Növényvédelmi állattan gyakorlatok 1. gyakorlat Bevzetés Nematoda Mollusca Insecta: Saltatoria Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007 Faj feletti kategóriák Superregnum főország piros: Linne; Regnum ország : elsődleges kategóriák Subregnum - alország Superphylum - törzscsoport Phylum -törzs Subphylum - altörzs Infraphylum Superclassis - fő-osztály Classis -osztály Subclassis - alosztály Infraclassis Cohors - had Superordo - öregrend Ordo - rend Subordo - alrend Infraordo Superfamilia öregcsalád -oidea Familia család -idae Subfamilia alcsalád -inae Tribus nemzetség -ini Subtribus - alnemzetség Genus nem* Subgenus - alnem * Növénytanban: nemzetség
Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Archicoelomata ős-testüregesek Superphylum: Pseudocoelia ál-testüregesek Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek 2. Subclassis, 12 Ordo (~20000 faj) Classis: Nematomorpha húrférgek Classis: Acanthocephala buzogányfejűek más rendszerben*: Phylum *Mészáros F. (1996): Fonálférgek (Nematoda) törzse. In Papp L. (szerk): Zootaxonómia egységes jegyzet. Budapest. 382 pp. Divisio: Coelomata Subdivisio: Archicoelomata Superphylum: Pseudocoelia Subdivisio: Eucoelomata Spiralia Radialia
Nematoda Testfelépítés szelvényezetlen; hengeres; 0,3 mm (Acrobeles) -8 m(placentonema gigantissima) három rétegű kültakaró: kutikula, epidermis, izmok szájnyílás: ajkak (ősi 6) - serték, tapintó szemölcs oldalszerv (amphidium) kutikulával bélelt szájüreg egyszerű / szájszurony (stylus), fog, tüske nyelőcső: bulbus, nyelőcsövi mirigy szaporodás: váltivarú, szűznemzés, hermafroditizmus ovipar / ovovivipar / vivipar epimorfózis (L1-L4 lárva, subimago, imago) életmód: szabadon élők: 1. baktériumevők, 2. alga és törmelékevők, 3. növényi és gomba nedvszívók, 4. ragadozók paraziták: egy és többgazdás
Subclassis: Adenophorea (Aphasmida) érzékpálca nélküliek Ordo: Dorylaimida lándzsás v. tű-fonálférgek Növénybántók: talajlakók, ektoparazita, gyökérkárosító, polifág, vírusvektor Familia: Longidoridae hosszúlándzsás fonálférgek Xiphinema index nagy tőrös / szőlőszívó fonálféreg többnemzedékes, váltivarú, ovipar (30-50 pete) polifág: szőlő, füge, alma, rózsa; gyökérkárosító Grapevine vein bunding virus Classis: Secernentea (Phasmidia) érzékpálcásak Ordo: Tylenchida szuronyos fonálférgek a szájüreg kutikulája alakul szájszuronnyá, sok növénykárosító faj, nem vektorok Familia: Heteroderidae cisztaképző gyökér-fonálférgek jelentős ivari dimorfizmus cisztaképzés ciszta 4-5 évig elfekszik L2 inváziós lárva fertőz először ekto- majd endoparazita nőstény: L2 után mozgásképtelen hímek: ivaréretten kirajzanak
Heterodea schachtii répa fonálféreg Mediterrán eredetű, XX. sz. elején terjedt szét többnemzedékes, váltivarú, ciszta telel polifág: cukorrépa!! Levelek elsárgulnak, lankadnak (víz és tápanyaghiány miatt) Globodera rostochiensis burgonya fonálféreg Dél-amerikai, burgonyával terjedt el, Mo. 1981. oligofág: burgonyafélék (burgonya, paradicsom); L2 gumóba is befurakszik nem rak petét (csak ciszta!!) ciszta telel, univoltin
Familia: Meloidogynidae golyvaképző gyökér-fonálférgek jelentős ivari dimorfizmus nőstény folyamatosan petézik (400-600) L2 inváziós lárva fertőz óriássejtek, GOLYVA többnemzedékes peteként telel polifág eltérő tápnövény spektrummal (búza, kukorica nem) Meloidogyne hapla szabadföldi gyökérgolyva-fonálféreg Pete alakban telel; 21 C-on aktiválódik a pete; 3-4 nemzedék; kozmopolita; polifág: több 100 tápnövény (paprika, saláta, uborka, gabona, spárga nem) Meloidogyne incognita kertészeti gyökérgolyva-fonálféreg petében telel; 25 C-on aktiválódik a pete; kozmopolita; polifág; multivoltin (10 nemzedék is lehet) M. incognita juvenilis M. incognita babon (Peru)
Familia: Anguinidae / Tylenchidae Szívogató-fonálférgek ivari dimorfizmus nőstény kifejletten mozgásképtelen L2 inváziós lárva fertőz -- GUBACS párzás peterakás a gubacsban mono- és oligofág: pázsitfűféléken generatív szerven gubacsot képzők: univoltin egyébként bi- és multivoltin. Anguina tritici búza fonálféreg oligofág: búza, rozs (árpán nem); univoltin; gomba és baktérium vektor Subfamilia: Ditylenchinae szár fonálférgek a nőstény helyváltoztató képessége megmarad L4 legaktívabb ált egész életükben endoparaziták univoltin mérsékelt égöviek Ditylenchus dipsaci szár fonálféreg polifág (tápnövényspecialista rasszok ~20: hagyma, szamóca dohány stb.); felszín felett károsít
