elszínezôdését eredményezi (a levélsejtek ilyenkor az atkaszívogatás

Átírás

1

2 Az atkaprobléma Az atka, mint kártevô részben a mezôgazdasági kemizáció szülte probléma. Mintegy évvel ezelôtt, a klórozott szénhidrogén típusú rovarölô szerek térhódítása indította el az atkák kártevôvé válását. Az említett inszekticidek ugyanis stimulálták az atkák szaporodását, miközben természetes ellenségeiket elpusztították. A késôbbi, de ma már kiszorulóban lévô rovarölô szereknek (pl. foszforsav észterek, piretroidok) a szaporodás biológiára ugyan nem volt hatásuk, de az atkák természetes ellenségeit tovább gyérítették. Egyértelmûen ugyan nem lehet azt állítani, hogy kizárólagosan ezek az anyagok felelôsek ebben a kérdésben, de az biztos, hogy más hajlamosító tényezôkkel együtt (pl. száraz, meleg idôjárás stb.) jelentôsen hozzájárultak az atkák felszaporodásához. Napjainkban a termelôknek azzal kell szembesülniük, hogy az intenzív növénytermesztés számos területén állandósult az atkaprobléma. Az atkafertôzés termesztett növényeinken jellegzetes (sokszor fajra jellemzô) tünetet eredményez, - korai felismeréséhez azonban megfelelô módszer (mikrószkópos elemzés), vagy gyakorlott szem kell. A felismerést az is nehezíti, hogy maga a kártevô szabad szemmel alig, vagy egyáltalán nem látható. A legáltalánosabb tünete, a kártevô szívogatása nyomán a levelek elhalványodását, ezüstös elszínezôdését eredményezi (a levélsejtek ilyenkor az atkaszívogatás nyomán levegôvel telnek meg). Különösen veszélyes a száraz, meleg idôjárásban fellépô fertôzés, mert fokozza a növény vízvesztését, miközben az atka nemzedékek száma a magas hômérséklet hatására nô. Erôs fertôzés esetén a tünetek még határozottabbá válnak a levelek torzulnak és idô elôtt lehullanak.

3 A spirodiklofen A Bayer kutatói 1996-ban fedezték fel a spirodiklofent. A hatóanyag nem csak egy vadonatúj molekula az atkaölô szerek között, hanem egyben egy új csoport a tetramik savak elsô képviselôje. A spirodiklofen széles hatásspektrumú akaricid, amely hatékony a gyümölcsösökben elôforduló takácsatka fajok, köztük a két legveszélyesebb, a piros gyümölcsfa takácsatka (Panonicus ulmi) és a kétfoltos takácsatka (Tetranichus urticeae) ellen. Hasonlóan jól használható a levélatka fajok (pl. a szôlôlevélatka, vagy az almástermésûek levélatkája) leküzdésére. A spirodiclofen azért is különleges az akaricidek között, mert nem csak atkák ellen, hanem néhány kifejezetten veszélyes szívó kártevô ellen is felhasználható. Ezek közül Magyarországon a legfontosabbak a körte levélbolha fajok (Psylla pyri, Psylla pyricola, Psylla pyrisuga). Biológiai aktivitására jellemzô, hogy az atkák minden fejlôdési alakja ellen hatékony beleértve a tojást és az imágókat is. A nôstények termékenysége egy órával a kezelés után már nagymértékben csökken, a rakott tojások száma közelíti a nullát. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ha a nôstényt szubletális dózis éri, a rakott tojások terméketlenek lesznek. A lárva, protonimfa ill. a deutonimfa táplálkozást végzô fejlôdési alakok azután pusztulnak el, miután elérték a következô nyugalmi állapotot (nimfakrizalis, deutokrizalis, teleiokrizalis). Elektronmikroszkópos felvételeken látható, hogy az elváltozások a kezelt állatok lábain kezdôdnek, ami csapdaként az adott nyugalmi állapotban tartja ôket pusztulásukig. Ez a tünet eddig egyetlen más atkaölô szer alkalmazását követôen sem volt megfigyelhetô. H 3 C CH 3 C2 H5 O O O O Cl Cl A spirodiklofen hatásmechanizmusát még nem minden részletében ismerjük, de a kutatók azt tapasztalták, hogy a kezelést követôen az atkák zsírkoncentrációja radikálisan lecsökkent, amibôl arra következtetnek, hogy ez az új atkaölô szer zsír bioszintézis inhibítorként hat.

