T AR T A L O M J E G Y Z É K

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2

T AR T A L O M J E G Y Z É K 1. A célja, jogi alapja, hatálya...5 1.1. A(z) SzMSz célja...5 1.2. Az SzMSz tartalma...5 1.3. Az SzMSz tartalmát meghatározó jogszabályok...5 1.4. A(z) SzMSz tartalmát meghatározó helyi jogszabályok...6 1.5. A(z) SzMSz tartalmát meghatározó kapcsolódó helyi dokumentumok...6 1.6. A(z) SzMSz hatálya...6 2. Intézményi adatok...7 3. Az iskola szervezeti felépítése és irányítása...8 4. Az iskola vezetői, vezetők közötti feladatmegosztás rendje...8 4.1 Az iskola igazgatósága...8 4.2 A kibővített iskolavezetés...9 4.3 Az iskola dolgozó... 10 4.4 Az igazgató/igazgató helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 10 5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel... 10 5.1 Az iskolaközösség... 10 5.2 Az alkalmazotti közösség... 10 5.3 A nevelők közösségei... 11 5.4 A tanulók közösségei... 12 5.5 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása, a tájékoztatás és véleménynyilvánítás rendje, formái... 14 6. Az iskola működésének rendje... 15 6.1 A működés rendjét meghatározó dokumentumok... 15 6.2 A tanulók fogadása, az intézmény nyitva tartása... 15 6.3 A közalkalmazottak munkarendje... 16 6.4 A pedagógusok munkarendje... 16 6.5 A tanulók munkarendje... 17 6.6 A tanév helyi rendje... 17 6.7 A tanítási napok rendje... 17 6.8 Az intézményi ügyelet szabályai... 18 3

7. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 18 7.1 A belső ellenőrzés célja... 18 7.2 Az ellenőrzési ütemterv... 18 7.3 A belső ellenőrzés fő területei... 19 7.4 A belső ellenőrzésre jogosult személyek... 19 7.5 Az ellenőrzés területei és módszerei... 20 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje... 20 8.1 Napközibe és tanulószobára felvétel kérelmének elbírálási elvei... 20 8.2 A napközi otthon és tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok... 20 8.3 Tanórán kívüli foglalkozások... 20 8.4 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok... 21 8.5 Iskolán kívüli programok... 21 8.6 Hit és vallásoktatás... 21 9. A mindennapi testedzés formái... 22 10. Az iskolai könyvtár működési rendje és gyűjtőköri szabályzata... 22 10.1 Az iskolai könyvtár feladata... 22 10.2 Az iskolai könyvtár működési rendje... 22 10.3 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai... 23 10.4 Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata... 23 11. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 24 11.1 Ünnepélyek, megemlékezések rendje... 24 11.2 Hagyományőrző programok az iskola névadójához kapcsolódóan... 25 11.3 Arany-díj adományozása... 25 11.4 Az iskola szórakoztató programjai... 25 12. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának engedélyezése, igazolása... 25 12.1 A tanuló távolmaradásának igazolása... 25 12.2 Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása... 26 13. A tanuló jutalmazásának elvei és formái... 26 13.1 A jutalmazás elvei... 26 13.2 A jutalmazás formái... 27 13.3 Az elismerés egyéb módjai... 27 13.4 A jutalmazás odaítélésének módja... 27 4

14. A tanuló fegyelmi és anyagi felelőssége... 27 14.1 Fegyelmi intézkedés, fegyelmi büntetés... 27 14.2 Fegyelmi intézkedés... 27 14.3 Fegyelmi büntetés... 28 14.4 A büntetés kiszabásának módja... 28 15. Intézményi védő és óvó előírások... 28 15.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatban... 28 15.2 Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbaleset esetén... 29 15.3 Dohányzó hely biztosítása... 30 16. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 30 17. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei... 31 18. Térítési díj befizetése, visszafizetése... 31 18.1 Térítési díj ellenében folyó oktatási tevékenység... 31 18.2 Étkezési térítési díj... 32 19. Rendkívüli helyzetek esetén szükséges teendők... 32 19.1 Intézkedések rendkívüli esemény bekövetkezése esetén... 32 19.2 Bombariadó esetén szükséges teendők... 32 20. A tankönyvellátás rendje... 32 21. A reklámtevékenység szabályai... 33 22. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai... 33 23. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel... 34 24. Záró rendelkezések... 35 24.1 A(z) SzMSz módosítása... 35 24.2 Az intézmény további szabályzatai... 35 24.3 A(z) SzMSz elfogadása és jóváhagyása... 36 24.4 Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba... 36 Záradékok (hitelesítés)... 37 5

