PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Átírás

1 A belföldi turizmus alakulása 1990-től napjainkig Összeállította: Polgár Judit 1 Sulyok Judit 2 Kiss Kornélia 3 Az elmúlt csaknem másfél évtizedben a belföldi turizmus egyre jelentősebb szerepet töltött be Magyarországon: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott a belföldi vendégektől, 2004-re ez az arány 45%-ra nőtt. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken 1991 és 2004 között a belföldi vendégek száma több mint kétszeresére (+120%), 1,7 millióról 3,7 millióra emelkedett. A belföldi vendégéjszakák száma csaknem kétharmadával bővült: az 1991-es 6,1 millió vendégéjszakával szemben 2004-ben a hazai kereskedelmi és magánszálláshelyeken 9,9 millió vendégéjszakát töltött a magyar lakosság, miközben a beutazó turizmus legfontosabb mutatószámai vagyis a külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma szinte változatlanok maradtak. Míg 1991-ben 3 millió külföldi vendég 11,5 millió vendégéjszakát töltött el Magyarország kereskedelmi és magánszálláshelyein, addig 2004-ben 3,2 millió vendéget és 10,3 millió vendégéjszakát regisztráltak. Jelen tanulmány célja, hogy összefoglalja a belföldi turizmus elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett átalakulásának legfontosabb jellemzőit, illetve bemutassa azokat a tényezőket, amelyek hatással voltak/vannak a magyar lakosság belföldi turisztikai keresletére. A tanulmány a hosszú távú tendenciák elemzésének igényét szem előtt tartva elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva készült. Emellett bemutatásra kerülnek a Magyar Turizmus Rt. éves rendszerességgel végzett felméréseinek, valamint a Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban indított keresletfelmérésének eredményei is a magyar lakosság utazási szokásaira vonatkozóan. 1. Bevezetés A rendszerváltás óta a turizmus szerepe a kelet-középeurópai országok csaknem mindegyikében felértékelődött, az idegenforgalom több helyen a gazdaság húzóágazatává vált. A turizmus GDP-hez és az exportbevételekhez való hozzájárulása alapján, valamint a munkahelyteremtést tekintve Magyarország esetében már az elmúlt évtized elején is fontos szerepet játszott. 2. A belföldi turizmus alakulása az európai országokban Közhely, hogy azokba az országokba, desztinációkba, ahol a helyi lakosság jól érzi magát, ismeri és értékeli az adott terület turisztikai adottságait, látnivalóit, a külföldi turisták is szívesen utaznak. A kereskedelmi szálláshelyek kül- és belföldi vendégeinek, illetve vendégéjszakáinak egymáshoz viszonyított arányát vizsgálva megállapítható, hogy a belföldi turizmus a különböző európai országok turizmusában eltérő mértékben játszik szerepet. A belföldi turizmus aránya a világ nemzetközi turizmusban legfontosabb szerepet játszó országában, 1 Kutató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 2 Vezető kutató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. 3 Kutatási igazgató, a Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Irodájának munkatársa. Franciaországban közel kétszerese a beutazó turizmus arányának, de számos európai ország (például Nagy- Britannia, Hollandia, Svájc, Svédország, Norvégia stb.) turizmusában is jelentős 50%-ot meghaladó szerepet játszik. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben foglal helyet. A belföldi turizmus aránya néhány tipikus a nemzetközi turizmusban jelentős szerepet játszó tengerparti desztinációban, mint például Portugáliában, Spanyolországban, Törökországban vagy Horvátországban, illetve közvetlen szomszédunknál, Ausztriában, a magyarországinál alacsonyabb (1. ábra). A csekély arányú belföldi turizmusnak számos oka lehet: az adott ország alacsony életszínvonala, a diszkrecionális jövedelem és/ vagy szabadidő hiánya, az eltérő kultúra és a szokások, a divat vagy éppen a vonzerők köre egyaránt befolyásolják az ott élők utazási intenzitását, illetve az ország mint úti cél népszerűségét. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák nemzetiségenkénti megoszlása mellett egy ország lakossága utazási intenzitásának megismerése céljából érdemes megvizsgálni a belföldi és a kiutazó turizmus egy lakosra vetített (fajlagos) mutatóit is. Azokban az országokban, ahol a gazdaság fejlettebb, illetve az életszínvonal magasabb, jellemzően az egy főre eső belföldi utazások száma is magas. Európán belül az egy lakosra jutó belföldi utazások száma Svájcban a legmagasabb, de Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország és Olaszország is az élvonalban szerepel. Az egy lakosra jutó belföldi vendégéjszakák száma Magyarország esetében más régiónkbeli TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 3

