Iktatószám: Tárgy: SZ/71/00098-0008/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat Kérelemre indult eljárásban a fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.adószám:1077381-2-44 a továbbiakban: vállalkozás) terhére 150 000 Ft, azaz Százötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Ezen túlmenően kötelezi a vállalkozást arra, hogy arra, hogy a fogyasztók írásbeli panaszaira a beérkezést követően 30 napon belül minden esetben adjon a jogszabályi előírásoknak megfelelően érdemben, írásban választ. Fenti kötelezettségeinek a vállalkozás e határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. A bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstár 10032000-01494879 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással e határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles befizetni. Az átutaláson jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő modulszámot, továbbá a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye", és Fogyasztóvédelmi bírság" szöveget. A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani.
2 Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. A jogerősen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. (5) bekezdése, és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. -a értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnál benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400
3 Ft, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni vagy az ügyfél és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni. Banki átutalás esetében az illetéket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695 számú számlájára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie. érkezett kérelmével fordult a vállalkozással szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz. A kérelemben előadta, hogy már több éve a Magyar Telekom ügyfele, vezetékes telefon és SAT TV szolgáltatást vesz igénybe. A kérelmezőnek felajánlották, hogy a két szolgáltatást egy számlán fizesse havonta. A kérelmező sérelmezi azonban, hogy 2015. február óta egyetlen számlát sem kapott. Már többször is (5 alkalommal) érdeklődtek személyesen a mátészalkai ügyfélszolgálaton, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy rendszerhiba van, legyenek türelemmel. Ugyanezt a tájékoztatást kapták a 1412-es telefonos ügyfélszolgálaton is. A telefonszolgáltatásra vonatkozó hűségszerződés 2015. augusztus 15-én lejárt, melyet levélben lemondott, erről azonban tájékoztatást nem kapott. Panaszát 2015. augusztus 6-án írásban is jelezte a szolgáltató felé, de erre választ nem kapott. Fentiek alapján 2016. január 21. napján - kérelemre - közigazgatási hatósági eljárás indult. A vállalkozást értesítettem az eljárás megindulásáról, egyben az SZ/71/00098-5/2016. számú végzéssel adatközlésre szólítottam fel. A vállalkozás a hatóságomhoz 2016. október 2-án érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a kérelmező 2015. augusztus 6-án postai úton érkezett levele 2015. augusztus 7-én érkezett be Társaságukhoz. Megkeresésében a Kérelmező a 4752 Győrtelek, Tunyogi út 3. szám alatti fogyasztási helyen nyilvántartott telefon szolgáltatás felmondásával kapcsolatban fordult a Társasághoz. A Kérelmező megkeresését Társaságuk felmondásként kezelte, s megindította a szolgáltatás megszüntetését. A telefon megszüntetéséről a Kérelmező a 2015. augusztus 12-én kelt és hagyományos küldeményként megküldött dokumentumban került értesítésre. Fentiekben előadott nyilatkozatot a felelősség alóli mentesülés szempontjából elfogadni nem tudtam, mert a vállalkozásnak minden esetben eleget kell tenni a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, melyet jelen esetben elmulasztott.
