Kedves Olvasók! A februári lapszámunk cikkeinek, tudósításainak összeállításakor is figyeltünk arra, hogy helyt adjunk az olyan újításokat, újdonságokat bemutató írásoknak, melyek hozzásegítik olvasóinkat ahhoz, hogy ötleteket merítve mások tapasztalataiból, kipróbálhassák, megvalósíthassák saját intézményükben is a pozitív példákat. A Górcső rovatban a minőségirányítási program átdolgozásához, kiegészítéséhez Szekeres Lászlóné kitűnő összegzését találhatják a kollégák a szakirodalmi ajánlásokból. 2007-ben ünnepeljük Szent Erzsébet születésének 700. évfordulóját. Kerületi kulturális intézményekkel együttműködve Intézetünk is részt vesz a méltó megemlékezésekben. Bondor Mária koordinálja az Intézet részéről ezeket a programokat. Az Ajánlás rovatban meghirdetett pályázatainkra külön is felhívom az érdeklődők figyelmét! Hetedik alkalommal szervezünk kerületi pedagógusok számára kirándulást, s ez alkalommal szeretnénk átlépni az országhatárt is. Az érdeklődőket jelentkezési sorrendben tudjuk fogadni. Az országhatárt gondolatban is átléptük, erdélyi kollégáink, barátaink örömét összefogás eredményeként megújult az iskola - is megosztjuk pesterzsébeti kollégáinkkal. A PEPITA főszerkesztője, Emmer Gáborné elbúcsúzik Olvasóinktól. Szakmai tevékenységét a XXII. kerületi Pedagógiai Kabinetben folytatja tovább. Ennek a számnak már Bondor Mária a főszerkesztője, s az Ő nevében is kívánom, hogy sok kellemes percet töltsenek kiadványunk olvasásával! dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató
TARTALOM KEDVES OLVASÓK...02 12 HÉT TÖRTÉNÉSE Szekeres Lászlóné: PEPI híradó... 04 GÓRCSŐ Szekeres Lászlóné: Értékeljünk (m)értékkel... 11 EX CATHEDRA Beély Gábor, Árgyelán Ágnes, Krasznár Felícia, Urbán Judit, Dian Viktória: Könyvek testközelben... 27 Pálfiné Kovács Ágnes: A fókuszos szemlélet terjesztésének lehetőségei az óvodában... 36 Rajné Zsebedits Lívia: Fogjunk össze: Hang és betűtanítás 1. osztályban... 40 SZÖRFÖZÉS Krén Józsefné: Biztonságos iskola... 43 Sajti Annamária, Zsinné Gách Ágnes: Prevenciós nap... 45 Oláhné Horváth Ildikó: Tisztán élj!... 46 Budainé Vékony Sára: Advent Ausztriában... 48 Krónerné Rózsavölgyi Ildikó: Karácsonyi hangverseny... 50 Csóka Gabriella: Megemlékezés 2006... 51 Molnár Gusztávné: Vörösmarty-nap... 53 Sándorné Liptai Annamária: Német nemzetiségi programok... 53 Novákné Sarkadi Mária: Mi van a lábunk alatt?... 54 dr.sturcz Zoltánné: Egy tinédzser korú civil társaság... 57 dr.nagyné Koczog Tünde: Az Európai Unió új tagja: Románia... 60 Krónerné Rózsavölgyi Ildikó: A Magyar Kultúra Napja... 62 SPORT Varga Ibolya: A Mikulás kupája... 64 Hardy László: Hírek a pesterzsébeti sportlétesítményekről... 65 AJÁNLÁS Bondor Mária: 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet... 68 Pályázati felhívás... 71 Felhívás... 72 Tanulmányi kirándulás... 73 ELKÖSZÖNÉS Emmer Gáborné: Elköszönő gondolatok... 75 3
12 HÉT TÖRTÉNÉSE 2006. november PEPI híradó 06. Emlékünnepséget rendezett a kerület Önkormányzata és a Pesterzsébeti 56-os szövetség a Pesterzsébeti Temetőben az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 50. évfordulója alkalmából. A különböző felnőtt szervezetek mellett a diákok is elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékhelyeken. 08. Újabb szoborral lett gazdagabb ezen a napon Pesterzsébet. A Kölcsey Ferencet ábrázoló mellszobor Lelkes Márk, helyi szobrászművész alkotása a Topánka utca és a Bíró Mihály utca sarkánál található kis parkban kapott helyet. A szoboravatás az Erzsébet Napok Kulturális Fesztivál nyitóeseménye volt. Az ünnepi köszöntőt Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere mondta. Jelen volt Kalmár Ibolya, Pesterzsébet mecénása, aki több alkotás mellett ennek is kezdeményezője és finanszírozója volt. 10. A Pedagógiai Szolgáltatók Országos Szövetsége (PEDIG) igazgatói munkacsoportja szakmai találkozót, megbeszélést szervezett a Hotel Rómaiban, amelyre az Intézetünk vezetőjét, dr. Nagyné Koczog Tündét is meghívták. A találkozón részt vett és szakmai konzultációt tartott az Oktatási és Kulturális Minisztérium két vezető munkatársa, Csillag Márta főosztályvezető és Hámoriné Váczy Zsuzsa osztályvezető. Szóba kerültek a pedagógiai szakmai szolgáltatás aktuális ügyei (központi finanszírozás, kapcsolat az OKM-mel, részvétel a központi programokban), illetve nagy hangsúllyal az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II.) oktatásfejlesztést, szakmai szolgáltatást érintő lehetőségeit ismertették az előadók. 13. Az anyanyelvi nevelés új módszereiről és az új munkaformák adta lehetőségekről tartott a Nemzeti Tankönyvkiadó előadást a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskolában. A kooperatív tanulási technikák ötleteiből kaphattak ízelítőt a programon résztvevők. Intézetünket Verőcei Gáborné képviselte. 4
