9840 Jelentés a szénbányászat szerkezetátalakítására hozott kormányprogram végrehajtásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. A vizsgálatszervezés főbb elemei 2. A szerkezetátalakítás gazdaságtörténeti háttere I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Bányavagyon Hasznosító Rt.-k alapítási körülményei, a kötelezettségek teljesítése 2. A BVH Rt.-k vagyongazdálkodása 3. A szerkezetátalakítással kapcsolatos humánpolitikai intézkedések 4. A bányabezárási és tájrendezési tevékenységre fordított pénzeszközök felhasználása 5. A SZÉSZEK felügyelet alatt működő, integráción kívüli bányák Melléklet BEVEZETÉS 1. A vizsgálatszervezés főbb elemei Az ellenőrzött szervezet megnevezése és címe: Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ, (továbbiakban: SZÉSZEK) 1024. Budapest, Margit krt. 85.
A vizsgált időszak: Az 1991-től 1997. végéig, figyelembe véve az 1994. évi ÁSZ jelentés adatait. Az ellenőrzés indoka: A Kormány a 3329/1990. sz. határozatával döntött a szénbányászat szervezeti és szerkezeti átalakításáról és a pénzeszközöket központi költségvetési forrásból biztosította. Az átalakításban érintett volt az ipari, a környezetvédelmi és a munkaügyi tárca is, aminek megfelelően több forráson keresztül jutott állami pénzeszköz a szerkezetátalakítás végrehajtására. Az ÁSZ jelentése a SZÉSZEK-en keresztül folyósított támogatásokkal foglalkozik, amely az összes támogatás kb. 70 %-át teszi ki. Az vizsgálat célja: Annak megállapítása volt, hogy a szénbányászat szerkezetátalakítása a kormányprogram előírásaival és követelményeivel összhangban történik-e. A bányabezárásokkal kapcsolatban tett humánpolitikai intézkedések megnyugtatóan rendezték-e az érintettek szociális gondjait, hozzájárultak-e az adott térség gazdasági-társadalmi stabilitásához, továbbá, hogy az ÁSZ 1994. évi vizsgálatával feltárt hiányosságokat orvosolták-e. Az ellenőrzés módszere: Dokumentumok áttekintése, helyszíni feldolgozása, interjúk készítése, standard ellenőrzési módszerek alkalmazása. Helyszíni ellenőrzést a SZÉSZEK-ben és a Bányavagyonhasznosító Részvénytársaságokban (továbbiakban: BVH Rt.-k) tartottunk. Tájékozódtunk a Bányászati Dolgozók Szakszervezeténél, az Ipari,- Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Minisztériumnál, a Magyar Energia Hivatalnál és a Bányászati Hivatalnál. Vizsgálati helyszínek kiválasztása: A vizsgálat a három BVH Rt. bányabezárási és tájrendezési tevékenységéből véletlenszerűen kiválasztott 8 projektre terjedt ki. A projektek a bányabezárás, tájrendezés valamennyi főbb fázisát képviselik, így többek között a bányafelhagyás, aknatömedékelés, épületbontás, meddőhányó rendezés
tevékenységét. A BVH Rt.-k 1994-97. években összesen 4.065 M Ft-ot fordítottak ezekre a célokra, ebből az ellenőrzött projektek 1.411 M Ft-ot képviselnek, ami közel 35 %-os reprezentációt jelent. Az ÁSZ vizsgálatok hatásai: ˇ Az ÁSZ 1994. évi jelentésében javasolta a baleseti és egészségkárosodási járadékok átváltását életjáradékká. Az 1989. december 31-e után járadékossá (baleseti, egészségkárosodási) vált munkavállalók járadékának átváltását életjáradékká a SZÉSZEK az AB AEGON biztosító társasággal megnyugtató módon rendezte. Az 1989. december 31-ig megállapított járadékokat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (továbbiakban: NYUFIG) folyósítja a jogosultak részére. ˇ A SZÉSZEK nem adott ki a vagyon társaságba vitelére vonatkozó szabályzatot a BVH Rt.-k részére. Bár a hiányt a vizsgálat ideje alatt pótolták, a Szabályzat tartalmával már nem foglalkoztunk. 2. A szerkezetátalakítás gazdaságtörténeti háttere Külgazdasági körülmények A mélyművelésű szénbányászat Európa, sőt világszerte visszafejlesztés alatt áll. Ennek alapvető oka az, hogy a szén használata számos ökológiai és műszaki hátránnyal jár a szénhidrogénekhez képest és a használati érték különbség az alkalmazás gazdaságosságában is megmutatkozik. A szénalkalmazás súlya alapvetően csak akkor és ott tud növekedni a szénhidrogénekkel szemben, amikor és ahol az árkülönbség egyértelműen kompenzálni tudja a használati-érték különbséget, sőt a szénalkalmazás gazdasági előnyt biztosít. Ez a Nemzetközi Energia Ügynökség hosszú távú energiahordozó ár prognózisa szerint európai viszonylatban 2000 és 2005 között következik be, amikorra egy újabb szénhidrogén árrobbanás várható, a következő diagram adatainak megfelelően.