2 országokhoz (mint például Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Bulgária vagy Lettország) hasonlóan alacsonynak mondható (2. ábra). Az egy lakosra jutó kiutazások száma ezzel szemben épp fordítottan alakul: hazánk e mutató tekintetében az élmezőnyben található. Szintén magas az egy lakosra jutó 4 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

3 kiutazások száma például Svédországban, Finnországban, Írországban és Svájcban is. A legkevesebb kiutazás ugyanakkor többek között Ausztria, Franciaország, Spanyolország lakosaira jut. Az életszínvonal és a lakosság utazásra fordítható diszkrecionális jövedelmének növekedésével (3. ábra) Magyarországon a belföldi turizmus volumenének további növekedése várható. 3. A belföldi turizmus alakulása a kelet-közép-európai országokban és Magyarországon Az 1990-es évek elején a határok átjárhatóvá tétele és a különböző utazási korlátozások feloldása a kelet-középeurópai országok be- és kiutazó turizmusára egyaránt ösztönzőleg hatott. Az addig nehezen meglátogatható kelet-közép-európai országok a rendszerváltást követően új és érdekes desztinációkként jelentek meg a világ turisztikai palettáján, a nyugati országokba való utazás lehetősége és presztízse pedig a kiutazó turizmust ösztönözte. A kelet-közép-európai volt szocialista országok újszerűsége az 1990-es évek közepére megkopott. Az évtized első felét jellemző folyamatos növekedést a régió országaiban az 1990-es évek második felére különböző fejlődési pályák váltották fel. A külföldi látogatók számának emelkedésére jelenleg azon országok számíthatnak, amelyek egyedi vonzerővel jelennek meg a nemzetközi turisztikai piacon. A belföldi turizmus alakulását illetően megállapítható, hogy az annak volumenét jellemző leggyakrabban használt mutató, a kereskedelmi és magánszálláshelyeken belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon és a környező, volt szocialista országokban is drasztikus csökkenést mutatott. Ugyanakkor a politikai régiót jellemző válságok enyhülése és a határok átjárhatóvá válásának következtében a kiutazások népszerűsége ugrásszerűen megnőtt. A belföldi turizmus visszaeséséhez hozzájárult a belföldi üdülések korábbi támogatási formáinak megszűnése is. Az évtized közepétől, amikor a kiutazások száma stabilizálódni és a gazdasági körülmények javulni kezdtek, a belföldi turizmus a régió országaiban fellendült, s mára lassan eléri, vagy meg is haladja az elmúlt évtized elejére jellemző szintet. Az elmúlt csaknem másfél évtizedben a belföldi turizmus Magyarország turizmusában egyre jelentősebb szerepet töltött be: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott a belföldi vendégektől, 2004-re ez az arány 45%-ra nőtt. A belföldi turizmus aránya a folyamatos volumen- és részarány növekedés ellenére az Európai Unió-15 átlagától azonban (64%) jelenleg is jelentősen elmarad. Magyarországot az elmúlt másfél évtizedben a kiutazó turizmust tekintve is jelentős változások jellemezték. A határok átjárhatósága és az életszínvonal lassú, de folyamatos javulásának köszönhetően az 1990-es évek elején a külföldi utazások igen népszerűvé váltak, amelynek következtében a rendszerváltást követő néhány évben elsősorban ben és 1994-ben igen magas volt a kiutazások száma után a kiutazások száma enyhe csökkenést mutatott, TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 5

4 1999-et követően azonban ismét növekedésnek indult. A kedvező makrokörnyezet, a lakosság javuló társadalmi és anyagi helyzete, valamint az, hogy a belföldi turizmus kezdte visszanyerni presztízsét, a belföldi vendégéjszakák számában is növekedést eredményezett. A belföldi turizmus növekedésének kedvezett továbbá a szeptember 11-ével kezdődő terrorhullám is, amely sok turistát késztetett arra, hogy külföldi úti cél helyett a hazai tájakat válassza. A magyarországi kereskedelmi és magánszálláshelyeken 1991 és 2004 között a belföldi vendégek száma több mint kétszeresére (+120%), 1,7 millióról 3,7 millió vendégre emelkedett. A belföldi vendégéjszakák száma csaknem kétharmadával bővült: az 1991-es 6,1 millió vendégéjszakával szemben 2004-ben kereskedelmi és magánszálláshelyeinken 9,9 millió vendégéjszakát töltött a magyar lakosság (4. ábra) ben a belföldi turizmus növekedése tovább folytatódott: a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,5 millió magyar vendéget fogadtak, akik 8,7 millió vendégéjszakát töltöttek otthonuktól távol: a belföldi vendégek száma 5,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett 4. 4 A magánszálláshelyek vendégforgalmára vonatkozó adatok 2006 nyarán kerülnek publikálásra. 6 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

