2012. január július 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

Átírás

1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január július 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 júliusában a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevı vendégek száma ( fı) 2,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 3,3%-kal nıtt az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idı 3,0 nap volt, amely az elızı év júliusához képest 0,8%-os növekedést jelent. A külföldi vendégek száma ( fı) 8,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 8,9%-kal növekedett. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,0 nap (+0,3%) volt. A belföldi vendégek száma ( fı) 2,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 1,1%-kal csökkent a tavalyi év júliusához képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,0 nap (+1,3%) volt 2012 hetedik hónapjában. 1. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, január július* Összesen Külföldi Belföldi / / / Szállástípus éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka Szálloda , , , csillagos , , , csillagos , , , csillagos , , , csillagos , , , csillagos , , , Gyógyszálloda , , , Wellness-szálloda , , , Panzió** , , , Üdülıház , , , Közösségi szálláshely*** , , , Kemping , , , Összesen , , , *Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekbıl adódnak. **Egyes szálláshelyek átminısítésével (bizonyos esetekben az egyéb szálláshelyek közé kerülésével) kapcsolatban a KSH nem készített kimutatást. ***Közösségi szálláshely: turistaszálló és ifjúsági szálló összesen. A január júliusi idıszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevı vendégek száma ( fı) összességében 2,2%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 3,3%-kal nıtt az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idı 2,6 nap volt, ami 1,1%-os növekedést jelent az elızı év azonos idıszakához képest. A külföldi vendégek számában ( fı) 7,5%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában ( éjszaka) pedig 8,1%-os növekedést regisztráltak. A külföldiek átlagosan 2,8 napot töltöttek hazánkban, ami 2011 elsı hét hónapjához viszonyítva 0,5%-os növekedést jelent. A belföldi vendégek száma ( fı) 2,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 1,5%-kal csökkent a tavalyi év január júliusi idıszakához képest. Ugyanakkor a belföldi vendégéjszakák száma a szállodák (+1,7%), azon belül az egycsillagos (+107,9%) és a négycsillagos szállodák (+12,0%), továbbá a kempingek (+10,7%) esetében pozitívan alakult január júliushoz képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 nap

2 (+1,0%) volt 2012 elsı hét hónapjában. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását a különbözı szállástípusokban az 1. táblázatban foglaltuk össze. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi, illetve belföldi vendégéjszakaszám-változása az elmúlt hónapok során nem mutatott jellegzetes tendenciát (1. ábra). 1. ábra A kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakaszám változásának szezonális alakulása (%), január-július 25,0 20,0 15,0 10,0 Külföldi Belföldi 5,0 0,0 január február március április május június július -5,0 Forrás: KSH, elızetes adatok 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és kapacitáskihasználtsága 2012 júliusában a mőködı kereskedelmi szálláshelyek száma 3157 volt, amelyekben szoba férıhellyel várta a vendégeket (2011 júliusában a mőködı kereskedelmi szálláshelyi férıhelyek száma volt). Ezen belül 990 szálloda szobával, illetve 1092 panzió szobával mőködött. A férıhelyek 16,2%-a, a szállodák kategóriáján belül a legtöbb férıhely (55,1 ezer), a négycsillagos házakban található. A férıhelyek szintén jelentıs hányadát (53,5 ezer férıhelyet) adták a háromcsillagos házak. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatait a 2. táblázatban foglaltuk össze.

