Magyarország turizmusának alakulása 2006 első félévében 1 Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékelemzési Irodája 2006 első félévében a Magyarországra látogató külföldiek száma 17,7 millió fő volt, 8,5%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint ugyanebben az időszakban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma kismértékben csökkent: a vendégek száma (2998 ezer fő) 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma (7657 ezer éjszaka) 3,7%-kal maradt el 2005 első félévének eredményeitől. A csökkenés akárcsak az első negyedévben a külföldi vendégforgalom mérséklődéséből adódott: a kereskedelmi szálláshelyeken 1391 ezer külföldi vendéget (-5,7%) és 4098 ezer (-7,8%) külföldi vendégéjszakát regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalma ugyanakkor emelkedett: a vendégek száma (1608 ezer fő) 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma (3559 éj) 1,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A külföldi és belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2006 első hat hónapjában 2,6 éjszaka volt. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele az inflációt jelentős mértékben meghaladó ütemben, 10,9%-kal növekedett, és 54,6 milliárd forintot tett ki. 1. A Magyarországra látogató külföldiek száma A Magyarországra látogató külföldiek száma 2006 első félévében 8,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és így meghaladta a 17,7 millió főt. A növekedés elsősorban az Európai Unió országaiból érkező látogatószám növekedésének (+12,5%) köszönhető. Az év első hat hónapjában a látogatók 97,8%-a Európából érkezett, számuk 8,6%-kal emelkedett 2005 első félévéhez képest (1. táblázat). 2. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a külföldi vendégforgalom csökkenésének és a belföldi turizmus növekedésének köszönhetően 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma kismértékben csökkent: a vendégek száma (2998 ezer fő) 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma (7657 ezer éj) 3,7%-kal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. Az első nyári hónapban, júniusban a vendégek száma stagnált (+0,1%), a vendégéjszakák száma 3,8%-kal maradt el a 2005 júniusában mért értéktől. 2006 első félévében az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,9 éjszakát, a belföldi vendégek 2,2 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégéjszakák háromnegyedét regisztráló szállodák, azon belül a magasabb kategóriájú házak forgalmát az átlagosnál kedvezőbb eredmények jellemzik: 1 Forrás: a Központi Statisztikai Hivatal külföldi látogatókra vonatkozó végleges és kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó előzetes adatai. a szállodákban a kereskedelmi szálláshelyek átlagánál csekélyebb mértékű, 1,6%-os forgalom visszaesést regisztráltak, így a szállodai vendégéjszakák száma meghaladta az 5,7 milliót. Az ötcsillagos házakban 2,2%- os csökkenés, a négycsillagos házakban ezzel szemben 3,7%-os bővülés volt tapasztalható, és a háromcsillagos házak forgalma is növekedést (+0,6%) mutatott. A vendégéjszakák 67%-át a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban regisztrálták 2006. január-júniusa között (1. ábra). 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött minden tíz vendégéjszakából négyet a Budapest- Közép-Dunavidék régióban regisztráltak. További jelentős részesedés a Balaton (17,9%) és a Nyugat-Dunántúl (10,8%) régiókat jellemezte (2. ábra). 3 csillagos szálloda, 30% 1. ábra A vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusok szerint, 2006. január június 1 csillagos szálloda, 2 csillagos 2% panzió, 11% szálloda, 5% turistaszálló, 4% ifjúsági szálló, 3% üdülőház, 3% kemping, 5% 5 csillagos szálloda, 8% 4 csillagos szálloda, 29% TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51
