SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Készült Sopron Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenlőségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve az önkormányzat és a település közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS 2009.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...3 2.1. Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta...6 2.2 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...6 2.3. Csomópontok kiemelése...8 2.4. Összefoglaló az intézmények összesített létszámváltozásairól...8 2.5. Elért eredmények a helyzetelemzés elkészítése óta...9 3. Célkitűzéseink...9 3.1 Jövőkép...9 3.2 Hosszú távú célkitűzések 2009-2015...9 3.3. Középtávú célkitűzések 2009-2013...10 3.4. Rövidtávú célkitűzések: 2009-2011...10 4. Akcióterv...11 4.1 Megvalósítás terve...11 a)a HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása...11 Intézményen belüli szegregáció megszüntetése...13 5. Megvalósítás...20 6. Megvalósulást segítő egyéb programok...21 7. Kockázatelemzés...23 8.1. Monitoring...26 8.2. Nyilvánosság...26 8.3. Konzultáció és visszacsatolás...27 9. Kötelezettségek és felelősség...29 10. Érvényesülés, módosítás...31 11. Elfogadás módja és dátuma...32 12. Mellékletek:...33 2
1. Bevezetés Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (továbbiakban Terv) megalkotásával Sopron Megyei Jogú Város hozzá kíván járulni az esélyegyenlőség előmozdításához a közoktatási területén. 1. 1. Jogszabályi háttér Tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére, a 70./A -ára, a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, és az európai közösségi jog vívmányaira az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. E törvény általános rendelkezésinek értelmében a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyekkel, csoportokkal, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel kell eljárni az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével. A program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a kormány, az állam és az önkormányzati intézmények feladata. A törvény 35-36. -ában foglaltak szerint a települési önkormányzat- a programban meghatározott célokkal összhangban helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az ál- 3
lami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény végrehajtását, alkalmazását a közoktatásban az 1993. LXXIX. évi törvény a közoktatásról határozza meg az intézményfenntartó kötelezettségei által: a településeknek közoktatás-fejlesztési intézkedési tervet kell készíteniük, amelynek tartalmaznia kell a törvény 85. -ának (4) bekezdése alapján: a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat - véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 1.2 A TERV intézkedéseivel a következő prioritásokat képviseli: Az egyenlő hozzáférés esélyét a szolgáltatásokhoz minden gyermek és tanuló részére: a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, c) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, d) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, e) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint f) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. 4
Elkötelezett a fenntartó amellett, hogy segíti az intézményt abban, hogy a gyermekek/tanulók egyéni szükségleteiken alapuló minőségi oktatáshoz jussanak, ezáltal a munkaerőpiacon eséllyel jelenhessenek meg. A Terv célul tűzte ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az önkormányzat prioritásai között szerepel: A közoktatási szolgáltatások minőségének javítása A közoktatás szervezésében a szegregációmentes intézményszervezés biztosítása A közoktatás tárgyi, személyi feltételeinek hosszú távú biztosítása 5
