Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati hőtágulási Kezdeti térfogat 71. A lineáris és térfogati hőtágulási közötti összefüggés: β = 3 α Térfogati hőtágulási Lineáris hőtágulási 72. Gay-Lussac I. törvénye: A gáz térfogata és hőmérséklete az első egyensúlyi állapotban V 1 T 1 = V 2 T 2 A gáz hőmérséklete és térfogata a második egyensúlyi állapotban
73. Gay-Lussac II. törvénye: p 1 T 1 = p 2 T 2 A gáz nyomása és hőmérséklete az első egyensúlyi állapotban A gáz hőmérséklete és nyomása a második egyensúlyi állapotban 74. Boyle-Mariotte törvénye: p 1 V 1 = p 2 V 2 A gáz nyomása és térfogata az első egyensúlyi állapotban A gáz nyomása és térfogata a második egyensúlyi állapotban 75. Egyesített gáztörvény: A gáz nyomása és térfogata az első egyensúlyi állapotban p 1 V 1 T 1 m 1 = p 2 V 2 T 2 m 2 A gáz nyomása és térfogata a második egyensúlyi állapotban A gáz hőmérséklete és tömege az első egyensúlyi állapotban A gáz hőmérséklete és tömege a második egyensúlyi állapotban 76. Ideális gázok állapotegyenlete (csak a gáz egyensúlyi állapotában használható): p V = n R T A gáz nyomása, térfogata, anyagmennyisége, az univerzális gázállandó valamint a gáz hőmérséklete p V = N k T A gáz nyomása, térfogata, részecskéinek száma, a Boltzmann-állandó valamint a gáz hőmérséklete
77. Hőtan I. főtétele: E b = Q + W A gázon végzett munka 78. Tágulási vagy térfogati munka (csak akkor, ha p=állandó) A tágulási munka W tágulási = p V A gáz nyomása A gáz térfogatának 79. Izobár állapotváltozás energiacseréje: E b = Q W A gáz által végzett tágulási munka 80. Izochor állapotváltozás energiacseréje: E b = Q A gázzal közölt vagy a gáz által leadott hő 81. Izoterm állapotváltozás energiacseréje: E b = 0 82. Adiabatikus állapotváltoztás energiacseréje: E b = W A gázon vagy a gáz által végzett munka
83. Ideális gázok fajhője állandó nyomáson: Fajhő állandó nyomáson c p = Q m T A gáz tömege A gáz hőmérsékletének 84. Ideális gázok fajhője állandó térfogaton: Fajhő állandó térfogaton c V = Q m T A gáz tömege A gáz hőmérsékletének 85. A töltésmegmaradás törvénye (zárt rendszerben a töltések előjeles összege mindig állandó): Q = Q 1 + Q 2 + Q 3 + + Q n Többlettöltés A többlettöltésből részesült testek töltése 86. Elektromos munka: A próbatöltésre ható erő Az elektromos térerősség nagysága W AB = F d II = E d II q A próbatöltés nagysága Az elektromos mező által végzett munka a q próbatöltésen A-B pontok között Az elektromos erővonalakkal párhuzamos elmozdulás
87. Elektromos teljesítmény: Elektromos teljesítmény P = U I P = U2 R Feszültség Áramerősség A feszültség négyzete A vezető ellenállása 88. Soros kapcsolás törvényszerűségei: I 1 = I 2 = I 3 = = I n = I A fogyasztók áramerőssége Az áramforrás feszültsége U = U 1 + U 2 + U 3 + + U n A fogyasztók feszültsége R = R 1 + R 2 + R 3 + + R n Eredő ellenállás Részellenállások (fogyasztók, vezető) 89. Párhuzamos kapcsolás törvényszerűségei: U 1 = U 2 = U 3 = = U n A fogyasztókon eső feszültségek I = I 1 + I 2 + I 3 + + I n A főág áramerőssége A mellékágak áramerősségei Az eredő ellenállás reciproka A részellenállások reciprokai
1 R = 1 + 1 + 1 + + 1 R 1 R 2 R 3 R n 90. Kirchhoff I. törvénye (Csomóponti törvény): I 1 + I 2 + I 3 + + I n = 0 Az áramköri csomópontba befutó és kifutó ágak áramerősségeinek ellentétes előjellel vett értékei 91. Kirchhoff II. törvénye (Hurok-törvény): U 1 + U 2 + U 3 + + U n = 0 Az áramköri hurokban található összes feszültség megfelelő előjellel ellátva (körüljárási irány szerint) 92. Forgatónyomaték (elektromágnesek esetén): A tekercs menetszáma Forgatónyomaték M = B N I A Mágneses indukció A tekercs területe A tekercsben folyó áram erőssége 93. Hosszú egyenes vezető mágneses mezője: A légüres tér permeabilitása Mágneses indukció B = μ 0 I 2 r π A tekercsben folyó áram erőssége A vezetőtől mért távolság
94. Tekercs mágneses mezője: A légüres tér permeabilitása A tekercsben folyó áram erőssége Mágneses indukció I N B = μ 0 l A tekercs menetszáma A tekercs hossza 95. Transzformátor áttételi képlete: Primer és szekunder tekercsek áramerőssége I p I sz = N sz N p Primer és szekunder tekercsek menetszáma