Talajfertôtlenítési technológiák keverék

Átírás

1 Talajfertôtlenítési technológiák keverék ÚJ

2 Tartalomjegyzék Bevezetô...3 A talajfertôtlenítési technológiák szemléletváltása...4 Gazdasági veszélyt jelentô talajlakó kártevôk...5 Gazdasági veszélyt jelentô fiatalkori lombkártevôk...9 Az ôszi káposztarepce 2015-ben is védtelen lesz!...11 Kentaur 5 G Biztonság és Garancia...13 Cyren EC Folyékony talajfertôtlenítés eszköze...15 Kölcsönhatás vizsgálatok talajfertôtlenítô és gyomirtó szerek között...16 Klórpirifosz hatóanyag alapú talajfertôtlenítés és szulfonil-karbamid gyomirtási technológia összeférhetôsége...18 Mikrogranulált biológiai starter trágyák...20 Üzemi tapasztalatok a Radistart Turbo starterhatásáról...23 Folyékony Starterezés Radistart FL a folyékony starter...24 Cheminova technológiával a kukoricabogár ellen...27 Cheminova talajfertôtlenítési és startertrágyázási megoldásai 2015-ben...29 A Cheminova 2014-ben meghirdetett gépfelszerelési programja...30 Beállítási segédlet vetôgépeken alkalmazott mikrogranulátum szórókhoz...31 (MONOSEM, JOHN DEERE 1750/1760, GASPARDO, KUHN, STB.) 2

3 TISZTELT KOLLÉGA! Napjainkra a mezôgazdasági termelés egyre bonyolultabbá válik. A szinte már minden évben fellépô idôjárási meglepetések nehéz feladatok elé állítják a gazdálkodókat. A terményárak erôteljes hullámzása pedig a gazdálkodás eredményességét változtatja elôre nem látható módon. Ezekhez a nehézségekhez járul hozzá a termelés jogi környezetének állandó változása. A különbözô termeléshez kapcsolódó szabályzások, elôírások állandó változása olyan bonyolulttá teszi a gazdálkodók munkáját, hogy magára a termelésre már alig jut idô. A gazdálkodóknak fokozatosan fejlesztenie kellene a gazdálkodás színvonalát, új szakmai megoldásokat kellene kipróbálniuk, alkalmazniuk, melyek növelik a termelés eredményességét. Sajnos az ezen dolgokkal való foglalatosságra egyre kevesebb idô jut, pedig a gazdálkodók számára ez jelentené a túlélést és a fejlôdést. A Cheminova Magyarország Kft. igyekszik olyan technológiai fejlesztéseket kidolgozni a gazdálkodók részére, amelyek növelik a termesztés színvonalát, jövedelmezôségét miközben megoldást nyújtanak az állandóan változó szabályozás miatt felmerült problémákra. Az Európai Unió-hoz történt csatlakozásunkat követôen a mezôgazdasági termelés és technológiai szemléletváltások hihetetlenül felgyorsult folyamatának lehetünk szemtanúi. A leegyszerûsödött vetésforgó mellett robbanásszerû volt az elmúlt 10 évben az agrotechnikai módszerek fejlôdése (forgatás nélküli talajmûvelési rendszerek, direktvetések elônyben részesítése) és új technikai és technológiai módszerek (mikrogranulált starter trágyázás, növénykondicionálás, precíziós tápanyag-utánpótlás és növényvédelem) bevezetése. Az Unióba történt belépésünket követôen szigorodott a növényvédô szerek engedélyezési rendszere, amely jelenleg is folyamatban lévô több tucat hatóanyag kivonását eredményezte. Ebben a helyzetben új technológiák, ötletek kidolgozása válik szükségessé. Vannak azonban olyan problémák, amelyek megoldása nem lesz könynyû, gondoljunk csak a kisebb jelentôségû kultúrák (pl. dió, mogyoró, gesztenye) megoldatlan növényvédelmi problémakörére, vagy ha csak az ôszi káposztarepcében tavasszal felhasználható korlátozott rovarölô szer hatóanyagcsoportokat vesszük figyelembe. Láthatjuk azt is, hogy az Európai Unió nyomatékosított hangsúlyt fektet a környezet-és talajvédelmi programok kidolgozására, amelynek következtében az integrált növényvédelem szenved indokolt, vagy indokolatlan csorbát. Az elmúlt évtôl egy olyan fontos növényvédelmi szakterület a talajlakó kártevôk elleni védekezés - került szigorú szabályozás alá, amely új növényvédelmi megoldások kidolgozását, használatát teszi szükségessé a gazdálkodók számára. Természetesen a gazdálkodóknak sem idejük, sem forrásuk nincs reagálni ezekre a hirtelen jövô változásokra, ezért a Cheminova Magyarország Kft. a jelen szakmai kiadvány megalkotásával kidolgozta azokat a fontos technológiai elemeket, amelyeket a talajlakó kártevôk problémakör kezelésére, mind a növényvédôs, mind a termelôi társadalom továbbra is eredményesen és biztonsággal tud alkalmazni a növénytermesztés során. A kiadványban leírt technológiák sikeresen alkalmazhatók a talajlakó kártevôk elleni küzdelemben a kis- közép- és nagytermelôk esetében is. Ezzel a szakmai kiadvánnyal kívánunk Önöknek sikeres gazdálkodást és nem utolsó sorban nélkülözhetetlen kiváló egészségi állapotot, hogy eredményesen helyt tudjanak állni gyorsan változó világunkban. Üdvözlettel: Takács Attila ügyvezetô igazgató Cheminova Magyarország Kft. 3

4 A TALAJFERTÔTLENÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK SZEMLÉLETVÁLTÁSA Mindannyiunk elôtt ismert a nagy visszhangot kiváltó Európai Bizottság május 24.-én kibocsátott neonikotinoid típusú rovarölô szerekkel kapcsolatos 485/2013/EU végrehajtási rendelete, amelynek lényege, hogy jelentôsen szabályozza és redukálja az imidakloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetôségét. Ennek értelmében a rendelet gyakorlatilag megtiltja több rovarölô csávázó szer *(Chinook 200 FS, Chinook Blue, Cruiser 350 FS, Cruiser 600 FS, Cruiser OSR 322 FS, Cruiser Force Mais, Ellado, Ellado Blue, Poncho FS 600, Celest Top, Gaucho 600 FS, Force Zea, Modesto, Poncho Pro, Seed Oprid 600 FS) és néhány talajfertôtlenítô granulátum (Santana 1 G, Cheyenne 1 G) használatát. A szabályozás megszületése a korábbi években Németországban tapasztalt tömeges méhpusztulásokkal hozható összefüggésbe. A rendelet elôírta az említett három hatóanyagot tartalmazó készítmények nemzeti engedélyokiratának szeptember 30-ig történô módosítását. Ezt követôen december 01. után tilos ezeket a hatóanyagokat tartalmazó készítményeket (ôszi kalászos gabonákat kivéve) csávázásra és talajfertôtlenítésre használni, valamint tilos lesz ezen hatóanyagokkal csávázott vetômag tételek kereskedelmi forgalomba hozatala (Részletes tájékoztatás Tôkés és Repkényi, 2013 Agrofórum/szeptember). Gyakorlatilag a szabályozás következtében megszûnt a napraforgó, kukorica, ôszi káposztarepce vetômagok rovarölô szeres csávázása, és ezen túlmenôen csökkent a felhasználható talajfertôtlenítô mikrogranulátumok száma is. Ezen növényvédelmi hiányosság következtében a jövô évi vegetációs idôszakban komoly növényvédelmi problémákra és eddig jelentéktelen mértékben tapasztalt károsító fajok elôretörésére számíthatunk. Ez ideig minden növénytermesztô számára természetes volt a növények zökkenômentes és veszteség nélküli kezdeti fejlôdése, hiszen az elôzôekben említett hatóanyagok akár csávázásra, akár talajfertôtlenítésre történô használata biztonságot nyújtott a felhasználónak. A 2014-es termelési évtôl megszûnt a fülünknek is ismerôsen csengô Poncho -s kukorica vetômag, a Cruiser -es napraforgó vetômag és az Ellado -s vagy Chinook -os repce vetômag. A jövô évtôl sokkal fokozottabb figyelmet kíván meg bármely termesztett kultúra, mivel mind a talajlakó kártevôkkel (drótférgek, pajorok), mind a korai lombkártevôkkel (barkó fajok, bolha fajok, levéltetvek, stb.) szemben védtelen lesz az adott növényállomány. A tárgyalt növényvédelmi kényszerhelyzet technológiai szemléletváltást kíván meg a növényvédôs és termelô kollégáktól egyaránt, hiszen az eddig fel sem tûnô (eddigiekben kezelt) növényvédelmi probléma komolyan veszélyeztetheti a szóban forgó termesztett kultúrakört. A Cheminova Magyarország Kft. jelen talajfertôtlenítéssel és egyben speciális tápanyag-utánpótlási technológiákkal foglalkozó szakmai kiadványával felhívja a növénytermesztôk figyelmét azokra a gyakorlati növényvédelmi problémákra, amelyekre a csávázás hiánya miatt fokozottabban kell számítani. A Cheminova Magyarország Kft. új technológiai szemlélettel biztonságos szakmai megoldási lehetôséget kínál a csávázatlan vetômag adta növényvédelmi hiányosság pótlására. *A Chinook 200 FS, Chinook Blue, Ellado, Ellado Blue, Poncho FS 600, Gaucho 600 FS, Modesto, Poncho Pro, Seed Oprid 600 FS a Bayer CropSciences bejegyzett márkaneve. A Cruiser 350 FS, Cruiser 600 FS, Cruiser OSR 322 FS, Cruiser Force Mais, Force Zea a Syngenta bejegyzett márkaneve. ASantana 1 G és a Cheyenne 1 G a Sumitomo Chemical bejegyzett márkaneve. A Kentaur 5 G és a Cyren EC a Cheminova A/S bejegyzett márkaneve. 4