2. Összefüggés a Helyzetelemzéssel 2.1. Szervezeti változások a helyzetelemzés készítése óta Településünk 2007-ben készítette el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részét képező Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést. Az eltelt időszakban az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából lényeges változás nem történt, intézményátszervezésre, megszüntetésre, alapításra városunkban nem került sor. 2.2 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Esélyegyenlőségi terület 1 Feltárt probléma Szükséges beavatkozás Halmozottan hátrányos helyzetű adatgyűjtés/nyilatkoztatás problémái. Halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása Egyéb hhh-s adthiányok Iskolai szegregáció települési szinten Sopron városában a hhh-s tanulók adatgyűjtése az általános iskolában a legpontosabb. Itt a tanulók 7,7%-a hh-s, 2,1%-a hhh-s, ami az adatok koherenciájára utal. Az óvodában a kisgyermekek 8,5%-a hh-s, azonban csak 1,8%-a a hhh-s. Középiskolában a hh-s tanulók aránya 3,3%, a hhh-s arány 0,4% Nincs pontos számadatunk arra vonatkozóan, hány 3 éves kisgyermek nem jár óvodába a településen. Az intézmények egy jelentős része a különböző közoktatási folyamatokban nem követi nyomon a hhh-s tanulók részvételét. Pl: kompetencia mérés eredményei esetében 2 intézmény szolgáltatott adatot a hhh-s tanulókról. Sopron városában a hhh-s tanulók összesített aránya 1%. A közoktatási intézmények közül arányaiban a Tóth Antal fogadja a legtöbb hhh-s tanulót, 13,1%-ban, ami a jogszabály Az általános iskolában a további nyilvántartások pontos vezetése a feladat. Az óvodában és a középiskolákban törekedni kell a sokkal pontosabb adatgyűjtésre. A nyilatkozatok kitöltése érdekében tájékoztatni szükséges a szülőket. Középiskola esetében a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzővel kell felvenni az intézménynek a kapcsolatot. A védőnői, családsegítői, óvónői együttműködés kialakításával fel kell térképezni a városban élő óvodába nem járó hhh-s gyermekek családjait és a szülőkkel fel kell venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a beóvodázás megtörténjen. Korszerű adminisztrációs rendszer kiépítése, a közoktatási folyamatokban a hh-s és hhh-s tanulók részvételének nyomon követése A nem önkormányzati intézmények fenntartójával kötött közoktatási megállapodásokban ki kell térni a hhhs tanulókkal kapcsolatos feladatellátás felvállalására is. Városi szinten a magántanulói státusz 1 Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell őket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra. 6
Iskolai szegregáció intézményi szinten Továbbtanulási arányok: jelentős eltérése a hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű végzősök között. Kompetencia mérés eredményei Tanórán kívüli foglalkozások. Tanulást segítő programok igénybe vétele. előírásai alapján nem jelent szegregációt. 3462 tanuló/gyermek jár nem önkormányzati fenntartású intézménybe, ahol összesen 3 fő hhh-s tanuló és 57 fő hh-s tanuló van. Azaz 0,03% a hhhs arány, 1,6% a hh-s arány. A településen a magántanulók száma: 55 fő, 0,47%. A nem önkormányzati intézmények esetében ez az arány: 0,95%, az önkormányzati intézményekben: 0,27% A város iskolái közül a Lacknerban tapasztalható szegregáció, ahol a szintje 5-8. évfolyamokon jóval meghaladja a jogszabály által tolerálható 25%-t, helyenként eléri a 78%- t. A Soproni Nemzetiségi Iskolában a hh-s és hhh-s arányok vizsgálata indokolt. 2008/2009-es tanévben a városi továbbtanulási mutatók az országos átlagnál kedvezőbbek. 