A szénimport lehetőségek vizsgálata az mutatja, hogy ma Magyarországon a legkedvezőbb eredményt költségek tekintetében a lengyel szén nyújtja. (Bekerülési ktg. az erőművek kapujában kb. 460 Ft/GJ. Ugyanez délafrikai szénre az útvonaltól függően kb. 670-700 Ft/GJ. A Ft/GJ=Ft/Gigajoule a szén egységnyi hőtartalmára vetített kitermelési költség.) A lengyel szén importja korlátozott. Lengyelország most indítja szénbányászati szerkezetátalakítási programját, mely szerint a bányászati ágazatban dolgozók létszámát 2000-ig 237000 főről 170000-re, a kitermelt fekete kőszén mennyiségét 137 millió tonnáról 2000-ig 114, 2005.-ig 101 millió tonnára csökkentik. Ez a körülmény még kérdésesebbé teszi, hogy milyen mértékben és milyen áron lehetséges a lengyel szén importjával számolni. A tengerentúli szenek bőségesen rendelkezésre állnak, de - főként a tetemes szállítási költségek miatt - beszerzésük nem gazdaságos. Nemzetgazdasági környezet Az előzőekben részletezett külgazdasági körülmények miatt a hazai, mélyművelésű bányászatból származó szenek számottevő részének versenyképessége prognosztizálható az import szenekkel szemben. "A gazdaságosság határköltsége az import szénnek az erőművek kapujánál mért bekerülési költsége."
A magyar energetikai (barna)szenek hőtartalma viszonylag alacsony (kb. 10000-11000 kj/kg). Az átlagos kitermelési költség a Magyar Geológia Szolgálat adatai szerint cca. 400 Ft/GJ. A jobb minőségű, import (fekete) szenek (20-25000 kj/kg) a jelenleg üzemelő szenes erőművekben technikai okokból nem égethetők el. Az 1997. augusztusában kiírt, 1998. februárban módosított erőmű építési tenderek csak a földgáz felhasználást korlátozzák, egyébként nem kötik meg az energiahordozót. Az új erőműi kapacitások létesítésére vonatkozó hatályos IKIM-MEH irányelvek preferenciát fogalmaznak meg a hazai energiaforrások, kapacitások felhasználására azonos költségfeltételek esetén. Hazai szénbányászatunk jelenlegi helyzetének tárgyalásához elengedhetetlen a nemzetgazdasági ággal kapcsolatos néhány történeti adat. A háború után a szénbányászatban erőltetett ütemű extenzív fejlődés indult, az akkori gazdaságpolitika követelményeinek megfelelően. A cél az autark gazdaság energiaigényének kielégítése volt, amiben nem játszottak szerepet gazdaságossági megfontolások. A szénre támaszkodó energiatermeléssel szemben a 60-as években megindult szovjet olajbehozatal és a hazai szénhidrogén feltárások jelentettek változást. 1968-1972 között az új gazdasági mechanizmus alatt kezdték meg a leginkább gazdaságtalan szénbányák termelésének korlátozását, az energia szerkezet a szénhidrogén alapú energiatermelés javára tolódott el. Az 1973- ban bekövetkezett olaj árrobbanás ellensúlyozására azonban ismét előtérbe került a széntermelés. A meghirdetett programok (eocén, liász) beruházásai nem bizonyultak rentábilisnak, előkészítésük hibás gazdaságpolitikai elképzelésekre alapult. Az elhibázott fejlesztések nemcsak a költségvetésben okoztak feszültséget, de megrendítették az egyébként még gazdaságosan működő szénbánya vállalatokat is.
A mélyművelésű szénbányászat visszafejlesztésére az 1990-es években döntés született, megszüntették a széntermelés dotációját, a fogyasztói ártámogatást, a hatósági árszabályozást. A szénbányászat elkerülhetetlen visszafejlesztését a termelés magas költségei mellett a szénfelhasználó erőművek rossz hatásfoka okozta. A szénbányászat jelenlegi helyzetét alapvetően meghatározza a szénbányászat szervezeti, irányítási és tulajdonosi rendszerének átalakítására vonatkozó 3530/1992. Kormány határozat, amely a bányaüzemek és a felhasználó szénerőművek szervezeti integrációját írta elő. A szerkezetátalakítási intézkedések során (több lépcsőben) az alábbi integrációk jöttek létre: Pécsi Erőmű Rt. - Komlói Bányaüzem (Zobák akna), pécsi külfejtés Mátrai Erőmű Rt. - visontai és bükkábrányi külfejtések Bakonyi Erőmű Rt. -ajkai és balinkai bányaüzemek Borsodi Hőerőmű - Lyukóbánya Vértesi Erőmű Rt. - Oroszlányi Széntermelő Kft. - Tatabányai Szénbányák