Dél-Dunántúl (4,8%; -3,2%) Dél-Alföld (5,6%; +5,2%) Észak- Magyarország (7,4%; +0,6%) Észak-Alföld (8,6%; +8,3%) Nyugat-Dunántúl (10,8%; -3,5%) A turisztikai régiók vendégforgalma (részesedés 2006. I-VI.; változás 2006. I-VI./2005. I-VI.) Közép-Dunántúl (4,5%; -4,8%) Tisza-tó (1,0%; -10,9%) Balaton (17,9%; -3,4%) 2. ábra Budapest- Közép-Dunavidék (39,3%; -7,7%) A legdinamikusabb és egyben a legnagyobb volumenű vendégéjszakaszám bővülést az Észak-Alföldön (+8,3%) regisztrálták. A három növekedést mutató régió (Észak- Alföld, Dél-Alföld és Észak-Magyarország) eredménye a többi régióban tapasztalt forgalomcsökkenést csak részben kompenzálta. 2006. január-júniusban a magyarországi gyógy szállodák 332 ezer vendéget fogadtak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 1,2 millió volt. A vendégek száma 2,3%-kal emelkedett, a vendégéjszakák száma 1,7%-kal csökkent 2005 első félévéhez képest. A gyógyszállodák jelentőségét mutatja, hogy a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 11,1%-át, a vendégéjszakák 15,5%-át regisztrálták gyógyszállodákban, és a turisták minden öt szállodai vendégéjszakából egyet gyógyszállodában töltöttek. Az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban a kereskedelmi szálláshelyi átlagot (2,6 éjszaka) jelentősen meghaladta (3,6 éjszaka). Ugyanebben az időszakban a magyarországi wellnessszállodákban 209 ezer vendéget és 490 ezer vendégéjszakát regisztráltak: a vendégek száma háromnegyedével, a vendégéjszakák száma több mint nyolctizedével emelkedett a 2005. év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legjelentősebb forgalombővülést hónapról-hónapra a wellness-szállodák mutatják. Az átlagos tartózkodási idő a wellness-szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshelyi átlag alatt maradt: 2,3 éjszaka volt 2006 első félévében. 2.2. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK KÜLFÖLDI VENDÉGFORGALMA 2006 első félévében az első negyedéves tendencia folytatásaként a beutazó turizmus vonatkozásában 52 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM kisebb visszaesés figyelhető meg. A kereskedelmi szálláshelyeken 1391 ezer külföldi vendég (-5,7%) 4098 ezer vendégéjszakát (-7,8%) töltött el. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 46,4%-ot tett ki, a vendégéjszakák számából azonban hosszabb (2,9 éjszakás) átlagos tartózkodási idejüknek köszönhetően magasabb arányban, 53,5%-kal részesedtek. 2006 első hat hónapjában a külföldi vendégéjszakák 72,5%-a az Európai Unióból érkező vendégektől származott. Elsődleges küldőpiacaink közül az amerikai (+2,0%) és a norvég (+1,8%) vendégéjszakák száma emelkedett. A fejlődő küldőpiacok közül a kínai (+8,5%), az orosz (+28,6%), a román (+5,3%) és a spanyol (+6,4%) vendégek töltöttek több vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2005 azonos időszakában. Az abszolút számokat tekintve 2006. január- június között a kereskedelmi szálláshelyeken az orosz (+21,4 ezer éjszaka), a cseh (+7,6 ezer), a görög (+7,2 ezer), a spanyol (+6,8 ezer), az ukrán (+5,6 ezer) és a szlovák (+5,5 ezer) vendégéjszakák száma nőtt a legjelentősebben. A legnagyobb visszaesés a német (-213 ezer éjszaka), a brit (-48 ezer), a francia (-17 ezer), a japán (-17 ezer), a svájci (-16 ezer), az izraeli (-13 ezer) és a szerbia-montenegrói (-11 ezer) piacot jellemezte (1. táblázat). A visszaesés ellenére ebben az időszakban is kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a német ven dégforgalom: a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák 28%-át tette ki. Nagy-Britannia továbbra is a második helyet foglalja el 9%-kal. Nagy-Britanniát Ausztria (8%), Olaszország (6%) és az Amerikai Egyesült Államok (5%) követte. Ezen öt küldőpiac együttesen a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 56%-át adta (3. ábra). Japán, 2% Spanyolország, 3% Románia, 2% Oroszország, 2% Franciaország, 4% 3. ábra A kereskedelmi szálláshelyek legfontosabb küldőpiacai, 2006. január június egyéb, 31% USA, 5% Németország, 28% Nagy- Britannia, 9% Ausztria, 8% Olaszország, 6%