5 GAZDASÁGI VESZÉLYT JELENTÔ TALAJLAKÓ KÁRTEVÔK Az ide tartozó kártevôk jelentôs részérôl fontos tudnunk, hogy egy adott területet több éven át fertôznek, ugyanis több éves fejlôdésmenetû, polifág (több tápnövényû) kártevôkrôl beszélünk. Ez azt jelenti, hogy az eddigi technológiák során alkalmazott csávázott vetômaggal átmenetileg áthidaltunk a termôterületen egy növényvédelmi problémát, de nem szüntettük meg. A talajlakó a következô év, következô kultúrájában ugyanúgy megjelenik és ugyanúgy kárt okozhat, ha nem gondoskodunk a megfelelô védekezésrôl. Ezen kártevô csoport adott évjáratban esedékes kártételi küszöbértékét erôteljesen meghatározza az, hogy a talajzónákban történô mozgásukat elsôsorban az adott évjárat hômérséklet- és csapadékviszonyai befolyásolják. Szárazabb, melegebb periódusban ezek a kártevôk a talaj alsóbb rétegeibe húzódnak, ezért elôfordulhat olyan is, hogy egyébként erôsen fertôzött területen szárazabb évjáratban minimális kártételt tapasztalunk, viszont nedvesebb periódusban a kártétel mértéke erôsen fokozódik (1. ábra). A diagramból egyértelmûen kiderül, hogy a legveszélyesebb periódus a napraforgó és kukorica vetések és kelések, majd kezdeti fejlôdésük idôszaka (április végétôl június végéig). A kérdéskörben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy károsítást tekintve abszolút érintett kultúra a cukorrépa, burgonya és egyéb zöldségnövények (gyökérzöldségek, káposzta stb.) termesztése is. Mindenesetre tény, hogy ezek a talajlakó kártevôk a csíranövény és annak gyökérzetének károsításán keresztül komoly veszteségeket, drasztikus esetben a növényállomány %-os redukálását is elôidézhetik. Következôkben röviden tekintsük át azon fontosabb talajlakó kártevôk ismérveit és jelentôségét, amelyek károsítására a rovarölô szerrel csávázatlan vetômagtételek esetében fokozottabban kell számítani. 1. ábra. A drótféreg mozgása a talajhômérséklet és csapadékviszonyok függvényében (Forrás: Jermy és Balázs, 1990) 1, Pattanóbogarak lárvája - Drótférgek Rendkívül fajgazdag csoportról van szó annak ellenére, hogy a különbözô termesztett kultúrákban közel 20 fajnak van jelentôsége. A kifejlett bogár (imágó) általában virágzó növényeken, fûféléken, kalászos gabonán táplálkozik (2. ábra A), de A érdemi növényvédelmi kárt nem okoz. A pattanóbogarak esetében a lárva, ismert nevén a drótféreg rendelkezik gazdasági jelentôséggel (2. ábra B). A pattanóbogarak teljes fejlôdési idôtartama fajtól függôen 3-5 év. Ez azt jelenti, hogy egy generáció kifejlôdése során a lárva átlagosan 4 évig a talajban fejlôdik és potenciális kártételi forrást jelent. 2. ábra. Mezei pattanóbogár ôszi búzán (A) és lárvája (drótféreg) károsítása kukoricán (B) (Vas megye, és Zala megye, ) B Szintén a fajtól függôen megkülönböztetünk kis- és nagy drótférgeket. Ezek közül nagyobb jelentôsége a kis drótférgeknek van, melyek szántóföldjeink több mint 80 %-án megtalálhatók. A drótférgek fejlôdésük során kezdetben növényi korhadékokkal táplálkoznak, majd a harmadik lárvastádiumtól növényi részeket fogyasztanak. A drótférgek rendkívül érzékenyek a talaj nedvességtartalmára (korábban tárgyalt 1. ábra), így a talajtípuson és hômérsékleten túl ennek függvénye határozza meg mozgásukat és kártételüket. Nedves idôjárás esetén a talajfelszín közelében tartózkodnak. A számukra legoptimálisabb talajhômérséklet 20 C és a lárvák a táplálkozást már C-on befejezik és további három fok csökkenése esetén a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak telelésre, majd következô évben biológiájuknak megfelelô körülmények esetén újból károsítanak. Drótféreg kártételre azokon a területeken kell számítani ahol sûrû a gabona vetésváltás, vagy egy mûveletlen terület 5

6 A drótféreg kártétele ugyanilyen súlyossággal jelentkezhet burgonyában és cukorrépában (4. ábra A, B) is. A drótféreg megrágja és befúrja magát cukorrépa fejlôdô gyökerébe, amelynek következtében a károsított növények lankadnak, sárgulnak, sínylôdnek, súlyos esetben elpusztulnak. A burgonyában a drótféreg a fúrt gumók arányában rontja annak tárolhatóságát és piacosságát! 3. ábra. Drasztikus drótféreg kártétel kukoricában (Zala megye, ) újból mûvelésbe vonása történik meg. A területeken érdemes elôrejelzést végezni (lásd drótféreg elôrejelzési videó), ugyanis kukorica esetében már 1-3 db/m 2 egyedsûrûség kártételi veszélyhelyzetet jelent és okvetlenül fontos a talajfertôtlenítés elvégzése. A védekezés fontossága ezért kiélezett tôl. A talajokba eleve csávázatlan vetômag kerül elvetésre és véleményünk szerint pótolhatatlan hibát követ el az a termelô aki nem talajfertôtlenítôvel veti el a kukoricáját és a napraforgóját!!! Ennek tipikus példáját prezentálja a 3. ábra, ahol semmiféle védekezési lehetôséget nem alkalmaztak a vetés során. Az adott év csapadékos májusa és június eleje kedvezett a drótféregnek és drasztikus mértékû (helyreállíthatatlan) kártételt okoztak a kukorica állományban. Ezekben az esetekben óriási a terméskiesés, vagy a kár mértékétôl függôen elgondolkodtató a növényállomány kitárcsázása. A Nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg a gyümölcsösök, faiskolák, csemetekertek védelmérôl sem, hiszen ezen kultúrákban is pótolhatatlan a drótférgek által elôidézett kár mértéke, nem beszélve az okozott károk eszmei értéknagyságáról. Minden esetben a leghatékonyabb és biztonságosabb megoldást a gázosodó, kontakt, tartamhatású talajfertôtlenítô szer (Kentaur 5 G) biztosítja. 4. ábra. Drótféreg károsítása burgonyában (A) és cukorrépában (B) (Zala megye, és Somogy megye, ) B 2, Cserebogarak lárvája - Pajorok Nem kisebb jelentôségû csoportról van szó, mint az ismertetett drótférgek A esetében, mivel jelen kártevô csoportban a kifejlett imágók (cserebogarak) (5. ábra A,B) is a legtöbb esetben súlyos kártételre képesek adott növényfaj lombozatának 5. ábra. Májusi cserebogár imágó repcén (A) és az áprilisi (vörhenyes) cserebogár imágója (B) (Somogy megye, és ) B pusztításával (pl. májusi és erdei cserebogár fajok tarrágása, vagy a zöld cserebogár szôlôben, almában történô kártétele). Érdekes felvételünk az 5. ábrán repcében fotózott májusi cserebogár. Cserebogár fajtól függôen a fejlôdésük 2-4 évig tart. Potenciális kártételi veszélyt a szántóföldi kultúrák esetében a cserebogarak lárvája a pajor jelenti (6. ábra B). A pajorok az elsô vedlést követôen válnak növénykárosítóvá. A három lárvastádium közül az idôs lárvák (L3) a legveszélyesebbek. A talajban történô mozgásukat és a károsítás mértékét a drótférgekhez hasonlóan a talaj hômérséklete és nedvességtartalma határozza meg. A lárvák tavasszal 7 C-os talajhômérsékletnél már mozognak és C-on megkezdik a táplálkozást, a talaj felsô rétegében május végén és június hónapban tartózkodnak. 6