5 Az átlagos tartózkodási idő a világ turizmusában tapasztalható általános trenddel párhuzamosan a magyarországi kereskedelmi és magánszálláshelyeken is folyamatos csökkenést mutatott az elmúlt években: az összes vendég ben 4,5, 1995-ben 3,2, 2004-ben pedig 3,0 éjszakát töltött el. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje az 1990-es év kivételével a külföldi vendégekénél alacsonyabb értéket ért el: míg 1990-ben még 5,5, 1995-ben pedig 2,8 éjszaka volt, addig 2004-re 2,7 éjszakára csökkent 5. A csökkenő tendencia azonban nem nevezhető egyértelműen negatívnak. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek tartózkodási ideje csökkenésének hátterében többek között ugyanis az áll, hogy az utazási szokások megváltozása következtében a turisták körében egyre gyakoribb a több, de rövidebb utazás. A szállodák jelentős helyet foglalnak el a turisztikai keresletben és kínálatában. Az elmúlt 15 évben a kereskedelmi szálláshelyeken belül jelentősen megváltozott a szállodák vendégforgalma is ben a szállodákban 700 ezer belföldi vendég közel 1,4 millió vendégéjszakát töltött, 2004-re a vendégek száma több mint kétszeresére emelkedett, a vendégéjszakák száma megháromszorozódott (5. ábra). Míg 1990-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakáknak mindössze 15,7%- a realizálódott szállodákban, ez az érték már 1992-ben (30,1%) a duplájára nőtt, majd 1994-ben az 1990-es érték háromszorosára emelkedett. Ezt követően kisebb-nagyobb ingadozások mellett a belföldi vendégek által szállodában eltöltött vendégéjszakák aránya 42-46% között mozgott. A 2004-es évben minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodában regisztráltak. A szállodák mellett a legkedveltebb szálláshelynek 2004-ben a panziók és a turistaszállók bizonyultak (1. táblázat). Az egyes szálláshelytípusok vendégforgalmának változása, táblázat Belföldi vendégéjszakák száma Változás 2004/ % 2004 % éjszaka % Szálloda összesen , , ,9 5 csillagos szálloda , , ,1 4 csillagos szálloda , , ,9 3 csillagos szálloda , , ,3 2 csillagos szálloda , , ,2 1 csillagos szálloda , , ,0 Panzió , , ,1 Turistaszálló , , ,1 Ifjúsági szállás ,0 - - Nyaralóház , , ,0 Kemping , , ,6 Kereskedelmi szálláshelyek összesen , , ,8 Magánszálláshelyek , , ,7 Mindösszesen , , ,7 Forrás: KSH 5 Az 1990-es évek elejét jellemző magas belföldi átlagos tartózkodási idő hátterében a szervezett fizetővendéglátásban regisztrált magas, 10 éjszakát is meghaladó tartózkodási idő áll. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 7

6 A különböző szálláshelytípusok belföldi vendégforgalmának változása igen jelentős eltéréseket mutat. Az elmúlt években a belföldi vendégforgalom a szállodákon belül az öt- és négycsillagos házakban növekedett a legdinamikusabban, hiszen 1990 és 2004 között az ötcsillagos házak forgalma csaknem harmincszorosára, a négycsillagosoké csaknem húszszorosára emelkedett. A volument tekintve a háromcsillagos szállodák könyvelhették el a legnagyobb növekedést, ahol 2004-ben közel 2 millióval több belföldi vendégéjszakát regisztráltak, mint 1991-ben. A szállodák mellett a panziók és a turistaszállók belföldi vendégforgalma is megháromszorozódott, ugyanakkor a kempingek, de különösen a magánszálláshelyek forgalma jelentősen visszaesett (1. táblázat). Összességében a kereskedelmi és magánszálláshelyeken 2004-ben 3,8 millióval több belföldi vendégéjszakát regisztráltak, mint 1991-ben, amely az es bázisévhez viszonyítva 61,7%-os növekedést jelent. 4. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek alakulása A kereskedelmi szálláshelyek belföldi turizmusból származó szállásdíjbevételeit folyamatos növekedés jellemzi. Míg a belföldi szállásdíjbevételek volumene 1993-ban 3,3 milliárd 6 A magyarországi turizmus szezonalitásáról a Tények és előrejelzések rovatban olvasható részletes elemzés. 8 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM forintot tett ki, 2004-re csaknem tízszeresére nőtt (29,8 milliárd forint). A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek belföldi-külföldi megoszlásáról az 1990 és 1992 közötti időszakra nem áll rendelkezésre adat, a 7. ábrán azonban jól látható, hogy 1993 óta a belföldi szállásdíjbevételek egyre nagyobb hányadát teszik ki az amúgy szintén folyamatosan emelkedő összes szállásdíjbevételnek. Míg 1993-ban a belföldi szállásdíjbevételek aránya mindössze 14,6% volt, a folyamatos növekedés eredményeként 2004-ben az összes bevétel 30,0%-a származott a belföldi vendégektől. 5. A belföldi turizmus szezonális alakulása 6 A belföldi turizmus mind területi, mind időbeli eloszlását tekintve kevésbé koncentrált, mint a beutazó turizmus. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák szezonális alakulása az elmúlt években nem változott, 2000 és 2004 között a vendégéjszakák 61,3-63,2%-a a május-szeptember, 45,2-47,0%-a a június-augusztus közötti időszakban realizálódott. Ezzel párhuzamosan a belföldi vendégéjszakák száma az elmúlt öt évben 6,8%-kal bővült, ami 536 ezerrel több belföldi vendégéjszakát jelent a kereskedelmi szálláshelyeken. A növekedés egyharmadát (180 ezer vendégéjszakát) a főszezonon kívüli hónapokban regisztrálták. A nyári

