Formai követelmények a diplomamunkák készítésénél

Átírás

1 Formai követelmények a diplomamunkák készítésénél Irodalmi hivatkozások, ábrák, képek, térképek elhelyezése, tartalomjegyzék készítése Irodalmi hivatkozások gyűjtése: Ha van egy kiválasztott terület, legyen ez pl. az ORMÁNSÁG, ahol pl. a munkanélküliséget szeretné megvizsgálni, illetve annak társadalmi hatásait, akkor ezzel a TÉMÁVAL foglalkozó cikkeket, azaz a munkanélküliséget, annak előzményeit, hatásait, következményeit, jellemzőit vizsgáló tanulmányokat kell keresni elsősorban, függetlenül attól, hogy az adott vizsgálat milyen földrajzi területen folyt. Dolgozatának bevezetőjében, be kell mutatnia azt a helyszínt, ahol a vizsgálatokat, megfigyeléseket folytatta, azaz példánkban az ORMÁNSÁGot. Így, ehhez a néhány oldal terjedelmű részéhez a dolgozatának, persze gyűjtenie kell magáról a térségről is információt, fel kell kutatnia azokat az írásokat is, amit eddig már leírtak az ORMÁNSÁGról természetföldrajzi témakörben (leginkább felszínéről, éghajlatáról, talajadottságairól, növénytakarójáról, állatvilágáról, azaz olyan tényezőkről, amelyek hatottak a társadalmi életére is). Továbbá utána kell annak is néznie, hogy a térséggel kapcsolatosan milyen más társadalomföldrajzi, szociológiai, esetleg történelmi tanulmányok születtek, hogy minél jobban megismerkedhessen a vizsgált terület sajátosságaival. Amennyiben a saját kutatás egy kis települést érint csak, akkor annak a településnek a táji környezetéről is kell írnia majd a saját tanulmányának a bevezető részében, és egyáltalán nem biztos, hogy magáról a faluról korábban már írt akárki is (tehát talál irodalmi forrást, amely konkrétan a választott településének sajátosságairól szól), de ez nem baj, sőt, éppen ezért jó, hogy maga erről kíván dolgozatot írni. Kerülje a hiteltelen internetes forrásokat, az internetről csakis hivatalos dokumentumokat használjon, pl. szakmai folyóiratokat, amelyek interneten megjelentek. Irodalmi hivatkozási lista (a dolgozat végén jelenik meg, Felhasznált irodalom vagy egyszerűen csak Irodalom címmel): Készítsen előre irodalmi listát, ahol megjelenik minden forrás, amit a gyűjtőmunka során alkalmasnak, a témájához kapcsolódónak talál. Természetesen a dolgozatába majd csak azok fognak ezekből szerepelni, amelyekre hivatkozott a tanulmányában. A formai követelményeknél (azaz annál, hogy hogyan nézzen ki ez a lista formailag) az alábbiakra kell ügyelni:

2 1. Olyan cikkre való hivatkozás, amely egy tanulmánykötetben jelent meg (Ilyenkor fel kell tűntetni a cikk szerzője nevén és a cikk címén kívül a szerkesztő nevét és a tanulmány kötet címét is. A kötetben való megjelenést az in - ban - előtaggal jelezzük.): APRÓ A. Z. 2000: Cigányok foglalkoztatása esélyek és lehetőségek a munkaerőpiacon. In: Forray R. K. (szerk.) Romológia Ciganológia. Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, pp BELUSZKY P. 1979: Falvak az Aggteleki Karszton In: Viga Gy. (szerk.) Néprajzi Tájkonferenciák. Miskolc, pp Olyan cikkre való hivatkozás, amely folyóiratban jelent meg: BARTA GY. - BELUSZKY P. - BERÉNYI I. 1975: A hátrányos helyzetű területek vizsgálata Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Földrajzi Értesítő XXIV. évf. 3. füzet, pp BARTA GY. 1975: Mikrogeográfiai vizsgálat egy észak-borsodi faluban (Trizs) Földrajzi Értesítő XXIV. évf. 3. füzet, pp Könyvre való hivatkozás: BERÉNYI I. 1992: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései Földrajzi Tanulmányok, 22. Akadémiai Kiadó, Budapest, 165p. BIRG, H. 2005: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák Corvina Kiadó, Budapest, 150p. 4. Amikor egy szerzőnek ugyanabban az évben több megjelent tanulmányát is felhasználtam: ÉGER GY. 1996a: Régió és periféria Magyarságkutatás , Budapest, pp ÉGER GY. 1996b: Gyepű vagy periféria? Néhány közép-európai határ menti térség hosszú távú demográfiai iránya Iskolakultúra, szeptember, pp ÉGER GY. 1996c: Kettős tükörben. Etnikai preferenciák néhány közép-európai határtérségben Pro Minoritate V. évf. 3. szám, pp Fontos: csak olyan irodalmi mű szerepelhet az irodalomjegyzékben, amelyre a dolgozatában már hivatkozott!

