Szám:14/676-4/2011 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Előterjesztés a Veszprém Megyei Közgyűlés 2011. november 30-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve eredményességének éves értékelése Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezetek, személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Humán Erőforrás Iroda Dr. Molnár Ibolya irodavezető Szigeti Ilona csoportvezető Monostory Zsuzsanna közoktatási referens a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői Az előterjesztést megtárgyalta: Humán Erőforrás Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat 10/2008. (II. 21.) MÖK határozatával elfogadta, majd 18/2009. (II. 19.) MÖK határozatával kiegészítette a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. A Veszprém Megyei Önkormányzat a helyzetelemzésre épített intézkedési terv elkészítésével, elfogadásával, az abban foglalt feladatok fokozatos, ütemezett megvalósításával a fenntartó anyagi forrásaira, lehetőségeire figyelemmel - törekszik arra, hogy az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvei alapján működjenek az általa fenntartott közoktatási intézmények is. A Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiemelt célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körű érvényesülésének biztosítása. A terv érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani - minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának helyzetére. Kiemelten kell kezelni a megyei fenntartású intézményekben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség érvényesülését, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. A helyzetelemzésre épülő intézkedési terv a konkrét célok és intézkedések megfogalmazásával hozzájárulhat a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények tekintetében az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség törvényi követelmények szerinti megvalósulásához. Az intézmények szolgáltatásaihoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl a Veszprém Megyei Önkormányzat célul tűzte ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmények minden tevékenysége során (beiratkozásnál, felvételinél, tanításban, ismeretközvetítésben, egyéni fejlesztésben, az értékelésben, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában és alkalmazásában, a pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógus-továbbképzésekben, a partnerség építésében és a partnerekkel való kapcsolattartásban, stb.). Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait, megállapításait és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat rögzítő célkitűzések mellett az intézkedési terv konkrét akciótervet fogalmaz meg egy-, három-, és hatéves távlatokat érintő intézkedések felsorolásával. A konkrét célok elérése érdekében az elmúlt egy év során tett intézkedésekről a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői beszámolót készítettek az intézkedések intézményi végrehajtásáról a rövidtávú eredményességet mérő indikátorok felhasználásával. Az intézményvezetők az intézményi beszámolóban kitértek az integrált oktatással, a feltételek azonos színvonalú biztosításával, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, a sajátos nevelési igényű tanulókkal, a szakoktatással, a lemorzsolódással és az egyéb intézkedésekkel kapcsolatosan megvalósult, illetve folyamatban lévő intézményi tevékenységekre, a feltárt 1
hiányosságokra és nehézségekre, további javaslatokra. Az alábbiakban ezeket részletezzük az akciótervben rögzített feladatok sorrendjében. 1. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltétel megteremtése 1.1. Cél: A helyi önkormányzatok kötelezettsége, hogy kötelező feladatukat társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel tudják teljesíteni 1.2. Az intézkedés leírása: Együttműködési szerződések kialakítása, társulási együttműködés lehetőségének kihasználása 1.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Ellátott gyermekek száma. Tanév végi intézményi beszámolók 1.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő SNI gyermekek óvodáztatását ellátó intézményekben a Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben valamint a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben az óvodai nevelés területén jelentkező valamennyi gyermek felvétele megvalósult. 2. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hároméves koruktól történő óvodai nevelését 2.1. Cél: Minden HH és HHH gyermek 3 éves kortól óvodába jár 2.2. Az intézkedés leírása: A védőnők segítségével minden településen el kell készíteni, és frissíteni kell az óvodáskorú gyerekek létszámára vonatkozó nyilvántartást 2.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Beiratkozási dokumentumok. 2.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő óvodáztatást ellátó intézmények a Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, valamint a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény valamennyi óvodása sajátos nevelési igényű, enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista vagy halmozottan sérült gyermek. Valamennyien rendelkeznek érvényes áthelyezési határozattal, a kötelező kontrollvizsgálatokat az intézmények nyilvántartása és év végi jelzése alapján minden évben elvégzi a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése, létszámuk pontosítása minden tanév elején megtörténik. Ez kiemelt gyermek- és ifjúságvédelmi feladat, hiszen százalékosan magas ezen gyermekek aránya (több, mint 60%), és tizenkét település családsegítő szolgálatával és önkormányzatával kell szorosan együttműködni ezen feladatok megvalósításában. 2
3. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi minimumát 3.1. Cél: Az integrált oktatás személyi feltételének megteremtése, a meglévő, a jelenlegi személyi feltétel továbbfejlesztése 3.2. Az intézkedés leírása Biztosítani kell, hogy az integrált oktatásban résztvevő SNI tanulók megfelelően felkészült szakemberek irányításával tanuljanak. Szaktanárok továbbképzésének támogatása. Továbbképzési terv 3.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A szaktanárok 30 %-a továbbképzéssel felkészülnek az integrált nevelés-oktatás feladatainak végzésére. Továbbképzési terv megvalósulása. 3.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények mindegyike rendelkezik Továbbképzési tervvel, melynek összeállítása során azokban az intézményekben, ahol jelentős a SNI tanulók száma, kiemelt figyelmet szentelnek a SNI tanulók mentorálását végző pedagógusok szakirányú képzésekre való beiskolázására. Az érintett intézmények szaktanárainak több mint 30%-a továbbképzésen felkészült az integrált nevelés-oktatás feladatainak végzésére. Az intézmények közül a Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, a Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, valamint a Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény jellegéből adódóan szegregált nevelést folytat, illetve inkluzív iskolaként funkcionál. A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a tárgyi feltételeket a KDOP-5.1.1. pályázat megvalósításának eredményeképpen európai színvonalon biztosítja. Az integráltan nevelt tanulók oktatását jelentősen segíti, hogy az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő intézmények utazó gyógypedagógusainak segítő közreműködése, valamint a nevelési tanácsadók szolgáltatásainak igénybevétele. A többi intézményben az integrált oktatás megoldott, a középfokú intézmények alapító okirata tartalmazza az integrált nevelés lehetőségét. A munkát jól képzett pedagógusok mellett iskolapszichológusok és fejlesztőpedagógusok is segítik. A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás, a Balaton-felvidék Somló Szakképzésszervezési Társulás, valamint a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás intézményeiben a TÁMOP 2.2.3 kódszámú pályázat megvalósítása során vettek részt szakirányú, az SNI tanulók oktatását, nevelését segítő továbbképzéseken a pedagógusok. A Veszprém Megyei Önkormányzat sikeres pályázatának eredményeként öt intézménye (a Batsányi János Gimnázium és Kollégium; a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, 3
Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium; valamint a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) részvételével megvalósult Szélrózsa TÁMOP-3.1.4 projekt alapvető célja a tanulók képességeinek, és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztésével, megerősítésével, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítésével, az iskolában a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésével, valamint az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozásával szintén az esélyegyenlőség elvének erősítése volt. A projekt során lehetőség nyílt a Hatékony iskolát mindenkinek: Integrált nevelés az óvodai és iskolai gyakorlatban című továbbképzésen való nagyszámú részvételre is. 4. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Az integrált nevelés erősítése 4.1. Cél: Meg kell teremteni az integrált nevelés-oktatás személyi, tárgyi feltételeit 4.2. Az intézkedés leírása: A megyei szakértői bizottság javaslatára a kijelölt gyermekeket, tanulókat a nyilvántartott HH és a HHH gyermekeket és tanulókat a jogszabályban meghatározott módon integrált nevelésben kell részesíteni. Nevelésük, oktatásuk korszerű szemléletet, megfelelő személyi, tárgyi feltételt követel 4.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a tanulmányi eredményben megmutatkozik. Statisztika, intézményi beszámoló 4.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a jogszabályi előírásokkal rendelkező tanulók integrált nevelése megoldott, a hatékony pedagógiai munka, a mentorálás és szükség esetén pszichológiai megsegítés hatása az érintett tanulók eredményeiben megmutatkozik. Az egyébként szegregáló Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény is folytat integrált nevelést bizonyos évfolyamokban. A pápai Türr István Gimnázium és Kollégium a hátrányos helyzettel élő tanulók megsegítése érdekében csatlakozott az Arany János Tehetséggondozó Programhoz. Az AJTP olyan szaktanári technikákat, fejlesztő, gazdagító programokat dolgozott ki, melyek segítségével a hátrányos helyzetű tanulók szociális és egyéb hátrányukat csökkenteni képesek. Ehhez olyan tanári továbbképzéseket szerveznek, melyek a tanulás tanítására, az önismeret fejlesztésére adnak jogosítványokat a szakos tanároknak. Az említett továbbképzést az intézmény tanárainak 30%-a elvégezte, ezért az AJTP-ben alkalmazott módszereket jól hasznosítják a programba nem tartozó tanulók esetében is. 5. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása 5.1. Cél: A humán erőforrás, szakos ellátottság, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztése. Közgyűlési döntés az iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról 4
5.2. Az intézkedés leírása: Helyzet- és igényfelmérés, kapacitás térkép készítése. Társulási együttműködés hatásvizsgálata. Különböző támogatások és normatívák, pályázatok igényjogosultságának számbavétele 5.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése. A fenntartó által biztosított források nagyságának összehasonlítása. 5.