A külföldiek minden tíz vendégéjszakából nyolcat szállodában töltöttek 2006 első félévében; a szállodák közül a legtöbb külföldi vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták (1527 ezer, illetve 1189 ezer külföl - di vendégéjszaka). A szállodákban összességében 7,7%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma; ezen belül az ötcsillagosokat 2,6%-os, a négycsillagosokat 5,0%-os, a háromcsillagosokat 12,9%-os visszaesés jellemezte. A wellness-szállodák külföldi vendégéjszaka száma viszont az átlagosnál jóval kedvezőbben (+98,8%) alakult, és az ifjúsági szállókban is jelentősen, 40%-kal bővült a külföldi vendégforgalom. Az üdülőházakban 1,1%-os növekedést regisztráltak. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken eltérő mértékben (2,2-14,7%) csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. 1. táblázat Magyarország belföldi és beutazó turizmusa országonkénti bontásban, 2006. január-június * Látogatók Vendégek Vendégéjszakák ezer fő 2006/2005 (ezer fő) ezer fő 2006/2005 (ezer fő) ezer 2006/2005 (ezer) Belföld összesen - - - 1607,6 +2,2 +34,6 3558,6 +1,5 +52,6 Németország 1 310,5 +4,2 +52,8 269,0-15,7-50,1 1159,3-15,5-212,7 Nagy-Britannia 165,1-14,4-27,8 131,6-11,3-16,8 351,5-12,1-48,4 Ausztria 2 793,6 +2,6 +312,6 110,9-0,9-1,0 326,3-0,8-2,6 Olaszország 286,6 +3,4 +9,4 82,9-18,4-18,7 231,1-17,1-47,7 USA 164,4 +2,4 +3,9 79,6 +6,2 +4,6 219,0 +2,0 +4,3 Franciaország 145,7-2,3-3,4 59,3-11,5-7,7 145,5-10,6-17,3 Spanyolország 50,5 +2,5 +1,2 44,4 +10,8 +4,3 112,7 +6,4 +6,8 Oroszország 45,4 +17,2 +6,7 25,1 +18,7 +4,0 96,3 +28,6 +21,4 Hollandia 119,5 +3,3 +3,8 32,7-6,1-2,1 93,6-6,2-6,2 Románia 3 780,7 +13,1 +437,9 51,8 +25,1 +10,4 92,5 +5,3 +4,7 Japán 43,1-7,8-3,6 44,8-6,0-2,9 92,2-15,6-17,0 Svájc 97,9 +4,5 +4,2 24,1-14,7-4,2 88,4-15,6-16,3 Svédország 62,6 +4,5 +2,7 28,2 +2,3 +0,6 79,8 0,4 +0,3 Lengyelország 419,3 +18,8 +66,4 33,0-9,8-3,6 79,0 +0,2 +0,2 Csehország 324,6 +21,2 +56,8 25,3 +6,4 +1,5 67,1 +12,8 +7,6 Izrael 41,2-5,8-2,5 20,9-16,2-4,0 64,7-16,5-12,8 Ukrajna 939,4-17,6-200,7 26,2 +22,7 +4,8 57,6 +10,7 +5,6 Finnország 34,0 +4,4 +1,4 19,0-5,1-1,0 56,8-7,5-4,6 Dánia 33,6 +1,1 +0,4 15,8-2,5-0,4 54,0-14,8-9,4 Belgium 52,5 +3,6 +1,8 18,9-7,2-1,5 50,1-5,2-2,7 Norvégia 27,5 +1,3 +0,4 14,4 +3,8 +0,5 42,7 +1,8 +0,8 Szlovákia 3 526,3 +21,2 +616,8 18,6 +13,3 +2,2 38,2 +17,0 +5,5 Görögország 45,5-1 -0,5 14,2 +24,3 +2,8 36,8 +24,3 +7,2 Írország 22,5-5,9-1,4 10,3-7,4-0,8 32,7-4,3-1,5 Szerbia és Montenegró 1 454,8 +3,5 +49,2 13,6-25,0-4,5 31,7-25,2-10,7 Horvátország 581,4 +4,5 +25,0 14,1-1,4-0,2 27,9-5,5-1,6 Kanada 33,5 +0,4 +0,1 9,3 +21,7 +1,7 24,3 +11,2 +2,5 Törökország 57,6-7,8-4,9 8,6 +4,0 +0,3 21,9 +5,5 +1,1 Kína 15,1 +14,4 +1,9 9,0 +23,7 +1,7 17,0 +8,5 +1,3 Szlovénia 338,2-3,9-13,7 7,6-13,0-1,1 14,5-8,6-1,4 Bulgária 437,4-6,1-28,4 7,5-13,7-1,2 13,9-14,4-2,3 Portugália 14,8 +5,8 +0,8 5,0 +3,8 +0,2 12,8-2,6-0,3 Luxemburg 2,7-25,4-0,9 1,7-45,1-1,4 4,4-28,1-1,7 Európai országok 17 311,5 +8,6 +1 370,9 1 170,3-6,5-81,4 3 550,3-8,3-321,3 Európai Unió (24) 9 801,0 +12,5 +1 089,0 938,2-9,3-96,2 2 969,7-10,0-330,0 Külföld összesen 17 709,2 +8,5 +1 387,4 1 390,8-5,7-84,1 4 098,3-7,8-346,7 Mindösszesen 17 709,2 +8,5 +1 387,4 2 998,4-1,7-51,9 7 656,9-3,7-294,2 * A külföldi országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján került kialakításra. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 53