7 hónapok jelentőségét jelzi, hogy 2000 és 2004 között a legdinamikusabb növekedést az augusztus (+16,1%) és a május (+12,8%) belföldi vendégforgalma mutatta. Januárban és novemberben közel egytizedével emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban. A belföldi turizmus esetében is a szállodák és a panziók mutatják a legkisebb szezonalitást: 2004-ben ezeken a szálláshelyeken a belföldi vendégéjszakák 51,8, illetve 57,3%-a realizálódott a május szeptemberi időszakban. A külföldi vendégforgalomhoz hasonlóan a belföldi turizmus esetében is a május-szeptemberi időszakon belül a nyári hónapok szerepe kiemelkedő: a szállodák és a panziók kivételével, ahol is a június augusztus hónapok részesedése nem éri el a 40%-ot, a kereskedelmi szálláshelyeken a teljes évi vendégforgalom több mint fele a nyári hónapokban realizálódik. Az elmúlt években ugyanakkor a külföldi vendégforgalommal ellentétben a szállodák és a panziók esetében is a május-szeptember, illetve a június-augusztus időszak szerepének kismértékű növekedése volt megfigyelhető. 6. A turisztikai régiók belföldi turizmusának alakulása A turisztikai régiók kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalmára vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal 1998 óta publikál adatokat, a magánszálláshelyek adatai azonban csak 1999 óta állnak rendelkezésre. Az alábbi fejezetben bemutatjuk az egyes régiók belföldi vendégforgalmának, valamint a belföldi turizmusban betöltött szerepének változását. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák száma 1998 és 2004 között minden régióban emelkedett. A legjelentősebb növekedést 1998-hoz viszonyítva az Észak-Alföldön regisztrálták (+69,7%), emellett a Dél-Dunántúlon több mint négytizedével, a Balatonon és a Tisza-tónál pedig 30%-kal több vendégéjszakát töltöttek a belföldi vendégek 2004-ben. Mindez abszolút számokban 400 ezer feletti belföldi vendégéjszaka-szám növekedést jelent a Balatonnál és az Észak-Alföldön. Budapest-Közép- Dunavidéken és a Dél-Dunántúlon pedig 2004-ben közel 2. táblázat A belföldi turizmusban részt vevők úti céljainak rangsora a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák száma alapján, 1998, 2004 Helyezés Balaton (20,6%) Balaton (21,8%) 2. Budapest- Közép-Dunavidék (15,8%) Budapest- Közép-Dunavidék (15,1%) 3. Észak-Magyarország (14,8%) Észak-Magyarország (13,6%) 4. Nyugat-Dunántúl (14,5%) Nyugat-Dunántúl (12,7%) 5. Dél-Alföld (9,7%) Észak-Alföld (11,7%) 6. Észak-Alföld (8,5%) Dél-Alföld (9,2%) 7. Közép-Dunántúl (7,1%) Dél-Dunántúl (7,9%) 8. Dél-Dunántúl (6,9%) Közép-Dunántúl (5,8%) 9. Tisza-tó (2,2%) Tisza-tó (2,3%) Forrás: KSH TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 9

8 3. táblázat A belföldi turizmus jelentősége a turisztikai régiókban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, 1998, 2004 (%) Vendégéjszakák külföldi belföldi külföldi belföldi Balaton 69,8 30,2 58,1 41,9 Budapest-Közép- Dunavidék 78,9 21,1 81,1 18,9 Dél-Alföld 31,9 68,1 25,0 75,0 Dél-Dunántúl 45,8 54,2 28,9 71,1 Észak-Alföld 55,6 44,4 34,9 65,1 Észak-Magyarország 23,3 76,7 15,9 84,1 Közép-Dunántúl 40,1 59,9 35,8 64,2 Nyugat-Dunántúl 44,1 55,9 46,3 53,7 Tisza-tó 36,8 63,2 30,7 69,3 Összesen 59,9 40,1 55,6 44,4 Forrás: KSH 200 ezerrel több belföldi vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken mint 1998-ban (4. táblázat). A magánszálláshelyeken ugyanakkor 1999-ről 2004-re több régió belföldi vendégforgalma is csökkenést mutatott: a Közép-Dunántúlon több mint felével, a Balatonon és a Budapest-Közép-Dunavidék régióban egyötödével csökkent a belföldi vendégéjszakák száma. A többi régióban eltérő mértékben emelkedett a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma: az Észak-Alföldön közel 70%-kal, a Tisza-tónál másfélszeresére, a Dél-Dunántúlon egyharmadával, a Dél-Alföldön pedig egynegyedével több belföldi vendégéjszakát regisztráltak 2004-ben. A legjelentősebb növekedés abszolút értékben is az Észak- Alföld régiót jellemezte, itt 70 ezerrel emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma, a legnagyobb csökkenést pedig a Közép-Dunántúlon (-119 ezer vendégéjszaka) és a Balatonon (-108 ezer vendégéjszaka) könyvelhették el (5. táblázat). A növekedést regisztráló régiók összességében nem tudták ellensúlyozni ezt a csökkenést, így 2004-ben a magánszálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák száma 5,8%-kal (90 ezer éjszaka) esett vissza 1999-hez képest. Magyarországon a belföldi turizmus a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutat. A kereskedelmi szálláshelyek turisztikai régiók szerinti vendégforgalmára 1998 óta rendelkezésre álló adatok alapján a belföldi vendégek úti céljaiban nem történt jelentős változás. Az elmúlt években a belföldi vendégek által leglátogatottabb turisztikai régió a Balaton volt ban a belföldi vendégéjszakák 20,6%- át