3 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, július 2012/2011 Egységek Szobák Férıhelyek (férıhelyek) 2. táblázat Szálloda ,5% 5 csillagos ,6% 4 csillagos ,8% 3 csillagos ,2% 2 csillagos ,3% 1 csillagos ,6% Gyógyszálloda ,1% Wellness-szálloda ,0% 11 Panzió ,0% Üdülıház ,6% Közösségi szálláshely* ,3% Kemping ,9% Összesen ,1% *Közösségi szálláshely: turistaszálló és ifjúsági szálló összesen. Megjegyzés: Egyes szálláshelyek átminısítésével (bizonyos esetekben az egyéb szálláshelyek közé kerülésével) kapcsolatban a KSH nem készített kimutatást elsı hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 37,3% volt. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága 45,2% volt, a gyógyszállodákban 53,9%-os, a wellness-szállodákban 44,4%-os kapacitáskihasználtságot mértek A kereskedelmi szálláshelyek bevételei január júliusban a forintban számított szállásdíjbevétel kissé gyorsabb ütemben emelkedett, mint a vendégéjszakaszám. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 82,6 milliárd forintot (+8,7%) tettek ki. A külföldi vendégektıl származó szállásdíjbevétel (amely az összes szállásdíjbevétel 64,6%-át adta) 12,6%-kal, a belföldiektıl származó szállásdíjbevétel 2,2%-kal nıtt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel (74,0 milliárd forint, az összes szállásdíjbevétel 89,6%-a) a szállodákban keletkezett. A szállásdíjbevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 32,9 milliárd forint vendéglátásból és 31,6 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak január júliusban. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 147,1 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, ami január júliushoz viszonyítva folyó áron 6,5%-os növekedésnek felel meg. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás január júliusra számított árindexe 4,6%-kal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 2,7%-os árnövekedést mértek.

4 1.3. Az Üdülési Csekk és a Széchenyi Pihenıkártya felhasználási adatai a kereskedelmi szálláshelyeken A mőködı kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2012 júliusában 2265 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetıeszközként Üdülési Csekket, és 1855 egység Széchenyi Pihenıkártyát. A belföldi vendégek júliusban 2,4 milliárd forint értékben vásároltak szálláshelyi szolgáltatásokat ezen fizetıeszközökkel, ami a belföldi szállásdíjak 29,8%-ával volt egyenértékő. Az Üdülési Csekkel vagy Széchenyi Pihenıhártyával fizetı vendégek közül az Üdülési Csekk felhasználásának aránya július hónapban 11,8%-os (277,7 millió forint) volt, Széchenyi Pihenıkártyával a belföldi vendégek 88,2%-a (2,1 milliárd forint) fizetett. A felhasználási arány az év eleje óta folyamatosan nı január júliusban az Üdülési Csekk, illetve Széchényi Pihenıkártya tulajdonosok 6,0 milliárd forint értékben fizettek ezen fizetıeszközökkel: az Üdülési Csekk felhasználásának aránya 41,0%-os, a SZÉP kártya felhasználásának aránya 59,0%-os volt A szállodák vendégforgalmának alakulása január júliusban a vendégéjszakák 76,4%-át regisztráló szállodák vendégforgalma kedvezıen alakult: a vendégek száma ( fı) 4,7%-kal, a vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 6,5%-kal nıtt január júliushoz képest. Az egycsillagos házakban 53,6%-os, a négycsillagos kategóriában 16,1%-os, a háromcsillagosoknál 3,5%-os, az ötcsillagosoknál 3,4%-os növekedést, míg a kétcsillagos házak kategóriájában 25,0%-os csökkenést regisztráltak a vendégéjszakák számában. Az év elsı hét hónapjában a külföldi vendégek száma ( fı) 8,7%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) 10,3%-kal emelkedett a szállodákban, a kereskedelmi szálláshelyek átlagát meghaladva. A négy- és háromcsillagos szállodákban mértékben nıtt a külföldi vendégek (+19,4%, illetve +3,5%) és a külföldi vendégéjszakák száma (+18,8%, illetve +6,5%), az egycsillagos szállodák forgalmát 38,3%-os, a kétcsillagos szállodák forgalmát 31,2%-os csökkenés jellemezte (1. táblázat) január júliusban a szállodákban a belföldi vendégek száma ( fı) nem változott, míg a belföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) 1,7%-kal nıtt. A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az egycsillagos kategóriában 107,9%-kal, a négycsillagosokban 12,0%-kal, a háromcsillagosokban 0,9%-kal, az ötcsillagosokban 0,3%-kal emelkedett, a kétcsillagos szállodák esetében pedig (vélhetıen részben a kapacitások változása következtében) 22,8%-kal csökkent. A szállodák átlagosan forintos bruttó átlagárral mőködtek 2012 elsı hét hónapjában. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- ( forint) és a négycsillagos ( forint), valamint a wellness-szállodákat ( forint) jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 6620 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos ( forint) és a négycsillagos (7490 forint), továbbá a gyógy- (7366 forint) és a wellness-szállodákban (6723 forint) regisztrálták.

