CpKP střední Morava (Közép-Morvaországi CpKP) Palackého 1446/30, 750 02 Přerov tel.: (+420) 581 210 502 stredni.morava@cpkp.cz CpKP irodái: CpKP střední Čechy (Közép-Csehországi CpKP) Prágai iroda: Vodičkova 36, 116 02 Praha 1 tel.: (+420) 251 560 776 stredni.cechy@cpkp.cz www.cpkp.cz/pobocky-stc A nyilvánosság bevonása, eszköz a közigazgatás számára Přerovi iroda : Horní náměstí 9, 750 02 Přerov tel./fax: (+420) 581 210 502 stredni.morava@cpkp.cz Šumperki iroda: Zábřežská 20, 787 01 Šumperk tel.: (+420) 777 793 733 sumperk@cpkp.cz Brnoi iroda: tel.: (+420) 777 793 730 brno@cpkp.cz Prágai iroda: Vodičkova 36, 116 02 Praha 1 tel.: (+420) 251 560 776 stredni.morava@cpkp.cz A szociális szolgáltatások közösségi tervezése Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban Ez a dokumentum az Európai Közösség pénzügyi támogatásával készült. A dokumentum tartalmáért kizárólag a Közép-Csehországi CpKP és a Közép-Morvaországi CpKP felelős. Semmilyen esetben sem lehet ezt az Európai Közösség véleményének tekinteni.
Tartalomjegyzék A nyilvánosság bevonása, eszköz a közigazgatás számára Kiadta 2008-ban a Centrum a közösségi munka számára Közép-Morvaországi CpKP, Palackého 30, 750 02 Přerov. Írta a szerzők kollektívája. Szerkesztői módosítások Lenka Chalupová, Jiří Pavlát. Grafikai módosítások és tördelés Jiří Komár Jurečka. Nyomda Europrint Přerov. ISBN: 978-80-86902-54-8 cseh változat 978-80-86902-55-5 szlovák változat 978-80-86902-56-2 angol változat 978-80-86902-57-9 lengyel változat 1. Bevezetés......................................... 2 2. A nyilvánosság bevonása a szociális szolgáltatások. tervezésébe a Cseh Köztársaságban..................... 9 2.1 Mit jelent a szociális szolgáltatások közösségi tervezése................. 11 2.2 A tervezés története a CSK-ban..................................... 11 2.3 A szociális szolgáltatások tervezésének kiindulópontjai és elvei. a CSK-ban...................................................... 14 2.4 A CSK tervezési folyamataiban szokásos menetrendek................. 17 2.5 Szociális szolgáltatások tervezésének hozamai......................... 32 2.6 Jelenlegi állapot a szociális szolgáltatások tervezésének terjedelme.... 33 2.7 A szociális szolgáltatások tervezési folyamatainak finanszírozása....... 39 2.8 A szociális szolgáltatások tervezésének jövője......................... 40 3. Szociális szolgáltatások tervezése a többi visegrádi. országban............................................. 41 3.1 Szlovákia és a szociális szolgáltatások tervezése a közösségekben....... 42 3.2 A szociális szolgáltatások tervezése Lengyelországban.................. 49 3.3 A szociális szolgáltatások közösségi tervezése Magyarországon.......... 54 4. Esettanulmányok..................................... 58 4.1 A közösségi tervezés alapkövének letétele Dobříš-ban............... 59 4.2 Aki játszik, nem rosszalkodik avagy játszótér mindenki számára..... 64 4.3 A nagyközönség bevonása Kopřivnice város fejlesztésének stratégiai. terve kidolgozásának folyamatába..................................... 69 4.4 A szociális szolgáltatások közösségi tervezése Ostrava városában........ 74 Következtetés............................................ 78 Tájékoztató a Centrum a közösségi munka számára (CpKP). szervezetről................................................ 80 Információk további szervezetekről és az IVF-ről....................... 82 978-80-86902-58-6 magyar változat 1
1. A nyilvánosság bevonása, eszköz a közigazgatás számára Mgr. Ondřej Marek A nyilvánosságnak a döntéshozatal folyamatába való bevonása nem újdonság sem a Cseh Köztársaságban, sem a közép-európai területen. A közigazgatás folyamatai minőségének és azok átlátszóságának növelésével összefüggésben olyan fogalmakkal találkozunk, mint: a nagyközönség részvétele, közösségi tervezés, a partnerség elveinek érvényesítése stb. Alapvetően a közügyek igazgatásához való hozzáállás azonos elveiről van szó, amely a nyilvánosság és a szociális partnerek számára történő aktív információszolgáltatáson alapul. Ehhez kötődnek kezdeményezéseik és véleményeik megszerzése az adott problematikához. A közügyekről történő helyes határozatot három tényezőnek kellene befolyásolni. Közérdek, politikai határozat és szakszerű álláspont. Más szóval, a nyilvánosság bevonásánál a nyilvánosság, a döntést hozó és az adott téma szakembere közti kommunikáció folyamatairól van szó. A nagyközönség bevonásának különféle szintjét, sok technikáját és hozzáállását ismerjük. Általánosan a nyilvánosság bevoná- sát úgy definiálhatjuk, mint az érdekelt állampolgárok és szervezetek aktív tájékoztatására, valamint a minőségi döntés előkészítéséhez és elfogadásához szükséges indítványozásaik megszerzésére szolgáló ténykedések sorozatát. Annak a problematikának a skálája, amelyet a nyilvánosság bevonásának folyamatai érinthetnek, jelentős. Az a terület, ahol ennek a hozzáállásnak az előnyei legszembetűnőbben megmutatkoznak, az a nyilvánosság bevonása a közterületek tervezésébe. Ezzel szemben törvény felügyeli az építkezések, projektek és stratégiák hatásainak megítélését az életkörnyezetre (ún. EIA és SEA folyamatok). Ezen a területen tagadhatatlanul jelentkezik az ún. Aarhusi egyezmény hatása. Nagyon célszerű a nagyközönség bevonásának kihasználása a stratégiai tervezésnél. A falu, város vagy régió fejlesztésének terveit, de a specifikus tematikus stratégiákat is, mint a szociális szolgáltatások terveit, vagy a hulladékeltávolítás koncepcióját, ma általánosan a nagyközönség bevonásával dogozzák ki. Éppen a nagyközönséggel való stratégiai tervezés területe hozza az ilyen hozzáállás nagyon magas hozzáadott értékét. A nyilvánosságnak a stratégiai tervezésbe történő bevonásához való jó hozzáállás érdekes példája, a szociális szolgáltatásoknak a Cseh Köztársaságban most folyamatban lévő tervezése. Az ún. szociális szolgáltatások közösségi tervezése (KPSS) elvének törvényhozó és módszertani támogatásának köszönhetően, a Cseh Köztársaságban a nyilvánosság bevonásának elve nagyban előrehaladt. A nagyközönség bevonásának előnyei A nyilvánosságra orientálódó döntéshozatali folyamat ebben az értelemben nem populizmus. Éppen ellenkezőleg, olyan tevékenységekről van szó, amelyek első látásra drágábbak, hosszadalmasabbak és egyáltalán összetettebbek. Hozamuk nehezen dokumentálható, mégis az esetek során be lehet mutatni, hogy a nagyközönség bevonása a döntési folyamatba olyan pozitív eredményt hoz, amely meghaladja a folyamat elején kifejtett fokozott igyekezetet. A nagyközönség bevonása segít definiálni és pontosítani, mi is a tényleges közérdek. A társadalmi konszenzus keresése a közösség fejlesztésének stratégiai kérdéseiben, vagy például a közterületet érintő kérdésekben, hosszantartó és társadalmilag fenntarthatóbb megoldásokat hoz. A nagyközönséggel való jó kommunikáció az érdekes szakindítványok egész sorát fedezi fel. Hozzájárul annak a problémának jobb analíziséhez, amelyet az előkészítés alatt álló döntés érinteni fog. A közszolgáltatás, 2 3
vagy közterület használója a jó megoldás vagy a közszolgáltatás beállításának legjobb információforrása. Nem utolsósorban minden szakember lakik valahol. Annak a szakembernek a kezdeményezései, aki egyúttal a téma és a környezet ismerője is, felértékelhetetlen hozamot jelentenek. A nyilvánosság bevonása így olyan információkat és javaslatokat hoz magával, amelyeket az adott problematika megoldója csak nehezen és gyakran elég költségesen nyerne. A nagyközönség bevonása iránti nyitott és őszinte igyekezet megnyeri annak bizalmát és megkönnyíti a megoldás menetét. Ezzel ellentétben gyakran találkozunk olyan véleménnyel, hogy a nagyközönség bevonása növeli a javasolt megoldás elleni ellenszenvet. Ez az állítás nem igaz. Nem várhatjuk, hogy a nyilvánosság bevonása segít valamilyen javaslat érvényre juttatásában, vagy áthidalja az engesztelhetetlen álláspontokat. Időbeni, hatékony és átlátható tájékoztatás idejében leleplezi az előkészítés alatt lévő döntés potenciális problémás nézőpontjait és elég időbeli teret ad a vitás kérdések megoldására. Ilyen módon a nyilvánosság bevonása nemcsak sok időt, de pénzeszközt is megtakaríthat. A nagyközönség bevonására épülő döntési folyamat módja társadalmilag sokkal több fenntartható megoldást alakít ki, mint a képviselői hozzáállásra alapuló megoldások. Ez a tény legjobban dokumentálható a nagyközönség bevonásával történő közterületek rendezésén. A nyilvánosság bevonása segíti a közösség részvételét a köztevékenységekben, valamint motivációt is biztosít a részvételre. Aktív és tájékoztatott közösség alakul ki, akit érdekel saját problémáinak megoldása, értelmes út a közösség fenntartható fejlesztéséhez. Ehhez a célhoz viszont hosszú út vezet, ahol a nyilvánosság bevonása csak tényezők egyike. Nem mindig sikerül A nyilvánosság bevonása jelenleg nem attól szenved, hogy nem volna róla elég tudomás, vagy a közigazgatás nem standard módszerének volna tekintve. Ennek a hozzáállásnak legnagyobb problémája jelenleg, a nem jó minőség és a formalizmus. Nemritkán a nyilvánosság bevonásának folyamatai szimpatizálásban maradnak az említett hozzáállással, fennkölt nyilatkozatokkal, sőt a populista kijelentésekkel. A