213.1.21. hapter hapter 7 4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság Fogyasztói Jóléti közgazdaságtan Hogyan hat az erőforrások allokációja a gazdasági jólétre Fizetési hajlandóság z a maximum összeg, amit egy vevő fizetni fog a jószágért Fogyasztói z összeg amit a vevő hajlandó fizetni a jószágért Mínusz az összeg amit ténylegesen fizet érte 3 Fogyasztói keresleti görbe használata a fogyasztói mérésére i görbe Tükrözi a vevők fizetési hajlandóságát Fogyasztói et mér fogyasztói egy piacon keresleti görbe alatti, de az ár fölötti terület 4 Fogyasztói z alacsonyabb ár növeli a fogyasztói et Vevők mindig kevesebbet akarnak fizetni Kezdeti ár, P 1 Keresett mennyiség : Q 1 dott fogyasztói Új, alacsonyabb ár, P 2 Nagyobb keresett mennyiség, Q 2 Új vevők Megnőtt fogyasztói Eredeti vevőktől Új vevőktől 5 Figure 3 Hogy befolyásolja az ár a fogyasztói et P 1 (a) Fogyasztói P 1 árnál Fogyasztói Q 1 mennyiség (b) Fogyasztói P 2 árnál z (a) ábrán az ár P 1, a keresett mennyiség Q 1, és a fogyasztói az háromszög területével egyenlő. mikor az ár P 1-ről P 2-re csökken, ahogyan a (b) ábrán, a keresett mennyiség Q 1-ről Q 2-re nő, és a fogyasztói az DF háromszög területére duzzad. fogyasztói növekedés (FD terület) részben azért történik, mert az eredeti fogyasztók most kevesebbet fizetnek (ED terület), és részben azért, mert új fogyasztók lépnek be a piacra ezen az alacsonyabb áron (EF terület). P 1 P 2 Kezdeti Fogyasztói D További fogyasztói az eredeti fogyasztóknak Fogyasztói az új fogyasztóknak E Q 1 Q 2 mennyiség F 1
213.1.21. Fogyasztói Mit mér a fogyasztói? Fogyasztói haszon, amit a jószág nyújt a vevőknek hogy a vevők maguk megítélik gazdasági jólét jó mérőszáma Kivéve: kábítószerek Drogfüggők Nagy árat hajlandók fizetni a heroinért Társadalmi álláspont drogfüggők nem nyernek nagy hasznot azzal, ha olcsón tudnak heroint venni 7 Termelői Költségek és az eladási hajlandóság Költségek Minden olyan dolog értéke, amiről az eladónak le kell mondania ahhoz, hogy előállítson egy terméket Termelői z összeg amit az eladó kap a termékért Mínusz az előállítási költség 8 Termelői kínálati görbe használata a termelői mérésére i görbe z eladók költségeit tükrözi Termelői et méri Egy piac termelői e z ár alatti, de a kínálati görbe feletti terület 9 Termelői magasabb ár növeli a termelői et Eladók magasabb árat akarnak kapni Kezdeti ár, P1 Kínált mennyiség, Q1 dott termelői Új, magasabb ár, P2 Nagyobb kínált mennyiség, Q2 Új termelők Megnövekedett termelői Kezdeti termelőktől Új termelőktől 1 Figure Hogy befolyásolja az ár a termelői et P 1 (a) Termelői ha az ár P 1 (b) Termelői ha az ár P 2 Termelői Q 1 Q 1 Q 2 z (a) ábrán az ár P 1, a termelt mennyiség Q1, és a termelői az háromszög területe. mikor az ár P 1 -ről P 2 -re emelkedik, ahogy a (b)ábrán, a termelt mennyiség Q 1 -ről Q 2 -re nő és a termelői az DF háromszög területére duzzad. termelői növekedés (FD terület) részben azért van, mert az eredeti termelők most többet kapnak (ED terület), és részben azért mert ennél a magasabb árnál új termelők léptek be a piacra (EF terület). 11 P 2 P 1 D Kezdeti termelői További termelői az eredeti termelőknek E F Termelői az Új termelőknek jótékony társadalmi tervező Mindentudó, mindenható, jóindulatú diktátor társadalom minden tagjának a gazdasági jólétét akarja maximalizálni társadalom gazdasági jóléte Teljes = a fogyasztói és a termelői összege 12 2
