Dátum : 2009.05.12. 1400 Adó : Gazdasági Rádió Műsor : Gazdasági Rádió Hírek Év végén megállhat a gazdaság zuhanása, és nagyon halvány jel utal arra, hogy jövőre megindulhat a növekedés. Erről Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt a testület konjuktúrafelmérése alapján. Parragh László a Magyar Rádióban azt mondta, hogy 11 éve készítik ezt a felmérést és soha nem voltak még ilyen rosszak az adatok a munkaerő, az export, a beruházás és a foglalkoztatás tekintetében, mint most. Dátum : 2009.05.12. 0000 Adó : Radio Cafe Műsor : Hírek () Tíz éve nem voltak olyan borúlátóak a hazai vállalkozások, mint most. A Kereskedelmi és Iparkamara vállalati konjunktúra indexe mínusz 18 százalékra esett vissza áprilisban: ez évtizedes mélypontot jelent. Parragh László, a kamara elnöke azt mondta: minden cégcsoport esetében romlik a kilátások megítélése, és a magyar vállalatok nehezebb helyzetben vannak, mint a vegyes tulajdonú, illetve külföldi versenytársaik. Dátum : 2009.05.12. 1200 Adó : Lanchíd Rádó Műsor : Lánchíd Rádió () Még az idén újabb megszorítócsomag jöhet, mert a szocialista kormány nem törődött a gazdaságélénkítéssel. Parragh László szerint a magyar gazdaság zsugorodásának egyik oka, hogy katasztrofálisan használta fel a baloldali kabinet az uniós forrásokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra emlékeztetett: míg pár éve még arról volt szó, mikor éri utol Magyarország Ausztriát, mára sok, akkor némileg lenézett ország is elhúzott mellettünk. Dátum : 2009.05.12. 0723 Adó : MR1 Műsor : MR1-180 perc () Kossuth,180 perc,2009.05.12. 07:23:23-07:29:16 Hogyan látják jövőjüket a vállalkozások? - erre is választ ad a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi konjunktúra-felmérése. Az elemzés részleteit, ma délelőtt ismertetik, de néhány dolgot már most meg tudhatunk, még pedig a szervezet elnökétől, Parragh Lászlótól. Rip: - Jó reggelt kívánok elnökúr! Parragh László: - Jó reggelt kívánok! Rip: - Látszik már a fény az alagút végén, vannak bíztató jellemzések is, vagy értékelések is az elemzések?
Parragh László: - Egyelőre nem ez derül ki az anyagból, bár olyan várakozásaink lehetnek ennek alapján, hogy talán valamikor év végén megáll a gazdaság zuhanása, és a jövő év első negyedévében picikét megindult felfelé. Rip: - Tehát jövőre már a recesszió után gazdasági növekedésre számíthatnak? Parragh László: - Ez egy nagyon-nagyon halvány jel, ezt nagyon óvatosan merem csak kimondani. Amit most látunk, ez egy európai konjunktúra teszt egyébként, az európai kamarákkal közösen, 14 millió céget kérdeztünk meg egész Európában, most az derül ki, hogy szabadesésben van a gazdaság, elképesztően rossz a konjunktúra. 11 éve készítjük ezt a felmérést, azóta ilyen rosszat nem mértünk, úgy a munkaerő, az export, a foglalkoztatás, a beruházások tekintetében, mint most, katasztrofálisak a számok. Rip: - Az kiderül az elemzésből, hogy a gazdasági visszaesés, miként alakulhat akár éves, akár negyedéves szinten, itt Magyarországon? Parragh László: - Nehéz ebből egyértelműen következtetni, de a cégek exportban 13 százalékos piaci visszaeséssel számolnak, hazai piacon pedig -20 százalékkal, ami rendkívül nagy, én nagyon bízom abban, hogy ebben most a rossz közhangulat is benne van. Rip: - Kiderül az elemzésből az, hogy a vállalkozások hány százaléka lehet csőd közeli állapotban, mennyi munkahely szűnhet meg? Parragh László: - Az nagyon jól kiderül, hogy a foglalkoztatást, ilyen sokan leépíteni még nem kívánták, tehát nagyon sokan kívánnak létszámot leépíteni, 36 százaléka a megkérdezetteknek létszámot akar csökkenteni, bővíteni mindössze 6.4 százalék, ami rendkívül kicsi. Legutóbb a mikrók tartják a munkaerőt egyébként, a mikrovállalkozások, a legnagyobb létszámleépítések a külföldi tulajdonú cégeknél vannak, ott 42 százalék, illetve ágazatban nézve, az iparban van, ahol 43 százalék. Nagyon alacsony a kapacitáskihasználtság, mindössze 