közügyek igazgatásának reális javulására a formális, rossz minőségű, sőt a nyilvánosság csak deklarált bevonása nem elég. Éppen ellenkezőleg, az ilyen hozzáállás nemcsak, hogy nem hozza meg a közügyek igazgatásának várt javulását, hanem a nagyközönség csalódását is okozza, csökkenti érdeklődését a közügyek iránt és hozzájárul a nyilvánosság és a közigazgatás közötti félreértéshez. Kommunikálni ugyanis mindenki tud. Ez így is tűnhet. A nagyközönséggel való jó kommunikáció ugyanis olyan specifikus technikák, és képességek egész sorát követeli, amelyet a közigazgatás gyakran nem is használ. Nem utolsósorban az információk és reklámok mennyisége, amely naponta ránk zuhan, nagy konkurenciája a közigazgatástól a lakosság felé irányuló információknak és javaslatoknak. Felkelteni az érdeklődést és elnyerni a figyelmet egyre nehezebb. Ebből az okból kifolyólag, jól el kell sajátítani a kommunikációs technikákat, valamint a nyilvánosság bevonását támogató hozzáállásokat is. A közigazgatás oktatása ezen a területen elégtelen, és az önkéntes bázisra alapozott. Nem csodálkozhatunk ezért azon, hogy a nyilvánosság bevonásának sok folyamata inkább csalódást és bizalmatlanságot hoz úgy a lakosság részéről, mint a közigazgatás részéről. Mint ahogy már említettük, az állampolgárokra naponta nagy mennyiségű információ zúdul. Ugyanígy a közigazgatás is olyan mennyiségű dologgal foglalkozik, hogy ha közülük mindegyikről standardon felül kellene kommunikálnia a lakosokkal, akkor tevékenysége nem nagyon lenne hatékony. A lakosság tele lenne hozzászólási kérvényekkel olyan témához, amelyek tulajdonképpen nem is érdeklik őket. Ezért kell megtalálni témákat és konkrét lakosságcsoportokat, amelyek a nyilvánosság bevonása számára fontosak. Nem létezik egyszerű kulcs az ilyen témák kiválasztására. Választásukat a közösség nagysága, hangulata és hozzáállása, de további más körülmények is befolyásolhatják. Általánosan fel lehet tüntetni a nagyközönség bevonása szükségességének megfelelő mutatóit: Stratégiai döntésről van szó (pl. koncepció) Olyan beruházásról van szó, amely túlhaladja a meghatározott határt (itt csak nagyon nehezen határozzuk meg a konkrét határt, mert ez minden közösség számára más) A döntési folyamat közterületet érint A döntés érinti az életkörnyezetet (e tények egész sorozatával a törvény foglalkozik) A nyilvánosság érdeklődését fejezte ki a megoldandó témával kapcsolatban (pl. panaszok, vagy petíció) 4 5
Partnerség elve fellendülésben Annak ellenére, hogy nem lehetünk mindig elégedettek a nyilvánosság és a közigazgatás kommunikációjának állapotával, az utóbbi években ezen a területen sok dolog került megvalósításra. A Cseh Köztársaság számára nagy motor a helyi vagy projektes partnerségek kialakítására az EU strukturális politikájának pénzügyi ajánlata. A helyi vagy regionális partnerség létrehozásának feltételéhez kötött Európai Szociális Alap (ESF) Leader, Equal projektjeinek megvalósulása igaz, hogy sok hibában szenved, de lehetőséget adnak arra a meglátásra, hogy a társadalom különböző szektorai közötti együttműködés a fejlesztés hasznos eszköze. Az ún. szociális szolgáltatások közösségi tervezése azok közé az eszközök közé tartozik, amely hozzájárul a nyilvánosság bevonásának erősítéséhez. A szociális szolgáltatásoknak a közösség bevonásával történő tervezése Cseh Köztársaságban Nagy-Britanniából eredő tapasztalatok megosztásának alapján jött létre. Terjedésének okaiként, azt a tényt lehet megjelölni, hogy a szociális szolgáltatások közösségi tervezése az ezzel a területtel foglalkozó törvényhozásba volt foglalva. Ezt követően a tervezési folyamatokra pénzeszközöket lehetett meríteni az ESFból a regionális operációs programokon keresztül. A KPSS első pilótaprojektjei után a Cseh Köztársaságban 2006-os és a 2007-es évben a szociális szolgáltatások közösségi tervezési projektjeinek szó szerint lavinája indult el. Különböző kidolgozású és minőségű folyamatokról volt szó. Ez idő alatt viszont megállapodott a módszertani menetrend, és megmutatkoztak a jó és a rosszabb hozzáállások is. A szociális szolgáltatások közösségi tervezése inspiráció a további területek számára Ez a könyv azt a célt tűzte ki, hogy a szociális szolgáltatások közösségi tervezésének példáján megmutassa, hogyan kell hozzáállni a specifikus területek stratégiai tervezéséhez a nyilvánosság bevonásával. Inspirációval szolgálhat a probléma jobb strukturálása számára, hogy optimális eredményt érjenek el. A szociális szolgáltatások közösségi tervezése igaz, hogy törvényes kerethez és specifikus metodikához van kötve, de alapjában véve, olyan bevált standardok és ütemtervek sorozatát foglalja össze, amelyeket más tematikus területeken is ki lehet használni. A nagyobb szemléltethetőség céljából, a könyv második felében, bemutatjuk a nyilvánosságnak valamely probléma megtervezésébe történő bevonási projektjének jó gyakorlatát. A kiválasztott példák az Emberekről az emberekkel elnevezésű versenyben, a Cseh Köztársaság nemzeti fordulóján díjazott projektjei. A Cseh Köztársaságban, a szociális szolgáltatások közösségi tervezése már említett fellendülésének köszönhetően, a példák négyből három esetben pontosan ezt a területet érintik. Ez a könyv az Emberekről az emberekkel elnevezésű versenyben díjazott sikeres projekteknek köszönhetően jött létre, valamint a Közép-Csehországi és Közép-Morvaországi CpKP tapasztalatainak köszönhetően jött létre a közösségi tervezés területén. Remélem, hogy inspirációt nyújt a Visegrádi csoport tagállamainak, további hasonló projektekhez. Mgr. Ondřej Marek Emberekről az emberekkel verseny EMBEREKRŐL AZ EMBEREKKEL díj a helyi demokráciáért és a civil szervezetekért A közigazgatás a szemrehányások és a panaszok kedvelt célja. Annak ellenére, hogy létezik az önkormányzatok és a régiók egész sorozata, ahol azok a projektek vannak megvalósítva, amelyek a nyilvánosságnak a döntéshozatal folyamatába való bevonására és a közügyek igazgatásához nyílt hozzáállására irányulnak. A Közép-Morvaországi CpKP és a Közép-Csehországi CpKP az Emberekről az emberekkel elnevezésű verseny 5. évadját szervezik Díj a helyi demokrácia és a civil szervezetekkel való együttműködés támogatásáért, aki pontosan ilyen projekteket értékel. A verseny célja azoknak a tevékenységeknek támogatása, amelyek a nyilvánosságnak a regionális fejlesztésbe, környezetvédelembe, a Helyi Agenda 21 elveinek érvényesítésével, valamint a tartósan fenntartható fejlesztésbe történő bevonásával törődnek, együttműködve a nagyközönséggel és a non-profit szervezetekkel (NGO). A verseny meghirdetésének és az azt követő konferencia további célja a sikeres projektek találkozása, amelyet a hivatalnokok és az egyes városok képviselői közötti tapasztalatcsere követ az általános problémák megoldásáról és az NGO-val való együttműködésről. Ezt a tapasztalatcserét jelenleg igyekezünk kibővíteni a Visegrádi csoport államainak nemzetközi szintjén. A projektet a Cseh Kormány hetilapjával Közhírek -, valamint Szlovákiából, Magyarországról és Lengyelországból származó partnerekkel együtt valósítjuk meg. 6 7
A nyilvánosság bevonása és a döntésben való arányának növelése a tervezés bármelyik területén célszerűnek mutatkozik. A szociális szolgáltatásokban is érvényesített közösségi tervezés módszere a különböző érdekelt csoportok véleményének és szükségeinek megállapítására épül, tehát a nyilvánosságéra is. Egyedül azok bevonásával, akik számára a szociális szolgáltatásokat nyújtják, vagy a jövőben szolgálatukra lehetnek, tudjuk feltérképezni, hogy milyen nehézségekbe ütköznek, miben van szükségük támogatásra stb. A közvetlen, közvetítésmentes véleménynyilvánítás alternatív nézeteket eredményezhet, emlékeztethet az eddig nem nagyon kidolgozott témákra, új tényeket nyújthat, vagy gazdagíthatja a vitát és más, alapvetőbb pontokra irányíthatja azt. A nyilvánosság hangja kulcsfontosságú akkor is, ha a közélet más szféráiról van szó, mint ahogy erről e könyv IV. fejezetében feltüntetett esettanulmányokban szó van. Általános síkon konstatálni lehet, hogy ha úgy vezetik a bevonás folyamatát, hogy kézzelfogható eredményt sikerüljön elérni, ezzel a nyilvánosság egy részének elképzelései valóra váljanak és szükségleteik teljesüljenek, ez egyértelműen aláhúzza a nagyközönség bevonásának jelentőségét. A szociális szolgáltatások tervezésének sok gyakorlati tapasztalatából az is következik, hogy ott, ahol létezik a nyilvánosság bevonásának rendszere, és ki is van használva, általánosan elfogadhatóbb és áttekinthetőbb eredményeket és konkrét intézkedéseket lehet elérni. A nyilvánosságnak a téma megoldásáról való érdeklődését motiválni és megtartani sokszor nem könnyű feladat, ami a bevonás különféle módjának felhasználását követeli meg. Különösen néha kell kreatív hozzáállásokat kihasználni, és annál értékesebbnek tűnhetnek a megállapított témák. A nyilvánosság informáltságának, a vélemény kinyilváníthatóságának, annak a jövő befolyásolásánál történő aktív érvényesítésének, és egyes témák megvalósítására történő kialakítás lehetőségének köszönhetően, egész biztosan megéri a nyilvánosság bevonásával kapcsolatos tevékenységekre elég igyekezetet fordítani. Ez a könyv az egyes esettanulmányokban inspirációt