Pedagógiai program. Törteli Szent István Király Általános Iskola 2747 Törtel, Szent István tér 2.

2013 Pedagógiai program Törteli Szent István Király Általános Iskola 2747 Törtel, Szent István tér 2. 1

Tartalom Bevezetés... 4 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...6 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 28 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 30 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 30 1.6.2 Sajátos nevelési igényű tanulók... 31 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 35 1.6.4 Integrációs Pedagógiai Program megvalósítása iskolánkban... 35 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 38 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 39 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 39 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák... 40 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 43 1.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei... 45 2. Az intézmény helyi tanterve... 46 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 46 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 47 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 51 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 52 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 52 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 52 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 53 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 54 2.5 Mindennapos testnevelés... 54 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 55 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 55 2.8.1 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 56 2.8.2 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 58 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 59 2.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 64 2.10.1 A magatartás értékelésének elvei... 64 2.10.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 66 2.10.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei... 67 2

2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 68 2.12 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 69 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 70 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 71 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 79 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei... 79 2.14.2 Az iskola környezeti nevelési elvei... 80 A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések... 82 A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása... 84 3

Bevezetés Pedagógiai Programunkat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásai alapján nevelőtestületünk felülvizsgálta, módosította annak érdekében, hogy e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. Általános érvényű előírások: o Nkt.2011. évi CXC. törvény 26. (1)-(5) Részletes szabályozás: o a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet o és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.)EMMI rendelet alapján Pedagógiai Programunk módosításában az iskola nevelőtestületének minden tagja aktívan részt vett, így az közös munkánk eredménye. Mottónk: Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek Megtanulnak bizalommal lenni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban. Doroti Korts: Egy élet a kezedben című művéből 4

Iskolánk jövőképe, küldetése: Intézményünk kollektívája olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi jövőben látni szeretné az általános iskola működését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyőződésünk, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el tehát: ahová a gyerekek örömmel járnak; mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket; ahová a szülők szívesen íratják be gyermekeiket, és együttműködnek nevelési-oktatási céljaink elérésében, ahol a gyermekek korszerű, IKT eszközökkel ellátott, európai színvonalú iskolába járhatnak, az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük, ahol ellátásuk, oktatásuk magas színvonalú, a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és mintát kapnak, a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van, a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg, biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tesznek szert, és képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, életformájukká válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód. erőszakmentes, egészség-és környezettudatos iskola legyünk. Mindent megteszünk azért, hogy diákjainkból nyitott, magabiztos, kedves, barátkozó természetű, szorgalmas, tisztelettudó, szófogadó, ambiciózus, együttműködő felnőttek váljanak. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Ebben a nagy munkában legfontosabb szövetségesünknek a szülőket tekintjük. Értékválságos világunkban, a zaklatott hétköznapokban az iskolának kell stabil értéket felmutatni, a jó és a rossz egyértelmű különválasztását az ismeretek nyújtásán és a nevelők példamutatásán keresztül. Valljuk, hogy a pedagógus legfontosabb eszköze önmaga teljes személyisége. Célunk, hogy egységes nevelési elvek, értékek tükröződjenek a nevelőtestület döntéseiben, napi tevékenységében a tanulók és a szülők felé. Iskolánk az együttműködés pedagógiájára épít. Magunkénak érezzük Teréz anya mondását: Én meg tudom tenni, amit te nem, és te meg tudod tenni, amit én nem; együtt nagy dolgokra vagyunk képesek. 5

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapeleink A Szent István Király Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Alapelvünk, hogy: Az intézményben együtt élők, dolgozók kapcsolata az egymás tiszteletén, megbecsülésén alapuljon. A nevelő, oktató munkát a gyermek tisztelete, szeretete, jellemezze. Az egymással szembeni tolerancia jegyében az iskola elfogadja a másságot, az egyéniséget, az adottságbeli különbözőséget. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. A tanulókat az intézménynek fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Az intézményben minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. A megfelelő továbbtanulási irány reális önismeret kialakítását feltételezi. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A nevelő-oktató munka céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. 6

