Táplálkozásélettan A tápanyagfelvétel célja: nyersanyagok és energia biztosítása a test számára Tápanyag: minden, ami nyersanyag vagy energiaforrás gyanánt szolgál; továbbá azon molekulák, amelyek a fentiek hasznosításához szükségesek (nyomelemek, víz, ionok, vitaminok). A tápanyagok típusai Tápanyagcsoportok Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek Víz Bioaktív anyagok: nélkülük az anyagcserefolyamatok nemkívánatos irányt vennének, és betegségek alakulnának ki (pl. élelmi rostok, flavonoidok, stb). A kiegyensúlyozott diéta Egészséges felnőtt egyed esetén a napi összes energiabevitel az alábbi megosztásban ajánlott: Zsírok: < 30% Fehérjék: 10-15% Szénhidrátok: > 55% Nukleinsavak Tápanyagok (1) minden sejt képes szintézisükre elemi prekurzorokból, így táplálkozásélettani szempontból jelentéktelenek Tápanyagok (2) Szénhidrátok közvetlen vagy raktározott energiaforrások fehérjékhez kötődve (glikoproteinek) struktúraalkotó szerep Felületi antigének, védőanyagok (mucin), enzimek többsége, a plasma globularis fehérjéi, kötőszöveti struktúra egyéb, biológiailag jelentős molekulákká alakíthatók Élelmi rostok: Vízben oldódók (pl. pektin) Vízben nem oldódók (pl. cellulóz, hemicellulóz, lignin) Ajánlás: A szénhidrátbevitel energiatartalma a napi összes energiabevitel 55-60%-a legyen; a hozzáadott cukorbevitelből származó energia ne legyen több, mint 10%. Az élelmi rostok ajánlott mennyisége: 30 g (napi 0,5-1 kg friss zöldség, főzelék, gyümölcs vagy 56-84 g zabkorpa elfogyasztása).
Az élelmi rostok funkciói Késleltetik a glükózfelszívódást, ami fokozza az inzulinérzékenységet étkezés után kevésbé emelkedik a vércukorszint Csökkenti a vér koleszterinkoncentrációját Zsírok Tápanyagok koncentrált energiaraktárak a membránok és egyéb intracelluláris organellumok felépítéséhez elengedhetetlenek Esszenciális zsírsavak: linolsav és linolénsav 20 és 20 feletti szénláncú homológok keletkeznek (eikozanoidok) Fokozott zsírbevitel Igen jelentős az elhízás kialakulásában, mert: A zsírraktározás gyakorlatilag korlátlan, a feleslegben elfogyasztott zsír 96-98%-a a zsírszövetbe kerül A zsír energiaértéke több mint kétszerese a szénhidrátokénak könnyű túlfogyasztani Ajánlás A zsírral bevitt energia ne haladja meg a napi összes energiabevitel 30%-át. A napi összes energiabevitel max. 10%-a származhat telített zsírsavakból A koleszterinbevitel ne haldja meg a napi 300 mg-ot Fehérjék és aminosavak Tápanyagok (5) A szövetek és az enzimek elengedhetetlen alkotórészei, (enzimek, szállító- és tárolófehérjék, struktúrfehérjék, védőfehérjék, hormonok, kontraktilis fehérjék, nem pontosan ismert funkciójú fehérjék) esetlegesen energiaforrásként is szolgálhatnak N-mérleg Fölösleg: energiaforrás, a szintézist hormonok szabályozzák Nitrogénegyensúly Amikor a vizsgált egyén fehérje alapú nitrogénfelvétele megegyezik a fehérje eredetű nitrogén ürítésével Ha +: a szervezet fehérjetartalma nő Ha -: a szervezet fehérjetartalma csökken
Ajánlott napi fehérjebevitel Egészséges felnőttek számára, vegyes táplálkozás esetén: 0,8 g/ttkg Koraszülöttek: 3,8 g/ttkg Csecsemők: 2,2 g/ttkg 60 év fölött: 0,9-1,1 g/ttkg (csökken a hasznosíthatóság) Terhes és szoptatós anyák: 0,8 g/ttkg +10 g (terhesség) +20 g (szoptatás kezdetén) +15 g (a szoptatás későbbi szakaszaiban) Tápanyagok (6) Vitaminok: kis mennyiségben szükségesek a táplálékban találhatók vagy a bélflóra termeli őket nem szolgálnak energiaforrásként, hanem különböző enzimek kofaktorai nem kielégítő felvétel esetén jellegzetes hiánytünetek alakulnak ki ezen hiánytünetek orvosolhatók a kérdéses vitamin adagolásával A vitamin (Retinol) D vitamin (Calciferol) Biztosítja a: a látóbíbor szintézisét, az