3 gyógypedagógiai intézmény (2 megyei fenntartású és bentlakásos) a tanulók jelentős része speciális szakiskolában folytatta tanulmányait. A Tóth A. többen kapcsolódtak be a normál szakképzésbe is. A hh-s tanulók mutatói általában 50%- ban rosszabbak a nem hh-s tanulók mutatóinál. A hh-s tanulók eredményeit külön csak két intézménynél jelennek meg, ahol a mutatók nem térnek el az iskolai átlagoktól. A középiskolák e területen nagyon kevés információt szolgáltattak. Általános iskolai adatok alapján azonban egyértelműen kiderült, hogy valamennyi területen a hh-s és hhh-s tanulók városi összesítésben jóval kisebb arányban vesznek részt a tanórán kívüli programokon. Egyetlen iskola, a FVM DASZK, Lippai János Szakképző Iskola veszi igénybe az Útravaló Ösztöndíj programot 10 fő hh-s tanulójával. megfelel az országos átlagnak, a nem önkormányzati intézményekben többszöröse az országos átlagnak. Felülvizsgálat tervezése, a szülőkkel való együttműködés annak érdekében, hogy a tanulók nappali tagozaton tegyenek eleget képzési kötelezettségüknek. A Lackner iskolában a város kötelezettséget vállalt antiszegregációs tervében a szegregáló folyamat felszámolására, ami jelenleg a 4. évfolyamig jutott el. A Német Nemzetiségi Iskolában a hh-s és hhh-s tanulók pontos adatfelvétele szükséges és pontos tervet kell arra vonatkozóan készíteni, hogy a szegregációs oktatásszervezést elkerüljék. Az SNI-s tanulók célzott pályaorientációs tevékenysége, egyéni utak támogatása, a munkaerőpiacra való belépés elősegítése érdekében. A hh-s tanulók számára a továbbtanulást segítő tevékenység erősítése, pályaorientáció, felkészítő foglalkozás tervezése. A hh-s, hhh-s tanulók eredményeinek értékelése, amennyiben eltér az iskola átlagától, egyéni fejlesztések tervezése szükséges. A szülők és tanulók meggyőzése elsősorban a napközi látogatásáról. Egyéb esetben a tanulók motiválása a programokon való részvételre szükséges, amennyiben a program költsége a visszatartó erő, úgy a pályázati források alapján biztosítsuk a hh-s hhh-s tanulók részvételét a programokon. A hh-s tanulók eredményes fejlesztését segítő lehetőségek kihasználása. 7
SNI-vé minősítés nem haladja meg az országos átlagot A pedagógusok módszertani képzettsége. Esélyegyenlőségi szempontok az intézmény működésének szervezésében A városban az SNI-s gyermekek/tanulók aránya 6,28%, az enyhe fokban értelmi fogyatékosok aránya: 2,2% Óvodapedagógusok: 3,8%-ban, általános iskolában 40%, középiskolában 66%-ban vettek részt a pedagógusok módszertani képzéseken. Hatékony együttnevelés területén azonban senki nem jutott megfelelő képzéshez. Esélyegyenlőségi szempontú intézkedések szép számban vannak a városban, az intézményekben amelyek azonban nem minden esetben dokumentáltak, nincs meg hozzá a szervezett kommunikációs csatorna Beavatkozást nem igényel, azonban az SNI-s tanulók integrált nevelése komoly odafigyelést, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséget igényel. Elsősorban az óvodapedagógusok részére szükséges a korszerű módszertani képzéseken való részvételt biztosítani, továbbá a hh-s és hhh-s tanulókat nevelő/oktató iskolákban a pedagógusoknak szükséges a hatékony együttnevelés technikáit megismerni és alkalmazni. Az érintettek bevonását, meggyőződésén alapuló esélyegyenlőségi szempontú intézkedési és kommunikációs terv készítése 2.3. Csomópontok kiemelése Tématerület Intézményi szegregáció megszüntetése A hh-s és hhh-s tanulók közoktatási eredményességének növelése A 3 éves korú hhh-s gyermekek beóvodázása. Aktorok A két iskola vezetője, fenntartó, szülői képviselet, társadalmi partnerek, kisebbségi önkormányzat Intézményvezetők, szülők, szakértők, Családsegítő, védőnők, óvónők, fenntartó 2.4. Összefoglaló az intézmények összesített létszámváltozásairól 2009. nov. 30-i állapot, részletes adatok a mellékletben típus létszám hh-s Hhh-s SNI-s óvoda 1778 143 20 50 Általános is- 4626 356 87 444 kola középiskola 5232 176 6 231 Mindösszesen 11536 675 113 725 8