A beutazó turizmus területi koncentrációját jelzi, hogy 2006 első félévében a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák közel 90%-át regisztrálták a három legnépszerűbb régióban: a Budapest-Közép-Dunavidéken (a vendégéjszakák 59,1%-a), a Balatonnál (16,1%) és a Nyugat-Dunántúlon (9,5%). A gyógyszállodák vendégeinek több mint négytizede (45,6%) érkezett külföldről, a külföldiek részesedése a vendégéjszakák számából 56,7% volt. 2006 első félévében a külföldi vendégek számában 5,7%-os, a vendégéjszakák számában 9,2%-os csökkenés volt tapasztalható 2005 azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagosan 4,5 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A legfontosabb küldőpiacok Németország (a gyógyszállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák 45,1%-a), Ausztria (15,7%), Svájc (4,2%), az Amerikai Egyesült Államok (3,1%), Nagy-Britannia (3,1%) és Oroszország (3,1%) voltak. Az egészségturizmus jelentőségét jelzi, hogy 2006 első félévében a Németországból érkezők által szállodában eltöltött vendégéjszakák több mint egyharmadát (35,2%) a gyógyszállodákban regisztrálták; Ausztria esetében ugyanez a mutató 41,7%-ot, Svájc esetében 36,8%-ot, az Amerikai Egyesült Államok esetében 11,7%-ot, Nagy- Britannia esetében 6,4%-ot, Oroszország esetében pedig 24,4%-ot tett ki. A wellness-szállodákban a beutazó vendégforgalom dinamikus növekedést mutatott: a külföldi vendégéjszakák száma csaknem kétszeresére (+98,8%) bővült. A külföldi vendégek átlagosan 3,5 éjszakát töltöttek a wellness-szállodákban. 2.3. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK BELFÖLDI VENDÉGFORGALMA 2006 júniusában, a nyár első hónapjában a belföldi turizmus kismértékű csökkenést mutatott: a belföldi vendégek száma ugyan 4,6%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma viszont 0,7%- kal elmaradt az előző év azonos időszakának értékeitől. A belföldi vendégforgalmat 2006 első félévében összességében továbbra is növekedés jellemezte: a vendégek száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal emelkedett, így az 1608 ezer belföldi vendég (az összes vendég 53,6%-a) összesen 3559 ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 46,5%-a) töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein. 2006. január-júniusban a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken akárcsak az év első három hónapjában 2,2 éjszaka volt. 2006 első félévében minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot regisztráltak szállodában. A belföldi vendégéjszakák száma a négycsillagos szállodák esetében 22,3%-kal, a háromcsillagos házak esetében 9,0%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. A wellness-szállodákban a belföldi vendégéjszakák száma több mint háromnegyedével nőtt, és az átlagosnál magasabb növekedést regisztráltak a gyógyszállókban (+10,2%) is. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevésbé kedvező képet mutatott: ezekben az egységekben 7,7-22,0%-os csökkenést regisztráltak. A belföldi turisztikai kereslet igényesebbé válását, a magasabb színvonalú, több szolgáltatást nyújtó szálláshelyek népszerűségének növekedését mutatja a 4. ábra. 4. ábra A belföldi vendégéjszakák számának változása a különböző szállástípusok esetében, 2006. január-június 5 csillagos szálloda 4 csillagos szálloda 88,8 122,3 2005. január-június=100% 3 csillagos szálloda 109 2 csillagos szálloda 97 1 csillagos szálloda 93,3 gyógyszálloda 110,2 wellness-szálloda 176,9 apartman-szálloda 55 panzió turistaszálló 93,6 86,6 kereskedelmi szálláshelyek átlaga: 101,5 ifjúsági szálló 78 üdülőház 92,3 kemping 100,2 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 54 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió a Balaton (a vendégéjszakák 19,9%), a Budapest-Közép-Dunavidék (16,6%-a) és az Észak-Alföld (13,7%) a vendégéjszakák felét mondhatta magáénak. A belföldi vendégéjszakák száma az országos átlagot (+1,5%) meghaladó mértékben emelkedett az Észak- Alföldön (+19,2%), a Dél-Alföldön (+7,0%) és a Balatonnál (+6,0%). A gyógyszállodák belföldi vendégforgalmát