kínál úgy a nyilvánosság bevonási elveit applikáló, tartalmilag különböző irányulású projektekből, mint részletesebb elméleti tekintetet, speciálisan a szociális szolgáltatások tervezésére és a nyilvánosság szerepére a tervezési folyamatban. Remélem, hogy az Önök számára érdekes forrássá válik, akár a szociális szolgáltatás területétről vagy más irányultságú projekteket valósítottak már meg, vagy még csak készülnek megvalósítani. PhDr. Vladana Vasková CSK Munkaügyi és Szociális Minisztériuma szociális szolgáltatások osztálya (Odbor sociálních služeb Ministerstva práce a sociálních věcí ČR ) 2. A nyilvánosság bevonása a szociális szolgáltatások tervezésébe a Cseh Köztársaságban Martina Macurová (Mirovská) Mindenkinek van egy olyan hely, ahol otthon érzi magát. Csehországban ez nézetem szerint még inkább érvényes. Nem vagyunk hozzászokva, hogy lakhelyet változtassunk, vagy munkahely után költözzünk. Néhányan közülünk egész életük folyamán nem költöztek egyszer sem, mások csak egyszer vagy kétszer. Annál jobban meglepő számomra, hogy mennyire nem tudunk közösségben élni, mennyire nem érzékeljük a közügyet, mint a mi közös ügyünket, mennyire kevésbé tudunk, vagy akarunk hozzászólni a közügyekhez, mennyire kismértékben támogatjuk a közösségi életet, és mennyire meg kell most tanulnunk, mi is az a közösség. Miről is van szó? Amennyiben közös érdekek kötnek össze, vannak közös szükségleteink vagy problémáink, közösen éljük a hétköznapi életet, járunk iskolába, munkába, bizonyos területen, településen élünk, részvevői vagyunk a kölcsönös szociális kapcsolatoknak, akkor természetes módon közösséget alakítunk. 8 9
2.1 Mit jelent a szociális szolgáltatások közösségi tervezése Minden embernek joga van teljes-értékű életre a saját közösségében, abban a környezetben, amelyet saját maga választott, amelyben megszületett, felnőtt. Bizonyos élethelyzetekben ki lehetünk rekesztve ebből a közösségből, vagy egyáltalán nem sikerül beilleszkednünk. Az ok lehet például egészségügyi fogyatékosság, munkanélküliség, vagy életkor. A szociális szolgáltatások feladata: segíteni az embereknek a közösségi helyzetük megtartását, vagy annak újbóli kialakítását. Mindegyikünknek van választási joga, hogyan fogunk élni ebben a közösségben, és milyen módon fogjuk ehhez kihasználni a szociális szolgáltatásokat, ha egyáltalán kihasználjuk. A szolgáltatásokat azok szükségleteihez kell hozzáigazítani, akik használják azokat és nem fordítva. Nem jöhet létre szolgáltatás a szolgáltatók egyéni szándéka szerint, úgy hogy majd maguktól lesznek ügyfelek. A kérdés az, hogyan lehet kialakítani olyan szociális rendszert, amely azok szükségleteinek felel majd meg, akiket ez érint. Minden területen, minden körzetben, bizonyos fajta szociális szolgáltatás áll rendelkezésre. Kínálatuk különböző szélességű, elérhetőségük, valamint minőségük is eltérő. Az olyan minőségi szociális szolgáltatások elérhetőségének biztosítására, amelyek terjedelmükkel és típusukban is megfelelnek az adott térség szükségleteinek, a Cseh Köztársaságban, az utóbbi években a szociális szolgáltatások közösségi tervezésének módszere kerül kihasználásra. A közösségi tervezés módszerét fel lehet használni a közélet különböző területein. Általánosan a közösség közvetlen részvételével történő tervezés módszeréről van szó, amikor közösségként azokat tekintjük, akiket az adott terület érint. A szociális szolgáltatások területén a közösséget a szociális szolgáltatások használói, szolgáltatói és megrendelői (település, kerület, települések társulatai), valamint a szociális problémákkal érintett további nyilvánosság alkotják. A szociális szolgáltatások közösségi tervezése mindazok együttműködésével megy végbe, akiket a szociális szolgáltatások érintenek. A szociális szolgáltatások tervezésének küldetése olyan elérhető és minőségi szociális szolgáltatások biztosítása, amelyek tiszteletben tartják azok használóinak szükségleteit. A szociális szolgáltatások közösségi tervezésében ezért térképezzük fel a nyújtott szolgáltatások mostani állapotát és az adott terület lakosainak valós szükségleteit, s mindezt a települések gazdasági lehetőségeivel, a demográfiai fejlődéssel és a kerület, valamint az állam szociálpolitikai prioritásaival össze kell vetni. 2.2 A tervezés történelme a CSK-ban Az elmúlt évszázad 80-as éveiben, a volt Szociális Ügyek Föderális Minisztériuma által került kidolgozásra, az egyes régiók szociális gondoskodás szolgáltatásaival való felszerelési normatívájának javaslata. Ezeket a normatívákat persze soha nem vezették be a gyakorlatban. Féltek a visszaélésektől és a szociális szolgáltatások nem hatékony, a valós helyi szükségletre történő kötődés nélküli kialakításától, amelyeket a helyi specifikusságokkal, az urbanizáció mértékével, a lakosság életkorára, foglalkozására, műveltségére és szociális rendszerére való tekintettel, valamint a társadalomban történő különféle változásokkal való egységben kell meghatározni -, amit a normatívák nem tesznek lehetővé. A szociális szolgáltatások közösségi módszerrel történő tervezésének folyamatát a Cseh Köztársaságban a múlt évszázad 90-es éveiben kezdték el. Fejlődését két 10 11
vonalon érzékelhetjük. Egyrészt a szociális szolgáltatások tervezésére először Ústí nad Labem városában került sor 1998-ban, ahol jelenleg a közélet természetes részét képezi. Az aktivitások fő kezdeményezője és koordinátora ebben a régióban a Közösségi Munka Centruma (Centrum komunitní práce). A szociális szolgáltatások tervezési folyamatának második vonala a brit tapasztalatok alapján 1999-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (MPSV) támogatásával indult el. 2000-2003-as években játszódott le a cseh-brit pilótaprojekt - Az MPSV támogatása a szociális szolgáltatások reformjánál. A szociális szolgáltatások tervezésére irányuló projekt egy része Písek járásban ment végbe. Az elkövetkező években az egész CSK területén bekövetkezett a szociális szolgáltatások tervezésének folyamatos fejlődése, az ún. Szociális szolgáltatások közösségi tervezése (KPSS). Valahol a fejlődés magából a települések, régiók szükségleteiből következett, máshol kerületi szintről támogatták. Tekintettel a tervek kidolgozásának nem egyértelmű metodikájára (ebben az időben nem létezett hivatalos metodika) és az elégtelen metodikai támogatásra, a tervek minősége, azok struktúrája és formája nagyon különféle, nem volt kompatibilis és egységes. Ebből az következett, hogy az elindított tervezési folyamatok nem mindegyike érte el a várt eredményt, és csak néhány területen sikerült kialakítani olyan minőségi stratégiát a szociális szolgáltatások tervezésének területén, amelyek visszatükrözik a közösség szükségleteit és lehetőségeit, valamint gyakorlatba történő bevezetésüket. Második nagy fejlődésre a szociális szolgáltatások tervezésében, a 2005-2007-es időszakban került sor. E fejlődés egyik oka a szociális szolgáltatásokról szóló új tör- 1 vény előkészítésben lévő változata volt. A törvényjavaslat e változatában a szociális szolgáltatások középtávú terveinek kialakítási kötelezettsége, a kerületeknél kisebb területi egységekre is vonatkozott. Ez a várt kötelezettség, a települések számára a motiváló elemek egyike volt. Fel kellett készülniük erre a tényre, és el kellett kezdeniük a szociális szolgáltatások tervezési folyamatainak megvalósítását. A Tgy. szociális szolgáltatásokról szóló 108/2006 sz. törvénye 2007. január 1-én lépett érvénybe. A törvény jóváhagyott változata kötelezővé teszi a MPSV számára a szociális szolgáltatások fejlesztésének középtávú terveinek kidolgozását a kerületek, a szociális szolgáltatások nyújtói és használói képviselőinek részvételével. Egyidejűleg kötelezővé teszi a kerületek számára a kerületi középtávú tervek kialakítását a településekkel való együttműködésben. MPSV -nak továbbá együtt kell működnie a Belügyminisztériummal a helyi közszolgáltatások elérhetőségének optimalizálásában. A településeknek kötelezettség ebből a törvényből nem adódik, teret kaptak a szabad döntéshez, hogy kialakítják-e vagy sem a szociális szolgáltatások települési terveit. Amennyiben stratégiailag minőséget akarunk biztosítani nemzeti szinten a szociális szolgáltatások területén, és ezzel biztosítani a minőségi következtetéseket a szociális szolgáltatások fejlesztésében, minőségi megtarthatóságában és hatékonyságában, amelyek maguknak, a szociális szolgáltatások használóinak szükségleteit tartják tiszteletben, szükség van a tervezési folyamatok támogatására minden szinten - nemcsak nemzeti és kerületi, de a települések szintjén is. A tervek kialakításának támogatása az egyes kerületi hivatalok dolga. Jelenleg nincs meghatározva a tervek egységes struktúrája. Léteznek javasló metodikai folyamatok és a Szociális szolgáltatások tervezésének minőségi kritériu- 2 mai (Kritéria kvality plánování sociálních služeb) a szociális szolgáltatások minőségére és a települési és a kerületi tervek kölcsönös összekötésére irányuló eszközként érzékelhetők. 2007-től, amikor hatályba lépett a Tgy. már említett szociális szolgáltatásokról szóló 108/2006 sz. törvénye, a szociális szolgáltatások nyújtásának rendszere az alapvető változások egész sorozatát tartalmazza. Ez a törvény reagál az utóbbi évek társadalmi fejlődésére. Egységben van az új fejlesztési irányvonalakkal, és tiszteletben tartja a szociális szolgáltatások fejlesztésének azon alapvető elveit, amelyek 3 a szociális szolgáltatások Fehér Könyvében vannak definiálva: Függetlenség és autonómia a szociális szolgáltatások használói számára és nem azok függősége a rendszertől, környezettől vagy közeli személyektől, A szociális szolgáltatásokat használók beilleszkedésének, integrációjának támogatása és fejlesztése, és nem az ö kirekesztésük, A szociális szolgáltatásokat használók szükségleteinek, azok individualitásának tiszteletben tartása az egyes szolgáltatások kihasználásánál, partnerség a szolgáltatások nyújtásának elengedhetetlen része, együttműködés, összekapcsolódás, minőség, egyenlőség egyik vagy másik fél diszkriminációjának megakadályozása, nemzeti standardok, helybeli döntés. 2) A szociális szolgáltatások tervezésének minőségi kritériumai (Kritéria kvality plánování sociálních služeb), MPSV 2007 1) 108/2006 sz. törvény a szociális szolgáltatásokról 3) Fehér Könyv (Bílá kniha), MPSV 2003, 52s 12 13
