egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS"

Átírás

1 NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás folytatása ez a mostani összefoglaló. Akkor a népességszám változásai kerültek a vizsgálódás középpontjában, az alábbi ábrán bemutatott határmenti térség 105 településén (1. ábra). A népességszám változásait nyomon követve következtethetünk a népesedési folyamatok irányaira. Errõl esik szó ebben a tanulmányban. assa Miskolc vasútvonal fõ közlekedési út fontosabb közút a vizsgált határvidék magyarországi területe a vizsgált határvidék szlovákiai területe 1. ábra A vizsgált terület NPESESI FOLYAMATO (természetes szaporodás, vándorlás) Az adatok összehasonlítása és az elemzés megkönnyítése érdekében a népesség tényleges szaporodása illetve fogyása kimutatására egy

2 arányszámot használva (népességszám-változási mutató) kaphatunk képet. Ez megmutatja, hogy az adott településen a vizsgált idõszak elsõ évében (=100) feljegyzett népességszámhoz viszonyítva hogyan változott a népesség száma. 2%-os növekedés illetve fogyás esetén még stagnálónak tekintve a népesség alakulását a következõképpen alakult a népességszám változása a vizsgált térségben 1980 és 1990, illetve a szlovákiai területen 1980 és 1991 között (2. ábra). Tornalja Szepsi Makranc Csécs enyhec Hubó ány gerszög Varbóc Tornakápolna Teresztenye Szalonna Perecse eresztéte Pamlény Litka Fáj Tornabarakony népességszám csökkenés nagyobb, vagy =30% népességszám csökkenés 29-3% közötti stagnálás ( %-os változás) 3-31% népességszám növekedés 2. ábra Településtípusok a vizsgált térségben a népességszám változása alapján ( /91, 1980=100) A vizsgált szlovákiai térség egészére nézve a népességszám-változási mutató 102, a magyarországi oldalon 86; azaz odaát, ha nem is jelentõs mértékben, de nõtt a népességszám 1980 és 1991 között, míg a hazai határvidéken 14%-os fogyás jelentkezett 1980 és 1990 között. Az egyes települések népességszám változását figyelve, azonban kitûnik az is, hogy a szlovákiai részen a két város és néhány falu népességszám emelkedése idézi elõ a növekedést, a települések jelentõs részében fogyás tapasztalható.

3 Magyarországon csak Szalonna tudhat magának növekedést. A népességének legalább 30%-át vagy annál nagyobb veszteséget elszenvedõ településeket erõsen fogyónak számítva, a szlovákiai oldalon csak Hubó esetében tapasztalható ilyen nagyarányú csökkenés, a magyarországi részeken viszont 11 faluban fogyott vészesen a lakosság száma (gerszög, Fáj, ány, eresztéte, Litka, Pamlény, Perecse, Teresztenye, Tornabarakony, Tornakápolna és Varbóc). Sajnálatos módon a legfrissebb pontos statisztikai adatok csak az 1991-es népszámlálásból állnak rendelkezésre a szlovákiai térségbõl. A magyarországi oldalról az 1998-as adatok felhasználásával a következõket lehet még elmondani a legutóbbi népszámlálás óta eltelt idõszakról (3. ábra): Tornabarakony ebréte Perecse ány eresztéte Tornakápolna Litka Fáj népességszám csökkenés nagyobb, vagy =30% népességszám csökkenés 29-3% közötti stagnálás ( %-os változás) 3-31% népességszám növekedés 3. ábra Településtípusok a vizsgált térségben a népességszám változása alapján ( , 1990=100) A demográfiai eróziós folyamat ugyan nem szûnt meg, de mérséklõdött, 14 településen az 58-ból növekedést lehetett tapasztalni. Az elõzõ 10 éves idõszakban csak 3 falu mutatott stagnálást, ezek száma is 10-re emelkedett, a községek többsége azonban még mindig folyamatosan veszít lakosságszámából (32 település). ebrétén, ányban, eresztétén,