12 HÉT TÖRTÉNÉSE 13. A Terézvárosi Pedagógiai Napok nyitó rendezvényén Dr. Kereszty Zsuzsa főiskolai docens nagy sikerű előadását hallgathatták meg a résztvevők a személyközpontú pedagógia gyakorlatáról. 14. A Terézvárosi Pedagógiai Napok folytatásán, Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus előadásán Verőcei Gáborné vett részt. A téma a pedagógus mentálhigiéniája volt. Testi, lelki, gondolati egészségünk érdekében fontos, hogy a pedagógus rendszeresen foglalkozzon személyiségének ápolásával. A mindennapi stressz helyzeteket nem tudjuk elkerülni, de kezelésére a magatartástudomány szerint nagyon jó, ha a pozitív stresszt: a siker izgalmát, a jól végzett munka örömét és feszültségét, az átélt pozitív élmények sorát erősítjük, és ezzel hozzuk szervezetünket egyensúly közeli állapotba. A nevetés, a jókedv stimulál és gyógyít. A VI. kerületi iskolai könyvtárosoknak Emmer Gáborné Intézetünk szaktanácsadója a könyvtári szakmai ellenőrzés területeiről, folyamatáról tartott előadást. 14. A FPI könyvtárpedagógia szakmai napján Projektmunka az iskolai könyvtárban című továbbképzésen vett részt a II. kerületi Varga István Szakközépiskolában Horányi László, a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény könyvtárosa, Csata Réka Emese, a gr. Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola könyvtárosa, valamint Emmer Gáborné szaktanácsadó. 14. A Magyar Nemzeti Bank látogatócentrumának megtekintése, a lehetőségek megismerése volt a célja a fővárosi történelem munkaközösség programjának, melyen Koltai Elvira (Hajós Alfréd Általános Iskola) és Bondor Mária (PEPI) vettek részt. A kiállításon a pénz megjelenésétől kezdődően végigkövethető a történelem és kultúra fejlődése, változása. Az interaktív lehetőségek alkalmazása érdekessé, vonzóvá teszi a látogató számára a kiállítást, mélyebben megmarad a szerzett ismeret. A saját képpel készíthető bankó és a testtömegünk aranyba való átszámítása pedig már csak hab a tortán. Mindenkinek ajánljuk ezt a programot! 17. A Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston termében nyitották meg két fiatal művész, Holczapfel Zsuzsanna papírművész, és Németh Tamás grafikus kiállítását. Holczapfel Zsuzsanna kolléga- 5
12 HÉT TÖRTÉNÉSE nőnk, a Lázár Vilmos Általános Iskola rajztanára különleges merített papír technikával készült kompozícióival hívta fel magára a közönség figyelmét. Zsuzsa munkáit már a múlt évi Művész Tanár kiállításon is megcsodálhattuk, majd a különleges technika az Országos Alkotó pedagógusok kiállításon is kivívta mind a nézők, mind a zsűri figyelmét és elismerését. Ez alkalommal sem csalódtunk! A kiállítás megnyitóján Intézetünket Bondor Mária képviselte. 17. Emmer Gáborné szaktanácsadó a Könyvtári Intézet által szervezett, az iskolai könyvtári szakfelügyelők tanfolyamán előadást tartott az iskolai könyvtári szakfelügyelet gyakorlati tudnivalóiról. 21. A Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése c. pályázat iskola igazgatóknak szóló 3 napos tanfolyamának Intézetünk adott helyet, melyen 6 kerületi intézményünkből vettek részt vezetők. 22. SULINOVA Kht. szervezésében a Nemzeti Fejlesztési Terv eszközcsomagjának a bemutatóját sokadmagával tekintette meg Verőcei Gáborné. Hámoriné Váczy Zsuzsanna OKM osztályvezetője előadásában a versenyképes tudásról és versenyképes stratégiákról beszélt a gazdasági szükséglet, a kultúra közvetítés és egyéni sikeres életút érdekében. 22. A magyar közoktatás napja alkalmából a Pedagógus Szakszervezet által szervezett kerületi fórumon Emmer Gáborné, Szekeres 6
