KISKÖREI VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 KISKÖREI VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 42. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 TARTALOM A.) NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink, az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 04. II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 09. III. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 11. IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 16. V. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 17. VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 22. VII. Az intézmény döntési folyamatban tanulói részvételi rendje 24. VIII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 26. IX. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 29. X. Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai 33. B.) HELYI TANTERV I. A választott kerettanterv 42. II. Mindennapos testnevelés 46. III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 48. IV. A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 50. V. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének-, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelésének és minősítésének követelményei és formái 56. VI. A tanulók fizikai állapotának mérése és módszerei 68. VII.. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 69. C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 72. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata III. A pedagógiai program módosítása IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala D.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 73. MELLÉKLETEK 1.Alapító okirat 2

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 AHOGY MA TANULUNK, OLYAN LESZ A HOLNAP. Szent-Györgyi Albert A nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA az iskola nevelőtestülete 2013. szeptember 01. napján fogadta el. 3

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Az intézmény működésének törvényi alapja 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.)EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A. NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI A Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk biztosítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 4

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a közeli városban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, helyi üzemekkel nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 5

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő, nyitott kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát képes a problémák érzékelésére és megoldására gyakorlatias képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően becsüli a tudást öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket a természet, a környezet értékeit más népek értékeit, hagyományait az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedése udvarias beszéde kulturált társaival együttműködik szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját 6

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészséges, edzett egészségesen él szeret sportolni, mozogni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az alapelvek megfogalmazása meghatározza a célokat is. Mégis a célok kijelölésénél gondolnunk kell arra is, hogy nevelési programunk része a minőségbiztosítási rendszer. Mivel leegyszerűsítve a minőség nem más, mint a célnak való megfelelés nagyon fontos, hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé, mit akarunk elérni. A célt pontosan és világosan kell meghatározni, mert csak így tudjuk megállapítani az adott tevékenység eredményességét. Cél: az a végső állapot, amelyet a neveléssel, mint tevékenységgel el kívánunk érni. Feladat: azok a tennivalók, amelyeket a cél felé való haladás érdekében el kell végezni Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóin el sajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme szeretet. Fogékonyság az élő és élettelem természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészségmegőrzés fontossága. Az egészséges, kulturált életmód és a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása. Az egészség védelem / az egészségre káros szokások elutasítása, a balesetek megelőzése /. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősség vállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása, Fegyelem önfegyelem. Közösségi érzés áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentesség, a konfliktusok kezelésére. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ : 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete és megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek nemzeti jogainak tisztelete kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegíts. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelések. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen, szülőkön, felnőtt környezeten, segítőkön, stb. keresztül érvényesül. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha diákjaink: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott, és a helyi, speciális tantervben meghatározott, a töretlen továbbhaladást biztosító feltételeknek.(természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően sikerül a bukások számát csökkenteni, a túlkorosságot visszaszorítani nő közösségi aktivitásuk, kreativitásuk, kitartásuk közösségi- és magántulajdon fogalmának tisztázása, azok értéke. megbecsülésük, védelmük. Csökkenjen a lopások, rongálások száma! 8

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettanterv-ben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosság-okból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek/becsületesség, őszinteség, családszeretet, egymásiránti tisztelet, szülők és nevelők tisztelete, idősek megbecsülése stb. / megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerési vágy fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. 3. A tanulók közösségi nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, kompromisszumkészség fejlesztése. Empátia, tolerancia kialakítása, vitakészség fejlesztése. Konfliktuskezelés. 4. A tanulók érzelmi nevelése. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, együttérzés, humorérzék, figyelmesség iránti igény felébresztése és elmélyítése. Értékfeltárás. 5. A tanulók akarati nevelése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, a kötelességtudat kialakítása. Felelősségvállalás a saját sorsának alakításáért. Önismeret. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Az iskola a szülőfalu és a haza múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének kialakítása. 9

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 7. A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a másság elfogadása. 8. A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, egészséges arányuk megtalálása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Bármely területen tisztességesen, szakértelemmel végzett munka szükségessége és megbecsülése. Életúttervezés. 9. A tanulók testi nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A saját személyiség kibontakozásának igénye/önbizalom, önbecsülés /. A mindennapi feszültség-levezetés módszereinek megismertetése / relaxáció /, gyakoroltatása. 10. A tanulók esztétikai nevelése Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az élő és élettelen természeti szépségek iránt. A giccs és az igazi érték közötti különbség felismertetése. Igényesség kialakítása az öltözködés, megjelenés, saját környezetünk formálására. Tudatosítani, hogy a jó ízlés nemcsak az anyagiak függvénye. 11. A tanulók természet- és környezetvédelmi nevelése A természetnek, mint egységes egésznek a megfigyelése és megismerése. A szűkebb és tágabb földrajzi környezet ökológiai problémáinak megismerése. A Tisza folyó, a Tisza-tó állat- és növényvilágának megismertetése. A tározó, a vízierőmű működéselvének tanulmányozása, megismerése. A környezet- és természetvédelem formáinak ismertetése. 10

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 III. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében, - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat, - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés. mentálhigiénia Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai (kézilabda, labdarúgás); tömegsport foglalkozások; teniszezés, gyógytestnevelés, úszásoktatás, táncoktatás, - A biológia, földrajz, testnevelés, egészségtan (modul 6. és 8. osztály), kémia tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek, - az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, táborok, sportversenyek, kézilabda, labdarúgás, Vásárhelyi diáknap keretében egész napos sportversenyek, - - az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, fogorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy alkalommal előadás a drogokról, az AIDS ről a 7. és 8. osztályosoknak a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. 11

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Testi-lelki egészség megőrzése és megbecsülése Az iskolák egyik alapvető feladata, hogy a gyermekeket és ifjakat a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség megőrzésére és az egészséges állapot megbecsülésére neveljék. Ennek eredményeként alakulhat ki a helyes egészségfelfogás, amely az egészséges életmód alapja. Az egészség a testi, lelki és szociális jólétet, a szociális biztonságot jelenti. Ennek megfelelően a tanterv is e három területen foglalkozik az egészségneveléssel. Csupán a pedagógiai tervezés érdekében különítjük el e területeket. A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. A pedagógusok felelősségét tudatosítani kell. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek és fiatalok egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. Az egészségnevelés célja, a jártasságok, készségek kialakítása, a magatartás befolyásolása, a felkészítés a környezet egészséget veszélyeztető hatásainak kivédésére és a testi-lelki, szociális jólétet megteremtő életvitel kialakítására. Az egészségnevelés azonban együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családdal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása. Részletes egészségnevelési feladatok 1. Higiénés magatartásra nevelés 1. 1 Személyi higiénére nevelés. (Mindennapos testápolás, egészséges öltözködés, fogápolás, hajápolás, serdülőkori higiénés problémák.) 1. 2 A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. 1. 3 Környezet higiénére való nevelés. (A közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, a település higiénéje.) 2. Egészséges táplálkozásra nevelés 2. 1 Táplálkozás-élettani jelentősége, a tápanyagok elhelyezkedése a táplálékpiramisban. 2. 2 Korszerű táplálkozástechnika megismertetése, testtömegindex- számítás. 2. 3 A táplálkozás napi és évszakos ritmusa. 2. 4 Megfelelő étkezési szokások kialakítása. (Az étkezések higiéniája, az étkezések esztétikája, az étkezések társas jellege.) 2. 5 Különböző csoportok (életkor, nem, kulturális környezet) eltérő táplálkozási sajátosságai. 12

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 3. Egészséges mozgásfejlődés 3. 1 Rendszeres testmozgás, testedzés biztosítása. 3. 2 A sportolás életszükségletté tétele. 3. 3 A mozgás esztétikuma, örömszerző funkciói. 3. 4 Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. 4. Baleset megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása 4. 1 Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, a közlekedésben. 4. 2 Elsősegély-nyújtási ismeretek. 4. 3 Beteggondozás. 4. 4 A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. 4. 5 A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. 5. Mentálhigiéné, krízisprevenció 5. 1 A lelki egészség megóvására nevelés. 5. 2 A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. 5. 3 Problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése. 5. 4 Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. 6. Függőséghez vezető szokások megelőzése 6. 1 A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. 6. 2 Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. 7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés 7. 1 Folyamatos, reális önismeretre nevelés. 7. 2 A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. 7. 3 Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. 7. 4 Konstruktív érdekérvényesítésre való felkészítés. 7. 5 Felelős, örömteli párkapcsolatra nevelés. 8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés 8. 1 Nemi szerepvállalásra való felkészítés. 8. 2 Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. 8. 3 A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. 8. 4 A családi szerepek megélésére való nevelés. 8. 5 Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. 13