epithelstruktúrák épségét, a megfelelő foetalis fejlődést. Hemeralopia Epithelialis laesiok (xerophthalmia) Fejlődési rendellenességek Biztosítja a: a Ca 2+ és a foszfát felszívódását a béltraktusból, a csont- és fogképzést. (etc.) Rachitis (gyermekkorban) abnormális csontképzés Osteomalacia (felnőttekben) K vitamin (naftokinon) B 1 vitamin (Tiamin) Biztosítja a K-vitamin dependens alvadási faktorok szintézisét (máj). Hatására (időskorban) osteokalcin keletkezik, ami akadályozza a Ca 2+ -mobilizációját a csontokból. Coagulatiós zavarok, Vérzékenység A co-carboxylase enzim szintéziséhez és működéséhez, így a decarboxylatio folyamatához elengedhetetlen (citromsavciklus). A szénhidrátmetabolizmus megáll a piruvát szintjén. beriberi polyneuritis (kakke) szívelégtelenség (shoshin)
Niacin (B 5 -vitamin) Nikotinsav+Nikotinsavamid B 12 vitamin (Cianokobalamin) A hidrogéntranszport fontos kofaktora (NAD and NADP) Pellagra (3D betegség) Dermatitis Diarrhoea Dementia DEATH Biztosítja a nucleoproteidek szintézisét, így elengedhetetlen a vvt-k képzéséhez Anemia perniciosa Folsav C vitamin (Aszkorbinsav) Biztosítja a nucleoproteidek szintézisét, így elengedhetetlen a vvt-k képzéséhez Magzatvédő vitamin A vvt-k érése zavart szenved Anemia A kollagénszintézis alapvető feltétele, mivel szükséges a prolil-hidroxiláz működéséhez Antioxidáns Scorbut Kötőszöveti gyengeség, szöveti bevérzések Napi energiaszükséglet Alapanyagcsere 60-75% Energetika Fizikai aktivitás 15-30% Specifikus dinámiás hatás 5-10%
Teljes energiaráfordítás (TEE) TEE = BMR + DIT + Izomtevékenység energiaráfordítása BMR: alapenergiaforgalom DIT: táplálkozással kiváltott termogenezis BMR = TEE DIT Izomtevékenység energiaráfordítása (Mérsékelt fizikai aktivitás mellett: a TEE 70%-a) A BMR magában foglalja: Szintetikus folyamatok energiaigénye Idegrendszer működése Vázizomzat tónusa Keringési és légzési munka Mirigyek szekréciójának energiaigénye A homeosztatikus folyamatok energiaigénye A hőszabályozáűs energiaszükséglete Az alapenergiaforgalom Az alapenergiaforgalmat befolyásoló tényezők: alvás: -10% Erős hideg: +2-5% Testhőmérséklet: 30ºC fölött minden 1ºC: +0,5-13% Nem: nőkben kisebb Életkor: 4-5. évig a testtömeg függvényében nő, majd csökkenni kezd NINCS RÁ ÉRDEMI HATÁSSAL A SZELLEMI TEVÉKENYSÉG A testtömegindex - BMI BMI = testsúly (kg) / [testmagasság (m)] 2 BMI < 16: Éhezés 20 < BMI < 25: Fiziológiás 25 < BMI < 30: Túlsúlyos 30 < BMI: Elhízott (Obesitas) Hőszabályozás Hogyan tartható fenn a konstans maghőmérséklet? Mi határozza meg a hőleadás mértékét? Leadott hő = k x S x (T Bőr T Környezet ) A leadott hő mennyisége = A termelt hő mennyisége Hőátadási koefficiens Felszín A convectio, conductio és radiatio (azaz a közvetlen hőleadó mechanizmusok) mindkét irányban működnek (azaz bizonyos körülmények között hőt vehetünk fel a környezetünktől).
A párologtatás jelentősége A hőtermelő mechanizmusok Az evaporatio (azaz a közvetett hőleadás) csak hővesztést okozhat. Az evaporatio az egyetlen hőleadó mechanizmus, ha T Környezet > T Bőr Didergéses hőtermelés Didergés nélküli hőtermelés Metabolizmus Fizikai aktivitás Hogyan működik a hypothalamus? Hogyan alakul ki a láz? SET POINT = 37 C Endogén pyrogének SET POINT = 40 C (!) Thermoreceptorok Hypothalamus Exogén pyrogének Hypothalamus (PGE 2 ) Hővesztő mechanizmusok Vasomotor válasz, piloerectio Verítékezés Hőtermelő mechanizmusok Didergés Metabolikus változások Hővesztő mechanizmusok Vasoconstrictio Piloerectio Hőtermelő mechanizmusok Didergés Metabolikus aktivitás Sympathicus aktivitás Hogyan szűnik meg a láz? Aspirin (Ciklooxigenáz gátlása PGE 2 szintézis csökken) Hővesztő mechanizmusok Vasodilatatio Verítékezés