4 Litkán, Perecsén, Tornabarakonyban és Tornakápolnán a veszteség továbbra is meghaladta a népességszám 30%-át. Fáj esetét azonban ki kell emelni. Amíg a megelõzõ 10 éves ciklusra kiszámítva a népességszámváltozási mutató alapján erõteljes fogyás jellemezte a települést, a következõ periódusban már népességnövekedés regisztrálható. Ennek hátterében az etnikai összetétel megváltozása állhat, amikor is egy másik népcsoport, más termékenységi szokásokkal, ilyen rövid idõ alatt megváltoztatta a korábbi folyamatot. (Cigány lakosság magas aránya a faluban, lásd a 3.6. alfejezetben.) Ugyanekkor az egész magyarországi térségre nézve a fogyás mértéke 9%-osra mérséklõdött. A térség népességének fogyását tehát két tényezõ váltja ki: a halálozások rendkívül magas száma, (ez utal az elöregedett népességre is), valamint a vándorlási különbözetbõl adódó, megyei átlagot meghaladó nagy veszteség. Az élveszületések számának viszonylagosan magas értékû, de a halálozások kiemelkedõen nagy aránya miatt, természetes szaporodás nem jelentkezik, hanem természetes fogyásról beszélhetünk. Ehhez társulva a vándorlási különbözet komoly népességszám veszteséget eredményez a vizsgált területen (1. táblázat). 1. táblázat A népmozgalom egyes adatai a magyarországi határtérségben évi országos adatok évi országos adatok évi B.A.Z. megyei adatok évi B.A.Z. megyei adatok A vizsgált térség magyarországi településeinek közötti átlaga 1000 lakosra jutó élveszületés halálozás Természetes szaporodás, ill. fogyás Vándorlási különbözet 12,3 14-1,7-9,6 13,9-4,3-14,1 13,9 0,1-5,3 11,4 13,8-2,4-3, ,0-6,7

5 olc olyan falu van, ahol az ezer lakosra jutó élveszületések száma a 9 év átlagában, ( ) meghaladja a 20 fõt is: Bódvalenke, Fáj, Fulókércs, Martonyi, Pusztaradvány, Rakaca, Szin, és Tornanádaska. 14 településen 8 alatt marad, ezek között van olyan is, ahol évek óta nincs születés: Tornakápolna. Magas halálozási arányszámmal bír 37 település az 58-ból, ebbõl 26 faluban az ezer lakosra jutó halálozási mutató évek átlagában 15 és 25 közötti értékû, 11 községben pedig 25 feletti: ebréte, gerszög, eresztéte, Litka, Pamlény, Perecse, Szõlõsardó, Teresztenye, Tornabarakony, Tornakápolna, Varbóc. A születések és a halálozási értékekbõl adódik a természetes szaporodás mutatója. A térség nagyobb részén természetes fogyás figyelhetõ meg, 18 faluban természetes szaporodás jelentkezett, egy település lakossága stagnálást mutat a lakosság természetes szaporodását illetõen (Szemere). A migráció terén is nagyon nagy veszteséget tudhat magáénak a térség, a fogyás megyei átlagot is meghaladó értékû. Egyes helyeken a 9 év átlagában 5-10% a vándorlási veszteség évenként (Viszló, Tornakápolna). A térségi átlagot meghaladó mértékû az elvándorlás további 20 településen, a térségi átlag és a megyei átlag körüli a vándorlási különbözet 5 községben, attól kisebb a vándorlási veszteség három településen. Az 58 falu közül 30-ban tehát negatív értékû a vándorlási különbözet. Öt községben 1990 és 1998 között a vándorlásból adódóan sem veszteség sem nyereség nem jelentkezett, 23 településen viszont vándorlási nyereség lépett fel. A ORSTRUTÚRA ALAULÁSA A népesség korszerkezetének alakulását az elöregedési indexek két idõpontban történõ bemutatásával követhetjük nyomon. A száz 14 éves, illetve fiatalabb gyermekre esõ 60 éves, vagy idõsebbek száma a vizsgált területen az 1941-es és az 1990/91-es népszámlálási adatok alapján nagy eltérést mutat (4-5. ábra) ben még egyetlen egy településen sem érte el ez a mutató a 100-at, sõt a települések 88%-ánál 50 alatt volt az értéke. 50 évvel késõbb már csak Tornán, Szepsiben és Tornanádaskán volt a 60 évesek és idõsebbeknél fele annyi vagy több 15 éven aluli gyermek. Ekkor a városok környezetében található fiatalabb korszerkezetû népesség, a magyarországi térségben a kedvezõbb korösszetétel legtöbbször összefüggésbe hozható a romák által lakott