2.3 A szociális szolgáltatások tervezésének kiindulópontjai és elvei a CSK-ban 2.3.1 A szociális szolgáltatások tervezésének kiindulópontjai a CSK-ban Azoknak az egyes menetrendeknek és tevékenységeknek, amelyek a szociális szolgáltatások tervezési folyamataiban mennek végbe, egységben kell lenniük úgy az Európai Közösség, mint a Cseh Köztársaság szociálpolitikájának elveivel. A szociális szolgáltatások tervezésének célja: a CSK és az EU szociálpolitikája fő céljainak és elveinek beteljesülése. Az Európai Unió szintjén a szociálpolitika, és annak tervezése, a következő dokumentumokkal van meghatározva: Amszterdami Szerződés Az EU szociálpolitikája itt a XI. fejezet 136 145. cikkében van rögzítve. Az Amszterdami szerződést 1997 októberében írták alá és 1999 májusában lépett hatályba. Lisszaboni Folyamat 2000-től az EU szociálpolitikáját a Lisszaboni Folyamat alapján irányítják. Az EU államai 2010-ig a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudású, fenntartható fejlődésű gazdaságává válnak, több és jobb munkahellyel és jobban megerősített szociális összetartozással. A Cseh Köztársaság részvétele a Lisszaboni folyamatban hivatalosan Az EU irányába történő kiterjeszkedés stratégiáját (Strategie směrem k rozšíření EU) megnevezésű dokumentumban jelentették ki 2001 novemberében. A folyamatba, valóságban, csak 2003 márciusában kapcsolódtunk be. Európai szociális program Az Európai szociális program keretén belül a 2005 2010 évek időszakára 2 alapcélt tűztek ki: (i) a teljes foglalkoztatottsághoz vezető út (ii) összetartóbb társadalom: a szegénység elleni küzdelem és egyenlő lehetőségek mindenki számára A Cseh Köztársaság szintjén szociálpolitikáját (és annak tervezését) a következő dokumentumokkal határozták meg: A szociális beilleszkedés nemzeti akcióterve A szociális beilleszkedés nemzeti akcióterve a 2004 2006 időszakra A szociális beilleszkedés nemzeti akcióterve a 2006 2008 időszakra Európai Szociális Karta Fehér Könyv a szociális szolgáltatásokról Tgy. Szociális szolgáltatásokról szóló 108/2006 sz. törvénye CSK 2004. szeptember 1-én kelt, 824. sz. kormányrendelete Az egyes kerületek és települések szintjén, a szociálpolitikát a következő dokumentumokkal határozzák meg: Tgy. Településekről szóló 128/2000 sz. törvénye Tgy. Kerületekről szóló 129/2000 sz. törvénye Tgy. Prágáról, a fővárosról szóló 131/2000 sz. törvénye Tgy. A Cseh Köztársaság szerveinek a szociális védelemben történő hatásköréről szóló 114/1988 sz. törvénye Tgy. A szociális szolgáltatásokról szóló 108/2006 sz. törvénye Meg kell még említeni azokat a dokumentumokat is, amelyekkel a települések és a kerületek kötve vannak ez az Európai Szociális Karta, Jogok és Szabadságok Nyilatkozata és a CSK Alkotmánya. 2.3.2 A szociális szolgáltatások tervezési elvei a CSK-ban A szociális szolgáltatások tervezése nálunk, igaz rövid, de nagyon intenzív fejlődésen ment keresztül. Azok az elvek, amelyekkel a szociális szolgáltatások tervezési folyamatai a Munkaügyi és Szociális Minisztérium javaslatára napjainkban inspirálódnak, a szakemberek csoportjának többéves munkájából erednek, amely a A szociális szolgáltatások helyi és típus-elérhetőségének biztosítása (Zajištění místní a typové dostupnosti sociálních služeb) kétéves projekt megvalósulásában csúcsosodott ki. A projekt 2006 2007-es években került megvalósításra. A hármasság (triáda) elve A folyamatot minden szinten mindazon felek részvételével tervezünk, akiket az adott terület érint. Minimálisan három félről beszélünk: A szociális szolgáltatások használói A szociális szolgáltatások szolgáltatói Szolgáltatást megrendelők 14 15
A közösségi tervezés módszere keretén belül nemcsak a szociális szolgáltatások használóinak bevonásáról beszélünk, hanem a széles nyilvánosság bevonásáról is. Ez alatt a fogalom alatt csakúgy az érintett nyilvánosságot, azaz a szociális szolgáltatások használóit értjük, mint azt a nyilvánosságot, amelyet a szociális szolgáltatások nyújtása közvetlenül nem érint, de a szolgáltatások életük részévé válnak környezetükben élő, legközelebbi embertársaikat érintik. Az egyenlőség elve Az elv minden állampolgár azon jogát veszi figyelembe, hogy kifejezheti véleményét a közdolgokat illetően, egyenrangú helyzetben minden tanácskozáson. A valós szükségletek elve A szociális szolgáltatások terve minden résztvevő fél valós szükségleteinek aktív megállapításából indul ki. A megegyezés elve Tervezés közben létrejön a résztvevő felek megegyezése, melynek tartalma a megvalósítás célja, módja és menete. Minden nyilvános elve A szociális szolgáltatások tervezési folyamatának keretében nyilvános dolgokat tervezünk, tehát úgy a menetéről szóló információkat, mint a tervezés egyes következtetéseit, aktívan nyilvánosságra vannak hozva. Minden tanácskozás nyilvános. A megoldás elérhetőségének elve A tervezett cselekvéseknek összhangban kell lenniük nemcsak az emberek elképzelésével, hanem az adott terület pénzügyi és műszaki lehetőségeivel is. A ciklikus ismétlődés elve A tervezés ciklikus folyamat, amikor az egyes fázisok folyamatosan kötődnek egymáshoz, és rendszeres monitoring következik be a különböző szinteken. A résztvevők hatáskörének elve Ez az elv a folyamban résztvevők profiságára és hatáskörére épül. A folyamat minden láncszemének világosan meg van határozva kötelessége, felelőssége és illetékessége. Az egyenes arányosság elve A tervezés folyamatának menete ugyanolyan fontos, mint annak eredménye. A folyamat eredménye tehát a terv minősége, mint a szociális szolgáltatások jövendő kinézetéről szóló közös megegyezést érzékelve, egyenesen arányos annak 4 a folyamatnak a minőségével, amely ennek a megegyezésnek eléréséhez vezet. 4) Metodikák a szociális szolgáltatások számára, CpKP 2007 2.4 A CSK tervezési folyamataiban szokásos menetrendek Cseh Köztársaságban a tervezési folyamatok menetrendjei az utolsó évtizedben sokat fejlődtek, és folyamatos pontosításukra és metodikai felvilágosításukra került sor többtíz szakember között. Jelen időben fontos pontot képez A szociális szolgáltatások helyi és típuselérhetőségének biztosítása (Zajištění místní a typové dostupnosti sociálních služeb) elnevezésű projekt befejezése, amely a MPSV nyilvános megrendelése alapján került megvalósításra 2005 2007 időszakban. A projekt keretén belül, többek között, kialakításra került A szociális szolgáltatások tervezésének módszerei (Metody pro plánování sociálních služeb). Ennek a módszernek a létrehozásán néhánytíz szakember vett részt a tervezés területéről. A módszerek felülvizsgált és javasolt eljárásokat tartalmaznak a szociális szolgáltatások tervezési módszerének bevezetésére minden településen vagy kerületben, amelyet azonban mindig a helyi különlegességekhez kell hozzáalakítani. A szociális szolgáltatások közösségi tervezési módszereinek meneteit négy fázisra lehet osztani: a. előkészítő fázis Ebben a fázisban folynak le a döntés első lépései, hogy egyáltalán, miért és hogyan legyen elkezdve a szociális szolgáltatások tervezése az adott területen. Kezdeményezés jöhet úgy a megrendelő, mint a szociális szolgáltatások szolgáltatói vagy használóik részéről. A tervezés sikerének alapja a világosan deklarált politikai támogatás, de a további világos meghatározások sem nélkülözhetetlenek: Milyen területen fog a folyamat végbemenni, Milyen a várt eredmény, Milyen időszakra alakítjuk ki a tervet. Amennyiben a terület meghatározásánál, a kerületnél kisebb területegységről beszélünk, különféle változatok lehetségesek: pl. település területe, hozzátartozó területek, települések társulata, mikro-régiók és mások. Kerületi szinten viszont észben kell tartani az egyes tervek összerakhatóságát, hogy ki legyen küszöbölve az ún. holt terek kialakulása. Ebben a fázisban folynak le a szervezési rendszer kialakításának első lépései, a nyilvánosság, a szociális szolgáltatások használóinak és szolgáltatóinak bevonása az egész folyamatba. Továbbá a szociális szolgáltatások víziójának és küldetésének 16 17