2.5. Elért eredmények a helyzetelemzés elkészítése óta A településen a hhh-s gyermekek/tanulók azonosítása a középiskolák kivételével megtörtént. A 3 éves korú kisgyermekek beóvodázása biztosított, a város a megfelelő számú férőhelyet biztosítja. A település elnyerte a TÁMOP 3.1.4 es pályázatot a szakmai fejlesztésre, a kompetencia alapú oktatás bevezetése érdekében. 3. Célkitűzéseink 3.1 Jövőkép Azonos eséllyel, egyenlő bánásmóddal, modern körülmények között felnövő és erősödő közösség kialakítása, amely korosztálytól függetlenül közösséget épít, nevel és erősít a közoktatás és nevelés, a közösségfejlesztés, a kulcskompetenciák erősítésének különbféle módszereivel. El kívánjuk érni, hogy: 3.2 Hosszú távú célkitűzések 2009-2015 Az intézményeinkben a kompetencia alapú nevelés-oktatás beépül a napi gyakorlatba. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a közoktatás fejlesztésével, az intézmények épületeinek korszerűsítése, felújítása, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerű informatikai eszközök biztosítása valamennyi intézményben megvalósul Olyan közszolgálati rendszert működtetéssünk, amely a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét biztosítja 9
3.3. Középtávú célkitűzések 2009-2013 A közoktatás eredményessége javul a hh-s és hhh-s tanulók esetében, a továbbtanulási mutatóik és a kompetenciamérés valamint a lemorzsolódás területén. 3.4. Rövidtávú célkitűzések: 2009-2011 Az intézményeken belüli szegregáció felszámolása. Minden 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek kapcsolódjon be az óvodai nevelésbe A tanórán kívüli foglalkozásokat a hhh-s tanulók nagyobb arányban veszik igénybe. A segítő programok igénybe vétele járuljon hozzá az eredményességhez. Esélyt teremtő intézkedéseink a következő területre terjednek ki: az intézmény beiskolázási körzethatárának áttekintése, az óvodáztatás feltételeinek biztosítása valamennyi HHH-s gyermek részére, jóléti intézkedések a HHH-s tanulókat illetően az ingyenes étkeztetés és a tankönyvellátás érdekében. Sopron Megyei Jogú Város a program megfogalmazása során, az oktatás területén a következő célokat tűzi ki annak érdekében, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentes, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, esélyt teremtő intézkedések a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. 10
4. Akcióterv 4.1 Megvalósítás terve a) A HHH-tanulók iskolai sikerességének javítása Feltárt probléma Elérendő cél Beavatkozások A hh-s és hhh-s diákok iskolai eredményessége nem éri el a többi tanuló eredményességi mutatóit A hh-s hhh-s tanulók továbbtanulási arányai, kompetencia mérési eredményei, lemorzsolódási mutatót az iskolai átlagtól ne térjenek el jelentős mértékben, és minden tanuló tanuljon tovább valamilyen középfokú intézményben. 1. Az oktatás színvonalának emelése a) belső értékelési rendszer megerősítése b) a pedagógiai módszertan fejlesztése a) kompetenciafejlesztési intézkedési terv készítése b) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása c) IPR beépítése az intézményi pedagógiai folyamatokba 2. Komplex felkészítő program a hh-s és hhhs-tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében. d) egyéni fejlesztések, csoportos foglalkozások beindítása az iskolában és a kollégiumban egyaránt e) tanulók mentorálása f) TÁMOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása g) jelzőrendszer működtetése a problémák gyors felismerése és kezelése érdekében h) A hhh-s-tanulók minél nagyobb arányban történő bevonása a kollégiumi ellátásba; a kollégiumi felvételi során a HH, illetve HHH-tanulók előnyben részesítése i) Útravaló Programba történő még intenzívebb bekapcsolódás 3. Tájékoztatás, kommunikáció a) Informálódás, és tájékoztatás a HH és HHH-tanulók továbbtanulási lehetőségeinek támogatási rendszeréről, annak érdekében, hogy az iskola továbbtanulásra tudja sarkallni a hátrányos helyzetű tanulóit. 11