1. A (SZMSZ) célja, jogi alapja, hatálya 1.1 A(z) SZMSZ célja Biztosítsa: az intézmény zavartalan működését, a nevelő - oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, a gyermekek és tanulók védelmét, az intézményi vagyon megóvását, az intézmény vezetőjének, vagy adott pillanatban az intézmény működéséért, a gyermekek és tanulók biztonságáért, az intézmény vagyonállagának megóvásáért felelős személy tájékozottságát. 1.2 A(z) SZMSZ tartalma A(z) SZMSZ olyan helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének rendjét, belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, s azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.3 A(z) SZMSZ tartalmát meghatározó jogszabályok A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. Ttv.) A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény, (Kjt.) és ennek módosításai; A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt) és ennek módosításai; A 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, és az ezt módosító 3/1997. (I. 15.) Korm. Rendelet; A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről, és az ezt módosító 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet; és a 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; Az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; A 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról; A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, Az iskola-egészségügyi ellátásról; A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet (a továbbiakban: R) módosító 8/2000. (V. 24.) OM rendelet 30. (5) bekezdés előírta az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatok kötelező törvényességi felülvizsgálatát 2000. december 31-i határidővel. 6

1.4 A(z) SZMSZ tartalmát meghatározó helyi jogszabályok A mindenkor hatályos vagyonrendelet; Helyi rendelet az oktatási intézményekben fizetendő térítési díjakról és tandíjakról. 1.5 A(z) SZMSZ tartalmát meghatározó kapcsolódó helyi dokumentumok: Az Alapító okirat A Pedagógiai program A Közalkalmazotti Szabályzat A Házirend A Közalkalmazotti Tanács a A Diákönkormányzat a Az Iskolai Szülői Választmány a 1.6 A(z) SZMSZ hatálya A szabályzatot az intézmény vezető előterjesztése alapján a nevelőtestület 2007. 02.05. az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett elfogadta. A(z) SZMSZ és a mellékletként csatolt egyéb belső szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra is. Ezen szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól, ezzel együtt az 2004-ben elfogadott SZMSZ hatályát veszti. 7

2. Intézményi adatok Az intézmény neve. Székhelye. Az intézmény alapítója: Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Az intézmény jogállása: Gazdálkodása: Az intézmény típusa: Alaptevékenysége: Alapító okirat száma: Arany János Általános Iskola 2612, Kosd Bocskai u.1. Kosd Község Önkormányzata Kosd Község Önkormányzata önálló jogi személy részben önálló gazdálkodás A költségvetési előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. általános iskola, 1-8 évfolyammal, évfolyamonként egy-egy tanulócsoporttal Az iskola feladata biztosítani az általános műveltséget, megalapozó nevelést és oktatást, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. A feladatból adódóan alaptevékenysége körében ellátja az iskoláskorúak általános iskolai oktatását, a tanulók részére napközi otthoni ellátást és étkeztetést nyújt. 5/1994. (1. 27.) Öh. sz. határozat 95/2001. (08.14.) Öh. sz. határozattal módosított 32/2004. (03.14.) Öh. sz. határozattal módosított Az intézmény bélyegzőinek lenyomata: 80/2008. (06. 10.) Öh. sz. határozattal módosított hosszú bélyegző: körbélyegző: Bélyegzők használata: Az intézményi bélyegzők használatára az iskola igazgatóságának tagjai és az iskolatitkár jogosult. 8

