Tax & Legal Alert PwC Magyarország 568. szám február

Átírás

1 Tax & Legal Alert PwC Magyarország 568. szám február A 2016-os év rendkívül mozgalmas volt törvényalkotási szempontból, az adózáshoz kapcsolódó jogszabályok számos alkalommal, egészen az utolsó pillanatig alakultak, változtak. Míg az egyes adócsomagok tartalmáról már elfogadásukat követően beszámoltunk, jelen hírlevelünkben a tavalyi év legfontosabb adóváltozásait foglaljuk össze annak érdekében, hogy a kihirdetett szabályok egy helyen, egységes formában legyenek elérhetőek az Önök számára. Tartalom Az adóeljárást érintő változások...2 A személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót érintő változások...3 Az általános forgalmi adót érintő változások...6 A vámszabályozást érintő változások...7 A társasági adót érintő változások...7 A helyi adókat érintő változások...10 Az illetékeket érintő változások...11 A reklámadót érintő változások...11 A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások...11 A tranzakciós illetéket érintő változások...11 A népegészségügyi termékadót érintő változások...11 A jövedéki adót és energiaadót érintő változások...12 A számvitelt érintő változások...12 Az IFRS áttéréshez kapcsolódó társasági adót érintő változások...13 Az IFRS áttéréshez kapcsolódó helyi iparűzési adót érintő változások...14

2 Az adóeljárást érintő változások Adózói minősítés július 1-jétől a megbízható adózói kategóriába való besoroláskor az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel január 1-jétől a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül utalja ki. Módosultak a megbízható és kockázatos adózói minősítések feltételei, illetve a minősítés jogkövetkezményei. A megbízható adózói minősítés új elemeként került előírásra, hogy adózó tárgyévre vonatkozó adóteljesítményének pozitívnak kell lennie, ezáltal kizárásra kerültek az ún. alvó cégek. A módosítás továbbá automatikus fizetési könnyítést tett lehetővé a megbízható adózók részére. Ez 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést jelent, melyre évente maximum egy alkalommal nyílik lehetőség, feltéve, hogy az adózó nettó adótartozása a kérelem elbírálásának időpontjában nem haladja meg az 1,5 millió forintot. Ezzel a módosítással nemcsak részletfizetés, hanem fizetési halasztás is lehetővé válik a megbízható adózók számára, amely várhatóan az adózók szélesebb körének jelenthet könnyítést, tekintettel arra, hogy az 500 ezer forintos értékhatár 1,5 millió forintra emelkedett. További módosítás, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez már nem szükséges legalább 3 év működés. A kockázatos adózók köre is bővült. A módosítás szerint immáron a kockázatos adózók közé sorolandóak a kényszertörlési eljárás alatt álló cégek, valamint azok az adózók, akik esetében az esedékessé vált mulasztási bírságok összege meghaladja az adóteljesítmény 70 százalékát. Azon adózók is kockázatos adózóknak minősülnek, amelyek székhelye székhelyszolgáltatóhoz került bejegyzésre és a tárgyévben vagy a megelőző 3 évben jogerős mulasztási bírságot szabtak ki terhére adóigazgatási eljárás akadályozása miatt. Ezzel összefüggésben a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózó többlet adatszolgáltatásra kötelezett. A feltételes adómegállapítás ellenőrzése Új adóhatósági ellenőrzési forma került bevezetésre július 1-jétől, melynek célja annak megállapítása, hogy a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e, és amennyiben igen, úgy a feltételes adómegállapítás az adóhatóságra nézve kötelező erővel bír-e. Az ellenőrzés során az adóhatóság csak olyan okiratok bemutatását kérheti, melyekről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy azok kiállítása, megőrzése, illetve vezetése alátámasztja a tényállás megvalósulását. A december 31-ig jogerőre emelkedett adó feltételes megállapításáról szóló határozatok tekintetében az adózó maga is kezdeményezheti az eljárás megindítását. További évközi változás, hogy az IFRS szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetében csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői véleményét. A csoportmentességi rendeleten alapuló közzétételi kötelezettség A július 1-jétől kötelezően alkalmazandó 651/2014/ EU bizottsági rendelet (csoportmentességi rendelet) 9. cikke alapján az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatások esetén közzétételi kötelezettség terheli az egyes tagállamokat. A módosítás szerint adókedvezmények esetén a törvényben meghatározott közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala a sávosan meghatározott támogatástartalom szerint történik, az adóbevallástól számított egy naptári éven belül. A közzétett adatoknak az adókedvezmény igénybevételét követő 10 éven keresztül elérhetőnek kell lenniük. Önellenőrzés lefolytatása elévüléstől függetlenül A törvénymódosítás értelmében július 1-jétől az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is lehetősége nyílik az adózónak, hogy jogerős bírósági döntés alapján, adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak vonatkozásában is önellenőrzést nyújtson be, mely alapján az adóhatóság egy éven belül ellenőrzést folytathat le. Ellenőrzéssel már lezárt időszak tekintetében az adózó kérésére ismételt ellenőrzés keretében korrigálható az érintett adókötelezettség. Támogató eljárás január 1-jétől kezdődően új jogintézményként került bevezetésre az adóhatóság támogató eljárása. Az új eljárás révén a kockázatelemezés során feltárt kockázatok megszüntetése érdekében az adóhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy az ellenőrzés megindítása helyett szakmai támogatást nyújtson a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása érdekében, továbbá az adózót önellenőrzésre hívja fel. A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések tekintetében szankcionálásnak nincs helye, ugyanakkor a támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az ellenőrzés megkezdését. Élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések A kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések útján történő élelmiszer-értékesítést csak június 30-tól terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Ezen időpontig az automata berendezéseket automata felügyeleti egységgel kell ellátni, kivéve, ha a felügyeleti szolgáltatók egybehangzó nyilatkozata szerint annak kiépítésére műszaki okokból nincs mód. A releváns jogszabály tartalmazza továbbá a felügyeleti szolgáltatók engedélyezésére, működésére, felelősségére vonatkozó részletszabályokat. 2 Tax Alert

3 A személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót érintő változások Pontosítások, fogalmi módosítások a törvényben Módosításra került augusztus 1-jétől a kiküldetés fogalma, ennek megfelelően kiküldetésnek minősül a hivatali, üzleti utazás, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével. Kisebb módosítások, pontosítások történtek a nyugdíjbizto sításhoz kapcsolódó kedvezmény területén, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez kapcsolódó adatszolgáltatás tekintetében. Módosult az őstermelő fogalma, és pontosításra kerültek a tartós befektetésekből származó jövedelem adózásának szabályai is. A lakáscélú munkáltatói támogatáshoz kapcsolódóan január 1-jétől meghatározásra került a törvényben a lakáskorszerűsítés, az akadálymentesítés, a méltányolható lakásigény és az együttköltöző, együttlakó családtag fogalma. A módosítás a személyi jövedelemadó törvényben említett kirendelt dolgozó fogalmát összhangba kívánta hozni az új Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezésekkel. A lakáscélú munkáltatói támogatáshoz kapcsolódóan pontosításra kerültek azon fogalmak (pl.: méltányolható lakásigény és az együttköltöző, együttlakó családtagok), amelyek január 1-jével léptek életbe. Tax Alert 3