regisztrálták a Balaton régióban, a második helyen a Budapest-Közép-Dunavidék állt 15,8%-kal, ezt követte az Észak-Magyarország régió, ahol a belföldi vendégéjszakák 14,8%-a realizálódott ben a belföldi vendégéjszakák 21,8%-át a Balatonon, 15,1%-át a Budapest-Közép-Dunavidék 10 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM régióban regisztrálták. Kiemelkedett továbbá az Észak-Magyarország régió szerepe, amely a belföldi vendégéjszakák 13,6%-ával részesedett (2. táblázat). Az egyes régiók turizmusában a belföldi turizmus jelentősége eltérő. Míg a Balaton és a Budapest-Közép- Dunavidék régió turizmusában elsősorban a külföldi vendégek játsszák a döntő szerepet, addig a Dél-Alföld, Észak- Magyarország és Tisza-tó régiókban a vendégéjszakák 63-76%-a a belföldi vendégektől származik (3. táblázat). A 4. és 5. táblázatban a kereskedelmi és a magánszálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak számát, illetve arányát mutatjuk be a vendégek összetétele szerinti bontásban. 7. Az üdülési csekk szerepe a hazai turizmusban A belföldi turizmus fejlesztésére a turizmus állami szintű irányításáért felelős szervezetek, így a Magyar Turizmus Rt. is évről évre növekvő figyelmet fordít, hiszen a nemzetközi idegenforgalomban csak az az ország lehet versenyképes, amelynek belső utazási piaca is erős. Ennek a törekvésnek köszönhetően az elmúlt években lényegesen bővült az üdülési csekket igénylők köre és az elfogadóhelyek száma is. A Magyarországon január 1-jétől működő üdülésicsekk-rendszer bevezetése az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia minta alapján történt. A január 1-jétől érvényes rendelkezések szerint a természetbeni juttatásként adható üdülési csekk adómentes értékhatára Ft-ról a mindenkori minimálbér (2006. január 1-jén Ft) összegére emelkedett, és a korábbi 50% helyett 100%-ban adó- és járulékmentessé vált a munkáltatók számára. Az évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról az adómentes természetbeni juttatások között határozta meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket. Az üdülési csekket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

9 4. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása turisztikai régiók szerinti bontásban, Külföldi Belföldi Külföldi Belföldi száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya Vendégek Balaton , , , ,4 Budapest-Közép- Dunavidék , , , ,2 Dél-Alföld , , , ,9 Dél-Dunántúl , , , ,6 Észak-Alföld , , , ,7 Észak-Magyarország , , , ,4 Közép-Dunántúl , , , ,5 Nyugat-Dunántúl , , , ,3 Tisza-tó , , , ,0 Összesen , , , ,6 Vendégéjszakák Balaton , , , ,9 Budapest-Közép- Dunavidék , , , ,9 Dél-Alföld , , , ,0 Dél-Dunántúl , , , ,1 Észak-Alföld , , , ,1 Észak-Magyarország , , , ,1 Közép-Dunántúl , , , ,2 Nyugat-Dunántúl , , , ,7 Tisza-tó , , , ,3 Összesen , , , ,4 Forrás: KSH tulajdonában lévő Nemzeti Üdülési Szolgálat értékesíti, amely a Szolgálattal szerződést kötött szálláshelyeken, utazási irodáknál, közlekedési vállalatoknál és egyéb szolgáltatóknál készpénzt helyettesítő fizetőeszközként használható fel. A belföldi turizmus fejlődéséhez jelentős mértékben járul hozzá az üdülési csekk növekvő népszerűsége. Az MNÜA adatai szerint 2004-ben a munkáltatók összesen 7,47 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóik számára. Az évi 98 ezerről 2004-re 292 ezerre nőtt azok száma, akik üdülési csekkel támogatott utazáson vettek részt. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 13 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjaik részére biztosított támogatást. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a év során az üdülési csekk forgalma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken összességében meghaladta az 5 milliárd forintot, az üdülési csekk többségét (55,8%) a szállodákban használta fel a magyar lakosság. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legnépszerűbb beváltóhelyek a háromcsillagos szállodák voltak, ahol a csekkforgalom 32,4%-a bonyolódott (9. ábra). A kempingek a kereskedelmi és magánszálláshelyek üdülési csekk forgalmából 16,9%-kal, a panziók 14,2%-kal, az üdülőházak 8,2%-kal, a magánszálláshelyek pedig 7,7%-kal részesedtek ben a belföldi turizmusból származó kereskedelmi szállásdíj bevételek mintegy 17,3%-át adták az üdülési csekk beváltások (6. táblázat). Az üdülési csekket elfogadó helyek száma ben 2700-ra nőtt, a szállás és kapcsolódó szolgáltatások mellett a csekk március 1-jétől a Balatoni Hajózási Rt.-nél, a Volánbusz Zrt.-nél, a Magyar Államvasutak Zrt.- nél és a Győr Sopron Ebenfurt Vasút Zrt. vonalain üdülési célú belföldi távolsági tömegközlekedésre, a évtől kulturális rendezvényeken, művészeti fesztiválokon is felhasználható. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 11