A SZÉSZEK felszámolói körbe tartozó szénbánya vállalatoktól az integrációk (erőmű-bánya közös gazdasági társaságok) által átvett vagyon és a kötelezettségek: 1. táblázat (MFt) átadó Szénbánya FA átvevő Erőmű Rt. átvett vagyon átvett kötelezettség Mecseki Pécsi Erőmű Rt. 1 831 1 200 Veszprémi Tatabányai Oroszlányi Borsodi Bakonyi Erőmű Rt. Vértesi Erőmű Rt. 2 390 Borsodi Energetikai Kft. 4 968 794 4 784 226 1 776 3 748 1 141 Mátraaljai Mátrai Erőmű Rt. 8 054 2 649 Összesen 25 775 7 786 Az integrációba bekerülő vagyon értékelését a bányák és az erőművek szakemberei külön-külön, az újra előállítási költség figyelembe vételével végezték el, az értékelések közötti eltérés - több egyeztetést követően - jelentéktelen volt. A múltbéli bányászatból adódó, az integrációk által át nem vett kötelezettségeket az 1994.-ben az integrációk által nem igényelt vagyonelemek fejében a felszámolás alatti szénbánya vállalatoktól a SZÉSZEK által újonnan megalapított Bányavagyon Hasznosító Rt.-k vették át, szerződéses jogviszony alapján. Az integráción kívül maradt vagyon értékelését a - SZÉSZEK megbízása alapján - a FŐBER Kft Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Társaság megfelelő színvonalon végezte el. A szénbányászati szerkezetátalakítás irányítása, szervezése érdekében alapították meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (továbbiakban: IKIM) felügyelete alatt álló SZÉSZEK-et, központi költségvetési szervként. A SZÉSZEK jogszabályban meghatározott feladatai:
ˇ a szénbánya vállalatok felszámolói tevékenységének ellátása és a felszámolás keretében a szerkezetátalakítás ˇ a bányavagyon hasznosító részvénytársaságok működtetése, irányítása, ellenőrzése, ˇ közreműködés a szénbánya-erőmű integrációk megszervezésében, ˇ az integráción kívüli szénbánya társaságok támogatásának finanszírozására megállapított éves költségvetési keret folyósításának engedélyezése, gazdálkodásának ellenőrzése, ˇ a bányabezárások, rekultivációk és tájrendezések irányítása, ellenőrzése és finanszírozása, ˇ a bányakárok felülvizsgálata és finanszírozása, ˇ az illetékes államtitkár megbízásából eseti feladatok teljesítése, ˇ saját működési költségvetésének végrehajtása. A BVH Rt.-k feletti tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Állam képviseletében a SZÉSZEK, az irányító testületekben (igazgatótanács, felügyelő-bizottság) az érintett államigazgatási szervek képviselői vesznek részt. A volt szénbánya vállalatok székhelyeihez igazodóan megalakult BVH Rt.-k az alábbiak: - Mecseki BVH Rt. (Pécs, Dobó István u. 89.) - Borsodi BVH Rt. (Miskolc, Kazinczy F. u. 28.) - Észak-Dunántúli BVH Rt. (Veszprém, Budapest u. 2.) A BVH Rt.-k alaptevékenységei: ˇ szervezik és végzik a bánya bezárási és tájrehabilitációs munkákat, ˇ hasznosítják (értékesítik) a volt bányászvagyont, ˇ ügyintézik a volt bányászlétszámmal kapcsolatos humánpolitikai kötelezettségeket.
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A Magyar Szénbányászat szerkezetátalakítását hivatalosan a Kormány 3329/1990. sz. határozata rendelte el és a végrehajtáshoz szükséges forrásokat - a volt szénbánya vállalatok vagyonának értékesítéséből nem fedezhető rész fölött - központi költségvetésből biztosította. A program átfutási időt nem határozott meg, végrehajtása a költségvetés mindenkori teherbíró-képességének függvénye. A szerkezetátalakítás során döntő szempont volt, hogy a hazai szénvagyon igénybevétele csak a gazdaságos kitermelés mértékéig indokolt. A szénbányászat visszafejlesztésének csak részben oka a szénenergia fajlagosan magas ára, a nem kellő versenyképességéhez legalább olyan mértékben hozzájárul a szénfelhasználó erőművek rossz hatásfoka. A szénbányászat szerkezetátalakítása a kormányzati elképzelésekkel összhangban folyik, a költségvetési juttatások felhasználása törvényes, szabályos és gazdaságos volt. A SZÉSZEK-en keresztül kifizetett összeg az 1991-es alapítástól 1997. végéig 18,2 Mrd forint volt. Ez az összeg magába foglalja a szerkezetátalakításon túl a korábbi bányászati tevékenység eredményeképpen megmaradt bányák bezárási, tájrendezési, létszám leépítési költségeit is. Ebből az összegből 1991-93. között - az előző ÁSZ vizsgálat lezárásáig - 7,1 Mrd Ft, 1994-97. között 11,2 Mrd Ft került felhasználásra. A ma látható még hátralévő feladatok végrehajtásához 1998. évi árakon további 9,3 Mrd Ft szükséges. A források rendelkezésre állása esetén a szerkezetátalakítási program műszaki szempontból 2002-re befejezhető. A SZÉSZEK a BVH Rt.-k irányításával, a társaságok tevékenységén keresztül végzi az állami kötelezettséget jelentő humánpolitikai, bányabezárási, tájrehabilitációs feladatokat és értékesíti, vagy egyéb módon hasznosítja a volt szénbánya vállalatoknak a szénbánya-erőmű integrációk által nem igényelt vagyonát. Ez a vagyon nem fedezte a BVH Rt.-k által átvállalt kötelezettségeket, ezért a 3439/1993. Korm. határozat rögzítette, hogy a SZÉSZEK "a mindenkori éves költségvetési törvényben jóváhagyott bányabezárási keret mértékéig... a