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Elsősegélynyújtás rendje Az utasítás célja 1. Az elsősegélynyújtás eljárásainak, az elsősegélynyújtó képzés és felkészítés rendjének, valamint az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek szabályozása. Az elsősegélynyújtás rendje 2. Az elsősegélynyújtás céljának megvalósítása érdekében miden, a Vásárhelyi Pál Általános Iskolában foglalkoztatott munkavállaló és tanuló köteles az emberi életet és az egészségi állapotot veszélyeztető helyzetben a balesetek megelőzését minden eszközzel elősegíteni. A munkavállaló köteles megadni a bajbajutott embertársának a tőle elvárható módon az elsődleges segítséget, a munkáltató által biztosított elsősegélynyújtásra rendszeresített eszközökkel. 3. Az elsősegélynyújtást a munkahelyen valamennyi dolgozó, de kiemelten a kijelölt vagy a leghamarabb elérhető kiképzett elsősegélynyújtó köteles elvégezni. Az elsősegélynyújtásnál közreműködők a jelenlévő legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy utasításai szerint kötelesek eljárni. 4. Ha az ellátásra szoruló környezete nem biztonságos, akkor gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültség-mentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók és ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruházat levétele). Munkabalesetnél az elsősegélynyújtás és az esetleg szükséges műszaki mentés érdekében a helyszínt csak a mentéshez indokolt mértékben szabad megváltoztatni. 5. Az elsősegélyre szoruló személyt lehetőleg a kijelölt elsősegélyhelyen kell ellátásban részesíteni. Ha az ellátásra szoruló személyt az állapota miatt nem lehet az elsősegélyhelyre juttatni, a kiképzett elsősegélynyújtót telefonon vagy személyesen értesíteni kell. Az értesítést követően az elsősegélynyújtó köteles az őt tájékoztató személyt utasítani a megérkezéséig teendő intézkedésekre. 6. (1) Az elsősegélynyújtás kivitelezése során a szakszerű ellátás megtételét követően írásban rögzíteni kell az eseményt a Munkahelyi baleseti naplóban. A feljegyzés az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: a) a sérült/beteg neve, születési dátuma, anyja neve, TAJ-száma b) az esemény rövid leírása c) az alkalmazott elsősegély rögzítése, pontos dokumentálása 14

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 d) intézkedések e) az ellátást végző neve, elérhetősége Az elsősegélynyújtás tényéről, a sérült állapotáról az elsősegélynyújtó köteles az ellátásban részesített munkavállaló közvetlen munkahelyi felettesét értesíteni. Ha szükségessé válik a beteg mentőknek vagy orvosnak történő átadása, akkor az elsősegélynyújtónak feladata tájékoztatni az ellátás részleteire kiterjedően az átvevő egészségügyi szakembert. Az elsősegélynyújtó képzés minimális tárgyi feltételei: a) kötözéshez, sebellátáshoz, törésrögzítéshez szükséges anyagok MSZ I-IV. mentődoboz tartalmának megfelelően, b) szemléltető anyagok, eszközök, plakátok, c) oktatási segédletek. A mentődobozok beszerzéséhez alapvető ajánlás: MSZ I. 1-30 fő MSZ II. 31-50 fő MSZ III. 51-100 fő MSZ IV. 101 fő Az elsősegélynyújtásra kijelölt helyiségekben el kell helyezni elsősegélynyújtási-szabályzatot vagy előiratot, a mentéshez szükséges fontosabb telefonszámokat. 15

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 5. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 6. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. 16

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. V. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, nyíltnap részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 17

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Klebelsberg Intézményfenntartó Központ : 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. szemléltető anyagok készítése felkészítés tanulmányi versenyekre kapcsolattartás a szülőkkel (pl. az osztály szülői munkaközösségének segítése; problémás gyermek esetében családlátogatás) Fogadóóra Nyílt nap Mentori feladatok Ösztöndíjpályázatok készítése Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók közt tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: 18

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A leendő elsőosztályos gyerekek óvodai fejlődésének nyomon követése. Az iskolaérettségi vizsgálatok eredményei alapján megfelelő írás- olvasási tanítási módszer kiválasztása. 1.o. év eleje: a tanulók képességének felmérése a Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségével, valamint fejlesztő pedagógus és az osztálytanítók segítségével. Bemeneti mérések felvétele, eredmények elemzése (DIFER, TKV I., MSSST) A mérés eredményei tükrében a problémás területek- egyénre szabott- fejlesztésének megkezdése. Kooperatív tanítási módszerek fokozatos bevezetése a frontális osztálymunka mellé. Ellenőrző mérések beiktatása a tanév során. Magatartási problémákkal, figyelemkoncentrációs zavarral küzdő tanulók kiszűrése, véleményezése, szakemberhez irányítása. Kimeneti mérések felvétele, eredmények elemzése (TKV II.) 2.o. év eleje: a tanulók képességének felmérése a Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségével (ellenőrző mérés) A bemeneti és később a kimeneti mérés eredményeinek értékelése A mérés értékelése Fejlesztési terv készítése (egyénre szabott) Fejlesztő pedagógus bevonása Többszöri ellenőrző mérés a tanév során Differenciált osztálymunka, egyénre szabott feladatok, korrepetálás Magatartászavar, beilleszkedési zavar kezelése elbeszélgetéssel, követendő mintaadással, szituációs helyzetgyakorlatokkal. Együttműködés a szülőkkel (gyakori konzultáció, nevelési tanácsadás, családlátogatás, stb.) Hatékony tanulási stratégiák kialakítása Tanulók motivációjának folyamatos fenntartása Iskolai fegyelem, figyelem, kötelességérzet kialakítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Motiváció fenntartása: egyéni feladatadással, interaktív tábla alkalmazásával, kirándulások szervezésével, könyvtárlátogatással stb. Páros tanulás, tanuló párok és a csoport munka bevezetése a tanítási tanulási folyamatba. 19

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Önálló tanulási módszerek kialakítása (vázlatkészítés, gondolattérkép, mozaikszavas módszerek alkalmazása) Ismeretszerzési formák bemutatása, alkalmazása (könyvek, újságok, TV, internet, egyéni tapasztalatok) Helyes magatartásformák bemutatása, gyakoroltatása élethelyzetben (szituációs helyzetgyakorlatok) Az 5-6. évfolyam feladatai: az alsó és felső tagozat közötti átmenet segítése kompetenciamérés lebonyolítása A 7-8. évfolyam feladatai: pályaválasztás előkészítése iskolaválasztással kapcsolatos teendők ellátása ballagtatás, ballagás megszervezése, lebonyolítása kompetenciamérés lebonyolítása 20

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében a beiratkozott kisiskolásoknak május hónapban iskolalátogatást, sportfoglalkozást, és sulinéző szülői értekezletet szervezünk, ahol megismerkedhetnek leendő osztályfőnökükkel és osztálytermükkel. Iskolánk tanulói között jelenleg kevés a beilleszkedési zavarokkal küszködő tanuló. a társadalmi tendenciákat figyelve azonban nem zárható ki számuk növekedése. A problémát a legtöbb esetben az elméleti tananyag túlsúlya, a szülői házból hozott más értékrend, valamint a kamaszodó gyermekek kezelésének nehézsége okozza. gyakran a sorozatos kudarcok okai a deviáns viselkedésnek. A tanórán kívül is igyekszünk olyan lehetőségeket biztosítani, ahol a sikerek kiegyenlítik az esetleges kudarcok hatását. Továbbra is alapvetőnek tartjuk a szülői ház és az iskola kapcsolatának erősítését, ami elsősorban az osztályfőnök és a szülők szorosabb együttműködésében valósul meg. A felmerülő gondok orvoslásában a család nevelőmunkába való bevonása, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek együttes hatása lehet a megoldás kulcsa. Lehetőségeink a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységekre: - minden pedagógusnak, de különösen az osztályfőnököknek törekedniük kell arra, hogy megismerjék a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek viselkedésének hátterét, - az osztályfőnökök tartsanak rendszeres kapcsolatot az érintett tanulók szüleivel, - az órai munkák során törekedni kell a tevékenykedtetésre, a motiváltság fenntartására, - az osztályfőnökök használják ki a személyiségfejlesztő programok lehetőségeit, - vonjuk be tanítványainkat minél több sikerélményt biztosító szabadidős tevékenységbe, - súlyos beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén az osztályfőnök vegye fel a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskola vezetőivel, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal, CKÖ -tal - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknak biztosítani kell a napközis foglalkozásokon való részvételt. 2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Rendszeres pozitív visszacsatolással segítjük tanítványainkat abban, hogy képesek legyenek saját értékeiket felfedezni, képességeiket kibontakoztatni. 21