7 A 6. ábra. Cserebogár pajor kártétele kukoricában (A) és a kártételt okozó pajorok (B) (Fotók: Dr. Szieberth Dénes(A); Dr. Szeôke Kálmán (B)) Kapás kultúrákban (kukorica, napraforgó, cukorrépa), kertészetekben fokozottabb a veszélyük, mivel károsításuk során elrágják a fejlôdô növények gyökereit, így a növények sárgulnak, lankadnak, súlyos esetben elpusztulnak (6. ábra A). B Nagyon fontos kérdéskör, hogy a pajorok elleni védekezés az eddigiekben is nagyon nehéz növényvédelmi kérdések közé tartozott. A drasztikus, de ugyanakkor hatékony talajfertôtlenítô hatóanyagok kivonását (forát, fonofosz, karbofurán, diazinon, terbufosz) követôen a pajorok elleni védekezés szintén fehér folt maradt. Az eddig alkalmazott csávázási megoldások erôsebb fertôzés esetén nem nyújtottak hatékony megoldást. A pajorok elleni védelem az elkövetkezô idôszakban szintén kardinális kérdés lesz és véleményünk szerint a rendelkezésre álló lehetôségek közül a gázosodó hatásmechanizmusú talajfertôtlenítés (Kentaur 5 G) kínálja a megoldási lehetôséget. Kukoricában 1 db/m 2 L3-as fejlettségû pajor jelenléte már kártételi veszélyhelyzetet prognosztizál és feltétlenül növényvédelmi beavatkozást jelent. 3, Bagolylepkék lárvája mocskospajor vagy porkukac Bár ebben a csoportban több fénykerülô bagolylepke (vetési, vetési fésûs, felkiáltójeles, C betûs) lárvájának károsítására gondolunk, az esetek többségében a vetési bagolylepke lárvája, a mocskospajor (7. ábra) okozhat súlyos kártételeket. A vetési bagolylepkének évente két nemzedéke fejlôdik, ebbôl az elsô nemzedék által rakott petékbôl kikelô hernyók jelentenek a kapás kultúrákban veszélyt. A lepkék májusban és a június eleji melegben rajzanak és petéiket a kapás növények A 8. ábra. Mocskospajor kártételi tünete kukoricán (A) és a gyökérnyaki részen megfigyelhetô kártételi berágás (B) (Vas megye, ) B 7. ábra. A vetési bagolylepke hernyója a mocskospajor napközben a talajrögök között meghúzódik (Gyôr-Moson-Sopron megye, ) földközeli leveleire helyezik, majd az ebbôl kikelô mocskospajorok júniusban károsítanak. A lárvák éjszaka aktívak, napközben a talajrögök között megbújva, összegörbülve pihennek (ez a jellemzô életmód szintén nehezíti az ellene való védekezést). A lárva a kukorica károsítása során kiodvasítja a gyökérnyaki részt, így ennek következtében a kukorica fôhajtása sárgul, megfonnyad, majd elszárad (8. ábra A,B). Ezeket a növényeket az elrágott gyökérnyaki résznek köszönhetôen nagyon könynyen ki lehet húzni a talajból. A mocskospajor júliusban a talajban bebábozódik, majd a vetési bagolylepke második nemzedéke július végén, augusztus elején rajzik. Ez a nemzedék az ôszi vetésû szántóföldi növényeink (ôszi káposztarepce, ôszi gabonák) miatt is gazdasági jelentôséggel bír. Egy elhúzódó meleg ôszön a nem megfelelôen ápolt (felgyomosodott, árvakeléssel teli) tarlók nagymértékben elôsegítik a mocskospajor ôszi károsítását. Ezen túlmenôen ebben az idôszakban a károsítási lehetôséget forgatás nélkül termesztéstechnológia is erôsíti, valamint jövô ôsztôl a szintén csávázatlanul elvetett repcét is fokozottabban fenyegeti (9. ábra). A mocskospajor elleni védekezés árnyoldala, hogy amikor kukoricában a kártételi tüneteket érzékeljük (június eleje, közepe) a talajfertôtlenítôk már nem kezelik megfelelô hatékonysággal a problémát, ezért ebben az esetben folyékony klórpirifosz hatóanyag (Cyren EC) permetezô alkalmazása jelent megoldást (lásd késôbb technológiai résznél). 7

8 9. ábra. Mocskospajor kártétele 2014-tôl repcében is fokozottabb veszélyt jelenthet (Fotó: Dr. Szeôke Kálmán, ) 4, Kukoricabogár kukoricabogár lárva 10. ábra. Kukoricabogár lárvájának drasztikus kártétele kukoricagyökéren és a károsítás következtében kidôlt kukoricanövények (Tolna megye, és Hajdú-Bihar megye, ) A 11. ábra. Kukoricabogár imágója (A) és kártétele következtében lerágott bibeszálak (B) (Somogy megye, ) B Kétségkívül az eredményes kukoricatermesztés növényvédelmi technológiájának egyik legmeghatározóbb része a kukoricabogár elleni sikeres növényvédelmi védekezés. A kártevô fejlôdési alakját tekintve minden vonatkozásban abszolút növényvédelmi beavatkozást igényel. A kukoricabogár nedves, nyirkos talajba helyezi el a tojásait és ezekkel a tojásokkal telel a talajban. A lárvák évjáratonként a talajhômérséklettôl függôen (11-13 C) május közepétôl június végéig kelnek és keresik a kukoricanövények gyökereit, így lényegében a kukoricabogár lárvája esetében is talajlakó kártevôrôl beszélünk! Kártételük következményeként a gyökérzet erôsen redukálódik, ennek következményeként a kukorica nem bírja támasztani saját súlyát, eldôl, de a fény felé igyekvô növekedés következtében kialakul a hattyúnyakszerû görbület, súlyos esetben a kukorica teljes kidôlése következik be (10. ábra). A kifejlôdött rovarok számottevô kártétele a bibeszálak súlyos károsításában, teljes lerágásában nyilvánul meg (kötôdés elmaradása) (11. ábra A,B). Kukoricában a csávázásra és talajfertôtlenítésre vonatkozó szabályozás a kukoricabogár elleni védekezési stratégiát is érinti. Annak ellenére, hogy a vetésváltás betartásán és a folyékony klórpirifosszal végzett talajfertôtlenítésen túl a piacon egyetlen mikrogranulátum talajfertôtlenítô szer rendelkezik okirattal a kukoricabogár lárva ellen mindenképp szükség lesz új védekezési technológiák bevezetésére. Figyelembe véve a korábbiakban vázolt kártevôk csoportjait is, a komplex és hatékony állományvédelem kialakításában nyújt segítséget a Cheminova jelen kiadványában kidolgozott többirányú technológiai javaslata. 8

9 GAZDASÁGI VESZÉLYT JELENTÔ FIATALKORI LOMBKÁRTEVÔK A neonikotinoid szabályozás az elôzôekben ismertetett talajlakó kártevôk elleni védekezés hiányosságán kívül további növényvédelmi problémát fog jelenteni a kikelt csíranövényeket károsító kártevôk - csoportja. A csávázás, vagy a felszívódó típusú talajfertôtlenítés eddigiekben megoldást kínált a fiatalkori kártevôk ellen, hiszen a kis növénybe felszívódott hatóanyag jelentôs védelmet biztosított. A következô évtôl ennek hiánya azt vonja maga után, hogy a termelô nyitottabb szemmel kell, hogy vizsgálja a kelô állományt és szükség esetén megtegye a védekezést. Ez valószínûleg többszöri permetezést fog jelenteni, vagy a felhasználó olyan talajfertôtlenítô megoldást választ, amelynek gázhatása révén a fiatalkori kártevôkre is hatást gyakorol (Kentaur 5 G). A teljesség igénye nélkül röviden tekintsük át, hogy a fontosabb szántóföldi kultúrákban (kukorica, napraforgó, cukorrépa, ôszi káposztarepce) milyen fiatalkori kártevôk fajok károsítására lehet számítani. 1, Barkó fajok kukoricabarkó, hegyesfarú barkó, fekete barkó, lisztes répabarkó, stb. A különbözô barkó fajok (12. ábra B) a kikelt kis csíranövények tarrágását idézhetik elô. A növények levelén U alakú karéjos rágást végeznek (12. ábra A), ezzel az egy-két leveles kis növénykét teljesen elpusztíthatják. A hatékony védelem azért fontos ellenük, mert egyes fajok polifágok (pl. hegyesfarú barkó, fekete barkó, kukoricabarkó) és mind a kukoricát, mind a napraforgót megtámadják és egy erôs gradáció esetén súlyos károsításra képesek. A 12. ábra. Kukoricát károsító barkó faj rágása levélen (A) és párosodó répabarkók (B) (Zala megye, ; Somogy megye, 2010,05.27.) B 2, Levéltetû fajok fekete répa-levéltetû, sárga szilva-levéltetû, zselnicemeggy levéltetû A levéltetvek korai fertôzését szintén nagyon jól kezelte a vetômagok csávázása. Ennek hiánya ezen kártevô csoport nagyobb mértékû megjelenését is valószínûsíti. A fekete répa-levéltetû (13. ábra) a kukoricát, napraforgót, cukorrépát is károsítja. A csávázás hiánya miatt a növényekben nem lesz rovarölô hatóanyag, amely nagyon kedvezô körülményt jelent a levéltetvek erôs gradációjának. Súlyos levéltetû fertôzés esetén a károsítók szívogatásukkal a növény vegetatív részeinek torzulását idézik elô, valamint fontos szerepet játszanak a növénypatogén vírusok terjesztésében is. A fertôzött állomány sínylôdik, vontatott fejlôdésû lesz, amely súlyos termésdepressziót indukál. Erôs levéltetû fertôzés esetén napraforgóban az elsô gombaölô szeres állományvédelemmel (6-8 levélpáros stádium) a tartamhatással is rendelkezô mikrokapszulázott Rapid CS 80 ml/ha-os dózisának kijuttatása jó védelmet garantál a kártevôkkel szemben. Ezen túl bizonyos esetekben számolnunk kell a muharbolha és a kukoricát is támadó fritlégy kártételével. A muharbolha fokozott veszélyt jelenthet egy enyhébb tél után következô száraz, meleg tavaszon (lásd 2012 tavasza). A kis kukoricanövények leveleit teljesen átrágják. A kártevô tömeges megjelenése esetén a kukorica csíranövények drasztikus kártételére képesek (14. ábra). Ezen kártevôk elleni védelmet nehezíti még a kártevôk életmódja, amely szerint fôként este vagy éjjel táplálkoznak, napközben talajrepedésekben, talajrögök között rejtôzködnek. 13. ábra. Napraforgót károsító fekete répa-levéltetû (Somogy megye, ) 9

