A bankközi fizetési és elszámolási rendszerek forgalma 2002-ben

Átírás

1 A bankközi fizetési és elszámolási rendszerek forgalma 2002ben 1. A bankközi forgalom alakulása és megoszlása a fizetési rendszerek között 2002ben a bankközi fizetési forgalom ami alatt a VIBER, az MNB számlavezetési rendszere, és a BKR együttes forgalmát értjük értéke milliárd forint volt, a évi forgalom értékét ( Md Ft) 65,0 %kal haladta meg. A fizetési forgalom értékének növekedése exponenciális függvényt rajzol, melyet a következő ábra szemléltet. milliárd Ft A bankközi fizetési forgalom értékének alakulása között grafikon A lebonyolított fizetési műveletek száma 2002ben 154,9 millió volt, 10,7 %kal több, mint az előző évben (139,9 millió db). A bankközi pénzforgalom értékének egyre növekvő arányát számolják el a rendszerek résztvevői az MNB által üzemeltetett VIBERben és a jegybanki számlavezető rendszerben. 2002ben a jegybank rendszereinek a részesedése meghaladta a 85 %ot. A megoszlás időbeli alakulását mutatja be néhány év távlatában a következő grafikon. A bankközi fizetési forgalom megoszlása az MNB és a BKR között 100% 90% 80% 70% 51,5 49,3 46,1 47,5 43,8 33,4 23,2 14,7 60% 50% 40% 30% 20% 10% 48,5 50,7 53,9 52,5 56,2 66,6 BKR MNB 76,8 85,3 0% grafikon

2 A fizetési forgalom értéke a VIBERben növekedett legnagyobb ütemben (+85,3 %), szemben a BKR 4,9 %ával, mely tendencia megfelel a korábbi évek tendenciájának. Az egyes rendszerek közötti forgalmi értékmegoszlást, illetve annak évenkénti alakulását mutatja a következő táblázat Változás % milliárd Ft 2001/ /2001. BKR ,6 104,9 VIBER ,1 185,3 MNB ügyfélszlavezető ,0 68,8 Összesen ,6 165,0 1. tábla A tételszám szerinti megoszlás az MNB rendszerei és a BKR között teljesen eltérő képet mutat, a fizetések nagy tömegét a BKR számolja el, a változás iránya azonban megegyezik az értékben mért tendenciával. Ez látható a következő táblázatban Változás % tételszám ezer db 2001/ /2001. BKR ,0 110,7 VIBER ,0 140,7 MNB ügyfélszlavezető ,6 116,0 Összesen ,0 110,7 2. tábla A fentiek következtében az átlagos tételnagyság is ellentétesen változik, az MNBben nő, a BKRben csökken, melyet a következő ábra mutat. 2 ezer Ft, millió Ft 700 A fizetések átlagos nagysága a GIROban (ezer Ft/tétel) és az MNBben (millió Ft/tétel) MNB MFt/tétel GIRO ezerft/tétel grafikon.

3 3 2. Az egyes rendszerek főbb jellemző pénzforgalmi adatai 2.1 Bankközi Klíring Rendszer A fizetési megbízások értéke és tételszáma az utolsó három évben mérsékelten nőtt. A változás havi ütemét az alábbi grafikon ábrázolja. Milliárd Ft A BKRben elszámolt fizetési megbízások havi értékének és volumenének változása Milliárd Ft ezer darab Ezer db január 2001 január 2002 január 4. grafikon A fizetések értékének túlnyomó része egyszerű átutalás, értékben összes forgalom 94,1 %át tette ki. A tételszámot tekintve az egyszerű átutalás aránya csökkenő tendenciát mutat a csoportos fizetések erőteljes növekedésével szemben. fizetések típusa forgalom milliárd Ft Megoszlás % tételszám ezer db Megoszlás % egyszerű átutalások , ,0 bankközi átutalások , ,0 csoportos átutalások , ,4 csoportos beszedések , ,1 egyéb megbízások , ,2 visszautalások (reject tételek) , ,1 postai kifizetési utalványok n.a. n.a. 84 0, ,3 Bankközi Klíring Rendszer , ,0 3. tábla A BKRben a koncentrációs ráta, vagyis az öt legnagyobb fizetési forgalmat lebonyolító tag részesedése az összes forgalom értékéből, illetve tételszámából csökkent az előző évhez képest. A BKR fizetési megbízások koncentrációja % mennyiség szerint értéke szerint ,26 64,84 61,47 44,10 63,36 56,03 4. tábla A 10 legnagyobb havi forgalmat lebonyolító tag az átutalások összegének 81 %át adta (valamennyien 150 milliárd forint felett), a tételszámot tekintve ez az arány 86 % (havi 300 ezer tételszámot meghaladják egyenként). Három BKR tag nyújtott be havi egy millió dbot meghaladó tételt.