Kötelezettségvállalás és utalványozás: A kötelezettségvállalási és utalványozási jog az igazgatót illeti meg. 3. Az iskola szervezeti felépítése és irányítása Az iskola szervezeti egységei igazgató diákönkormányzat igazgató helyettes iskolatitkár munkaközösségek napközi személyzet tanulószoba kisegítő osztályfőnökök szaktanárok 4. Az iskola vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás rendje 4.1 Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, az igazgató helyettes és a gazdasági ügyintéző alkotja. Az iskola felelős vezetője az igazgató. Jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak határozzák meg. Megbízatása Kosd Község Önkormányzat vonatkozó határozatában foglaltak szerinti időponttól meghatározott időtartamig tart. Kiemelt feladatai: a pedagógiai munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkáltatói, valamint utalványozási jogkör gyakorlása, 9

az intézmény képviselete, együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervezettel, a szülők és diákok képviselőivel, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanulóbalesetek megelőzésének irányítása, a nemzeti és iskola ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a Kollektív Szerződés (Közalkalmazotti Szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az igazgató felelős: a szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót értesíteni kell. Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az igazgató helyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgató helyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár munkájukat az igazgató közvetlen irányítása alatt végzik. Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról, melyet az igazgató vezet. 4.2 A kibővített iskolavezetés Tagjai: Meghívott: az igazgatóság, szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat munkáját segítő nevelő. a közalkalmazotti tanács elnöke, 10

az iskolai szülői választmány vezetője. A kibővített iskolavezetés az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról, melyet az igazgató készít elő és vezet. A megbeszélésről emlékeztető készül. 4.3 Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a Munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 4.4 Az igazgató/igazgató helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte (a legalább három hetes, folyamatos távollét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására, külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgató és igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés a természettudományi munkaközösség-vezető feladata. Ezen időszak alatt a természettudományi munkaközösség-vezető felel az intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre az SzMSz eltérő rendelkezéseinek, vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában kizárólag az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 5.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a tanulók és a szülők alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat közösségeik révén és a szabályzatban megjelölt módon érvényesíthetik. 5.2 Az alkalmazotti közösség Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb szintű jogszabályok (Mt, Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. 11

12

5.3 A nevelők közösségei 5.3.1 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési, jogkörökkel rendelkezik. Ezeket a Közokt. tv. 57. (1) bek. határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben a Közokt. tv. 57. (2) bek., R. 29. (1) bek. értelmében A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon, az elvégzett feladatot követően, de évente legalább egy alkalommal, a tanév végén azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében munkatervben rögzített értekezleteket tart. Az értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók iskolai SZMK választmánya, diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, félévi és év végi osztályozó, 2-3 alkalommal szakmai tanácskozás, havonta egy munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy iskola igazgatósága ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van, A nevelőtestület döntéseit ha erről a jogszabály másképpen nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Ez esetben szavazatszámláló 13

bizottságot kell kijelölni a testület tagjai közül. Szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni, melyet a jegyzőkönyvvezető, az igazgató, és két hitelesítő ír alá. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó, felső tagozat nevelőinek értekezlete. 5.3.2 A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsó tagozatos munkaközösség, osztályfőnöki munkaközösség, természettudományi munkaközösség. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek, feladatait illetően a Közokt. tv. 57. -a az irányadó. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató határozatlan időre bízza meg. A munkaközösség vezetők munkájukat a(z) SzMSz mellékletét képező 14/4. számú munkaköri leírás alapján végzik. 5.3 3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az igazgató bízza meg. 5.4 A tanulók közösségei 5.4.1 Osztályközösség Az egy tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll, akit a feladattal az igazgató bíz meg. Az osztályfőnök tevékenységét a(z) SzMSz mellékletét képező 14/3. számú munkaköri leírásban foglaltak alapján végzi. Az osztályközösség tagjaiból két-három képviselőt választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 14

