EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva 2011. június

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN 3. hét Az állami szerepvállalás alapvető kérdései az egészségügyben Készítette: Orosz Éva Szakmai felelős: Orosz Éva

Témakörök Az állami beavatkozás mellett szóló érvek: a méltányosság/esélyegyenlőség és hatékonyság kérdései Az állami beavatkozás céljai, területei, fő eszközei A kormányzati kudarcok elmélete A piaci és kormányzati kudarcokból eredő feltételek a gyakorlati egészségpolitikák számára A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei a szolgáltatások területén

Az állami szerepvállalás céljai Jó egészségi állapot Méltányosság (egyenlő hozzáférés) Hatékonyság a piaci kudarcok korrekciója a szolgáltatások költségének és az összkiadásnak a befolyásolása Elégedettség a fogyasztók / állampolgárok és a szolgáltatók oldalán

Érvek az állami beavatkozás mellett A szegénység fontos okának egyike a súlyos betegség költségei Nagymértékű piaci kudarcok az egészségügyben A kínálati oldal dominálja a keresleti oldalt (az információ aszimmetria következtében) A kínálati oldal meghatározó szerepe a minőségre és a kiadásokra A biztosítási piac jellemzői erkölcsi kockázat kockázat-szelekció

Érvek az állami beavatkozás mellett (folyt.) A piac számos fontos területen nem tudja a jólétet (egészségnyereséget) maximalizálni: A közjavak előállítása (pl. egészségpolitikai programalkotás és információ) Jelentős externális hatású javak előállítása (pl. betegségek megelőzése) Jelentős piaci kudarcokat generáló javak előállítása (pl. biztosítás)

Az állami beavatkozás területei, típusai információ-szolgáltatás (lakosságnak, betegeknek, egészségügyi dolgozóknak) szabályozás (pl. a köz- és magánszektor optimális működése érdekében) kötelezővé tétel finanszírozás (egyenlő hozzáférés a szolgáltatások és javak meghatározott köréhez) szolgáltatás (közjavak, kvázi-közjavak)

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése Alapelv: azonos szükséglet esetén azonos esély az ellátás igénybevételére (horizontális méltányosság); a nagyobb szükséglettel rendelkező egyén nagyobb mértékben részesül az erőforrásokból (vertikális esélyegyenlőség) Korlátozó tényezők: gazdasági társadalmi, kulturális földrajzi távolság humán erőforrások és egészségügyi kapacitások egyenlőtlen eloszlása pénzügyi erőforrások egyenlőtlen elosztása

A szükséglet, kereslet és kínálat egyensúlyát akadályozó tényezők SZÜKSÉGLET szegénység magas költség magas költség információhiány* piaci ösztönzők szolgáltató indukálta kereslet* externális hatások* információhiány* közjavak* KINÁLAT KERESLET *Piaci kudarc forrásai (Forrás: Musgrove 1996) Információhiány* Versenyt akadályozó tényezők* Nem-piaci ösztönzők

A szükséglet, kereslet és kínálat egyensúlyát akadályozó tényezők (folyt.) Eltérések a kereslet kínálat között kereslet szükséglet között szükséglet kínálat között A piac jobban képes a kereslet és kínálat összhangba hozására; DE nem képes a kereslet szükséglet és a szükséglet kínálat közötti egyensúly megteremtésére Az állami beavatkozás jobban képes a szükségletek kielégítésére; DE nem képes a differenciált keresletet figyelembe venni

Az állami beavatkozás a biztosítási piacon A társadalombiztosítás kiterjedtségnek okai Történeti (társadalmi szolidaritás) Méltányosság A kötelező biztosítás: csökkenti a káros szelekciót (ha több biztosító van, akkor nem szünteti meg hozzájárulás és juttatás különbözhet) A közvetlen (adóból történő) finanszírozás esetén, egyetlen finanszírozó hatékonyabban kezeli a káros szelekció problémáját, mint a decentralizált kötelező biztosítás. A kötelező biztosítás elkerüli a munkaerő inmobilitás problémáját (amely felmerül a munkáltató által nyújtott magánbiztosítás esetén)

Az állami beavatkozás a biztosítási piacon (folyt.) A szabályozatlan, magán biztosítási piac problémái miatt a közfinanszírozás társadalmi szinten hatékonyabb, mint a magánfinanszírozás Ebből nem következik, hogy az egyedi klinikai döntések esetén is hatékony (de a szabályozatlan piac sem hatékony) A közfinanszírozás hatékonyabb a lakosság egészségi állapotának javításában nagyobb mértékben koncentrálódik néhány egyértelműen hatásos szolgáltatásra Tapasztalati tény: a közfinanszírozás dominanciáján alapuló egészségügyi rendszerek jobban képesek az egészségügyi kiadások növekedésének a korlátozására, mint az USA

Összefoglalás: az állami szerepvállalás indokai A méltányosság és a hatékonyság is javítható, ha az állam MEGFELELŐEN avatkozik be: a közjavak és a jelentős externális hatással bíró javak termelésének és fogyasztásának biztosítani az optimális szintjét a biztosítás hatékonyabbá és méltányosabbá tétele a szegények támogatása, akik nem képesek megfelelő biztosítást vásárolni, továbbá az alacsony költségű szolgáltatásokat sem képesek megfizetni