kialakítása. A víziók és a küldetések a folyamat elején vannak meghatározva, a többi tevékenység folytatódik az egész tervezési folyamat keretében, nem lehet azt mondani, hogy valamelyik fázisban lezárták. b. analitikai fázis Ebben a fázisban a jelenlegi helyzet feltérképezésére kerül sor, valamint annak letisztázására, hol is vagyunk most. A megvalósítási folyamathoz szükséges adatok analízisére kerül sor. Nem lehet egyértelműen meghatározni, mit is kell, vagy nem kell ebben a fázisban feltérképezni. Az adott terület szükségleteiből kell kiindulni, és minden megállapított adatnál világos elképzelésnek kell lenni arról, mi is vezet minket azok megállapításához, és hogyan fogjuk azokat felhasználni a további részekben. Leírás Általános kiindulópont az adott terület szociális-demográfiai analízise, amely tartalmazza pl. a lakosság számát, a lakosság összetételét, a munkanélküliség mértékét, bűnözést, születések/elhalálozások számát, fogyatékkal élő személyek csoportjának összetételét és másokat. Fontos része a mostani állapot leírása a szociális szolgáltatások területén, a létező források analízise, a szolgáltatók feltérképezése. Szintén fontos tudni a nyújtott szolgáltatások típusait, terjedelmüket, kapacitásukat, alapvető azonosító adataikat, személyzeti bebiztosításukat, finanszírozásuk módját, a finanszírozás forrásait és ezzel egyúttal gazdasági kiértékelésüket is. Alapvető összetevő maguknak, a szociális szolgáltatások használóinak, szükségleteik megállapítása. A forma mindig annak a célcsoportnak alapján van megválasztva, ahol sor kerül a szükségletek megállapítására, és a forma úgy a célcsoporthoz, mint lehetőségeinkhez és az adott terület különlegességeihez igazodik. c. stratégiai fázis A stratégiai rész feladata a szükségletek kielégítési módjainak keresése, a szociális szolgáltatások (terv)biztosítási és fejlesztési stratégiájának létrehozása, az egyes szubjektumok kötelességének meghatározása, a tervteljesítés figyelési és kiértékelési módjának meghatározása. d. megvalósítási fázis A megvalósítási fázis a folyamatok többségében az egyik legfontosabb. Eljött a stratégia, kezdeményezés megvalósításának pillanata, a leírt szükségletek megoldása. Az egyes fázisok szorosan összefüggenek és természetesen egymásba fonódnak. Nem lehet azokat egyértelműen elválasztani. Lefolyásukat a helyi különlegességek, a megválasztott menetrendrészek, rájuk való reakciók és sikerességük befolyásolja. A tervezés következő megismétlésénél az előkészítő fázis összecsúszik a kiértékelő és monitorozó fázissal. A szociális szolgáltatások használóinak és szolgáltatóinak bevonása, csakúgy, mint a széles nyilvánosság bevonása is, minden fázison keresztül végbemegy. Ugyanúgy a szükségletek biztosítása, amely nemcsak az analitikai fázisra kötődik, de a tervezés keretében feltétlenül össze kell őt kötni a fejlesztéssel. Minden lépés az összes résztvevő fél együttműködésével történik. A szociális szolgáltatások fejlesztési tervét a tervezés ciklikus folyamata eredményének tekintjük. monitorozás és kiértékelés kitűzött szükségek megvalósítása Szükség. és források leírása és analízise szociális szolgáltat. fejlesztési Gazdasági kiértékelés szükségek kielégítési módjai szolgált. biztosítási és fejleszt. stratégiája sz. táblázat: A szociális szolgáltatások fejlesztési tervének konstrukciója. 2.4.1 A szociális szolgáltatások tervezési küldetésének és víziójának meghatározása A közös terv kiteljesedéséért, azaz az összes fél közötti kötelező megegyezés céljából, tisztázni kell az egész folyamat eredményének közös elképzelését, küldetés és vízió formájában. 18 19
Küldetés A küldetésben megnevezzük azokat az okokat, amelyek a terv kialakításához vezetnek bennünket, és azt, hogy a tervezésnek miért éppen ezt a módját választottuk. Megtörténik az alapfogalmak tisztázása, az adott tervezett terület tisztázása, letisztázzuk, mit is értünk a szociális szolgáltatás fogalma alatt, milyen szerepet játszunk a szociális szolgáltatások rendszerében, és hol találkoznak szerepeink. Vízió A vízió közösen történő kialakításánál közöljük, milyennek kellene lenni az egész folyamat menetének, mit is akarunk elérni annak az időszaknak a végén, amelyre a tervet készítettük. A vízió lehetőséget ad számunkra betekinteni a jövőbe, definiálni azt az ideális elképzelést, amelyhez el akarunk jutni a tervezés folyamán, milyenek is kívánságaink, és milyen a kívánságunk arra vonatkozóan, hogyan is nézzen ki a szociális szolgáltatások rendszere a mi területünkön a jövőben. Minden lépés, amely a tervezés keretében elvégzésre kerül, éppen ennek a víziónak a megvalósulásához vezet. Időbeli besorolás a folyamat fázisaiban A küldetés és a vízió letisztázására az esetek többségében az előkészítő fázisban kerül sor, amikor a kezdeményezők csoportja letisztázza, milyen módon és hova akar eljutni. ltapasztalat a gyakorlatból Néha a küldetés és a vízió kitűzése a második analitikai fázis része is lehet, amikor a küldetés és a vízió létrejötte az előkészítő fázisban szerzett tapasztalatokból és hatáskörökből indul ki, amikor már feltérképezték a mostani helyzetet a szociális szolgáltatások területén. ltapasztalat a gyakorlatból Annak ellenére, hogy néhány körülmény világosnak tűnik, és ezek tisztázását vagy megtárgyalását tárgytalannak tekinthetjük, mégis jó ezzel a tisztázással foglalkozni. Például a szociális szolgáltatás fogalmát, 2007-től a CSK-ban a szociális szolgáltatásokról szóló törvény rendezi, és a szociális szolgáltatás hagyományos érzékelésének nem kell megegyeznie a hivatalossal. ujavaslat Többnyire a folyamatok egyik résztvevője sem ismeri ki magát az összes területen, lehet, hogy csak egy szűk irányulású témában tudnak orientálódni, ezáltal néhány fogalom érzékelése befolyásolva lehet. Ezért javasoljuk a fogalmak letisztázását. 2.4.2 A tervezési folyamat politikai támogatásának biztosítása A politikai támogatás elengedhetetlen alapja a szociális szolgáltatások tervezési folyamatainak. A tervezett területek képviselőinek politikai támogatása nélkül megvalósított folyamatok elveszítik jelentőségüket. Menetrend A politikai támogatást a város/település/kerület a Képviselőtestület vagy a városi/települési/kerületi Tanács határozatával fejezi ki. A Képviselőtestület vagy a Tanács határozatával a város/település/kerület a folyamat elején kötelezi magát a szociális szolgáltatások közösségi tervének kialakítására. A végeredményt a szociális szolgáltatások közösségi tervét ismét a város/település/kerület hagyja jóvá, a Képviselőtestület vagy Tanács határozatával. ltapasztalat a gyakorlatból Nálunk a politikai támogatás gyakori formalizálásával találkozhatunk. Bár az adott területnek van politikai támogatást deklaráló határozata, de egyébként a politikai részvétel az egész folyamatban nulla. A szociális szolgáltatások minőségi közösségi tervének létrehozatala, de annak politikai szinten történő el nem fogadása, vagy csak formális elfogadása, és be nem illesztése az adott terület teljes stratégiájába, a terv életre nem keltését okozza. ujavaslat A szociális szolgáltatások tervezési folyamatainak keretében, be kell biztosítani a kommunikációt minden olyan fél között, akiket az adott ügy érint. Éppen a politikai támogatás, valamint a vélemények és információk részvétele erről az oldalról, a folyamat minőségi lefolyásának elengedhetetlen része. Nagyon előnyös a politikai támogatást konkrét személlyel, garantálóval összekötni, aki információvivő lesz a város/település/kerület számára és a 20 21
város/település/kerület véleményeit és hozzászólásait fogja elhozni a tanácskozásokra, valamint bebiztosítja a város/település/kerület képviseletét a folyamat keretében például a városi tanács/település vagy kerület képviselőtestületének megbízásából. 2.4.3 A folyamat irányítása, hatáskörök és kötelességek Alapvető követelmények A koordináció, a folyamat garantálása és a metodikai vezetés biztosítása nélkülözhetetlen a folyamat keretén belül. A folyamat irányítása egyúttal az olyan szervezési struktúra kialakítását is megköveteli, amely tekintettel lesz a közösségi tervezés elveire (lásd fent). A szervezési struktúra egyúttal az összes fél folyamatba történő minőségi bevonásának egyik eszköze. A szervezési struktúrát mindig az adott terület szükségleteihez, szokásaihoz és helyi feltételeihez kell meghatározni. Menetrend A minőségi struktúra kialakításához nélkülözhetetlen a szociális szolgáltatások tervezési alapelveinek betartása a résztvevők hatásköre, egyenlőség és minden résztvevő fél bevonásának elve (triáda). A szervezési struktúra létrehozásánál ezért fektetünk hangsúlyt a dialógus vezetésére, a partnerek bevonására, a közös konszenzusra mind horizontális, mind vertikális síkon. A szervezési struktúra is fejlődik és alkalmazkodik a folyamat ideje alatt. Nem lehet meghatározni az egyes láncszemek létrejöttének időbeli sorrendjét, összefolynak, némelyek létrejönnek, mások megszűnnek és fordítva. Viszont mindig meg kell határozni az egyes láncszemek kötelességeit és jogait, a kommunikáció módját és további lépéseket a folyamat szükségei alapján. Áttekinthetőség céljából ajánljuk mindent írásban feljegyezni és nyilvánosságra hozni. Koordináció, garantálás és metodikai vezetés A folyamat koordinátora Végrehajtói, menedzseri szerepről van szó. Feltételezi a helyi környezet ismeretét, hatáskört