5.4.2 Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A Diákönkormányzat döntési jogai: a DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanításnélküli munkanap programjáról, az iskolai, és a diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (i, iskolagyűlés, faliújság) tanulói vezetőjének és felelőseinek megbízásáról. A Diákönkormányzat véleménynyilvánítási, javaslattételi jogai: a nevelési- oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő alábbi kérdésekben: jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai SzMSz elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások (pl.: tankönyvtámogatás) elosztási elveinek meghatározásakor, a Házirend elfogadásakor illetve módosításakor. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a DÖK megbízás alapján eljárhat a DÖK képviseletében is. A tanulók által felkért nagykorú személyt a DÖK munkájának segítésére az igazgató bízza meg. A Diákönkormányzat SzMSz-e Az iskolai DÖK tevékenységét saját a alapján folytatja, melyet az iskolai SzMSz 13. sz. melléklete tartalmazza. A DÖK SzMSz-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A SzMSz jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő 30 napon belül nyilatkoznia kell. A jóváhagyáshoz a tantestület 80%-nak egyetértése szükséges. A DÖK SzMSz csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola SzMSz-ével, illetve Házirendjével. A DÖK működéséhez szükséges feltételekről (helyiségek, berendezések használata) az igazgató gondoskodik. 15

5.5 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása, a tájékoztatás és véleménynyilvánítás rendje, formái 5.5.1 A nevelőtestület tájékoztatásának, véleménynyilvánításának rendje A nevelőtestület különböző közösségének kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselőik útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: Az igazgatóság ülései. A kibővített iskolavezetés ülései. A különböző értekezletek, megbeszélések, egyeztetések. Ezen fórumok időpontjait az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül értesíti a pedagógusokat. A kibővített iskolavezetés tagjai kötelesek az ülések után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről és határozatairól, s egyúttal kérdéseiket, kéréseiket, javaslataikat kötelesek közvetíteni az igazgatóság felé. 5.5.2 A tanulók tájékoztatásának, véleménynyilvánításának rendje Diákközgyűlés, évente legalább egy alkalommal, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetősége kezdeményezi. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok, helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását, a diákönkormányzat munkáját segítő nevelő vagy az igazgató kezdeményezheti. Évente legalább két alkalommal össze kell hívni az iskolagyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. Az iskolagyűlés összehívásáért az igazgató felelős, de a diákönkormányzat munkáját segítő nevelő is kezdeményezheti. Az iskola igazgatója vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a tanulók részére tájékoztatást adni a Pedagógiai programról. Osztályszinten, osztályfőnöki órákon tájékoztatják a pedagógusok tanulókat az aktuális információkról. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. A tanulókat tanulmányi előmenetelükről, fejlődésükről, egyéni haladásukról a pedagógusok szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják. 16

5.5.3 A szülők tájékoztatásának, véleménynyilvánításának rendje Az igazgató a szülőket az iskolai szülői választmány ülésein, valamint összevont szülői értekezleten tájékoztatja az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. Az igazgató időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón (levél, meghívó) keresztül az aktuális feladatokról, hírekről értesíti a szülőket. Az osztályfőnökök az osztályszintű szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek (évente 2-3 alkalommal), fogadó órák (évente 2-3 alkalommal), nyílt tanítási napok, családlátogatások. A szülői értekezletek és a fogadó órák rendjét az iskola éves munkaterve tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik (Osztályszintű Szülői Munkaközösség, Iskolai Szülői Választmány, Iskolaszék) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. A szülők az iskola Pedagógiai programjáról, az éves munkatervről, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Házirendjéről az iskola igazgatójától, vagy igazgató helyettesétől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, az iskola igazgatójának engedélyével helyben megtekinthető, tanulmányozható. A Pedagógiai program egy-egy példánya a fenntartónál, az igazgatói irodában és a nevelői szobában található. 6. Az iskola működésének rendje 6.1 A működés rendjét meghatározó dokumentumok Alapító okirat, Pedagógiai program, Éves munkaterv, SZMSZ és mellékletei, Közalkalmazotti Szabályzat. 6.2 A tanulók fogadása, az intézmény nyitva tartása Az iskola épületeinek nyitva tartása: szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 6 15 órától, este 19 óráig. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. 17