5 2. A legfontosabb küldıországok vendégforgalmának alakulása A január júliusi idıszakban Magyarország legnagyobb küldıpiaca a évi végleges adatokból felállított küldıpiaci sorrend alapján 19,4%-os részesedéssel bíró Németország esetében továbbra is minden hónapban pozitívan alakult a vendégéjszakák száma mind a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a szállodákban A küldıországok vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A évi adatok alapján legfontosabb tíz küldıországunk közül január-júliusban Oroszország (+31,6%) és Olaszország (+20,5%) esetében nıtt jelentısen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2011 azonos idıszakához képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a cseh (+6,9%), a román (+6,0%), a német (+4,1%), az amerikai (+3,3%), a lengyel (+3,1%), valamint a brit (+2,3%) vendégéjszakák száma is. (A küldıpiacok vendégforgalmának a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban regisztrált adatait a 3. táblázatban foglaltuk össze.) A TOP 10 küldıországon kívüli országokból érkezı forgalom általában igen kedvezıen alakult: Brazília (+87,0%), Szerbia (+39,0%) és Japán (+36,6%) esetében jelentıs (30,0% feletti) növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 459 ezres növekedést tapasztaltak 2011 elsı hét hónapjához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+82,1 ezer), az olasz (+54,0 ezer), a német (+46,8 ezer) és a holland (+45,7) vendégéjszakák számának növekedése A küldıországok vendégforgalmának alakulása a szállodákban A 2011-re vonatkozó adatok alapján legfontosabb tíz küldıországunk közül 2012 elsı hét hónapjában szintén Oroszország (+33,1%) és Olaszország (+22,8%) esetében nıtt jelentısen a szállodai vendégéjszakák száma január-júliushoz képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a román (+9,5%), a cseh (+7,6%), a német (+6,6%), az amerikai (+4,2%), a brit (+3,3%) és a lengyel (+1,6%) vendégéjszakák száma is. A TOP 10 küldıországon kívüli országokból érkezı forgalom általában kedvezıen alakult a szállodákban is: Brazília (+93,8%), Szerbia (+42,7%), Japán (+36,4%), valamint Írország (+30,8%) esetében igen jelentıs (30,0% feletti) növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a szállodák külföldi vendégéjszakaszámában több mint 486 ezres növekedést regisztráltak 2011 azonos idıszakához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+82,4 ezer), az olasz (+56,1 ezer) és a német (+55,6 ezer) vendégéjszakák számának növekedése.

6 A legfontosabb küldıországok vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken és a szállodákban*, január július Kereskedelmi szálláshelyek Szállodák fı 3. táblázat Vendégek Vendégéjszakák Vendégek Vendégéjszakák 2012/ / / /2011 éjszaka fı éjszaka % fı % éjszaka % fı % éjszaka Németország , , , , Ausztria , , , , Oroszország , , , , Olaszország , , , , Egyesült Királyság , , , , Csehország , , , , Lengyelország , , , , USA , , , , Románia , , , , Hollandia , , , , Franciaország , , , , Spanyolország , , , , Szlovákia , , , , Ukrajna , , , , Svédország , , , , Belgium , , , , Dánia , , , , Svájc , , , , Japán , , , , Izrael , , , , Norvégia , , , , Finnország , , , , Szerbia , , , , Kína , , , , Törökország , , , , Görögország , , , , Horvátország , , , , Koreai Köztársaság , , , , Kanada , , , , Szlovénia , , , , Brazília , , , , Bulgária , , , , Írország , , , , Ausztrália , , , , Portugália , , , , India n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. Luxemburg , , , ,6-67 Európai országok összesen , , , , Külföld összesen , , , , Belföld összesen , , , , Összesen , , , , *A külföldi országok sorrendje a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma alapján került meghatározásra. **A kereskedelmi szálláshelyek indiai vendégforgalmát 2012 óta méri a KSH.