bányavagyon hasznosító részvénytársaságok kötelezettségeinek vagyonértékesítésből nem fedezhető hányadát finanszírozza." Így a Korm. határozat adta felhatalmazás alapján a volt állami szénbánya vállalatok kötelezettségeiért állt helyt a költségvetésből a BVH Rt.-ken keresztül a SZÉSZEK. Az Állam a kötelezettségek fedezetéül évente megítélt összeget a költségvetésből a Pénzügyminisztérium fejezet alatt - a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatása előirányzaton belül - a keret felhasználását elrendelő kormányrendeletekkel biztosította. A társaságokat azért alapították, hogy az Állam a felszámolást papírforma szerint lezárhassa, ugyanakkor a törvényszabta két éven belül be nem fejezhető tevékenységeket a társaságokon keresztül folytathassa. A BVH Rt.-k mérlegében az eszközök között szereplő volt bányász vagyon ellentételezésére a forrás oldalon annak megfelelő mértékű (állami) kötelezettség jelenik meg. A társaságok saját tőkéje az évek során nem változott. Tulajdonosi szemléletük, vagyongazdálkodásuk javuló tendenciát mutat. A vagyon leginkább forgalomképes részeit, 1997. év végéig 2.772 MFt-ért értékesítették. A bevételt a költségvetésből folyósított 11.199,5 MFt-tal együtt az államot terhelő bányabezárási, bányakár és rekultivációs feladatcsoport megoldására fordították. A társaságalapítás a vagyonhasznosítás új szakaszát jelenti. A már bezárt bányák felszíni létesítményei között találhatók nem védett, de színvonalas, ipari műemlék jellegű épületek, építmények. E vagyonrészeket - a SZÉSZEK véleménye szerint - az a veszély fenyegeti, hogy eladásuk esetén - új funkciójuknak megfelelően - elveszítik műemlék jellegüket. A BVH Rt.-k működési költsége 1994. és 1997. között összesen 1.825,3 MFt volt. A volt állami szénbánya vállalatok működése alatt keletkezett, az államot mint jogutódot terhelő és a BVH Rt.-k által teljesítendő műszaki és humán kötelezettségek 1997. december 31.-i állománya 9 266 MFt volt, míg a vagyon állománya 4 043 MFt-ot tett ki. A Gazdasági Minisztérium Energetikai Főosztálya szerint Az integráción kívüli bányák fenntartása eddig is kizárólag
foglalkoztatási szempontból volt indokolt..., Az integrációs bányatársaságok bányáinak költségét az átmenet idején el kell ismerni, és ennek módszerén sem érdemes két évre változtatni... E véleménynek némileg ellentmondanak a működő, integráción belüli és kívüli szénbányáktól származó összevethető termelési költségadatok, amelyek szerint az integráción kívüli bányák fajlagos költségeiket tekintve a középmezőnyben foglalnak helyet, megelőzve több integrációba vitt bányát. Az egyes bányák gazdaságosságában meghatározó szerepe van az energia átvételi ár mechanizmusnak. A szenes erőművek által előállított energia átvételi árát az ipari miniszter állapította meg a Magyar Energia Hivatal közreműködésével. Az árban külön térítik az integrációkhoz tartozó bányák - termeléstől független - költségeit, bányakapacitás-lekötési díj címen. Az ár konstrukciója eredményezi, hogy az integrációk a kívül maradt bányák szenét csak saját fajlagos változó költségeik alatti áron veszik át, ami a kívül maradt bányák részére veszteséget jelent, mivel nem részesülnek a kapacitás lekötési díjból. A magyar szénbányászat szervezeti - tulajdonosi szerkezetének átalakítása jelentős létszámmozgással és ezen belül nagy létszámcsökkenéssel járt, több tízezer munkahely szűnt meg. A SZÉSZEK megalapítása óta több mint 6 MRD Ft-ot költött humánpolitikai kiadásokra, és az elkövetkezendő években még körülbelül 2 Mrd Ft költség várható. A SZÉSZEK a szerkezetátalakítás humánpolitikai oldalát körültekintéssel oldotta meg. A BVH Rt.-k a SZÉSZEK operatív irányítása mellett a bányabezárást, tájrendezést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzik. Az ellenőrzött pályázatok szabályosak voltak, a munkával a legkedvezőbb ajánlatot adót bízták meg. A SZÉSZEK az elvégzett munkákat, mind műszaki, mind pénzügyi szempontból ellenőrizte. A szerződések csak a jóváhagyó záradékolásával léptek életbe. A túlzottnak tartott vállalkozói díj esetében a benyújtott számlákat felülvizsgálta és az indokolatlannak tartott kifizetéseket megtagadta (mintegy 80 MFt értékben). Ugyanakkor egy-két esetben engedélyezett megalapozott, terven felüli kifizetéseket, a terület és eszköz értéknövelése, a jobb eladhatóság céljából (kb. 90 MFt).
