Tax & Legal Alert PwC Magyarország 553. szám június

Tax & Legal Alert PwC Magyarország 553. szám 2016. június A 2016 júniusában elfogadott legfontosabb adótörvény-módosítások Tartalom Az adóeljárást érintő változások...2 A személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót érintő változások...2 Az általános forgalmi adót érintő változások...4 A társasági adót érintő változások...4 A helyi adókat érintő változások...6 A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások...6 A tranzakciós illetéket érintő változások...6 A reklámadót érintő változások...6 Népegészségügyi termékadót érintő változások...7 Jövedéki adót érintő változások...7

2016. június 15-én megjelent a Magyar Közlöny 87. számában az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény, amelynek a legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. A módosító törvény a jövő évi adóváltozások mellett számos, már az idei évben is alkalmazandó rendelkezést tartalmaz, amelyekre hírlevelünkben külön felhívjuk a figyelmet. Az adóeljárást érintő változások Speciális adózói besorolások A törvénymódosítás értelmében 2016. július 1-jétől a megbízható adózói kategóriába való besoroláskor az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel. Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez nem szükséges legalább 3 év működés. A módosítás szerint a jövőben a kockázatos adózók közé sorolandóak a kényszertörlési eljárás alatt álló cégek, valamint azok az adózók, akik esetében az esedékessé vált mulasztási bírságok összege meghaladja az adóteljesítmény 70 százalékát. 2017. január 1-jétől a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki. A feltételes adómegállapítás ellenőrzése Új adóhatósági ellenőrzési forma kerül bevezetésre 2016. július 1-jétől, melynek célja annak megállapítása, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e, és amennyiben igen, úgy a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra nézve kötelező erővel bír-e. Az ellenőrzés során az adóhatóság csak olyan okiratok bemutatását kérheti, melyekről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy azok kiállítása, megőrzése, illetve vezetése alátámasztja a tényállás megvalósulását. A 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett adó feltételes megállapításáról szóló határozatok tekintetében az adózó maga is kezdeményezheti az eljárás megindítását. További évközi változás, hogy az IFRS szerinti számviteli elszá molást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetében csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői véleményét. A csoportmentességi rendeleten alapuló közzétételi kötelezettség A 2016. július 1-jétől kötelezően alkalmazandó 651/2014/ EU bizottsági rendelet (csoportmentességi rendelet) 9. cikke alapján az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatások esetén közzétételi kötelezettség terheli az egyes tagállamokat. A módosítás szerint adókedvezmények esetén a törvényben meghatározott közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala a sávosan meghatározott támogatástartalom szerint történik, az adóbevallástól számított egy naptári éven belül. A közzétett adatoknak az adókedvezmény igénybevételét követő 10 éven keresztül kell elérhetőnek lennie. Önellenőrzés lefolytatása elévüléstől függetlenül A törvénymódosítás értelmében 2016. július 1-jétől az adó megállapításhoz való jog elévülési idején túl is lehetősége nyílik az adózónak, hogy jogerős bírósági döntés alapján, adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adó megálla pítási időszak vonatkozásában is önellenőrzést nyújtson be, mely alapján az adóhatóság egy éven belül ellenőr zést folytathat le. Ellenőrzéssel már lezárt időszak tekintetében az adózó kérésére ismételt ellenőrzés keretében korrigálható az érintett adókötelezettség. A személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót érintő változások Pontosítások, fogalmi módosítások a törvényben Módosításra kerül 2016. augusztus 1-jétől a kiküldetés fogalma, ennek megfelelően kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével. Kisebb módosítások, pontosítások történtek