10 5. táblázat A magánszálláshelyek vendégforgalmának alakulása turisztikai régiók szerinti bontásban, Külföldi Belföldi Külföldi Belföldi száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya Vendégek Balaton , , , ,8 Budapest-Közép- Dunavidék , , , ,2 Dél-Alföld , , , ,8 Dél-Dunántúl , , , ,4 Észak-Alföld , , , ,2 Észak-Magyarország , , , ,1 Közép-Dunántúl , , , ,0 Nyugat-Dunántúl , , , ,8 Tisza-tó , , , ,3 Összesen , , , ,3 Vendégéjszakák Balaton , , , ,3 Budapest-Közép- Dunavidék , , , ,3 Dél-Alföld , , , ,2 Dél-Dunántúl , , , ,1 Észak-Alföld , , , ,2 Észak-Magyarország , , , ,9 Közép-Dunántúl , , , ,5 Nyugat-Dunántúl , , , ,8 Tisza-tó , , , ,0 Összesen , , , ,2 Forrás: KSH 8. A belföldi turizmus alakulása a Magyar Turizmus Rt. kutatásai és a Központi Statisztikai Hivatal keresletfelmérésének adatai alapján A tanulmány eddigi fejezeteiben ismertetett adatokon túl további forrásokból is rendelkezésre állnak olyan információk, amelyek a belföldi turizmus alakulását mutatják. A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt helyen szerepel a belföldi turizmus. A belföldi lakosság utazási szokásainak vizsgálata, a változások nyomon követése és ezzel a belföldi turizmust célzó hatékony marketing eszközök kiválasztása érdekében a Magyar Turizmus Rt. a évtől 8 éves rendszerességgel végez elsődleges kutatást, amely az egy- és többnapos utazásokat egyaránt vizsgálja. A megkérdezés lebonyolítására minden év októberében/novemberében kerül Az üdülési csekk forgalma, táblázat Csekk-értékesítés (millió Ft) 1656,9 2078,0 2050,8 1803,1 2313,0 4850,0 7465,0 Támogatottak létszáma (fő) Forrás: KSH / Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 7 A magánszálláshelyek vendégforgalmára vonatkozóan turisztikai régiók szerint 1999-től kezdődően áll rendelkezésre adat. 8 A évet megelőzően 1997-től kerültek lebonyolításra elsődleges kutatások a belföldi turizmus alakulásáról, a módszertan egységesítésére azonban ezt követően került sor. Teljesen azonos módszertan szerint a 2003., és évi felmérések készültek. 12 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

11 7. táblázat A magyar lakosság legkedveltebb úti céljai, Utazás Főutazás Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi Budapest-Közép-Dunavidék Horvátország Balaton Horvátország Balaton Románia Észak-Magyarország Románia Észak-Magyarország Ausztria Budapest-Közép-Dunavidék Görögország Dél-Alföld Olaszország Olaszország Forrás: Magyar Turizmus Rt./ M.Á.S.T. sor, jellemzően 1000 fős, a legfontosabb demográfiai változók a 18 év feletti lakosságra megye, településméret, nem és kor szerint országosan reprezentatív mintán. A kutatások minden évben az adatfelvételt megelőző 12 hónap egy- és többnapos utazásait, valamint a háztartás számára legfontosabb utazást, az úgynevezett főutazást vizsgálják részletesen. Mivel az utazások jellemzően több családtagot is érintenek, mindig a háztartások utazási szokásainak vizsgálatára került sor ben a megkérdezés 3000 fős mintán történt, ami lehetővé tette a belföldi utazási szokások részletesebb, illetve regionális bontásban történő vizsgálatát is. 9 A belföldi turizmus jellemzőiről további információk állnak rendelkezésre a Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban indított adatgyűjtéséből ben a Központi Statisztikai Hivatal a turizmus teljesítményének, gazdasági szerepének pontosabb és hitelesebb mérése érdekében ugyanis egy új keresletfelmérést indított el, amelynek során a külföldiek magyarországi utazásai mellett a belföldi lakosság turisztikai célú utazásait is vizsgálja 10. A évi felmérés során sikeres interjú készült magyar háztartásokban pontos és átfogó képet nyújtva a lakosság utazásairól. Az alábbiakban e két kutatás legfrissebb eredményeit ismertetjük A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI, TURISZTIKAI KERESLETÉNEK JELLEMZŐI A magyar lakosság utazási szokásaira vonatkozó felmérések óta készülnek azonos módszertannal, ezért közvetlenül a évi adatok hasonlíthatóak össze. A kutatás során a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek mellett a saját nyaralóba, telekre tett utazások, valamint az ingyenes baráti, rokoni szálláshelyet igénybevevők utazásai is vizsgálatra kerültek. 9 A magyar lakosság utazási szokásairól készült felmérések legfontosabb eredményei részletes tanulmány formájában évente publikálásra kerülnek a Turizmus Bulletin hasábjain, a évi utazási szokások a IX. évfolyam első számában, a éviek jelen számban kerülnek bemutatásra. 10 A fejezet tartalma és szövege megegyezik a Központi Statisztikai Hivatal által megjelentetett Turizmus 2004 c. kiadvány 4.1. fejezetével. 