Felelős Partner Határidő Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon Indikátorok középtávon Indikátorok hosszú távon Az indikátorok forrása Kockázatok és csökkentésük eszközei b) Pályázati programok feltárása (megyei, régiós, minisztériumi, közalapítványi, magánalapítványi, stb.), pályázatok folyamatos nyomon követése (internet, folyóiratok) c) A hh-s és hhh-s-tanulók megismertetése a számukra biztosított továbbtanulási lehetőségekkel, támogatásokkal d) szülői tájékoztató program végrehajtása, továbbtanulás, kollégiumi részvétel, stb. fontosságáról; a kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel e) pályaorientáció hangsúlyosabbá tétele az osztályfőnöki órák tananyagában f) prevenciós programok megvalósítása g) Önismereti csoport működtetése az iskolapszichológus segítségével Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezetők tanári kar, diákok, szülői munkaközösség Kisebbségi Önkormányzatok, szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., Oktatási és Kulturális Minisztérium 2010. augusztus 31., majd folyamatos Nem minden folyamatban látjuk tisztán a hh-s tanulók teljesítményét. A továbbtanulási irányulásuk és a lemorzsolódási mutatóik eltérnek az intézményi átlagoktól. A hh-s és a HHH-továbbtanulási arányok legfeljebb 20%-ban térnek az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 35% A hh-s és a HHH-továbbtanulási arányok legfeljebb 15%-ban térnek az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 45% A hh-s és a HHH-továbbtanulási arányok legfeljebb 10%-ban térnek az átlagtól. A HHH-s tanulók részvételi aránya az Útravaló vagy más ösztöndíj programban: 50% intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlőségi Terv Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: - diákok egyéni felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fej- 12
Erőforrások Státusz lesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlőségi Fórum működtetése intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése előkészítés alatt Intézményen belüli szegregáció megszüntetése Feltárt probléma Elérendő cél Beavatkozások HHH-s diákok aránya a Lackner iskolában az azonos évfolyamokon szervezett osztályok között meghaladják a 25%-os hhh-s aránybeli éltérést. A szegregáció megszüntetése minden intézményben. Az osztályba, csoportba sorolás elveit át kell dolgozni, figyelembe kell venni az esélyegyenlőségi szempontokat. A szülők tájékoztatása A pedagógusok felkészítése, az integrációra érzékenyítő képzés tervezése a tantestületeknek A deszegregációs program megvalósítása felmenő rendszerben. Az oktatás színvonalának emelése- szakmai fejlesztés Tájékoztatás, kommunikáció: a társadalmi egyeztetés Integrált Pedagógiai Rendszer beépítése a pedagógiai folyamatba Felelős Esélyegyenlőségi Fórum vezetője, intézményvezetők Partner tanári kar, diákok, szülői munkaközösség Cigány Kisebbségi Önkormányzat, szakértők, Oktatási Hivatal, Educatio Kht., Oktatási és Kulturális Minisztérium Határidő 2010. augusztus 31., majd folyamatos Kiinduló érték 5-6 oszt. A szegregáció mértéke 78%, 7. évf. 89% Indikátorok rövidtávon A 7. évfolyamig a szegregáció megszűnik. Indikátorok középtávon A 8. évfolyamig a szegregáció megszűnik Indikátorok hosszú Szegregáció mentes oktatásszervezés távon Az indikátorok forrá- intézményi nyilvántartás, aktualizált Esélyegyenlő- 13
sa Kockázatok és csökkentésük eszközei Erőforrások Státusz ségi Terv Kockázatok: érintett diákok, pedagógusok, valamint szülők együttműködési szándékának, az ügy mellett történő elkötelezettségének alacsony szintje A kockázat csökkentésének eszköze: a pedagógusok felkészítése, szemléletformálása - pedagógusok módszertani kompetenciáinak fejlesztése - együttműködés a szülőkkel, rendszeres és részletes tájékoztatás, párbeszéd, Esélyegyenlőségi Fórum működtetése intézményvezetés, tanári kar szükséges erőforrás lehet: - a képzések anyagi fedezete, képző szervezetek; működő modellek megismerése pedagógiai asszisztens alkalmazása Antiszegregációs tervben a képviselőtestület által elfogadott, így megvalósítás alatt áll. 14