71 százalék, és a beruházási hajlandóság is elképesztően visszaesett 45 százalékkal kevesebb beruházás épül, mint ami teszem azt egy évvel ezelőtt, úgyhogy egyébként pedig az európai uniós források kellene, hogy ezt élénkítsék. Rip: - Na és ezek az európai források élénkíthetik, tehát gyorsabban megérkezik, oda érkezik, ahol a legsürgetőbb? Van erre válasz az elemzésből? Parragh László: - A mostani metodika szerint nem élénkítik, ezek nagyon lassan érkeznek, nagyon bürokratikus módon érkeznek és most már az a helyzet állt elő, hogy valójában piac sincs, tehát hiába van pályázat, nem igazán érdemes pályázni, mert azt a terméket, szolgáltatást, amit elő lehet állítani a pénz igénybevételével, azt nincs kinek eladni, sem exportpiacokon, sem belpiacon. Rip: - Akkor most az elemzéstől függetlenül kérdezem, hogy akkor mi a teendő ebben a helyzetben? Parragh László: - Rendkívül szűk a mozgástér, én azt gondolom, hogy azt a dilettantizmust, amit a magyar gazdaságpolitika folytatott az elmúlt években azt tanítani fogják majd a gazdaságtörténetben. Nekünk most egyedüli lehetőségünk a belpiacunkon, egy nagyon-nagyon óvatos keresletélénkítés, amihez persze nincs a költségvetésben pénz, itt azokat a szűk mezsgyéket kellene megkeresni, mint alternatív energiák, agrárium, élelmiszeripar,
bioélelmiszer, Paks bővítése, Duna hajózhatósága, rekreáció, gyógyászat, gyógyszergyártás, ahol Magyarországnak hagyományosan előnyei vannak többi országokhoz képest. Rip: - És a kormányzat tervezett intézkedései között látja ezeket? Parragh László: - Hát a kormány az három dolgot mond a programban. Azt mondja, hogy egyensúlyban kell tartani a költségvetést, bővíteni kell a gazdaságot, hogy dinamizálni kell a gazdaságot, és helyre kell állítani az ország iránti bizalmat. Ez utóbbi automatikusan bekövetkezik, ha az első két feladat sikerrel jár. Az egyensúlyteremtésnek a programja, kompletten, és ezt láttuk a tegnapi parlamenti szavazásból, a gazdaság dinamizálására, vázlatpontokon kívül, érdemi terveket, érdemi intézkedéseket én a magam részéről nem látok és nem is hiszek benne, hogy a mostani eszközrendszer ilyetén való használatával sikeres lehet. Rip: - Visszatérve még a felmérésükre, van valami pozitív jel is azért, tehát van olyan intézkedés, vagy javaslat, amiből látszik a fény az alagút végén, tehát javulásra lehet számítani? Parragh László: - Egyetlen dolog, az üzleti várakozásoknak a szintje az kevésbé rossz, mint tavaly októberben volt, tehát abban enyhe javulás van, ami azt mutatja, hogy a cégek hisznek abban, hogy valami meg fog indulni a környezetükben. A német gazdaságból először hallottunk az elmúlt hónapban bizakodást arra, hogy megindulhat a konjunktúra, és miután Magyarország legnagyobb exportpiaca Németország, azért, ha Németország megmozdul, az vélhetően magával húz bennünket. Tehát ez az, amire én azt merem alapozni, hogy megvan az esély rá, megvan az esély rá, hogy ez év végén a lassulás leáll, eléri a fordulópontot, és jövő év tavaszán megindulhat egy nagyon-nagyon enyhe, de már talán a számokban érzékelhető emelkedés. Rip: - Köszönöm szépen! Parragh Lászlót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét hallották. Dátum : 2009.05.12. 0804 Adó : MR1 Műsor : MR1-180 perc () Kossuth,180 perc,2009.05.12. 08:04:12-08:05:53 A cégek nagyjából harmada tervez létszámleépítést Magyarországon. - ez derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúra felméréséből. Összesen 1.500 céget kérdeztek meg. A kamara elnöke, Parragh László szerint, egész Európában katasztrofálisak a számok. Rábai Balázs interjúja. "Az európai kamarákkal közösen, 14 millió céget kérdeztünk meg egész Európában, most az derül ki, hogy szabadesésben van a gazdaság, elképesztően rossz a konjunktúra. 11 éve készítjük ezt a felmérést, azóta ilyen rosszat nem mértünk, úgy a munkaerő, az export, a foglalkoztatás, a beruházások tekintetében, mint most."