3 A szövegközi hivatkozás módjai: 1. Szó szerint idéz egy gondolatot, ilyenkor idézőjelbe teszi a szöveget, a hivatkozásnál megjelöli azt is, hogy a hivatkozott szöveg mely oldalon található a dokumentumban: A határváltozás tehát nem csak a társadalomra hat, ahogy azt már az előzőekben tárgyalt részekben is látható volt, hanem annak teljes infrastruktúra rendszerére, a korábban kialakult és stabilizálódott térbeli konfigurációra (KOVÁCS Z. 1990, p. 3) is. 2. Csak az olvasott cikk tartalmára utal, nem szó szerint idéz egy-egy gondolatot, megállapítást: a) Éppen ezért figyelemre méltóak azok a tanulmányok, amelyek a népesedési viszonyokat vették célba ezeken a területeken (KOCSIS K. 1988, HOÓZ I. 1992). Ebben az esetben azokra a tanulmányokra utal, amelyek a megnevezett témával foglalkoznak. b) A végeredmény, a kiürülő települések, viszont komoly gondot jelentenek a társadalom számára: egyrészt kihasználatlanul hagynak falusi erőforrásokat, másrészt a városok szempontjából sem mindig kedvezőek (ENYEDI GY. 1983). Ebben az esetben pedig az idézett szerző állítását fogalmazza meg a saját szavaival. 3. Amikor egy cikkben azt a gondolatot szeretné idézni, vagy arra szeretne hivatkozni, amit nem a szerző maga állít, hanem amire ő is hivatkozik: A kedvezőtlen feltételek közé tartozik a gyenge intézményellátottság, a településhálózat egyenlőtlensége, a városhiányos területek megléte és az ennek következtében kialakult funkcióhiányos falusi települések tekintélyes száma (VÁGVÖLGYI A In: TINER T. 1983, p. 217). Azaz Tiner T. cikkében, a 217. oldalon talált egy olyan gondolatot, amelyre hivatkozni szeretne. Az olvasott cikkben azonban a szerző (Tiner T.) maga is hivatkozik erre a szerzőre (Vágvölgyi A.), akitől maga a gondolat vagy ténymegállapítás származik. De mivel Ön az ő cikkét nem olvasta, hanem a Tiner T. cikkében talált rá hivatkozást, akkor ezt az in szócskával jelzi, ami után az olvasott cikk szerzője és a tanulmány megjelenésének éve szerepel. Az in szócska előtt pedig annak a szerzőnek a neve áll, akitől maga a gondolat eredetileg származik. Figyeljen arra, hogy a hivatkozásai a mondataiban szerepeljenek, pontot csak a zárójel után tegyen (lásd pl.: sárgával kiemelt rész fent)!