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután 16 30 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és nevelők tudomására hozza. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. 6.3 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg, melyet a Kollektív Szerződés és a(z) SzMSz mellékletét képező 14 számú munkaköri leírás(ok) tartalmaz(zák). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: az iskola tulajdonának védelméért, rendeltetésszerű használatáért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és munkavédelmi szabályok betartásáért. 6.4 A pedagógusok munkarendje Pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19. -a rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órából, valamint a nevelő- oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendje az órarend, a helyettesítési és az ügyeleti rend függvényében alakul, úgy, hogy az intézmény zavartalan működése biztosított legyen. A helyettesítés és az ügyelet összeállítását az igazgatóhelyettes végzi. A pedagógus köteles 10 perccel a munkakezdése előtt megjelenni. Rendkívüli távolmaradását és annak okát az előző nap, de legalább az adott munkanapon 7 45 -ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. 18

Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a távolmaradásra. Mindennemű hiányzást, óracserét a vezető tudtára kell hozni. 6.5 A tanulók munkarendje Az iskola SzMSz mellékletét képező 1. számú Házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. Betartása kötelező. A dokumentumot az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak véleményének kikérésével, egyetértésével. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási órák után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A foglalkozás megkezdéséig az osztályfőnök engedélyével várakozhat a tanteremben. 6.6 A tanév helyi rendje A helyi rend kialakítását a mindenkori miniszteri rendelet függvényében a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelező, alkalomhoz illő öltözetben. 6.7 A tanítási napok rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 13 30 óra között kell megszervezni. A nem kötelező (a tanulók által választható) tanórák 13 30 óra után is megtarthatók. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgató- helyettes tehetnek. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, a második és harmadik szünet időtartama 15 perc. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távollétében az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár(ok) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgató helyettes adhat engedélyt. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 30 óráig tart. A tanulószobás csoport(ok) munkarendje délután 13 órától 16 óráig tart. A szülők és gyermekek igényeinek megfelelően az összevont ügyelet 16 30-17 óráig tart. 19

A tanórán kívüli foglalkozásokat 13 30 órától 16 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. 6.8 Az intézményi ügyelet szabályai A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a karbantartó, az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a még osztályprogramot, (foglalkozást) tartó pedagógus, egyéb esetben a takarító személyzet felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7 30 és 16 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az épületben kell tartózkodnia. Az iskolában reggel 7 30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben, illetve az udvaron a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes pedagógusok munkáját a tanulói- ügyeleti rendszer segíti. Az iskolában egyidejűleg 2-4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: folyosók, tantermek, belső udvar, külső udvar, tornapálya A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább tíz tanuló számára igénylik a szülők. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 7.1 A belső ellenőrzés célja Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai, működését. Megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet. 7.2 Az ellenőrzési ütemterv A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanítási órákon kívüli más foglalkozásokra is. A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, tárgyát, módszerét és ütemezését az egy tanévre elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési ütemtervet az iskola igazgatója készíti el, bevonva az igazgató helyettest és munkaközösség vezetőket. 20

Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 7.3 A belső ellenőrzés fő területei A pedagógiai tevékenység kiemelt ellenőrzési területei: A pedagógiai program nevelési - oktatási feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása és a különböző programok megfelelő működése. A tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata. A nevelő -oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata. A tanulók tudásának (ismeretének) képességének mérése, magatartásának és szorgalmának, értékelése. A tanórán kívüli tevékenységek, foglalkozások hatékonyságának vizsgálata. A napközis és tanulószobai nevelőmunka hatékonysága. Az anyakönyvek, osztálynaplók, szakköri naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése. A túlórák, helyettesítések pontos kimutatása. A javítóvizsgák szabályszerű lefolytatása, dokumentálása. A szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, tantermek, könyvtár berendezéseinek szabályszerű használata. A tantervi követelmények szerinti taneszközök, audiovizuális eszközök megléte, azok használata, kihasználtsága, szakszerű tárolásuk biztosításának megoldása, szervízellátás. 7.4 A belső ellenőrzésre jogosult személyek Igazgató Igazgató helyettes Munkaközösség-vezetők A nevelőtestület tagjai külön felkérés és megbízás esetén Országos szakértői névjegyzékben szereplő külső szakemberek Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgató helyettes és az iskolatitkár munkáját. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői munkamegosztásból és a munkaköri leírásokból adódó területeken végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatot a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. 21