A bányabezárások, tájrendezések munkálatai rendelkeznek a jogszabályokban előírt hatósági engedélyekkel. Az előírásokat betartották, a műszaki átadást követő hatósági bejáráskor az elvégzett munkálatokat a hatóság tudomásul vette. A helyreállított táj környezetvédelmi szempontból megfelelő. Egy-két esetben a helyreállítás az eredeti állapothoz képest értékesebb tájegység kialakításának a lehetőségét is megteremtette pl.: kerékpárút, tavas üdülőkörzet. A SZÉSZEK véleménye alapján néhány helyen várható a rekultivált táj talajának megsüllyedése, ami - ha az lakott területet érint - kártérítési kötelezettséggel jár. A SZÉSZEK 1996-97-ben országos katasztert készíttetett valamennyi bányahely állapotának a feltárására. Ennek alapján megállapítható, hogy nem csak a közelmúltban bezárt bányák tájrendezését kell elvégezni, hanem több évtizede felhagyott bányaterület rekultivációja is szükséges. Ezek közül számos területen életveszélyes állapot van, amelynek felszámolása sürgős intézkedést igényel. Néhány halaszthatatlan esetben a SZÉSZEK intézkedett a veszély elhárítására, a teljes rehabilitációra azonban a rendelkezésre álló költségvetési forrás nem elegendő. Mivel a veszélyelhárítás és a bányaaknák felszámolása elsőbbséget élvez, a korlátozott költségkeret következményeként a táj - környezetvédelmi szempontoknak megfelelő - helyreállítása késedelmet szenvedhet. A SZÉSZEK alapvetően gondos tevékenysége mellett az ellenőrzés feltárt néhány hiányosságot. ˇ A kivitelezéshez kiírt pályázatok néhány esetben elnagyoltak, pontatlanok. ˇ A SZÉSZEK irattára nem volt teljes körű, nem található meg benne minden projekt végelszámolása, ami a tisztánlátást nehezíti. ˇ Az üzletrészekben lévő vagyon nyilvántartása nem naprakész. A SZÉSZEK-ben a vizsgált időszakban szervezeti változás nem történt. Központi költségvetési szerv, működési költségei minden évben az előirányzaton belül maradtak. Éves költségvetési beszámolási kötelezettségének eleget tett. Javaslatok
A gazdasági miniszter Vizsgáltassa felül az integrációkban termelt szénbázisú energia átvételi árának szerkezetét, az energia átvételi árában megjelenő bányakapacitás-lekötési díj elkülönítésének hatását és szükségességét. A nemzeti kulturális örökség minisztere Vizsgáltassa meg, hogy a magyar mélyművelésű szénbányászat még meglévő emlékei közül van-e megőrzésre, esetleg műemlékké nyilvánításra méltó. A SZÉSZEK ˇ Különítse el pénzügyi és műszaki nyilvántartásaiban a BVH Rt.-k által a felszámolás alatti szénbánya vállalatoktól átvett és a múltbeli bányászkodás állami kötelezettséget jelentő - a későbbiek során folyamatosan jelentkezett és jelentkező - következményeit; ˇ Dolgozzon ki erőteljesebb, hatékony érdekeltségi rendszert a BVH Rt.-k részére; ˇ Vizsgálja felül eddigi szabályzatait és teremtse meg a szabályzatok és az alapító okiratok összhangját; ˇ A saját (alapítói) hatáskörben tartott döntési körben a vagyonértékesítési vagy társaságba vitelre vonatkozó szerződéskötéseknél is éljen záradékolási jogával; ˇ A BVH Rt.-k saját kivitelezésében végzett bányabezárási munkáinál teljes körűen követelje meg a bezárás költségeinek megtervezését és csak a műszakilag indokolt, előre nem látható körülmények bekövetkeztekor engedélyezzen többletkifizetést; ˇ Következetes, átgondoltabb pályázati kiírások megkövetelésével igyekezzen meggátolni az utólagos, árnövelő kivitelezői igényeket. Ehhez adjon ki megfelelő szabályzatot (irányelveket) a BVH Rt.-k számára; ˇ Egészítse ki saját irattárát az egyes projektek meghatározó irataival és végelszámolással zárja le az adott projekt iratanyagát. Projektenként valamennyi ráfordítást napra készen tartsa nyilván.