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - Személyiségfejlesztő programok felhasználásával törekszünk arra, hogy tanulóink pozitív énképpel, reális önbizalommal, sikerorientált életszemlélettel rendelkezzenek. - Tanítványaink kiemelkedő tanulmányi, sport és kulturális eredményeit megismertetjük az iskola közösségével SULIÚJSÁG (iskolaújság) és a helyi újságon keresztül tájékoztatjuk a város lakosságát az iskola legjelentősebb eredményeiről. A havonta tartandó iskolagyűlésen rendszeresen megdicsérjük a versenyeken kimagaslóan szereplő tanulókat. - Nevelő-oktató munkánk során fontosnak tartjuk a jó értelemben vett versenyszellem kialakítását, a küzdeni tudást, a célok elérésére törekvő magatartást. - Kiváló tanítványaink eredményeit a tanévzáró ünnepélyen jutalmazással is elismerjük. A nyolc tanév során legjobb eredményt elért diákokat (osztályonként két fő) a Vásárhelyi Pál Kitüntető Díjjal jutalmazzuk. A tanulmányi és sportversenyeken jól szereplő tanulóink könyvjutalmat kapnak az iskolánk diákjai előtt. - Tanulóink nagy része vesz részt a tantárgyi levelező versenyeken is. - Sokszínű szakköri élet folyik az iskolában, mindez szintén segíti a tehetség, képesség kibontakoztatását. Továbbá: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), a városi könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a különböző versenyeken elért helyezéseket, eredményes szerepléseket az iskolaközösséggel megismertesse 22

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program - A tanórákon a differenciált tevékenykedtetés előtérbe helyezésével, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésével a tanulási kudarcnak kitett tanulókat sikerélményhez juttatjuk. - Korrepetálással, a felzárkóztató- és fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a lemaradókat. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók számára biztosítjuk a napközis ellátást. - A tanulási kudarcok okát a lehető legkorábban meg kell próbálnunk felismerni, ezért az első évfolyamon a tanév kezdetén elvégezzük a tanulók figyelem felmérését, ezzel csökkentjük az indulási hátrányokat. - Biztosítjuk a városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát. - Személyes, egyéni tanácsadást adunk a tanulónak, a szülőnek egyaránt. - Fontosnak tartjuk a felzárkóztatás során, a tanulók szabadidejének szervezését a tanórán kívüli foglalkozásokat, szabadidős tevékenységeket, szünidei programokat. - A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás rendkívül szoros, s minden esetben fontos a nyílt, őszinte hangvétel kialakítása. - Az osztályfőnökök feladata, hogy használják ki, a személyiségfejlesztő programok lehetőségeit. - Az órai munkák során minden tanárnak feladata a motiváltság fenntartása, a tevékenykedtetésre törekvés. - A szociális hátrányokkal gyakran együtt járó tanulási nehézségek, beszéd és olvasásírásproblémák kezelése évek óta folyamatos. - A kommunikációs zavarok enyhítésére fejlesztő órák állnak rendelkezésre 23

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 VIII. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Tanulói részvétel, diákönkormányzat Iskolahasználók az iskolai közéletben Az intézmény diákönkormányzata az intézményben mindenkor nyilvántartott tanulók jogainak, kötelességeinek gyakorlására, érdekképviseletére létrejött diákszervezet, amely az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Az 1995. évi LXXX. törvénnyel és az 1996. évi LXII. törvénnyel módosítva) 62. 63. 64. alapján alakult meg. A diákönkormányzat szervezete, működése Saját maga által kidolgozott működési szabályzat Az iskola működési szabályzata alapján működik. Szervezeti felépítése Osztályközösségek tagjai: minden 5-8. osztályos tanuló, aki elfogadja az SZMSZ- ét. A 4. osztályosok a DÖK munkájában megfigyelőként vesznek részt. Vezetője: az osztály által demokratikusan választott osztálytitkár és helyettese Diáktanács Tagjai: az osztálytitkárok és helyetteseik Vezetője: az iskola tanulói által demokratikusan választott elnök és titkár. Diákközgyűlés A diákönkormányzat legfelsőbb fóruma. A diákönkormányzatot, segítő pedagógust a diákok javaslata alapján a nevelőtestület bízza meg. A diákönkormányzat munkájának rendezvényeinek segítése minden pedagógus fontos feladata. A diákönkormányzat feladatköre Az osztályközösségek, az oktatási törvényben a tanulók közösségeire vonatkozó döntési, véleményezési és javaslattevő jogokat a diáktanácsra, mint szervezeti egységre ruházzák át. 24

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A diákönkormányzat feladatait a diáktanács látja el. A diákönkormányzat feladata a problémák megfogalmazása. A diákönkormányzat érdekeit a nevelőtestületben a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. A diákönkormányzatnak döntési joga Saját működése, munkája megszervezéséről Saját szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról Tisztségviselőinek megválasztásáról Működéséhez biztosított pénzösszeg felhasználásáról Meglévő hatáskörei gyakorlásáról Egy tanítás nélküli munkanap programjáról Saját tájékoztatási rendszeréről A maga alapította díjak, kitüntetések adományozásáról, pályázati elbírálásáról A diákönkormányzatnak véleményezési joga A diákok iskolai életét érintő minden kérdésben A diákönkormányzat javaslattevő joga Az iskola szabadidős programja, szakkörök A diákönkormányzat egyetértési joga Az iskolai szervezeti és működési szabályzat bizonyos pontjainak elfogadásakor és módosításakor Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában A házirend elfogadásakor ill. módosításakor A diákönkormányzat kötelessége a diákok jogi és erkölcsi védelme az osztályközösségek, osztályfőnökök korrekt tájékoztatása évenként egyszer jelentéssel tartozik az iskola vezetőségének évenként munkaterv készítése munkarendből adódó feladatok végrehajtása A diákok véleménynyilvánítási lehetőségei 25

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Az osztályfőnöki órák, a diáktanács ülései, diákközgyűlés. Az észrevételeket a pedagógusok,osztályfőnökök közvetítik a DÖK segítő tanárának, aki a problémákat az iskola vezetőségi ülésein közli. A vezetőség megoldási javaslatáról munkaértekezlet során a nevelőtestület dönt. A döntésekről az érdekelteket rövid időn belül értesíteni kell. A diáktanács elnöke a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. A pedagógiai program megvalósításának garanciái - Személyi feltételek biztosítása az intézmény pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó tervei alapján. - Tárgyi feltételek biztosítása a bevezetés ütemének megfelelően. - A tanulmányi munka ellenőrzése a tervezett mérési pontok szerint. - Az iskolai munka értékelése a programban leírtak szerint. A pedagógiai program eredményességének mutatói - Tanulmányi elemzések, statisztikák, - Önmagához mért/viszonyított eredmény ( fejlődés ), - Beiskolázási mutatók (környezetünk véleménye), - Továbbtanulási mutatók, - Versenyeredmények, - Belső rendezvények színvonala VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola célja a tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, mely a nevelés két alapvető közösségének a család, szülők és a pedagógusok koordinált, aktív együttműködésén alapszik. 26