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a folyamatos és tervszerű beszerzések eredményeként biztosított a kötelező felszerelések és eszközök használata. Az érintett intézmények egy részében a szakképzés-fejlesztési támogatások ésszerű felhasználásának köszönhetően elsősorban a szakképző intézményekben a közismereti, valamint a szakmai tárgyakhoz szükséges eszközök terén kimondottan jó az eszközellátottság. A különböző telephelyen működő intézmények a nevelés-oktatás feltételeit azonos szinten biztosítják. A megyei fenntartású intézmények fejlesztését lehetővé tevő nagyobb költségvetésű pályázatok a következők voltak a 2010/2011. tanévben. A fenntartó által benyújtott és megvalósított TIOP 1.1.1 pályázatok az intézmények interaktív táblákkal, informatikai, valamint speciális eszközökkel történő felszerelését tették lehetővé. A TIOP 1.1.1-07 kódszámú projekt 271.839.500 Ft értékű beszerzést realizált a zeneiskolák és a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kivételével a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményekben. A TIOP 1.1.1-09 kódszámú projekt 19.938.620 Ft-nyi eszközbeszerzést valósított meg négy intézményben (a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben; a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben; a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégiumban; valamint a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben). A Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben a Dobbantó pályázatnak köszönhetően 15.000.000 Ft értékben egy termet a hozzá tartozó konyhai résszel sikerült teljesen felújítani, otthonos teremmé alakítani, s a legújabb technikai eszközökkel ellátni. A teremhez tartozik egy konyhai rész, amit szintén sikerült teljesen felújítani, illetve a konyhaszekrényt és a konyhai eszközöket, gépeket kicserélni. A Balaton-felvidék Somló Szakképzés-szervezési Társulás TÁMOP 2.2.3 kódszámú pályázatának megvalósításakor 8.671.375 Ft-ot fordítottak az érintett intézmények (az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium; a Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium; valamint a Széchenyi István Szakképző Iskola) szakképzését segítő eszközbeszerzésekkel történő fejlesztésére. 5
6. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A magántanulók számának szinten tartása 6.1. Cél: A magántanulói státusz okainak vizsgálata 6.2. Az intézkedés leírása: Szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása 6.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A magántanulók száma országos átlag alatti értéket mutat. 6.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a magántanulói státuszt csak indokolt esetben, az okok vizsgálata után engedélyezik az intézményvezetők, a magántanulók száma csekély. A fogyatékosokat ellátó intézményekben kizárólag egészségügyi okok miatt folyamodnak e lehetőséghez. A gimnáziumok nagy részében nincs, vagy csak néhány (az országos átlag alatti százalékban előforduló) magántanuló van. A szakképző intézményekben előforduló magántanulói státusz 40-50%-ban lemorzsolódáshoz vezet, ezért az elmúlt időszakban az intézményvezetők körültekintőbben járnak el e státusz megadásánál. 2011/2012. tanév magántanuló magántanuló intézmény összlétszám (fő) (%) 1. Acsády 741 0 0,00 2. Bartók 298 0 0,00 3. Faller 641 0 0,00 4. Járdányi 404 0 0,00 5. Magyar-Angol 343 0 0,00 6. Medgyaszay 272 0 0,00 7. Thuri 304 0 0,00 8. Petőfi 349 1 0,29 9. Batsányi 321 1 0,31 10. Öveges 605 2 0,33 11. Molnár Gábor 252 1 0,40 12. Türr 594 3 0,51 13. III. Béla 322 2 0,62 14. Kozmutza 152 1 0,66 15. Reguly 640 6 0,94 16. Kisfaludy 296 3 1,01 17. Balla 163 8 4,91 18. Bartos 158 10 6,33 19. Szász Márton 180 13 7,22 összesen/átlag 7035 51 0,72 6
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a magántanulók aránya a fogyatékkal élőket gondozó intézmények kivételével nem haladja meg az országos átlagot (0,61%-ot). 7. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Fel kell tárni az intézménybe járó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat 7.1. Cél: Minden HH és HHH tanuló a jogszabálynak megfelelő igazolással, nyilatkozattal rendelkezik 7.2. Az intézkedés leírása: Minden érintett településről be kell szerezni a jegyzői határozatokat 7.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Igazolások megléte, iskolai beszámolók, statisztika. 7.4. Előrelépés ezen a területen a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben, hogy a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása után a nehézségek ellenére felmérték a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát és a jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolásokat, nyilatkozatokat dokumentálták. A tudatos erőfeszítéseknek köszönhetően nőtt a nyilvántartott tanulók száma. A dokumentálással kapcsolatos nehézséget az okozza, hogy a települési jegyzőktől nehézkes az igazolások beszerzése, illetve a szülők csak bizonyos kedvezmények igénybevétele esetén (ingyenes tankönyv, étkezési-, utazási-, tandíjkedvezmény) hajlandók nyilatkozatban vállalni a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet. Ennek ellenére az intézményekben gondot fordítanak a szülők önkéntes nyilatkozatainak beszerzésére. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok pontossága megkérdőjelezhető, mivel a szülő nyilatkozata önkéntes, sokszor a tanulók is szégyellik bevallani a családi hátterüket. A pedagógusok szubjektív meglátása szerint a szakiskolai osztályokban jóval nagyobb az arányuk, mint amit a statisztikai számok tükröznek. 2011/2012. tanév intézmény HH összlétszám HH (fő) (%) HHH (fő) HHH (%) 1. Acsády 741 270 36,44 24 3,24 2. Balla 163 124 76,07 85 52,15 3. Bartos 158 122 77,22 55 34,81 4. Bartók 298 0 0,00 0 0,00 5. Batsányi 321 25 7,79 1 0,31 6. III. Béla 322 29 9,01 1 0,31 7. Faller 641 50 7,80 15 2,34 8. Járdányi 404 67 16,58 1 0,25 9. Kisfaludy 296 61 20,61 15 5,07 10. Kozmutza 152 50 32,89 16 10,53 Magyar- 11. Angol 343 5 1,46 0 0,00 12. Medgyaszay 272 32 11,76 4 1,47 7
