyon odamondogató stábtagok i; időkeretek, parttalanság j; hányan vannak jelen a stábülésen? k; hierarchia tisztelet, nyílt vélemény mondás vállalása l; mennyire vállalható a hiba, nem túl ciki a saját hiba, gyengeség vállalása? Fejlődés lehetősége: - mennyire előrevivő a stáb munkája? - két új ember ügyelhet-e? - mennyire figyelünk az újakra? - sátoros ünnepek ügyeleti vállalása (kölcsönösség) - hiteles kritika, hiteles emberektől (ne bontó, ne személyeskedő legyen) - bulik, ünnepek közösen (közös étkezések, éneklések stb.) - tudunk-e a stábon kívül is beszélni? - fontos, hogy a stáb vezetése jól érezze a stáb hangulatát - hogyan mondják meg a véleményt egymásról? - a bizalom kérdése egymás közt! Befejezésül közös filmnézéssel egybevont kiértékelés a szexről, Kinsey amerikai szexológus az 1930- as évek prüdériájának alapos odamondogatásáról. Erről feljegyzést nem készítettem, csak az élmény maradt, nagyon tetszett a film Hirkó Istvánné Szilvi 21
Segítő hangok konferencia 2010. október 8. Budapest, Nemzeti Erőforrás Minisztérium A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége és a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány rendezésében Stefan Schumacher az IFOTES elnöke a 116-123-as rövidített hívószámmal kapcsolatos tapasztalatairól előadásában a következő képen számolt be. 2005-től működik Németországban a 116-os rövidített hívószám, ami nemzetközileg is elérhető. Az alapötlet az volt, hogy egész Európában ugyanaz a rövidített hívószáma legyen a segélytelefonoknak. A hívó fél számára ingyenesnek kell lennie. 2004-ben az IFOTES hivatalosan is kérte ezt a számot. 12 európai ország, és Svájc is kinyilvánította a szám iránti érdeklődését. 2007 júliusától a 116-os rövidített hívószám a támogatott lelki segélyvonal száma. A gyerek- és ifjúsági segélyvonalnak is egységes száma van egész Európában, a 111-es szám. A telefonos lelkisegély rövidített hívószámú telefonszáma Európában már 9 tagországban kiosztásra került. A hívószám bevezetéséről véleményem szerint országos szinten kell az adott témában illetékes szakemberekkel tárgyalni. Első probléma, hogy ki viselje a hívások költségeit. Minél többen hívják a számot, annál drágább, és nem lehet vele kalkulálni. Az EU azt tanácsolta, hogy ezt az összeget az adókból befolyt százalékokból, illetve adományokból jótékonysági szervezetek fizessék. De ez nem valósulhatott meg. Hiszen ezt minden országnak külön kell megoldania. Szlovéniában és Németországban a TELEKOM révén ingyen hívhatók a lelkisegély telefonok. Ez azt jelenti, hogy a TELEKOM lemond erről a bevételről, és átvállalja a költségeket, és a technikai háttér költségeit is. Azért ítélték oda az 116-123 számot az IFOTES-nek, mert tagjai olyan szinten képviselik a krízistelefont, hogy a kritériumoknak megfelelnek, és készek ennek a számnak az átvételére. Fontos, hogy a hívhatóságnak ingyenesnek kell lennie, vagy legalább is megfizethetőnek, és kellenek, hogy legyenek olyan közös irányvonalak, amik ennek a telefonos munkának a minőségét biztosítják. A következő években megpróbáljuk ezt nemzetközileg is elérni. IFOTES-nek az az elképzelése a jövővel kapcsolatban, hogy egész Európában legyen egy közös hívószám, amit minden országban el lehet érni, krízistelefon legyen, ami lehetővé teszi, hogy egyszerű módon, mindenhonnan ugyanazt a szolgáltatást kapják az emberek, az ország hívószámával megválaszthassák a nyelvet, és így a nyelv nem tudása ne jelenthessen akadályt. Ez a társadalom, és az emberek érdekeit szolgálja, és nagyon örülnék neki, ha a kormányzati képviselők, és az ezért felelős politikusok, ill. a telefonszolgáltatók megtalálnák azt a megoldást, hogy a LESZ számára lehetővé tegyék az öngyilkosság megelőzést, és az érzelmi segítséget meg tudják adni az embereknek, méghozzá a az 116-123 használatával. Dr. Buda Béla Telefonszolgálatok szerepe a lelki egészség megőrzésében című előadásában elhangzott a témát érintő gondolatai: A szolgálatok mint a pszichokultúra katalizátorai - a telefonosok, mint a közösségi segítő önkéntesség aktivistái - a szolgálat, mint hálózatteremtő központ a közösség segítő szervezetei és humán intézményei felé - az anonim segítés, mint lélektani modell és problémakezelési minta. A szolgálatok társadalmi támogatása - infrastrukturális és financiális feltételek biztosítása távlati biztonsága - egyértelmű főhatósági és önkormányzati felelősségi viszonyok - a szolgálatok az ellátási hálózatok és a szakmai segítő szolgáltatások részei 22