4 Személyi jövedelemadó A törvénymódosítás minden ingatlanra kiterjesztette az eddig csak lakóházra, lakásra és a lakásra vonatkozó vagyoni értékű jogra érvényes 5 éves lépcsőzetes adóalap-csökkentést. Azaz január 1-jétől minden típusú ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentes az ingatlan megszerzésének évét követő 5. évtől. A társasági adó kulcsának csökkenésével párhuzamosan 9%-ra csökkent a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó adóalapját terhelő adó is. Az ellenőrzött külföldi társaság definíciójának módosításával összhang ban, az ezen kategóriához kapcsolódó szabályok kikerültek a személyi jövedelemadó rendszeréből. Ennek következményeképpen az azon társaságok által 2017-ben fizetett osztalék, amelyek 2017-től már nem minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak, egyéb jövedelem helyett a jóval alacsonyabb adókötelezettséget eredményező osztalékjövedelemnek minősülnek. Szélesebb személyi körben készíthető bevallástervezetek január 1-jével életbe lépett az a rendelkezés, amely szerint az adóhatóság elkészíti az ügyfélkapuval rendelkező adózók személyi jövedelemadó bevallásának tervezetét, ha munkáltatói adómegállapítást nem kértek, vagy ha kértek ugyan, de azt a munkáltató nem vállalta. A módosítás értelmében az adóhatóság elkészíti az adóbevallási tervezetet az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemélyek részére is, ha ez irányú igényüket legkésőbb az adóévet követő év március 15-éig jelzik az adóhatóság felé. Fontos megjegyezni, hogy az adóbevallási tervezet nem feltétlenül tartalmazza az összes olyan jövedelmet, amit a magánszemély egyébként köteles bevallani. Az adóbevallási tervezet ugyanis azokon az adatokon (pl.: a magyarországi munkáltató által kifizetett bérek) alapul, amikről év közben adatot kapott az adóhatóság. Évközi adatszolgáltatási kötelezettség azonban nem feltétlenül kapcsolódik egy-egy jövedelemtételhez. Érdemes tehát az adóbevallási tervezetet alaposan megvizsgálni és szükség esetén kijavítani, illetve kiegészíteni. Kevesebb elvonás a kamatjövedelemből január 1-jével megszűnt a kamatjövedelmeket terhelő 6%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. A kamatot tehát csak személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli majd, ha azt december 31-e után írják jóvá. A munkaerő mobilitásának elősegítése A munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében több változást is bevezetett a törvénymódosítás január 1-jétől emelkedett a saját gépjárművel történő munkába járás esetén adómentesen adható költségtérítés összege, az eddigi 9 Ft/km helyett 15 Ft/ km lett ez az összeg. Ugyancsak a mobilitást elősegítendő, adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás a törvényben meghatározott feltételek mellett és meghatározott mértékben. A módosítás alapján munkásszállásnak, szolgálati lakásban történő elhelyezésnek és így adómentesen adható juttatásnak minősül a kifizető saját tulajdonú vagy bérelt, több lakóhellyel rendelkező ingatlanja akkor is, ha lakóhelyiségenként csak egy személy elhelyezését szolgálja. Sportrendezvény Új fogalomként került meghatározásra augusztus 1-jétől a törvényben a sportrendezvény fogalma. Az új fogalom alapján adómentesen kizárólag sportszervezet vagy sportszövetség rendezhet sportrendezvényt. Korábban a gazdasági élet más szereplői is élhettek ezzel a kedvező lehetőséggel, augusztus 1-jétől erre már nincs lehetőségük. Adómentes juttatások január 1-jétől adómentes juttatásnak minősül a bölcsődei szolgáltatás, bölcsődei ellátás mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. Béren kívüli juttatások január 1-jével jelentősen átalakult a béren kívüli juttatások rendszere. A béren kívüli juttatások immár gyakorlatilag a pénzbeli juttatásból és a SZÉP kártyára utalt összegből állnak. Béren kívüli juttatásnak kizárólag az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg és a SZÉP Kártya alszámláira a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül (az éves rekreációs keretösszeg a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 ezer forint, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 450 ezer forint). Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (vagyis a pénzösszeg és SZÉP Kártya) együttes értékének az éves rekreáció keretösszeget meghaladó része. A kedvező közteher mellett adható pénzjuttatás éves keretösszege egész éves foglalkoztatás esetén 100 ezer forint, az ezt meghaladóan adott pénzösszeg munkavállaló esetében bérjövedelemként adóköteles (vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként). Az eddigi béren kívüli juttatások január 1-jétől egyes meghatározott juttatásként, vagyis magasabb közteher mellett adhatók. Mérséklődő közterhek a Cafeteria-nál Az eddigi szabályok szerint a béren kívüli juttatások (pl.: helyi bérlet) és az egyes meghatározott juttatások (pl.: cégtelefon magáncélú használata) esetében a fizetendő közterhek meghatározása során a juttatások értékét először meg kellett szorozni egy adóalap-növelő tényezővel és az így megnövelt adóalapra kellett alkalmazni a juttatásokra irányadó közteherkulcsokat. A módosítás következtében az adóalap tényező mértéke 1,19-ről 1,18-ra csökkent. Következésképpen, a béren kívüli juttatások közterhe kb. 0,3 százalékkal, míg az egyes meghatározott juttatásoké kb. 0,4 százalékkal, az egészségügyi hozzájárulás mértékének csökkenését is figyelembe véve 6,6% lett kisebb az idei évtől. 4 Tax Alert

5 Szociális hozzájárulási adókedvezmények A változások augusztus 1-jétől újjáélesztették a Karrier Híd Program intézményét, amelynek keretében olyan személy alkalmazása esetén, aki közvetlenül megelőzően a közszférában dolgozott, szociális hozzájárulási adókedvezmény vehető igénybe. A tartósan álláskereső és pályakezdő 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezmény a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén is igénybe vehető június 16-tól új szociális hozzájárulási adókedvezmény került bevezetésre saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez kapcsolódóan. Szociális hozzájárulási adó A törvénymódosítás szerint január 1-jétől 22%-ra csökkent a szocho kulcsa, január 1-jétől pedig további 2 százalékponttal 20%-ra csökken majd. Az előbbi módosítással összhangban számos ponton módosult a szocho-kedvezmények mértéke. Ahol az igénybe vehető kedvezmény eddig 27%, 13,5% vagy 14,5% volt, ott mostantól a szocho mindenkori mértéke, illetve a mindenkori mérték 50%-a lesz a kedvezmény. Ez minden munkáltatónak 3,9%-os mértékű bérköltség-megtakarítást eredményez. Szintén