12 HÉT TÖRTÉNÉSE Lászlóné és Vasas Dezsőné hallgatta meg az oktatási ágazatot érintő változásokról szóló tájékoztatót. 23. Szövegértési, szövegalkotási kompetencia fejlesztő értékelése témában tartott előadást Dr. Vass Vilmos a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. A kisgyermek első kapcsolata a mese, fontos lenne, hogy minél többször hallja és érzékszervei által észlelje, megtapasztalja a környező világgal való kapcsolatát. Ez az ő első szövegértése, szövegismerkedése. Az előadáson Emmer Gáborné és Verőcei Gáborné vett részt. 23. A kompetenciaméréstől a fejlesztési tervig címmel szakmai tanácskozásra hívta a fenntartókat, intézményvezetőket, pedagógusokat, mérési referenseket a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. Brassói Sándor az OKM osztályvezető helyettese az országos tanulói teljesítménymérések, alapkészség-képesség vizsgálatok szerepnövekedéséről, az intézményi, fenntartói, ágazati irányításhoz való kapcsolódásáról beszélt. Dr. Vári Péter nemzetközi szakértő Kompetenciamérés eredményeinek elemzése és értelmezése a közoktatási intézményekben címmel tartott előadást. Az intézményértékelés gyakorlata, a fejlesztési terv volt Gábri Katalin előadásának témája. Végül a nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola mérési-értékelési szakértőjétől az iskolában évek óta folyó egyéni fejlesztési program megvalósításáról hallottunk. 23. A Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Intézet (FIPT) Mesterségek című kiállítását Emmer Gáborné tekintette meg a Millenáris Park Fogadótermében. A bemutatón több középfokú intézmény és szakképző szervezet mellett képet kaphattak a résztvevők a fővárosi fiatalok pályaválasztását segítő FIPT tevékenységéről. 26. Az idei Egyházzenei Kórushangversenyen öt kerületi intézményekhez vagy egyházakhoz kötődő felnőtt kórus, illetve a Tungsram Kodály Zoltán férfikara énekelt a Szent Erzsébet Főplébánia Templomban. A színvonalas rendezvényt Pál Tibor országgyűlési képviselő nyitotta meg. 29. A HEFOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése című pályázati projekt keretében az alsó tagozaton matematikát ta- 7
12 HÉT TÖRTÉNÉSE nítók számára tartott tanfolyamon három kerületi pedagógus vett részt, s ez a tanfolyam is Intézetünkben volt. 30. Jubileumi emléklappal ismerték el Emmer Gáborné szaktanácsadónak az iskolai könyvtárügyért végzett munkáját az Iskolai Könyvtárostanárok Egyesülete 20 éves jubileumának alkalmából rendezett ünnepi ülésen az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Könyves Kálmán körúti épületének dísztermében. 2006. december ***** 02. Az önismereti tantárgyi program helye az Arany János tehetséggondozó programban címmel rendeztek konferenciát a Szent István Gimnáziumban. A programban a kezdetektől cél volt, hogy ne csak az intellektuális képességekre, hanem a személyiség és a tehetség valamennyi összetevőjére, így a szociális kompetenciák fejlesztésére is koncentráljanak. A rendezvény első részében Dr. Polonkai Mária a programot kidolgozó szakértői bizottság tagja és Pósáné dr. András Katalin egyetemi adjunktus első sorban a tantervről, míg Páskuné dr. Kiss Judit egyetemi adjunktus a tantárgyhoz készült Varázsszem könyvet mutatta be a nagy számban megjelent érdeklődőknek. A konferencia második részében a tantárgyat ténylegesen tanító pedagógusok sok szempontú megközelítéssel, de mindannyian elismerően szóltak a tantárgy bevezetésének pozitív tapasztalatairól. Méltatták az önismereti tantárgy tanítása során jól hasznosítható könyvet, amely a PEPI könyvtárában olvasható. A rendezvényen Szekeres Lászlóné képviselte Intézetünket. 04. Közel 300 óvodás, 26 óvodapedagógus és a szervezők izgulhattak a Mikulás Kupa sport rendezvényen, amelynek a Csepel SC Sportcsarnok adott otthont. A lelkes óvodás társak és óvodapedagógusok hangos szurkolással bíztatták a tizenhárom hét fős csapatot. A programról egy másik rovatban részletesen olvashatnak. 8