Ennek érdekében célunk, hogy: minden tevékenységünket az oktatás és a nevelés területén a gyerekek okos szeretete hassa át, meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit, a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg az elfogadott kommunikációs képességeket is, különös tekintettel a tiszta, szép, magyar beszéd használatára, a tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet, elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő programokat, tevékenységi formákat, a nyolcadik osztály elvégzése után minden tanuló továbbtanuljon, az érettségit adó intézményekben továbbtanulók aránya érje el legalább a 60%-ot, olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy a gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődéshez, a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink, az európai kultúra, szellem beépítése az alapműveltségbe, kialakítani az integrációs nevelésben való gondolkodást. A nevelő-oktató munka feladata A nevelő-oktató munka feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő készségeket alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket, /gondolkodás, beszéd, írás, olvasás, szövegértés, matematikai képességek, IKT kompetencia/, egyéni tanulás hatékony módszereit, kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok az együttműködés helyes normáit és módszereit, a felelősségtudatot, türelmet kommunikációs képességeket, a tanulók erkölcsi és akarati tulajdonságait, a mások felé való nyitottságot, befogadóképességet, toleranciát az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat. nemzeti értékek, hagyományok, az anyanyelv illetve a szülőhaza és a szülőfalu ismeretét, megbecsülését és tiszteletét, 7

Elvárások a nevelőkkel szemben: Legyenek jártasak a tudományokban és a nevelés művészetében. Igyekezzenek minél több értéket közvetíteni, egységes követelményrendszert kialakítani. Munkájukban legyenek igényesek, pontosak és fegyelmezettek. Nevelőmunkájukban a gyermek-centrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód és türelem tükröződjék. Okosan szeressék tanítványaikat. Vállaljanak felelősséget a rájuk bízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért. Vegyék észre a problémákat, azokat tapintatosan kezeljék. Kollégáikról a tanulók előtt tisztelettel beszéljenek. Egyéniségükkel, életvitelükkel is neveljenek. Fontos érték legyen számukra a család és ez tükröződjön szavaikban, magatartásukban. Működjenek együtt a szülőkkel és az intézmény kapcsolatrendszerével. Legfontosabb nevelési tényező: egyéni pedagógiai hitelesség, egészséges életvezetés, életigenlő, konstruktív optimizmus. Meggyőződésünk, hogy a "A jó tanár már az ajtóban kivívja magának a tiszteletet, tartása, megjelenése, tekintélyt parancsoló kisugárzása van." Fontos feladatunknak tekintjük hagyományaink ápolását, a nemzeti kultúra közvetítését. Vállaljuk, hogy a falusi létből adódóan a nevelőkre háruló többletelvárásoknak eleget teszünk, a község kulturális és közéletébe bekapcsolódunk. A nevelőtestületünk pedagógiai kultúrájának folyamatos emelésére törekszik: nevelési és oktatási témájú előadások, továbbképzések szervezésével, a legújabb pedagógiai módszerek megismerésével, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakításával. Eljárások, módszerek, eszközök Az ismeretek átadásában az alábbi szempontok figyelembevételére törekszünk: a tanulás iránti érdeklődés fenntartása, a tanulók kíváncsiságára való építés az érési folyamatok, életkori jellemzők követése, az ismeretek tapasztalati megalapozása, felfedezés lehetősége, a tanulók egészséges terhelése szilárd, biztos ismeretek nyújtása a tanulóknak, hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, az önálló ismeretszerzési igény kialakítása, a tanulókkal való egyéni bánásmód, a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, 8

a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása, tanulási zavarokkal küzdő tanulók segítése a szociális hátrányokból adódó különbségek kiegyenlítése, enyhítése, személyre szabott és fejlesztő értékelés, változatos munkaformák alkalmazása a tanítási órákon, differenciálás az SNI és HHH tanulók integrált oktatása A nevelésben, oktatásban alkalmazott módszerek: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés: jutalmazás, büntetés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló, elemző munkája. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Személyre szabott megbízatások adása. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása Követelés (házirend, osztályok szabályalkotása stb.) Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita 9