január 1-től, amennyiben egy dolgozó mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól Magyarországon (bizonyos belső szabályok vagy nemzetközi szerződések alapján), a mentességi időszakra tekintettel kifizetett javadalmazása után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, és mindez független attól, hogy a javadalmazás esetlegesen a mentességi időszak lejártát követően kerül kifizetésre. Egészségügyi hozzájárulás Szintén január 1-jétől 22%-ra csökkent (az eddig 27%- os) egészségügyi hozzájárulás, továbbá összhangban a szocho csökkenéssel január 1-jétől 20%-ra módosul az alkalmazandó mérték. Így az üzleti ebédek, vállalati események és egyes cafeteria juttatások után fizetendő közteher együttes mértéke 49,98%-ról 43,66%-ra mérséklődött. Harmadik állam polgárának kiküldetése Amennyiben egy harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállaló külföldi munkáltató alkalmazásában kiküldetés keretében dolgozik Magyarországon, akkor a két évet meg nem haladó kiküldetés esetén mentesül a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége alól. Ezen szabály alkalmazása akkor is lehetséges, ha harmadik államból kiküldött és ott biztosítással rendelkező olyan magánszemély érkezik Magyarországra, akinek állampolgársága szerinti állammal egyébként Magyarországnak kétoldalú szociális biztonsági egyezménye van. Továbbá olyan EU-s állampolgárok esetén is, akik nem tartoznak a vonatkozó uniós társadalombiztosítási rendeletek hatálya alá, és harmadik országból érkeznek és ott biztosítottak. Ezen szabályok a január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén alkalmazhatók. Ha azonban a kiküldetés meghosszabbításra kerül (és így a kiküldetés meghaladja a két évet), a törvény külön szabály alkalmazását írja elő. Amennyiben a hosszabbításra előre nem látható okok miatt kerül sor, és erről a munkavállaló a törvényben foglalt feltételeknek megfelelően tájékoztatja az adóhatóságot, akkor szociális hozzájárulási adó, illetve társadalombiztosítási kötelezettség az eddigi szabályoktól eltérően, a második év végétől áll fenn. Az új szabály a január 1-től megkezdett kiküldetések esetén alkalmazható. Csökkenő adminisztráció az Airbnb-zőknél január 1-jével a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadója forintra emelkedett, és ezzel párhuzamosan megszűnt az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségük. Az átalányadózás mellett döntők, például az Airbnb-zők tényleges adóterhelése tehát nem változott, ugyanakkor adminisztrációs szempontból egyértelműen jobb helyzetbe kerültek azzal, hogy a korábbi egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeget a tételes átalányadó részeként kell megfizetniük, illetve bevallaniuk. Adminisztrációs könnyítés az első házasok kedvezményének érvényesítésénél Az eddig hatályos szabályok szerint a házasságkötést követő gyermekáldás azzal járhat, hogy a párok elveszítik az első házasok kedvezményére való jogosultságukat. A módosítás értelmében a gyermek fogantatása már nem befolyásolja a kedvezmény érvényesítését. Egy átmeneti rendelkezés szerint a változás vonatkozik valamennyi olyan házasságra, amit december 31-ét követően kötöttek meg. Ez azt hivatott biztosítani, hogy a kedvezményt visszamenőlegesen - pl.: a évi bevallás önellenőrzésével - is igénybe vehessék azok, akik a gyermekáldás miatt ezt nem tudták megtenni korábban. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása A módosítások január 18-ával kívül helyezik a Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor a magánszemélyek választásuk alapján a nem kifizetőtől származó egyes, június 30-ig megszerzett jövedelmek tekintetében 10%-os mértékkel fizethetnek személyi jövedelemadót. A személyi jövedelemadó mellett önellenőrzési pótlékot is kell fizetni e jövedelmek után. Ezen adókötelezettség kizárólag az állami adóhatóság által erre a célra kijelölt bank útján teljesíthető, valamint az adókötelezettség teljesítésének további szabályait végrehajtási rendelet szabályozza. A magánszemély bármely korábbi évben felmerült adókötelezettségével összefüggésben élhet az új lehetőséggel. Ez az eljárás anonim, mivel a magánszemélyről és a jövedelemről a kijelölt bank nem teljesít adatszolgáltatást. Egy esetleges ellenőrzés során a bank igazolása bizonyítja azt, hogy a magánszemély az adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette. Jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más tagi részesedés január 1. és június 30. között átlátható körülmények között történő megszerzése nem eredményez adó-, járulék-, hozzájárulás- és illetékfizetési kötelezettséget. A mentességek csak akkor érvényesíthetőek, ha a részesedés ingyenes megszerzését a szerző fél bejelenti az állami adóhatóságnak, vagy a részesedés vételárának kifizetése EGTtagállamban lévő bank útján történik (a részletszabályokat végrehajtási rendelet rendezi). A fentiek szerint megszerzett részesedések tekintetében nem alkalmazhatóak a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok. Tax Alert 5

6 Az általános forgalmi adót érintő változások A kedvezőbb áfakulcs kiterjesztése A módosítás értelmében tovább bővült a kedvező áfakulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások köre január 1-jétől a baromfihús, a tojás illetve a friss tej (kivéve az anyatej; az UHT és az ESL tej) áfakulcsa 5%-ra csökkent, az internet-hozzáférési szolgáltatásokra pedig az eddigi 27% helyett 18%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Az áfacsökkentést a vendéglátóiparra is kiterjesztették, melynek eredményeképpen január 1-jétől az eddigi 27% helyett 18%, január 1-jétől pedig 5%-os áfa kulcsot kell majd alkalmazni a vendéglátó egységekben nyújtott ételforgalom, és egyes helyben készített nem alkoholos italok forgalma után. Turizmusfejlesztési hozzájárulás Az 5%-os áfa kulcs bevezetésével párhuzamosan, a kedvező kulcs alá tartozó étkezőhelyi vendéglátás után január 1-től úgynevezett turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie az ilyen szolgáltatást nyújtóknak. A fizetendő hozzájárulás alapja a nyújtott szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke, a mértéke 4%. A hozzájárulás megállapítása önadózással történik, és a szolgáltatást nyújtó áfabevallási gyakoriságához kötődik. A hozzájárulást azon áfabevallási időszakkal azonos időszakban kell bevallani és megfizetni, amelyre a számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában kibocsátott egyéb okiraton feltüntetett teljesítési időpont, a teljesítési időpont feltüntetése hiányában pedig a szolgáltatás nyújtásáról kiállított számla, számviteli bizonylat, egyéb okirat kiállítási dátuma esik. Azon időszakról, amely tekintetében a szolgáltatás nyújtója áfabevallás benyújtására nem kötelezett, a hozzájárulás bevallásának és megfizetésének határideje a szolgáltatás áfatörvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napja. A hozzájárulásból származó bevételnek megfelelő összeget turizmus fejlesztési feladatokra kell fordítani. Belföldi összesítő jelentés A módosítás értelmében a jelentés értékhatára 1 millió forint helyett 100 ezer forintra csökkent, ennek megfelelően január 1-jétől a vevő adószámát kötelezően fel kell