ˇ Követelje meg az üzletrészekben meglévő vagyon naprakész nyilvántartását. II. Részletes megállapítások 1. A Bányavagyon Hasznosító Rt.-k alapítási körülményei, a kötelezettségek teljesítése A BVH Rt.-ket azért alapították, mert a szénbánya vállalatok felszámolási eljárásait a törvényben előírt két év alatt nem lehetett lezárni az alábbi okok miatt: ˇ hiába veszteséges egy tevékenység, azt sem foglalkozáspolitikai, sem műszaki szempontok miatt nem lehet azonnal leállítani; ˇ a bányabezárási, tájrendezési munkákat megelőző tervezési, engedélyezési és pályáztatási feladatok elvégzése időt vesz igénybe; ˇ vagyonértékesítésre a legtöbb esetben csak a bányászati tevékenység teljes befejezése, a bányabezárás, a bontás, és a rekultiváció után kerülhet sor; ˇ a felszámolás alatti vállalatok peres ügyeinek lezárása éveket vesz igénybe. A BVH Rt.-k megalapítására vonatkozó 3439/1993. Korm. határozat indirekt módon a felszámolás alatti szénbánya vállalatok vagyonának társaságba vitelére (és onnan folyamatos értékesítésére) utal. Konkrétan az írta elő, hogy a vagyonnak melyek azok a (az állam kizárólagos tulajdonát képező) részei, amelyek nem vihetők a társaságba. A BVH Rt.-ket 10 M Ft-os saját tőkével alapították, amelyek a mai napig összes saját vagyonukat jelenti. SZÉSZEK előírásra a BVH Rt.-k adás-vétellel vegyes kötelezettség átvállalási szerződést kötöttek a felszámolás alatti szénbánya vállalatokkal (továbbiakban: FA-kkal), amelyben a vagyon fejében - annak értékénél lényegesen magasabb összegű - kötelezettségeket vállaltak át. A 3439/1993. Korm. határozat erre tekintettel rögzítette, hogy a
SZÉSZEK "a mindenkori éves költségvetési törvényben jóváhagyott bányabezárási keret mértékéig... a bányavagyon hasznosító részvénytársaságok kötelezettségeinek vagyonértékesítésből nem fedezhető hányadát finanszírozza." Ezt követően a kötelezettségek az államról névleg a BVH Rt.- kre szálltak át. Az állam a kötelezettségek fedezetéül évente megítélt összeget a költségvetésből a Pénzügyminisztérium fejezet alatt - a gazdálkodó szervezetek egyedi támogatása előirányzaton belül - a keret felhasználását elrendelő kormányrendeletekkel biztosította. A társaságokat azért alapították, hogy az Állam a felszámolást papírforma szerint lezárhassa, ugyanakkor a törvényszabta két éven belül be nem fejezhető tevékenységeket a társaságokon keresztül folytathassa. Az adás-vétellel vegyes kötelezettség átvállalási szerződésekben került rögzítésre a BVH Rt.-k által átvett (az integrációk által nem igényelt) vagyon mértéke, összetétele és az akkor látható, a korábbi évtizedek bányaműveléséből származó kötelezettségek felsorolása (környezeti kárelhárítások, rekultivációk, bányakárok, az FA-kból elbocsátott volt bányászlétszám humánpolitikai vonatkozású költségei). Az alapítás és az adás-vétellel vegyes kötelezettség átvállalási jogügylet formailag szabályos. A kötelezettségek vagyon feletti hányadáért az állam felel. A BVH Rt.-k felelősségérzete, tulajdonosi szemléletük a vagyongazdálkodással kapcsolatban nehezen alakult ki. Saját tőkéjük, egyéni jövedelmeik mértéke független az általuk végzett munka eredményétől. A vagyonértékesítés bevétele és a működési költségek alakulása 2. táblázat (MFt) év Mecseki BVH Rt. Borsodi BVH Rt. É-D.túli BVH Rt. Összesen értékesíté s bevétele működés i ktg.* értékesíté s bevétele működés i ktg.* értékesíté s bevétele működés i ktg.* értékesíté s bevétele működés i ktg.* 1994. 303 74 90 203 202 49 595 326 1995. 269 116 81 218 320 80 670 414 1996. 420 140 214 236 241 144 875 520 1997. 304 158 59 227 269 181 632 566
bevétel összesen működés i ktg. össz. 1 296 444 1 032 2772 488 884 454 1826 * A működési költség megnevezés ebben a táblázatban kizárólag a szervezetek saját működésére vonatkozik és nem tartalmazza a SZÉSZEK nyilvántartásokban ugyanez alatt a név alatt nyilvántartott, a vagyon fenntartásához, értékesítéséhez és a humánpolitikai kötelezettségek ellátásához szükséges költségeket. A vagyonértékesítés és vagyonhasznosítás együttes hozama a Borsodi BVH Rt.-nél a szervezet saját működésére sem nyújtott fedezetet. A három BVH Rt. összesítve négy év alatt 946 MFt eredményt ért el, közel 2,8 Mrd Ft értékesítési árbevétel mellett. A BVH Rt.-k bevételei és kiadásai az alábbiak: Bevételek Kiadások - Az átvett vagyon értékesítése - Műszaki kötelezettségek (ingatlan, ingó készletek, tartozások) (bányabezárás, bányakár, rekultiváció, egyéb) - Az átvett vagyon hasznosítása - Humán célú kötelezettségek (felmondás, végkielégítés, kedvezményes nyugdíj, járadék stb.) - Állami helytállás -Egyéb kötelezettségek (költségvetés) (felszámolási ktg.-k, perek stb.) - Egyéb bevételek - Működési költségek Az 1991-1997 években a kötelezettségek teljesítésére költségvetési forrásból fordított pénzeszközök: év bányabezárás 3. táblázat (MFt) megelőző ÁSZ vizsgálat időszaka bányakár tájrendezés vagyonhoz kötött műszaki összesen humán működő bányák egyéb kötelezetts. mindösszesen 91-93 1 116 114 499-1 729 2 219 1 140 1 962 7 050 követő évek adatai 94 650 134 280-1 064 903 300 601 2 868 95 750 83 272-1 105 906 300 444 2 755 96 684 67 313-1 064 898-514 2 476