Kormányzati kudarcok Kormányzati kudarcról beszélünk, ha (a hatékonyságot biztosító beavatkozáshoz képest): a kormányzat túl sokat vállal (szolgáltatás terén) a kormányzat túl keveset avatkozik be (információ, szabályozás terén) Fő okok politikai érdekek / alkuk befolyása információ-hiány

Információs aszimmetria a közszektorban Információs aszimmetria: a beteg (a lakosság) és az egyes egészségügyi szolgáltatók között a beteg és az egészségügyi ellátórendszer egésze, illetve annak irányítói között az egészségügyi szolgáltatók, dolgozók és az egészségügyi rendszert irányítók között

A közszektor elszámoltathatóságához kapcsolódó problémák Az érdekek, célkitűzések sokfélesége a beavatkozás nyerteseket és veszteseket teremt Számos megoldatlan procedurális kérdés Politikai rövidlátás Korrupció A teljesítmény mérésének nehézségei

Visszaélés az állami monopólium erejével Az állami szolgáltatók monopol helyzete kialakulásának lehetséges okai: törvényi versenykorlátozás a szubvencionált tőkéhez és bevételekhez való egyenlőtlen hozzáférés (egyenlőtlen játékfeltételek) a javak és szolgáltatások valós költségektől elmaradó árazása közjavak, illetve piaci úton nem biztosítható javak előállítása Lehetséges következmények: a minőség csökkenése Járadékhoz jutás

Csak second-best megoldás lehetséges Nincs egyértelmű, legjobb megoldás az állami szerepvállalás módjára Az egészségpolitika számára a fő kérdés: az egészségügy egyes területein a kormányzati beavatkozás és a piac összehangolása (megfelelő szerepük és mértékük kialakítása) Az információ segítheti ezt a folyamatot Tudás-bázisok kialakítása (pl. technológiák gazdasági értékelése) A jó kormányzás gyakorlati példáinak a közzététele

Kormányzati beavatkozás: eszközök, instrumentális és alapvető célok Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)

A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei a szolgáltatások területén

Rossz mérhetőség Közepes mérhetőség Jó mérhetőség A tényezőpiacok termelési jellemzői Könnyű megtámadhatóság Közepes megtámadhatóság Nehéz megtámadhatóság I. típus II. típus III. típus Egészségügyi fogyasztási cikkek gyártása Kiskereskedelem: Gyógyszerek és orvosi eszközök Egyéb fogyasztási cikkek Képzetlen munkaerő Műszerek gyártása Nagykereskedelem Gyógyszerek és orvosi eszközök Egyéb fogyasztási cikkek Kis tőkeigény kielégítése Termelés Gyógyszerek Csúcstechnika Nagy tőkeigény kielégítése IV. típus V. típus Alapszintű képzés VI. típus Kutatás: Szakképzett munkaerő Tudás Felsőoktatás Magasan képzett munkaerő VII. típus VIII. típus IX. típus Forrás: (Preker és Harding, 2005)

Rossz mérhetőség Közepes mérhetőség Jó mérhetőség A termékpiacok jellemzői Könnyű megtámadhatóság Közepes megtámadhatóság Nehéz megtámadhatóság I. típus II. típus III. típus IV. típus V. típus VI. típus Nem klinikai tevékenységek: Menedzsment Mosoda, konyha Rutinjellegű diagnosztika Klinikai beavatkozások Csúcstechnológiájú diagnosztika Kutatás: Tudás Felsőoktatás Magasan képzett munkaerő VII. típus VIII. típus IX. típus Ambuláns kezelés: Orvosi ellátás Ápolás Fogászat Közegészségügyi intézkedések Ágazatközi programok Fekvőbeteg-ellátás Egészségpolitikai programok megalkotása Monitoring és értékelés Forrás: (Preker és Harding, 2005)

A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei A piac megtámadhatóságát elősegítheti: a nagy, bürokratikus struktúrák felbontása (az állami irányítás módjának megváltoztatása) egyes funkciók kiszervezése arra szakosodott szolgáltatókhoz (a finanszírozási rendszer megváltoztatása); azonos piaci szabályok kialakítása minden szereplő számára

A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei (folyt.) A piac megtámadhatóságát elősegítheti: azon belépési korlátok leépítése, amelyeket csak a politikai beavatkozás indokol a versenyzői piacok útján ellátható és a társadalmi funkciók világos szétválasztása (az állami irányítás és gazdálkodás módszereinek változtatása)

A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei (folyt.) A szolgáltatók tevékenységének mérését megkönnyítheti: a teljesítménycélok bevezetése a kvantifikálható eredményeken (teljesítmény vagy eredménymutatókon) alapuló elszámoltatás a rövidebb távú, konkrétabb szerződési megállapodások a kvantifikálható, pénzügyi ösztönzők a jelentési, ellenőrzési és elszámoltatási mechanizmusok szigorítása (az irányítási és a finanszírozási rendszer megváltoztatása)

Irodalom Hsiao, W. and Heller, P. (2007) What Should Macroeconomists Know About Health Policy? IMF Working Paper WP/07613. International Monetary Fund Roberts, M. J.(et. al.) (2008) Getting Health Reform Right. Qxford University Press Preker, A. és Harding, A. (2005), Állami és magánszerepek gazdaságtana az egészségügyben az intézményi közgazdaságtan és szervezetelmélet szemszögéből. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, I. évfolyam 1. szám, 4 32.