4. 2. Akcióterv beavatkozásai Helyzetelemzés megállapítása Sopron Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását mind az óvodában, az általános és középiskolában. Az integrációs támogatást nem igényeltünk. Cél Intézkedés Felelős Határidő Valamennyi HH-s és HHHs tanuló bekerüljön az ellátási körbe. A HHH-s gyermekek/tanulók ellátásának teljes körű biztosítása. Olyan feltételek biztosítása, hogy a város jogosult legyen a támogatás igénybevételére. IPR bevezetése A szülők tájékoztatása, a lehetőségek széleskörű ismertetése. Középiskolák együttműködnek a területileg illetékes jegyzővel. Jegyző Intézményvezetők A támogatás szakmai feltételeinek biztosítása A két, szegregáclós osztályszervezést folytató intézményben az antiszegregációs terv alapján a deszegregációs folyamatok folytatása Szakmai innováció az iskolában, intézményfejlesztés Jó gyakorlatok feltérképezése, meglátogatása, tapasztalatszerzés Intézményvezetők, fenntartó 2010. januártól folyamatos 2010. május 31. Rövid távú indikátor 2 Legalább 5 %-al nő a nyilvántartott HHH-s tanulók száma minden intézménytípusban. Elkészül az intézményenkénti terv. Az intézmények 1-5 évfolyamra igénylik a kiegészítő támogatást Középtávú indikátor 3 A nyilvántartás naprakész frissítése. Integrációs nevelés/oktatás kiterjesztése Az 1-7 évfolyamra igénylik a támogatást. Hosszú távú indikátor A külön támogatások igényelhetők lesznek. Az integrációs nevelés/oktatás kiterjed mind a 8 évfolyamra. 2 3 évre vonatkozik 3 6 évre vonatkozik 15
Közszolgáltatások feladatellátása nem teljes körű. Közoktatási szakszolgálati feladatok nem biztosítottak teljes körűen. A HHH-s gyermekek óvodai ellátásának biztosításáról nincsenek megfelelő információk. A város közoktatási feladatellátásában az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények nem Igény szerint a családi napközi biztosítása, valamint gyermekjóléti szakellátás biztosítása. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás biztosítása. A HHH-s óvodás korú gyermekek teljes körű óvodáztatása. A nem önkormányzati intézmények is vállaljanak feladatot a Igényfelmérés a családi napközi iránt. Amennyiben HHH-s családok igénylik a szolgáltatást, úgy intézkedési terv készítése annak megvalósítására. Gyermekek átmeneti otthonának kialakítása, hozzáférhetővé tétele. A szolgáltatásra igényfelmérés készítése. Amennyiben az igények igazolják a szolgáltatás kiépítésének szükségességét intézkedési terv készítése. Az érintett gyermekek beazonosítása, (védőnők, családsegítő, óvónő) kapcsolatfelvétel a szülőkkel, együttműködések a gyermek eredményes fejlesztése érdekében. Óvodáztatási támogatás biztosítása Együttműködés a fenntartók között a hhh-s tanulók számára nyújtott szolgáltatások Jegyző, Gyermek-jóléti szolgálat Jegyző, Pedagógiai Szakszolgálati Központ vezetője Jegyző, óvodavezető, Család-segítő szolgálat Intézményfenntartók, intézményvezetők 2010. szeptember 1. 2010. szeptember 1. 2010. április 30. 2010. szeptember 01. Elkészül az igényfelmérés, szükség szerint elkészül az intézkedési terv. Elkészül egy igényfelmérés, szükség szerint intézkedési terv. Az óvodáskorú HHH-s gyermekek nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vett óvodáskorú gyermekek szüleinek legalább a fele éljen az óvodáztatás lehetőségével. A nem önkormányzati intézmények és önkormányzati intézmények között a hhh- A szolgáltatás, ellátás feltételei biztosítottak. A szolgáltatás feltételei biztosítottak. A hhh-s családok 3 éves korú gyermekeinek legalább 90%-a részt vesz óvodai nevelésben. A nem önkormányzati intézmények és önkormányzati intézmények kö- A szolgáltatás, ellátás hozzáférhető valamennyi igénylő számára. A szolgáltatás minden igénylő számára hozzáférhető. Minden óvodáskorú gyermek szülei élnek az óvodáztatás lehetőségével, Sopron Megyei Jogú Város megteremti férőhelybővítéssel, az óvodáztatás feltételeit. A nem önkormányzati intézmények és önkormányzati intézmények között a hhh-s tanulók ellátásában lévő különbség 0,5%-nál nem na- 16