dinamikus növekedés jellemezte: a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt egytizedével emelkedett. A gyógyszállodák vendégeinek 54,4%-a belföldi volt, tőlük származott a vendégéjszakák 43,3%-a. A belföldi vendégek átlagosan 2,8 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A wellness-szállodákban továbbra is a belföldi vendégforgalom a meghatározó: a vendégek több mint nyolctizede, a vendégéjszakák több mint héttizede a belföldi vendégektől származik. A belföldi vendégforgalom dinamikus növekedést mutatott: a vendégéjszakák száma 76,9%-kal bővült. A belföldi vendégek átlagosan 2,1 éjszakát töltöttek a wellness-szállodákban. 3. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2006. június 30-án 3666 kereskedelmi szálláshelyet, ezen belül 2634 működő egységet regisztrált a Központi Statiszikai Hivatal. A működő kereskedelmi szálláshelyek 107 657 szobával és 280 255 férőhellyel várták a vendégeket, a férőhelyek száma az előző évhez viszonyítva 3,0%-kal csökkent. A férőhelyek több mint 40%-a a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (49 ezer, az összes szállodai férőhely 45,0%-a) a háromcsillagos házakban várta a vendégeket. A férőhelyek további jelentős hányadát, 30 ezer férőhelyet (az összes szállodai férőhely 27,8%-át) a négycsillagos házak adták. 2006. június 30-án 55 gyógy- és 40 wellness szállodát tartott nyilván a KSH. A gyógyszállodák összesen 13 888 férőhellyel (-13,1% 2005-höz képest), a wellness szállodák 8037 férőhellyel rendelkeztek (+72,7%). 4. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága 2006 első félévében a magyarországi szálláshelyek 36,4%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami 2,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált adatot. Az egyes szállástípusok közül a legmagasabb kihasználtsággal (43,5%-os szobakapacitás-kihasználtság, +0,1%) a szállodák működtek. Az ötcsillagos szállodákat 60,4%-os, a négycsillagosakat 53,7%-os, a háromcsillagosakat pedig 38,5%-os szobakapacitás-kihasználtság jelemezte. 2006. január-júniusban a gyógyszállodák átlagosan 58,3%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami jelentősen meghaladja a szállodák átlagos kihasználtságát. A wellness-szállodák kihasználtsága a szállodák átlagánál kissé magasabb, 45,1%-os volt. 5. Szállásdíjbevételek A kereskedelmi szálláshelyek 54,6 milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak 2006 első félévében, ami 10,9%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez folyó áron 4%-os növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi bevételhez viszonyítva. A szállásdíjbevételek 70%-a a külföldi vendégektől származott, és ezek növekedési üteme (+14,8%) jelentősen meghaladta a belföldi szállásdíjbevételek növekedési ütemét (+3,1%). A kereskedelmi szálláshelyek összes szállásdíjbevételének 89,4%-át a szállodák realizálták az év első hat hónapjában. A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bevétele 24,4 milliárd forintot, egyéb szolgáltatásból származó bevétele 20,1 milliárd forintot tett ki (5. ábra). Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 99,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 3,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált adatot. Eközben az ágazat fogyasztói árindexe közel 4%-os volt. A bevételek szempontjából három legfontosabb régió a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és Nyugat-Dunántúl voltak. Az összes szállásdíjbevétel 61,8%-a a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, 11,0%-a a Balatonon, 8,0%-a pedig a Nyugat-Dunántúlon képződött. A külföldi szállásdíjbevételek megoszlását magas 5. ábra A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek forrásai, 2006. január június egyéb bevételek 20% vendéglátás 25% szállásdíj 55% TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 55