13. Molnár Gábor 252 120 47,62 77 30,56 14. Öveges 605 63 10,41 8 1,32 15. Petőfi 349 34 9,74 3 0,86 16. Reguly 640 126 19,69 0 0,00 Szász 17. Márton 180 116 64,44 79 43,89 18. Thuri 304 38 12,50 0 0,00 19. Türr 594 65 10,94 8 1,35 összesen 7035 1397 19,86 392 5,57 8. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Nincs, vagy csak kevés a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diák az emelt szintű oktatásban vagy kéttannyelvű képzésben 8.1. Cél: Elő kell segíteni, hogy minél több hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diák vegyen részt emelt szintű oktatásban vagy kéttannyelvű képzésben 8.2. Az intézkedés leírása: Együttműködési terv általános iskolák és az adott középiskolák között. A tehetséges HH/HHH-s tanulók felkutatása, ösztönzése az emelt szintű vagy kéttannyelvű képzésben való részvételre. A HH/HHH-s szülők tájékoztatása 8.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A HH/HHH-s arány az egyes intézményekben 1%-kal nő. 8.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben folyó emelt szintű képzésekben azonos bekerülési feltételek (pl.: azonos felvételi pontszám) mellett előnyt élveznek a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű diákok. Az intézmények közül a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium a Tehetséggondozó középiskola cím elnyerésével többek között azt a feladatot is vállalta, hogy ingyenes felkészítőket tart általános iskolások számára, melynek során lehetőség nyílik a tehetségek felkutatására és a képzésben való részvételre történő ösztönzésre a hátrányos helyzetűek között is. Sajnálatos módon a felkészítők az elmúlt tanévben nem hozták még meg e területen a várt eredményt. A Türr István Gimnázium és Kollégiumban folyó Arany János Tehetséggondozó Program működtetésének egyik feltétele a résztvevő hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű diákok felkutatása és a képzésben való részvételre való ösztönzése. HH (fő) a 2010/2011. tanévben HH (fő) a 2011/2012. tanévben HH változás (%) HHH (fő) a 2010/2011. tanévben HHH (fő) a 2011/2012. tanévben HHH változás (%) intézmény Magyar- Angol 7 5-40,00 0 0 0,00 1. 2. Türr 87 65-33,85 12 8-50,00 3. III. Béla 38 29-31,03 4 1-300,00 8
4. Faller 63 50-26,00 16 15-6,67 5. Medgyaszay 39 32-21,88 9 4-125,00 6. Reguly 144 126-14,29 24 0 0,00 7. Molnár Gábor 127 120-5,83 79 77-2,60 8. Petőfi 35 34-2,94 0 3 100,00 9. Szász Márton 119 116-2,59 78 79 1,27 10. Bartók 0 0 0,00 0 0 0,00 11. Kozmutza 47 50 6,00 10 16 37,50 12. Balla 116 124 6,45 79 85 7,06 13. Bartos 111 122 9,02 58 55-5,45 14. Kisfaludy 53 61 13,11 13 15 13,33 15. Batsányi 21 25 16,00 1 1 0,00 16. Öveges 52 63 17,46 6 8 25,00 17. Acsády 214 270 20,74 22 24 8,33 18. Thuri 28 38 26,32 0 0 0,00 19. Járdányi 0 67 100,00 0 1 100,00 összesen 1301 1397 6,87 411 392-4,85 A célindikátor teljesülése (A HH/HHH-s arány az egyes intézményekben 1%-kal nő.) a Veszprém Megyei Önkormányzat intézményeinek felében megvalósult, mivel az intézmények pedagógusai felkutatták az érintett diákokat és ösztönözték őket a képzésekben való részvételre. 9. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A sajátos nevelési igény megállapítására minél fiatalabb korban derüljön fény, hogy a gyermek nevelésére és oktatására a legmegfelelőbb intézményben kerüljön sor 9.1. Cél: A szegregált nevelés-oktatás fenntartását továbbra is szükségesek tartjuk, amennyiben indokolt 9.2. Az intézkedés leírása: A megyei szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével kell meghatározni a gyermek, tanuló elhelyezését Különös figyelmet kell fordítani Ajka, Várpalota és Tapolca térségére 9.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A megfelelő helyre került tanulók teljesíteni tudják a követelményeket. Statisztika, Intézményi beszámoló 9.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakértői véleményekkel rendelkező SNI tanulók a szakértők által előírt fejlesztésben részesülnek. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények által integrált/szegregált oktatásban ellátott sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma: SNI (fő) a 2010/2011. tanévben SNI (fő) a 2011/2012. tanévben intézmény 1. Acsády 20 53 2. Balla 169 163 9
3. Bartos 157 158 4. Bartók 0 0 5. Batsányi 0 1 6. III. Béla 0 5 7. Faller 14 16 8. Járdányi 0 1 9. Kisfaludy 6 2 10. Kozmutza 157 152 11. Magyar-Angol 0 0 12. Medgyaszay 14 17 13. Molnár Gábor 220 252 14. Öveges 239 242 15. Petőfi 18 17 16. Reguly 37 43 17. Szász Márton 145 138 18. Thuri 4 0 19. Türr 0 8 összesen 1200 1268 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. (1) bekezdése kimondja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A szülő és a szakértői bizottság együttműködése hatékonyan segítheti a tanuló fejlődését és felzárkózását. A törvény a kötelező tanórai foglalkozás alóli felmentések, illetve az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulóknak, hogy tudásukat képességeiknek megfelelően értékelhessék. Az eltérő tanulmányi követelmények megállapítása az igazgató döntési jogosultsága. A felmentés nem azt jelenti, hogy az órára nem kell járnia, vagy nem kell tanulnia, éppen ellenkezőleg; ugyanúgy részt kell vennie a tanórán, illetve a felmentése kapcsán fejlesztő foglalkozásra is járnia kell. A sajátos nevelési igény minél fiatalabb korban történő megállapításának érdekében a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei minden hozzájuk forduló gyermeket megvizsgálnak, illetve rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a védőnői hálózattal, a koraszülött centrummal és a házi gyermekorvosok egy részével. Ugyanezen cél elérése érdekében például a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Módszertani Intézmény ismertségét növeli a honlapjuk naprakész megjelenése, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság folyosóján elhelyezett tabló. 10