a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó kedvezmény területén, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez kapcsolódó adatszolgáltatás tekintetében. Módosul az őstermelő fogalma, és pontosításra kerülnek a tartós befektetésekből származó jövedelem adózásának szabályai ezek hatályba lépése eltérő időpontokban történik. A lakáscélú munkáltatói támogatáshoz kapcsolódóan meghatározásra kerül a törvényben a lakáskorszerűsítés, az akadálymentesítés, a méltányolható lakásigény és az együttköltöző, együttlakó családtag fogalma 2017. január 1-jétől. A munkaerő mobilitásának elősegítése A munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében több változást is tartalmaz a törvénymódosítás. 2017. január 1-jétől emelkedik a saját gépjárművel történő munkába járás esetén adómentesen adható költségtérítés összege, a jelenlegi 9 Ft/km helyett 15 Ft/km lesz ez az összeg. Ugyancsak a mobilitást elősegítendő, adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás, a törvényben meghatározott feltételek mellett és meghatározott mértékben. A módosítás alapján munkásszállásnak, szolgálati lakásban történő elhelyezésnek és így adómentesen adható juttatásnak minősül a kifizető saját tulajdonú vagy bérelt, több lakóhellyel rendelkező ingatlanja akkor is, ha lakóhelyiségenként csak egy személy elhelyezését szolgálja. 2 Tax Alert

Sportrendezvény Új fogalomként kerül meghatározásra 2016. augusztus 1-jétől a törvényben a sportrendezvény fogalma. Az új fogalom alapján adómentesen kizárólag sportszervezet vagy sportszövetség rendezhet sportrendezvényt. Korábban a gazdasági élet más szereplői is élhettek ezzel a kedvező lehetőséggel, 2016. augusztus 1-jétől erre már nem lesz lehetőségük. Adómentes juttatások Új adómentes elemként tartalmazza a törvénymódosítás a munkál tató által minden munkavállalója részére vagy pedig belső szabályzat alapján biztosított (meghatározott) egészségügyi szűrővizsgálatot, fizikoterápiás és mentál-egészségügyi ellátást. Az adómentesen juttatható egészségügyi szűrővizsgálatok körét egy rendelet fogja meghatározni. Továbbá, adómentes juttatásnak minősül a helyi, ill. nemzetiségi önkormányzat, egyesület, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy által a lakosság, közösség széles körét érintő, tehát nem zártkörű kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen nyújtott szolgáltatás, juttatott étel, ital, valamint meghatározott mértékig ajándék nyújtása. A bölcsődei szolgáltatás, bölcsődei ellátás mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is adómentesen nyújtható juttatásnak minősül. Béren kívüli juttatások 2017. január 1-jével jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások rendszere. A béren kívüli juttatások gyakorlatilag pénzbeli juttatásból és a SZÉP kártyára utalt összegből állnak majd. Béren kívüli juttatásnak kizárólag az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg és a SZÉP Kártya alszámláira a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül (az éves rekreációs keretösszeg a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 ezer forint, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 450 ezer forint). Egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (vagyis pénzösszeg és SZÉP Kártya) együttes értékének az éves rekreáció keretösszeget meghaladó része. A kedvező közteher mellett adható pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 ezer forint, az ezt meghaladóan adott pénzösszeg munkavállaló esetében bérjövedelmekén lesz adóköteles (vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként). A jelenlegi béren kívüli juttatások 2017. január 1-jétől hatályos törvény szerint egyes meghatározott juttatásként, vagyis magasabb közteher mellett adhatók. Szociális hozzájárulási adókedvezmények Újraéleszti a törvény a Karrier Híd Program intézményét 2016. augusztus 1-jétől, amelynek keretében olyan személy alkalmazása esetén, aki közvetlenül megelőzően a közszférában dolgozott, szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igény be. A tartósan álláskereső és pályakezdő 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén is igénybe vehető a jövőben. A törvény kihirdetését követő naptól új szociális hozzájárulási adókedvezmény kerül bevezetésre saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez kapcsolódóan. Harmadik állam állampolgárának kiküldetése Amennyiben harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállaló külföldi munkáltató alkalmazásában kiküldetés keretében dolgozik Magyarországon, akkor két évet meg nem haladó kiküldetés esetén mentesül a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetés kötelezettsége alól. Tax Alert 3