tüntetni az ezt az értékhatárt elérő számlákon is. A vevői adószám feltüntetése nem kötelező azokon a számlákon, amelyeket 2016-ban bocsátottak ki, de teljesítési időpontjuk 2017-re esik. Online adatszolgáltatás január 1-jétől online adatszolgáltatásra kötelezettek az áfaalanyok az adóhatóság felé az olyan számlázó programmal kibocsátott számláik vonatkozásában, amelyek áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Az első félévben a kötelezettek választásuk szerint önkéntes alapon tehetnek eleget ennek az adatszolgáltatásnak, július 1-jétől azonban már kötelező lesz alkalmazniuk az új szabályokat. A módosítás alapján külön jogszabály teszi lehetővé az adóhatóság számára, hogy a számlázó program működését hírközlő eszköz útján felügyelje, és közvetlen adatlekérést hajtson végre. Belföldi fordított adózás A módosítás szerint január 1-jétől már nemcsak az építési hatósági engedélyhez, illetve az építési hatósági tudomásvételi eljáráshoz kötött építési szolgáltatások tartoznak a fordított adózás hatálya alá, hanem mindazok az építési szolgáltatások is, melyek egyszerű bejelentéshez kötöttek. A törvénymódosítás továbbá kiterjesztette a fordított adózást a krómhulladék és a vanádiumhulladék, valamint ezek törmelékeinek az értékesítésére is. EKÁER A módosítás szerint augusztus 1-jétől már nem csupán az útdíjköteles járművel végzett áruszállítások esnek az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bejelentési kötelezettsége alá, hanem azok a szállítások is, melyeknél a jármű önmagában ugyan nem lenne útdíjköteles, de tényleges össztömege az áruval együtt már meghaladja a 3,5 tonnát. További változás, hogy a fuvarozó az adóhatóság által felhelyezett hatósági zárat sértetlen állapotban köteles mindaddig megőrizni, amíg azt az adóhatóság el nem távolítja. Amennyiben ennek a kötelezettségének a fuvarozó nem tesz eleget, akár 1 millió forintos mulasztási bírság is kiszabható lesz, melynek megfizetéséig a fuvareszközt az adóhatóság külön határozat nélkül visszatarthatja. Továbbá, mulasztási bírság lesz kiszabható akkor is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét. A bírság mértéke a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet. Az EKÁER szabályai további kockázatibiztosíték-nyújtási kötelezettséggel is kiegészültek. Ennek értelmében a február 15-e utáni bejelentések esetén azon adóalanyok, amelyek a tárgyévben és a megelőző két évben EKÁER-bejelentést nem tettek és áfabevallást sem nyújtottak be, vagy adószám felfüggesztés hatálya alatt álltak, meghatározott kockázati biztosítékot kötelesek fizetni az első 10 bejelentés erejéig, de legalább 180 napig a Közösségen belüli termékbeszerzések és az első belföldi áfaköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítések tekintetében. Automata berendezések online kapcsolata a NAV-val január 1-jéig valamennyi kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést (italautomata stb.) automata felügyeleti egységgel (AFE) kellett felszerelni, melyen keresztül január 1-től az adózónak adatszolgáltatást kell teljesítenie az adóhatóság felé. A törvény módosítása lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy az automata berendezések működését hírközlő eszköz útján felügyelje, és közvetlen adatlekérést hajtson végre. Alanyi adómentesség értékhatárának változása január 1-jétől az alanyi adómentesség értékhatára az eddigi 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedett. Az átmeneti rendelkezések értelmében azok az adózók is élhetnek az alanyi adómentesség választásának lehetőségével, akiknek az árbevétele 2016-ban ugyan meghaladta a 6 millió forintot, de még a 8 milliós értékhatáron belül maradt, továbbá azok az adóalanyok is, akik a megelőző két évben lépték túl a 6 milliós értékhatárt, de az árbevételük a 8 millió forintot nem haladta meg. A módosítás következtében jelentősen bővülhet az alanyi adómentességet választó adózók köre. 6 Tax Alert

7 Áfaalanyok személygépjárművel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége A törvénymódosítás értelmében az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettsége január 1-től kiterjed a személygépjárművek alvázszámára is a következő esetekben: (i) import, (ii) közösségi beszerzés, illetve (iii) közösségi értékesítés. Az adatszolgáltatást az áfabevallásban szükséges megtenni. A vámszabályozást érintő változások A változások az uniós vámjog végrehajtásáról szóló évi XIII. törvényre vonatkozó módosítási javaslatai a május 1-jei hatályba lépést követő tapasztalatok, észrevételek alapján kerültek megállapításra. Ennek megfelelően a törvénymódosítás többnyire technikai jellegű módosításokat, kiegészítéseket tartalmaz, ugyanakkor érdemi változások is helyet kaptak, amelyek többek között a következők: A vámhatóság hivatalból indult eljárásai esetében - főszabály szerint - a kérelemre indult eljárások határidejét kell alkalmazni. Meghatározásra kerültek a vámhatóság által végezhető felülellenőrzés részletszabályai. A jogértelmezési gyakorlat egységesítése érdekében a módosítás szabályozza továbbá a Közösségi Vámkódex alapján kiadott, de még érvényben lévő vámhatósági engedélyek módosításához kapcsolódó tudnivalókat. A társasági adót érintő változások A társasági adókulcs változása A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől a társasági adó mértéke 9%-ra csökkent, ennek megfelelően megszűnt a progresszív mentesítés intézménye. Az egykulcsos társaságiadómérték bevezetése a fizetendő adó összegének számítása mellett a halasztottadó-kalkulációk eredményére is hatással van. Az adókulcs változásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések Tekintettel az új adókulcs bevezetésére, átmeneti szabályok vonatkoznak a év első felében, illetve a 2017 júliusától fizetendő társaságiadó-előlegek számítására. Azon adózók, akik a évi adókötelezettségüket a 19%-os adókulcs alkalmazásával állapították meg, a adóév első felében a évre megállapított adó 10/19 részének 20 millió forinttal növelt összegének 50%-át, de legfeljebb a 2015-ös adóévre fizetett adó felének megfelelő összegű adóelőleget kötelesek fizetni második felében, valamint a adóév első felében fizetendő adóelőleget a 9%-os adómérték figyelembe vételével kell megállapítani. A fejlesztési adókedvezmény változása A törvénymódosítás szerint a december 31-ét követően benyújtott bejelentések vagy kérelmek esetében hosszabbodott a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére nyitva álló időszak. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezésének adóévében vagy a következő adóévben és az ezt követő tizenkét adóévben (az eddigi kilenc adóév helyett), de maximum a bejelentés vagy a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben (az eddigi tizennegyedik adóév helyett) vehető igénybe. Tax Alert 7