Ezekkel az információkkal a szülői döntéshez is segítséget nyújtanak, illetve rendszeresen tartanak előadást megyei védőnői értekezleteken, és felhívják a szakemberek figyelmét az SNI gyermekek minél korábbi vizsgálatára. A gimnáziumokban SNI tanulók szórványosan találhatók. Nagyobb létszámban az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban történik diszlexiás tanulók képzése szegregált nevelés-oktatás keretében gimnáziumi, illetve szakiskolai osztályokban. A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás, valamint a Balaton-felvidék Somló Szakképzés-szervezési Társulás intézményeiben TÁMOP-2.2.3 pályázat lehetővé tette a projekt ideje alatt pszichológusok, fejlesztő pedagógusok és mentorok (szakmai megvalósítók) alkalmazását, akik eredményesen segítik hátrányaik leküzdésében az érintett fiatalokat. A projekt során elért eredmények fenntartása, így e jól működő rendszer működtetése öt évig kötelezettsége a Veszprém Megyei Önkormányzatnak. 10. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Az előkészítő szakiskola 9-10. évfolyamának elvégzése után a tanulóknak biztosítani kell a folytatást a szakképzési évfolyamokon 10.1. Cél: Meg kell vizsgálni, hogyan lehet piacképessé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók szakmaválasztási lehetőségét 10.2. Az intézkedés leírása: A feltételeket biztosítani kell. A sajátos nevelési igényű tanulók szakképzését ellátó intézmények eszközfejlesztését kiemelten kell kezelni 10.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A tanulók 40 %-a bekapcsolódik a szakképző évfolyamokba 10.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő, sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó közoktatási intézményekben az előkészítő szakiskola 9-10. évfolyamának elvégzése után biztosított a szakképzési évfolyamon való továbbhaladás lehetősége. Az érintett tanulók több mint 40%-a kapcsolódik be a szakképző évfolyamokon zajló képzésekbe. 11. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Támogatások igénylése 11.1. Cél: A jogszabálynak való megfelelés 11.2. Az intézkedés leírása: Az integrációs, ill. a képesség-kibontakoztató támogatás igénylése 11.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Intézményi beszámoló, statisztika, költségvetés 11.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézményekkel rendszeresen, legutóbb a 27/2011. (IX. 14.) KIM rendelet alapján sikerrel pályázott az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatására. A képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés támogatására a pályázat elbírálói a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény projektjét alkalmasnak találták. A program keretében 11
megvalósul az IPR menedzsment működtetése, az IPR alapú intézményfejlesztés megvalósítása, az iskola környezetével való kapcsolatépítés, a módszertani adaptációt segítő munkacsoport működtetése, akkreditált továbbképzések, hospitációs napok megrendezése. 12. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A HH/HHH tanulók iskoláztatási támogatását szolgáló ösztöndíjas programokat meg kell tartani. A középfokú intézmények bekapcsolódnak 12.1. Cél: Útravaló ösztöndíj program és egyéb ösztöndíj feltételeit a pedagógusok, a diákok, és a szülők ismerjék meg 12.2. Az intézkedés leírása: A pályázat megfelelő előkészítése, elkészítése, a pályázaton való részvétel ösztönzése 12.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Munkaterv feladatai között szerepel, tanév végi értékelés, sikeres pályázat. 12.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak az intézményt és ezen belül a diákokat érintő pályázati lehetőségekre, valamint ezek népszerűsítésére. Ennek köszönhetően többek között az Útravaló ösztöndíj program különböző elemeire (Út a szakmához, Út az érettségihez) rendszeresen pályáznak a tanulók, több esetben sikerrel. Az intézmények Út az érettségihez és az Út a szakmához esélyegyenlőségi pályázatokon való részvétele évről évre új mentorok alkalmazásával továbbra is folytatódik. Jelenleg a következő intézmények diákjai között találhatók e program ösztöndíjasai: III. Béla Művészeti Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium; Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium; Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Az Útravaló ösztöndíj program feltételeinek szigorítása egyre szűkíti a tanulók esélyeit, a megváltozott feltételek miatt már az Arany János Tehetséggondozó Program diákjai is kiszorultak a kedvezményezettek köréből. Az Útravaló ösztöndíj programon kívül a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány tanulói ösztöndíj, valamint a végzősök a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat pályázati lehetőségeit is igénybe vették intézményeink tanulói, sok esetben eredményesen. Az érintett intézmények közül többen, például a Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal összefogva segítik a pályázókat. 12
A Batsányi János Gimnázium és Kollégium tanulói közül 1 diákkal kötött ösztöndíjszerződést a Veszprém Megyei Rendőrkapitányság szakirányú továbbtanulási elképzeléseinek támogatására. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények diákjai közül többen részesültek az adott települési önkormányzat tanulmányi eredményhez kötött szociális ösztöndíjában. Sok esetben segítséget jelentenek az érintett diákoknak az intézmények alapítványai, melyek anyagilag támogatják a diákok tanulmányi kirándulását, kollégiumi elhelyezését, esetenként az ünneplő ruha vásárlását. 13. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A kompetenciamérések országos átlagához közelítő eredmény elérése, különös tekintettel a HH és a HHH tanulók esetében 13.1. Cél: A HH és a HHH tanulók mérési eredményének egyéni értékelése. A HH és a HHH tanulók felkészítése 13.2. Az intézkedés leírása: A tanulók felkészítése a tanórák keretében, szükség esetén egyéni foglalkozásokon, az országos kompetenciamérésre 13.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Kompetenciamérés eredménye a HH és a HHH tanulók esetében 2008. évhez képest 15 pontos emelkedés 13.