A törvénymódosítás lehetővé teszi ezen szabály alkalmazását akkor is, ha a harmadik államból kiküldött és ott biztosítással rendelkező olyan magánszemély érkezik Magyarországra, akinek állampolgársága szerinti állammal egyébként Magyarországnak kétoldalú szociális biztonsági egyezménye van. Továbbá olyan EU-s állampolgárok esetén is, akik nem tartoznak a vonatkozó uniós társadalombiztosítási rendeletek hatálya alá, harmadik országból érkeznek és ott biztosítottak. Ezen szabályok a 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén alkalmazhatók. Ha azonban a kiküldetés meghosszabbításra kerül (és így a kiküldetés meghaladja a két évet), a törvény külön szabály alkalmazását írja elő. Amennyiben a hosszabbításra előre nem látható okok miatt kerül sor, és erről a munkavállaló a törvényben foglalt feltételeknek megfelelően tájékoztatja az adóhatóságot, akkor szociális hozzájárulási adó, illetve társadalombiztosítási kötelezettség a jelenlegi szabályoktól eltérően, a második év végétől áll fenn. Az új szabály a 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén alkalmazható. Az általános forgalmi adót érintő változások A kedvezőbb áfakulcs kiterjesztése A módosítás értelmében tovább bővül a kedvező áfakulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások köre. 2017. január 1-jétől a baromfihús, a tojás, illetve a friss tej (kivéve az anyatej; az UHT és az ESL tej) áfakulcsa 5%-ra csökken, az internet-hozzáférési szolgáltatásokra pedig a jelenlegi 27% helyett 18%-os áfakulcsot kell majd alkalmazni. Az áfacsökkentést a vendéglátóiparra is kiterjesztik, melynek eredményeképpen 2017. január 1-jétől a jelenlegi 27% helyett 18%, 2018. január 1-jétől pedig 5%-os áfa kulcsot kell majd alkalmazni a vendéglátó egységekben nyújtott ételforgalom, és egyes helyben készített nem alkoholos italok forgalma után. Turizmusfejlesztési hozzájárulás Az 5%-os áfakulcs bevezetésével párhuzamosan, a kedvező kulcs alá tartozó étkezőhelyi vendéglátás után 2018. január 1-től úgynevezett turizmus fejlesztési hozzájárulást kell fizetnie az ilyen szolgáltatást nyújtóknak. A fizetendő hozzájárulás alapja a nyújtott szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke, a mértéke 4%. A hozzájárulás megállapítása önadózással történik, és a szolgáltatásnyújtó áfa bevallási gyakoriságához kötődik. A hozzájárulást azon áfa bevallási időszakkal azonos időszakban kell bevallani és megfizetni, amelyre a számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában kibocsátott egyéb okiraton feltüntetett teljesítési időpont, teljesítési időpont feltüntetése hiányában pedig a szolgáltatás nyújtásáról kiállított számla, számviteli bizonylat, egyéb okirat kiállítási dátuma esik. Azon időszakról, amely tekin tetében a szolgáltatás nyújtója áfa bevallás benyújtására nem kötelezett, a hozzájárulás bevallásának és megfizetésének határideje a szolgáltatás Áfa törvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napja. A hozzájárulásból származó bevételnek megfelelő összeget turizmusfejlesztési feladatokra kell fordítani. Belföldi összesítő jelentés A módosítás értelmében a jelentés értékhatára 1 millió forint helyett 100 ezer forintra csökken, ennek megfelelően 2017. január 1-jétől a vevő adószámát kötelezően fel kell majd tüntetni az ezt az értékhatárt elérő számlákon is. A vevői adószám feltüntetése nem kötelező azokon a számlákon, amelyeket 2016-ban bocsátottak ki, de teljesítési időpontjuk 2017-re esik. Online adatszolgáltatás Online adatszolgáltatásra lesznek kötelezettek az áfaalanyok az adóhatóság felé az