4 A BKRben továbbra sem csak kisösszegű fizetési megbízásokat számoltak el ében pl. az elszámolt megbízások összértékének 56 %a tízmillió forint egyedi értéket meghaladó tételekből adódik, melyből 16 % egyedi értéke haladta meg az egymilliárd forintot. Az alábbi grafikon a hónapra jellemző megoszlást mutatja értékben. 4 A BKR fizetési megbízások forgalmának egyedi érték szerinti megoszlása ber millió Ft 11% 5000 millió Ft felett 5% 0100 ezer Ft 4% ezer Ft 14% millió Ft 18% 110 millió Ft 26% millió Ft 22% 0100 ezer Ft ezer Ft 110 millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 5000 millió Ft felett 5. grafikon Az egyedi értékek szerint különböző értéksávba tartozó fizetési megbízások tételszámát, valamint azok változását mutatja az elmúlt három év ében a következő táblázat. Egyedi értékek BKR forgalom volumene db Változás % hó hó hó 2001/ / millió Ft ,8 105,6 15 millió Ft ,6 112,5 510 millió Ft ,7 114, millió Ft ,5 114, millió Ft ,7 112, millió Ft ,3 116, millió Ft ,6 127, millió Ft felett ,8 100,0 összesen ,9 106,0 5. tábla A táblázatból látható, hogy a nagyobb egyedi értékű fizetések száma szinte minden értéksávban nő, miközben az átlagos tételnagyság (14. grafikon) csökken. Az egy millió forint egyedi érték alatti fizetések aránya az összes tételszámból 94,4 % (kevesebb az előző évinél), a tíz millió forint egyedi értéket meghaladó tételszám aránya 0,51 % (meghaladja az előző évit). A BKRben a visszautasított tételek aránya 0,15 % alatt van, sőt az év második felére 0,1 % alá csökkent. Ez azt mutatja, hogy a bankok egyre kevesebb olyan tételt küldenek egymás felé, amelyet a partner bank nem tud jóváírni a saját ügyfelének. 2003ban a Giro Elszámolásforgalmi Rt. a megbízások alaki ellenőrzését kiterjeszti az üzenetek banki területére is. A változásra történő felkészülés során a tagokkal teszteket végeztek és informálták a hibás megbízásokat küldő tagokat arról, hogy mely tételeik teljesítésével