A jó együttműködés feltétele: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ : 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 kölcsönös bizalom a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség őszinte légkör együttműködő magatartás 1./ Pedagógus szülő együttműködésének formái: 1/1 Szervezett formája a Szülői Munkaközösség. Ezen a fórumon az igazgató tájékoztatja a választmányt az iskola életéről, munkatervéről, aktuális feladatokról. Az igazgató folyamatosan tartja a kapcsolatot az SZMK vezetőségével. 1/2 Másik szervezett formája az együttműködésnek az Iskolaszék, mely fórumon a szülők, pedagógusok, diákok, fenntartó, kisebbség képviselői találkoznak. A képviselők kötelesek közvetíteni megkeresés alapján a szülők szóbeli, írásbeli kérését, véleményét, javaslatát, panaszát. Az írásbeli beadványra intézkedés után írásban kell válaszolnia az Iskolaszéknek. 1/3 Az iskola évente három alkalommal tart szülői értekezletet. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat. Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. Eredmények, problémák megbeszélésének színtere. Szülők tájékoztatása. az iskola céljairól, feladatairól helyi tanterv követelményeiről értékelő munkáról az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról az osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról aktuális programokról Szülők javaslatainak, kérésének, véleményének összegyűjtése, továbbítása vagy beépítése a további nevelőmunkába. 1/4 Az osztályfőnökök, szaktanárok kéthavonta rendszeresen tartanak fogadóórákat egyedi, speciális problémák megoldásának céljából. 27

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 1/5 Az iskola évente egy vagy két nyílt napot szervez. A szülőknek betekintési lehetőséget biztosít az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. 1/6 A pedagógusok családlátogatásra mehetnek a tanulók életkörülményeinek megismerése céljából. Ajánlott 1. és az 5. osztályban minden gyermek családját meglátogatni. 1/7 Közös kirándulásokon való részvétel. 1/8 Aktív részvétel iskolai rendezvényeken. 1/9 Pedagógus tanuló szülő közös programja az őszi illetve tavaszi időszakban egy-egy alkalommal. séták múzeumlátogatás, pl. Tájház kerékpározás játékos vetélkedők, sportdélután könyvtárlátogatás üzemlátogatás KÖTIVIZIG, Tiszavíz-Vízerőmű Kft. 2./ Pedagógusok-tanulók együttműködésének formái: 2/1 Szervezett formája a Diákönkormányzat. Ezen a fórumon a diákok véleményt nyilváníthatnak az iskola életét érintő területeken. Tájékoztatást kapnak a döntésekről. A képviselők kötelesek tájékoztatni szóban is az osztályközösséget a Diákönkormányzat döntéseiről. Írásos formában ugyanezt megkapja minden osztály. A Diákönkormányzat faliújságján szintén ismerteti az aktualitásokat. A Suliújság minden hónapban naprakészen tájékoztatja a diákokat az eredményekről, lehetőségekről. Bemutatkozási lehetőséget nyújt osztályközösségeknek, tanároknak. 2/2 Az igazgató minden hónap első hétfőjén iskolagyűlést tart, ahol ismerteti az aktuális eseményeket, beszámol az eredményekről és az esetleges problémákról. 2/3 Pályaválasztási előadás, tanácsadás. 2/4 Tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, tág teret biztosítanak a nevelésre. 28

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 2/5 Az iskola változatos szakköröket indít, mely közvetlen hangulatával nyújt nevelési lehetőséget, speciális személyiségfejlesztés 2/6 Az iskola napközit működtet, ahol tág lehetőség nyílik az együttélés szabályainak elsajátítására, széleskörű személyiségfejlesztésre. 2/7 Az iskola szakértőkkel változatos előadásokat szervez (drog, katasztrófavédelem stb.) IX. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA A VIZSGASZABÁLYZAT CÉLJA Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994.(VI. 8.) MKM-rendelet 26. (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 29

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69. (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30. (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA 30

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Ha a tanuló tanév végén két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga anyagát minden tanuló a tanév végén a bizonyítványával együtt veszi át. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottság három pedagógusból áll. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A közoktatási törvény 11. (1) bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, 31

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a felelet maximum 10 percet tarthat - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről 32

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga Matematika írásbeli + szóbeli vizsga A többi tantárgyból szóbeli vizsga van kivéve informatika és testnevelés,melyekből gyakorlati vizsgát kell tenni. X.Az iskolaváltás valamint a tanuló átvételének szabályai AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a községből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig törti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; 33

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésére az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az 1-4. évfolyamon a szülők kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 3. Az 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 4. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 5. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 34

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 6. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. 7. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt. 8. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. Az 1. évfolyamon a tanuló csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. Továbbra is lehetőség van az évfolyamismétlésre a szülő kérésére, illetve a pedagógus véleménye alapján a szülő beleegyezésével. A második évfolyam év végétől az évfolyamismétlés eldöntése a pedagógus illetve a tantestület kizárólagos döntése lesz, melyhez nem kell a szülő beleegyező nyilatkozata. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés Az a gondolkodási folyamat, amely képessé tesz a környezet aktív megismerésére, jelzések felfogására, értelmezésére és összefüggő rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésének és megoldások keresésére, egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára. " (Czippán Katalin) Célja: A személyes felelősségen alapuló környezettudatos, környezetkímélő magatartás és takarékos életvitel kialakítása. 35

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A természeti és épített környezet szeretete, védelme, őrzése. Rendszerszemlélet, a különböző ismeretek összekapcsolása. A globális összefüggések megalapozása. Igény az egészséges életmódra. Alapelvei: Közös vizsgálódásokon keresztül, személyes tapasztalatok által a környezeti problémák felismertetése (pl.: a levegőszennyezés és a fák kapcsolata), tudatosítani kell a diákokkal, hogy a környezetükhöz való viszonyuk minden cselekedetükön meglátszik, hatnak a környezetükre és az is hat rájuk. Képessé válni a környezetet jobbító cselekvésekre, megláttatni a természeti és az emberi környezet értékeit, felismerni esztétikumát, hozzájárulni ahhoz, hogy az élmények örömet jelentsenek. A környezeti nevelés tehát a személyiség egészére igyekszik hatni: a tudatra ismeretekkel, az érzelemre élményekkel, az akaratra célratörő tevékenységekkel A teljes - holisztikus pedagógia az ismeretek mellett a benyomások, a hangulatok fontosságát is elismeri. Így fogalmaz: Érezd! Élvezd! Szeresd! Légy boldog általa! Területei: Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (óvoda, iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Környezetvédelem: növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság, környezetbarát közlekedés, veszélyes hulladékok. Színterei: a. példamutató környezet csoportszobák, tantermek, folyosók, udvar kialakítása, környezetbarát intézmény működtetése, kerékpáros és gyalogos közlekedés támogatása, szelektív hulladékgyűjtés, faliújság, iskolai médiumok zöld rovatai, pedagógusok személyes példamutatása. b. tanórán tantárgyakba, óvodai foglalkozásokba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, speciális tanítási foglalkozásokon erdei iskola, múzeumi órák, iskolai projektek során. c. tanórán kívül előadások, kiállítások, 36

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 tanulmányi kirándulások: állatkert, botanikus kert, nemzeti park stb., természetjáró túrák, madarak és fák napjának megrendezése, környezetvédelmi jeles napok megünneplése, szakkörök, erdei iskola, tábor. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek szituációs és drámajátékok, témanapok pl. vízvédelem, terepgyakorlati módszerek pl. célzott megfigyelések, kreatív tevékenységek hulladékgyűjtés, pályázatok, versenyek, újságkészítés, stb., művészetek irodalmi alkotások a témában, zene, vizuális művészetekben való megjelenés, kézműves foglalkozások, alkotó napok. A tanulásszervezési módok és módszerek megválasztása a pedagógus kompetenciája azzal, hogy törekedjen a leghatékonyabbat választani. A módszerválasztás szempontjai: az életkornak megfelelő legyen, pozitív szemléletet adjon, főleg a szabad ég alatt" valósuljon meg, tevékenységközpontú és életszerű legyen, valós problémák megoldására irányuljon, a személyes tapasztaláson keresztül hasson, sok játékos elemet tartalmazzon, örömteli, motiváló legyen, együttműködésre épüljön. A környezeti nevelésben résztvevők: Belső résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, óvónők Külső résztvevők: szakemberek meteorológus, környezetvédő, erdész, művész, intézmények. 37