10 A fritlégy kártétele pontosan a bolhák ökológiai igényeivel ellentétben a hûvös, csapadékos tavaszon, késôn vetett kukorica állományokban lehet jelentôs. A kártétel során a lárva a hajtás belsejébe fúrja magát, amely következtében a vezérhajtás elpusztul. A levelek torzulnak, 5-6 levél szivarszerûen összefonódik (15. ábra). A kártevô biológiáját tekintve azért érdekes, mert évente három nemzedéke fejlôdik ki. A tavaszi generáció lárvái a kukoricát károsítják, a nyári generáció lárvái a gabonaszemek minôségi romlását idézik elô, míg az ôszi generáció lárvái a vetett ôszi gabonában okoznak kártételt. Dr. Keszthelyi Sándor) 14. ábra. Kukorica csíranövényt károsító muharbolhák (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor) A védekezésre olyan készítményt kell alkalmaznunk, amely gázosodása révén eléri ezeket a károsító fajokat. A védekezés során korai stádiumban a kukoricát, napraforgót, cukorrépát károsító bolha fajok ellen megfelelô védelmet biztosít a gázhatású klórpirifosz talajfertôtlenítô mikrogranulátum (Kentaur 5 G), vagy kelés után sorkezelésre a folyékony klórpirifosz (Cyren EC), vagy levélpermetezésre napraforgóban a Rapid CS 80 ml/ha dózisának alkalmazása. 15. ábra. Fritlégy kártétele kukoricán (Fotó: Dr. Keszthelyi Sándor) 10

11 AZ ÔSZI KÁPOSZTAREPCE 2015-BEN IS VÉDTELEN LESZ! A neonikotinoid csávázó és talajfertôtlenítô készítmények betiltásának következményeként nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a kapás kultúrákban jelentkezô problémákon túl 2015 ôszén az ôszi káposztarepce vetômagtételek is csávázatlanul kerülnek forgalomba. Ez szintén óriási növényvédelmi veszélyhelyzetet hordoz magában. Miért fog ez problémát okozni a repcetermesztésben? A repce a kezdeti fejlôdési szakaszában az átlagnál érzékenyebb növény, s ha ez a kelési és csíranövénykori fejlôdési stádium hatékony védelem nélkül marad, a kártevôknek nagyon kedvezô körülmények alakulása miatt, eddig nem tapasztalt tôszám veszteségekre lehet számítani. A kérdés hangsúlyát élezi még az a tény, hogy a repce termesztéstechnológiájában egyre nagyobb teret hódít a széles sortávú (dupla gabona 45 cm 75 cm-es sortávok) repcetermesztés. Ezzel gyakorlatilag a hagyományos termesztésnél elvetett ezres hektáronkénti csíraszám (fajtáknál) akár a felére is lecsökken. Ilyen tôállománynál megengedhetetlen egyetlen növény elvesztése is!!! Mi okozhat problémát, mire szükséges fokozottabban figyelni? Nagyon fontos dolog a betakarított repceés gabonaterületek tarlójának ápolása, ugyanis az itt jelentkezô repce árvakelés kiváló lehetôséget biztosít a repcét károsító szervezetek (kártevôk és kórokozók) felszaporodásának és áttelelésének. Az ilyen visszamaradt nagytömegû árvakelés kedvezhetett a repcében gyakorlatilag pár éve nagyobb növényvédelmi jelentôséget mutató kis káposztalégy (Delia radicum) egyre erôteljesebb felszaporodásának. Véleményünk szerint a csávázás megszûnésével a jövôbeni repcetermesztés egyik legjelentôsebb kártevôje lehet. A repce károsításában a harmadik nemzedék esetleges tömeges rajzásának van szerepe, ugyanis a fiatal növények gyökérnyaki részéhez lerakott tojásokból kikelô lárvák (nyüvek) a gyökér felszínét hámozgatják, majd befúrnak a gyökérbe is (16. és 17.ábra). Az ilyen gyökerek a rágások következtében nyákosan rothadnak, majd elszakadnak. A károsított fiatal növények vontatottan fejlôdnek és még a tél elôtt elpusztulnak. Ugyanilyen fokozott hangsúllyal kell számítani a repcét károsító bolhafajok (nagy repcebolha, káposztabolha fajok) kártételére. A bolhák kártétele azért is érdekes, mert mindannyian tudjuk, hogy egy szárazabb, melegebb ôszön erôs gradáció kialakulásakor még a rovarölô szeres csávázás sem tud hatékony védelmet biztosítani (17. ábra). Az imágók tojásrakása után a kikelô lárvák a repce levélnyelébe fúrják magukat, majd a fôér mentén aknáznak és visszatérve a levélnyélbe károsítanak és telelnek (18. ábra). Az ilyen károsított növények szintén vontatottan fejlôdnek, rosszul telelnek, súlyos kártétel esetén elpusztulnak. A 16. ábra. Kis káposztalégy drasztikus kártétele repcegyökéren(a) és a kártevô lárvája (nyüve)(b) (Zala megye, ) A 17. ábra. Nagy repcebolha imágó által ronggyá lyuggatott klotianidin+beta-ciflutrin hatóanyagokkal csávázott három leveles repce (A) és ugyanazon a csávázott területen tapasztalt kis káposztalégy kártétel élô lárvával (B) (Somogy megye, ) B B A csávázás hiánya szintén kedvezô helyzetet teremt a repce-gubacsormányos (Ceutorhynchus pleurostigma) felszaporodásának és kártételének. A korábban vetett repcéken száraz, meleg ôsz esetén kell számítani a jelentôsebb kártételére. A lárva a fiatal repcenövények gyökereiben táplálkozik, amelyen gubacsosodást idéz elô, csökkentve szintén a károsított növények télállóságát. A korábbiakban tárgyalt, nem megfelelôen mûvelt tarlókkal összefüggésben véleményünk szerint további növényvédelmi probléma lesz fôleg szintén egy elhúzódó meleg ôszön, hogy a csávázatlan vetômagokból fejlôdô csíranövényeket a pattanóbogarak lárvái a drótférgek szintén nagyon könnyen megtalálják és egy erôsebben fertôzött területen jelentôs kártételt okozhatnak, éppúgy az említett körülmények a vetési bagolylepke (Scotia segetum) lárvájának, közismert nevén a mocskospajornak a kártételét is nagymértékben elôsegítik. Ezen kártevôk erôsebb fellépését a napjainkban sokak által elônyben részesített forgatás nélkül termesztéstechnológia is erôsíti. 11

12 18. ábra. Nagy repcebolha lárvájának kártétele (levéllemez aknázása), levélnyélben a bolha lárvájának odvasítása (piros kör) (Somogy megye, ) Mi az érdekes és közös az eddig ismertetett kártevôkben? Mindegyik faj esetében a legnagyobb veszélyt és kártételi jelentôséget a lárva jelenti, amely minden esetben védekezési szempontból rejtett életmódot él és a hatékony védekezést ez ideig pontosan a rovarölô szeres csávázás jelentette tôl ennek hiánya, úgy gondoljuk jogos aggodalmakat kelt a szakemberekben! Joggal merül fel a kérdés, hogy lesz e hatékony megoldás a gyakorlatban? A következôkben tekintsük át, hogy a hatékony csávázószerek kivonásának következményeként felmerülô, az elôzôekben ismertetett szakmai problémakörökre a Cheminova milyen növényvédelmi védekezési lehetôségeket kínál a növénytermesztés során. Fontos kérdés, hogy mit, mikor, milyen sorrendben tehetünk meg az elvetett csávázatlan és védtelen vetômagból fejlôdô kis növények biztonsága érdekében: 12 1, Agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása: a tarlók gyomoktól és árvakelésektôl történô mentesítése és tisztán tartása (nagyon fontos kérdés); - vetésváltási lehetôségek kihasználása, növényvédelmi szemszögbôl okszerû növényi sorrend és vetésforgó kialakítása; 2, Biztonságos megoldást kínál a vetéssel egy menetben történô gázosodó tulajdonsággal rendelkezô Kentaur 5 G mikrogranulátummal végzett talajfertôtlenítés alkalmazása; 3, A termelônek elôrejelzési módszerekkel figyelnie kell a kártevô fajok rajzási dinamikáját így erre alapozva állománykezeléssel gyéríteni tudja az imágókat, ezzel is mérsékelve a tojásrakási produkciót. Itt szakmailag fontos leszögeznünk azt, hogy állománykezelés formájában célszerû gázosodó és tartamhatással rendelkezô készítményt alkalmazni. Erre kiválóan alkalmas a klórpirifosz hatóanyagtartalmú Cyren EC. A kipermetezett Cyren EC gázhatása révén kiválóan hatástalanítja a talajrögök között meghúzódó, vagy rejtett életmódot folytató kártevôket; 4, A növény optimális tápanyag-ellátása, kezdeti fejlôdésének erôsítése és a gyökértömeg növelése - Radistart Algit, vagy Radistart Turbo speciális biológiai hatékonysággal rendelkezô mikrogranulált startertrágyák használata, - Radistart FL folyékony starter alkalmazása, 5, Talajfertôtlenítés és startertrágyázás együtt a Kentaur 5 G és a Radistart Algit mikrogranulátumok 1:1 arányú összekeverésének megrendelésével