5 adódhatnak nehézségek. Habár az ellenőrzés ténylegesen nem került bevezetésre, a felkészülés hatása tükröződik a visszautasítások csökkenő arányában. 5 % 0,35 A BKRben visszautasított tételek aránya ,30 0,25 0,20 0,15 0,10 0,05 0, január január 6. grafikon január A BKR napi átlagos tételszáma 2002ben 615 ezer db volt (2001ben 556 ezer db). Az éves csúcsnapon (2002. III. 12én) a fizetési megbízások száma elérte az 1,995 milliós tételt. A napi átlagos forgalmi érték 2002ben 179,6 milliárd forint (2001ben 171,3 milliárd forint), az értékben mért csúcsnap XII. 12. én 560 milliárd forint volt. Az üzemidőt a tagok jobban betartották, mint a megelőző évben. 2001ben 4 bank 21 esetben fejezte be a fizetési megbízásainak a küldését az előírt 02:00 óra után, 2002ben évben 5 bank 17 esetben késett a beküldéssel (a késedelem időtartama öt perctől két óra negyven perc között mozgott). Az éjszakai feldolgozás mindig időben elkészült, a VIBER nyitása egyetlen esetben sem szenvedett késedelmet az elszámolási pozíciók késedelmes továbbítása miatt. 2002ben az éjszakai feldolgozás során 11 bank 21 esetben nem biztosított elegendő fedezetet a fizetési megbízásai elszámolásához, így összesen 14,6 milliárd forintot számoltak el a 251 elszámolási napból 21 alkalommal sorra kerülő délelőtti feldolgozások során. Miközben a forgalom értéke 4,5 %kal emelkedett, a sorban állások száma 31,2 %kal nőtt az előző évhez képest. A jelenséget részben megmagyarázza a kötelező tartalék csökkenő aránya, ugyanakkor érdekes, hogy a sorban maradt bankok közül négy egyáltalán nem veszi igénybe a limit képzési lehetőségét.

6 sorbanállások sorbanállások sorbanállások összege MFt összege MFt összege MFt hónap száma száma száma január Összesen tábla 2.2 Az MNB rendszereiben teljesített fizetések Az MNB rendszereiben teljesített fizetések száma 2002ben 395 ezer db volt, amely 36 %kal haladta meg az előző évi tételszámot. A lebonyolított forgalom értéke 260,7 billó (ezer milliárd) forint volt, 83 %kal több a évinél. Az MNBben lebonyolított forgalom megoszlását a következő tábla típusonként mutatja az elmúlt három évre kiterjedően év 2001.év 2002.év Megnevezés értéke mennyiség átlag értéke mennyiség átlag értéke mennyiség átlag Md Ft ezer db M Ft/db Md Ft ezer db M Ft/db Md Ft ezer db M Ft/db VIBER tételek ,8 517, ,8 582, ,3 767,6 bankközi átutalások ,8 618, ,4 744, , ,3 DVP tételek ,0 317, ,1 336, ,3 301,2 ügyfél tételek ,0 198, ,2 388, ,1 220,5 jegybanki és egyéb tételek ,0 665, ,1 656, ,6 692,9 Egyéb nem valós idejű tételek ,9 32, ,0 51, ,0 30,7 jegybankkal kötött FX ügyletek ,3 24, ,7 52, ,4 9,5 betét elhelyezés a jegybanknál 236 0,7 357, ,7 321, ,2 477,0 egyéb tételek 323 7,9 40, ,5 32, ,4 91,4 MNB forgalom összesen ,7 414, ,8 491, ,3 659,5 7. tábla A VIBER A VIBER tagjainak száma 2002ben 38 volt, az előző évinél eggyel kevesebb, mivel az Otthon Lakástakarékpénztár tagsága megszűnt. A VIBERben a forgalom értéke és tételszáma erőteljesen növekedett. A 258,9 billió (ezer milliárd) forintos forgalom 85,3 %kal meghaladja az előző évit, a 337,3 ezer dbos tételszám pedig 40,7 %kal nagyobb, mint az előző évi volumen. A következő grafikon a fizetések értékének és mennyiségének havonkénti változását mutatja 2000től kezdve.