7 3. A gyógy- és wellness-szállodák vendégforgalmának alakulása A gyógyszállodák 1 jelentıségét mutatja, hogy 2012 elsı hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 9,3%-át (421 ezer fı), vendégéjszakáinak 12,1%-át (1420 ezer éjszaka) regisztrálták gyógyszállodában. Az összes szállodai vendég 11,9%-a választott gyógyszállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 15,8%-át töltötték a gyógyszállókban január júliusban a gyógyszállodákban összességében a vendégek száma 24,2%-kal, a vendégéjszakák száma 22,4%-kal bıvült az elızı évhez képest, annak ellenére, hogy a férıhelyek számában jelentıs csökkenés volt tapasztalható ebben az idıszakban (lásd 2. táblázat). Ez a pozitív változás elsısorban a külföldi vendégek (+48,8%) és az általuk eltöltött vendégéjszakák (+41,7%) számának növekedésének köszönhetı. Ezzel egy idıben a belföldi forgalomban is növekedést regisztráltak a gyógyszállodákban: a vendégek száma 9,0%-kal, a vendégéjszakák száma 4,5%-kal emelkedett az elızı évhez képest elsı hét hónapjában a gyógyszállodák vendégeinek 54,3%-a, vendégéjszakáinak 44,3%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált idıszakban az átlagos tartózkodási idı a gyógyszállodákban a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva 3,4 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,1 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,8 éjszakát töltöttek a hazai gyógyszállodákban. A gyógyszállodákban a vizsgált idıszakban a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 28,7%-a), Oroszország (14,5%), Ausztria (12,0%), Csehország (5,9%), Románia (3,4%), Ukrajna (2,8%), Szlovákia (2,8%), Svájc (2,4%), Olaszország (2,1%), Lengyelország (2,1%), Egyesült Királyság (2,0%), Franciaország (1,9%), az Amerikai Egyesült Államok (1,6%) és Szerbia (1,5%) vonatkozásában regisztrálták. Szerbia, az Egyesült Királyság és Olaszország esetében könyvelhettünk el jelentıs növekedést a gyógyszállókban eltöltött vendégéjszakák számát tekintve. A wellness-szállodák jelentısége is figyelemre méltó: január júliusban a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 16,0%-át (724 ezer fı), vendégéjszakáinak 15,0%-át (1,8 millió éjszaka) regisztrálták wellness-szállodában. Az összes szállodai vendég 20,4%-a választott wellness-szállodát, a szállodai vendégéjszakáknak pedig 19,7%-át töltötték a wellness-szállókban. A wellness-szállodák vendégeinek száma 7,9%-kal, ezen belül a belföldi vendégek száma 8,6%-kal, a külföldi vendégek száma 6,0%-kal nıtt január júliusban az elızı évhez képest. Az összes wellness-szállodában eltöltött vendégéjszakaszám 8,7%-kal emelkedett., ugyanakkor a férıhelyek száma ennél jelentısebb mértékben (+17,0%) növekedett (lásd 2. táblázat). A belföldi vendégéjszakák száma 10,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 4,6%-kal emelkedett. A vizsgált idıszakban a belföldi forgalom volt a meghatározóa wellness-szállodákban: a vendégek 74,8%-a, a vendégéjszakák 69,7%-a belföldrıl származott. Az átlagos tartózkodási idı a wellness-szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshelyi átlag alatt maradt, 2,4 éjszaka volt. 1 Megjegyzések: Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy 2012-tıl az adatok feldolgozása során a KSH a be nem érkezı adatok elıállítására dokumentált pótlási eljárást alkalmaz. A október 20-án hatályba lépett 239/2009-es kormányrendelet alapján 2012-ben megszőnik a szálláshelyek eddig érvényes osztályba sorolása. Nem egyértelmően rendezett a gyógyszállodák minısítése, ugyanakkor a megjelölés használatát az egyes szállodák saját maguk döntik el. (Forrás: KSH)