4 Az Envidor SC Az atkák elleni védekezések idôzítésének egyik nehézsége, hogy az áttelelô alakok elôjövetelekor a hômérséklet gyakran alacsony, ami csökkentheti a készítmények hatékonyságát. A nyári védekezéseknél viszont a magas hômérséklet okozhat hasonló hatáscsökkenést. Az Envidor azon kevés atkaölô szer közé tartozik, amelyet nem, vagy csak kis mértékben befolyásol a hômérséklet. Modern formulációjának és a hatóanyag jó tapadóképességének köszönhetôen, olyan erôsen kötôdik a növényi felülethez, hogy intenzív csapadék sem mossa le. Kezdeti hatása ugyan lassú, de az atkák szaporodása a kezelés után szinte azonnal leáll. Az eredmény 8-10 nap után már látható, két hét után pedig látványos változás áll be az atkapopulációban. Az Envidor kontakt atkaölô szer. Környezetvédelmi megítélése Európa szerte nagyon jó, az IPM technológiákba beilleszthetô. Kíméli a ragadozóatkákat és a hasznos rovarszervezeteket. Lebomlása talajban gyors (felezési ideje egyetlen talajtípuson sem éri el a tíz napot) és nem veszélyes a talaj élôvilágára. Technikai adatok: Hatóanyaga: 251 g spirodiklofen Felhasználható: szôlôben és almában atkakártevôk ellen körtében körtelevélbolha ellen Formája: SC (vizes szuszpenzió koncentrátum) Gyenge méreg. Csomagolás: 1 l Dózis: szôlôben, almában 0,4 0,6 1/ha (4 6 ml/10 l víz) körtében: 0,6 0,8 l/ha (6 8 ml/10 l víz) Élelmezés-egészségügyi várakozási idô: szôlôben és almatermésûekben: 14 nap Munkaegészségügyi várakozási idô: 3 nap FVM engedély száma: 16284/2003. Forgalmazási kategória: II.

5 Az alma legveszélyesebb atkakártevôi A piros gyümölcsfa takácsatka (Panonichus ulmi) tojás alakban telel. Ezeket a téli tojásokat a nôstények augusztustól októberig rakják a kéreg érdes részeire, a rügyek és a hajtások alapi részére vagy az ágtalálkozásokra. A tojások diapauzája addig tart, amíg tavasszal az átlaghômérséklet nem éri el a 7 C fokot. Almában az elsô lárvák megjelenése egybeesik a pirosbimbós állapot idejével, így a kártevôk a már kibomlott fiatal leveleket szívogatják. Ennek a nemzedéknek a nôstényei a levelekre rakják a tojásaikat. Egy nemzedék kifejlôdéséhez általában 3-4 hét szükséges, de C fokos átlag hômérsékleten ez két hétre csökken. Mivel minden nemzedékváltás az egyedszám megsokszorozódását jelenti a kártevô nagyon gyorsan és alattomosan tud felszaporodni. A piros gyümölcsfa takácsatka az általa szôtt selyemszál és a szél segítségével a szomszédos fákra, gyümölcsös kertekre is átterjed. A kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticeae) áttelelése imágó alakban, azaz a megtermékenyített nôstény által történik. Ezek az állatok az ôsz folyamán az idôjárás kedvezôtlenebbé válása idején védett helyre, pl.: a kéreg repedéseibe húzódnak. Innen tavasszal a kedvezô idôjárás csalogatja elô ôket, amikor már a levelekre rakhatják a tojásaikat. Ennek az atkafajnak különösen gyors a fejlôdésmenete, a tojásrakástól a kifejlett egyedig csak 8-12 napot vesz igénybe. A nôstények db tojást raknak a kb. 30 napig tartó életük során, ezért az egyedszám a nyár folyamán gyorsan növekszik. Alkalmazása almában Almában takácsatkák és levélatkák ellen, az elsô permetezést 0,4 0,6 l/ha-os dózisban akkor kell elvégezni, amikor az áttelelô tojások, illetve az áttelelô nôstények által lerakott tojások %-a kikelt, de mindenképpen virágzás után. A vegetáció késôbbi idôszakában, ha szükséges, a felszaporodás kezdetén (3-5 egyed/levél /takácsatka/, illetve 30 egyed/levél /levélatka/) használjuk újra az Envidort. Almáskertjeinkben a fô atkakártevô a piros gyümölcsfa takácsatka, de a kétfoltos takácsatka is gyakran okoz komoly kártételt. A tavaszi kezelést vegyes populáció esetén célszerû a kétfoltos takácsatkához igazítani mivel az elsô nemzedék 50%-os kelése egy-két héttel késôbb jelentkezik. Virágzó kultúrában az Envidor nem alkalmazható!