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Fogyasztóvédelmi nevelés Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog, a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog, a kormány irányelveinek meghatározásában és végrehajtásába való beleszólás joga, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. A Nemzeti Alaptantervben kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Az értékek formálásában lényeges például: 38

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése, - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét alkalmassá téve őket az e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A tanulók értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. A javak pazarló előállítási technológiája, fogyasztásunk mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. 39

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Például: Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási számítások. Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák). Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái. Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjai, egészséges táplálkozás. Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk. Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek A készségek fejlesztésével érhetünk el eredményt a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás, a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. 40

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül: - Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. - Riportkészítés az eladókkal. - Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. - Egyéni és csoportos döntéshozatal. - Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. - Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. - Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. - Szimulációs játék, esettanulmány. - Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszköz, felszerelés jegyzéke A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján a pedagógiai program melléklete. 41

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 B. HELYI TANTERV A helyi tanterv megalkotásánál különösen az alábbi szabályzókra kell tekintettel lenni: Közoktatási törvény (kiemelten a 19., 29., 48., 52., 53., 70. -ok.) Nemzeti alaptanterv 10/2003.(IV. 28.) OM rendelet 243/2003.(XII. 17.) Korm. rendelet Kerettantervek Az iskola alapító okirata A szülők-diákok elvárásai Az intézmény adottságai A nevelőtestület szakmai törekvései Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei 2013. szeptember 1-jétől: az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük nevelő-oktató munkánkat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Évfolyam Tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017 2013 2011 2011 2011 2013 2011 2011 2011 2013 2013 2011 2011 2013 2013 2011 2011 2013 2013 2013 2011 2013 2013 2013 2011 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 42

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2011 = a 2011-ben a NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012- ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének zene B változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 1-4. osztály Kötelező tantárgyak Informatika Szabadon választható tantárgyak 5-8.osztály Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom A változat Angol nyelv Matematika Történelem Hon és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia A változat Fizika A változat Földrajz 43

Kémia A változat Ének zene A változat Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Klebelsberg Intézményfenntartó Központ : 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Tantárgyak 1. 2. 3. 4. Magyar nyelv és 7+1 7+1 6+1 6+1 irodalom Angol nyelv 2 Matematika 4+1 4+1 4+1 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+1 1+1 Ének zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Technika 1 1 1 1 Testnevelés és 5 5 5 5 sport Informatika 1 Szabadon 2 2 3 3 tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 44

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Tantárgyak 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és 4 4 3+1 4+1 irodalom Angol nyelv 3+1 3+1 3 3 Matematika 4 3+1 3+1 3+1 Történelem 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1+1 2 Ének zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és 1 +1 tánc/hon és népismeret Informatika +1 1 1 1 Technika 1 1 1 +1 5 5 5 5 Testnevelés és sport Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon 2 3 3 3 tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 45

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 II.Mindennapos testnevelés Intézményünkben osztályonként heti három testnevelésórát van, kivéve az első és ötödik osztályban. Tanórai keretben bevezetésre került a mindennapos testnevelés első és ötödik osztályban. Emellett rendszeres lehetőség van atlétizálásra, labdarúgásra, kézilabdázásra, teniszezésre, tollaslabdázásra stb. A mindennapos testnevelés célja: Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód,a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg lehetőségeinknek megfelelően a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a klasszikus, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét A játéknál jobb nevelési lehetőség nem létezik, mert része a vereség, és a győzelem feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. A programnak fontos része a gyerekek és szüleik számára közös mozgáslehetőség szervezése is. Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok: A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához -, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás,csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások: Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli 46

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a kézilabdázást, a labdarúgást. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést. Tantervi testnevelés órák: A tantervi testnevelés órákon az Apáczai kerettanterv család testnevelés tanmenetét használjuk (Horváth Tihamér, 2001-2005) helyi igényekhez alakítva, kiegészítve. A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését A délutáni sportórák célja: A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki bennük az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét. A délutáni sportórák feladatai: Elsősorban játéklehetőség biztosítása házibajnokságok szervezése, lebonyolítása változatos sportjátékokból (labdarúgás, kézilabda, szivacskézilabda,teniszezés), rekreációs sportágakból felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre A szülőkkel közös sportprogramok célja: - a szabadidő közös eltöltése - a szülői példamutatás nevelő hatása - a szülő bevonása a testmozgás megszerettetésébe - a szülők aktivizálása - a szülők is ismerjék meg azt a munkát, ami az iskolában folyik - prevenció - vidám, kellemes hangulatú közös programok A szülőkkel közös sportprogramok feladatai, tartalma: Gyere velünk, csináld velünk típusú vidám, mozgásos vetélkedők felelevenítése. Közös túrázás a környéken. Családi sportnap (tanár-diák- szülő) 47

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok: - Minden gyermek, minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra- Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése;- A program fontos része a helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag. Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt,sikerélményt ;- A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban;- A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük - A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés;- Évente egy alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota. A program személyi és tárgyi feltételei: Tárgyi feltételek: - 18x30 m-es tornaterem,/felfestve: kézilabda, és teniszpálya/ - Iskolai sportpálya füves labdarúgópálya,(400m-es futópálya) - bitumenes kézilabda pálya - távolugró hely - Öt db. salakos teniszpálya Személyi feltételek: - testnevelő tanárok: (két fő, alsós tanítók nyolc fő+ egy fő) A helyi hagyományos sportágak: - Iskolánkban nagy hagyományokkal rendelkezik: a kézilabdázás, a labdarúgás,a tollaslabdázás és a teniszezés. A testnevelő tanárok képesítése is ennek megfelelő. III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Tantestületünk a tankönyvek kiválasztásánál a tanulók életkori sajátosságainak való megfelelést tartotta elsődleges szempontnak. Vizsgáltuk a tankönyvek formai és tartalmi jellemzőit. Formai szempontból a következőket mérlegeltük: 48

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A tankönyv tartóssága Esztétikai megjelenése A nyomtatás minősége Tartalmi szempontból: A gyermekek életkorának megfelelő-e a tananyag Értelmi szintjükkel, érdeklődésükkel összhangban áll-e Érzelmileg ráhangolhatók-e a tanulóink Hogyan épülnek egymásra az 1-4. Osztályos könyvek Tantárgyak közötti integráció érvényesül-e A könyvek közvetítsék a humán etika értékeit, neveljenek hazaszeretetre, tiszta erkölcsre, a munka megbecsülésére Tegyék lehetővé más népek kultúrájába való betekintést A könyvek nyelvezete legyen érthető minden tanuló számára A feladatok mennyisége és minősége adjon lehetőséget a differenciálásra Az utasítások egyértelműek, rövidek legyenek A szövegek szolgálják az olvasási technika, a hangos és értő olvasás fejlesztését, Továbbá az önálló tanuláshoz szükséges képességek kialakítását Az irodalmi értékű művek álljanak közel a tanulók érzelemvilágához, élményt adjanak, ezáltal felébresztik az olvasás iránti kedvet, alkalmasak az olvasás megszerettetésére A tankönyv ábrái, illusztrációi legyenek könnyen értelmezhetőek, áttekinthetőek, segítsék gyermekeink esztétikai nevelését A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 1. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 2. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 49

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 3. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. 4. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 1. Helyzetelemzés IV.A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Kiemelt feladatnak tartjuk sajátos nevelésű igényű tanulóink integrált nevelése, oktatása során a képességfejlesztését, habilitációját, rehabilitációját, az általános műveltség megalapozását életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Biztosítva ezzel számukra az esélyegyenlőség feltételeit. Az integráció eredményes megvalósításának tényezői: - A pedagógusok, szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása, - A tananyag-feldolgozásnál a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásainak figyelembevétele; - Egyéni fejlesztési terv, - Együttműködés szakemberekkel. 50

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 2. Az értelmi fogyatékos tanulók speciális képzésére vonatkozó általános célkitűzések: Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályoztatás, a fejlettség figyelembevételével. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Az alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, továbbtanulás érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. Az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése. Az általános emberi értékek megismertetése, azonosulás a fejlettségnek megfelelően. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. 3. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai: Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan -, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre reális tervek és elképzelések talaján. Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása. A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően. 51