Az eszközrendszer elemei 1.Kulcskompetenciákat fejlesztő programok, programelemek 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok 3. Kompetencia alapú oktatást, integrációt segítő módszertani elemek Önálló tanulást segítő felkészítés Szociális kompetenciák fejlesztése IKT kompetencia fejlesztése Együttműködés civil programokkal kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezés, projektmódszer témahét fejlesztő értékelés 4. Műhelymunka a tanári együttműködés Bemutató órák formái Hospitálásra épülő együttműködés 5. Értékelési rendszer eszközei Háromhavonkénti értékelő esetmegbeszélések Egyéni fejlődési napló Árnyalt értékelés formái 6. Multikulturális tartalmak tantárgyakba integráltan beépítve 7. Továbbhaladás feltételeinek biztosítása Pályaorientáció Nevelő és oktató tevékenységünk kiemelt fejlesztési területei Erkölcsi nevelés Önismeret és társas kultúra fejlesztése Testi és lelki egészségre nevelés Családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért Fenntarthatóság, környezettudatosság Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása 10

Várható eredmények Az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kapnak az együttneveléshez szükséges módszerek. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. Csökken az intézményben a tankötelezettségikor határa előtt kikerülő tanulók száma. Csökken az osztályt ismételni köteles hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot elérik. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű fiatalok száma. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. A tanulók erkölcsi nevelése Feladatunk az alapvető erkölcsi értékek, az etikus emberi magatartás normáinak megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. Támaszkodva a csalási nevelésre, erkölcstan, hittan, etika órai nevelésre. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben 11

A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása. Az embertársak iránti elfogadó és befogadó segítőkész magatartás fejlesztése, az együttműködés készségeinek és szokásainak kialakítása, erősítése. A társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése. A bűnmegelőzés, a drog prevenció. Elsődleges prevenció megvalósítása szakemberek bevonásával, szakmai kiadványok népszerűsítésével. Egészségnevelési program. Konfliktuskezelési technikák. A fogyasztóvédelmi nevelés. Készségek, hozzáállás, értékrend formálása a fenntartható fogyasztás érdekében. A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, a környezettudatos fogyasztás, az ökológiai fogyasztóvédelem, a fenntartható fogyasztás kialakítása. 12

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai, céljai Cél: Az egészséges életmód megalapozása, folyamatos fejlesztése, a testi, lelki, szociális harmónia egységének megvalósítása. Feladatok: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési formákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. Személyi és környezeti higiéniára nevelés /iskola, lakás, település rendje/. Egészséges táplálkozásra nevelés /korszerű táplálkozás, a táplálkozás napi és évszakos ritmusa, megfelelő étkezési szokások kialakítása, étkezés higiéniája, esztétikája, társas jellege, eltérő táplálkozási sajátosságokra nevelés/. Egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés, sport életszükségletté tétele, a mozgás örömszerző funkciója, állóképesség egyéni fejlesztése. Baleset megelőzésére, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés, felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, közlekedésben. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása. Betegséggondozásra, a gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. Szenvedélybetegség elleni küzdelemre való felkészítés. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. Egészséges lelki fejlődés az életkori sajátosságoknak megfelelően, hazaszeretetre, a családi- és társkapcsolatok építésére, ápolására, az egészséges szexualitás megismerésére a kötelességek tudatosítására, erkölcsi parancsok megtartására nevelés. 13