8 2012 elsı hét hónapjában a külföldi vendégek átlagosan 2,9 éjszakát, a belföldi vendégek átlagosan 2,3 éjszakát töltöttek a hazai wellness-szállodákban elsı hét hónapjában a gyógyszállodák 10,9 milliárd forint, a wellness-szállodák 13,5 milliárd forint bruttó szállásdíjbevételt realizáltak. A gyógyszállodák esetében 40,9%-kal, a wellness-szállodák esetében 17,8%-kal emelkedtek a bruttó szállásdíjbevételek. A gyógyszállodák esetében a szállásdíjbevétel 35,8%-a, a wellness-szállodák esetében 66,9%-a származott a belföldiektıl. 4. A turisztikai régiók vendégforgalmának alakulása A teljes vendégforgalmat tekintve abszolút értékben a Budapest Közép-Dunavidék régióban emelkedett a legnagyobb mértékben a vendégéjszakák száma (+381,5 ezer vendégéjszaka; +9,6%). Ezt a Dél-Alföld régió (+40,8 ezer; +6,2%), valamint a Dél-Dunántúl régió (+21,7 ezer; +4,9%) követte. Növekedést tapasztaltak az Észak-Magyarország (+17,7 ezer éjszaka, +2,1%), a Közép-Dunántúl (+5,1 ezer éjszaka, +1,0%) és a Tisza-tó (+559 éjszaka, +0,4%) régiókban is. A Nyugat-Dunántúlon 3,6%-os, az Észak-Alföldön 2,3%-os, valamint a Balaton régióban 0,7%-os csökkenést mértek a vendégéjszakák számában. A külföldi vendégéjszakák száma a Dél-Alföld (+16,8%), a Budapest Közép-Dunavidék (+11,6%), az Észak-Magyarország (+9,6%) és a Közép-Dunántúli (+9,2) régióban nıtt jelentısen az elızı évhez képest. A belföldön regisztrált vendégéjszakák tekintetében a növekedés a Dél-Dunántúlon (+9,1%) volt kiemelkedı, ugyanakkor a Tisza-tónál (+4,5%), a Dél-Alföldön (+2,6%), a Budapest Közép-Dunavidéken (+1,8%) és Észak-Magyarországon (+0,7%) is pozitív változás figyelhetı meg. A vendégéjszakák számának alakulását a turisztikai régiókban a 4. táblázatban és az 2. ábrán foglaltuk össze. 4. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái turisztikai régiók szerint, január július* Összesen Külföldi Belföldi / / / éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka éjszaka % éjszaka Balaton , , , Budapest Közép- Dunavidék , , , Dél-Alföld , , , Dél-Dunántúl , , , Észak-Alföld , , , Észak- Magyarország , , , Közép-Dunántúl , , , Nyugat-Dunántúl , , , Tisza-tó , , , Összesen , , , *Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésbıl adódnak január júliusban országos szinten a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 49,1%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 52,1%-ot tett ki. A beutazó turizmus elsısorban a Budapest Közép-Dunavidék régióban volt meghatározó, ahol a külföldiek adták a vendégéjszakák 81,2%-át. A külföldi vendégéjszakák aránya 30% feletti volt még a Nyugat-Dunántúlon (49,5%), a Balatonnál (39,6%), az Észak-Alföldön (32,5%) és a Közép-Dunántúlon (32,2%).