7 Érték MdFt A VIBERben lebonyolított fizetések értéke és darabszáma Tételszám db Forgalom MdFt Tételszám db január január 7. grafikon január A VIBER forgalma a következőképpen alakult az EU tagországok határon belüli fizetési forgalmához képest ezer db A fizetések száma az RTGS rendszerekben 2002ben (határon belüli tételek) Németország Olaszország Hollandia Spanyolország Franciaország Ausztria U.K. Görögország Belgium Portugália Magyarország Írország Finnország Luxemburg Dánia Svédország 8. grafikon

8 8 milliárd euró A fizetési forgalom nagysága az RTGS rendszerekben 2002ben (határon belüli tételek) Németország Franciaország Spanyolország Olaszország Hollandia U.K. Belgium Írország Ausztria Finnország Görögország Portugália Luxemburg Magyarország Svédország Dánia 9. grafikon A VIBERben az átlagos tételnagyság nő, különösen a banktobank tételek körében, amely mögött részben a bankok külföldi bank ügyfelei állnak. Egyidejűleg a BKR átlagos tételnagysága csökken. A két rendszer egymáshoz viszonyított átlagos tételnagyságát mutatja a következő grafikon. ezer Ft, millió Ft 900 A fizetések átlagos nagysága a GIROban (ezer Ft/tétel) és a VIBERben (millió Ft/tétel) VIBER MFt/tétel GIRO ezerft/tétel garfikon Az átlagos tételnagyság szerint az EU országok rangsorát mutatja a következő grafikon.

9 9 40 millió EUR Átlagos tételnagyság az RTGS rendszerekben évben (határon belüli tételek) 35 33, , ,0 14,0 10 9,8 9,4 5 5,4 5,4 4,5 3,3 3,1 2,4 2,0 2,0 1,6 1,1 Franciaország Spanyolország Luxemburg Finnország Írország Svédország Dánia U.K. Belgium Németország Magyarország Hollandia Olaszország Portugália Görögország Ausztria 11. grafikon A VIBER ben a napi átlagos tételszám db volt 2002ben, szemben a évi 955 dbos napi átlaggal, 1,4szer több az előző évinél. A napi átlagos forgalom 1 031,6 milliárd forint volt 2002ben, ugyanez 2001ben 556,8 milliárd forint volt, amely 1,85 szeres növekedésnek felel meg. A VIBERben a legmagasabb napi tételszám 2002ben 21én fordult elő db megbízással, az értékben mért csúcsnap 25én billió (ezer milliárd) Ft volt. A havonta mért csúcsnapokat mutatja a következő két grafikon érték és tételszám szerint. milliárd Ft Csúcsnapok a VIBERben 2002ben forgalom szerint I.30. II.20. III.27. IV.17. V.14. VI.12. VII.10. VII.14. IX.18. X.24. XI.25. XII grafikon

10 10 Csúcsnapok a VIBERben 2002ben tételszám szerint db I.31. II.28. III.20. IV.17. V.2. VI.12. VII.10. VIII.2. IX.18. X.24. XI.21 XII grafikon A VIBERben a bankközi pénzpiaci ügyletekhez kapcsolódó fizetési forgalom dominál mind tételszám, mind a forgalom értéke szerint. Az előző évekhez képest mért növekedés a tételszámot (29,8%), és az értéket (77,2%) tekintve egyaránt jelentős. Az ügyfél tételek száma is látványosan nőtt (39,5%), ugyanakkor a forgalom kimutatott értéke csökkent ( 22,6%), ami azonban látszólagos, hiszen 2001ben a bankközi forgalom egy része, nevezetesen a külföldi bankok egyes megbízásai is ebben a körben kerültek kimutatásra. Az értékpapír ügyletek esetében növekedés mind értékben (80,6%), mind tételszámban (42,3%) igen jelentős a megelőző évhez képest. A következő két grafikon a VIBERben teljesített fizetési megbízások ügylettípusonkénti megoszlását mutatja értékben és tételszámban milliárd Ft A VIBER forgalom értékének megoszlása ügylettípusok szerint Bankközi Ügyfél tételek Készpénz ügyletek MNB tételek Értékpapír 14. grafikon