a szociális szolgáltatások tervezésének területén, koordinálói és kommunikációs képességet. Előnyös a szociális szolgáltatások rendszerében való eligazodás is. Az esetek többségében ezt a pozíciót a KPSS helyi koordinátorának nevezzük. ltapasztalat a gyakorlatból Például a települések szintjén, a koordinátor beilleszkedése a települési hivatalok struktúrájába különböző. Tapasztalatai vannak ebben a tevékenységben úgy az átvitt tevékenységű területen, mint az önkormányzat területén, ahol a polgármester irodájának részévé válik. ujavaslat A folyamat koordinációjának az önkormányzat területére történő bevonását hatékonyabbnak, és az egész folyamat fenntarthatóságát és a település, város vagy adott terület teljes stratégiájába történő bevonását támogatónak tekintem. Az ok az, hogy maga a tervezés folyamata az önkormányzati egység hatáskörébe esik. A folyamat garantálója Arról a személyről van szó, aki a politikai támogatás konkrét viselője (lásd 4.2. fejezet). A garantálót be kell vonni a szervezési struktúrába. Arról a nélkülözhetetlen tagról van szó, aki az egész folyamatnak biztonságot ad, valamint bebiztosítja a minőségi információátadást a település, kerület vagy települések társulatának politikai képviselete között. Metodikai vezetés A metodikusnak szakembernek kell lenni a szociális szolgáltatások elveinek ismerete és tervezési módszereinek területén. A metodikus biztosítja a folyamatban az elvárt eredmény elérését. ujavaslat Szükséges együttdolgozni úgy a helyi, mint a külső szakemberekkel. A helyi szakemberek az adott terület szociális szolgáltatásainak közvetlen tapasztalatait viszik be, miközben a a külső szakembereket többnyire a tervezés, a szociológia vagy a monitoring területének folyamatsegítőjeként, vagy szakértőjeként hívják meg. A szakemberekkel való együttműködés megvalósulhat a helyi csoport oktatása, konzultálás, vagy szupervízió formájában. 22 23
A folyamat szervezési struktúrája Nálunk ezt a részt elég gyakran félvállról veszik, más területek folyamatai keretén belül létrejött struktúrákat használnak fel, nincs közös alkotás magukkal a résztvevőkkel, illetve a folyamat szervezési struktúráját direktíven adják meg. A következmények egyrészt az egyes felek nem egészen világos pozíciójában jelennek meg, másrészt az egyes tevékenységek össze nem kötődésében, vagy a rossz információátadásban. ujavaslat Ajánljuk a szociális szolgáltatások tervezési folyamata szervezési struktúrájának kialakításához kihasználni a helyi szakembereket, és figyelembe venni a helyi szükségleteket. Irányítócsoport Az egész folyamatot feltétlenül irányítani kell. A folyamat irányításának lényege az egyes menetrendek megválasztásáról szóló döntés, és az egyes következtetések, eredmények jóváhagyása. Az irányító pozíció azok hatáskörében van, akik a szociális szolgáltatások közösségi tervezésének elveivel egységben, aktívan részt vesznek a folyamaton. Gondolni kell a folyamattal érintett összes fél részvételének elvére, valamint a felek hatáskörére. A folyamat irányításának szintjén összefolynak az előző részben feltüntetett tevékenységek a koordináló, a garanciás és a metodikus. Azért, hogy az irányítói pozíción minden funkció biztosítva legyen, az esetek 5 többségében ún. irányítócsapat jön létre. Munkacsoportok A szervezési struktúra további részei a munkacsoportok. Nélkülözhetetlen, hogy a folyamatok keretében a szociális szolgáltatások tervezési elveivel egységben jöjjenek létre többek között a triáda, egyenlőség, valós szükségletek és megegyezés elvei alapján. A siker alapja a munkacsoportok létezésének értelme, és tagjaik tevékenységének hatékony kihasználása. 5) Más megnevezéseket is használunk pl. koordináló csoport, koordináló bizottság, irányító bizottság, szerepük hasonló, csak a helyi különlegességekhez van igazítva. A folyamat fázisaiba történő időrendi besorolás A munkacsoportok létrejöttét, az egyes települések, városok vagy körzetek keretén belül, időben eltérően sorolják be nem lehet meghatározni, mikor kell, vagy nem kell létrejönniük. ltapasztalat a gyakorlatból Általános a munkacsoportokat az analitikai fázisban kialakítani, amikor bekapcsolódunk a nyújtott szociális szolgáltatások típusairól szóló adatok, információk gyűjtésébe, illetve a kérdőíves kutatásokba. Jó gyakorlat továbbá, a stratégiai részben való tevékenységük, amikor a meghatározott elsőbbségi körzetek alapján témakörönként orientálódnak, és a szociális szolgáltatások területén a stratégia közös kialakítására és a megoldás közös keresésére kerül sor. 2.4.4 A szociális szolgáltatás jelenlegi állapotának leírása az adott területen A szociális szolgáltatások minőségi tervének kialakítása céljából nélkülözhetetlen feltérképezni a mostani állapotot azaz definiálni, hol is vagyunk most: karakterizálni a területet a lakosságot a nyújtott szociális szolgáltatások terjedelmét és formáját a pénzügyi helyzetet a szolgáltatások használóinak szükségleteit a szolgáltatók elképzeléseit a nyilvánosság véleményét A szociális szolgáltatások területén lévő jelenlegi helyzet leírása, alapként szolgál a pártatlan és aktuális információforrás számára, a közös konszenzus keresésénél. Tevékenységek A jelenlegi helyzet leírásának keretén belül a következő tevékenységek folynak: demográfiai analízis, amely struktúrájával megfelel a létrejövő terv szükségleteinek a szociális területre irányuló adatgyűjtés, amely struktúrájával megfelel az adott térség szükségleteinek 24 25
ujavaslat Az analízisnek ezt a részét folyamatosan aktualizálni kell. A folyamat közben előjöhetnek olyan területek, amelyekre az analitikai rész nem irányult, nem volt tudomás az adott problémáról, vagy nem voltak elég mélyek az elemzések. Mindig van lehetőség a kiegészítésre. A szociális szolgáltatások szolgáltatóinak feltérképezése A szociális szolgáltatásokat használók szükségleteinek megállapítása Pénzügyi analízis Menetrend Van néhány lehetőségünk arra, hogyan térképezzük fel a mostani helyzetet. 1. Saját lehetőség, képesség és tapasztalat alapján. Saját személyi forrásokból, helyi szakemberekből, a szociális szolgáltatásokat nyújtókból, önkéntesekből, vagy az ebből a célból kialakított munkacsoportokból kell kiindulni. Oszthatatlan részét képezi az államigazgatás a szociális ügyek osztálya és más releváns intézmény bevonása is. 2. A feltérképezés megrendelése szakcégnél, aki a mi megrendelésünk, a releváns intézményekkel való esetleges kapcsolatok alapján feltérképezi a mostani helyzetet. 3. Az előző két módszer kombinációja, amikor az adatgyűjtés a tervezett terület keretében megy végbe, és az adatok feldolgozását szakcégnél rendelik meg. ltapasztalat a gyakorlatból Nem lehet egyértelműen megmondani, melyik lehetőség van nálunk jobban előtérbe helyezve. Mindegyiknek meg vannak a maga nehézségei. A nem szakszerű adatgyűjtés helyi szinten nem biztosít minőségi alapanyagot a stratégiai rész számára. Másrészt a kívülről jövő szakbelépésnek, aki nem ismeri a helyi különlegességeket, elég gyakran nincs lehetősége a helyi különlegességeknek megfelelő adatok beszerzésére, és így a jelenlegi helyzetnek olyan leírása jön létre, amely csak az ún. száraz adatokon vagy pontatlan és részbeni adatokon nyugszik az adott területről. a szociális szolgáltatások tervezési metodikusai) és a folyamat helyi résztevői általi adatgyűjtés összekapcsolása, a helyi különlegességek tekintetbe vételeés a szakpotenciál helyben való kihasználása. A külső szakemberek bevonása miatt világosan kell definiálni a megrendelést. Tudnunk kell, mit is akarunk feldolgozni - pl. bizonyos célcsoportra irányuló kérdőív kidolgozása olyan feladat alapján, amelyet az irányító vagy munkacsoport keretén belül kidolgozunk, demográfiai analízis kidolgozása stb. A folyamaton belül nagyon fontos a szakszerűség és hatáskör az egyes lépésekhez, a folyamat minőségi és hatékony lefolyásához. Amennyiben az egyes tevékenységek megvalósításánál nincs elég szakismeretünk vagy tapasztalatunk, a külső szakemberek bevonása kívánatos. Ezután a megrendelőre marad a külső munkatársi együttműködés mértékének meghatározása, és a megrendelés pontosítása az igények alapján. A külső szakemberek bevonásánál nélkülözhetetlen, hogy azok szakképzettsége kapcsolódjon a szociális szolgáltatások tervezési elveinek ismeretéhez. Illetve, hogy a tevékenységek a szociális szolgáltatásokat a tervező metodikusai szakszerű vezetése alatt hajtsák végre. 2.4.5 A szociális szolgáltatások terve elsőbbségi területeinek, rendelkezéseinek és tevékenységeinek meghatározása A kulcsfontosságú döntések egyike az elsőbbségi területek (a továbbiakban elsőbbségek) meghatározása, amelyekre a tervezési időszakban összpontosítunk. Ezek meghatározása a szociális szolgáltatások területén nagyon érzékeny téma. Összefolynak itt a szociális szolgáltatások használóinak szükségletei, minden szükséges szolgáltatás megkövetelt minőségben és terjedelemben nekik történő felkínálásának igyekezete, és a másik oldalon az adott terület pénzügyi és kapacitási lehetőségeinek korlátozása. Meghatározásuknál tiszteletben kell tartani a szociális szolgáltatások fejlesztésének nemzeti és kerületi elsőbbségeit, és abból a vízióból kell kiindulni, amelyet a folyamat legelején tűztek ki. A mi célunk ennek a víziónak a beteljesedése, és a kitűzött elsőbbségeknek egységben kell lennie ezzel a vízióval. ujavaslat Saját tapasztalatomből az következik, hogy mindkét módszer kombinációja megfelelő megoldás, amikor létrejön a szakszerű potenciál (beszállító cég, ltapasztalat a gyakorlatból Az elsőbbségek kitűzése a folyamat résztvevői számára konkrét és megfogható tevékenységgé válik, és nagyon fontos olyan technikát választani, amely 26 27