Rip: - Az kiderül az elemzésből, hogy a gazdasági visszaesés, miként alakulhat akár éves, akár negyedéves szinten, itt Magyarországon? Parragh László: - Nehéz ebből egyértelműen következtetni, de a cégek exportban 13 százalékos piaci visszaeséssel számolnak, hazai piacon pedig -20 százalékkal, ami rendkívül nagy, én nagyon bízom abban, hogy ebben most a rossz közhangulat is benne van. Rip: - Kiderül az elemzésből az, hogy a vállalkozások hány százaléka lehet csőd közeli állapotban, mennyi munkahely szűnhet meg? Parragh László: - Afoglalkoztatást, ilyen sokan leépíteni még nem kívánták, tehát nagyon sokan kívánnak létszámot leépíteni, 36 százaléka a megkérdezetteknek létszámot akar csökkenteni, bővíteni mindössze 6.4 százalék, ami rendkívül kicsi. Leginkább a mikrók tartják a munkaerőt egyébként, a mikrovállalkozások, a legnagyobb létszámleépítések a külföldi tulajdonú cégeknél vannak, ott 42 százalék, illetve ágazatban nézve, az iparban van, ahol 43 százalék. A beruházási hajlandóság is elképesztően visszaesett 45 százalékkal kevesebb beruházás épül, mint ami teszem azt egy évvel ezelőtt, úgyhogy egyébként pedig az európai uniós források kellene, hogy ezt élénkítsék. Dátum : 2009.05.12. 0000 Adó : Infó Rádió Műsor : Hírek A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint egyre pesszimistábbak a vállalkozások; a vállalati konjunktúra index áprilisban mínusz 18 százalékra esett, ami a felmérés 1998-as indulása óta a mélypontot jelenti. ***** Parragh László, a kamara elnöke azt mondta: az 1.450 cég válasza alapján minden cégcsoport esetében romlik a kilátások megítélése, és a magyar vállalatok nehezebb helyzetben vannak, mint a vegyes tulajdonú, illetve külföldi versenytársaik. Hozzátette: romlott az exportáló és a hazai piacra termelő cégek kilátása is, az exportáló cégek konjunktúra mutatója mínusz 13 százalékra, a magyar piacon tevékenykedőké mínusz 20 százaléka csökkent. Parragh László hangsúlyozta: a kamara felmérése szerint a munkaerő kereslet csökkenésére kell számítani, miközben a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a magyar gazdaság számára kiemelten fontos szakképzést kedvezőtlenül érintik. Hirszerzo.hu "Év végére talán megáll a gazdaság zuhanása" MR1-Kossuth Rádió 2009. május 12., 11:42 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint azonban csak nagyon halvány jel utal arra, hogy jövőre megindulhat a növekedés.
Erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt a testület konjuktúra-felmérése alapján. Parragh László az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, 11 éve készítenek ilyen kutatást, de soha nem voltak még ilyen rosszak az adatok: ennyien még soha nem akartak leépíteni, mélyponton van a beruházási hajlandóság, és úgy tűnik, az uniós támogatások sem sokat segítenek, mert a pénzek lassan érkeznek, és nincs kinek eladni, sem az export-, sem a belpiacon. A kamarai elnök úgy látja, rendkívül szűk a mozgástér, az egyedüli lehetőség a nagyon óvatos keresletélénkítés lehetne a belpiacainkon, ehhez viszont nincs pénz a költségvetésben. Miközben az egyensúlyteremtés programja kész, a gazdaság dinamizálására vázlatpontokon kívül érdemi tervek, intézkedések nincsenek - véli Parragh, aki szerint azokat a szűk mezsgyéket kéne megkeresni, ahol Magyarországnak hagyományosan előnye van a többi országokhoz képest. Az egyetlen biztató jelnek az elnök azt látja, hogy a német gazdaság bizakodóbb lett, ha pedig ez a piac megmozdul, magával húzhat bennünket is. Így talán megvan az esély arra, hogy év végén a lassulás leáll, elérhetjük a fordulópontot, és jövő év tavaszán megindulhat egy nagyon enyhe, de talán a számokban már érzékelhető növekedés. HVG.hu MKIK: egyre pesszimistábbak a vállalkozások Egyre pesszimistábbak a vállalkozások, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vállalati konjunktúraindexe mínusz 18 százalékra esett áprilisban, ami a felmérés 1998-as indulása óta a mélypontot jelenti - mondta Parragh László, a kamara elnöke az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) legutóbbi konjunktúrafelmérésének eredményét ismertető sajtótájékoztatón. A megkérdezett 1450 cég válaszából kiolvasható, hogy minden cégcsoport esetében romlik a kilátások megítélése, és a magyar vállalatok nehezebb helyzetben vannak, mint a vegyes tulajdonú, illetve külföldi versenytársaik. Parragh László szerint a bizonytalansági index 0,42 százalékra csökkent ugyan a 2008 áprilisi 0,48 százalékkal szemben, de ez még mindig magas érték. Egyaránt romlott az exportáló és a hazai piacra termelő cégek kilátása: az exportáló cégek konjunktúramutatója mínusz 13 százalékra, a magyar piacon tevékenykedőké mínusz 20 százalékra csökkent. A kamara felmérése szerint a legkedvezőtlenebb - mínusz 45 százalékon mozog - a vállalatok beruházási aktivitásainak megítélése. Parragh kiemelte: a munkaerő-kereslet csökkenésére kell számítani, ami a foglalkoztatottság további mérséklődését vetíti előre. A kapacitáskihasználtság 71 százalékra csökkent, ami a kutatás kezdete óta szintén a legalacsonyabb érték.
Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, nemzetközi mutatók alapján sem lehet egyértelműen megmondani, hogy a gazdasági válság mélyülése hol áll meg, de - szerinte - közeledik a mélyponthoz. A sajtótájékoztatón Parragh kifogásolta, hogy a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a magyar gazdaság számára fontos szakképzést kedvezőtlenül érintik. Hangsúlyozta: a szakképzés nemcsak a magyar vállalkozások versenyképességi kérdése, hanem foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdés is. Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, az oktatási és szakképzési kollégium elnök elmondta, hogy szakmai és politikai egyeztetést kezdeményezett a kamara több érdekképviselettel, illetve döntéshozókkal. Szeretnék elérni, hogy ismét érdekeltté váljanak a vállalkozások a gyakorlati képzésben, hiszen a mostani változással a 44 500 tanulói szerződés a felére csökkenne. Tervezik, hogy petíciót fogalmaznak meg a miniszterelnöknek, amelyet megküldenek a szakminisztériumoknak, illetve Kiss Péter tárca nélküli miniszternek is. Ebben a jogszabály felülvizsgálatát, megváltoztatását kérik. Privatbankar.hu Talpra magyar cégek: közel a mélypont? Egyre pesszimistábbak a vállalkozások, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vállalati konjunktúra indexe mínusz 18 százalékra esett áprilisban, ami a felmérés 1998-as indulása óta a mélypontot jelenti - mondta Parragh László, a kamara elnöke az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI)legutóbbi konjunktúra felmérésnek eredményét ismertető sajtótájékoztatón, Budapesten. Ismertette: 1.450 cég válaszából kiolvasható, hogy minden cégcsoport esetében romlik a kilátások megítélése, és a magyar vállalatok nehezebb helyzetben vannak, mint a vegyes tulajdonú, illetve külföldi versenytársaik. Parragh László szerint a bizonytalansági index ugyan 0,42 százalékra csökkent, a 2008. áprilisi 0,48 százalékkal szemben, de ez még mindig magas érték. Egyaránt romlott az exportáló és a hazai piacra termelő cégek kilátása, az exportáló cégek konjunktúra mutatója mínusz 13 százalékra, a magyar piacon tevékenykedőké mínusz 20 százaléka csökkent. A kamara felmérése szerint a legkedvezőtlenebb - mínusz 45 százalékon mozog - a vállalatok beruházási aktivitásainak megítélése. Parragh László kiemelte: a munkaerő kereslet csökkenésére kell számítani, ami a foglalkoztatottság további mérséklődését vetíti előre. A kapacitáskihasználtság 71 százalékra csökkent, ami kutatás kezdete óta szintén a legalacsonyabb érték. Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, nemzetközi mutatók alapján sem lehet egyértelműen megmondani, hogy a gazdasági válság mélyülése hol áll meg, de - szerinte - közeledik a mélyponthoz.