11 11 tételszám db A VIBER forgalom megoszlása ügylettípusok szerint Bankközi Ügyfél tételek Készpénz ügyletek MNB tételek Értékpapír 15. grafikon Az átlagos tételnagyság 2001ről 2002re 28,1 %kal nőtt, ezen belül legnagyobb ütemben az MNB tételeknél, elsősorban a jegybanki betételhelyezésnél (90,3 %), valamint a bankközi tételeknél emelkedett (36,6 %). Az átlagos tételnagyság ügylettípusonkénti alakulását mutatja a következő tábla. Átlagos tételnagyság MFt/tétel Bankközi Ügyfél tételek Készpénz ügyletek MNB tételek Értékpapír Összesen ,0 199,1 202, ,2 262,4 431, ,5 286,3 210, ,7 295,5 652, ,4 158,9 146, ,4 375,1 835,3 8. tábla Ha az adatgyűjtés során használt értéksávokat vizsgáljuk megállapítható, hogy a viszonylag kis (10 millió forint alatti) egyedi értékű fizetések száma 26ról 27 %ra, a nagy értékű, (1 milliárd forint feletti összegű) tételek aránya 15ről 18%ra nőtt, a többi kategória részesedése csökkent. Az egyedi értékek szerinti megoszlást az előző évvel összehasonlítva mutatja a következő grafikon.

12 12 A VIBER tételek darabszámának megoszlása a fizetések egyedi értéke szerint 2001 (belső kör) és 2002ben M Ft 15% 5000 M Ft felett 3% 010 M Ft 27% M Ft 13% 5000 M Ft felett 2% M Ft 39% 010 M Ft 26% M Ft 20% 010 M Ft M Ft M Ft M Ft 5000 M Ft felett M Ft 36% M Ft 19% 16. grafikon 2002ben 45,1 ezer db ügyfél átutalás teljesült a VIBERben 9,9 billió (ezer milliárd) forint értékben, a tételszám növekedése 28 %, az érték 27 %kal csökkent. Ennek okát világítja meg a 14. és a 15. grafikonhoz fűzött magyarázat. érték Md Ft VIBER ügyfél tételek száma és értéke tól ig tételszám db tételszám db érték Md Ft január 17. grafikon január A bankok ügyfelei a megbízásban megjelölhetik, hogy a BKR, vagy a VIBER útján számolja el a bank a megbízást. 2002ben 95,8 millió darab ügyfél megbízás teljesült a két fizetési rendszerben együttesen melynek mindössze 0,05 %át, 45 ezer dbot számoltak el a valós idejű rendszerben szemben a évi 0,04 %kal, vagyis 35 ezer darabbal. A VIBERben teljesített ügyfél tételek értéke 9,9 billió (ezermilliárd) forint, mely az összes (BKR+VIBER) ügyfél tétel értékének 19 %a

13 A 10 millió forint egyedi értéket meghaladó BKR ügyfél tételek és a VIBER ügyfél tételek (értékhatártól függetlenül) összegéből átlagban 31 % teljesült a VIBERben. A két rendszer közötti arány változása látható a következő grafikonon. 13 A 10 MFtnál nagyobb egyedi értékű BKR tételek és a VIBER ügyfél tételek aránya 100% 80% 60% 40% 20% 0% január VIBER ügyfél tételek 10 MFt egyedi érték feletti BKR tételek január 18. grafikon január A fizetések napon belüli eloszlása változott az előző évhez képest, a napon belüli kiegyenlítés nagyobb arányban történik az üzleti nap későbbi óráiban. Két i nap adatai azt mutatják, hogy míg ben a tételek 67,5 %a teljesült 13 óráig tételszám szerint, ez értékben 64,3 %, addig 2001ben tételszám szerint 82,9 % teljesült eddig az időpontig, ami a forgalom értékének 88,2 %át jelenti. Ez a tendencia olvasható le a következő grafikonról. A fizetési megbízások napon belüli megoszlása a VIBERben hónap egyegy napján % 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20, tételszám ,6 31,8 41,3 58,8 67,5 80,9 92,3 99,0 100,0 érték ,0 30,8 36,0 55,9 64,3 72,7 87,2 98,7 100,0 tételszám ,4 37,2 49,1 67,0 82,9 88,7 94,3 98,7 100,0 érték ,0 57,9 63,3 75,0 88,2 92,4 97,1 98,4 100,0 19. grafikon