lehetővé teszi a közös konszenzust. A konszenzus elérése ebben a fázisban néha időigényes tekintettel a személyes érdekekre, amelyek ebben a fázisban talán jobban kimutatkoznak, mint máshol. A kitűzött elsőbbségek nemcsak a fejlesztés irányultságát határozzák meg, hanem a mostani állapot megtartását is, elsősorban az adott körzet szociális területén a pénzügyi folyamokat az elkövetkező néhány évre. Érthető az igyekezet, hogy ezek közé az elsőbbségek közé, bekerüljön a szolgáltató konkrét elképzelése, vagy a szociális szolgáltatások használójának szükséglete, tekintet nélkül azok valós szükségességére kell vele dolgozni, és eliminálni kell azt. 2.4.6 A terv kidolgozásának menete a nyilvánosság bevonásával Az egész folyamat fontos lépéseinek egyike A szociális szolgáltatások közösségi terve (Komunitní plán sociálních služeb) önálló dokumentum létrejötte, amely az adott terület stratégiai dokumentuma. Az utóbbi időszakban viszont többnyire a A szociális szolgáltatások fejlesztésének középtávú terve (Střednědobý plán rozvoje sociálních služeb) megnevezést használják. Ez a dokumentum fokozatosan jön létre, és a közösség folyamatosan kapcsolódik be létrehozásába. Technikák az elsőbbségi területek meghatározására A lehetséges technikák egyike, nálunk nagyon gyakran használják az elsőbbségi területek meghatározására, a SWOT analízis. ujavaslat Az elsőbbségi területek kitűzését az olyan tevékenységek egyikének tekintem, ahol fel kell használni az együttműködéshez a kívánatos független szakembereket, akik segíthetnek nekünk a kockázatok kiértékelésében, vagy erre a témára irányuló vita irányításában tekintettel azok elfogultságára, akik a folya-matban mozognak. Rendelkezések és tevékenységek Az egyes elsőbbségeket konkrét rendelkezésekben dolgozzák fel. A kidol-gozás többnyire azokban az egyes munkacsoportokban megy végbe, amelyek éppen az elsőbbségek kitűzése céljából jöttek létre. A kidolgozás menete a stratégiai tervezés technikáiból indul ki. A rendelkezések pontosítják és lefedik azoknak a tevékenységeknek az összességét, amelyeket minden rendelkezésben javasoltak. A tevékenységeknek minimálisan a következő pontokat kellene tartalmazniuk: a rendelkezések rövid leírása, annak indoklása cél a cél elérésének formája, megvalósításának menete ütemterv meghatározott felelősség a megvalósításért pénzügyi keret, a finanszírozás lehetséges forrásaival együtt a megvalósítás monitorozásának módja ujavaslat A dokumentum részeit (pl. küldetés és vízió, szervezési struktúra, a mostani helyzet leírása, elsőbbségek, intézkedések és tevékenységek) létrehozásuk folyamán előterjesztik úgy az adott terület politikai képviselőinek, mint a folyamat saját résztvevőinek, valamint a széles nyilvánosságnak is, hozzászólásra és ezt követő jóváhagyásra. Az egész dokumentum, az adott terület politikai képviselőinek történő, végső előterjesztésénél, nemcsak annak jóváhagyásának előfeltétele van biztosítva, hanem a további akceptálás és a menetrend is. 2.4.7 A dokumentum struktúrája A dokumentum struktúrája nincs egyértelműen meghatározva. Függ a kiválasztott menettől és a konkrét adatok beszerzésének szükségességétől is. A dokumentum célja az eddigi lefolyás bemutatása, prezentálni a megállapított tényeket és a javasolt stratégiát. ujavaslat Az a fontos, hogy a dokumentum struktúrájából világos legyen, milyen célból jött létre a terv, milyen módon jutottak el az egyes végzésekhez vagy javaslatokhoz, és milyen tények alapján. A terv struktúrájának javaslata: A terv létrejöttének célja létrejöttének folyamata o kidolgozás metodológiája 28 29
o időfolyamat o szervezési struktúra Analitikai rész demográfiai adatok o teret alaplea o lakoss strukta munkankis, esetleg a demogriai prognis stb. nalisek a zociis tereteken o peciis analisaz adott teret az elsbsi teretek szsletei alapj a szociis teretre iryulva - pl. korlok nki lakok, gyermekek a fiatalok problematika, kiskork be stb. o zociis szolgtatok szolgtatnak analise o zyi analis ociis szolgtatokat haszn szsleteinek analise A rendelkezések és tevékenységek monitorozásával és kiértékelésével megállapítjuk, hogy azok elfogadása az egyes elsőbbségek optimális megoldásához vezettek-e. Befejező kiértékelésre annak az időszaknak eltelte után kerül sor, amelyre a tervet létrehozták. A jelen terv kiértékelésével elérkezünk a következő tervezési 6 ciklushoz és a terv következő változatának előkészítéséhez. A megfelelő monitorozó és kiértékelő rendszer megválasztása képezi a siker alapját a visszajelzésnél, amely a KPSS megvalósításának eredményességét állapítja meg. Így arról kapunk információt, hogy a választott út elvitt-e bennünket a kitűzött célig, a meghatározott vízió beteljesüléséig, vagy eltértünk-e tőle. A tervezési folyamat ciklikusságának köszönhetően, a megvalósítás sikertelenségeire, vagy azokra a változásokra, amelyek a megvalósítás folyamán merülnek fel, a további tervezési ciklusban reagálhatunk. tratiai rz lsbsi tertek o ntkedekre, tevenysekre tt idolgoz monitorozimutat 2.4.8 A terv megvalósításának monitorozása és kiértékelés A terv megvalósításának monitorozása minden tervezési folyamat nélkülözhetetlen része. Módja, ideális esetben, be van építve a jóváhagyott tervbe, és a megvalósítás folyamán dolgozni kell vele, és alkalmazkodnia kell a helyzethez. Azokat az információkat, amelyek a monitorozásból következnek, be kell dolgozni a további tevékenységek javaslataiba, vagy azok megvalósítását hozzáalkalmazkodtatni a monitoring eredményeihez. Menetrend Az elsőbbségek monitorozásra és kiértékelésre kerülnek a fennálló terv felülvizsgálatán belül, a szociális szolgáltatások tervezési folyamatának további ciklusa keretében. Célja a változások megállapítása az elsőbbségi területeken, hogy a javasolt rendelkezések és tevékenységek hatékony és hatásos megoldáshoz vezetnek-e. 6) A szociális szolgáltatások metodikái, MPSV 2007 30 31
2.5 Szociális szolgáltatások tervezésének hozamai 2.6 Jelenlegi állapot a szociális szolgáltatások tervezésének terjedelme A szociális szolgáltatások tervezésének, közösségi módszerrel történő, kibővítésével a település, régió, kerület (és nem utolsósorban az állam is), a szociális szolgáltatások olyan minőségi hálózatát nyeri, amelyek rugalmasan reagálnak az ezen a területen történő változásokra. A szociális szolgáltatások rendszerét a lehető legalacsonyabb szintről kiinduló tervezéssel alakították ki, a létező és az elvárt szükségletek alapján. S mindezt a kért minőségben és a helyi specialitások tiszteletben tartásával. A szociális szolgáltatások fejlesztésének kerületi tervei minőségi alapokkal rendelkeznek kialakításukhoz, és képesek utólagosan reagálni a szolgáltatások elérhetőségére kerületi szinten is. A szükséges és minőségi szolgáltatások számára a pénzeszközök hatékony elosztásának áttekinthető rendszere alakul ki. A megvalósítás hozamát a következő pontokba foglalhatjuk: szociális szolgáltatások szolgáltatásának olyan minőségi, hatékony, elérhető és áttekinthető rendszerének létrejötte, amely az adott terület igényeiből és lehetőségeiből indul ki szociális szolgáltatások rendszere minden résztvevőjének, elsősorban a szociális szolgáltatások használóinak, szolgáltatóinak és megrendelőjének, bevonása a szociális szolgáltatások fejlesztési tervének előkészítésébe és megvalósításába (növekszik a településsel való azonosulás) szociális szolgáltatásokat használók igényei visszatükröződnek az adott terület szociálpolitikájának irányultságában csak a szükséges szolgáltatásokat finanszírozzák a közügyeken való részvétel, közösség támogatása, a helyi partnerség megerősítése a szociális problematikáról való tájékoztatottság növelése szociális szolgáltatások szolgáltatásának problematikájáról és azok ajánlatáról való tájékozottság fejlesztése részt venni a szociálpolitika kialakításában minden szinten nemzeti, kerületi és települési szinten szociális szolgáltatások szolgáltatói és megrendelői közötti szorosabb együttműködés támogatása szociális szolgáltatások és azok minőségének bemutatási lehetősége úgy települési, mint kerületi szinten a szociális kirekesztés problematikájának felszínre hozása, láthatóvá tevése A 2008-as év elején mind a 14 kerületben kialakították A szociális szolgáltatások fejlesztésének középtávú tervét (Střednědobé plány rozvoje sociálních služeb) (KSPRSS). A törvény alapján, ezeknek a terveknek, a kerület adott körzetének településeivel, továbbá a szociális szolgáltatásokat nyújtók képviselőivel, valamint azoknak a személyeknek a képviselőivel való együttműködéssel kellett volna létrejönnie, akiknek a szociális szolgáltatásokat nyújtják. ltapasztalat a gyakorlatból A kerületek többsége igyekezett ezt a kötelességet tiszteletben tartani, de abban az időszakaszban, amelyben ki kellett