6 településekkel. Ahol pedig a legmagasabb az elöregedési index, azokban a falvakban a népesség megújuló képességét elveszítette, a lakosság száma itt csökken a legdrasztikusabban. Egy település vonatkozásában (Tornakápolna) az indexet nem lehetett értelmezni, mivel a faluban már egyáltalán nem volt 14 éven aluli lakos. Pelsõcardó Szádelõ Becskeháza Hubó gerszög Zádorfalva Gömörszõlõs Méhi övecses Sajórecske Bódvarákó Perkupa Elöregedési index: ábra Elöregedési index a vizsgált térségben (1941) Hubó Bódvavendégi Gömörszõlõs Tornakápolna Teresztenye ebréte eresztéte Tornabarakony Elöregedési index: nincs 14 éven aluli gyermek ábra Elöregedési index a vizsgált térségben (1990/91)

7 1941-ben 34,9, míg 1990/91-ben 76,7 volt az elöregedési index a vizsgált térségben. A legutolsó népszámláláskor a szlovákiai területen ez a mutató 65, a magyarországi részen pedig 103,2 volt. Míg 1941-ben a mai szlovákiai és magyarországi települések viszonylatában nem mutatkozott különösebb eltérés, sõt valamivel fiatalabb korszerkezetû volt a mai magyarországi terület. (A mai szlovákiai településeken az elöregedési index átlag 35,4 volt, a mai magyarországi falvakban 34,3 volt 1941-ben.) ÖSSZEFOGLALÁS Egy térség népességszámát, annak alakulását, több tényezõ határozza meg, melyek az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségével vannak összefüggésben [1]. A népességszám alakulása, szerkezete így árulkodik az adott helyen élõ lakosság körülményeirõl. Ha a kedvezõtlen folyamatok elérnek egy bizonyos szintet, amikor a népesség összetétele olyanná válik, hogy már nem képes a reprodukcióra, akkor a térség saját humán erõforrásaiból már nem tud megújulni, és olyan változásnak lehetünk tanúi, amely már visszafordíthatatlan, és kihatással van az egész térség társadalmi és gazdasági életére is. Ezek a változások nem egyik napról a másikra történnek, és már megindulásuk kezdetekor kitapinthatók. A végeredmény, a kiürülõ települések, viszont komoly gondot jelentenek a társadalom számára: egyrészt kihasználatlanul hagynak falusi erõforrásokat, másrészt a városok szempontjából sem mindig kedvezõek [2]. Ezért a népesség állapotának vizsgálata azon túlmenõen, hogy sokat elárul az adott térség helyzetérõl, meghatározó jelentõségû valamely terület társadalmi-gazdasági helyzetének elemzésekor. Összefoglalóan a népesedési folyamatokról a térségben az mondható el, hogy a magyarországi területrészen bár viszonylag magas az élveszületés aránya, de a halálozások magas száma és a vándorlásból adódó veszteségek miatt még mindig fogyás tapasztalható, ha nem is olyan mértékben, mint a megelõzõ évtizedben. A Szlovákiában lévõ települések lakosságszáma összességében ugyan növekedést mutat még az es idõszakban is, ám ezt a gyarapodást a két város és néhány község népességszám emelkedése idézi elõ, a falvak többségében ott is csökken a népesség száma. A népesség kormegoszlása eltérõ a két oldal vonatkozásában is, de változó az adott országrészen belül is. A magyarországi területeken a

8 népességszám változása mérséklõdõ fogyást mutat a kilencvenes évektõl, amit elõre jelezhetett az a változás is, hogy a legfiatalabb korosztály aránya nem indult vészes fogyásnak. Mindkét térségben, de különösen a magyarországi falvak között, vannak erõteljes népesség-csökkenésnek indult települések, ahol már gyakorlatilag remény sincs a népesség megújulására ( Ilyen pl. ány, eresztéte, Litka, Perecse, Tornabarakony, Tornakápolna és Varbóc). IROALOM [1] G. FEETE : inamikus, depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj- Zemplén megyében között Földrajzi rtesítõ XL. évf füzet, pp [2] ENYEI GY: Földrajz és társadalom Magvetõ, Budapest, 493 p.