olyan számlázó programmal kibocsátott szám láik vonatkozásában, amelyek áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Az új rendelkezés 2017. január 1-jén lép életbe. Az első félévben a kötelezettek választásuk szerint ön kéntes alapon tehetnek eleget ennek az adatszolgáltatásnak, 2017. július 1-jétől azonban már kötelező lesz alkalmazniuk az új szabályokat. A módosítás alapján külön jogszabály teszi lehetővé az adóhatóság számára, hogy a számlázó program működését hír közlő eszköz útján felügyelje, és közvetlen adatlekérést hajtson végre. Belföldi fordított adózás A módosítás szerint 2017. január 1-jétől már nemcsak az építési hatósági engedélyhez, illetve az építési hatósági tudomásvételi eljáráshoz kötött építési szolgáltatások tartoznak a fordított adózás hatálya alá, hanem mindazok az építési szolgáltatások is, melyek egyszerű bejelentéshez kötöttek. A törvénymódosítás továbbá kiterjeszti a fordított adózást a krómhulladék és a vanádiumhulladék, valamint ezek törmelékeinek értékesítésére is. EKÁER A módosítás szerint 2016. augusztus 1-jétől már nem csupán az útdíjköteles járművel végzett áruszállítások esnek EKÁER bejelentési kötelezettség alá, hanem azok a szállítások is, melyeknél a jármű önmagában ugyan nem lenne útdíjköteles, de tényleges össztömege az áruval együtt már meghaladja a 3,5 tonnát. További változás, hogy a fuvarozó az adóhatóság által felhelyezett hatósági zárat sértetlen állapotban köteles mindaddig megőrizni, amíg azt az adóhatóság el nem távolítja. Amennyiben ennek a kötelezettségének a fuvarozó nem tesz eleget, akár 1 millió forintos mulasztási bírság is kiszabható lesz, melynek megfizetéséig a fuvareszközt az adóhatóság külön határozat nélkül visszatarthatja. Továbbá, mulasztási bírság lesz kiszabható akkor is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét. A bírság mértéke a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet. Automata berendezések online kapcsolata a NAV-val 2017. január 1-jétől valamennyi kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést (italautomata stb.) automata felügyeleti egységgel (AFE) kell felszerelni, melyen keresztül az adózónak adatszolgáltatást kell teljesítenie az adóhatóság felé. A törvény módosítása lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy az automata berendezések működését hírközlő eszköz útján felügyelje, és közvetlen adatlekérést hajtson végre. 4 Tax Alert

A társasági adót érintő változások Az adóelkerülésre vonatkozó alapelvek változása 2017. január 1-jétől hatályba lépő alapelvi szigorítás, hogy adóelőny nem érvényesíthető abban az esetben, ha a jogügylet fő és nem kizárólagos célja az adóelőny elérése. A jogdíj-kedvezmények változása Évközi módosításként, 2016. július 1-jétől jelentősen szűkül a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmény a jogdíj fogalmának újrafogalmazásával; alapvetően e körbe csak a szabadalmakból, oltalmakból és a szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül. A fogalmi szűkítésen túlmenően a jogdíj-ered mény csak olyan mértékben jogosít kedvezményre, amilyen arányban az adott immateriális jószágot saját kutatásfejlesztési tevékenysége alapján hozta létre az adózó. A saját kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként, annak legfeljebb 30 százalékos mértékéig, figyelembe vehető a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2016. június 30-ig állományba vett immateriális jószágok esetében az adózó még a módosítást megelőző szabályok szerint járhat el. Ingyenes juttatások változása A törvénymódosítás szerint 2017. január 1-jétől az ingyenes juttatást juttató adózónak növelnie kell az adóalapját az ingyenes juttatás összegével, ha az ingyenes juttatásban részesülő adózó e bevételre tekintettel társasági adót nem fizet. Kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás A törvénymódosítás szerint 2017. január 1-jétől kedvezményezett eszközátruházás esetében, amennyiben az átruházó társaság a kedvezményezett eszközátruházást követően, a halasztott adófizetési kötelezettség időszaka alatt a megszerzett részesedését eladja, úgy a kedvezményezett eszközátruházásra