4 A kutatás céljának megfogalmazása, és kutatási terület kiválasztása: 1. A kutatás célja és a vizsgált térség: A feladathoz tartozik a kutatás céljának pontos megfogalmazása, hiszen e nélkül nem tudja, hogy mit is szeretne kutatni, illetve annak a térségnek a bemutatása térképen (és lehetőleg saját térképen), ahol a vizsgálatot fogja elvégezni. Amennyiben ez csak egy kisebb település, akkor bemutathatja térképen annak a településnek a tágabb környezetét, kiemelve benne azt a települést, amelyikkel szeretne foglalkozni. Magában a dolgozatban a vizsgált térségről ennél majd bővebben kell írnia, itt most csak az a cél, hogy határolja le azt a területet, ahol a kutatását fogja folytatni. a) A kutatás célja: Először meg kell fogalmaznia, hogy mivel is szeretne pontosan foglalkozni a tervezett kutatás során, mit is tűzött ki célul, hogy mit végez el, mire keresi a választ, stb. Minta: A dolgozat egyik célja az, hogy bemutassa a népesség számában és struktúrájában főleg az 1990-es évektől végbemenő változásokat, illetve a jelenlegi állapotot, rámutatva ezzel a térség demográfiai sajátosságaira. Továbbá empirikus vizsgálatokat folytattunk a vizsgált térségben abból a célból, hogy felmérjük milyen társadalmi és gazdasági viszonyok között élnek az ott lakók, van-e valamilyen különbség a roma ill. a magyar lakosság között e tekintetben, illetve a meglévő különbségek hátterében fennáll-e valamilyen attitűdbeli ok bármelyik fél részéről, ami nehezítheti a roma lakosok beilleszkedését a helyi paraszti társadalomba. Mindezekre a kérdésekre a választ egy olyan életminőségi vizsgálatként kerestük, ahol mind az objektív, mind a szubjektív életminőségre utaló változók szerepelnek. b) A kutatási terület: Rövidem bemutatom, hogy hol fogom folytatni a vizsgálatot és csatolok mellé egy saját készítési térképet, de amennyiben ezt nem tudom megoldani, akkor az internetről is letölthető térkép, ám azon be kell jelölni azt a települést, amelyikkel kívánok majd foglalkozni. (Ezt pl. Power Point diájába illesztett térképpel meg tudom oldani, majd arra a Power Point-tal már tudok szerkeszteni bejelöléseket a térképen. Saját készítésű térkép magasabb pontszámot kap!) Minta: Az ország gazdaságilag egyik legelmaradottabb részén, a Hernád völgyétől Ny-ra található a Cserehát. Ennek északi részéhez tartozó, az országhatárig nyúló területén lévő 17 település került bele a kutatásba (1. ábra).

5 É Krasznokvajda Felsõgagy Ny K Gagybátor Gadna Felsõvadász Baktakék Csenyéte Hernád D fõ közlekedési út fontosabb közút Vasut.shp Romák aránya, 2001: % % % % Km 1. ábra A vizsgált térség és annak roma lakosainak aránya az egyes településeken Forrás: KSH, Készítette: Molnár J Ábrák, térképek beillesztése a dolgozatba Minden ábrának, képnek, térképnek, diagrammnak, táblázatnak számozottnak kell lennie, értelemszerűen előfordulási sorrendben. A diagrammokat, térinformatikai szoftverrel szerkesztett saját térképeket nevezhetjük ábrának, a felhasznált fotókat, rajzokat képnek (2. ábra, 1. kép, 1. táblázat). Ezekre a képekre, ábrákra, táblázatokra a szövegben, még az ábrák, képek, táblázatok megjelenése előtti részben, utalni kell, ahogyan itt is látható volt, zárójelben hivatkozva a megfelelő számú ábra, kép megnevezésével. fõ a teljes vizsgált terület szlovákiai terület magyarországi terület / / / /91 2. ábra A vizsgált térség népességszámának alakulása ( /91) Forrás: KSH, 1992, Készítette: Molnár J. 2000

6 1. kép Nagy szegénység, sok gyerek Csenyétén. Fotó: Molnár J. 1. táblázat A népmozgalom egyes adatai a magyarországi határtérségben 1000 lakosra jutó élveszületés halálozás Természetes szaporodás, ill. Vándorlási különbözet fogyás évi országos adatok 12,3 14-1, évi országos adatok 9,6 13,9-4, évi B.A.Z. megyei 14,1 13,9 0,1-5,3 adatok évi B.A.Z. megyei 11,4 13,8-2,4-3,8 adatok A vizsgált térség ,0-6,7 magyarországi településeinek közötti átlaga Forrás: KSH, Készítette: Molnár J. Értelemszerűen a különböző típusú szemléltető figurákat (mint ábra, kép, táblázat, stb.) külön-külön sorszámozzuk, ahogy itt is láthattuk. Minden esetben meg kell jelölni a forrást, és azt, hogy ki készítette az adott objektumot (2. táblázat).

