Molnár Judit: Lakásállomány és a háztartások felszereltsége, mint életszínvonalat jellemzõ mutatók egy határmenti térség vizsgálatában 1. Bevezetés Az életmóddal foglalkozó munkák vizsgálatának egyik fókuszpontja a lakásállomány és felszereltségük vizsgálata. A szociálgeográfia a lakást, mint alapfunkciót kezeli és vizsgálja, de ez már túlhalad az elõbbieken, számára az a kérdés, hogy mit jelent az ember vagy meghatározott csoportja számára valamely funkcionális térben lakni. (Berényi I. 1992.) Tehát a kérdéskör kibõvül a többi alapfunkcióval való kapcsolatokkal. Egy adott térségben vizsgálva ezeket a jelenségeket, összehasonlítást tehetünk más területeken élõ közösségek helyzetével, és nem csak helyzetleírást adnak egy adott közösség állapotáról, hanem elõrevetíthetnek ill. párhuzamosan jelentkezhetnek más földrajzi tényezõket, ill. tényezõkkel is. A határvidékek vizsgálatánál azért érdekes ez a kép, mert egymás szomszédságában lévõ területeket vizsgálunk, ahol ezek a különbségek befolyásolhatják a két ország közötti kapcsolatrendszer minõségét vagy típusát is. Ebben a tanulmányban a határvidék Sajó és a Hernád folyók közé esõ határszakaszának 13 településén végzett empirikus felvételezésének részeredményeirõl olvashatunk. (1. ábra) 1.ábra A kutatási terület Kassa Miskolc Ny É D K vasútvonal fõ közlekedési út fontosabb közút a vizsgált határvidék országi területe a vizsgált határvidék iai területe 1
2. A lakóházak típusai és a háztartások felszereltsége A kutatási terület amint errõl már korábban is szó esett- majdnem összefüggõ rurális térség. A vizsgált 765 háztartásban élõk 93,8-a saját családi házzal rendelkezik, a két ország területei között elenyészõ a különbség e tekintetben. A maradék, nem egészen 7, szolgálati, önkormányzati vagy OTP ill. szövetkezeti lakásban, esetleg albérletben lakik. A legelterjedtebb a földszintes családi ház, az esetek majd 5-ban ilyenben laktak a megkérdezettek. Közel 2-a hagyományos családi házban, azaz régi típusú parasztházban, 17,4-uk pedig tetõtér beépítéses, 12-uk pedig emeletes családi házban lakott. A országi és a iai területek közötti különbséget a 2. ábra jól mutatja. 2. ábra Lakóházak típusai a megkérdezettek körében 6 4 2 hagyományos parasztház földszintes családi ház tetöteres családi ház emeletes családi ház társasház szuterénos családi ház nem válaszolt A országi területeken több mint kétszer gyakoribb a hagyományos parasztház, ritkább a tetõtér beépítéses, és nagyon alacsony az emeletes lakóházak aránya. A vizsgált térségben a házak többsége 1946 és 198 között épült, az ennél fiatalabb lakóházak aránya Magyarországon kisebb, mint az ennél öregebb lakóházaké. A iai területeken viszont magasabb a fiatalabb házak aránya. (3. ábra) A lakóépületek többsége nem volt felújítva, (62,2; országi területeken: 6,4; iai területeken: 64,3). Ez az érték azonban önmagában nem sokat árul el a lakások állapotáról, hiszen ahol a fiatalabb lakások aránya magas, ott valószínû, hogy a fel nem újítottaké is magas lesz. Megnézve a házak korához viszonyított felújítási arányt, az tapasztalható, hogy a legidõsebb fel nem újított házak aránya Magyarországon jóval nagyobb, mint Szlovákiában. (4. ábra) 2
3. ábra A lakóházak építési ideje a vizsgált térségben 25 2 15 1 5 19 elött 19-1945 1946-196 1961-197 1971-198 1981-199 199 után nem válaszolt 19 elött 19-1945 1946-196 1961-197 1971-198 1981-199 199 után nem válaszolt 4. ábra A fel nem újított házak aránya a vizsgált térségben 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 A lakások átlagos alapterülete a megkérdezett háztartások alapján: 18 m², ami nagyon magas érték. A területen 126 m², a országi szakaszon pedig 92 m². Az alábbi hisztogrammokon látható a és a területek lakásai alapterületének statisztikus eloszlása a részintervallumokba esés relatív gyakorisága szerint. (5. és 6. ábra) Leolvasható az 3
ábrákról, hogy mindkét határmenti országrészben a legnagyobb a gyakorisága a 1 m² körüli lakásoknak, ám míg Magyarországon e mellett jellemzõbb a kisebb lakás, Szlovákiában az ennél nagyobb lakások vannak túlsúlyban. 5. ábra A terület lakásai alapterületének statisztikus eloszlása 12 1 8 6 4 2 Std. Dev = 33,6 Mean = 91,8 N = 368, 2, 4, 6, 8, 1, 12, 14, 16, 18, 2, 22, 24, 26, lakás alapterület, m2, országi rész 6. ábra A terület lakásai alapterületének statisztikus eloszlása 1 8 6 4 2 Std. Dev = 57,71 Mean = 126,1 N = 339, 25, 75, 125, 175, 225, 275, 325, 375, 425, 475, 5, 1, 15, 2, 25, 3, 35, 4, 45, 5, lakás alapterület, m2, iai terület 4