tekintettel adóalapot csökkentő tételként figyelembe vett összeggel (de legfeljebb az átvevő társaság által halasztott adóként még el nem számolt összeggel) vissza kell növelnie az adóalapját, míg az átvevő társaság a továbbiakban az adóhalasztástól függetlenül állapíthatja meg az adóalapját. További változás, hogy kedvezményezett eszközátruházás és átalakulás esetében az adózó köteles az ügylet valós gazdasági és kereskedelmi okait bizonyítani. A kapcsolt vállalkozásokat érintő változások A törvénymódosítás értelmében első ízben a 2018. évben kezdődő adóévre vonatkozóan a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárcsökkentő tétel csak abban az esetben lesz alkalmazható, ha a kapcsolt fél nyilatkozik arról, hogy az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adóalap megállapításakor. Szintén a kapcsolt vállalkozásokat érintő változás, hogy a társasági adóbevallásban adatot kell szolgáltatni a kapcsolt vállalkozásról, valamint az ügyletet megalapozó gazdasági okokról, ha az adózó a kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelése behajthatatlanná válik. A törvénymódosítás szerint nem kell transzferár-dokumentációs kötelezettséget teljesítenie a belföldi telephelynek, ha nemzetközi egyezmény alapján belföldön mentesül a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól. A mobilitást elősegítő lakhatási támogatás, illetve munkásszállások kialakítása A törvénymódosítás szerint 2017. január 1-jétől a mobilitási célú lakhatási támogatás, valamint a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére elszámolt költség összegével csökkenthető a társasági adóalap, legfeljebb a pozitív adózás előtti eredmény összegéig. Tax Alert 5

Munkahelyi bölcsődék működésének támogatása A törvénymódosítás szerint 2017. január 1-jétől elismert költségnek, ráfordításnak minősül a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő költség és ráfordítás. Műemlékekhez kapcsolódó kedvezmény A törvénymódosítás szerint 2017. január 1-jétől a műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek karbantartási költsége (az adózás előtti nyereség 50 százalékáig) egyszeres, felújítási költsége kétszeres mértékben levonható a társasági adóalapból. Felújítás esetében az adóalap-kedvezmény érvényesítésére jogosult a finanszírozó társaság is. Veszteségelhatárolás K+F tevékenység esetén A módosító törvény kihirdetését követő naptól kezdődő hatállyal, negatív társasági adóalap esetén, a kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel érvényesített adóalap-csökkentő tétel összegének 9,5 százaléka szociális hozzájárulási adókedvezményként érvényesíthető, amennyiben a társaság összes bevételének 40 százaléka K+F tevékenységből származik, legalább egy gyakorlóhelyet biztosít, továbbá a kutató-fejlesztők átlagos állományi létszáma az adóévben legfeljebb 10 százalékkal csökkent. A fentiek szerint érvényesített adóalap-csökkentő tétel 50 százaléka már felhasznált elhatárolt veszteségnek minősül. A beruházási adóalap-kedvezmény mértéke és hitelkamat kedvezmény A törvénymódosítás szerint 2017. január 1-jétől a kis- és középvállalkozások az új tárgyieszköz-beruházás, ingatlanfelújítás teljes összegével csökkenthetik az adóalapjukat, továbbá nő a beruházási hitelszerződés kamata alapján érvényesíthető adókedvezmény összege. A helyi adókat érintő változások A helyi iparűzési adó alapját érintő változások A törvénymódosítás a helyi iparűzési adó alapját érintő egyes tételeket (jogdíj, kutatás-fejlesztés) közelíti a társaságiadószabályozáshoz. Ennek keretében 2016. július 1-jétől szűkül a jogdíj fogalma, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként csak a társasági adó alapjában érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapítása során figyelembe venni [2017. január 1-jétől]. A jogdíj-meghatározás tekintetében átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2021. június 30-ig lezáruló adóévben meghatározott esetekben a korábbi szabályozás alkalmazható. Az egyablakos bevallás-benyújtás bevezetése 2017. január 1-jétől az iparűzési adóalanyok elektronikus úton, a NAV-on keresztül is benyújthatják