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben az indikátorérték teljesült, mivel az iskolák vezetői között egységes szemlélet alakult ki az évek során a kompetenciaméréssel kapcsolatban. A pedagógusok között elfogadottá vált, hogy a kompetenciamérésekre fel kell készíteni a tanulókat, de elsősorban arra, hogy jól akarjanak teljesíteni és valóban mutassák meg tudásukat. A tanárnak úgy kell tanítania, hogy diákjai képesek legyenek a jó teljesítményre, vagyis a tanultak megfelelő módon való alkalmazására és ez igaz legyen a hátrányokkal küzdő tanulókra is. Az intézmények nagy részében a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is zajlik felkészítés az országos kompetenciamérésre, melyeket szakirányú tréningen részt vett pedagógusok tartanak. A Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet által a megyei fenntartású intézmények mérés-értékelési eredményeinek elemzése és értékelése azt mutatja, hogy intézményeink többsége elsősorban a szakiskolákban az országos átlag feletti teljesítményt nyújtottak. 14. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A tanulói lemorzsolódások csökkentése 14.1. Cél: A lemorzsolódás okainak vizsgálata, feladatok meghatározása 14.2. Az intézkedés leírása: A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos figyelemmel kisérése, szülők tájékoztatása, egyéni foglalkozás beütemezése 14.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Országos adattal megegyező az intézményi lemorzsolódás 14.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben a lemorzsolódás mértéke alacsonyabb az országos átlagnál (2,11%- 13
nál), azonban intézménytípusonként változó, nem ugyanazt jelenti egy jó színvonalú gimnáziumban, mint egy kötelező beiskolázású szakiskolában. A szakképző intézmények tekintetében a lemorzsolódás elkerülése komoly feladatot ró a pedagógusokra. A tanórai nevelő-oktató munkát személyre szabott felzárkóztatás, tanulószoba, korrepetálás egészíti ki. A lemorzsolódás csökkentése a tanulók motiválása, az intézmény által kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybevétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka során valósulhat meg. A tanulók a középiskolába eltérő szintű tudással, szociális helyzettel érkeznek. A középiskolás tanulók a 9. évfolyamon morzsolódnak le a legnagyobb számban, melynek okai: az alapkompetenciák hiányossága, tanulási, magatartási problémák, szociális hátrány. Mivel az országos kompetenciamérés a hozzáadott értéket csak a szülői háttér kérdőívek segítségével méri és azt is csak a 10. évfolyamon, a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás és a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás intézményeiben a TÁMOP-2.2.3 pályázat keretében kidolgozott egységes bemeneti mérést végeznek matematika, szövegértés, helyesírás, olvasás területén 9. évfolyamon és tervezik a kimeneti mérés bevezetését az érintett tanulók 12. évfolyamán is. Ez nemcsak az intézmény teljesítményének objektívebb értékelését teszi lehetővé, hanem annak eredményesebb megvalósítását is, hogy a 9-10. osztályban az alapkompetenciák fejlesztésével a tanulók a szakmai képzéshez megfelelő kompetenciával rendelkezzenek. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakképző intézmények pedagógiai programja lehetővé teszi az intézményen belüli átjárhatóság biztosítását, melyre a lemorzsolódás megelőzése érdekében törekednek is az intézményvezetők. A 2010/2011. tanévben került először bevezetésre az előrehozott szakképzés a Veszprém Megyei Önkormányzat intézményeiben (az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégiumban; a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégiumban; az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban; valamint a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégiumban), mely remélhetően hatékony eszköz lesz a megfelelő pályakép, munkamorál kialakításában is, hozzájárulva többek között a lemorzsolódás csökkentéséhez. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő gimnáziumokban a lemorzsolódás csekély, mértéke jóval elmarad az országos átlagtól, több intézményben évismétlés sem fordult elő az elmúlt tanévben. A sérült gyermekek számára speciális képzést nyújtó intézményekben is folyamatosan nyomon követik a tanulmányi előmenetelt, elsősorban kompetencia területek szerint. Ezek közül is kiemelkedően a szociális és életviteli kompetenciákat tartják szem előtt, hiszen a társadalmi beilleszkedéshez e kompetencia kimagasló elsajátítása szükséges. Bár az országos mérésben nem vehetnek részt, rendszeresen értékelik és elemezik az eredményeiket, melyek ismeretében intézkedéseket hoznak: 14
egyéni fejlesztési terveket készítenek, differenciált oktatást valósítanak meg. Az eredményekről a szülőket folyamatosan tájékoztatják, évente kétszer értékelést adnak. A lemorzsolódás oka elsősorban a tanulók állapotában bekövetkező mentális állapot romlása vagy az egészségükben bekövetkezett változás. Előfordul, hogy a családban bekövetkezett változás (elköltözés) okozza a lemorzsolódást. Fokozottan figyelik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családi hátterét, ha kell, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézkedéseket kezdeményeznek. 15. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A tanulói hiányzások csökkentése 15.1. Cél: A hiányzások okainak feltárása, feladatok meghatározása 15.2. Az intézkedés leírása: A hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése, szülők értesítése, az adott település családsegítőinek tájékoztatása 15.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Országos átlaggal megegyező. 15.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekben az egyik legfeszítőbb probléma, a hiányzások csökkentése érdekében az intézményvezetők az egységes nevelőtestületi intézkedések erősítése érdekében komoly lépéseket tettek, melynek eredményeképpen az igazolatlan mulasztások száma csökkent. A további csökkenés érdekében az eredményesnek mutatkozó módszereket továbbra is alkalmazzák az intézményekben: az órarend megfelelő összeállításával a lyukasórák számát tudatosan csökkentették, az igazolások ellenőrzését szigorították, a szülőkkel való kapcsolatfelvételek számát növelték. Az intézmények többségében nemcsak szóban, hanem írásban is eljuttatták a szülők részére a 2010. augusztus 30-án született törvénymódosítás igazolatlan mulasztásra vonatkozó szövegét. A családi pótlék folyósítása felfüggesztésének eshetősége ösztönző hatással volt az érintett családok többségére. A Veszprém megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézményekben a hiányzások nem érik el az országos átlagot. 16. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Biztosítani HH és a HHH tanulók részére a jogszabályban előírt kedvezményeket 16.1. Cél: Minden érintett tanuló kapja meg a költségvetésben tervezett, a jogszabály által meghatározott kedvezményt 16.2. Az intézkedés leírása: Nyilatkozatok beszerzése. Minden évben, a költségvetésben tervezni kell 16.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Minden kedvezményhez jutó tanuló ellátása biztosított. 16.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények biztosítják a tanulók részére járó kedvezményeket: ingyenes tankönyv, étkezési, utazási, térítésidíj-kedvezmény, ruhavásárlás támogatása, kirándulás költségeinek átvállalása, iskolatej. A kedvezmények biztosítása elősegíti a hátrányos helyzet regisztrációját, hisz az érintett szülők ennek érdekében nyilatkozatban is vállalják szociális helyzetüket. 15
A kedvezmények biztosítását egyrészt a normatív támogatások, pályázati források, fenntartói támogatások teszik lehetővé. Az Európai Unió és a fenntartó támogatása a 2010/2011. tanévben tette lehetővé a mindennapos iskolatejet a következő intézmények az általános iskola tanulói számára: Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet; Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Módszertani Intézmény; Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. 17. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Növelni kell a SNI, a HH/HHH tanulók alapfokú művészetoktatásban való részvételét 17.1. Cél: Az érintett tanulók tehetséggondozásának lehetősége, művészetszerető emberré válás 17.2. Az intézkedés leírása: Az igények felmérése, tanulók ösztönzése, jogszabályban rögzített kedvezmények biztosítása 17.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Az érintett tanulók számának 10 %-os emelése 17.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő alapfokú művészetoktatási intézményekben az elmúlt tanévben jelentősen nőtt a regisztrált hátrányos helyzetű tanulók száma. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor két intézmény kivételével megvalósult. HH (fő) a 2010/2011. tanévben HH (fő) a 2011/2012. tanévben HHH (fő) a 2010/2011. tanévben HHH (fő) a 2011/2012. tanévben HH HHH intézmény változás(%) változás(%) 1. III. Béla 38 29-31,03 4 1-300,00 2. Bartók 0 0 0,00 0 0 0,00 3. Kisfaludy 53 61 13,11 13 15 13,33 4. Thuri 28 38 26,32 0 0 0,00 5. Járdányi 0 67 100,00 0 1 100,00 összesen 119 195 38,97 17 17 0,00 Az SNI tanulók közül kevesen kapcsolódnak be a művészetoktatásba, vagy közülük keveset regisztráltak. A Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe négy fő jár, közülük két autista gyermek, akiknek fejlődésére, viselkedésére, érzelemvilágára kifejezetten pozitív hatással van a zenélés. A 2010/2011. tanévben az intézmény pedagógusainak szakember tartott előadást a sajátos nevelési igényű gyermekek jellegzetes magatartásformáiról, képzésük, fejlesztésük lehetséges és célszerű módozatairól, a tanári magatartásforma, hozzáállás megválasztásáról és egyéb a témához tartozó sajátosságokról, hogy a kollégák 16
elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek szükségesek az esélyegyenlőség és a tanítás hatékonyságának növelése érdekében. A Járdányi Pál Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói között egy 90%-os látássérült gyermek található, akinek az oktatását egyéni foglalkozás keretében oldják meg. A feladat nehézsége ellenére az intézményvezető beszámolt arról, hogy az érintett kollégák a jövőben is szívesen vállalják a hasonló kihívásokat. 18. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A középfokú nevelésioktatási intézményhálózat képes fogadni a tankötelezetteket 18.1. Cél: Minden tanulónak tudja biztosítani a 18 életévig tartó tankötelezettségét 18.2. Az intézkedés leírása: Az intézmények nevelő munkájában kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésére, az egyéni bánásmód erősítésére, az iskolaelhagyók számának csökkentésére 18.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Minden jelentkező továbbtanuló bekerül szervezett oktatásba 18.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények közül több kötelező óvodai, szakiskolai felvételt biztosító intézmény található, melyek kistérségenként képesek fogadni minden jelentkező tanköteles tanulót, ezért lehetőség van arra, hogy minden érintett bekerüljön középfokú oktatásba. 19. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Az általános iskolának rendszeres visszajelzést kell kapniuk volt tanulóik további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról 19.1. Cél: A középfokú lemorzsolódási arányok ismerete nélkül az átgondolt minőségfejlesztés elképzelhetetlen. Az erre vonatkozó visszajelzésekből származó adatoknak be kell épülniük a tervezett egységes mérési értékelési rendszerbe, illetve az általános iskolák önértékelésébe 19.2. Az intézkedés leírása: 2008-tól folyamatosan meg kell küldeni a középfokú iskoláknak a tanulók eredményéről, a lemorzsolódásról 19.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A munkaterv tartalmazza a visszajelzések tapasztalatait, a feladatokat. 19.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő érintett közoktatási intézmények mindegyike visszajelzést küld az általános iskolák számára tanulói 9. évfolyamon nyújtott teljesítményéről. A visszajelzések tapasztalatait a munkatervben szereplő nevelési napokon, nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken vitatják meg az érintett pedagógusok. 20. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A megye városaiban működő szakiskolákban az igényeknek megfelelően működjön felzárkóztató oktatás 20.1. Cél: Minden alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező, tankötelezett fiatal szervezett oktatásban vegyen részt 20.2. Az intézkedés leírása: A szakiskolában, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, alapfokú iskolai végezettség esetében is bekapcsolódhassanak a tanulók a szakképzésbe 20.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Minden igényt ki tudnak elégíteni az iskolák. 17