213.1.21. jótékony társadalmi tervező Teljes = Fogyasztói + Termelői Fogyasztói = Vevők értékelése vevők által fizetett összeg Termelői = Eladók által kapott összeg eladók költsége vevők által fizetett összeg = eladók által kapott összeg Teljes = Vevők értékelése Eladók költsége 13 Hatékonyság Egy erőforrás-allokáció tulajdonsága teljes maximalizálása társadalom minden tagja által kapott Egyenlőség gazdasági prosperitás elosztásának tulajdonsága társadalom tagjai között egyenlő mértékben 14 piaci egyensúly értékelése Piaci kimenetek 1. szabad piacok azokhoz a vevőkhöz juttatják a jószágot, akik azt a legmagasabbra értékelik fizetési hajlandóság alapján számolva 2. szabad piacok azokhoz az eladókhoz juttatják a jószág termelését, akik azt a legalacsonyabb költségen tudják előállítani 15 Figure 7 Fogyasztói és termelői a piaci egyensúlyban Egyensúlyi ár Fogyasztói Termelői E Egyensúlyi mennyiség teljes a fogyasztói és a termelői összege a kínálati és a keresleti görbe közötti terület az egyensúlyi mennyiségig. D 1 piaci egyensúly értékelése Társadalmi tervező Nem képes növelni a gazdasági jólétet azzal, ha... Megváltoztatja a vevők között a fogyasztási arányokat Megváltoztatja a termelők között az elosztási arányokat Nem képes emelni az össz gazdasági jólétet azzal, ha... Növeli vagy csökkenti a jószág mennyiségét 3. szabad piac azt a mennyiséget állítja elő, mely maximalizálja a fogyasztói és a termelői összegét 17 Figure 8 z egyensúlyi mennyiség hatékonysága Vevők értékelése Eladók költségei Eladók Vevők költséértékegei lése Q 1 Egyensúlyi mennyiség Q 2 vevők értékelése nagyobb, mint az eladók költségei vevők értékelése kisebb, mint az eladók költségei z egyensúlyi mennyiségnél kisebb mennyiségeknél, mint Q 1 -nél, a vevők értékelése meghaladja az eladók költségeit. z egyensúlyi mennyiségnél nagyobb mennyiségeknél, mint Q 2 -nél, az eladók költségei meghaladják a vevők értékeléseit. Következésképpen, a piaci egyensúly maximalizálja a fogyasztói és termelői összegét. 18 3
213.1.21. piaci egyensúly értékelése Egyensúlyi kimenet z erőforrások hatékony elosztása jótékony társadalmi tervező Úgy hagyhatja a piaci kimenetet, ahogy van Laissez faire = hagyjátok őket tenni piaci egyensúly értékelése dam Smith láthatatlan keze Minden információt figyelembe vesz a vevőkről és az eladókról piacon mindenkit a legjobb eredményhez vezet Gazdasági hatékonyság Szabad piac = a legjobb mód a gazdasági tevékenység megszervezésére 19 2 & Piaci kudarc kereslet és a kínálat erői hatékonyan allokálják az erőforrásokat Feltételezések arról, hogy hogy működnek a piacok 1. Tökéletesen versenyző piacok 2. piaci kimenet csak az adott piacon lévő vevők és eladók számára fontos mikor ezen feltételezések nem teljesülnek konklúzió, miszerint a piaci egyensúly hatékony, nem feltétlenül igaz többé & Piaci kudarc való világban Verseny messze nem tökéletes Piaci erő Egyetlen vevő vagy eladó (kis csoport) Irányítja a piaci árakat Nem hatékony piacok» z ár és a mennyiség messze van a kereslet-kínálati egyensúlytól 21 22 & Piaci kudarc való világban vevők és az eladók döntései Olyan embereket is befolyásolnak, akik egyáltalán nem is részei a piacnak Externáliák Ennek következtében a piacon a jólét máson is múlik, mint pusztán a vevők értékelésén és az eladók költségein Nem-hatékony egyensúly társadalom egészének szempontjából & Piaci kudarc Piaci kudarc P.l.: piaci erő és externáliák Néhány szabályozatlan piac képtelen arra, hogy hatékonyan allokálja az erőforrásokat Közpolitika Potenciálisan megoldhatja a problémát Gazdasági hatékonyság növelése 23 24 4