adóbevallásukat az illetékes települési önkormányzathoz. A módosítás szerint az állami adóhatóság a bevallást csak elektronikusan továbbítja az illetékes önkormányzati adóhatóság részére Az építményadó- és a telekadó-mentesség szigorítása A javaslat alapján 2017. január 1-jétől a nonprofit szervezeteknek a helyi adók alóli mentesség érdekében az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a tárgyévet megelőző adóévben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük. Továbbá, a nonprofit szervezeteket az épület, épületrész, telek alapján csak akkor illeti meg adómentesség, ha az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként jegyezték be őket. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalma és mentessége 2017. január 1-jétől a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú, művelés alól kivett terület telekadó-mentessége megszűnik, ha az adott területtel határos területen lehetőség van ivóvíz-, villamosenergiavezetékre és szennyvízcsatornára való csatlakozásra. A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások A törvénymódosítás alapján a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadóját 2017. január 1-jétől nem a 2009. évi, hanem az adóévet megelőző második adóév adóalapja alapján kell megállapítani. A módosítás szerint a különadó mértéke hitelintézetek esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalékra, az azt meghaladó részre 0,21 százalékra csökken. A tranzakciós illetéket érintő változások 2017. január 1-jétől az adó hatálya kiterjed a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre. Az adó alapja a hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizetett összeg, az adó mértéke 0,3 százalék. A reklámadót érintő változások A törvénymódosítás értelmében 2017. január 1-jétől, amennyiben a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője irányába a reklámadóhoz kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettségét, úgy az állami adóhatóság felhívására az adóhatóság irányába kell azt pótolnia. Ennek elmulasztása esetén 500 ezer forint mulasztási bírság fizetendő, ugyanazon megrendelő irányába történt ismételt mulasztás esetén további 10 millió forint, majd ezen összeg háromszorosa. Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén. További változás, hogy a bevallási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg, amellyel szemben 30 napos jogvesztő határidőn belül ellenbizonyításnak van helye. 6 Tax Alert

Népegészségügyi termékadót érintő változások A törvénymódosítás szerint a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 2017. január 1-jétől a következők szerint változik: Változó fogalommeghatározások A törvénymódosítás alapján a joggyakorlat és az adóköteles termékek meghatározásának könnyítése érdekében az adalékanyag és a gyógynövény fogalma pontosításra kerül; előbbi kivételként nevesíti a közösségi szabályozás szerinti gyógynövénykivonatot. A törvényben új fogalmak is megjelennek: a tejalapanyag, az édesítőszer és a gyógynövényes ital. A módosítás alapján az egészségmegőrző program definíciója úgy módosul, hogy az már nem kizárólag a bármely magánszemély számára ingyenesen elérhető programokat, hanem a bármely magánszemély számára legfeljebb 500 forint díj ellenében elérhető tevékenységeket is magában foglalja. Adóköteles termékek körét érintő változások A törvénymódosítás az adóköteles ízesített sör termékkörét kiegészíti a részben vagy egészben, meghatározott mennyiségű édesítőszerrel édesített termékekkel, ezzel együtt rögzíti, hogy az édesítőszer-tartalom meghatározásakor az édesítőszereket aszerint kell figyelembe venni, hogy milyen mennyiségű cukor kiváltására alkalmasak. Az alkoholos frissítő termékkör fogalma is változik: hasonlóan az ízesített sörökhöz, ebben a kategóriában is adókötelesnek minősülnek a részben vagy egészben, meghatározott mennyiségű édesítőszerrel édesített termékek. Új elemként jelenik meg, hogy az adalékanyagot tartalmazó alkoholos frissítők is adókötelesnek minősülhetnek, függetlenül attól, hogy tartalmaz nak-e üdítőitalt. A törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy alkoholos