7.5 Az ellenőrzés területei és módszerei 7.6. Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása Írásos dokumentumok vizsgálata és elemzése Tanulói munkák vizsgálata és elemzése. Az óralátogatások tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. A beszélgetéseken fogalmazódjon meg a látott óra pozitív szakmai, módszertani pedagógiai eredménye, illetve hiányossága. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyértelmű meghatározásával nevelő testületi értekezleten összegezni és értékelni kell, amely az igazgató feladata. Ha egy pedagógus tevékenységével kapcsolatban osztályfőnöki, szülői vagy tanulói jelzések alapján probléma érzékelhető akkor az igazgató és az igazgató helyettes hosszabb időszakban látogatja az órákat. Minőségi bérpótlék odaítélésének főbb szempontjai (10) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve a helyettesítést kivéve az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A keresetkiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit ha jogszabály másként nem rendelkezik a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. A színvonalas és eredményes szakórai munka az alapfeltétele a minőségi bérpótlék odaítélésének. a) Tantárgygondozás kiemelkedő munkaközösség-vezetői tevékenység, pedagógiai program, tantervek, mikrotantervek készítése, karbantartása, az iskolavezetés tevékenységének szakmai, szaktárgyi segítése 22

(fejlesztési javaslatok, a nevelési értekezletek témáihoz való kapcsolódás, az adott szaktárgy iskolai helyzetének megítélése), eredményes pályázás, a szaktárgyakhoz kapcsolódó anyaggyűjtés, adatszolgáltatás (INTERNET), szertárfejlesztés, a hospitáló tanárjelöltek munkájának irányítása, segítése, b) Tehetséggondozás versenyekre, vetélkedőkre, pályázatokra, nyelvvizsgákra a tanulók felkészítése, a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, speciális érdeklődési körök, szakkörök vezetése. c) A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési feladatok területén elért kiemelkedő munka osztályfőnöki tevékenység, szabadidős tevékenység szervezése, iskolai rendezvények, ünnepségek szervezése, lebonyolítása. A minőségi bérpótlék odaítélésének szempontjai A minőségi bérpótlékot a törvényben megfogalmazottak szerint minden tanév elején, az előző tanévben nyújtott munkateljesítmény alapján az alábbi szempontok figyelembevételével ítéljük oda: Minőségi oktató-nevelő munka (az osztály szintjének megfelelő tudás, helyi illetve külső felmérések stb.). Az oktató-nevelő munka feltételeinek megteremtésében való aktív, szakszerű részvétel (a tanításhoz szükséges anyagok készítése, előkészítése, terem rendje, az osztály, a csoport munkájának jó megszervezése stb.). Tehetséggondozás (iskolai versenyek, tehetséggondozó szakkörök, személyre szóló egyéni foglalkozások szervezése, levelező versenyekre, felmenőszintű versenyekre való felkészítés, eredményes szereplés). Felzárkóztatás (hátrányos helyzetű, lemaradó tanulókkal való eredményes foglalkozás, korrepetálás, kiscsoportos illetve egyéni, testre szabott segítés). A gyermekek szabadidős, illetve sporttevékenységének megszervezésében, lebonyolításában való aktív részvétel (táboroztatás, erdei iskola, kirándulás, versenyeztetés). 23