8 2017. január 1-jétől jelentősen mérséklődtek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltségnöveléséhez kapcsolódó feltételei. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében legalább 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével kell növelni a foglalkoztatást, illetve bérköltséget a fejlesztési adókedvezmény érvényesítése érdekében. Szemléltetésképpen, az eddigi szabályozás szerint a legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében ez a feltétel korábban 150 fő volt. A kis- és középvállalkozások jelenértéken legalább 500 millió forint értékű beruházásai esetében az előírt foglalkoztatás, illetve bérköltség növeléshez kapcsolódó követelmény kisvállalkozások számára legalább 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozások számára legalább 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökkent. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások társaságiadó-kedvezménye január 1-től társaságiadó-kedvezmény igénybevételére nyílik lehetőség a külön jogszabály szerint igazolt módon energiahatékonysági célokat szolgáló végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 30 százaléka (de legfeljebb jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg), mely mértéket kisvállalkozások 20, középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetik. Az adókedvezmény 6 adóév alatt érvényesíthető, legkorábban a beruházás üzembe helyezésének adóévében. A beruházás kötelező üzemeltetési időszaka legkevesebb 5 év. Az adókedvezmény kizárólag a szabályozás hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások tekintetében és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek vonatkozásában vehető igénybe. A módosítás rögzíti továbbá, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény egyidejűleg nem alkalmazható. A támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények változása A törvénymódosítás január 1-től meghosszabbította a filmalkotások és az előadó-művészeti szervezetek támogatása és a látvány-csapatsportok támogatása alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítési időszakát. Az adókedvezmény a támogatás juttatásának adóévét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévig vehető igénybe (az eddigi hatodik naptári évben lezáruló adóév helyett). A törvénymódosítás értelmében az adózó kiegészítő támogatásként, illetve kiegészítő sportfejlesztési támogatásként az alaptámogatás 9 %-os adókulccsal számított értékének legalább 75 %-át köteles megfizetni. A pótlólagos kiegészítő támogatás, illetve pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás megszűnt. Emellett, a módosítás szerint amennyiben az adózó a releváns törvény kihirdetését követően (2016. november 25.) a kiegészítő támogatást határidőn túl, de még a társaság adóbevallásának benyújtásáig teljesíti, akkor az adókedvezménytől nem esik el, hanem a támogatási igazolásban szereplő összeg 80%-ára jogosulttá válik. Amennyiben a kiegészítő és pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tenni adóhatóság felé, hanem a kifizetések tényét a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában jelenti be. Korai fázisú vállalkozások társasági adóalapkedvezménye január 1-től az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásokban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosa. Az adóalap-kedvezmény négy egyenlő részletben, a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de legfeljebb adóévenként 20 millió forint összegig vehető igénybe. Korai fázisú vállalkozásnak minősül a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amennyiben a vonatkozó jogszabályban foglalt feltételeken túlmenően az átlagos állományi létszáma eléri vagy meghaladja a két főt, és abból legalább egy fő kutató-fejlesztőnek minősül. A részletes feltételeket külön jogszabály fogja meghatározni. A kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy az adózó olyan korai fázisú vállalkozás jegyzett tőkéjében szerezzen részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem az adózó, sem a jogelődje vagy az adózó kapcsolt vállalkozása nem volt tagja. Az adóalap-kedvezmény alapján érvényesített összeg az adózónál, a tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál de minimis támogatásnak minősül. A részesedés kivezetéséhez kapcsolódóan a törvénymódosítás szankciós jelleggel meghatározott adóalap-növelési kötelezettséget ír elő. A mobilitást elősegítő lakhatási támogatás, illetve munkásszállások kialakításának adóalapkedvezménye A törvénymódosítás értelmében pontosításra került, hogy január 1-jétől kezdődően a társasági adó alapját a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, valamint annak növekményeként kimutatott érték teljes összege (és nem az adóévben elszámolt költség, ráfordítás) csökkenti, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Csökkentő tételként vehető továbbá figyelembe a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díja. Műemlékekhez kapcsolódó társasági adóalapkedvezmény A módosítás január 1-jével kiterjesztette és pontosította a műemlékek karbantartásához, felújításához kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény körét. Eszerint, kedvezményre jogosít a műemléki ingatlan, valamint a helyi védelem alatt álló ingatlan mellett a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan is. A törvénymódosítás példálózó jelleggel e körbe sorolja az ingatlan 8 Tax Alert

9 védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek maradványát, továbbá azok együttesét. A törvénymódosítás szerint beruházás és felújítás esetén nem az adóévben elszámolt ráfordítás, hanem a bekerülési érték teljes összege (annak kétszerese) jogosít kedvezményre. Az adózó által nem érvényesített kedvezmény függetlenül, hogy az karbantartásra, felújításra, beruházásra tekintettel keletkezik bármely kapcsolt vállalkozás által érvényesíthető. A Kárenyhítési Alap javára nyújtott támogatás társasági adóalap-kedvezménye január 1-jétől az adózó a Kárenyhítési Alap számára nyújtott támogatásra tekintettel társasági adóalap-kedvezményt vehet igénybe. Az adóalap-kedvezmény mértéke a támogatás (juttatás) összegének 50 százaléka. Az élőzenei szolgáltatások társaságiadó-kedvezménye január 1-jétől az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezmény vehető igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka. A törvénymódosítás értelmében az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalap számítása során nem minősül elismert költségnek. Az adóévben igénybevett adókedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adóelkerülésre vonatkozó alapelvek változása január 1-jétől hatályba lépő alapelvi szigorítás, hogy adóelőny nem érvényesíthető abban az esetben, ha a jogügylet fő célja az adóelőny elérése (az eddig megfogalmazott kizárólagos cél helyett). Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma A kapcsolódó Európai Uniós szabályozás implementálásának első lépéseként változott az ellenőrzött külföldi társaság definíció. A január 18-tól hatályos új fogalom, illetve a kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételek jelentős mértékben utalnak a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelvben (Anti Tax Avoidance Directive, ATAD) foglaltakra, ugyanakkor bizonyos pontokon különböznek attól. Az új szabályok értelmében egy külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül, ha a magyar illetőségű adózó közvetlenül vagy közvetetten a részvényeinek vagy jegyzett tőkéjének több mint 50%-ával rendelkezik, vagy nyereségének több mint 50%-ára jogosult, feltéve, hogy a külföldi személy vagy telephely által fizetett társasági adónak megfelelő adó kevesebb mint a fele annak a társasági adónak, melyet akkor fizetett volna, ha magyar illetőségű lenne. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a külföldi személy vagy telephely bizonyítani tudja, hogy valós gazdasági tevékenységet folytat, illetve, ha az adóév első napján van legalább egy olyan tulajdonosa, amely vagy amelynek a kapcsolt vállalkozása legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyzett. Főszabály szerint az alacsony effektív adókulcsú telephellyel, illetve alacsony effektív adókulcsú közvetlen vagy közvetett leányvállalattal rendelkező társaságoknak kell hátrányos adózási következményekkel számolni. Mindazonáltal, a normaszöveg számos értelmezési kérdést vet fel, amelyek megnyugtató rendezéséig javasolt, hogy az olyan társaságok, akik rendelkeznek alacsony adóterhet viselő közvetlen, vagy közvetett leányvállalattal vagy telephellyel, egyeztessenek tanácsadójukkal. A jogdíjkedvezmények változása Évközi módosításként, július 1-jétól jelentősen szűkült a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmény a jogdíj fogalmának újrafogalmazásával; alapvetően e körbe csak a szabadalmakból, oltalmakból és a szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül. A fogalmi szűkítésen túlmenően a jogdíjeredmény csak olyan mértékben jogosít kedvezményre, amilyen arányban az adott immateriális jószágot saját kutatásfejlesztési tevékenysége alapján hozta létre az adózó. A saját kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként, annak legfeljebb 30 százalékos mértékéig, figyelembe vehető a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a június 30-ig állományba vett immateriális jószágok esetében az adózó még a módosítást megelőző szabályok szerint járhat el. Tax Alert 9

10 Ingyenes juttatások változása A törvénymódosítás szerint január 1-jétől az ingyenes juttatást juttató adózónak növelnie kell az adóalapját az ingyenes juttatás összegével, ha az ingyenes juttatásban részesülő adózó e bevételre tekintettel társasági adót nem fizet. Kedvezményezett átalakulás és eszközátruházás A törvénymódosítás szerint január 1-jétől kedvezményezett eszközátruházás esetében, amennyiben az átruházó társaság a kedvezményezett eszközátruházást követően, a halasztott adófizetési kötelezettség időszaka alatt a megszerzett részesedését eladja, úgy a kedvezményezett eszközátruházásra tekintettel adóalapot csökkentő tételként figyelembe vett összeggel (de legfeljebb az átvevő társaság által halasztott adóként még el nem számolt összeggel) vissza kell növelnie az adóalapját, míg az átvevő társaság a továbbiakban az adóhalasztástól függetlenül állapíthatja meg az adóalapját. További változás, hogy kedvezményezett eszközátruházás és átalakulás esetében az adózó köteles az ügylet valós gazdasági és kereskedelmi okait bizonyítani. A kapcsolt vállalkozásokat érintő változások A törvénymódosítás értelmében első ízben a évben kezdődő adóévre vonatkozóan a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárcsökkentő tétel csak abban az esetben lesz alkalmazható, ha a kapcsolt fél nyilatkozik arról, hogy az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társaságiadó-alap megállapításakor. Szintén a kapcsolt vállalkozásokat érintő változás, hogy a társaságiadó-bevallásban adatot kell szolgáltatni a kapcsolt vállalkozásról, valamint az ügyletet megalapozó gazdasági okokról, ha az adózó a kapcsolt vállalkozásával szemben fennálló követelése behajthatatlanná válik. A törvénymódosítás szerint nem kell transzferár-dokumentációs kötelezettséget teljesítenie a belföldi telephelynek, ha nemzetközi egyezmény alapján belföldön mentesül a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól. Veszteségelhatárolás K+F tevékenység esetén június 16-tól negatív társasági adóalap esetén, a kutatásfejlesztési tevékenységre tekintettel érvényesített adóalapcsökkentő tétel összegének 9,5 százaléka szociális hozzájárulási adókedvezményként érvényesíthető, amennyiben a társaság összes bevételének 40 százaléka K+F tevékenységből származik, legalább egy gyakorlóhelyet biztosít, továbbá a kutató-fejlesztők áltagos állományi létszáma az adóévben legfeljebb 10 százalékkal csökkent. A fentiek szerint érvényesített adóalap-csökkentő tétel 50 százaléka már felhasznált elhatárolt veszteségnek minősül. A beruházási adóalap-kedvezmény mértéke és hitelkamat kedvezmény A törvénymódosítás szerint január 1-jétől a kisés középvállalkozások az új tárgyieszköz-beruházás, ingatlanfelújítás teljes összegével csökkenthetik az adóalapjukat, továbbá nőtt a beruházási hitelszerződés kamata alapján érvényesíthető adókedvezmény összege. A helyi adókat érintő változások Általános változások január 1-jétől a társaságiadó-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások csak akkor kötelesek az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének nettó árbevételből történő levonásához kapcsolódó korlátozó szabály alkalmazásakor az iparűzésiadó-alapjukat együttesen megállapítani, ha a kapcsolt vállalkozási viszony október 1-jét követően, szétválással jött létre. A törvénymódosítás értelmében a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében a nettó árbevétel megállapítása során a bruttó elszámolást választó adózók számára levonhatóvá válik a vásárolt követelés egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben elszámolt összege. A választási opciót visszaható hatállyal már a 2015-ben és 2016-ban kezdődő adóévek iparűzési adójának megállapítása kapcsán is alkalmazni engedi az új előírás. A helyi iparűzési adó alapját érintő változások A törvénymódosítás a helyi iparűzési adó alapját érintő egyes tételeket (jogdíj, kutatás-fejlesztés) közelítette a társasági adó szabályozáshoz. Ennek keretében július 1-jétől szűkült a jogdíj fogalma, továbbá január 1-jétől az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként csak a társasági adó alapjában érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapítása során figyelembe venni. A jogdíjmeghatározás tekintetében átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a június 30-ig lezáruló adóévben meghatározott esetekben a korábbi szabályozás alkalmazható. Az egyablakos bevallás-benyújtás bevezetése január 1-jétől az iparűzési adóalanyok elektronikus úton, a NAV-on keresztül is benyújthatják adóbevallásukat az illetékes települési önkormányzathoz. A módosítás szerint az állami adóhatóság a bevallást csak elektronikusan továbbítja az illetékes önkormányzati adóhatóság részére. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek fogalma és mentessége január 1-jétől a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú, művelés alól kivett terület telekadó-mentessége megszűnt, ha az adott területtel határos területen lehetőség van ivóvíz-, villamosenergiavezetékre és szennyvízcsatornára való csatlakozásra. Az építményadót érintő változások A törvénymódosítás szerint január 1-jétől a nonprofit szervezeteknek a helyi adók alóli mentesség érdekében az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a tárgyévet megelőző adóévben nem volt társaságiadófizetési kötelezettségük. Továbbá, a nonprofit szervezeteket az épület, épületrész, telek alapján csak akkor illeti meg adómentesség, ha az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként jegyezték be őket. 10 Tax Alert