A sajtótájékoztatón Parragh László kifogásolta, hogy a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a magyar gazdaság számára fontos szakképzést kedvezőtlenül érintik. Hangsúlyozta: a szakképzés nemcsak a magyar vállalkozások versenyképességi kérdése, hanem foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdés is. Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, az oktatási és szakképzési kollégium elnök elmondta, hogy szakmai és politikai egyeztetést kezdeményezett a kamara több érdekképviselettel, illetve döntéshozókkal. Szeretnék elérni, hogy ismét érdekeltté váljanak a vállalkozások a gyakorlati képzésben, hiszen a mostani változással a 44.500 tanulói szerződés a felére csökkenne. Tervezik, hogy petíciót fogalmaznak meg a miniszterelnöknek, amelyet megküldenek a szakminisztériumoknak, illetve Kiss Péter tárca nélküli miniszternek is. Ebben a jogszabály felülvizsgálatát, megváltoztatását kérik. Mfor.hu Parragh: tönkreteheti a szakképzést a Bajnai-csomag "A Bajnai-csomag elfogadott intézkedései tönkreteszik a szakképzést, holott évek óta arra törekszünk, hogy megmozduljon valami ezen a területen" - mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egy keddi sajtótájékoztatón. A kamara azt tervezi, hogy minden lehetséges fórumon tiltakozni fog az intézkedések ellen. Képzéscentrum Több száz képzés egy helyen. A parlament az adótörvénnyel együtt hétfőn elfogadta a változásokat a szakképzés területén is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint azonban az intézkedések hatására 61 százalékkal eshet vissza a tanulószerződések száma, ez pedig később szakemberhiányhoz vezethet. A megszorítások jegyében ezentúl nem lehet majd elszámolni a tárgyi eszközök beszerzését, karbantartását, bérlését, felújítását a cégeknek, akik tanulókat alkalmaznak. Ez eddig száz százalékban elszámolható volt a képzési hozzájárulásból. Emellett az eddigi 50 százalékról 20 százalékra csökken a tanulók bérének állami finanszírozása a minimálbér arányában, viszont a kötelezően előírt pénzbeli juttatás a minimálbér 30 százalékára emelkedik, így a cégeknek kell 10 százalékot kigazdálkodniuk. hirdetés "Az utóbbi években azon dolgoztunk, hogy megmozduljon végre a szakképzés hazánkban, ezt teszi most tönkre a Bajnai-csomag. Ez egy hosszútávú folyamat, melynek csak évek múlva lenne eredménye" - ismertette álláspontjukat Parragh László. A kamara szerint nincs érdemi megtakarítás az intézkedések hatására, ugyanakkor legalább öt évvel visszaveti a szakképzést.
"Számításaink és a felmérések szerint a jelenlegi 44 500-ról 20 000 környékére csökkenhet a tanulószerződések száma a kormány intézkedéseinek hatására" - mondta el Bichall Tamás, a kamara alelnöke. Szerinte ez részben szociálpolitikai probléma, mivel a tanulók általában abból a rétegből kerülnek ki, akiket a legnehezebb foglalkoztatni. "Az intézkedések hatására a szakképzés helyzete visszaeshet a kilencvenes évek közepén tapasztalt szintra, ami csökkenő gyerekszámban, majd szakemberhiányban mutatkozhat meg" - tette hozzá Bichall Tamás. A kamara azt szeretné elérni, hogy a tanulók pénzbeli juttatása továbbra is leírható legyen a szakképzési hozzájárulásból, valamint hogy a gyakorlati oktatókat tisztességesen meg lehessen fizetni. Ennek érdekében petíciót nyújtanak be a miniszterelnöknek és a szakminisztereknek, hogy vizsgálják felül az elfogadott intézkedéseket.
Menedzsment Fórum