12 HÉT TÖRTÉNÉSE 04. A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium gálaműsorán a zsúfolásig megtelt Csili Művelődési Központ színháztermében, melyen az iskola minden általános iskolai osztálya valamilyen produkcióval szerepelt, dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató és Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes vett részt. 07. Mozaik Kiadó tankönyvbemutatóján Karsai Györgyi gyakorló tanítónő saját módszereiből tartott előadást Cselekvő matematika címmel. A felső tagozatos matematikához kapcsolódóan Pintér Klára ismertetett néhány feladatot a kombinatorika, térlátás, függvények és a problémamegoldás témaköréből. Hasznos volt az előadás, mert, rámutatott, a korábbi tankönyvi feladatok hogyan alakultak át, illetve alakíthatók át a kompetenciaalapú oktatást segítő feladatokká. A kedvezményes tankönyvvásárlással egybekötött rendezvényen Verőcei Gáborné és Soltészné Szabó Emőke képviselte Intézetünket. 08. A minőségügyi vezetők második műhelyfoglalkozásán az intézményi önértékelésről folyt az eszmecsere. Vasas Dezsőné az óvodapedagógusok, Szekeres Lászlóné az tanítók, tanárok körében tettek javaslatot az intézményi önértékelés egy lehetséges módjára. 11. Módszertani előadásokra hívta meg a szaktanácsadókat a Nemzeti Tankönyvkiadó a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumba. A fizika kísérletek motiváló szerepéről Dr. Zátonyi Sándor tankönyvszerző tartott vetítéssel és egyszerű kísérleti bemutatóval egybekötött tartalmas előadást. Nagy örömünkre a kerület fizikatanárai is meghallgathatták ezt az előadást januárban az Ady Endre Általános Iskolában. 11. A HEFOP 3.1.4. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése c. pályázat szövegértés-szövegalkotás területen dr. Nagyné Koczog Tünde tartotta a háromnapos akkreditált tanfolyamot a magyartanárok számára. A programon két kerületi pedagógus vett részt, mely Intézetünk előadójában volt. 16. A Pesterzsébeti Városi Vegyeskar idén is a Baptista Imaházban tartotta meg hagyományos karácsonyi koncertjét, melyen számos ismert karácsonyi művek mellett Dobray Lászlónak, Pesterzsébet 9
12 HÉT TÖRTÉNÉSE díszpolgárának művei is felhangoztak unokái és dédunokája előadásában. 18. Az óvoda iskola átmenet volt az egyik témája a kerületi intézményvezetői értekezletnek. Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné és Szekeres Lászlóné beszámoltak a projekt eddigi megvalósításáról, illetve konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arról, hogy közös munkával miként lehet segíteni a zavartalan iskolakezdést a gyerekeknél. 2007. január ***** 09. A magyar közoktatás a 2007. évi költségvetésének tükrében címmel Dr. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője, iskolaigazgató tartott előadást a Nemzeti Tankönyvkiadóban. A jogszabályok és a rendelkezésre álló mutatók ismertetése során nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül nehéz és számtalan megszorítást hoz az új gazdasági év. Intézetünk részéről Szekeres Lászlóné vett részt az intézményvezetőknek tartott tájékoztatón. 22. A magyar kultúra napja alkalmából új kiállítás nyílt az Átlók Rátkay Galériában (Bp. XX. Klapka u. 48). Részletek a Szörfözés című rovatban. 25. Intézetünk helyiségeiben szerveztük meg az idei év kerületi Tankönyvbemutatóját, melyen 13 kiadó vett részt, közülük 6 képviselő rövid előadással segítette a pedagógusok tankönyvválasztási feladatát, valamint ajánlást adott a pedagógiai munkát segítő szakirodalomból. 29. A Fővárosi Pedagógiai Napok keretében a Könyvtárpedagógia szekcióban a Könyvtárpedagógiai füzetek sorozat egyik szerzőjeként Emmer Gáborné számolt be az érdeklődőknek arról, ami kimaradt a 2006-ban megjelent Iskolai könyvtár és minőség című tanulmányból. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes 10
GÓRCS Értékeljünk (m)értékkel! Az 1993. évi Közoktatási törvény (LXXIX.) módosításáról szóló 2003. évi LXI. (40.. 