frissítőnek a legfeljebb öt térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező italok minősülhetnek. Az alkoholos italok közül továbbra is adómentesek maradnak a gyümölcspárlatok és a gyógynövényes italok, de utóbbiaknak szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük: az az ital lesz adómentes, ami adalékanyagot nem tartalmaz, legalább hét külön böző növényből származó gyógynövény felhasználásával készült ide nem értve az ízesített vodkát, összes gyógynövénytartal ma meghaladja a 3 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget, és a felhasznált hét különböző növényből származó gyógynövényből növényenként legalább 0,2 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövény kivonat)/100 milliliter mennyiséget tartalmaz, azzal, hogy a gyógynövénymennyiséget 15%-os nedvességtartalmú gyógynövénymennyiségre átszámítva kell figyelembe venni, és az ital ízében és illatában a felhasznált gyógynövények íze és illata a domináns. Jövedéki adót érintő változások A törvénymódosítás szerint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 2016. szeptember 1-jétől a következők szerint változhat: Jövedékiadó-köteles termékek adómértékének változása A törvénymódosítás alapján a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedékiadó-mértéke a kőolaj világpiaci árához igazodna. A kőolaj világpiaci árától függően a benzin és petróleum adómértéke 5 Ft/ literrel, a gázolaj adómértéke 10 Ft/literrel változhat. A módosítás alapján több dohánygyártmány adómértéke is emelkedik: a cigaretta adómértéke a jelenleg alkalmazandó 15 700 Ft ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 Ft ezer darabonként összegről 15 700 Ft ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 400 Ft ezer darabonként összegre emelkedik; a szivar és szivarka adómértéke a jelenleg alkalmazandó kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább 4 000 Ft ezer darabonként összegről a kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább 4 060 Ft ezer darabonként összegre emelkedik; a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adómértéke a jelenlegi 14 000 Ft-ról 15 100 Ft-ra emelkedik kilogrammonként. Az adómérték emelkedésének háttere, hogy a dohánygyártmá nyokra vonatkozó uniós adóminimum elérése érdekében Magyarországon meg kell emelni a dohánygyártmányok adómértékét. Az uniós adóminimumot hazánk három lépcsőben kívánja elérni, melynek első lépcsőjét tartalmazza a módosítás. Az adó visszatérítésére vonatkozó változások A gázolaj adómértékével összefüggésben változik a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke is. A kőolaj világpiaci árával összefüggésben megállapított küszöbértéktől függően a visszaigényelhető adó mértéke 7 Ft vagy 17 Ft lehet literenként. Hasonló módon változik a mezőgazdasági ágazatban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszaigénylésének mértéke is: a kőolaj világpiaci árával összefüggésben megállapított küszöbértéktől függően a mezőgazdasági termelő részére a felhasznált gázolaj 82 százaléka, illetve 83,5 százaléka téríthető vissza. Tax Alert 7

Kapcsolat Lőcsei Tamás, üzletágvezető Tel.: +36 1 461 9358 E-mail: tamas.locsei@hu.pwc.com Paul Grocott Tel.: +36 1 461 9260 E-mail: paul.grocott@hu.pwc.com David Williams Tel.: +36 1 461 9354 E-mail: david.williams@hu.pwc.com Máthé Dóra Tel.: +36 1 461 9767 E-mail: dora.mathe@hu.pwc.com Burján Ákos Tel.: +36 1 461 9620 E-mail: akos.burjan@hu.pwc.com Réti László Tel.: +36 1 461 9890 E-mail: laszlo.reti@hu.pwclegal.com Antall György Tel.: +36 1 461 9870 E-mail: gyorgy.antall@hu.pwclegal.com Mekler Anita Tel: +36 1 461 9372 E-mail: mekler.anita@hu.pwc.com Deák László Tel.: +36 1 461 9590 E-mail: laszlo.deak@hu.pwc.com Réti, Antall & Társai PwC Legal Tax & Legal Alert PwC Magyarország 553. szám 2016. június Ez a kiadvány kizárólag általános tájékoztatásul szolgál és nem minősül szakmai tanácsadásnak. Ha a továbbiakban nem szeretne hírlevelet kapni, kérlük jelezze a következő e-mail címen: tax.alert@hu.pwc.com 2016 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a PwC kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.