11 Továbbá, január 1-től építményadó-köteles az önkormányzat illetékességi területén található ingatlanon elhelyezett reklámhordozó. Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adó alanya a reklámhordozó tulajdonosa, az adóalap a reklámhordozó reklám közzétételére használható felülete négyzetméterben két tizedesjegy pontossággal meghatározva. Az adó mértékének maximuma forint/ négyzetméter. Az illetékeket érintő változások A törvénymódosítás szerint az ingatlanforgalmazók esetében a kedvezményes 2 százalékos vagyonszerzési illeték csak abban az esetben alkalmazható, ha az ingatlanforgalmazó vállalja, hogy az ingatlan továbbértékesítése a vevő vagy a lízingbevevő tulajdonszerzése útján két éven belül teljesedésbe megy. Ezen vállalás hiányában a vagyonszerzési illeték mértéke 3 százalékra növekedett. A törvénymódosítás szerint jelentősen csökken azon eseteknek a száma, amikor az állami adóhatóság fizetési meghagyást bocsát ki. Eszerint, az illetékmentes ügyletek tekintetében csak akkor kerül fizetési meghagyás kibocsátásra, ha a mentesség alkalmazása valamely feltétel bekövetkezésétől függ. A reklámadót érintő változások A törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének (a reklámadó alanyának) a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül. A törvénymódosítás alapján továbbá a kapcsolt vállalkozások reklámadó-alapra vonatkozó összeszámítási kötelezettsége feltétel nélkül megszűnt. Emellett január 1-jétől amennyiben a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője irányába a reklámadóhoz kapcsolódó nyilatkozattételi kötelezettségét, úgy az állami adóhatóság felhívására az adóhatóság irányába kell azt pótolnia. Ennek elmulasztása esetén 500 ezer forint mulasztási bírság fizetendő, ugyanazon megrendelő irányába történt ismételt mulasztás esetén további 10 millió forint, majd ezen összeg háromszorosa. Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén. További változás, hogy a bevallási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg, amellyel szemben 30 napos jogvesztő határidőn belül ellenbizonyításnak van helye. A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások A törvénymódosítás alapján a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadóját január 1-jétől nem a évi, hanem az adóévet megelőző második adóév adóalapja alapján kell megállapítani. A módosítás szerint a különadó mértéke hitelintézetek esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalékra, az azt meghaladó részre 0,21 százalékra csökkent. A tranzakciós illetéket érintő változások január 1-jétől az adó hatálya kiterjedt a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre. Az adó alapja a hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizetett összeg, az adó mértéke 0,3 százalék. A népegészségügyi termékadót érintő változások A törvénymódosítás szerint a népegészségügyi termékadóról szóló évi CIII. törvény január 1-jétől a következők szerint változott: Változó fogalommeghatározások A törvénymódosítás alapján a joggyakorlat és az adóköteles termékek meghatározásának könnyítése érdekében az adalékanyag és a gyógynövény fogalma pontosításra került; előbbi kivételként nevesíti a közösségi szabályozás szerinti gyógynövénykivonatot. A törvényben új fogalmak is megjelentek: a tejalapanyag, az édesítőszer és a gyógynövényes ital. A módosítás alapján az egészségmegőrző program definíciója úgy módosult, hogy, az már nem kizárólag a bármely magánszemély számára ingyenesen elérhető programokat, hanem a bármely magánszemély számára legfeljebb 500 forint díj ellenében elérhető tevékenységeket is magában foglalja. Adóköteles termékek körét érintő változások A törvénymódosítás az adóköteles ízesített sör termékkörét kiegészítette a részben vagy egészben, meghatározott mennyiségű édesítőszerrel édesített termékekkel, ezzel együtt rögzítette, hogy az édesítőszer-tartalom meghatározásakor az édesítőszereket aszerint kell figyelembe venni, hogy milyen mennyiségű cukor kiváltására alkalmasak. Az alkoholos frissítő termékkör fogalma is változott: hasonlóan az ízesített sörökhöz, ebben a kategóriában is adókötelesnek minősülnek a részben vagy egészben, meghatározott mennyiségű édesítőszerrel édesített termékek. Új elemként jelent meg, hogy az adalékanyagot tartalmazó alkoholos frissítők is adókötelesnek minősülhetnek, függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e üdítőitalt. A törvénymódosítás azt is rögzítette, hogy alkoholos frissítőnek a legfeljebb öt térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező italok minősülhetnek. Az alkoholos italok közül továbbra is adómentesek maradtak a gyümölcspárlatok és a gyógynövényes italok, de utóbbiaknak szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük: immáron az az ital adómentes, ami adalékanyagot nem tartalmaz, legalább hét különböző növényből származó gyógynövény felhasználásával készült ide nem értve az ízesített vodkát, összes Tax Alert 11

12 gyógynövénytartalma meghaladja a 3 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget, és a felhasznált hét különböző növényből származó gyógynövényből növényenként legalább 0,2 gramm gyógynövény (vagy ennek megfelelő hatóanyag-tartalmú gyógynövénykivonat)/100 milliliter mennyiséget tartalmaz, azzal, hogy a gyógynövénymennyiséget 15%-os nedvességtartalmú gyógynövénymennyiségre átszámítva kell figyelembe venni, és az ital ízében és illatában a felhasznált gyógynövények íze és illata a domináns. A jövedéki adót és energiaadót érintő változások A törvénymódosítás jövedéki adót érintő legfontosabb eleme, hogy az új jövedékiadó-szabályozás, a jövedéki adóról szóló évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Új Jöt.) alapvető rendelkezései január 1. helyett április 1-jén lépnek hatályba, és akkortól helyezik hatályon kívül a jelenlegi jövedékiadó- és energiaadó-szabályozást. Ugyanakkor január 1-jétől úgy módosult a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény, hogy az Új Jöt. dohánygyártmányokra vonatkozó számos szabálya már alkalmazandó. Ez alapján január 1-jétől a következő szabályok vonatkoznak a dohánygyártmányokra: Dohánygyártmánynak minősülnek a cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermékek, azaz minden fogyasztható termék, amely akár csak részben is dohányt tartalmaz ( új dohánytermék-kategóriák ), továbbá az elektronikus cigaretta töltésére szolgáló töltőfolyadékok is. Emelkedett a dohánygyártmányok adómértéke, illetve meghatározásra került az új dohánygyártmány kategóriák adómértéke: a cigaretta adómértéke az eddig alkalmazandó Ft ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegről Ft ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegről emelkedett; a szivar és szivarka adómértéke az eddig alkalmazandó kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegről a kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de legalább Ft ezer darabonként összegre emelkedett; a finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adómértéke