azonos mértékben vesznek részt. Az iskolák tanórán kívüli kínálata. Az iskolai kompetenciamérések eredményei megfelelnek az országos átlagnak. Nincs szignifikáns különbség az egyes intézmények eredményei között. A lemorzsolódás arányai nem térnek el az országos mutatóktól. Iskolán kívüli segítő programok igénybe vétele. Eddig csak egy intézmény vesz részt a programban, a hh-s tanulók 1,2% szociális hátrányok enyhítésében. A HH-s tanúlók vegyenek részt több tanórán kívüli foglalkozáson. A HH-s és HHH-s tanúlók minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken. A HH-s és HHH-s tanúlók lemorzsolódása csökkenjen. A hh-s és hhh-s tanúlóknak eredménye a közoktatásban nőjön. erősítésében, közös elvek mentén. A nem önkormányzati intézmények is felmérik a hhh-s gyermekek/tanulók számát. A HH-s tanulói érdeklődésnek megfelelő foglalkozások indítása. Minden intézményben értékelik a hh-s és hhh-s tanulók mérési eredményeit, Egyéni fejlesztési irányok kijelölése, amennyiben eltérés tapasztalható A HH-s és HHH-s tanulók lemorzsolódási mutatóinak vezetése, elemzése, fejlesztési irányok kijelölése. Különös figyelem a 9. évfolyam esetében. Útravaló Ösztöndíj pályázatra igény benyújtása. Intézményvezetők Intézményvezetők Intézményvezetők. Intézményvezetők. 2010. május. 1. Elemzés: minden év ápr. 20. Fejlesztési terv: jún. 30. Elemzés: minden év március 31.-ig. Fejlesztési terv: minden év szept. 30.- ig. Pályázatnak megfelelően s tanulók ellátásában lévő különbség 0,5%-ra csökken. A hh-s és hhh-s tanulók részvétele a napköziben eléri nem hh-s társaik arányát. Az intézmény eredményességi mutatói és a hh-s, hhh-s tanulók mutatói közötti eltérés 20%-nál nem nagyobb. A hh-s hhh-s tanulók lemorzsolódási mutatói nem térnek el az intézményi mutatóktól 20%-nál nagyobb mértékben. A hh-s és hhh-s tanulók 35% részt vesz a programban. zött a hhh-s tanulók ellátásában lévő különbség 0,5%-nál nem nagyobb. Minden tanórán kívüli programon a hhh-s és hh-s tanulók részvételi aránya 10%- kal javul. Az intézmény eredményességi mutatói és a hhs, hhh-s tanulók mutatói közötti eltérés 15%-nál nem nagyobb. A hh-s hhh-s tanulók lemorzsolódási mutatói nem térnek el az intézményi mutatóktól 15%- nál nagyobb mértékben. A hh-s és hhh-s tanulók 45% részt vesz a programban. gyobb. Egyetlen tanórán kívüli programon sincs 10%-nál nagyobb eltérés a hh-s és nem hh-s tanulók részvételi aránya között. Az intézmény eredményességi mutatói és a hh-s, hhh-s tanulók mutatói közötti eltérés 15%-nál nem nagyobb. A hh-s hhh-s tanulók lemorzsolódási mutatói nem térnek el az intézményi mutatóktól 15%-nál nagyobb mértékben. A hh-s és hhh-s tanulók 50% részt vesz a programban. 17
Az SNI-s gyermekek/tanulók ellátása A települési önkormányzat fenntartásában működő és a nem önkormányzati fenntartású intézmények kooperációjának javítása. Az inkluzív nevelés beépítése a pedagógiai gyakorlatba. Minden gyermeknek/tanulónak az igényei szerinti ellátás. Az egyházi és megyei fenntartású intézmények is aktív résztvevői az esélyegyenlőségi programnak. szakszolgálatokkal, nevelési tanácsadóval való kapcsolat EGYMI vezetője Az óvodai és középiskolai vizsgálatok kiterjesztése, A pedagógusok képzése Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása EGYMI szakmai szolgáltatásainak igénybevétele Minden intézményben az esélyegyenlőségi felelős kijelölése megtörténik, és közösen működtetnek esélyegyenlőségi munkacsoportot. Intézményvezetők, fenntartók. Folyamatos, éves tervezés alapján 2010. március 31. Az SNI.s tanulók nevelését/oktatását folytató intézmények pedagógusainak 5%-a részt vesz az inkluzív pedagógiát segítő képzésen Esélyegyenlőségi felelősök kijelölése, a munkacsoport megala-kítása, részvétel az esélyegyenlőségi fórumon. Az SNI.s tanulók nevelését/oktatását folytató intézmények pedagógusainak 5%-a részt vesz az inkluzív pedagógiát segítő képzésen Hozzájárulnak a Terv megvalósításához, részvétel az esélyegyenlőségi