10-11. bek.) és a 2006. évi LXXI. törvény ismét szabályozta az intézmények minőségirányítási programjának kötelező tartalmát, mely szerint a dokumentumnak többek között tartalmaznia kell az intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A közoktatási intézményeknek 2007. március 31-ig felül kell vizsgálniuk, ki kell egészíteniük, és meg kell küldeniük jóváhagyásra a fenntartónak a minőségirányítási programjukat. Ehhez a nem kis feladathoz szeretnénk a magunk szerény eszközeivel segítséget nyújtani. A cikk a kiterjedt menedzseri és pedagógiai szakirodalomból ad válogatást és egyben összegzést is. Tesszük ezt azzal a céllal, hogy érzékeltessük azt a gazdag elméleti hátteret, amely alapul szolgál a gyakorlati működéshez. Mint általában a minőségnél, itt sincs kötelező, egyetlen megoldás. Annak érdekében, hogy a szakirodalomból tartalmilag átvett anyagokat elválasszuk a PPI állásfoglalásától, tanácsaitól, ez utóbbiakat dőlt betűtípussal fogjuk jelölni az írásban. Az utóbbi időben nagymértékben felértékelődött a munkahelyeken a teljesítmény mérése, értékelése. A vezetők ugyanakkor ez különösen jellemző az oktatási ágazatra - általában vonakodnak az értékeléstől. Mi is az értékelés, illetve a teljesítményértékelés? Az értékelés olyan pedagógiai vagy vezetési funkció, amely az ellenőrzés során feltárt tények alapján, kritériumokhoz viszonyítva meghatározza, hogy a folyamatok és/vagy az eredmények az elvárthoz képest hogyan alakulnak. 1 Az értékelés, akárcsak a pedagógiában, a vezetésben sem könynyű feladat. A szakértelmen túl türelmet, tapintatot, diplomáciai érzéket és magas fokú személyes autoritást követel. A teljesítményértékelés a szervezetben dolgozó valamennyi munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítményének felmérése és megíté- 1 Hoffmann Rózsa: Vezetés pedagógusszemmel. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. 102.p 11
GÓRCS lése. 2 A pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy mintegy hidat képezve az intézmény Pedagógiai Programjában (vagy a HOP-ban) megfogalmazott intézményi szintű célok és az egyes pedagógusok munkateljesítménye között hozzájáruljon az intézményi munka színvonalának emeléséhez. Sok intézmény az ellenőrzésben csupán egy kötelező adminisztrációs tevékenységet lát, és nem tekintik az értékelést a viselkedésváltozás hatásos eszközének. A visszajelzéseknek pedig meghatározó pszichológiai szerepük van az értékeltek vonatkozásában is. Elősegítik a reális önkép kialakítását, az önismeret elmélyítését. Most az a feladat, hogy a pedagógusok elfogadják: őket is szisztematikusan, szabályozott és törvényes keretek között értékelni fogják. 1. A teljesítményértékelés funkciója és célja A teljesítményértékelés a vezető számára menedzselési eszköz, az ellenőrzött számára pedig lehetőség helyzete feltárására és tisztázására. Lényeges még az értékelés előtt tisztázni, hogy a teljesítmény nem helyettesíthető az erőfeszítéssel. Azt kell számon kérni, hogy mennyire sikerült elérni a szervezeti célokat, az előre megfogalmazott és elvárt teljesítményszinteket. Melyek lehetnek a teljesítmény értékelésének konkrét céljai? egyéni teljesítmény megerősítése és erőfeszítés ösztönzése; a szervezet által értékként megfogalmazott kompetenciák, magatartásformák, viselkedésminták elfogadtatása és fejlesztése; a munkatársak erős és gyenge pontjainak megismerése a munkatárs szervezeten belüli helyének tisztázása; információk szolgáltatása a munkatársak adottságairól a munkaerő-tervezés (segítés és motiváció) számára; a munkavégzéshez szükséges források feltárása (és javítása); egyéni képzési igények rendszeres értékelése; jövőbeli fejlődési lehetőségek feltárása (karriertervezés); 2 Dr. Gyökér Irén: Emberi Erőforrás Menedzsment. Teljesítményértékelés. www. mba.bme.hu 12
GÓRCS szervezeti és vezetési kultúra megerősítése; a munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése és felülvizsgálata. Bár mindegyik felsorolt cél függően attól, hogy kinek az érdekében történik az értékelés értelmes és indokolt lehet, az nyilvánvaló, hogy egyetlen értékelő rendszer sem lehet képes arra, hogy mindegyiket egyszerre és azonos hatásfokkal kezelni tudja. Az alapvető kérdés az, hogy egy adott értékelő rendszer elsődlegesen fejlesztő vagy minősítő jellegű célokat fogalmaz-e meg. A két szerep jellemzői: A minősítő értékelés egy adott időszak eredményének, teljesítményének elbírálása. A fejlesztő értékelés a munkatársak készségeinek, motivációjának fejlesztésére és a teljesítmény visszajelzésére használható, amely iránymutatást ad a jövőbeli teljesítménnyel kapcsolatban, támogatja a gyenge pontok fejlesztését. A két fajta értékelő funkció más-más viselkedési jellemzőket erősít fel a szervezetben. Az eredményalapú, minősítő