11 A kirándulás szót az egynapos látogatás, az utazás kifejezést a többnapos látogatás szinonimájaként használjuk. A magyar lakosság turisztikai fogyasztását tekintve az egy- és többnapos belföldi utazások jóval nagyobb szerepet töltenek be, mint a külföldiek: 2004-ben a belföldre (is) kirándulók 11 aránya 97%-ot (ezen belül 90% csak belföldi úti célt választott), az utazók aránya 83%-ot tett ki (ezen belül 67% csak belföldi úti célt választott), az ún. főutazásoknak pedig 64%-a irányult belföldre. A turisztikai kereslet volumenét a különböző demográfiai jellemzők jelentősen befolyásolják. Egy magyar háztartásra évente átlagosan 4 belföldi kirándulás, illetve 1,65 belföldi utazás jut (7. táblázat). Az elmúlt években a legnépszerűbb három turisztikai régió a kirándulások, az utazások és a főutazások esetében is a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és az Észak-Magyarország voltak. A belföldi utazások legfontosabb motivációja a pihenés, kikapcsolódás, a rokonok és barátok felkeresése, valamint a strandolás/fürdőzés. A külföldi utazásokkal szemben a belföldi utazások során alacsonyabb a turisztikai információt gyűjtők aránya (42%), aminek hátterében többek között az egy-egy turisztikai régióba visszatérők magas aránya áll. Az elmúlt években a legmarkánsabb változás az internethasználat területén történt: míg 2001-ben a belföldi főutazás esetében a világháló használata 1%-ot mutatott, 2004-ben ez 8. táblázat A belföldi utazók demográfiai jellemzői (%) Korosztály szerint 30 év alatt 33,4 32,2 33, év 17,1 17,7 15, év 19,6 19,3 19, év 13,5 15,5 14,7 60 feletti 16,4 15,4 16,7 Iskolai végzettség szerint maximum 8 általános 16,6 12,6 17,6 szakmunkásképző 22,2 24,3 21,5 érettségi 38,3 41,7 35,7 felsőfokú 22,9 21,4 25,2 Jövedelem szerint átlag alatti 10,2 15,7 15,3 átlagos 58,2 51,1 55,6 átlag feletti 31,6 33,2 29,1 Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 13

12 az arány 22%-ra emelkedett. Az utazók leggyakrabban saját és a korábban ott járt ismerősök tapasztalataira támaszkodnak, de a nyomtatott információs anyagok (kiadványok, térképek és útikönyvek) továbbra is fontos szerepet töltenek be. Az utazási irodák szerepe a belföldi utazások szervezésében alacsony és folyamatosan csökken: 2004-ben az utazásközvetítők a belföldi főutazások 3%-ának szervezésében vettek részt. A belföldi vendégforgalom a beutazó forgalomnál jóval kevésbé szezonális, noha az utazások 70%-ára a június augusztus időszakban kerül sor. A szezonalitás mértéke az elmúlt években nem változott, a belföldi turizmus szempontjából az elmúlt másfél évtizedben a nyári hónapok voltak a legkedveltebbek. A 8. táblázatban az utazók demográfiai jellemzői láthatók az elmúlt három évre vonatkozóan. Korosztály szerinti bontásban egyedül a évesek között tapasztalható enyhe csökkenés az utazók számában, a többi korosztályból arányaiban nem változott az utazáson részt vevők száma. Az iskolai végzettség szerint vizsgálva az utazókat megállapítható, hogy a maximum 8 általánossal, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők többen, ugyanakkor az érettségizettek kevesebben utaztak 2005-ben az előző évekhez képest. Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők 2003-hoz viszonyítva több, az átlagos, illetve átlag feletti keresettel rendelkezők kevesebb utazáson vettek részt a év során (8. táblázat) A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KERESLETFELMÉRÉSÉNEK FŐBB EREDMÉNYEI A KSH adatai szerint a lakosság 2004-ben összesen mintegy 161 millió belföldi utazást tett, amelynek során 226 millió napot töltöttek el. Az utazások 88%-a egynapos volt, 9%-a 2-4 napig, 3%-a pedig ennél tovább tartott (10. ábra). Utóbbiak 40%-át a Közép-Magyarország régió lakói tették, ugyanakkor ez volt az egyik legjelentősebb fogadó régió is: 3,9 millióan érkeztek ide több napra, a Balatonhoz 3 millió, Észak-Magyarországra és az Észak-Alföldre 2,5-2,6 millió utazást tettek a magyarok. Az utazás során eltöltött idő tekintetében ez azt jelenti, hogy a Budapest-Közép-Dunavidéken közel 16 millió, a Balatonnál 17 millió, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon több mint 10 millió napot töltöttek a turisták többnapos utazásaik során. Ez azt mutatja, hogy míg a legtöbb régióban az átlagos tartózkodási idő 4 nap körül volt, addig a Balatonnál 5,7 nap. A magyar tengerhez tett utazások egyharmada a fővárosi háztartásokhoz kötődött. Az utazások viszonylag rövid távúak, általában jellemző, hogy a kibocsátó régióból a hozzájuk közel eső célrégióba gyakrabban utaznak. A többnapos utazások kétharmadánál személygépkocsit vettek igénybe, autóbuszt, illetve vonatot az utazások 17-18%-ánál használtak a turisták. A keresletfelmérésben a Magyar Turizmus Rt. felméréséhez hasonlóan a kereskedelmi alapon működő szálláshelyek mellett a saját nyaralóba, telekre tett utazásokat, valamint az ingyenes szálláshelyet igénybevevők utazásait is vizsgálták. Ez alapján az utazás során eltöltött idő 70%-át saját második otthonban, illetve rokon, barát által biztosított szálláshelyen töltötték az utazók, a kereskedelmi szálláshelyekre a vendégforgalom 20%-a jutott. Az utazók jellemzői szerint vizsgálva egyenként millió napot töltöttek turizmussal a 0-24, a 25-44, illetve a éves korosztály tagjai. 14 TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