13 A bevezetôben részletezett szabályozás következtében 2014-tôl új korszak nyílt a növényvédelem ezen szegmensében. Az biztos, hogy aki nem tesz semmiféle védelmi intézkedést a kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa, ôszi káposztarepce vetése során óriási kockázatot vállal!! KENTAUR 5 G BIZTONSÁG ÉS GARANCIA A Cheminova Magyarország Kft. a fent ismertetett problémák kezelésére fejlesztette ki és ajánlja a Kentaur 5 G talajfertôtlenítô mikrogranulátumot (19. ábra). A termék hatóanyaga 50 g/kg klórpirifosz, amely jól ismert kiváló rovarölô hatóanyag, gyakorlatilag a hatáshelyen elôforduló összes kártevô ellen hatékony, gyors és biztonságos védelmet ad. A növénybe nem szívódik fel, gázképzôdésével fejti ki hatékonyságát. Idôjárási körülményektôl függôen napos tartamhatást biztosít a területen. 19. ábra. A Kentaur 5 G talajfertôtlenítô mikrogranulátum könnyen kezelhetô, jó minôségû talajfertôtlenítô szer, mikrogranulátum adapterrel rendelkezô vetôgéppel kijuttatható Hatóanyag LD 50 érték (letális dózis - mg/kg) DT 50 érték (lebomlási, felezési idô - nap) klórpirifosz > teflutrin > Hatóanyag LD terbufosz* érték DT érték (letális dózis - mg/kg) (lebomlási, felezési idô - nap) karbofurán* klórpirifosz 71 > teflutrin > terbufosz* 1. táblázat. A klórpirifosz kémiai paramétereinek hasonlító 9-27 elemzése Az utolsó kezelés Megjegyzés karbofurán* : *-gal jelölt hatóanyagokat kivonták (terbufosz A kezelések 71a Counter 5 A G, kijuttatáshoz a karbofurán a Furadan 5010 G hatóanyaga volt) idôpontja Kultúra Károsító +: okirat maximális szerinti adatok szükséges szer (fenológiához száma (kg/ha) viszonyítva) napraforgó Kultúra burgonya napraforgó kukorica burgonya paprika, paradicsom, kukorica tojásgyümölcs, uborka, cukkini paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka, cukkini talajlakó kártevôk Károsító talajlakó kártevôk talajlakó kártevôk, kukoricabarkó talajlakó kártevôk talajlakó kártevôk, kukoricabarkó talajlakó kártevôk A kezelések 1 A kijuttatáshoz 8-10 maximális szükséges szer száma 1 (kg/ha) táblázat. A Kentaur 5 G felhasználási területe Azvetéssel utolsó kezelés egy menetben idôpontja (fenológiához ültetéssel egy viszonyítva) menetben vetéssel egy vetéssel egy menetben menetben ültetéssel egy menetben vetéssel, gépi palántázással vetéssel egy egy menetben vetéssel, gépi palántázással egy menetben Miért elônyös a Kentaur 5 G használata talajfertôtlenítésre? A Kentaur 5 G-ben lévô klórpirifosz hatóanyag kontakt gyomor és gázosodó idegméreg, nagyon jó kémiai paraméterekkel rendelkezik (1. táblázat). A táblázatból kiderül, hogy a klórpirifosz kémiai paramétereit tekintve nagyon jó hatóanyagnak minôsíthetô. Mind az akut toxicitási értékét (LD50), mind pedig a talajban történô lebomlási idejét (DT50) tekintve versenyképes. Érdekességnek és összehasonlítási alapnak tettük be a táblázatba két korábban kivont talajfertôtlenítésre használt hatóanyag értékeit. Betiltásuk nem volt véletlen, mérgezôségi paramétereiket tekintve kimondottan veszélyesek voltak! Mindezen indokokból kifolyólag a Kentaur 5 G klórpirifosz hatóanyagtartalmával kiváló lehetôséget biztosít a talajfertôtlenítés területén. A 2. táblázat szemlélteti a különbözô kultúrákban történô alkalmazhatóságát. A Kentaur 5 G, vagyis a klórpirifosz használata során mindig felmerül a kérdés, hogy az alkalmazást követôen a kukorica gyomirtására használható e szulfonil-urea típusú gyomirtó szer? 13 Lánckerék kapcsolat KUHN MAXIMA (Radistart Standard) Sebesség (km/h) 6,4 8,0 9,6 12,8

14 20. ábra. A gabonavetôgépre szerelt mikrogranulátum adapterrel a Kentaur 5 G a repce vetése esetén is alkalmazható a növényvédelmi védekezésre (Somogy megye, ) Külföldi tapasztalatok és a Cheminova számos hazai és nemzetközi vizsgálatai alapján kijelenthetô, hogy a Kentaur 5 G-vel talajfertôtlenített kukorica posztemergens gyomirtására a Cheminova szulfonil-urea típusú, nikoszulfuron hatóanyagú gyomirtó készítménye a Nic-It fitotoxicitás nélkül alkalmazható, ez vonatkozik a Nic-It Turbo gyomirtó szer csomagra is. A Cheminova vizsgálatainak eredményei alapján a saját nikoszulforon hatóanyagú Nic-It, Nic-It Turbo termékeinek használata esetén garanciát vállal a termelôk felé, hogy ezen termékek (Kentaur 5 G és Nic-It) ugyanazon technológiában történô használata nem okoz terméskiesést. A Cheminova a 2014-es szezonra a kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel eseti felhasználási engedélyt kért a hatóságtól cukorrépában és ôszi káposztarepcében, majd véglegesíteni kívánja Kentaur 5 G felhasználási lehetôségét, mint talajfertôtlenítô mikrogranulátum az említett kultúrákban. Joggal merülhet fel a termelôkben a kérdés, hogy hogyan lehet talajfertôtleníteni a repcét? A technológia jelenleg egyetlen szûk keresztmetszete a gabonavetôgépeken a mikrogranulátum kijuttató berendezésének hiánya, de éppen ezért a Cheminova Magyarország Kft. kidolgozott egy teljes körû gépbeszerzési programot, amelynek keretében bármilyen típusú vetôgépre felszerelhetô a mikrogranulátum adagoló berendezés ( ábra). A program részletei megtalálhatóak a Cheminova honlapján: A technológia hangsúlyát érzékelteti az tény is, hogy már több gépgyártó cég az új gabonavetôgépeket gyárilag felszerelt mikrogranulátum adapterrel látja el. Miért elônyös a mikrogranulátum kijuttatási lehetôség a repcevetésnél? 21. ábra. A gabonavetôgépre szerelt mikrogranulátum adapter adagolásának beállítása a Kentaur 5 G és a Radistart mikrogranulátumok esetében is a vezetôfülkében elvégezhetô - A repce vetésével egy menetben is lehetôség nyílik a Radistart mikrogranulált startertrágyák alkalmazására, ezzel is növelve a repce kezdeti megerôsödését és gyökértömeg képzôdését (erôsebb, nagyobb gyökérbôl a kártevôk is kevesebbet károsítanak magasabb a növény túlélési esélye); - A repce vetésével egy menetben a kapás kultúrákhoz hasonlóan megoldódik a talajfertôtlenítési lehetôség, így a biztonságos repcetermesztés a Kentaur 5 G talajfertôtlenítô mikrogranulátummal. A Kentaur 5 G alkalmazásával biztonsággal védhetjük meg repcénket a csávázás hiányából adódó korábbiakban tárgyalt kártevôk károsításával szemben, a talajlakó kártevôktôl a korai lombszinten károsítókkal bezárólag. 14