14 A VIBERbe benyújtott megbízások esetében sorban állás 1 évről évre nagyobb értékben és gyakorisággal fordul elő. 2002ben 32,3 billió forint volt a sornyitó megbízások éves összege, ami 2,7szerese a évinek (ez az adat a rendszer likviditási helyzetén túl a megbízások átlagos értékének növekedését is tükrözi). A VIBERbe beküldött megbízások a nap végéig minden esetben teljesültek, sorban álló tételeket a nap végén nem törölt a rendszer fedezetlenség miatt. 14 Milliárd Ft A VIBERben sorban álló összegek havonta év év év január 20. grafikon Azok a tételek szerepelnek az összesítésben, amelyekről a rendszer "fedezet hiány miatt sorban áll" üzenetet küldött. (A rendszer üzenettel értesíti a számlatulajdonos VIBER tagot, ha sora keletkezik elégtelen fedezet miatt, pontosabban a fizetési sor elején álló megbízás 90 másodpercig nem mozdul. Legközelebb akkor kap ilyen értesítést, ha a sorban elől álló tétel változik pl. elszámolásra kerül, vagy hátrébb kerül a prioritási sorban és van további sorban álló tétel, ami 90 másodpercen át nem teljesül. vagyis további tételek is állhattak sorban, de azokról nem áll rendelkezésünkre információ). A tényleges sorban állás nagyobb is lehetett.

15 15 sorbanállások száma Sorbanállások száma a VIBERben év év év január 21. grafikon A VIBER rendelkezésre állása (vagyis a központi elem és a SWIFT kapcsolat megléte) javuló tendenciát mutat; 2000ben 99,03 %os, 2001ben 99,59 %os, 2002ben már 99,8 %os volt a mutató éves átlagos értéke. (A 2002.ben a leállások hossza 1866 perc volt alkalmanként. A rendszer elérhetőségét mutatja a következő grafikon. A VIBER rendelkezésre állása % 101,00% 99,88% 99,64% 99,52% 99,91% 99,99% 99,51% 99,24% 99,94% 99,92% 99,00% 98,87% 99,21% 99,60% 99,62% 98,54% 98,89% 98,90% 98,98% 98,00% 97,97% 97,52% 97,00% 96,00% 95,00% 95,45% 94,00% 93,00% Január Február Március Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November December Január Február Március Április Május Junius Julius Augusztus Szeptember Október November December 22. grafikon Az MNB ügyfélszámlavezető rendszere Az MNB ügyfélszámlavezető rendszere a VIBER üzemidő előtti és utáni forint ügyletek könyvelését végzi a VIBER tagok részére, valamint a teljes üzemidőben a nem VIBER tagok esetében. Ennek értéke 2002ben 1,8 billió (ezermilliárd) forint volt, a tételek száma pedig 58 ezer db. A forgalom a évhez képest 68,8 %ra csökkent (2001: 2,6 billió forint), amely a év közepén a deviza liberalizációt és az árfolyamrendszer

16 megváltozását követően az FX ügyletek értékének hirtelen, átmeneti növekedéséből adódott. A tételszámot tekintve 15,9 %os emelkedés látható. (A halmozódás elkerülése érdekében ezek az adatok nem tartalmazzák a BKR éjszakai feldolgozás eredményeként előállított bankközi pozíciómátrix adatait.) Ennek megoszlását mutatja a következő grafikon. 16 MNB ügyfél számlavezető rendszerének forgalma értékben 2002.I.félév milliárd Ft egyéb tételek 43% jegybanki betét 31% 23. grafikon jegybankkal kötött FX ügyletek 26% 2.3 Értékpapír elszámolási forgalom A KELER Rt. bonyolítja le a Budapesti Értéktőzsde részvény, állampapír és határidős kereskedésének, a Budapesti Árutőzsde határidős, valamint az OTC állampapír piacok ügyleteinek elszámolását. A három piac forgalmának együttes értéke 2002ben 28,9 billió forint volt, az előző évinél (24,7 billió forint) 16,8 %kal magasabb. 2002ben megállt a Budapesti Értéktőzsde forgalmának 2001re kialakult visszaesése (2001ben a megelőző évi szint 39,9 %ára csökkent a forgalom), sőt 13,3 %os növekedés következett be. Az OTC forgalom folyamatosan, bár mérséklődő ütemben nő (33,4, illetve 17,8 %kal). A határidős kereskedés a megelőző évi csökkenés után (26,3 %) 10,4 %os emelkedést mutat. A tendenciákat szemlélteti az alábbi grafikon.