értékelés elismerésért vagy jutalmazásért cserébe a beosztottak szolgálatkészségére lehet számítani. Ebben az esetben a vezetőtől való függés érzése erős. A fejlesztő értékelés során a vezető támogató szerepe erős, szakmai segítőként, mentorként, tanácsadóként működik. A kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatban a vezető több jogosultságot ad beosztottjainak a problémák önálló megoldásában, jelentős a beosztottak autonómiája, fontos szerepet kap az értékelésben az önértékelés. A két eltérő alapelvet követve lehet hogy két, külön rendszert létesítünk. Minősítünk például a jutalmazásnál, de a komplex pedagógus teljesítményértékelésünknél a fejlesztő jelleg érvényesül. Az is járható út, hogy egy rugalmas rendszert dolgozunk ki, amely alakítható minősítő és fejlesztő értékeléssé is. (Például: az erősségek a jutalmazás alapját képezhetik, a gyengeségek a fejlesztendő területeket, a %-os értékelés a minősítést mutatja.) Az intézményértékelés során legelőször tehát abban kell döntenie a testületnek, hogy mire helyezi a hangsúlyt. Az autonóm személyiséggel bíró, egyenrangú nevelőtestületi 13
GÓRCS tagok között inkább a fejlesztő értékelés kap nagyobb támogatottságot. Az intézményeknek mindenféleképpen meg kell fogalmazniuk, hogy mit várnak el a teljesítményértékelés bevezetésétől, illetve mire kívánják használni az értékelési információkat. Egy helyi értékelési rendszer tehát vezetői tudatosságot igényel, és nagyban függ a szervezeti kultúra szintjétől. 2. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek, elvárások: fejlesztő szándék elve; sokoldalúság elve: az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusát vizsgálja; méltányosság elve: - konszenzussal jöjjön létre, - kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; - törekedjen objektivitásra és csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő információk állnak rendelkezésre; - átlátható legyen; - lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; - adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; - ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a szervezet tagjai között. kivitelezhetőség elve: - az erőforrások függvényében legyen idő- és munkaigényes. Bármilyen célú rendszert épít is ki az intézmény, ezeket a fontos alapelveket célszerű figyelembe vennie, mert csak így érzi azt sajátjának a szervezet. 14
GÓRCS 3. A teljesítményértékelés alapja Szinte valamennyi újabb, az értékeléssel kapcsolatos szakirodalom megemlíti, hogy az értékelés alapja ma már a pedagógusok kompetenciáinak (az elsajátított tudáson alapuló, fejleszthető, eredményes cselekvőképességnek) az ellenőrzése. A pedagógusi munka komplexitásából és a vele szemben támasztott ma még sokszor pontatlan követelményrendszeréből adódóan a maga teljességében nem vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség van valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. Először tehát ki kell választani a legfontosabb szervezeti és pedagógiai értékeket, célokat, melyek érvényesítése a napi gyakorlatban meg kell jelennie valamennyi pedagógus munkájában. A dokumentumok és az értékelés szempontjai, a stratégiai célok között koherenciát kell teremteni. Az értékek tisztázása nélkül hogyan tudnánk értékelni azok megjelenését a pedagógusok munkájában? Mit vizsgálunk a tanítás minőségében, ha nem tudjuk világosan megfogalmazni, hogy a MI intézményünkben mit értünk ez alatt? Mit jelent számunkra az etikus magatartás, a példaadó viselkedés, ha nem egy nyelvet beszélünk a pedagógusi morálról, vagy a minták mibenlétéről? Hogyan adunk négy, vagy öt pontot egy értékelési szempont minőségére, ha nem egyeztünk meg abban, hogy mit tekintünk kiválónak? 3 Az értéklista elkészítése után lehet az elvárható tulajdonságokat, eredményeket, tevékenység-együtteseket, azaz kritériumokat megfogalmazni, amelynek alapja: a munkakör jogi elvárásai (Közoktatási törvényben); munkaköri leírások (SZMSZ); a munkakörhöz kapcsolódó elvárható eredmények, kimenetek, magatartások, tevékenységek (helyi követelményrendszer felállítása). 3 : Lendvai Lászlóné, Dr. Szivák Judit, Dr. Igaz Sarolta : A Tájoló pedagógus értékelési rendszer iskolák és óvodák számára; OKKER-Szoftver ismertető 15