97 775 79 342 472 1 668 765-667 3 100 94-97 2859 363 1207 472 4901 3472 600 2226 11199 mindösszesen 91-97 3 975 477 1706 472 6 630 5691 1 740 4148 18 249 A kötelezettségek és a velük szemben átadott vagyon mértékét és összetételét 1996-os nyitó állapot szerint aktuális árszinten a 3. melléklet tartalmazza. A BVH Rt.-ket érintő kötelezettségek köre az eredeti szerződésben rögzített összetételt követően többször is változott. Ennek oka részben az, hogy a későbbiek során átvették a mátrai, a tatabányai, a nógrádi és a dorogi szénbányák fennmaradt kötelezettségeit is. Ezek teljesítése is SZÉSZEK felügyelet alatt, ugyanabból a költségvetési forrásból folyik. Mára tehát minden bányabezárás jellegű állami feladat a SZÉSZEK-nél koncentrálódik, azok is, ahol nem a SZÉSZEK volt a felszámoló. A kötelezettségek körét bővítették a szerződések megkötése után napvilágra került környezeti károk is, amelyeket sok esetben életvédelmi okokból soron kívül kellett elhárítani. A kötelezettségeket a SZÉSZEK két évenként értékelteti. A még fennálló állomány 1997. december 31-én a FŐBER Kft Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Társaság 1998. évi értékelése szerint 9.266 M Ft. A ma látható feladatok végrehajtásához 1998. évi árakon még 9,3 Mrd Ft költségvetési forrás szükséges. A források ütemes rendelkezésre állását feltételezve a szerkezetátalakítási program műszaki szempontból 2002-re befejezhető. A lezárás időpontját eddig számításba nem vett új feladatok módosíthatják. A BVH Rt.-knél érzékelhető a törekvés az alapítói célokon időben és tevékenységben túlmutató tevékenységre. Az Rt.-k túlélésére vonatkozó elemzést és döntést az alapítónak időben mérlegelnie kell. A maradék vagyon hasznosítása mellett a társaságok továbbélésének lehetőségét jelentheti a társaságok számára a közreműködés privatizált bányák bezárásában és a most induló lengyel és román szénbányászati szerkezet-átalakításban, magas színvonalú, speciális és sokrétű szaktudást igénylő elvégzett munkájuk alapján. Továbbélést jelenthet a jelenlegi, integráción kívüli bányaművelés irányításán kívül a BVH Rt.-k
kezében lévő bányatelkek (bányászathoz való jog) hasznosítása (nyomott árú eladásuk helyett), a bezárandó mélyművelés helyett jó gazdasági és műszaki feltételeket ígérő külszíni fejtés megindítása saját társaságban, vagy a bányászati joggal társaságba lépés. (A várható nyereség mellett a megoldás csökkentené a bezárások humánpolitikai költségeit is.) Némi bizonytalanság uralkodik ezzel kapcsolatban, annak ellenére, hogy például Feketevölgy esetében konkrét lehetőség látszik. Az iparágban többen úgy értelmezik a szerkezetátalakítást, hogy Magyarországon ezután állami tulajdonú társaság még jó nyereséget ígérő külszíni fejtés kapcsán sem foglalkozhat szénbányászattal. 2. A BVH Rt.-k vagyongazdálkodása A BVH Rt.-k vagyongazdálkodással kapcsolatos tevékenységének irányítására a SZÉSZEK szabályzatokat adott ki, a vagyon társaságba vitelét vizsgálatunk ideje alatt szabályozta. (A szabályzat tartalmi ellenőrzésére már nem volt lehetőség.) A vagyongazdálkodással a szokásos mértékig a BVH Rt.-k Alapító Okirata is foglalkozik. A kiadott szabályzatok az Alapító Okiratban foglaltakkal nincsenek összhangban. Az Alapító Okirat 100 MFt értékű vagyonértékesítést utal az ügyvezető jogkörébe, míg a szabályzatok erre vonatkozóan limitet nem határoznak meg. Valójában minden értékesítési ügy a SZÉSZEK elé kerül, de amíg a bányabezárásra és rekultivációra vonatkozó szerződéseket a SZÉSZEK mindig ellenjegyzi és a számlákat felülvizsgálja, a vagyon értékesítésére vonatkozó szerződéseken nem szerepel SZÉSZEK aláírás. A három BVH Rt. vagyongazdálkodása 1996-ig szinte kizárólag vagyonértékesítést jelentett. A vagyonból az elmúlt években a forgalomképes ingatlanok, gépek, berendezések keltek el. A megmaradt vagyon nagy részét a volt, szénbányászati kiegészítő tevékenységeket folytató, még a szénbányák által alapított társasági részesedések, esetenként az erőművekből kapott részvények tették ki. A régi társasági részesedések üzleti értéke alacsony, tekintettel arra, hogy a társaságok fejlesztése tőkeigényes, általában elavult gépparkkal dolgoznak.