17 17 milliárd Ft A KELER Rt. által lebonyolított értékpapír elszámolási forgalom ( ) BÉT forgalom OTC és egyéb bruttó elszámolási forgalom Határidős forgalom grafikon 3. Likviditáskezelés a fizetési rendszerekben A bankok a fizetési forgalmukat a pénzforgalmi számlabetétük, és a napközbeni értékpapír fedezet mellett nyújtott napközbeni hitelkeret (limit) fedezetével bonyolítják le. A napi likviditás pénzforgalomhoz mért aránya erőteljesen változott az utolsó három évben. A kötelező tartalék szintje csökkent, a limit értéke nő, azonban a két likviditási komponens együttes növekedése közepe óta jelentősen elmarad a napi átlagos pénzforgalom növekedésétől. Ezt a változást mutatja a következő grafikon. milliárd Ft A bankok napi átlagos likviditásának (számlapénz+limit) és a pénzforgalmának összevetése napi forgalom szlapénz limit január január január 25. grafikon A bankok által képzett napi induló limit átlagos értéke 2002ben 200,7 milliárd forint volt, szemben a évi napi 85,5 milliárd forintos átlaggal. A limit összege éven belül erőteljesen ingadozik, az év utolsó hónapjaiban emelkedő tendenciát mutat. Az éven

18 belüli változás erőteljesebb a korábbi években tapasztaltnál. A napkezdő limit változását mutatja be a következő grafikon. 18 Milliárd Ft 300 A bankok által képzett limit (napközbeni hitelkeret) ,3 211,6 215,4 219,3 181,4 241,8 206,6 183,5 184,5 184,1 180,5 184,9 129,5 91,0 96,7 61,2 55,8 81,1 72,5 78,4 56,2 85,5 45,8 44,5 45,9 44,7 45,1 78,5 72,0 92,0 93,0 47,6 45,1 43,2 45,4 41,4 43,9 44,7 45,1 43, január január január 26. grafikon 2002ben a napi fizetési forgalom a napi átlagos fedezet értékének kétszeresét tette ki, míg ez az érték 2001ben 1,49szeres volt. (A mutató értéke akkor 1 ha a napi terhelések értéke megegyezik a likviditással.) A fedezettség havonkénti változását mutatja a következő grafikon (a MÁK, a Magyar Posta és az MNB adatai nélkül). A bankok napi terhelésének és fedezetének aránya (terhelések összesen/fedezet) januártól 3,50 3,00 2,89 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,72 0,98 0,97 0,92 1,18 1,61 1,73 1,65 1,63 1,01 1,74 1,80 1,89 1,58 1,66 1,89 1,65 1,77 1,97 1,68 2,12 2,39 2, január január 27. grafikon Ha a bank a limit terhére igénybevett napközbeni hitelt a nap végéig nem fizeti vissza, az MNB egy napra automatikus hitelt nyújt értékpapír fedezete mellett. A napvégi hitelnyújtás éves forgalma a évi 202,2 milliárd forinttal szemben 2002ben 597,8 milliárd forint volt, a növekedés 2,95szeres. A napvégi hitelnyújtás havonkénti alakulását következő grafikon mutatja be.

19 19 millió Ft A bankok által igénybe vett egy napos napvégi hitel január január 28. grafikon