213.1.21. lkalmazás: adóztatás költségei 8 z adóztatás holttehervesztesége Egy jószág adóját Ki lehet vetni a vevőre keresleti görbe letolódik az adó méretével Ki lehet vetni az eladóra kínálati görbe feltolódik az adó méretével Ugyanaz az eredmény: árék vevők által fizetett ár emelkedik z eladók által kapott ár csökken Kisebb mennyiség kerül eladásra 2 z adóztatás holttehervesztesége dóteher Elosztva a fogyasztók és a termelők között kereslet és a kínálat rugalmassága határozza meg jószág piaca - kisebb 1 z adó hatásai Vevők által fizett ár dómentes ár z adó Eladók által kapott ár az adóval az adó nélkül 27 Egy termékre kivetett adó éket ver a vevők által fizetett és az eladók által megkapott ár közé. jószág eladott mennyisége lecsökken. 28 z adóztatás holttehervesztesége Hogyan hat az adó a piaci szereplőkre termékadó nyereségei és veszteségei Vevők: fogyasztói Eladók: termelői Kormány: teljes adóbevétel dó szorozva az eladott mennyiséggel z adóból származó közhaszon 2 dóbevétel Vevők által fizetett ár Eladók által kapott ár dóbevétel T ˣ Q Eladott mennyiség (Q) az adóval z adó (T) az adó nélkül 29 kormány által beszedett adóbevétel T Q, vagyis az adó (T) szorozva az eladott mennyiséggel (Q). Ezért az adóbevétel a keresleti és a kínálati görbe közötti téglalap területével egyenlő. 3 5
213.1.21. z adóztatás holttehervesztesége dó nélküli jólét Fogyasztói Termelői Teljes adóbevétel= dóval lévő jólét Kisebb fogyasztói Kisebb termelői Teljes adóbevétel Kisebb összjólét 31 3 Hogyan hat az adó a jólétre Vevők által =P fizetett ár dó nélküli ár =P 1 Eladók által =P S kapott ár D F Fogyasztói Termelői dóbevétel Teljes Q 2 E Q 1 dók nélkül dóval Különbség ++ D+E+F None +++D+E+F F +D ++D+F -(+) -(D+E) +(+D) -(+E) termékadó csökkenti a fogyasztói et (a + területtel) és a termelői et (a D+E területtel). Mivel a fogyasztói és a termelői csökkenése meghaladja az adóbevételt (+D terület), az adó úgynevezett holtteherveszteséget generál (+E terület). +E terület mutatja a teljes veszteségét. Ez az adó holttehervesztesége. 32 z adóztatás holttehervesztesége vevők és az eladók az adó miatti csökkenése Meghaladja a kormány bevételnövekedését Valamilyen piactorzító hatás (pl. adó) miatti teljes csökkenés z adó torzítja az ösztönzőket piac nem hatékonyan allokálja az erőforrásokat 33 z adóztatás holttehervesztesége és a kereskedelem haszna z adó holtteherveszteséget eredményez Megakadályozza, hogy a vevők és az eladók élvezzék a kereskedelem hasznának bizonyos részét kereskedelem haszna vevők értékelése és az eladók költsége közötti különbség Kevesebb mint az adó mint kivetik az adót Nem kötik meg az üzleteket holtteherveszteség 34 4 P dó nélküli ár P S z adó Vevők értékelése kereskedelem elvesztett haszna Eladók költsége Q 2 Q 1 z adó miatti mennyiségcsökkenés holtteherveszteség meghatározói kereslet és a kínálat árrugalmassága i görbe - rugalmasabb holtteherveszteség nagyobb Keresleri görbe rugalmasabb holtteherveszteség nagyobb Minél rugalmasabb a kereslet és a kínálat nnál nagyobb az adó holttehervesztesége mikor a kormány kivet egy termékadót, az eladott mennyiség Q 1 -ről Q 2 -re csökken. Minden Q 1 és Q 2 közötti mennyiségnél a vevők és az eladók közötti potenciális kereskedelmi haszon nem valósul meg. kereskedelem ezen elveszített hasznai holtteherveszteséget okoznak. 35 3