20.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények közül az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium; valamint a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium indít felzárkóztató képzést az általános iskola 8. osztályát el nem végzettek számára. A képzésben résztvevők felkutatása és meggyőzése, valamint a képzésben tartása komoly pedagógiai feladat elé állítja az intézmények vezetőit és tanárait. A hatékony munkának köszönhetően az idei tanévben összesen három 9. osztály indítására nyílt lehetőség e képzés keretében. A Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben a Dobbantó elnevezésű pályázatnak köszönhetően indulhatott el a 2009/2010 tanévben először előkészítő 9. osztály. Az előkészítő 9. évfolyam lehetőséget nyújt az iskolarendszerű képzésbe történő bekapcsolódásra azoknak a 15 és 23 év közötti fiataloknak, akik valamilyen okból nem fejezték be az általános iskolát, és hosszú távú terveik között szerepel a szakmatanulás. E képzés keretében felzárkóztató oktatásban, szakmai felkészítésben részesülnek a tanulók, valamint a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák is megszerezhetőek. Az évfolyam elvégzése után 9-10. évfolyamon, illetve a 16. életév betöltése után a tanulók a szakmai képzésben is folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg tíz diák tanul ebben a képzésben. Az elmúlt tanévben e képzésben tanuló tizenöt diák közül kilenc tanuló szerzett általános iskolai végzettséget. Az előkészítő évfolyam tantermének felszerelését, nevelő-oktató munkához szükséges eszközök beszerzését a pályázati pénzből finanszírozták. 21. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Felnőttoktatás lehetőségének biztosítása 21.1. Cél: A középfokú intézmények részvétele a felnőttoktatás feladataiban 21.2. Az intézkedés leírása: Az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli területen lehetőség teremtése az élethosszig tartó tanulásra, esetleg új tanulásszervezési módok alkalmazására 21.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A felnőttoktatás résztvevői 80 %-ban sikeresen teljesítik a követelményeket. 21.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakképző intézményekben folyó nappali rendszerű, illetve levelező rendszerű felnőttoktatás eredményes, a felnőttoktatás résztvevői legalább 80%-ban sikeresen teljesítik a követelményeket. Az iskola rendszerű felnőttoktatás mellett az intézmények egy része rendelkezik felnőttképzési akkreditációval is, másoknál az akkreditációs eljárás folyamatban van, egyre több szakmát érintően kidolgozásra került a tematika. A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás, Balaton-felvidék Somló Szakképzésszervezési Társulás, valamint a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás intézményei a TÁMOP-2.2.3 pályázat során vállalták a felnőttképzés bevezetését, illetve a felnőttképzésben részt vevők számának növelését. A projekt befejezésére az érintett intézmények megszerezték a felnőttképzési akkreditációt. 18
22. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Kollégiumi ellátás további biztosítása 22.1. Cél: Minden kollégiumi ellátásra jogosult SNI, HH és HHH tanuló kerüljön be kollégiumba, kapja meg a jogszabályban előírt támogatásokat. 22.2. Az intézkedés leírása: A fejlesztések során az iskolákkal egyenlő figyelemben és támogatásban kell részesülniük 22.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Statisztika, intézményi beszámoló, a kollégium kihasználtsága 10 %-kal nő 22.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények kollégiumi férőhelyei biztosítják az érintettek számára a kollégiumi elhelyezést saját, települési vagy más megyei fenntartású intézmény kollégiumában. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő kollégiumok kihasználtsága intézményenként változó, ebben közrejátszik a kollégiumok állapota, a tanulók település szerinti eloszlása is. 2010/2011. tanévi kollégiumi létszám (fő) 2010/2011. tanévi kollégiumi kihasználtság (%) 2011/2012. tanévi kollégiumi létszám (fő) 2011/2012. tanévi kollégiumi kihasználtság (%) intézmény 1. Batsányi 43 40,95 38 36,19 2. Faller 58 87,88 55 83,33 3. Kisfaludy 30 75,00 22 55,00 4. Kozmutza 74 86,05 69 80,23 Magyar- Angol 200 100,00 200 100,00 5. 6. Medgyaszay 60 71,43 75 89,29 7. Öveges 198 98,02 196 97,03 8. Reguly 94 75,81 72 58,06 9. Türr 137 85,63 138 92,00 összesen 894 83,79 865 81,84 Évek óta 100%-os kihasználtsággal működik a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium kollégiuma, illetve magas kihasználtsággal működnek az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium; valamint a Türr István Gimnázium és Kollégium kollégiumi intézményegységei. 23. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A gyógytestnevelés biztosítása 23.1. Cél: A gyógy testnevelésre utalt tanulók teljes körű szakszerű ellátása 23.2. Az intézkedés leírása: A tanulók egészségügyi felmérése, osztályba sorolás. Gyógytestneveléshez szükséges a feltételek megteremtése 23.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A gyógy testnevelési órák száma, testnevelési órán kívüli órák. 23.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények mindegyikében (a zeneiskolák kivételével) a tanév elején rendszeresen 19