IMIP team munkában való aktív részvétel. Pedagógus teljesítményértékelésben elért kimagasló szint. 1. Adminisztráció 1.1. Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Szempontok: Haladási napló vezetése; Hiányzások igazolása, eljárás; Anyakönyvek vezetése; Kimutatások elkészítése stb. 2. Feltételek 2.1. Végzettsége beosztásának megfelel. Szempontok: Diplomák Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható. 2.2. Továbbképzési kötelezettségének eleget tesz. Szempontok: Továbbképzések Ebből szakirányú továbbképzés; Szakirodalomban való jártasság; Publikációk stb. 2.3. Részt vesz a feltételek megteremtésében. Szempontok: Részt vesz pályázatok írásában; Részt vesz pályázatok megvalósításában; Részt vesz pedagógiai innovációban stb. 3. Szakmai tevékenység (oktatás, képzés; kompetenciafejlesztés) 3.1. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat. Szempontok: Differenciál a tanítási órán; Különböző módszereket, oktatási formákat alkalmaz; pl. kooperatív módszert alkalmaz, csoportfoglalkozást szervez stb.; 24

Motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít; Szemléltet a tanítási órákon stb. 3.2. Értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét. Szempontok: Alkalmazza a diagnosztizáló, formatív és szummatív értékelést; Folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükről; Folyamatosan visszajelez az osztályban tanítóknak a tanulók előmeneteléről stb. 3.3. Részt vesz az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. (2) bekezdés e) pontja] megtartásában. Szempontok: Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; Iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény stb. 3.4. Részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében. Szempontok: Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; Felzárkóztató tevékenységet végez; Egyéni fejlesztési tervek alapján fejleszti a tanulókat; A pedagógiai programban leírt, a hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenységeket végez stb. 3.5. Részt vesz a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében. Szempontok: Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; A pedagógiai programban leírt, a tehetséges tanulókat támogató tevékenységeket végez stb. 4. Nevelés (személyiségfejlesztés, szocializáció, érték-és normaközvetítés) 4.1. Szociális és személyes kompetenciák fejlesztésében való részvétel Szempontok: 25

Osztályfőnöki tevékenység; Diákmozgalom segítése Elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi együttműködés magatartási szabályait (osztálytermen belül és kívül) stb. 4.2. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő tevékenységek Hátránykompenzációs programban való részvétel stb. 4.3. Környezeti nevelési program megvalósításában való részvétel ÖKO program stb. 4.4. Egészségnevelési program megvalósításában való részvétel Drogprogram stb. 4.5. Ismeri tanítványait. Szempontok: Név szerint ismeri őket, megfelelő módon szólítja meg őket; Ismeri adottságaikat, képességeiket, érdeklődésüket, egyéni problémáikat stb. 5. Szolgáltatások 5.1. Részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. Szempontok: A pedagógiai programban szabályozott feladatok ellátása. 5.2. Részt vesz a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységekben. 5.3. Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. Szempontok: A pedagógiai programban szabályozott feladatok; Sportnap, farsangi bál, ünnepélyek, iskolai események; Iskolarádió, iskolaújság stb. 6. A pedagógus, mint munkavállaló 6.1. Részt vesz az intézményi éves és hosszú távú fejlesztési tervek megvalósításában. 6.2. Részt vesz a nevelőtestület munkájában értekezletek, 26

fogadó óra; szabályzatok; programok stb. 6.3. Részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében. Pedagógiai program; Minőségirányítási program; Házirend stb. 6.4. Részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában. iskola nyitva tartásától bezárásáig; a pedagógiai programban leírt cselekvések során. 6.5. Felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat. Óravázlat; Bemutató kísérletek; tanulókísérletek stb. 6.6. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes ellátja a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzését 6.7. Helyettesítési feladatot vállal és azt ellátja. 6.8. Tiszteletben tartja mások (tanulók, szülők, kollégák) emberi méltóságát. Szempontok: Beszédmodor; megszólítás; A kommunikációban a meghallgatás párbeszéd stb. 6.9. Személyes vonások Szempontok Ismeri saját adottságait, lehetőségeit; korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában; Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus stb.) stb. 7. Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás 7.1. A partnerek (tanuló, szülő, kollégák) véleménye a pedagógus munkájáról. Szempontok: Eredményesség; tanórán kívüli tevékenység; kapcsolattartás stb. 7.2. Kapcsolattartása a partnerekkel: Tanulókkal; kollégákkal; az osztályában tanító pedagógusokkal; szülőkkel 27