15 CYREN EC FOLYÉKONY TALAJFERTÔTLENÍTÉS ESZKÖZE 2015-ben több termelô részére fog megoldást biztosítani a szintén klórpirifosz hatóanyagú folyékony Cyren EC (480 g/l) talajfertôtlenítésre történô használata. A készítmény nagy elônye, hogy a vetéssel egy menetben történô talajfertôtlenítésen túl a már kikelt állományban sorkezelésre, vagy teljes felületkezelésre is alkalmazható (3. táblázat). Kukorica, napraforgó, cukorrépa esetében a talajfertôtlenítést a vetéssel egy menetben a vetôgépre szerelt folyékony kijuttató berendezéssel tudjuk elvégezni ( ábra). A technológia elônye, hogy a Cyren EC-vel a Radistart FL folyékony startermûtrágyát is kombinálhatjuk. 22. ábra. Kukoricavetéshez felszerelt folyékony kijuttató berendezés (Zala megye, ) Állománykezelést a kelést követôen 4 hétig a kultivátorra szerelt szintén folyékony kijuttató berendezéssel a sorközmûveléssel egy menetben célszerû elvégezni (24. ábra). Kultivátorozással végzett állománykezelésnél l/ha permetlé kijuttatása úgy történjen, hogy a permetlé a növények tövéhez, a talajra kerüljön, így a szórófejek mögött haladó mûvelô elemekkel a permetezett sávot talajjal tudjuk takarni. Kukoricában, napraforgóban, cukorrépában a barkók és a vetési bagolylepke lárvája (mocskospajor) ellen a kikelt állomány védelme érdekében az esti órákban végzett kezelés a leghatékonyabb, így a teljes felületkezelés esetén minimum 300 l/ha permetlé felhasználása javasolt. Erre az idôszakban ezen kellemetlen kártevôk ellen a vetéskor kijuttatott talajfertôtlenítôk már gyenge hatásúak lehetnek, ezért azonnali és eredményes védekezést biztosít a sorközmûvelô kultivátorra felszerelt folyékony kijuttató berendezés. Figyelem! Fitotoxicitás léphet fel, ha a Cyren EC-t állománypermetezésben használják és utána 7-14 napon belül szulfenilurea típusú Kultúra Kukorica (takarmány, csemege, vetômag) cukorrépa Kukorica, cukorrépa, napraforgó ôszi káposztarepce, mustár, olajretek Károsító Kukoricabarkó, bagolylepke Répabarkók, répabolha, bagolylepke Keléskor károsító kártevôk Levéltetvek, repce-fénybogár, ormányosbogarak Dózis (l/ha) Utolsó kezelés fenostádiuma, idôpontja Kultúra Dózis (kg/ha) Kijuttatási mód, idôpont szerrel permeteznek. Talajfertôtlenítésre használt Cyren Gabonafélék, EC esetén cirok, ilyen repcekorlátozás nincs esetben Vetéssel fontos egy menetben tényezô kiszórva a vetésidô és a hogy a hatékonyságot tekintve minden A folyékony Napraforgó, Cyren kukorica EC-vel végzett talajfertôtlenítés esetében vegyük figyelembe, sége, valamint a hômérséklet alakulása kezelés Vetéssel után egy lehullott menetben csapadék kiszórva mennyi- Csemegekukorica Vetéssel egy menetben kiszórva Cukorrépa, szója Vetéssel egy menetben kiszórva 1,5 Címerhányás elôtti állapot (BBCH 50) 2 Gyökérfejlôdés vége 1,5 (sorkezelés) kelés 0,6 1 Rejtett bimbós állapot (BBCH 50) 3. táblázat. A Cyren EC szántóföldi kultúrákban történô felhasználási lehetôségei Kultúra Dózis (kg/ha) Kijuttatási mód, idôpont Gabonafélék, rizs, cirok, repce Vetéssel egy menetben kiszórva Kukorica, napraforgó, cukorrépa, szója, bab, borsó Vetéssel egy menetben vagy tápkultivátorral kiszórva Állókultúrák, szôlô, gyümölcs g/tô Telepítéskor az ültetôgödörbe szórva Szabadföldi zöldségfélék Vetéssel, palántázással egy menetben kiszórva Zöldségfélék zárt termesztô Vetés, palántázás elôtt a talaj felületére berendezésben kiszórva és bedolgozva a talajba Üvegházi 23. földkeverék ábra. A tartályból elektromos Vetés, palántázás elôtt egyenletesen g/mszivattyú 3 (A) szállítja az oldatot keverjük el a készítményt a talajjal a csoroszlya elemekhez (B) (Zala megye, ) A Szabadföldi zöldségfélék Zöldségfélék zárt termesztô berendezésben Dísznövények Szôlô, bogyós gyümölcsök, gyümölcsfák, díszfák, díszcserjék telepítésekor Vetéssel, palántázással egy menetben kiszórva Vetéssel, palántázással egy menetben kiszórva Vetéssel, palántázással egy menetben kiszórva g/tô Ültetô gödörbe szórva 24. ábra. A Cyren EC kijuttatása sorközmûvelô kultivátorral B 15

16 KÖLCSÖNHATÁS VIZSGÁLATOK TALAJFERTÔTLENÍTÔ ÉS GYOMIRTÓ SZEREK KÖZÖTT Dr. Kádár Aurél, Sártory Tibor A klórpirifosz sok évtizede meghatározó rovarölô szere a világ mezôgazdaságának. Statisztikák szerint a legszélesebb körben alkalmazott inszekticid világszerte. Magyarországon elôször 1977 ben kapott felhasználási engedélyt és Dursban 5 G néven került a piacra a DOW Chemical Co. által gyártott készítmény. Magyarországon jelenleg a Kentaur, 50 g/kg klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó talajfertôtlenítô granulátum engedélyezett. Amerikában a klórpirifoszt számos kultúrában használják mind a granulátum, mind pedig a folyékony formuláit. Kukoricában elsôsorban kukoricabogár Diabrotica virgifera ellen a 15 % klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó Lorsban 15 G talajfertôtlenítô szert használják. A Lorsban 15 G felhasználási utasításában és a címkén a következô szöveg olvasható: Lorsban 15 G is compatible with all ALS inhibitor herbicides applied in accordance with label recommendations. (Lorsban specimen label revised ) Ez magyarul annyit jelent, hogy a készítmény miden ALS inhibitor gyomirtó szerrel kompatíbilis és a címke elôírása szerint használható. A fentiekkel ellentétben a Magyarországon engedélyezett számos szulfonil karbamid típusú gyomirtószer engedélyokiratában és címkéjén az alábbi kitétel olvasható: 16 A készítmény nem használható olyan területeken, ahol a kukorica vetéssel egy menetben szerves foszforsav észter tartalmú rovarölô szerrel talajfertôtlenítést végeztek. Amennyiben a kukorica állományban szerves foszforsav-észterrel kezeltek, csak a kezelést követô 7. nap elteltével végezhetô a gyomirtás. Vajon mi ez az egymásnak szöges ellentétû megállapítás? Nem más, mint egy nem kellôen átgondolt, elemzô kísérletekkel nem alátámasztott, általánosan értelmezett hibás ajánlás! Szerves foszforsav észter típusú talajfertôtlenítô szerek (granulátumok) korábban nagy számban voltak Magyarországon engedélyezve és használatban. Ilyenek voltak a Basudin 5G (Diazinon), Furadan 5 G (Karbofurán), Thimet 5 G (Forate), Counter 5 G (Terbufosz), Dursban 5G (Klórpirifosz), Pyrinex 10 G (Klórpirifosz) stb. Ezek közül többen a növényben felszívódó hatásúak voltak. Ezeket a forgalomból ki is vonták. A felszívódó hatású és a növényben transzlokálódó talaj fertôtlenítô granulátumok engedélyezése megelôzte az ALS inhibitor hatású szulfonil karbamídot. Interakcióban valóban esetenként fitotoxikus tüneteket okozhattak, de ilyen esetekre a gyakorlat részérôl nem történt utalás. A klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó talajfertôtlenítô szerek, melyek szintén szerves foszforsav észter típusú készítmények, (a jelenleg termesztett árú kukoricákban) nem jutnak olyan mennyiségben a kukorica növénybe, hogy az ALS gátló gyomirtó szerekkel kölcsönhatásba lépjenek és kárt idézzenek elô. A fenti feltételezések és félreértések tisztázására valamint a gyakorlati szakemberek megnyugtatására 2006 óta számos kísérletet végeztünk Magyarországon különféle kukorica hibrideken és vonalakon. Kísérleteink eredményeit az alábbiakban kívánjuk közzétenni évi kísérlet évben újabb felkérést kaptunk egy másik klórpirifoszt gyártó és forgalmazó cégtôl, hogy a kísérletet ismételjük meg 6 hibriden és két különbözô talajtípuson, termésmérés nélkül. A kísérleteket Baracskán egy csernozjom, míg Kiskúnlacházán egy homokos vályog talajon állítottuk be. Mindkét helyen az alábbi hibrideket vetettük 2 2 sorban talajfertôtlenítve és talajfertôtlenítés nélkül: Szenzitív 1 (Martonvásári érzékeny vonal), NK-Octet, DKC-4795, DKC-4964, Reseda, P Baracska. Vetés, talajfertôtlenítés egy mentben történt 2014 április 16. án. Talaj fertôtlenítô szerként klórpirifosz 5 G-t használtunk 10 kg/ha dózisban sorban a vetéssel egy mentben a kezelt parcellák soraiban. Gyomosodás megelôzésére Mezotrion + S-metolaklór + Terbutilazin kombinációt tartalmazó készítményt permeteztünk preemergensen gai/ha dózisban. A posztemergens gyomirtás a vetés sorára 900 ban történt 2014 május 29.-én 4 ismétlésben, a kukorica 4 6 leveles fejlettségi stádiumában. Kezelések: 1. Proszulfuron + Dicamba + Nicosulfuron + Microbio 0, gai/ha + 0,5 l/ha dózisban tankkeverékként.

17 2. Nicosulfuron + Microbio 60 gai/ha + 0,5 l/ha 3. Proszulfuron + Dicamba + Microbio 0, gai/ha + 0,5 l/ha Értékelések, tapasztalatok: május 6.-án a kukorica 2 3 leveles állapotában vizsgáltuk, hogy a talajfertôtlenítés és a preemergens kezelés után tapasztalunk-e valamilyen elváltozást a növényeken, hibrideken. Tôhiányt, növekedésbeli, színbeli elváltozásokat egyik hibriden sem észleltünk június 3.-án a kukorica 6 8 leveles fejlettségénél, a posztemergens kezelést követôen 6 nappal semmiféle növény elváltozást, a talajfertôtlenítô szerre, vagy a gyomirtásra utaló fitotoxikus hatást a hibrideken nem észleltünk június 11.-én a kukorica hibridek 8 10 leveles állapotában sem tapasztaltunk semmiféle növénykárosodást Július 25. címerhányás, virágzás vége. - Szenzitív, kutatás alatt álló hibriden semmilyen elváltozást nem tapasztaltunk a talajfertôtlenített és nem talajfertôtlenített parcellák között. - Az érzékeny hibriden a keresztben történt kezelések között sincs különbség. - A többi termesztésben levô hibridnél sem tapasztaltunk semmiféle elváltozást. Kiskunlacháza. Vetésre és talajfertôtlenítésre 2014 április 25.-én került sor a Baracskán már alkalmazott módszer szerint. Preemergens kezelésként is a már ismert kombinációt alkalmaztuk a vetést követôen. A posztemergens gyomirtás is a már ismertetett készítményekkel és módon 2014 május 29.én a kukorica 3 5 leveles fejlettségi állapotában történt. Értékelések, tapasztalatok: május nappal a vetés után a kelô szikleveles kukoricát néztük meg, hogy talajfertôtlenítés és a preemergens kezelés után tapasztalunk-e valamilyen elváltozást a növényeken, hibrideken. Tôhiányt, növekedésbeli, színbeli elváltozásokat egyik hibriden sem észleltünk június 4-6 nappal a posztemergens kezeléseket követôen a kukorica 6 - leveles fejlettségénél semmilyen elváltozást nem tapasztaltunk. 3. Ugyanígy semmilyen elváltozást nem tapasztaltunk 2014 június 10.-én a hibridek 7-8 leveles állapotában történt, a kezelést követô 12. napon sem Július 29. címerhányás, virágzás vége. - Szenzitív, kutatás alatt álló hibriden semmilyen elváltozást nem tapasztaltunk a talajfertôtlenített és nem talajfertôtlenített parcellák között. - Az érzékeny hibriden a keresztben történt kezelések között sincs különbség. - A többi termesztésben levô hibridnél sem tapasztaltunk semmiféle elváltozást. Végsô következtetésként: 21, a termesztésben széleskörûen használt hibriden végzett kísérletek alapján levonhatjuk a következôket: - Klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó talajfertôtlenítô granulátumok mindenféle talajon probléma mentesen alkalmazhatók takarmányozás céljára termesztett kukorica hibridek vetésével egy menetben sorba adagolva. - Magyarországon széles körben vetett és klórpirifosz hatóanyagú talajfertôtlenítôvel alapkezelt kukorica hibridek probléma mentesen kezelhetôk ALS inhibítor tartalmú poszt emergens gyom irtószerrel, amennyiben azt az elôírás szerinti idôpontban és dózisban alkalmazzuk. - Tekintettel a széles kôrben használt ALS gátlókra hatósági vizsgálatokat is célszerû volna végezni. Az Agrofórum novemberi számában közölt cikk kivonata. 17

