Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer Hirshleifer könyvben található ábrákat, valamint Kőhegyi Gergelynek (ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék) a GVH és a Polányi alapítvány támogatásával a Hirshleifer Glazer Hirshleifer könyvhöz készített előadásfóliáinak egy-egy gondolatát, szófordulatát. Diáklektor: Uhrin Gábor. 1
A fogyasztó lehetőségei I: induló költségvetési egyenes, és egyben a jövedelem jelölése P x : az X jószág ára P y : az Y jószág ára I : költségvetési egyenes, jövedelem változatlan, az X jószág ára megnőtt. Az alaphelyzet költségvetési halmaza I : a megnövekedett jövedelemhez tartozó költségvetési egyenes. Árak változatlanok. 2
Fogyasztói választás Szűkös körülmények: költségvetési halmaz A lehető legjobb fogyasztói kosár kiválasztása: U(x,y) maximumának megkeresése a költségvetési halmazon. 3
Melyik ábra tartozik az angol, és melyik a francia hadifoglyokhoz? 4
A piac feltételei, és a fogyasztó preferenciái A piac feltételeit a költségvetési egyenes egyenletében szereplő árak reprezentálják: I=p x x+p y y A költségvetési egyenes meredeksége: -p x /p y A fogyasztó preferenciáit a közömbösségi görbéi reprezentálják. A közömbösségi görbe meredeksége: y dy y'( x) lim x 0 x dx A helyettesítési határráta: MRSC lim (Más szerzők előjelesen értelmezik) x 0 y x dy dx 5
A helyettesítési határráta magyarázata 6
A lehető legjobb fogyasztói kosár, szabvány eset A piac relatíve értékeli a két terméket: y=i/p y -x(p x /p y ). Egy egység X jószág fogyasztását teszi lehetővé p x /p y egység Y jószág feláldozása révén. A fogyasztó is relatíve értékeli a két terméket: a helyettesítés lehetőségét MRS C mutatja. A fogyasztó akkor érzi magát ugyanúgy mint korábban egy egység X többletfogyasztással, ha y (x) = MRS C egységnyi Y jószágot áldoz fel. Optimumban az egyén és a piac értékelése megegyezik. 7
A belső optimumban MRS C =P x /P y Az A pont nem lehet optimum! 8
Biankának napi 1000 Ft-ja van kiflire és kávéra. Ma Bianka csak kiflit fogyaszt. Melyik állítás lehet igaz? Biankának a kávé káros (utálja az ízét), a kifli hasznos jószág Biankának a kávé hasznos jószág, de soha nem annyival hasznosabb, mint amennyivel drágább a kiflinél Bianka számára egy csésze kávé kétszer olyan hasznos, mint egy kifli, de a kávé 4-szer annyiba kerül mint a kifli Bianka a kávét és a kiflit is szereti, de ha egy nap már evett egy kiflit, akkor aznap rosszul esik neki a kávé, és fordítva Bianka mindig egy kiflit fogyaszt egy kávéhoz (!!!!) 9
Biankának a kávé káros (utálja az ízét), a kifli hasznos jószág kifli Hasznos és káros jószág I kávé 10
Biankának a kávé hasznos jószág, de soha nem annyival, mint amennyivel drágább a kiflinél kifli Két hasznos jószág kávé 11
Bianka számára egy csésze kávé kétszer olyan hasznos, mint egy kifli, de a kávé 4-szer annyiba kerül mint a kifli kifli Tökéletesen helyettesítő jószágok I kávé 12
Bianka a kávét és a kiflit is szereti, de ha egy nap már evett egy kiflit, akkor aznap rosszul esik neki a kávé, és fordítva kifli Konkáv közömbösségi görbe kávé 13
Bianka mindig egy kiflit fogyaszt egy kávéhoz kifli kávé I Ebben az esetben nem lehetséges, hogy csak kiflit fogyasszon, mert éppen mindig ugyanannyi csésze kávét iszik meg, ahány darab kiflit eszik. Tökéletesen kiegészítő jószágok. 14
A fogyasztó választása az ár ceteris paribus változásakor y p x PEP d d Ár-fogyasztás görbe x Keresleti görbe x 15
A fogyasztó választása U=x 2 y hasznossági függvény esetén I=300, p x =2 p y =4 x*=100 y*=25 I=300 p y =4 x(p x )=200/p x y=25 Az x(p x ) az egyéni keresleti görbe y most nagyon speciális, mert nem függ az X jószág árától, illetve attól, mennyi X jószágot vásárol a fogyasztó: y(x)=25. Az y(x) az ár-fogyasztási görbe. 16
A fogyasztó választása U=min(2x,y) hasznossági függvény esetén I=300, p x =2 p y =4 x*=30 y*=60 I=300 p y =4 x(p x )=300/(8+p x ) y= 600/(8+p x ) Az x(p x ) az egyéni keresleti görbe y(x)=2x az ár-fogyasztási görbe. 17
A fogyasztó választása a jövedelem ceteris paribus változásakor y IEP I Engel görbe Jövedelem-fogyasztás görbe x x Engel görbe 18
A fogyasztó választása U=x 2 y hasznossági függvény esetén I=300, p x =2 p y =4 x*=100 y*=25 p x =2 p y =4 x(i)=i/3 y(i)=i/12 Az x(i) az X jószág Engel görbéje, az y(i) az y jószág Engel görbéje.. Az y(x)=x/4 a jövedelem-fogyasztási görbe. 19
A fogyasztó választása U=min(2x,y) hasznossági függvény esetén I=300, p x =2 p y =4 x*=30 y*=60 p x =2 p y =4 x(i)=i/10 y(i)= I/5 Az x(i) az X jószág Engel görbéje, az y(i) az y jószág Engel görbéje.. Az y(x)=2x a jövedelem-fogyasztási görbe. 20
Mi az előnyösebb a fogyasztónak: a jövedéki adó (mennyiségi adó), vagy az azonos adóösszeget eredményező egyösszegű (jövedelem) adó? 21