A BVH Rt.-k nagy számban selejteztek és bontottak le építészetileg értéktelen és speciálisan csak bányászatra hasznosítható építményeket. A bontandó, vagy felújítandó építmények kiválasztása nagy szakmai, gazdasági hozzáértést igényelt, hogy a bontás ne érintsen műemlék jellegű értékeket. Különösen jó példák láthatók a válogatásra a Mecseki BVH Rt.-nél, amelynek kezelésében századfordulós és 20. század eleji jó állapotú, kiváló építészeti megoldású, ipari műemlék jellegű építmények vannak. Az értékesítéseknél a SZÉSZEK mérlegeli, hogy a vagyont a kínált árért a BVH Rt. eladhatja-e. A mérlegelésnél alapvető szempont, hogy a vagyon állaga az elkerülhetetlen fenntartások mellett is romlik-e és őrzése mennyibe kerül. Csak olyan ingatlanok megtartásához, felújításához járulnak hozzá, amelyek önmagukban komoly értéket képviselnek és hasznosításukra jók az esélyek. A BVH Rt.-k 1996. évi ingatlan értékesítési tevékenységét szúrópróba szerű mintavétellel vizsgáltuk. E téren legnagyobb nehézségekkel a Borsodi BVH Rt. küzd, a fizetőképes kereslet hiánya miatt. Amíg a másik két BVH Rt. jóval a nyilvántartási érték fölött értékesített, addig Borsodban csak a könyv szerinti érték alatt lehetett eladni a javakat. Az 1996. évi ingatlanértékesítések eredménye: 4. táblázat (MFt) BVH Rt. megnevezés értékesített ingatlanok száma Ingatlanok nettó értéke eladási ár ÁFA nélkül Észak-Dunántúli 22 97, 7 148, 0 Mecseki 9 81, 5 204, 7 Borsodi 10 23, 4 9, 9 1996.-ban mutatkoztak első jelei annak, hogy az Rt.-k a nehezen értékesíthető kategóriába tartozó vagyonnal megkíséreltek gazdálkodni és az értékesítések helyett - hosszabb távon - nagyobb bevételt eredményező vagyonhasznosításra tettek kísérleteket. A stratégiaváltás elsősorban azt jelenti, hogy a telkeket, irodaépületeket, műhelyeket hasznosító különféle vállalkozásokban társakká váltak. Az ingatlanokat szükség szerint felújították,
átalakították, esetleg közművesítették annak érdekében, hogy apportként értékelhetők legyenek, hogy a konkrét vállalkozások céljainak megfeleljenek. A BVH Rt.-k ingatlanvagyona általában művelésből kivett, ipari minősítésű terület. Így az itt létesülő, "barna mezős" beruházások több oldalú előnyt jelentenek azzal, hogy új cégek már korábban is ipari célokra igénybe vett, általában közművesített, ipari területekre telepíthetők, további "zöld mező" igénybevétel nélkül. A megfelelő piackutatást követően az ilyen befektetésekkel az eredeti vagyonérték többszörösére növelhető. A Pécsi Ipari Park újhegyi területén például a Mecseki BVH Rt. az eredetileg (vagyonértékelés szerint) 30,7 MFt értékű területen 172 MFt közművesítést és tereprendezést végzett. Ennek eredményeképpen eddig a terület 19,3 ha részének értékesítéséből 287,3 MFt bevétel keletkezett, 7,2 ha mértékű részének apportként történt hasznosítása pedig 128,8 MFt értékű üzletrész tulajdonjogát eredményezte. Az üzlettárs vállalta, hogy a BVH Rt. ilyen irányú kezdeményezése esetén az üzletrészt inflációval növelt áron kivásárolja. Az ingatlan négyzetméter ára az eredeti 150 Ft/m2-ről így 2800 Ft/m2 -re emelkedett. Az Ipari Park további 18 ha méretű területén is - a további befektetéseket követően - hasonló megtérülések várhatók. Az Rt.-k tulajdoni hányadát az apportként társaságba vitt volt bányaüzemi területek, telephelyek adják A kezelt vagyonból a BVH Rt.-k által alapított társaságok esetében a bejegyzett, az okiratokban szereplő tulajdonosok a BVH Rt.-k, de ennek ellenére ezek az üzletrészek sem szerepelnek a saját tőkéjükben, a forrás változatlanul a (rövidlejáratú) kötelezettségek. A BVH Rt.-k néhány jobb vagyonhasznosítására a 4. mellékletben mutatunk be példákat, amelyek a vagyonhasznosítás 1996-ot követő szakaszára jellemzőek. Az üzletrészekkel kapcsolatban a korábbiakban nem volt határozott üzletpolitika. A vagyon társaságba viteléről csak 1998-ban készített a SZÉSZEK szabályzatot.