Ditylenchus destructor gumórontó fonálféreg polifág: burgonya, komló sárgarépa; keményítőben gazdag földalatti növényi részeken: gumók, hagymák, rizómák; peteként telel, anabiózis nincs, multivoltin (6-10 nemzedék) D. destructor Irisen Familia: Aphelenchoididae levél fonálférgek levelek endoparazitái fejletten (praeadult) vándorolnak, van anabiózis (száraz időben) multivoltin (2 hét) Aphelenchoides fragariae szamóca fonálféreg fejlettebb stádiumban ectoparazita; lárva alakban telel talajban v. gyökérnyakon; fertőzés tavasszal (14-17 C); polifág: főleg szamóca
Phylum: Mollusca puhatestűek Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Phylum: Mollusca puhatestűek (~130000 faj) mollis=puha, könnyű Subphylum: Placophora héjasok (6 osztály) Classis: Gastropoda csigák (3 Subclassis) Subclassis: Pulmonata tüdőscsigák (2 rend) Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák RADULA
Classis: Gastropoda csigák ~50000 faj; változatos életmód és élőhely; torzió és felcsavarodás 1. Ősi stádium 2. Lineáris felcsavarodás 3. Torzió (keresztezett idegű), fél oldal elcsökevényesedik (Prosobranchia) 4. Detorzió, de már aszimmetrikus (Opistobranchia) 5. Aszimmetrikus végállapot (Pulmonata)
Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák szárazföldiek Hímnősek (párzáskor vagy ); néha önmegtermékenyítés Oviparok Epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek Bivoltin, Univoltin, (néha 2-3 évente egy nemzedék) Minőségi kártétel Familia: Limacidae tarajos meztelencsiga-félék Északi mérsékelt övre jellemzők; élénk! mozgás; ált jellemző a taraj; éjjeli aktvitás; nyugalmi állapotban nem gömbölyödnek Deroceras reticulatum szántóföldi (recés) házatlancsiga Kevésbé nedves helyeken is; egyéves; ivaréretten telel; tojásrakás tavasszal (10-60 db/csomó, össz. ~300); kelés nyár elején; szaporodás ősszel Familia: Arionidae simatestű házatlancsigák (csupaszcsiga-félék) Nagy termet; lomha mozgás; nyugalmi állapotban félgömb alak; tojás alakban telel; főleg atlanti területeken Arion hortensis kerti csupaszcsiga (házatlancsiga) Főleg Nyugat-európai Arion distinctus változékony csupaszcsiga (házatlancsiga) 3-5 cm Nálunk
Classis: Insecta rovarok Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Superphylum: Articulata szelvényes állatok Phylum: Arthropoda ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda hatlábúak Classis: Insecta rovarok Subclassis: Dicondylea kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota elsődlegesen szárnyasok Superordo: Saltatoria ugró egyenesszárnyúak Ordo: Ensifera - tojócsövesek Subordo: Tettigonoidea szöcskék Subordo: Grylloidea tücskök Ordo: Caelifera tojókampósok
Ordo Subordo Csáp Szem, látás Fejcsúcs Előhát Lábfej ízek Szárnyak Hangadás Hallószerv Hímivarszerv Párzáskor a hím Tojókészülék Életmenet TETTIGONIODEA Kiugró Általában van oldalgerinc 4 A bal van felül, különbözők Szárny-szárny összedörzsölése Az első lábszáron a térd alatt 4 lemezes, lapított A pete telel át ENSIFERA Epiphallus nincs Alul Tojócső GRYLLOIDEA Hosszú fonalas, hosszabb a testhossz felénél Kicsi szem, gyenge látás Lekerekített Az oldalgerinc hiányzik 3 A jobb van felül, egyformák 2 lemezes, hengeres A lárva, vagy az imágó telel át CAELIFERA Rövid, vastagabb, rövidebb a testhossz felénél Nagyobb szem, jó látás Általában van oldalgerinc 4 A szárnya nem, vagy kissé fednek át és egyformák A hátsó láb combjainak és a szárnyak összedörzsölése Az első potrohszelvény oldalán Epiphallus van Felül Tojókampó Általában a pete telel, kivéve Tetrigidae, Acrotylus insubricus.. Ordo: Ensifera tojócsövesek Subordo: Grylloidea - Tücskök Familia: Gryllidae Valódi tücskök Gryllus campestris mezei tücsök Melanogryllus desertus fekete tücsök
Familia: Gryllotalpidae Lótücskök Gryllotalpa gryllotalpa lótücsök Ordo: Caelifera - Tojókampósok Familia: Acrididae Valódi sáskák Dociostaurus maroccanus marokkói sáska Locusta migratoria