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben. 4. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztő program a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás- tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. A bevezető- és kezdődő szakasz A bevezető- és kezdő szakaszban (1-4.) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb.; A differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és a mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, 52

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuo-motoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgáskivitelezés tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség kialakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése fent-lent, elöl-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hengerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányításának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis összeolvasási gyakorlatok stb.). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, a betűk közötti asszociáció megerősítése stb. 53

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. Alapozó- és fejlesztő szakasz Az alapozó- és fejlesztő szakaszban (5-8. évfolyam) az első pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges megegyező és eltérő jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.) Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulása folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az 54

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb. A korrektív pedagógiai fejlesztés a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. 5. Tanórai tevékenység A gyógypedagógiai osztályba a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye lapaján kerülnek tanulóink. Az összevont osztály létszámtól függően, a KT előírásainak megfelelően szervezzük. Ha a tanulói létszám nem teszi lehetővé gyógypedagógiai osztály szervezését enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulóinknak, integrált képzési forma keretei között fejlesztjük tovább, figyelembe véve speciális nevelési szükségleteiket. Az integrálás saját vagy egy évfolyammal alacsonyabb osztályfokra történik, mint az enyhe értelmi fogyatékos tanuló osztályfoka, figyelembe véve a tanuló képességeit illetve a befogadó osztály összetételét. Tankönyvek, taneszközök: Az aktuális piackínálatból kerül kiválasztásra. Az oktatáshoz szükséges tankönyvek kiválasztása a nevelőtestület hatáskörébe tartozik a szülők egyetértésével, jóváhagyásával. 55

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 V. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A pozitív értékelés előtérbe helyezésével az objektív, rendszeres és motiváló értékelésre törekszünk. Igyekszünk sokoldalú értékelési rendszert és változatos értékelési formákat alkalmazni a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgyak jellegének megfelelően. Változatos számonkérési formákat alkalmazunk annak érdekében, hogy minél reálisabban tudjuk megítélni tanulóink teljesítményét. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A közismereti tantárgyaknál meghatározó az írásbeli beszámoltatás (dolgozatok, házi feladatok, tudáspróbák, témazárók, félévi-, tanév végi felmérések). Ugyanakkor törekszünk a szóbeliség, a kifejezőkészség fejlesztésére is, ezért rendszeresen szóban is feleltetünk. Ezen kívül kiselőadások, kísérletek, gyűjtőmunka formájában is meggyőződünk tanítványaink felkészültségéről. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó ismeretekre is. Motiváció: AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA Dicsérettel, szóbeli és írásbeli szöveges értékeléssel, érdemjeggyel, esetleg elmarasztalással a gyermeket késztesse továbbhaladásra. Hívja fel figyelmét a hiányosságok pótlására. A helyes önértékelés kialakítását segítse. Tájékoztatás: A tanuló, a szülő és a pedagógus tudja, hogy az adott időszakban hol tart a gyermek tudása. Elsősorban az elért eredményt, szintet értékeljük, a tantervi követelményekhez viszonyítjuk, de értékeljük a gyermek önmagához mért fejlődését, kiemelkedő teljesítményét, esetenként a tantárgyhoz való viszonyát. A tantárgy jellegének megfelelően az értékelés irányulhat a tanuló együttműködési képességére, eszközhasználatára, szabálytiszteletére, feladatvégző képességére. 56

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A folyamatos értékelés és ellenőrzés tantestület által elfogadott elvei: - Nagyobb témakör után legyen minden tantárgyból összegző, minősítő értékelés. - Az osztályzást mindig kísérje értékelés. - A fejlődés a tudás előző fokához kapcsolódik, megjelöli a perspektíva következő fokát. - Tudományosan komplex, a pozitívumok és negatívumok együttes megjelölését tartalmazza. - A továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg. - Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyhez szóló. - Az alsós és a felsős munkaközösségek kialakítanak egy olyan mérési rendszert, amely a 4. 6. és a 8. osztály végén, a NAT követelmények szintjéhez igazodik. Ez nem belső vizsgarendszert, hanem egy olyan diagnosztikus felmérést jelent, amely képet ad arról, hogy a NAT követelményszintjét a tanulók az adott életkori szakaszban megfelelő módon elsajátították-e. Intézményünkben a diákok tantárgyi tudását, magatartását és szorgalmát értékeljük. Az értékelés alapja mindig a NAT követelményeire és a kerettantervre épülő helyi tanterv. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. Iskolánk a hagyományos ötfokozatú értékelési skálát alkalmazza továbbra is (érdemjegy). Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az értékelés célja a szülő és a tanuló tájékoztatása a tanulmányi munkáról és a személyiség alakulásáról. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai a következők: az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szól segíti a reális önismeretet, a helyes önértékelést nyitott, mely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a gyerek aktív részese saját fejlődésének 57

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített,illetve felzárkóztatásra szorul A második évfolyam év végén,és harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és évvégén a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A tanulóval ismertetjük, hogy milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Értékeljük sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. Ennek érdekében új tantárgy esetén az első hónapban inkább szóban értékelünk. Diákjaink félévkor tájékoztató jellegű értesítést, év végén pedig bizonyítványt kapnak. A számonkérés módjának megválasztására a pedagógus jogosult, bizonyos alapelveket azonban köteles betartani. Az elméleti tantárgyak esetében lehetőség szerint fele-fele arányban szerepelteti az értékelés rendszerében a szóbeli és írásbeli formákat. Előnyben részesíti a tanár a diák számára kedvezőbb eredményt ígérő értékelési módszereket, ha ezt a tanuló képességei, készségei indokolják (pl.: lehetőleg szóban felel a dyslexiás, dysgráfiás diák). A kijavított dolgozatokat a tanulónak minden esetben át kell adni átnézésre, kérésére pedig a következő óráig lehetővé tenni, hogy hazavigye (a központi feladatlapokat kivéve). Az érdemjegy megállapításánál figyelembe vesszük a tanuló szóbeli- és írásbeli munkáját, órai- és órán kívüli aktivitását, versenyeken való részvételét. Tantárgyként havonta átlag legalább egy érdemjeggyel értékeljük a tanulót. Egy tantárgy év végi érdemjegye az éves összteljesítményt értékeli, tükrözi a diák fejlődését is. Az év végi érdemjegy a tanuló évközi jegyeinek (számtani) átlagánál kétharmad jeggyel rosszabb nem lehet, kivéve az elégséges szintet. Ezt a szintet mindenkinek teljesítenie kell a továbblépéshez. A lefektetett elveknek megfelelően, az érdemjegy Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) ha a tantervi követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a tanultakat. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. Órai aktivitás. ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét, definíciói reproduktívak. ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször nevelői segítségre szorul (javításra, kiegészítésre). Ismeretei 58

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Elégséges (2) Elégtelen (1) felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Szóbeli feladatokat segítséggel képes megoldani. ha a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot nem tudja. Az első három évben értékeljük: a kommunikációs eszköztár gazdagodását, a beszédkészséget, a szókincset, a kifejező képességet az alkotó önálló feladat megoldást, a kreativitást, az önálló gondolkodást a mechanikus gyakorlással, kitartással elsajátítható ismeretekben való jártasságot, az igyekezetet a szövegfeldolgozásban, szövegértésben való előrehaladást, az információszerzési képességek alakulását a matematikai logikus gondolkodást, a számfogalom és a mennyiségértés alakulását, az elvonatkoztató képességet a mindenkori mozgáskoordinációs szintet, ügyességet, kézügyességet, az írás rendezettségét önmaga, és közvetlen környezetének ismeretét a társas kapcsolatokat, a közösségben betöltött szerepet, a közösségért tett vállalásokat, a magatartást, az önértékelést, annak pontosságát és szempontjait A szöveges értékelés helyi alapelvei: Az értékelést olyan folyamatnak is tekintjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között. Értékelünk: metakommunikációs jelzésekkel szóbeli vagy írásbeli véleménnyel pontozással százalékkal szimbólumokkal tárgyakkal 59