13 Az utazások motivációját vizsgálva a rokonok, barátok meglátogatása (18%), az egyéb nem turisztikai célú tevékenység (16%), a vásárlás (13%) és az iskolai tanulmányút (13%) tekinthetők a legfontosabbaknak. Az említett arányok azonban szélsőséges megoszlást mutatnak, ha az utazások időtartamát vizsgáljuk. Az egynapos utazásoknál a nem turisztikai célú tevékenység (18%), az iskolai tanulmányút és a vásárlás (15-15%) volt a legjelentősebb motiváció, a 2-4 napos utaknak 44%-a rokon, barát meglátogatása miatt történt. Az öt- és többnapos utak esetében a vízparti üdülés aránya 22%, a városnézésé pedig 13% volt (9. táblázat) ben a magyar háztartások egynapos belföldi kirándulásaik során 342 milliárd forintot, többnapos belföldi utazásaik alkalmával összesen 211 milliárd forintot költöttek el. A belföldi többnapos utakon a lakosság 50 milliárd forintot szállásra, 66 milliárdot étkezésre, 44 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra fordított, utazási irodai szolgáltatások igénybevételére közel 8 milliárdot, egyéb szolgáltatásokra és ajándéktárgyak vásárlására pedig 43 milliárd forintot szánt. 9. táblázat Az egy- és több napos utazások megoszlása motiváció szerint, 2004 (%) Egynapos utazások 2-4 napos utazások 5 vagy többnapos utazások Vízparti üdülés 6,0 9,0 21,5 Hegyvidéki üdülés 3,8 3,1 4,8 Falusi turizmus 1,3 1,7 3,0 Körutazás - 0,7 1,7 Városnézés 2,9 7,5 12,7 Rokon, barát meglátogatása 13,6 44,4 22,9 Iskolai tanulmányút, tábor 15 1,0 1,8 Gyógykezeltetés 2,3 0,8 2,7 Egészségmegőrzés 4,3 3,3 6,8 Konferencia, kongresszus 2,3 1,2 0,3 Üzleti út, kiállítás, vásár 2,8 1,5 0,6 Kulturális rendezvény, sportesemény 2,7 3,6 3,1 Vallási okok 1,8 0,8 0,6 Vásárlás 14,8 2,5 2,3 Tanulás 1,4 1,3 1,9 Hobbi jellegű munkavégzés 2,6 11,0 7,7 Egyéb 3,9 4,5 3,7 Egyéb, nem turisztikai célú tevékenység 18,2 1,8 2,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH adatfelvétel A turisztikai költést természetesen nagymértékben befolyásolta a háztartás anyagi helyzete, illetve a lakóhelyéül szolgáló település mérete. A saját, második otthonnal rendelkező háztartások 18%-a 200 ezer forintnál többet adott ki többnapos utazásokra az elmúlt év során, míg a második otthonnal nem rendelkezőknél ez az arány mindössze 3% volt. A személygépkocsit használók 7, a nem használóknak viszont csak 1,5%-a tartozott a 200 ezer forintnál többet költők csoportjába. A budapesti háztartások mindössze 55%-ánál nem jelentkezett többnapos belföldi utazáshoz kapcsolódó turisztikai költés, míg a 10 ezer lakosnál kisebb települések esetében ez az arány meghaladta a 70%-ot. A belföldi többnapos utazások szervezéséhez az utak mindössze 1,3%-ánál vettek igénybe utaztató szervezetet. Ennek kapcsán 8 milliárd forintot költött a lakosság az utazási irodák és ügynökségek által nyújtott szolgáltatásokra. Az átlagos költés közel 30 ezer forint volt. 9. A belföldi turizmus várható alakulása A belföldi turizmusra ható pozitív és negatív tényezőket, hatásokat figyelembe véve a Magyar Turizmus Rt ra a belföldi vendégéjszakák 3,5%-os növekedését prognosztizálja. A reálkeresetek növekedése 2006-ban 1,5-2,5% közötti értéket ér el, amely a belföldi turizmus növekedésének lassulását vetíti előre. A belföldi turizmust negatívan befolyásoló tényezők közül a kiutazó turizmus elmúlt években megfigyelhető nagymértékű növekedését is szükséges megemlíteni. Ennek hátterében a diszkont légitársaságok terjeszkedése, illetve a kedvező áron elérhető utazási ajánlatok bővülése áll. A belföldi turizmus presztízse Magyarországon egyre erősebbnek mondható, az elmúlt néhány év tendenciái és a lakosság utazásaira ható pozitív tényezők mint a társadalom gazdasági helyzetének javulása, az üdülési csekk népszerűségének növekedése, a második és harmadik, valamint a rövid utazások számának növekedése figyelembevételével középtávon a belföldi utazások számának további lassú, de stabil növekedése várható. Felhasznált irodalom Dr. BEHRINGER Zs. HERBSZT A. KISS K. TÖRÖK P.: Közép- Kelet-Európa turizmusa, Turizmus Bulletin, 2002/1. A magyar lakosság utazási szokásai, 2004, Magyar Turizmus Rt. M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság, Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyvek , Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus 2004, Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus Magyarországon 2004, Magyar Turizmus Rt., Turizmus Magyarországon 2003, Magyar Turizmus Rt., Turizmus Magyarországon , Magyar Turizmus Rt., Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2004, Központi Statisztikai Hivatal, TURIZMUS BULLETIN X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 15