Az iskolai egészségfejlesztést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják Mindennapos testnevelés órák A biológia, egészségtan, környezetismeret, testnevelés, tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák, erkölcstan és etika tanóráin feldolgozott ismeretek. Az egészségfejlesztő szemléletformáló iskolai programok a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdelében: ISK /labdarúgás, kézilabda/ Sportnap, házi bajnokságok labdarúgás, kézilabda, asztalitenisz sportágakban Települések közötti sportversenyeken való részvétel Táncszakkör Iskolai Zöld-béka környezet-és egészségvédelmi program Egészségnap: évente egy alkalommal az egészséges táplálkozással, elsősegélynyújtással, konfliktus- és iskolai agressziókezeléssel, dohányzás megelőzéssel, drog-prevencióval foglalkozó program szervezése a tanulóknak. Minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával A Kihívás Napja elnevezésű országos sportprogramhoz minden évben csatlakozunk Osztályonként ősszel és tavasszal gyalog- vagy kerékpártúra a környékre Novemberben a tisztálkodási- és fogászati hónapban különböző versenyek, vetélkedők szervezése Családi életre nevelés szakkör a 7. évfolyamon Csecsemőápolási szakkör a 8. évfolyamon Egészségügyi felvilágosító program a 6. évfolyamon DÖK programok: A diákok igényeihez alkalmazkodva kirándulások és egyéb szabadidős programok szervezése. Szünidei gyermektáborok: Téli sí-tábor. Nyári lovas-tábor 14

Balatoni tábor. Úszásoktatás. Az iskola egészségügyi szolgálat /iskolaorvos, fogorvos, védőnő/ segítségének igénybevétele: Évente az ötödik nyolcadik évfolyamon egy egy osztályfőnöki óra megtartása. Az egészségnap szervezésének, lebonyolításának segítése. A családi életre nevelés és a csecsemőgondozási foglalkozások programjának kidolgozása, a foglalkozások vezetése. A tanulók fogászati, szemészeti, belgyógyászati és higiéniai szűrővizsgálatának lebonyolítása. Az iskola egészségnevelési programjának része a tanulók fizikai állapotának mérése. A felmérés célja kettős: A tanulók teljesítményének megismerése. Az értékeléshez, osztályozáshoz adatszolgáltatás. A méréseket alsó tagozaton osztályonként az osztályt tanító pedagógus végzi el, felső tagozaton osztályonként a testnevelő tanár. A mérések eredményét tanulónként lejegyzik, és évről évre megőrzik. Így lehetőség nyílik minden egyes diák fejlődését figyelemmel kísérni. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; 15

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel, tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe, támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 16

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: TANTÁRGY biológia ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések kémia savmarás égési sérülések forrázás fizika testnevelés szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés húzódás, ficam, törés az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 17

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Átgondolt osztályfőnöki munkatervekkel, foglalkozási tervekkel és az egyes iskolai és iskolán kívüli tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítjuk az iskolai közösségek fejlesztését, erősítjük tanulóinkban a közösséghez tartozás érzését. Megismertetetjük velük a társas együttélés alapvető szabályait, önellenőrzésre, egymás segítésére, a másság elfogadására neveljük őket. Sokoldalú és változatos foglalkozásokat szervezünk számukra. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb szempontjaink: A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak 18

megfelelni akaró- személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulók közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják, fejlesztik a kulcskompetenciák kialakítását: egyéni, vagy páros munka, kooperatív csoportmunka. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 19

Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben, képesség-kibontakoztató felkészítésben vesznek részt azok a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, akik egy osztályban tanulnak nem halmozottan hátrányos helyzetű társaikkal. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. Az oktató-nevelő munka hatékonyságát kedvezően befolyásolják: A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak. A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka. A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés. Az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakításához a konvergens gondolkodás gátjainak letörésén keresztül vezet az út. Ennek célszerű eszköze a problémák divergens meggondolásokon alapuló vizsgálata. A megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel. A heurisztikus tanítási eljárások alkalmazása, a megfelelően kiválasztott rávezető kérdések gondolkodásra nevelő hatása a legeredményesebb, mert e módszer a mechanikus tanulást, a formális ismereteket, a puszta emlékezést eleve kizárja. Ha az iskolai élet úgy van megszervezve, hogy illeszkedik minden tanuló fejlődési sajátosságaihoz, akkor természetesen a tehetséges gyermek, de a felzárkóztatásra szoruló is megtalálja benne a helyét. Az integrációt segítő módszertani elemek közül kiemeljük az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést, valamint a projektmódszer, a kooperatív tanulásszervezést, a gyakran alkalmazott csoportmunkát, az érdekes és sokszínű drámapedagógiát. Valamennyi előfordul a pedagógusok tanítási gyakorlatában a frontális osztálymunkával együtt. 20