4 Az eljárás során a vállalkozás és a kérelmező által becsatolt dokumentumok, illetve az előadott nyilatkozatok alapján az alábbiakat állapítottam meg: A kérelmező 2015. augusztus 6. napján postai úton megküldte panaszát a vállalkozás részére, a megkeresésre azonban írásbeli választ nem kapott. A vállalkozás a kérelmező által megküldött levél alapján megszüntette kérelmező telefon szolgáltatását, de az abban leírt azon kifogására, mely szerint 2015. februárjától nem kap a szolgáltatótól csekket és ezért nem tudja a számláit rendezni, a vállalkozás nem válaszolt. A kérelmező nyilatkozata szerint a telefon szolgáltatás megszüntetéséről sem kapott írásbeli tájékoztatást. A vállalkozás panaszkezelését vizsgálva jogsértésként állapítottam meg a vállalkozás terhére, hogy a kérelmező 2015. augusztus 6. napján kelt írásbeli panaszára érdemben, írásban nem válaszolt. A vállalkozás a fenti magatartásával az alábbi jogszabályi rendelkezést sértette meg: Az Fgytv. 17. (6) bekezdése szerint az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a szolgáltató indokolni köteles. A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe: Az Fgytv. 47. (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, i) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
5 Az Fgytv. 47/C. (1) bekezdése értelmében a bírság összege 15 ezer forinttól a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet. Döntésem meghozatalánál a fentieken túl az alábbiakat vettem figyelembe: A www.e-beszamolo.kim.gov.hu nyilvántartása szerint a vállalkozás 2014. évi nettó árbevétele 487 007 MFt, a www.apeh.hu adatbázisa alapján pedig a foglalkoztatotti létszáma 7 563 fő. Ezen létszám- és gazdálkodási adatok értelmében a vállalkozás a Kkvtv. 3. (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembe vételével nem minősül kis/középvállalkozásnak. A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. (1) bekezdés b) és i) pontjai, és az Fgytv. 47/C. (1) bek. b) pontja, valamint a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltak alapján szabtam ki a szankciót. Az Fgytv. 47. (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. Döntésem során az alábbi mérlegelési szempontokat vettem figyelembe: A jogsértés súlya tekintetében: A jogsértéssel érintett fogyasztók száma: A jogsértés bizonyíthatóan egy fogyasztót érintett, amely a jogsértés alapesete, így enyhítő
6 körülményként nem értékelhető. A fogyasztók érdekei sérelmének köre: A fogyasztók érdekei sérelmének körében értékeltem, hogy a vállalkozás megsértette a fogyasztó jogérvényesítéséhez fűződő alapvető jogát, azzal, hogy a fogyasztó megkeresésére érdemben írásban nem válaszolt, tekintettel arra, hogy a jogszabály ezen rendelkezéssel biztosítja a fogyasztó számára, hogy panasszal forduljon a vállalkozáshoz, a vállalkozás a beadványban foglaltakat kivizsgálja és arra érdemben, rövid határidőn belül válaszoljon. A jogsértő magatartás kiterjedtsége: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. A jogsértéssel érintett áruk értéke: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. A jogsértő állapot időtartama: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása: Figyelembe vettem, hogy a vállalkozás a panaszügyintézéssel kapcsolatos szabályokat ismételten sértette meg, mivel a hatóságunknál vezetett nyilvántartás értelmében a 2013. április 21. napján jogerőre emelkedett, XVI-O-001/00339-7/2013. számú, valamint a 2014. március 6. napján jogerőre emelkedett SZO/001/00019-6/2014. számú határozattal, panaszkezeléssel kapcsolatos jogsértés miatt korábban már szankció meghatározására került sor. A jogsértéssel elért előny tekintetében figyelembe vett mérlegelési szempontok: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. Jelen esetben tehát a rendelkező részben meghatározott összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartottam indokoltnak a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme érdekében. Mindemellett szükségesnek tartottam a vállalkozás számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltani annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson. Felhívom a Kérelmező figyelmét, hogy mivel a kérelemre indult eljárásban Hatóságom a kérelem beérkezését követő két hónapon belül jelen döntésével a hatósági ügy
7 érdemében döntött, az SZ/71/00098-3/2016. számú függő hatályú döntéshez a Ket. 71/A. (4) bekezdése alapján joghatások nem fűződnek. A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. (1) bekezdés a) pontja és a (2)-(3) bekezdése alapján határoztam meg. A meghatározott cselekmény végrehajtásának elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményeket a Ket. 61. -a, 134-136. -ai alapján határoztam meg. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá a Ket. 71. (1) bekezdésben és a 72. (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. (1)-(3) bekezdéseiben, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1)-(2) bekezdésében és a 8. (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben és a Ket. 21. (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékességi ok alapján eljárva hoztam meg. Az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget az Fgytv. 48/A. -a, a Ket. 96. -a, 98. (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. (1) bekezdése és 102. (3) bekezdése szabályozza. A határozat elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. -a rendelkezik. Kelt: Nyíregyháza, 2016.
8 Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,