A kutatási térség szobaszám szerinti megoszlása eltér az országostól, és a országi valamint a iai területeken is más képet mutat. (7. ábra) Az egyszobás lakások aránya a vizsgált határvidéken töredéke a országi átlagnak, a kétszobás lakásoké viszont a országi kutatási térségben alig különbözik az országos értéktõl, a iai határvidéken viszont jóval a országi alatt van. A három vagy több szobás lakások aránya a iai területeken kétszerese az országos átlagnak, míg a határmenti térségben csak ~13-kal több. 7. ábra A lakások szobaszám szerinti megoszlása 1 8 6 ország kutatási terület 4 2 1 szobás 2 szobás 3 szobás v. nagyobb (Az országos adatok a községekben szereplõ arányokat mutatják. Forrás: KSH, 1996.) A lakóházak épületszerkezeti állapotáról készült felmérés szerint is a iai területeken lévõ házak jellemezhetõk kedvezõbb mutatókkal. Az alap hiánya mindkét térségben alacsony, (országi rész: 1,2 ; iai rész:,6 ), a csak kõalapú épületek aránya Magyarországon 15 -kal magasabb, a beton alapú házak aránya pedig 12- kal kevesebb, mint a vizsgált térség iai területén. Ez utal arra, hogy az öregebb lakóházak aránya magasabb a országi térségben, ahogy azt a 23. ábrán is láthattuk, az építési idõknél, és ezt tükrözi a házfal építõanyagának vizsgálata is. (8. ábra) Magyarországon 26,4 -a a lakóházaknak vályogból épült, Szlovákiában ez az arány csak 7. A határ túloldalán a házak többsége téglából és/ill. szilikátból épült, míg Magyarországon a tégla és a szilikátból emelt épületek elõtt a vályogházak vezetnek. A háztetõ anyaga a iai térségben fõleg pala (37,1 ), agyagcserép (31,7 ) és viszonylag magas az aránya a lapos tetõnek (19,1 ). Magyarországon ~6 -át a házaknak agyagcserép fedi, 33-át pedig pala. A maradék 7 betoncseréppel, zsindellyel vagy más anyaggal fedett. 5
8. ábra A házfal építõanyaga a vizsgált térségben 3 2 1 vályog vályog és más tégla tégla és más fa fa és vályog kö kö és más szilikát szilikát és más panel darázskö darázskö és más beton A közmûvekkel való ellátottság kérdésében is különbség tapasztalható a határmenti térség két oldala között. A háztartások vizsgálata is igazolta ezt a képet. (9. ábra) 9. ábra A vizsgált háztartások komfortossága 1 8 6 4 2 fürdõszoba angol wc szennyvíz csatornára köttetés emésztõgödör vezetékes gáz telepített gáztartály palackos gáz 6
Az ábráról leolvasható, hogy az adott határmenti területrészen a háztartások hány százaléka rendelkezik a megjelölt dologgal. A iai szakaszon a háztartások majd 1-ában van fürdõszoba, a vízöblítéses wc aránya 8 felett van, a vezetékes gáz aránya meghaladja a 6-ot. A országi térségben a lakások fürdõszobával és angol wc-vel való ellátottsága ~2-kal a iai értékek alatt maradnak, a vezetékes gázt kapó háztartások pedig nem érik el a 28-ot. A szennyvízcsatorna kiépítettsége mindkét területen alacsony, de a oldalon két és félszer nagyobb arányban fordul elõ, mint a országi térségben. A fenti adatokból következik, hogy a fûtésrendszer korszerûségében is a területrész vezet. Magyarországon a háztartások majd 5-ában szén és fatüzelésû kályhákkal fûtenek, a központi fûtésû lakások aránya alig haladja meg a 3-ot, ebbõl 16 körül alakul a gázkazánnal rendelkezõ háztartások száma és 18 a szén és fatüzelésû kazánok aránya, gázkonvektorral fûtés pedig az esetek 12 -ában volt. Szlovákiában központi fûtéssel a lakóépületek 6-ában találkozhatunk, ebbõl 4 gázfûtésû. A gázkonvektoros háztartások aránya 2-ot meghaladó. A szén és fatüzelésû kályhával való fûtés csak 13 körül alakult. (1. ábra) 1. ábra A vizsgált háztartások fûtésrendszere 5 4 3 2 1 nem válaszolt központi gázkazán gázkonvektor villanyfûtés szén és fatüzelésû központi fûtés szén és fatüzelésû kp-i fûtés és villanyfûtés szén és fatüzelésû kályha szén és fatüzelésû kályha és villanyfûtés egyéb 7