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 a felsoroltak kombinációival Munkaközösségünk a szöveges értékelés műfajai közül az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelési formát választotta. Ennél a formánál a tantárgyak, szociális kompetenciák mellett általában négy-öt értékelési kategória áll. A tanító megjelöli a felsorolt minősítések közül azt, amit igaznak, megfelelőnek tart. Abban az esetben, ha a megjelölt értékelési kategóriák egyike sem jellemző a tanulóra, vagy a tanuló fejlődése érdekében teszünk egyéb javaslatot, akkor a kialakított értékelési szempontrendszerünk alapján szabadon fogalmazott szöveggel történik az értékelés. Az értékelés módjai(szóbeliség,írásbeliség aránya) Szóban értékeljük a tanulót tanórán, óraközi szünetben, iskolai rendezvényeken stb. Mindennap értékeljük viselkedését, teljesítményét, figyelembe véve önmagához mért fejlődését, képességeit. Szóban kap a szülő tájékoztatást gyermeke előmeneteléről 2-3. osztályban novemberben, áprilisban (fogadóórákon) 4. osztályban novemberben. Írásban értékelünk: 1. osztályban: előkészítő időszak végén november végén félévkor áprilisban tanév végén 2. osztályban félévkor tanév végén 3. osztályban félévkor év végén 4. osztályban félévkor Év végi értékeléskor a tanító rövid, tömör mondatokban fogalmazza meg véleményét. 60

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. Záradék: az év előkészítő jellegű volt. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-29 %: elégtelen (1) 30-49 %: elégséges (2) 50-74 %: közepes (3) 75-89 %: jó (4) 90-100 %: jeles (5) 1. Az 1.-4 évfolyamon év végi bizonyítványban és a5-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: a) A kötelező tanítási órák tantárgyai közül: - 1-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, etika, testnevelés. / 4.osztály idegen nyelv, informatika / - 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret, tánc és dráma, etika - 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret, tánc és dráma, etika - 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, etika, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, etika, testnevelés. 61

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, etika, testnevelés, médiaismeret. A szóbeli feleletek mellett írásbeli feladatmegoldásokat is alkalmazunk. Az értékelés három funkciója különböztethető meg, amelyet a nevelők alkalmaznak a különböző szaktárgyi órákon. Diagnosztikai értékelés: Év elején, egy-egy új, fontos anyagrész feldolgozása előtt mérhetjük a tanuló tudását. Milyen hiányosságok vannak, amelyeket pótolni kell. Ezeket a felméréseket nem osztályozzuk. Így mérjük a tanulók tudását 4, 6, 8-ik év végén a programban megjelölt tantárgyakból. Fejlesztő értékelés: A különböző önálló feladatmegoldásokat értékeljük ezen eljárással a tanítási órán. Így a tanuló folyamatosan kap visszajelzést munkájáról. Lehetőség van a tanulók önértékelésének megvalósítására. Minősítő értékelés: Egy-egy témakör lezárása után dolgozatokat íratnak a nevelők, amelyeket osztályozni is kell. Több tantárgyból ez félévente 2-3 dolgozat. Ezeknek a feladatoknak az 50%-a a minimum követelményekhez kapcsolódik. Magyar nyelv és irodalomból 1-4. osztály: néma értő olvasmányok önálló feldolgozásra kijelölt feladatai 1-4. osztály. Témazárói, témakörönként, időszakonként 1-5 érdemjeggyel értékelünk. Írás 1-3. osztály érdemjeggyel időszakonként például havonta. Fogalmazás: elbeszélő és leíró fogalmazások szerkezeti ismereteinek alkalmazása időszakonként, felmérő jellegű fogalmazások, 1-5 osztályzat tartalmi és stilisztikai szempontok figyelembe vételével. Alapvető nyelvtani fogalmak és helyesírási szabályok alkalmazása 2-4. Osztályokban témazáró egységként és felmérőként. Matematika: /1-4. osztály / 62

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 Év eleji tudásszint felmérő /nem osztályozzuk, csak %-juk /. Témazáró dolgozatok témakörönként. Központi vagy a nevelő által összeállított feladatlapok /osztályozzuk /. Év végi felmérés. Magyar nyelv és irodalomból 5-8. osztály: Néma értő olvasás a nevelő által készített feladatlapokon. Fogalmazás: elbeszélés, leírás, elbeszélés jellemzéssel együtt, riport, önéletrajz, szónoki beszéd. Nyelvtan: témakörönként feladatlap alapján. Évfolyamonként nyelvtani fogalmak, tollbamondás 5-7. osztály, 8.osztályban a feldolgozott anyagrészek után minden tanítási órán. Matematika: Témazáró 4 db Mechanikus rész, logikai gondolkodást igénylő feladatok Tudásszintmérő év elején, év végén Kémia, fizika, földrajz, történelem, biológia Témakörönként témazáró dolgozat, amely az osztály összetételétől függően központi vagy a nevelő által összeállított. Írásbeli házi feladatot adunk rendszeresen matematikából, magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből, amelyeket az órán mindig számon kérünk. Környezet és rajz tantárgyakból nagyon fontos a gyűjtő munka, a megadott szempontok szerinti megfigyelés. Kiselőadások készítése a kiegészítő anyagok feldolgozására 63

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba kell bejegyezni. Példás /5/ ha: betartja a házirendet, társainak mindig jó példát mutat; kötelesség és tisztelettudó; megbízásait példásan teljesíti; a közösségben jó kezdeményezéseivel, jó munkájával kitűnik; iskolai és iskolán kívüli magatartásával erősíti iskolánk hírnevét. Jó /4/ ha: az iskolai házirendet igyekszik betartani; iskolai és iskolán kívüli magatartása jó, magatartása ellen lényeges kifogás nem merül fel; részt vesz a közösség munkájában, de nem kezdeményező; a megelőző félévben osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nem volt. Változó /3/ ha: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival vagy a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) ha: 64

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. Szorgalom: A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit bizonyítványba kell bejegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás /5/ ha: erejéhez, adottságaihoz képest jól felkészül, a tanítási órákon aktívan részt vesz; korábbi tanulmányi eredményét megtartja vagy javítja; rendszeresen olvas, bővíti ismereteit; kötelességteljesítése kifogástalan, önálló feladatot lehet rábízni; füzetei, könyvei tiszták, gondozottak; írásbeli munkájának külalakja szép, tetszetős, áttekinthető. Jó /4/ ha: felszerelése, írásbeli munkája általában rendes; tanulmányi eredményét megtartja; nincs igazolatlan mulasztása. Változó /3/ ha: kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti; sokszor otthon hagyja a felszerelését, házi feladata gyakran nincs kész vagy hiányos; tanulmányi eredményében hullámzás tapasztalható; 65

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 kitartó munkára nem képes; iskolai munkájában csak időnként tanúsít igyekezete; munkáját felügyelet mellett végzi csak el. Hanyag /2/ ha: képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; nagymérvű a visszaesés a tanulmányi munkájában a megelőző időszakhoz képest; kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan; felszereléseit nem tartja rendben, sokszor otthon hagyja, házi feladata gyakran nem készül el; füzetei, írásbeli munkájának külalakja rendetlen, nehezen olvasható; az adott hónapban bukásra áll valamely tantárgyból; félévkor vagy év végén megbukik valamely tantárgyból. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, 66

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás kizárás vagy más intézménybe utasítás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A kizárást vagy más intézménybe utasítást fegyelmi tárgyalás előzi meg, melyen az iskola vezetői, az iskola nevelői, CKÖ képviselői és a tanuló szülei vesznek részt. 67

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. VI.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok a következők: 1. feladat: Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. feladat: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan. 1perc (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan 1perc (A hasizmok erő-állóképességének mérése) 4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan.1perc (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 5. feladat: 5 x 10 méteres ingafutás (A maximális sebességű futás, fordulás mérése) 6.feladat: 12 perces futás Cooper teszt (Kardio respiratorikus állóképesség /aerob/mérése) 7.feladat: Tömöttlabda dobása fej fölött hátra L. 2kg-os,F. 3kg-os medicin labdával. Az elért eredményekhez tartozó pontszámokat tartalmazó táblázatok a testnevelés tantárgy tananyagánál találhatók meg. 68