az eddigi Ft-ról Ft-ra emelkedett kilogrammonként; a töltőfolyadékok adómértéke 55 Ft lett milliliterenként; az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott - egyszer használatos termékeire 10 Ft lett darabonként (szálanként), - folyadék ára 70 Ft lett milliliterenként. A dohánygyártmányok utáni jövedéki adót és áfát nem az adójegy átvételekor, hanem az általános szabályok szerint kell megfizetni. Ebből következően az adójegy nem a jövedéki adó és áfa összegének megfelelő értéket testesít meg, hanem darabonként 1500 Ft értéket képvisel (amit adójegyhiány esetén kell megfizetni). A jogszabály meghatározza, hogy az eddigi engedélyeseknek milyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségük merül fel az Új Jöt. hatálybalépésével összefüggésben. Például azon adóraktár engedélyesek, akik április 1-jétől folytatni kívánják tevékenységüket, február 28-ig erről nyilatkozatot kötelesek benyújtani az állami adó- és vámhatóság felé. Az energiaadóról szóló évi LXXXVIII. törvény január 1-jétől kwh-ban határozza meg a földgáz adómértékét (0,3038 Ft kwh-nként) az eddigi gigajoule helyett. Jövedékiadó-köteles termékek adómértékének változása szeptember 1-jétől a törvénymódosítás alapján a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedékiadó-mértéke a kőolaj világpiaci árához igazodik. A kőolaj világpiaci árától függően a benzin és petróleum adómértéke 5 Ft/literrel, a gázolaj adómértéke 10 Ft/ literrel változhat. Az adó visszatérítésére vonatkozó változások A gázolaj adómértékével összefüggésben változott a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke is. A kőolaj világpiaci árával összefüggésben megállapított küszöbértéktől függően a visszaigényelhető adó mértéke 7 Ft vagy 17 Ft lehet literenként. Hasonló módon változott a mezőgazdasági ágazatban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszaigénylésének mértéke is: a kőolaj világpiaci árával összefüggésben megállapított küszöbértéktől függően a mezőgazdasági termelő részére a felhasznált gázolaj 82 százaléka, illetve 83,5 százaléka téríthető vissza. A számvitelt érintő változások Fedezeti és származékos ügyletek A törvény a fedezeti és származékos ügyletekhez, valamint a fedezeti elszámolásokhoz kapcsolódóan számos meghatározással bővült, és korábbi meghatározások kerültek pontosításra. A módosítás értelmében a származékos ügylet nem csak értékpapír vagy befektetés árához, hanem bármely pénzügyi instrumentum árához is kapcsolható. Ezen felül kiegészítésre került a valós érték fogalma a belső érték fogalmával, amely az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének) valamint a kötési áron számított értékének a különbözeteként került meghatározásra. A módosítás pontosította a fedezeti hatékonyság fogalmát, és meghatározza, hogy mely feltételek esetén lesz valószínűleg hatékony egy fedezeti ügylet. A fedezeti ügylet és származékos ügyletek módosulásaihoz kapcsolódóan a módosítás részletesen meghatározza, hogy a származékos ügyletekkel kapcsolatban mikor szükséges aktív és passzív időbeli elhatárolást kimutatni. 12 Tax Alert

13 A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén pontosításra került, hogy a kereskedelmi célú és a fedezeti célú származékos ügyletek vagy valós értéken vagy belső értéken értékelendőek. Ennek értelmében a valós értéken történő értékelés nem alkalmazható az olyan árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, amely nem minősül származékos ügyletnek. Ezen felül továbbra is azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni az olyan határidős ügyletek és opciós ügyletek zárását, amelyek nem minősülnek származékos ügyletnek. A cégérték értékcsökkenése június 16-ával újra változott a cégérték értékcsökkenésének szabályozása. A számviteli törvény korábbi rendelkezése szerint a gazdasági társaság saját döntése alapján (i) a cégértéket legalább 5, legfeljebb 10 év alatt írhatta le, amennyiben a hasznos élettartamot nem lehetett megbecsülni, illetve (ii) továbbra is alkalmazhatta a cégérték nyilvántartásba vételekor hatályos értékcsökkenési szabályokat. A módosítás értelmében a cégérték értékcsökkentése a üzleti évtől kötelezővé vált. Az átmeneti szabályok értelmében a évi üzleti évet megelőzően keletkezett cégérték esetében a üzleti évben csak lehetőség van értékcsökkenés elszámolására, míg a üzleti évtől kezdődően értékcsökkenést kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az a üzleti évet megelőzően került-e kimutatásra vagy sem. A cégérték hasznos időtartamát a gazdasági társaság köteles megállapítani, amennyiben ez nem lehetséges, úgy a megadott legalább 5, legfeljebb 10 éves időintervallumot (választás szerinti évet meghatározva) köteles alkalmazni. Kapott támogatások, juttatások A módosítás értelmében az egyéb ráfordítások között szükséges kimutatni az előző üzleti év(ek)ben kapott bevételként elszámolt fejlesztési célú támogatás visszafizetendő összege mellett a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatások, juttatások visszafizetendő összegét is. Az IFRS áttéréshez kapcsolódó társasági adót érintő változások Az IFRS-ekre való áttéréshez kapcsolódó adóalap-módosítás és a tárgyi eszközök és immateriális javak kezelése Az IFRS-re való áttérés következtében, a számviteli rendszerek különbözőségéből adódóan eltérhet az adózók adóalapja az áttérést követően. Ahhoz, hogy az IFRS-átállás semleges legyen, adóalap-módosítás válhat szükségessé az áttérés kapcsán. A korábbi adóalap-módosító tétel a különböző számviteli rendszerek által meghatározott saját tőke eltéréseiből indult ki, amely eltérés az egyes mérlegtételek eltéréseiből adódott, azaz a számviteli értékek eltéréseiből vezette le az adóalap-módosítás irányát és összegét. Ezzel szemben 2017-től a módosuló szabályozás az áttérést követő adóévek adóalapjainak eltérését vizsgálja, azaz az egyes eszközök és kötelezettség adózási szempontból figyelembe vehető értékeinek eltérését. Ezen változás rendezi többek között a tárgyi eszközök és immateriális javak áttéréskori adókezelésének kérdéskörét is től kezdődően az adózók az IFRS előírásoknak megfelelően, az áttérés adóévének első napján nyilvántartott bekerülési értéket veszik figyelembe az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás meghatározásakor. Ez alól kivételt képezhetnek az IFRS 1 szerinti vélelmezett bekerülési értéken kimutatott tárgyi eszközök, melyek esetén az adózók választhatnak, hogy a bekerülési értéket és a számított nyilvántartási értéket az áttérés adóévének első napján a könyv szerint értékkel egyező összegben határozzák meg, vagy egy speciális vetítési alapot tekintenek az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás alapjának. Az IFRS-áttérés kezelésének speciális lehetősége Az IFRS-re való áttérés kapcsán a törvény 2017-től kezdődően választási lehetőséget biztosít az adózók számára. Az adózók dönthetnek arról, hogy az áttérést követően az összes eszközük és kötelezettségük, vagy csak a tárgyi eszközök és immateriális javak vonatkozásában állapítják meg úgy az adóalapjukat, mintha nem tértek volna át az IFRS-ekre. Amennyiben az adózók élnek az itt említett választási lehetőség valamelyikével, akkor Tax Alert 13