GÓRCS Az igazi kérdés itt az, hogy meg tud-e egyezni a testület abban, hogy ami benne foglaltatik a helyi követelményrendszerben, az valóban releváns. Ezt követően a teljesítmény-kritériumokhoz adatokat, mutatószámokat, megfigyelési szempontokat célszerű meghatározni. Indikátorok lehetnek a pedagógusértékeléshez: tanulói eredmények (tudásszint, neveltségi szint, helyi és országos mérés eredményei, bukások, versenyeredmények, stb.); elégedettségi mérések eredményei; mérési eredmények (vezetői ellenőrzések megfigyelései alapján); dokumentumelemzés (adminisztráció, írásbeli kommunikáció, publikáció, stb.); részvétel szakmai, intézményi, települési programokon. A szakirodalomban közölt indikátorok kritikáját követően, a saját források figyelembe vételével minden intézménynek magának kell kimunkálnia az adatok és a mutatók rendszerét. Ebben a fázisban szükség lesz a kompromisszumok megkötésére az egyes csoportok között. 4. Teljesítményértékelési módszerek és technikák A kvalitatív módszer gyakran egy esszészerű leírás a munkatárs teljesítményéről, más esetekben bizonyos megadott szempontok szerint történik ez a leírás. A kvalitatív értékelés gyengesége az, hogy az így készített különböző értékelések nem összehasonlíthatóak. A kvantitatív értékelés a mérhető tényezőkre koncentrál. Amennyiben egy fontos tényező nem mérhető vagy számszerűsíthető közvetlenül, akkor leggyakrabban skálás értékelést használnak. Legelterjedtebb a hagyományos ötfokozatú skála: a "kiváló" értékeléstől a "gyenge" vagy "nem megfelelő" értékig terjed. Használják a két szélső érték felé még kettővel kibővített 7 fokozatú skálákat, de találkozhatunk más numerikus mintákkal is. Példa a három-, illetve a hatfokozatú skálákra: egy adott képesség a dolgozónak: erőssége 16
GÓRCS megfelelő javítandó, illetve átlagon felüli jó közepes gyenge elfogadhatatlan nem tudom megítélni. A kompetenciaalapú fejlesztő értékelésnél gyakori, hogy segítő mintákban fogalmazzák meg, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek alapján egy elemre azt mondhatjuk, hogy fejlesztendő vagy erősség. Erre láthatunk mintát a MÁSKÉPp modellben (Horváth és Dubecz Tanácsadó Kft.). Például a megbízhatóság kulcskompetencián belül az egyik elem (elvárás): Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó előírásokat fejlesztendő, ha például: erősség, ha például: Mereven ragaszkodik a munkaköri Támpontként szolgál számára a leírásában foglaltakhoz a munkavégzésnél, az új feladatok szétosztásárekszik, ezért képes nagyobb ener- munkaköri leírás, a minőségre tönálgia befektetésre, többletfeladat vállalására. Munkája bármely területen állandó ellenőrzést igényel, megerősítést Feladatait önállóan végzi, szükség vár. esetén segítséget kér. Saját érdekeit az intézményi érdekek, illetve a munkaköri elvárások kában a nehézségek és a sikerek Együttműködő az intézményi mun- elé helyezi. idején is. Természetesen ara is találunk példát, hogy a kvalitatív és a kvantitatív (mérhető) értékelési módszereket kombinálja az intézmény. A 7. pontban leírt gyakorlat ezt mutatja be vázlatosan. Ha összetett teljesítményértékelési rendszert alakítunk ki, és sok területet többféle módszerrel értékelünk, akkor szembe kell néznünk a súlyozás problémájával. A komplex teljesítményértékelésnél a súlyozást az előre rögzített százalékos arány megadásával vagy az összpontszámok differenciált szétosztásával lehet megoldani. Javasoljuk, hogy az intézményi stratégia, a minőségi célok alapján határozzuk meg a prioritásokat, a valóban fontos elemeket, majd a szervezeti kultúrához leginkább illő mérési módszerrel értékeljünk! 17