A háztartások felszereltségében már nem jelentkezik ilyen nagymértékû különbség. A legkiugróbb eltérés az automata mosógép esetén van, a iai lakásokban több, mint kétszer gyakrabban használják ezt a háztartási gépet. 1-nál nagyobb a különbség a telefonnal való ellátottságban, Szlovákiában a háztartások 71-ában van telefon, míg Magyarországon csak 53-ot ér el ez az arány. (11. ábra) 11. ábra A háztartások felszereltsége a vizsgált térségben 1 8 6 4 2 videomagnó parabola antenna televízió rádió telefon személyi számítógép automata mosógép hagyományos mosógép és centrifuga porszívó hûtõgép fagyasztó motorkerékpár A lakások komfortossága, felszereltsége, állapota utal az ott élõ közösségek társadalmi magatartására, a lokalitások lakókörnyezettel való kapcsolata jelezheti nemcsak az elvárás és a lehetõség közötti szakadék nagyságát, hanem elõrevetítheti a földrajzi mobilitás tendenciáit is. Korábbi kutatások is igazoltak ilyen jellegû összefüggéseket, pl. Berényi I. által leírt királyhegyesi vizsgálat. (Berényi I. 1992.) A lakások komfortossága és felszereltsége is ugyanazt az eredményt adta, mint a lakásállományi mutatók. A kutatott terület országi szakaszán rosszabb körülmények között élnek az emberek. A népesedési és népességszerkezeti adatokkal összevetve tehát megerõsödik a helyzetkép, miszerint az itt élõ emberek, ha lehetõségük van rá, a jövõjüket, ill. gyermekeik jövõjét nem a térségben képzelik el. Kevésbé fektetnek be nagyobb összegû beruházásokba, a házaik elavultak, alacsony komfortfokozattal bírnak. Infrastrukturális helyzetben is jobban állnak a iai községek. 8
3. Összegzés A határmentiség, tehát önmagában nem jelent elmaradottságot. Az, hogy hogyan alakul az ott élõk helyzete, több tényezõtõl is függ. Szerepet játszanak a természetföldrajzi adottságok, az adott országon belüli, más területekhez képest kialakult, fizikai, gazdasági és társadalmi helyzet. És jelentõs mértékben befolyásolja a körülményeket az ország politikai kapcsolatrendszere a szomszédos országgal, valamint az etnikai, kulturális konfiguráció. (Martinez, 1994.) A különbségek szembetûnõk, okainak feltárása alaposabb és más témákra is kiterjedõ vizsgálatot igényel. Ami biztosan negatívan jelentkezett a térség esetében, a szocializmus idõszakának leginkább elsõ részére jellemzõ politikai hozzáállás (Kovács T. 1991.), amely szerint több itt található településen semmilyen fejlesztést nem kívántak engedélyezni, mint távlatilag fizikailag is felszámolandó kategóriával számoltak. (Hajdú Z. 1992.) A helyzetet pedig csak bonyolítja az a kép, hogy ha a két ország egészére végeznénk el ugyanezeket az összehasonlításokat egészen más eredményt kapnánk. A vizsgált határvidék országi szakasza egy halmozottan hátrányos térség, amellyel számos tanulmány is foglalkozott. (Barta Gy. Beluszky P. Berényi I. 1975; Beluszky P. 1977, 1979; Berényi I. 1992; Süli-Zakar I. 1992; Tiner T. 1994.) A két térség kapcsolatrendszerének vizsgálatánál azonban figyelembe kell venni a távolabbi környezet társadalmi, gazdasági és természeti állapotát is. Ezek hatnak e határmenti térség fejlõdésére is és ezáltal módosíthatják kapcsolatrendszerét a szomszédos országgal. Irodalom BARTA GY. - BELUSZKY P. - BERÉNYI I: A hátrányos helyzetû területek vizsgálata B.A.Z. megyében Földrajzi Értesítõ XXIV. évf. 1975. 3. füzet, pp. 29. BELUSZKY P: Falvak az Aggteleki Karszton. In: Néprajzi Tájkonferenciák IV. Miskolc, 1979. Szerk: Viga Gy. BELUSZKY P: Krasznokvajda - egy alsófokú központ (?) gondjai a Csereháton. Földrajzi Értesítõ XXVI. évf. 1977. 3-4. füzet, pp. 349-386. BERÉNYI I: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok, 22. Akadémiai Kiadó, Budapest 1992. HAJDÚ Z: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus idõszakában. Földrajzi Közlemények XL. kötet, 1992. 1-2. pp. 29-37. KOVÁCS T: A határmenti fekvés szerepe a falusi települések életében. Tér és Társadalom 1. 1991. 1. pp. 41-53. MARTINEZ, O. J: The dynamics of border interaction. New approaches to border analysis. Global Boundaries, World Boundaries Volume 1. London and New York, 1994. SÜLI-ZAKAR I: Az államhatár társadalmi- gazdasági fejlõdést akadályozó hatásának vizsgálata ÉK-Magyarország határ menti területein. Földrajzi Közlemények CXVI. 1992. 1-2.sz. pp. 45-56. TINER T: Az országhatár "átjárhatóságának" néhány közlekedés-földrajzi feltétele Észak- Magyarországon. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv. Miskolc- Nyíregyháza, 1994. pp. 91-14. 9