volna alakítani, csak nagyon nehezen lehetett ezt a kötelességet teljesíteni. Csak némely kerületnek, ahol a tervezés már az előző években is folyt, mint pl. a Královéhradecký kerület, volt lehetősége ezt a törvény által meghatározott feltételt, legalább részben teljesíteni. Ezt részben arra a tényre való tekintettel tüntetem fel, hogy annak ellenére, hogy vannak olyan kerületek, ahol a tervezés már az előző években folyt, sehol sem sikerült azt megvalósítani a kerület egész területén, minden kibővített hatáskörű településen. Tehát a terv kialakításához szükséges alapanyagok nem voltak teljesek. A kerületek többsége a tervezési folyamatokat, kerületi szinten, a 2006-os év végén, vagy még csak a 2007-es év elején kezdte el. A tervezési metodikák végső alakjukat csak 2007 februárjában kapták, az egyes települések elérhető tervei ezért nagyon különfélék voltak. Ez a különféleség átvetítődött a struktúrájukba, létrehozásuk metodikájába, az egyes láncszemek bekapcsolódásának mértékébe stb. is. E tervek felhasználása a kerületi tervek kialakítására elég gyakran nem volt reális. A kerületek a KSPRSS létrehozásának kötelességéhez eltérően álltak hozzá, némelyek megvárták a 2007-es év kezdetét, máshol a kerületi terv létrehozását az analitikai alapanyagok kialakításához vezető, különféle projektek, megvalósítása előzte meg, vagy a közösségi tervezés támogatása a település szintjén. 32 33
Metodikai támogatás A 2007-es év folyamán már minden kerületi hivatalban működtek a szociális szolgáltatások tervezési koordinátorai, illetve azok a személyek, akiknek ez a koordináció a munkakörük egyik része. Egyidejűleg 2007 februárjától kezdve minden kerületben el kezdtek működni a metodikusok és az oktatók iskolázott csoportjai, akik tevékenységükhöz az akkreditálást A szociális szolgáltatások helyi és típuselérhetőségének biztosítása (Zajištění místní a typové dostupnosti sociálních služeb) közmegrendelés keretén belül szerezték meg. Olyan szakemberekről van szó, akik kiképzésre a szociális szolgáltatások tervezése, a szociális szolgáltatások nyújtása és a további összefüggő területekről származó tapasztalatokkal rendelkező szakemberek sorából lettek kiválasztva. Minden csoportban mindig a kerületi hivatal egy alkalmazottja lett kiképezve, azzal a céllal, hogy összekösse e csoport tevékenységét a kerületi hivatalok tevékenységeivel. Ezek a csoportok az esetek többségében be lettek vonva a kerületi tervek első változatába, saját területük keretén belül. Nyilvánvaló, hogy a mostani kerületi tervek nem tükrözhetik vissza a szociális terület pontos szükségeit, de egész biztosan annak a hosszantartó folyamatnak a jó kezdetének tekinthetők, amely elindult nálunk. A további fejlődés megmutatja, mennyire működőképes rendszert sikerül létrehoznunk. sz. táblázat: Összerakhatóság ábrája összerak nemzeti terv kerületi tervek összerak települési tervek fogalmaz fogalmaz fogalmaz nemzeti elsőbbségek, koncepciók, indikátorok kerületi elsőbbségek, koncepciók, indikátorok települési elsőbbségek, koncepciók, indikátorok feltételezi feltételezi Forrás: A szociális szolgáltatások tervezésének metodikai támogatási rendszerének javaslata (Návrh systému metodické podpory plánování sociálních služeb) 2.6.1 A tervek összerakhatósága A tervek egyes szintjének összerakhatósága nélkülözhetetlen a szociális szolgáltatások minőségi tervezési rendszerének kialakításához. Jelenleg a tervezés támogatása a tervek összehangolhatóságára irányul, amelyet a következő ábra szemléltet. A tervezés szintjei A tervezés három szintjét kísérhetjük figyelemmel települési, kerületi és nemzeti szintet. Minden szinten elsőbbségek, koncepciók és indikátorok vannak megfogalmazva. A települési elsőbbségek kialakításánál tiszteletben kell tartani a kerületi és a nemzeti elsőbbségeket, a kerületi elsőbbségek kialakításánál a települések alapján a törvény adta nemzeti elsőbbségekből kell kiindulni. Az egyes tevékenységek egymásba fonódása, a nemzeti elsőbbségek beteljesedéséhez vezetnek. Szubszidiaritás és összerakhatóság Az összerakhatóság struktúrája abból a tényből indul ki, hogy a kerületi szintektől alacsonyabb szintek tervei a kerület területén jönnek létre úgy, hogy eredményképpen össze lehet azokat rakni egy egészbe a kerület területére. Jelenleg a különböző területi egységekben folyik a tervezés, és az összerakhatóság biztosítása további fejlődés kérdése. ltapasztalat a gyakorlatból Némely kibővített hatáskörű településnek csak a település területére van meg a szociális szolgáltatások fejlesztési terve, s nem arra az egész körzetre, amely hatáskörük alá esik, ami megzavarja a tervek már említett összerakhatóságát a kerület területének keretén belül. Ezt a tényt már az egyes települések elkezdték tudatosítani nem is annyira az egyes kerületek tervei összerakhatóságának szüksége miatt, hanem a partnerség és a szolgáltatások együttes finanszírozásának szükségessége, azok hatékonyabbá tétele és a nagyobb területen való szolgáltatásokból származó tapasztalatok kihasználása miatt. A fehér helyek problémája A további kérdések egyike, amelyek kerületi szinten kerülnek megvitatásra, az ún. fehér helyek a nyújtott szolgáltatások típusában, amelyek a kerületi terveknek a települési tervek alapján történő kidolgozása közben jöhetnek létre. 34 35
ujavaslat Bizonyos szolgáltatások típusai, a használók specifikus csoportja számára, települési szinten nincsenek elsőbbségbe helyezve, és szükséges gondolni rájuk kerületi szinten, kialakítani az adott területek analízisét kerületi szinten, és keresni a közös megoldást az egyes településekkel, vagy a környező kerületekkel. 2.6.2 Oktatás a területen A szociális szolgáltatások tervezési folyamatainak minőségi lefolyása céljából szükséges minden résztvevő aktív részvétele. A folyamat minden résztvevőjének az adott problematika ismeretének és hozzáértésének különböző mértékére van szüksége. ujavaslat Amennyiben minőségi terveket akarunk létrehozni, nem lehet megvalósítani kizárólagosan megrendelésre azaz szakcég által, azzal a céllal, hogy így elkerüljük a tervezés elveiben és meneteiben való orientálódás kényszerét. Ebből a tényből következik a szociális szolgáltatások tervezésének területén történő minőségi oktatás biztosításának szükségessége. Oktató szervezetek A szociális szolgáltatások tervezésének területén történő oktatásra a CSKban legaktívabban ez a négy szervezet irányul: Agora central europe Centrum pro komunitní práci Centrum a közösségi munka számára Centrum komunitní práce Ústí nad Labem Közösségi munka centruma Komunitní plánování o.p.s. Közösségi tervezés közhasznú szervezet Občanské poradenské středisko o.p.s. Polgári tanácsadó központ kht. Centrum a közösségi munka számára, Közösségi tervezés közhasznú szervezet, Szt. Ágnes Otthona közhasznú szervezet (Centrum pro komunitní práci, Komunitní plánování o.p.s, Domov sv. Anežky o.p.s.) elnevezésű szervezetek a Pilzeni Nyugat-csehországi Egyetemmel együttműködve, a MPSV már említett közmegrendelése keretében, létrehozták a A szociális szolgáltatások helyi és típus-elérhetőségének biztosítása (Zajištění místní a typové dostupnosti sociálních služeb) dokumentumot. Következtetések a folyamat támogatására: 1) Metodikák a szociális szolgáltatások tervezése számára. 2) A használók, megrendelők, szociális szolgáltatást nyújtók és a nyilvánosság képviselőinek együttműködését támogató oktatási programok a szociális szolgáltatások tervezésére: i. Oktatási program a település/régió szociális szolgáltatása közösségi tervének kidolgozói számára. ii. Oktatási program a kerületi metodikusok/oktatók számára. 3) A szociális szolgáltatások tervezése kerületi metodikusainak/oktatóinak képzése. 4) A szociális szolgáltatások tervezési rendszerének további metodikai 7 irányítására és a projekt befejezésére adott javaslat kidolgozása. A képző programok első változatai azoknak a szervezeteknek együttműködése alapján jöttek létre, amelyek a szociális szolgáltatások tervezésével már foglalkoztak Agora Central Europe Praha, Közösségi munka centruma (Centrum komunitní práce) Ústí nad Labem, Centrum a közösségi munka számára (Centrum pro komunitní práce) Dél-csehország, Közösségi tervezés közhasznú szervezet (Komunitní plánování o.p.s. Žďár) a Polgári tanácsadó központ közh. sz. (Občanské poradenské středisko o.p.s.) Hradec Králové. A települések, régiók szociális szolgáltatása közösségi terveinek kidolgozói számára létrejött oktatóprogram utolsó változata, a Cseh Köztársaság mind a 14 kerületében, 2006 őszén sikeresen bemutatták. Az oktatóprogram a MPSV tulajdonát képezi és a szociális szolgáltatások tervezésében sokéves tapasztalattal rendelkező szakemberek oktatók számára készült. A tervezési folyamat résztvevői számára az oktatóprogram célja a tervezés fenntartható folyamatainak elindítása. Az oktatóprogramban az elméleti és a gyakorlati rész összekapcsolására kerül sor, és fel lehet ezt használni a részbeni oktatás számára is, az adott területek igénye szerint. Jelenleg az egész Cseh Köztársaság területén, iskolázott metodikusok oktatók által, az egyes települések és régiók szociális szolgáltatások terveinek kidolgozói számára irányuló, több oktatóciklus valósítanak meg.. 7 MPSV, 2007 36 37