9 A külföldi vendégéjszakák száma magas területi koncentrációt mutat január júliusban a három legnépszerőbb régióban regisztrálták a külföldi vendégéjszakák 85,0%-át: a Budapest Közép-Dunavidék régióban (57,8%), a Balatonnál (15,6%) és a Nyugat-Dunántúlon (11,6%). 2. ábra A vendégéjszakák számának alakulása, január július (részesedés I-VII.; változás I-VII. /2011. I-VII.) Közép-Dunántúl (4,4%; +1,0%) Észak- Magyarország (7,3%; +2,1%) Nyugat-Dunántúl (12,2%; -3,6%) Tisza-tó (1,2%; +0,4%) Balaton (20,6%; -0,7%) Észak-Alföld (7,3%; -2,3%) Dél-Dunántúl (4,0%; +4,9%) Dél-Alföld (6,0%; +6,2%) Budapest Közép- Dunavidék (37,0%; +9,6%) Legfontosabb küldıpiacaink vendégforgalma különbözıképpen alakult az egyes turisztikai régiókban. A Budapest Közép-Dunavidék régióban az olasz, az orosz, a német, az osztrák és a román, a Balatonon az orosz, a Nyugat-Dunántúlon a német vendégéjszakák száma nıtt jelentısebben (5. táblázat). 5. táblázat A vendégéjszakák számának változása Magyarország legfontosabb küldıpiacainak vonatkozásában, január július Régió A CZ UK F PL DE I RU RO USA Balaton Budapest Közép- Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Tisza-tó Összesen

10 A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált elsı hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 25,9%-át regisztrálták a Balaton régióban, emellett a Budapest Közép-Dunavidék (14,6%) a Nyugat-Dunántúl (12,9%), az Észak-Magyarország (12,8%) és az Észak-Alföld (10,3%) régiók részesedése jelentıs. A három legnépszerőbb régió együttes részesedése 53,4% volt január júliusban a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 37,3% volt. A szobakapacitás-kihasználtság a Budapest Közép-Dunavidék (49,9%), a Nyugat-Dunántúl (38,8%) és a Balaton (38,4%) régióban volt a legmagasabb. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága ugyanezen idıszakban átlagosan 45,2% volt, régiós szinten a Budapest Közép-Dunavidéken (53,4%), Nyugat-Dunántúlon (46,8%) és a Balatonon (43,4%) volt a legmagasabb. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 82,6 milliárd forintot tettek ki (+8,7%) 2012 elsı hét hónapjában. A bevételek szempontjából a három legfontosabb régió a Budapest Közép-Dunavidék (az összes bevétel 51,7%-a képzıdött itt), a Balaton (14,9%) és a Nyugat-Dunántúl (10,2%) volt. A kilenc régió közül a Dél-Alföld (+14,1%) régióban növekedtek leginkább a szállásdíjbevételek, a Tisza-tónál 13,5%-os, a Budapest Közép- Dunavidék régióban 10,1%-os, a Balatonnál 8,8%-os, az Észak-Alföldön 8,2%-os, Észak-Magyarországon 6,4%-os, a Nyugat-Dunántúlon 4,8%-os, a Közép-Dunántúlon 4,1%-os, valamint a Dél-Dunántúlon 2,3%-os növekedést regisztráltak. A külföldi szállásdíjbevételek megoszlását magas területi koncentráció jellemezte: a bevételek 70,3%-át a Budapest Közép-Dunavidék régióban, 9,9%-át a Balatonon, 8,7%-át a Nyugat-Dunántúlon realizálták. A belföldi vendégektıl származó bevételek jóval kevésbé koncentráltak: a bevételek 24,0%-a a Balaton, 17,8%-a a Budapest Közép-Dunavidék, 13,8%-a az Észak-Magyarország, és 12,8%-a a Nyugat-Dunántúl régióban keletkezett. További információ: Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Iroda 1115 Budapest, Bartók Béla út telefon: 06-1/ , fax: 06-1/ , kutatas@itthon.hu honlap: > Szakmai oldalak > Piaci Iránytő