7 2. táblázat Szubjektív és objektív életminőség Szubjektív megélés Objektív feltételek jó rossz jó jólét feszültség/kiüresedettség rossz alkalmazkodás nélkülözés Forrás: Zapf, W in: Fekete Zs után Molnár J A 2. táblázat esetében egy olyan példát láthatunk, amikor Fekete Zs. cikkében megtalálható táblázat Zapf, W. táblázatát idézi, és ezt a dolgozat szerzője (jelen esetben Molnár J.) átdolgozta hozzáadva a saját tapasztalatát, tudását. Amennyiben szó szerint másolta volna bele valaki másnak a táblázatát, akkor nem szerepelt volna ott a saját neve, csak az, hogy kitől vette át az adott objektumot. Az illusztrált figurák esetében látható továbbá, hogy az ábrák, képek sorszáma és címe az objektumok alatt, míg a táblázatok esetében ezek a táblázat felett szerepelnek. Ennek különösebb jelentősége nincsen, de az fontos, hogy a dolgozatban ez egységes legyen. Tehát ha e szerint a logika szerint haladunk, akkor a táblázatok esetében mindig az objektum felett helyezzük el a sorszámot és a címet és az objektum alatt nevezzük meg a forrást és a készítőt. A képek és ábrák esetében pedig mindig a kép alatt legyen a kép és az ábra sorszáma, címe és a készítője, forrása megnevezése. Összegzés A dolgozat befejező részében törekedjünk arra, hogy a Bevezetésben kitűzött célokra, kérdésekre, hipotézisre válaszoljunk. Foglaljuk még egyszer össze munkánk legfontosabb megállapításait, következtetéseit. Ezen túlmenően lehet előre mutatni is, amennyiben úgy gondoljuk, hogy ezt a kutatást tovább szeretnénk folytatni (mesterképzés, PhD tanulmányok, stb. keretében), akkor felvázolhatjuk a további, jövőbeni kutatási utakat, célokat. Kerüljük az általánosítást, okoskodó, bölcselkedő megállapításokat, amelyek nem helyénvalóak egy tudományos munkában. Pl.: Ám az élet szép, ezért majd minden jóra fordul, különösen, ha az emberek figyelembe veszik a világbékét és akkor majd minden ember összeborulva ünnepelhet. Mellékletek Ezek a dolgozat végén szerepelnek, ilyenek lehetnek nagyobb térképek (nem saját készítésűek), egyéb felhasznált anyagok, mint pl. a kérdőív, amit használtunk (amennyiben a kérdőív összeállításában más kérdőíveket is felhasználtunk, akkor azoknak a szerkesztőjét is illik megnevezni!). Interjúzás esetén a

8 teljes interjúk szövege is itt szerepelhet, de pl. a képeket (fotókat) is lehet a mellékletben szerepeltetni (természetesen ugyanúgy megszámozva, címmel ellátva, készítőjét feltűntetve). A kutatási tartalomjegyzék elkészítése: A kutatási tartalomjegyzék azt mutatja meg, hogy milyen témával kívánok foglalkozni a vizsgálatban (cím) és ezen belül mely tématerületeket kívánom részletesen kidolgozni. Itt fel kell tűntetni azt, hogy az egyes témakörök esetében körülbelül hány oldal terjedelemre számítok, ezáltal biztosítom, hogy a címben megnevezett és a célkitűzésben meghatározott feladatok elvégzésekor a megfelelő arányokat betartom, azaz nem fog előfordulni az, hogy a bevezető rész hosszabb lesz, mint maga a tárgyalás, illetve törekedni tudok arra is, hogy arról írjak, amit a cím takar. A kutatási téma, esetleg a leendő dolgozat címe (minta): Objektív és szubjektív életminőség vizsgálat Észak-Cserehát 17 településén Tervezett tartalomjegyzék (A minta egy diplomamunka vázlatot mutat.) Minta: I. Bevezetés... 3 oldal A kutatás célja, területe és módszere...3 oldal II. A kutatás hátteréről... 3 oldal A kutatás hazai szakirodalmi hátteréről...3 oldal III. Objektív életminőség vizsgálat I. A vizsgált térség népességének főbb jellemzői 17 oldal A vizsgált települések népességszáma...2 oldal A vizsgált települések népmozgalma...4 oldal A vizsgált térség korösszetétele...3 oldal A vizsgált térség lakosságának iskolai végzettsége...4 oldal A vizsgált térség lakosságának gazdasági aktivitása...4 oldal IV. Objektív életminőség vizsgálat II. A jövedelem, a lakóház, földtulajdon és állattartás8 oldal Jövedelem és szociális támogatás...2 oldal A lakóház (állaga, nagysága, építőanyaga és fűtési rendszere)...2 oldal Lakásfelszereltség...2 oldal Saját földtulajdon és állattartás...2 oldal

9 V. A vizsgált térség lakosságának szubjektív életminősége... 8 oldal A lakókörnyezet tisztaságával és a gyermekek tanulmányaival kapcsolatos attitűdök...2 oldal Elégedettség...3 oldal Etnikai preferencia és más etnikai csoporttal szemben érzett feszültség...3 oldal Összegzés... 4 oldal