18 KLÓRPIRIFOSZ HATÓANYAG ALAPÚ TALAJFERTÔTLENÍTÉS ÉS SZULFONIL-KARBAMID GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIA ÖSSZEFÉRHETÔSÉGE Az Európai Unió az elmúlt évben több neonikotinoid típusú hatóanyag (imidakloprid, tiametoxam, klotianidin) csávázásra és talajfertôtlenítésre történô használatát korlátozta, amelynek következtében a fontosabb termesztett kultúrnövények (kukorica, napraforgó, ôszi káposztarepce) esetében jelentôsen csökkent a rovarkártevôk ellen alkalmazható termékek és technológiák száma. A mikrogranulált talajfertôtlenítés szegmensben a talajlakó kártevôk elleni védekezésben megfelelô lehetôséget biztosít a Kentaur 5 G (50 g/kg klórpirifosz) talajfertôtlenítô granulátum. A technológia alkalmazásának széles körûvé válásával egyidôben a kukoricatermesztôk gyakorlati körében elterjedt az a feltételezett hipotézis, hogy klórpirifosz hatóanyag alapú talajfertôtlenítési technológia esetében tilos szulfonil-karbamid típusú (pl. nikoszulfuron) gyomirtó készítményt alkalmazni. Mind elméleti és kutatási, mind gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthetô, hogy ez a feltevés nem állja meg a helyét és a felhasználók megtévesztésére alkalmas. Elsô ízben fontos tisztázni a szóban forgó hatóanyagok, hatóanyag csoportok jellemzôit és esetlegesen egymás között fellépô kölcsönhatásaikat. 1, Klórpirifosz a hatóanyag a szerves foszfor-vegyületek közé tartozik. A vegyületcsoporton belül a molekula belsô felépítését figyelembe véve (foszforhoz kapcsolódó atomok, gyökök típusa, jellege) több alcsoport különíthetô el. Ennek alapján a klórpirifosz a fenol észterek közé tartozó, gyors hatású, kontakt hatóanyag. A klórpirifosz kémiai tulajdonságai alapján lipofil jellegû (logp>3 = vízben rosszul oldódó) alapvetôen nem mobilis, nem szisztémikus hatóanyag. Néhány új kutatási eredmény a nyár- és fûzfa esetében kimutatta a klórpirifosz elhanyagolható mértékû felszívódását. A vizsgálatok szerint a klórpirifosz ezeken a növényeken belül a farészben (xylem) szállítódik, de a hajtásrészekben mérhetô klórpirifosz tartalom elhanyagolható mértéket mutatott (Lee és mtsai, 2012). Kukorica esetében a szakirodalom nem említi a klórpirifosz hatóanyag ehhez hasonló szállítódását a növényben. A témához okvetlenül hozzákapcsolódik, hogy a szerves foszforsavészter csoporton belül is óriási különbség tapasztalható az egyes hatóanyagok viselkedése között (megjegyezzük, hogy a legtöbb molekula a korábbi években végleges visszavonásra került). Az alkilezett foszforsavészterek alcsoportjába tartozó forát és terbufosz (logp=2,77) hatóanyagú készítményeknek szisztémikus tulajdonságuk is ismert, ellentétben a klórpirifosszal. A terbufosz a levelekrôl rosszul szívódott fel, de a növekedésben lévô növények gyökerei gyorsan felvették és a növény szöveteiben nagyon gyorsan eloszlott. A terbufosz hatóanyag hidrofil jellegû (vízben jól oldódó) vegyület, ezért gyökéren keresztül történô növénybe jutása során könnyen szállítódik a farészben, így a külsô tényezôk hatására (talajnedvesség, magas hômérséklet) eljut a növény hajtásaiba, leveleibe. Kevesebb disszociáció Több disszociáció nagyon gyenge savak gyenge közepesen erôs savak e Háncs- és farészben is mobilis 2, Szulfonil-karbamid típusú gyomirtó hatóanyagok Ezen gyomirtó csoportba tartozó hatóanyagok hatásmechanizmusa az acetolaktát-szintetáz (ALS) enzim gátlásán keresztül valósul meg. Hatóanyagtól függôen a növénybe történô bejutás történhet gyökéren és levélen keresztül is, így a növényben történô szállítódás a fa- és háncsrészben is megvalósulhat. A csoportba tartozó rendkívül sok hatóanyag részletes tárgyalásától eltekintve a példa értékével élve kiemelten tárgyaljuk az általánosan elterjedt és nagy felületen alkalmazott nikoszulfuron hatóanyagot. A nikoszulfuron jól ismert, szisztémikus, hidrofil (logp=-0,36 = vízben jól oldódó) jellegû vegyület, elsôsorban a háncsrészben (phloem) szállítódik, ezért a lebomlási folyamatai elsôdlegesen a levelekben és a fiatal hajtásokban mennek végbe (lásd. ábra). A növénybe került ALS gátló hatóanyagok lebomlásáért a citokróm P450 által katalizált enzimatikus folyamatok a felelôsek, figyelembe véve azt a tényt, hogy a hatóanyag lebomlása többek között függ az alkalmazott hatóanyagtól, a kultúrnövény fajától és a környezeti tényezôktôl (nedvesség, hômérséklet, UV sugárzás). A témával kapcsolatban tehát nem mindegy melyik kérdésre kell választ adnunk, ugyanis ha a következô kérdést tesszük fel: Kialakulhat-e fitotoxicitás, - ha igen, mikor és hogyan - szerves foszforsavész- Farészben mobilis Nem mobilis Hatóanyagok kompartmentalizálódása pka és logp értékeik alapján Jelmagyarázat: Szerves foszfátok (MAL=malation; TEB=terbufosz; CPF=klórpirifosz), valamint szulfonil-karbamid gyomirtók (NIC=nikoszulfuron) mobilitásának összehasonlítása. A sárga szaggatott vonal jelzi a nikoszulfuron (háncsrész) és a klórpirifosz (farész) közötti elkülönülést. (Forrás: Cheminova Global Biological Development) 18