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 VII. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az írásbeli és szóbeli feladatok egyenértékűek, mennyiségük bár tantárgyfüggő, de minden pedagógusnak be kell tartania az egyenletes terhelés elvét. Az otthoni (napközis ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok célja: - a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), - a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, - az önálló ismeretszerzésre és az önálló munkára nevelés. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a tanulók hétvégére is kapnak házi feladatot, de csak annyit, amennyi péntek délután különösebb megterhelés nélkül elvégezhető és nem befolyásolja a szabad hétvégét, - a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot (Csak annyit amennyi a következő tanítási órára való felkészülést szolgálja.), - a tanulók eredményes otthoni felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy osztállyal/tanulóval legfeljebb kettő témazáró, illetve egy félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A számonkérés módjának megválasztására a pedagógus jogosult, bizonyos alapelveket azonban köteles betartani. Az elméleti tantárgyak esetében lehetőség szerint fele-fele arányban szerepelteti az értékelés rendszerében a szóbeli és írásbeli formákat. Előnyben részesíti a tanár, a diák számára kedvezőbb eredményt ígérő értékelési módszereket, ha ezt a tanuló képességei, készségei indokolják (pl. lehetőleg szóban felel a dyslexiás, dysgraphiás diák). A beszámoltatások a tanulók által elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati készségek mérésére szolgál. A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli és szóbeli beszámoltatás formái meghatározó szerepűek, azokat a szaktanár a tanév folyamán további szóbeli értékeléssel egészíti ki. A beszámoltatások eredménye a tanulók és a tanár számára is iránymutatóak a tanításitanulási folyamat eredményes továbbvitele szempontjából. Tartósabb hiányzás után a tanuló kezdeményezésére a pedagógus meghatározza és engedélyezi az elmulasztott tananyag pótlásához szükséges türelmi időt. Az iskolai beszámoltatások lehetséges formái a tantárgyak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően:- írásbeli:- témazáró dolgozatok (téma lezárásaként iratható, az érte kapott osztályzat hangsúlyos és piros jegyként duplán számít),- írásbeli feleletek: az előző 1-2 tanítási órán tanult tananyag számonkérése a folyamatos felkészülés érdekében,- témaközi röpdolgozat (témán belüli nagyobb egység ellenőrzése, külön bejelentés nélkül is íratható,mert elsősorban korrekciós jelleget szolgál),- házi dolgozatok,- év eleji és év végi szintfelmérők. 69

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - szóbeli: - feleletek, - kiselőadások egy megadott témakörből, - referátum, - a tantervben előírt a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően az elsajátított tevékenységi formák bemutatása. A beszámoltatások rendje: - egyes témakörök végén témazáró dolgozatot, - év eleji és év végi szintfelmérők, - egyéb beszámoltatási formák bármely tanítási órán lehetségesek. A beszámoltatások korlátai: egy tanítási napon, egy osztállyal/tanulóval - legfeljebb kettő témazáró dolgozatot, - egy félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások súlya a következő: 1. Témazáró dolgozat 2. Egyéb írásbeli és szóbeli felelet, dolgozat 3. Szorgalmi osztályzat C. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, házirendjéről, minőségirányítási programjáról az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. I.A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 70

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék útján, az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola könyvtárában. 71

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. A pedagógiai program 2013.09.01.-én lép hatályba. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A 2014/2015. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. Módosítására javaslatot tehet: - az iskola fenntartója, - az intézmény igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a szülői munkaközösség. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyását követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 72

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény igazgatójánál, - az óvoda vezetőjénél, - a munkaközösségek vezetőinél, - az iskola honlapján (amennyiben működik). - D.) A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai program egészségnevelési programját az iskolai-egészségügyi szolgálata 2013 hó. napján véleményezte és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta. Kelt:.... iskolai-egészségügyi szolgálat vezetője A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2013 hó. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta. Kelt:.... az iskolai diákönkormányzat vezetője 73

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2013 hó. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta. Kelt:.... az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az iskolaszék a 2013 hó. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta. Kelt:.... iskolaszék elnöke 74

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A pedagógiai programot a kisebbségi önkormányzat a 2013.hó.. napján tartott ülésén véleményezte, az abban foglaltakkal egyetértett és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta. Kelt:.... kisebbségi önkormányzat elnöke A pedagógia programot a nevelőtestület a 2013 hó... napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Kelt:.... intézményvezető 75

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 A pedagógiai programját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2013 év.. hó napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:.... tankerületi igazgató A pedagógiai programját a kisköre Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013 év.. hó napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:.... polgármester 76

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 ALAPÍTÓ OKIRAT Vásárhelyi Pál Általános Iskola intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: 1 Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2. Feladatellátási helye(i) 2-2.1. Székhelye:3384 Kisköre Széchenyi István út 42. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: 3 4. Típusa: - egycélú köznevelési alapfeladat ellátása esetén: általános iskola, 5. OM azonosító:031570 4 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: 5 általános iskolai nevelés-oktatás 6 alsó tagozat felső tagozat nemzetiséghez 7 tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, irányelv szerinti forma 8 felsorolásával: nemzetiségi forma magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés oktatás 1 20/2012. EMMI rendelet 123-127. 2 nem alkalmazható rövidítés, példa: Bagod, Kossuth Lajos út 15. A közterület nevét utca, tér, út stb. megnevezéssel kell megadni, a közterület egyedi elnevezését tulajdonnév esetén teljes névvel kell kiírni, ingatlan nyilvántartás alapján. Széchenyi I. helyett Széchenyi István 3 Egyelőre kérjük üresen hagyni! 4 2012. december 31-én a köznevelési információs rendszer szerinti azonosító. 5 Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: 6 Amennyiben részt vesz különleges pedagógiai célok megvalósításában, a program neve, jogszabály szerinti megnevezését az adott alapfeladatnál, feladatellátási helynél kell feltüntetni. Amennyiben az intézmény egészére jellemező akkor önálló pontban. 7 a nemzetiségi nyelvet is minden esetben meg kell adni, nemcsak a formát 8 Irányelv szerinti formák: nemzetiségi forma a) óvodában anyanyelvű (nemzetiségű nyelvű) óvoda nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda 77

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos 9 nevelési igényű tanulók iskolai neveléseoktatása 10 6.2. Átvállalt alapfeladat(ok): 11 6.3. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám:kisköre 432 fő 12 6.4. Iskolatípusonként az évfolyamok számát általános iskola: 8 évfolyam 6.5. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím 13 : 3384 Kisköre Széchenyi István út 42. helyrajzi szám: 536 hasznos alapterület: jogkör: vagyonkezelői jog KLIK 14 magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvoda b) iskolában anyanyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás 9 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 10 az adott alapfeladathoz kell feltüntetni, akkor lehet általánosságban kimondani, ha azonos fogyatékosságban, minden, az épületben, intézményben 11 a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 2. (6) vagy (8) bekezdésében foglalt esetben tölthető ki 12 Az épület használatba vételi engedélye, egyéb építésügyi irat, közegészségügyi, tűzoltósági szakvélemény alapján az épület köznevelési célú nevelésre, oktatásra alkalmas területén, egy adott pillanatban az intézmény hány gyermeket és tanulót tud fogadni. A bérbeadónak akkor is a teljes létszámot kell megadnia, ha az épületben működik másik nevelési-oktatási intézmény. Az óvodás gyermekek, tanulók és kollégiummal jogviszonyban állók számát egy létszámként kell megadni, ha mind óvodai, iskolai és kollégiumi feladatot is ellátnak az épületben. Ellenőrzésül szolgálhat a beírt adathoz intézményi szinten összesített és az OSAP jelentés a02t13-as adattábláján az egyes nevelési és iskolai feladatokhoz beírt adatok. 13 tér, utca, út pontos kiírásával, tulajdonnevek ingatlan nyilvántartás szerinti megnevezéssel. 78

: 06/36 558-003, 06/36 558-003, 06/36 358-213 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Kisköre, 2013. június 24. P.H. 14 értelemszerűen a megfelelőt kell kiválasztani; amennyiben vagyonhasználati jogkör van a KLIK-nél a következő sor is kitöltendő 79