stb. 7.3. Iskolán kívüli tevékenységei Szempontok: Képviseli az iskolát más szervezetekben; kistérdségi programokban; Szakmai szervezeti tagság; PR tevékenység stb. 7.4. Az intézményvezető minőségi kereset-kiegészítéséről a munkáltató dönt A szempontok a vezető munkájának értékelésére 1. Az egyes vezetői feladatok ellátásának szintje: a) Tervezés b) Szervezés c) A végrehajtás irányítása d) Ellenőrzés e) Értékelés 2. A vezetőre bízott közösség formálása 3. Az emberi kapcsolatok ápolása, javítása 4. Felkészültség, szakértelem 5. A vezetői készségek, képességek 6. Továbbképzés, önképzés 8. Az iskola menedzselése, a vezető külső kapcsolatai 9. A munkaköri leírásban szereplő főbb vezetői feladatok ellátásának szintje 10. Az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásának szintje 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 8.1 Napközibe és tanulószobára felvétel kérelmének elbírálási elvei A napközi otthonba és tanulószobára tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni, 28

tanulószobai elhelyezését. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkezőt felveszünk. 8.2 A napközi otthon és tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők dolgozzák ki, s az igazgató hagyja jóvá. A tanulószoba működési rendjét az igazgató állapítja meg. A napközis foglalkozásokról és a tanulószobáról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet az illetékes nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgató helyettes adhat engedélyt. 8.3 Tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi, tanulószoba, egyéb tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, énekkar, diák- sportkör, felzárkóztatást, tehetséggondozást segítő foglalkozások, könyvtári foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 8.4 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek is kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg. A tanulók az általuk választott foglalkozásra szeptember 30-ig írásban jelentkeznek, szülői beleegyezéssel. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 8.5 Iskolán kívüli programok Az iskolai szintű kirándulásra, túrára rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a közösségfejlesz- 29

tés elősegítése érdekében évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás(ok) tervezett idejét, helyét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. Az iskola nevelői, a szülők, az igazgató előzetes tájékoztatásával tanítási időn kívül is túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek a tanulók számára. Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy a tanulók nagyobb csoportja számára, melyről az igazgatót tájékoztatni szükséges. Tanítási időben történő látogatás csak igazgatói engedéllyel lehetséges, a tanítási időkeret terhére. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a tanítók és szaktanárok a felelősek. 8.6 Hit és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 9. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható tanórán és a délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör (ISK) és a tömegsport foglalkozás keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai munkatervben, tantárgyfelosztásban, órarendben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a sportudvart és a tornatermet, valamint az öltözőt. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben és a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. A testnevelő tanár vagy a napközis nevelők felügyelete mellett a tornaterem hétfőtől péntekig, 13 30 óra és 16 óra között tart nyitva. 30

10. Az iskolai könyvtár működési rendje és gyűjtőköri szabályzata 10.1 Az iskolai könyvtár feladata Az könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, gondozása, ezek helyben történő használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 10.2 Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. A könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. A könyvtár vezetője kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Katona Lajos Könyvtár Vác Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős, feladatait a(z) SzMSz mellékletét képező 14/6 számú munkaköri leírás tartalmazza. Az könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik tanulók, az iskola dolgozói, amennyiben a könyvtárba beiratkoztak. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett tanulónak és dolgozónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az könyvtár nyitvatartását a tanév elején a munkatervben kell rögzíteni, és félévkor felül kell vizsgálni. 10.3 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása, a könyvtári dokumentumok helyben történő hasznosításának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. 31