6 A szôlô legveszélyesebb atka kártevôje A szôlôlevélatka (Calapitrimerus vitis) kifejlett nôstény alakban telel át a rügypikkelyek alatt vagy a kéreg repedéseiben. Tavasszal a rejtekhelyrôl elôbújva a fiatal hajtásokat és leveleket szívogatja. Az erôsen fertôzött rügyek késôbb fakadnak, hajtásaik satnyák, ízközeik rövidebbek lesznek - súlyosabb esetben el is száradhatnak. A károsított levélen áttetszô fényben szabálytalan alakú apró foltok figyelhetôk meg, amelyek közepe elhal. A vegetáció elôrehaladtával a kártevô az idôsebb levelek felôl a fiatal levelek felé, tehát felfelé vándorol. Évente 3-4 nemzedéke van. Tojásait a károsítás helyén, a levél fonákán helyezi el. A száraz meleg tavaszi és nyári idôszak nagymértékben elôsegíti a felszaporodást, amire a következô év szôlô védelmében is figyelmet kell fordítani. Alkalmazása szôlôben Szôlôben a szôlôlevélatka elleni védekezést rügypattanás után a mozgó alakok ellen kezdjük meg O,4-O,6 l/ha dózisban. Ezzel a kezeléssel a piros gyümölcsfa takácsatka elôzô évi fertôzése ellen is védett lesz az ültetvény. Ha az elôzô évi atkakártételben a kétfoltos takácsatka is nagy egyedszámmal vett részt, akkor a védekezést 9-10 nappal késôbb végezzük el, amikor ennek a kártevônek is 50%-ban kikeltek a tojásai.

7 A körte legveszélyesebb kártevôje a körtelevélbolha A körtelevélbolhák (Psylla pyri, pyricola, pyrisuga) a körte legveszélyesebb kártevôi közé tartoznak. Évente 4-5 generációjuk is kifejlôdhet. A kifejlett nôstény telel át, amely fajtól függôen tavasszal már 7-8 C foknál megkezdheti a tojásrakást. A tojások száma az áttelelô nôstényeknél szintén fajfüggô, a 200-tól akár a 650-ig is elmehet. A nyári nôstények tojásprodukciója viszont egyedenként az ezret is elérheti. A populáció létszáma így gyorsan növekszik. A lárvák mézharmat termelése táptalajt szolgáltat a különbözô gombás fertôzéseknek is. A levelek fô erei mentén lárvakolóniákat alkotó egyedek a késôbbiek folyamán a levél fonákról a levelek felszínére, majd más levelekre is átvándorolnak. A mézharmatos, (másodlagosan pl. korompenésszel fertôzött) levelek többé már nem alkalmasak a körte-levélbolhák újabb nemzedékének a megtelepedésére, ezért a tojásrakás és a károsítás mindig újabb levelekre terjed át. Alkalmazása körtében A körtelevélbolha elleni védekezés egyik nehézsége, hogy kevés a megfelelô hatékonysággal rendelkezô, engedélyezett készítmény. A másik nehézség, hogy a kártevô egyedszámát a vegetáció idején csak akkor tudjuk a kártételi szint alatt tartani, ha a kora tavaszi felszaporodást megakadályozzuk. A hûvös idôjárás azonban gyakran meghiúsítja a sikeres védekezést ebben az idôszakban, mert az atkaölô szerek többsége tíz fok alatt kevésbé hatékony. A spirodiklofen a többi hatóanyagtól eltérôen, már alacsony hômérsékleten is aktív, emellett tojásölô hatással is rendelkezik. Az Envidor optimális alkalmazási ideje, amikor a tojások %-a a fehérbôl a sárga színbe váltott. Ekkor a dózis 0,6 l/ha (elôzô évi erôs fertôzés esetén 0,8 l/ha) legyen. Ez a kezelés meggátolja a kártevô tavaszi felszaporodását és jó esélyt ad, hogy a késôbbi idôszakban se szaporodjon fel. A nyári nemzedék ellen az Envidor O,8 l/ha dózisban ajánlott. A vegetáció késôbbi idôszakában a kártevô egyedszámának alakulása szabja meg a védekezés szükségességét. A rezisztencia kialakulásának megelôzése érdekében a második kezelés amitráz (Mitac 4,5-6 l/ha) hatóanyagú készítménnyel is végezhetô. Virágzó kultúrában az Envidor nem alkalmazható!

8 mert egész szezonban védelmet biztosít, mert teljesen új a hatásmechanizmusa, mert az atkák minden fejlôdési alakja ellen hatékony és mert nagyon alapos. Részletes információval szívesen állnak rendelkezésére területi munkatársaink: Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád megye: Borbély Béla, 20/ Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye: Pocsai Béla, 20/ Csongrád, Békés megye: Égetô István, 20/ Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye: Hárnási András, 20/ Bács-Kiskun megye: Kiss András, 20/ Pest megye: Dúcz Ferenc, 20/ Bayer CropScience 1123 Budapest Alkotás u. 50. Információ: (1) Komárom-Esztergom, Fejér megye: Fekete Zoltán, 20/ Baranya, Tolna megye: Csernus Péter, 20/ Somogy megye: Horváth Tibor, 20/ Vas, Zala megye: Virág István, 20/ Gyôr-Moson-Sopron, Veszprém megye: Pusztai Gábor, 20/ = A Bayer CropScience AG, Németország bejegyzett márkaneve