213.1.21. 5 z adó torzításai és a rugalmasságok (a, b) (a) Rugalmatlan kínálat (b) Rugalmas kínálat 5 z adó torzításai és a rugalmasságok(c, d) (c) Rugalmatlan kereslet (d) Rugalmas kereslet mikor a kínálat viszonylag rugalmatlan, az adó holttehervesztesége kicsi mikor a kínálat viszonylag rugalmas, az adó holttehervesztesége nagy mikor a kereslet viszonylag rugalmatlan, az adó holttehervesztesége kicsi mikor a kereslet viszonylag rugalmas, az adó holttehervesztesége nagy z adó z adó z adó z adó z (a) és (b) ábrákon a keresleti görbe és az adó ugyanaz, de a kínálat árrugalmassága más. Vegyük észre, hogy minél rugalmasabb a kínálati görbe, annál nagyobb az adó holttehervesztesége. 37 z (c) és (d) ábrákon a kínálati görbe és az adó ugyanaz, de a kereslet árrugalmassága más. Vegyük észre, hogy minél rugalmasabb a keresleti görbe, annál nagyobb az adó holttehervesztesége. 38 holtteherveszteség - vita Mekkor kormány szükséges? Minél nagyobb az adó holttehervesztesége nnál nagyobb a kormányprogram költsége Ha adók nagy holtteherveszteségek Ezen veszteségek jó érv a kisebb kormány mellett Kevesebb dolgot csinál és kevesebbet adóztat Ha adók kis holtteherveszteségek Kormányprogramok kevésbé költségesek holtteherveszteség - vita Mekkora az adóztatás holttehervesztesége? közgazdászok nem értenek egyet munkát terhelő adó Társadalombiztosítási járulék, Egészségügyi adó, Szövetségi adó Éket ver a vállalat által fizetett bér és a munkás által megkapott bér közé munkajövedelmekre kivetett marginális adóráta = 4% 39 4 holtteherveszteség - vita 4% munkát terhelő adó kicsi vagy nagy holtteherveszteség? Munkaerő kínálat eléggé rugalmatlan Majdnem függőleges Munkát terhelő adó kis holtteherveszteség Munkaerő kínálat rugalmasabb Munkát terhelő adó nagyobb holtteherveszteség & dójövedelem változó adók mellett hogy az adó növekszik holtteherveszteség nő Még az adó méreténél is gyorsabban dóbevétel Kezdetben nő Majd csökken Magasabb adó drasztikusan lecsökkenti a piac méretét 41 42 7
dóbevétel 213.1.21. P P S Hogy változik a holtteherveszteség és az adóbevétel az adó méretétől függően(a, b, c) dóbevétel (a) Kis adó P P S dóbevétel (b) Közepes adó P (c) Nagy adó Hogy változik a holtteherveszteség és az adóbevétel az adó méretétől függően(d, e) (d) z (a) ábrától a (c) ábráig a holtteherveszteség folyamatosan nő (e) z (a) ábrától a (c) ábráig az adóbevétel eleinte nő, majd csökken dóbevétel Laffer görbe Q 2 Q 1 Q 2 Q 1 Q 1 holtteherveszteség az adó miatti összcsökkenés. z adóbevétel az adó szorozva az eladott mennyiséggel. z (a) ábrán egy kis adónak kis holttehervesztesége van, és kis adóbevételt eredményez. (b) ábrán egy valamivel nagyobb adónak már nagyobb a holttehervesztesége, és nagyobb adóbevételt eredményez. (c) ábrán egy nagyon nagy adónak nagy holttehervesztesége van, és mivel jelentősen lecsökkentette a piac méretét, kis adóbevételt eredményez. P S Q2 43 dó dó (d) és (e) ábrák összefoglalják a konklúziót. (d) ábra azt mutatja, hogy minél nagyobb az adó, annál nagyobb a holtteherveszteség. z (e) ábra azt mutatja, hogy az adóbevétel eleinte nő, majd csökken. Ezt az összefüggést néha Laffer görbének hívják. 44 Laffer görbe és a kínálat-oldali közgazdaságtan 1974, rthur Laffer közgazdász Laffer görbe -oldali közgazdaságtan z adóráták olyan magasak voltak Hogy csökkentésük emelte volna az adóbevételeket Ronald Reagan 198-ban elnökségre pályázott Film iparbeli tapasztalatok alapján Magas adóráták kevesebb munkát eredményeznek lacsony adóráták több munkát eredményeznek 45 Laffer görbe és a kínálat-oldali közgazdaságtan Ronald Reagan 198-ban elnökségre pályázott Érvelés z adók olyan magasak voltak, hogy nem motiváltak kemény munkára lacsonyabb adó megfelelőbb motiváció lenne a munkára Megnöveli a gazdasági jólétet Talán növeli az adójövedelmeket közgazdászok ma is vitáznak Laffer érvelésén Általános tanulság: Egy adóváltozás miatti adóbevétel változás Függ attól, hogy az adóváltozás hogyan befolyásolja az emberek viselkedését 4 8