fórumon Az SNI.s tanulók nevelését/oktatását folytató intézmények pedagógusainak 5%-a részt vesz az inkluzív pedagógiát segítő képzésen Hozzájárulnak a Terv megvalósításához, részvétel az esélyegyenlőségi fórumon Az intézmények továbbtanulási mutatói az országos átlagnak megfelelőek, azonban a hh-s és hhh-s tanulók irányultsága kedvezőtlenebb. Megfelelő életminőség biztosítását segítő továbbtanulás feltételeinek kialakítása. Egyéni fejlesztés, felkészítő foglalkozás, a szülőkkel, a középiskolával való együttműködés erősítése. Intézményvezetők, pályaválasztási felelősök Minden év február A hh-s és hhh-s tanulók mutatói 20%-nál nagyobb mértékben nem térnek el. A hh-s és hhh-s tanulók mutatói 15%-nál nagyobb mértékben nem térnek el. A hh-s és hhh-s tanulók mutatói 10 %-nál nagyobb mértékben nem térnek el. 18
Vannak tovább nem tanuló diákok A pedagógusok továbbképzési mutatói alapján nem vettek részt integrációt segítő képzésen sem az óvodapedagógusok, sem az általános iskolai, sem a középiskolai tanárok Minden tanköteles korú gyermek részesüljön oktatásban, nevelésben. A pedagógusok felkészítése a hhh-s tanulókkal való eredményes foglalkozásra Egyéni fejlesztő munka, együttműködés a szülővel, a gyermekjóléti szolgálattal a továbbtanulás biztosítása érdekében. Továbbképzés szervezése. Azon intézmények esetében az egész tantestület számára, ahol a hhh-s gyermekek/tanulók aránya magas. Intézményvezető, jegyző, gyermekjóléti szolgálat intézményvezetők 2010. szept. 1. 2010. dec. 1. A tankötelezett, tovább nem tanúló diákok jegyzői hatáskörbe kerülnek. A pedagógusok 5%-a részt vesz IPR alapú képzésen A nyilvántartásba vett tankötelezett tanulók legalább 70 %-a kapcsolódjon be szakképzésbe. Az intézményt elhagyó tanulókról az iskola nyomonkövetési rendszert működtessen. A pedagógusok további 5%-a részt vesz IPR alapú képzésen A nyilvántartásba vett tankötelezett tanulók legalább 80 %-a kapcsolódjon be szakképzésbe. Az intézményt elhagyó tanulókról az iskola nyomonkövetési rendszert működtessen A pedagógusok további 5%-a részt vesz IPR alapú képzésen Az esélyegyenlőségi szempontok a fenntartói ellenőrzésben A fenntartó önkormányzat megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a szociális hátránnyal küzdő gyermekek esélyeinek kiegyenlítése területén. Intézményi közoktatási esélyegyenlőségi programok készítése, frissítése. Intézményvezetői beszámoló kiegészítése az esélyegyenlőségi szempontokkal. Fenntartó, intézményvezetők, 2010. 06.30.tól folyamatosan. Az Esélyegyenlőségi fórumon értékelik a beszámolót, Felülvizsgálják a tervet, módosítják, fenntartó elé elfogadásra beterjesztik. Az Esélyegyenlőségi fórumon értékelik a beszámolót, Felülvizsgálják a tervet, módosítják, fenntartó elé elfogadásra beterjesztik Az Esélyegyenlőségi fórumon értékelik a beszámolót, Felülvizsgálják a tervet, módosítják, fenntartó elé elfogadásra beterjesztik 19
5. Megvalósítás Önkormányzatunk az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja, és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi, hogy - vizsgálják meg, és a program elfogadását követően 3 hónapon belül biztosítsák, hogy az intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései; A program értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, ill. a programba történő beépítésének garantálására Esélyegyenlőségi Fórumot hozunk létre és működtetünk (lásd a Konzultáció, visszacsatolás című fejezetet). Annak érdekében, hogy önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra, gondoskodunk folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. Az akciótervben szereplő vállalásokról az egyes intézmények az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítenek. Ezáltal biztosítható, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításába a településen működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket is bevonjuk. 20