GÓRCS 5. Az egyik legvitatottabb kérdés: a teljesítményértékelés konkrét területei A pedagógusok teljesítményének megítélésénél, amikor a konkrét területeket szeretnénk számba venni, még változatosabb kép tárul elénk, mint a módszerek esetében. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány tekintélyes szakmai szolgáltatók által kidolgozott - variációt arra, hogy milyen területeken lehet a pedagógusok munkáját értékelni: 5 kulcskompetencia alapján (Horváth és Dubecz Kft.) - szakmai tudás alkalmazása; - kommunikáció és kapcsolatok kezelése; - megbízhatóság, felelősségvállalás; - együttműködés; - komplexitás kezelése. A pedagógus teljes munkaidőben végzett tevékenységskálája: három szintű értékelés (QUALY-CO Oktatási Tanácsadó) - első szint (összesen 100%): alapvető elvárások - minden pedagógusra egységesen érvényes elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása kapcsolódik a szabályozók előírásaihoz; az alábbiakban felsorolt 6 területhez (a-f) összesen 40 részterület kapcsolódik : a) tanórai oktatás-nevelés (40 %), összesen 16 részterület: példa egy részterületre: mesterségbeli tudás ( felkészültség, kommunikáció, tudás, IKT alkalmazása) b) tanórán kívüli oktató-nevelő munka (15 %); c) programok szervezése (10 %); d) együttműködés (15 %); e) adminisztráció (10 %); f) szervezetfejlesztés, értékelés (10 %). - második szint: specifikált elvárások (20%) - a vezetői és az egyes speciális (pl. osztályfőnöki) tevékenységekhez kapcsoló- 18
GÓRCS dó különleges elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása, összesen 12 részterület. - harmadik szint: a kiemelkedő elvárások- a munkaköri leírásából nem következő, de az intézmény számára hasznos teljesítmény megállapítása (8 részterület). A közoktatási törvényben megfogalmazott pedagógusi feladatok alapján (Qualitas &G Kft.): - Kötelező és nem kötelező órák ellátása. - A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött része: a) felkészülés foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat; b) értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét; c) elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet; d) részt vesz a nevelőtestület munkájában; e) részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében, stb. - Továbbképzésben való részvétel, önképzés. - Megvalósítja az intézményi legfontosabb célokból elvárható egyedi elvárások alapján definiált tevékenységeket. - Stb. Példa olyan törvényi előírásra, amely az értékelési rendszer egy részterülete: Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat. Az ehhez kapcsolódó értékelési szempontok: az óra megtervezése az adott osztályra vonatkozik; különböző módszereket, differenciált oktatási formákat, IKT eszközöket alkalmaz; motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít; szemléltet a tanítási órákon; több információs csatornát alkalmaz; hatékonyan szervezi a tanítási órát. 19
GÓRCS A közölt néhány minta is mutatja, hogy milyen sokféle rendszer dolgozható ki a pedagógusok teljesítményének értékelésére. Itt is érvényes, hogy saját rendszert szükséges kidolgozni, melyet együtt értelmezünk és kompromisszumok megkötése után fel is vállalunk. A törvény nem rendelkezik a rendszer tartalmáról, talán épp azért nem, hogy lehetővé tegye az intézmények számára az autonómia érvényesülését. 6. Ki értékeljen? Először a pedagógus értékeli saját teljesítményét. Ma már az önértékelés beépítése általános elvárás valamennyi értékelési rendszerrel szemben. A vezetői-ellenőri viselkedés a szervezetelméletben a legalaposabban megvizsgált szervezeti változó, amelynek potenciális hatása van a munkavállaló teljesítményére. De egy vezető körülbelül 10-15 főről tud csak viszonylag objektív, információkkal megalapozott értékelést készíteni. A nagy létszámú közoktatási intézményeknél ezt a szakirodalomból közismert tényt feltétlenül figyelembe kell venni! A kisebb szervezeteknél tehát még lehetséges, hogy a pedagógusokat az intézményvezetés (igazgató vagy helyettes) egy tagja értékeli. Ehhez természetesen begyűjti a szükséges információkat azoktól, akik egy-egy adott területről a legfontosabb visszajelzési kompetenciával rendelkeznek. A nagyobb szervezetnél gyakorlat, hogy egy team értékel, amelynek tagjai a közvetlen szakmai felettesek (munkaközösség-vezetők) és a közvetlen irányító felettesek (igazgató és helyettes). Egyre több helyen alkalmazzák az úgynevezett 360 fokos teljesítményértékelési rendszert. Az elnevezés arra utal, hogy az értékelés során az értékelt személy teljes környezetének véleményét hasonlítjuk össze a saját véleményével. Ebbe a környezetbe az előbbiekben felsoroltakon (vertikális kapcsolatokon) kívül a munkatársak (horizontális kapcsolatok) és a tanulók (tágabb értelemben a vevők) is bele tartoznak. 20