19 terrel kezelt területen szulfonil-karbamid gyomirtó alkalmazása során? Erre a válasz igen, ugyanis in vivo (élô szervezetben) és in vitro (laboratóriumi) vizsgálatokkal is igazolták, hogy a korábbiakban említett de ugyanakkor már rég forgalomban nem lévô malation és terbufosz hatóanyagok gátolják többek között a nikoszulfuron lebomlásáért felelôs citokróm P450 enzimatikus folyamatait (Kreuz és Pfister, 1992; Diehl és mtsai, 1995; Baerg és mtsai, 1996;). Ennek következtében a kukoricában gátolt a nikoszulfuron tökéletes lebomlása és ennek következménye a gyakorlatban is többek részérôl tapasztalt fitotoxikus tünetek megjelenése. Valószínûsítjük, hogy ezek a korábbi idôszakból származó negatív tapasztalatok indukálták a szerves foszforsavészter kontra szulfonil-karbamid ellentétességet. A korábbiakban tárgyalt hatóanyagok tulajdonságait figyelembe véve azonban helytelen hipotézis a szerves foszfát vegyületek teljes csoportjára általánosítani! A címben is található utalás szerint a helyesen feltett kérdés a következô: Kialakulhat-e fitotoxicitás klórpirifosszal talajfertôtlenített területen szulfonil-karbamid gyomirtó szer alkalmazása során? A világ különbözô részein és hazai viszonyok között is megfigyelt gyakorlat, hogy a klórpirifosszal kezelt talajokon szulfonilkarbamid gyomirtási technológia alkalmazása után nem alakul ki fitotoxicitás. Az ábra nagyon jól szemléltei a klórpirifosz és nikoszulfuron közötti kölcsönhatást. A klórpirifosz lipofil jellegû, elhanyagolható mértékben a növény farészében (xylem) szállítódhat (növénytôl függôen), míg a nikoszulfuron hidrofil tulajdonságából adódóan a háncsrészben (phloem) transzlokálódik. A növények fa- és háncsrésze nem kapcsolódik egymáshoz, ezért a két hatóanyag metabolikus folyamatai teljesen elkülönült szervrészben zajlanak (kompartmentalizáció). A nikoszulfuron/ klórpirifosz ezen biokémiai folyamata adhat magyarázatot a fitotoxikus hatások szántóföldön tapasztalt hiányára. Jelen ismereteink szerint ezideig senki sem in vivo, sem in vitro vizsgálatokban nem mutatta ki, hogy a klórpirifosz gátolná a nikoszulfuron lebomlását. A téma további gyakorlati magyarázatát szolgálja az amerikai kukoricatermesztés talajlakó kártevôk elleni inszekticides technológiájában alkalmazott Lorsban 15 G (Dow AgroSciences bejegyzett márkaneve) 150 g/kg klórpirifosz hatóanyagot tartalmazó mikrogranulátum készítménye. Az alkalmazott dózisa 8-10 kg/ha ( g/ha klórpirifosz). Hatóanyag menynyiségre vonatkoztatva ez az európai klórpirifosz mikrogranulátum szabályozott mennyiségének háromszorosa. A Lorsban 15 G okiratában a következô mondatot is olvashatjuk: Az ajánlott dózisok figyelembe vételével a Lorsban 15 G az összes ALS gátló herbiciddel kompatibilis. (forrás: Összegzés: A korábbi idôszak növényvédelmi technológiáiban nagymértékben alkalmazott, felszívódó szerves foszforsavészter hatóanyagok (pl.forát, terbufosz, malation) szulfonil-karbamid típusú gyomirtó készítmények alkalmazása esetén fitotoxicitást eredményeztek. Ennek következtében általános érvényû feltevés fogalmazódott meg a két peszticid csoport kölcsönhatását illetôen. Ezt a feltevést néhány piaci szereplô igyekezett a klórpirifosz hatóanyag tulajdonságaira is rávetíteni. Ez az elmélet azonban nem bizonyított a klórpirifosz és szulfonil-karbamid hatóanyagok közötti kapcsolatra a kukoricában, sôt a tudományos eredmények és a gyakorlati tapasztalatok ennek ellenkezôjét bizonyítják. Ezen adatok alapján kijelenthetô, hogy a klórpirifosz hatóanyagú talajfertôtlenítés és a nikoszulfuron hatóanyagú gyomirtás egy technológiában történô alkalmazása nem jelent veszélyt a kukorica termelôk számára. Természetesen meg kell jegyezni azt, hogy az alkalmazott gyomirtó szer és a kultúrnövény fajától függôen a növényi szervezetben eltérô metabolikus mechanizmusok/sebességek fordulhatnak elô, így a klórpirifosz hatóanyag fitotoxicitását az dönti el, hogy a felhasznált növényvédô szerek hol szállítódnak az adott növényfajban. Megjegyzés: A dolgozatban az irodalomjegyzéktôl eltekintettünk. A dolgozat írása során felhasznált források a szerzô cégnél elérhetôk. Megjelent az Agrofórum novemberi számában. 19

20 MIKROGRANULÁLT BIOLÓGIAI STARTER TRÁGYÁK A mezôgazdaságban a profitorientált termelés fontossága mellett egyre hangsúlyosabbá válik a fenntartható mezôgazdaság elvének érvényesülése, ami többek között az agrokemikáliák visszafogottabb, az ár-értékarányok érvényesülését mindjobban figyelembe vevô alkalmazását eredményezi. Ezt igazolja a termesztéstechnológiában egyre általánosabbá váló startertrágyázás is. A startertrágyázás célja, hogy egyenletes, gyors kelést és erôteljes növekedést biztosítson a növény fejlôdésének kezdeti szakaszában azáltal, hogy megfelelô mennyiségû és minôségû tápanyagot juttatunk közvetlenül a csirázó mag mellé. A növények optimális fejlôdésének, kondíciójának, és ellenálló képességének alapfeltétele a harmonikus tápláltsági állapot. Ahhoz, hogy ide eljussunk, biztosítanunk kell, hogy az elvetett magból gyorsan fejlôdésnek induló, erôteljes növény váljék. A kirobbanó korai fejlôdés a tenyészidôszak végéig biztosítja az egyenletes állományt, ennek mérhetô eredménye a termésátlagok növekedésén keresztül a profitban realizálódik. Ezt az elvárást a startertrágyázás tökéletesen teljesíteni tudja. A környezettudatos növénytermesztési technológiákban a még jobb eredményesség érdekében a növények táplálása a hagyományos mûtrágyák, a mikrogranulált startertrágyák és a mikrobiológiai készítmények közötti kölcsönhatások optimalizálásával történik. A kijuttatási költségek csökkentése és a készítmények egyes összetevôi közötti szinergizmus kihasználása céljából kerültek kifejlesztésre biológiai startertrágyáink a Radistart Turbo és a Radistart Algit. Biológiai startertrágyáink egyedisége abban rejlik, hogy a kiterjedt makro és mikroelem tartalmukon felül olyan egyéb összetevôket is tartalmaznak (Amalgerol, Alginit, Zeolit), amelyek a természetben fellelhetôk, és bebizonyosodott róluk, hogy a tápelemek még szélesebb körét biztosítják, illetve úgy a talaj, mint a növény biológiai életfolyamatait jelentôsen serkentik. Tekintsük át ezeket a fontos biológiai alkotóelemeket: 20 Amalgerol Növény- és talajkondicionáló készítmény, amely hazánkban több, mint 20 éve a termesztés technológia jól bevált eleme. A talajok mikrobiális életét jelentôsen stimulálja, életteret és energiát biztosítva a talajban a mikroorganizmusoknak, így fontos szerepet betöltve a tápanyag feltáródásokban, a jó talajszerkezet kialakulásában (levegôs, jó vízgazdálkodású talaj). A növénnyel kapcsolatba kerülve látványosan fokozza a gyökérrel szimbiózisban élô mikorrhiza népesség növekedését (akár 7- szerese is lehet), segítségükkel sokkal távolabbról is biztosítottá válik a víz és a tápanyag felvétel, harmonizálja a tápanyag ellátottságot, fokozza az anyagcsere folyamatokat, erôsíti a stressztûrô képességet, a növények jobb kondíciója a hozamokban és a minôségben tárgyiasul. Alginit Ez a kôzet a Pannon tengerben leülepedett és anaerob körülmények között megkövesült alga- biomasszából alakult ki. Az alginit zömét az algák (Botryococcus braunii) testébôl származó szerves anyag alkotja, ami jelentôsen javítja a talaj termékenységét, elôsegíti a tápelemek hasznosulását, gátolja azok (NPK) gyökérzóna alatti rétegekbe történô lemosódását (környezetvédelem). A kôzet szervetlen része a bazalttufa törmelékbôl származó anyag, amely szintén sok különféle makro- és mikroelemet tartalmaz. A kôzet különleges fizikai tulajdonságainak egyike, hogy nagy vízfelvevô és megtartó képességgel rendelkezik (1 kg alginit 1,3 l vizet tud megtartani), így gátolja a tápanyagok gyökérzóna alatti rétegekbe történô lemosódását (környezetvédelem). Az alginit hasonlóan a szerves trágyákhoz a növények egyenletes, folyamatos víz- és tápanyagellátásában nagyon fontos szerepet játszik. Zeolit Ez, a Magyarországon a Tokaj-Hegyalján található különleges kôzet kémiailag a szilikátokhoz tartozik. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagy felületi megkötô képességgel rendelkezik, mely a talajok tápanyag- és vízháztartását segíti. Több millió évvel ezelôtti vulkán kitörések során felszabaduló nélkülözhetetlen elemek kötôdtek meg a kôzet kristályrácsaiban, melyeknek egy része a mai termô talajainkból már hiányzik, illetve nehezen érhetô el a növények számára. A Radistart starterek egyik alapanyagaként alkalmazott zeolit egy speciális, szabadalmaztatott feltárási eljárás következtében, képessé válik a növényeket ezen nyomelemekkel ellátni. Ennek csírakorban különösen nagy a jelentôsége. A mikrogranulált starter mûtrágyák kijuttatásának elônyei: - egyenletes kelés - gyors fejlôdésnek indult csíranövények - erôteljes gyökérképzôdés - intenzív fejlôdés, korai talajborítottság - hozam és minôség javulás Miért a Radistart Turbo és a Radistart Algit? - a makro tápelemeken kívül mikro- és nyomelemet is tartalmaznak, amelyek a csíranövények számára, ha kis mennyiségben is, de létfontosságúak - optimális talajszerkezetet eredményeznek a csírázó mag körül - serkentik a csíranövény gyökérképzôdését - kiegyensúlyozott víz- és tápanyag ellátottság a kezdeti fejlôdéshez - környezetbarát tápanyag szolgáltatás, minimalizált a kimosódás - csak a termesztett növényt trágyázzuk a gyomot nem. A vetéssel egy menetben a maghoz juttatott mikrogranulált biológiai startertrágyák (Radistart Turbo, Radistart Algit) a növények fejlôdésének legkritikusabb szakaszában, csírázáskor biztosítják a fiatalkori fejlôdéshez legszükségesebb feltételeket (25. ábra). Ennek eredményeként optimális lesz a talajkörnyezet, tápelem ellátottság, aminek következményeként az intenzív fejlôdésbôl eredô kezdeti elôny egészen a termés betakarításáig nyomon követhetô. 25. ábra. A Radistart Algit és Radistart Turbo a növény kezdeti fejlôdését és gyökértömeg alakulását nagymértékben segíti